Világ, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-30 / 104. szám
tszerkesztőség és Biadalovatai vr., Andrássy ut 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 220 korona, félévre 110 korona, negyedévre 56 korona, egy hóra 20 korona. A „VILÁG” megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 80 fillér. | 1 \ * * ‘ _ Iá 1H n& Hifeep^ek * felvételnek Budapesten a VIB&G kiadóhivatalában, Blockner J* P^GyőrLép Nagy ,Jaulus és Tsa,Tencser Gyu« ^-^á;1ffcrfel^i.t,ttjos, Klein Simon és Tsa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bertát hird. irodákban* Bécsben: Hausensteinick Vogler, M. Dukes Nachf., Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf iróiban, Berlin NW. unter den minden 40/41* XL évfolyam Budapest, 1920 PÉNTEK április 30* 104-ik szám Nitti lA berlini olasz ügyvivő tegnap id kereste Heriann Müllert,jegy nagy nép kissamcellárját és átadta neki a legfelsőbb tanár^^neghivását a spaai konferenciára/ Májusji|^ronötödikén vagy huszonhetedikén foglaia^ÉHodni ez a tanácskozás és igy nem ok nélküTörtént meg a kézbesítés alig néhány órával azután, hogy a meghívást elhatározta a sanrimoi konferencia. Nitti ezzel is hangsúlyozni akarta, hogy nem az informátor alárendelt szerepének betöltésére kérik Spanba a német kancellárt, hanem végre érvényesült az olasz miniszterelnök két hónap óta sürgetett kívánsága és az olasz ügyvivő által átadott papírlap a Németország ellen foganatosított kiközösítés és vesztegzár feloldását jelenti Nyolc héttel ezelőtt, március elején intézett először rohamot Nitti a Clemenceau-politika bástyái ellen. Az eredmény akkor nagyon szegényes volt: Nitti szövegezése alapján elkészült ugyan a legfelsőbb tanácsnak erőteljese® megrajzolt, tiszta vonalú gazdasági manifesztuma, de a manifesztumból a legvégsőbb percben, közvetelenül a publikálás előtt kimaradt éppen az, amiért az egész manifesztumot indítványozta és készítette Nitti: a német gazdasági élet sürgős talpraállításának európai érdekké nyilvánítása és a nemzetközi kölcsön fel-*, ajánlása Németország számára. Nitti már megnyerte Lloyd George-ot, de Millerand a konferencia befejezése után egy hosszú paksi londoni telefonbeszélgetésben újból levete lábáiról az olasz miniszterelnököt. Ami nem sikerült március elején, azt Nitti újból megkísérelte és most már csaknem teljes sikerrel április második felében. Németország másfél esztendős guarantaine-jének feloldása és a német hadikárpótlás összegének megszabásáról hozott határozat Nitti politikájának fényes győzelmét jelentik. És ez a győzelem annál nagyobb dicsősége az olasz miniszterelnöknek, mert Nitti jóformán minden hatalmi eszköz nélkül, javarészt intellektuális fegyverekkel érvényesítette álláspontját Millerand merevségével és Lloyd George ingatag kompromisszum-terveivel szemben. Hiszen az olasz miniszterelnök politikailag és gazdaságilag teljesen aláaknázott talajon áll odahaza és San Remoban csak a józanság érveivel és nem egy akcióképes nagyhatalom szavának súlyával támogathatta javaslatait. Az államok elmésen és komplikáltan felépített automobilokká lettek a XX. században, de a chauffeur bakján még kocsisok ültek, lassú észjárású, álmos, fáradt konflis-kocsisok, vagy ideges markú amatőrök, és ezek a chauffeur-művészetben járatlan kocsisok vitték öt-hat év előtt a végzetes karambolba a reájuk bízott hatalmas, szép automobilokat. Ha a látszat nem csal, akkor Nitti személyében jutott először egy chauffeur a chauffeurülésre, a XX. századnak egy igazi embere, egy igazán modern politikusa, egy XX. századbeli győztes ország kormányának élére. Hiszen LloydGeorge is elavult politikai típus: a választási és a folyosói taktika kis eszközei dominálják gondolkodását és jelszavakat ad ki, vagy meghajol jelszavak előtt, anélkül, hogy kiszámítaná a jelszavak alkalmazásának következményeit. Nitti szempontjaiban, módszereiben, eszközeiben egészen a XX. század embere és talán a háborús korszaknak egyetlen felelős politikusa, aki gazdasági probléma gyanánt kezeli a békeproblémát és tisztán látja a háború gazdasági rombolásait, csakúgy, mint Európa gazdasági talpraállításának lehetőségeit, hiszen másról és többről, mint lehetőségekről, bizonytalan, de legalább nem kilátástalan lehetőségekről ma nem lehet többé beszélni. A békekonferencia akkor követte el a legvégzetesebb hibát, amikor 1019. januárjában nem Európa gazdasági szanálását tűzte ki napirendjének legfőbb és legsürgősebb pontjává. Az olasz gazdasági és belpolitikai viszonyok kétségbeejtően kritikus alakulása ellenére Nitti a külpolitikára veti a hangsúlyt és ezzel tesz tanúságot arról, hogy megtalálta az egyetlen lehetséges utat Olaszország megmentésére. A lokalizált olasz probléma teljességgel megoldhatatlan: Olaszország csak mint az egységes európai probléma egyik szerves része, az egész európai krízis kibonyolódásával remélhet belpolitikai és gazdasági válságának leküzdését. Látszólag egészen speciális és teljesen lokális nehézségekkel küzd Olaszország. Az olasz politikában van egy akut és ank egy mélyebb és általajtosabb eleme a bizonytalanságnak Az akut bizonytalanságot az okozza, hogy a kamarában csak két nagy párt van a sok frakcióval szemben és a két nagy párt közül egyik sincsen képviselve a kormányban, azonkívül mind a két nagy párt, a Partito Popolare és a szocialista tábor csak tág elasztikus keretek, amelyek több eléggé, sőt nagyon heterogén csoportnak adnak helyet. Az olasz kormánynak tehát alkalomról-alkalomra kell többséget szerezni a kamarában és a többség összetétele alkalomról-alkalomra változik. Ami pedig még súlyosabb bizonytalansági faktor, mind a két nagy pártnak csak egyik és pedig kisebb része élt parlamentáris alapon, xxxxxxxxx X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Olaszország gazdasági helyzetének illusztrálására elég néhány adatot említeni. A líra árfolyama a névérték egynegyede és egyötöde között ingadozik. De már 1919-ben, mikor a líra árfolyama még átlag a névérték ötven százaléka volt, 16,5 milliárdot tett ki a behozatal, amelylyel csak ötmilliárd Ura értékű export állott szemben. Az importból több mint harmadfél milliárd esett gabonára és lisztre, 1355 millió húsra, 800 millió más élelmiszerekre, több mint másfél milliárd szénre, négy milliárd a legfontosabb ipari nyersanyagokra: pamutra, gyapjúra, bőrre, ércekre és fémekre. Csökkenteni tehát nem lehet, az importot, és növelni is alig lehet a kivitelt, az import újabb fokozása nélkül. A múlt év nehéz helyzete még jelentékenyen súlyosbodott idén a líra árfolyamának ujabb, a külkereskedelmi mérleg alakulásánál fogva szükségszerű árfolyamleromlása következtében. Kenyérmag,szükségletének nagyobbik felét tengerentúlról kénytelen importálni Olaszország. Egy métermázsa importált liszt fuvarköltséggel nem kevesebb, mint 10—12 font sterlingjébe, tehát időnként 1200 lírájába kerül az olasz kormánynak és ezt alig több, mint tized áron adja tovább a fogyasztóknak. Ez természetesen meglátszik az olasz költségvetésen. Az új költségvetési évre ■ több, mint tíz milliárd líra, tehát jóval több, mint százmilliárd korona kiadással számol Nitti és a kiadások alighanem meghaladják majd az előirányzatot. Valutapolitikai rendszabályokkal, külföldi hitel szerzésével, kényszerkörcsünnep, vagy más ilyen rendszabályokkal csak ideig-óráig lehet feltartóztatni Olaszország gazdasági összeomlását és a Ura árfolyamának lecsúszását a márka, vagy éppen a korona kurzusáig. Olaszország számára az egyetlen mentség az, ha rövid időn belül helyreáll az igazi béke, helyreáll a béketermelés, helyreáll a békeévek munkamegosztása és gazdasági csereforgalma az európai államok között. Amíg gazdasági lövészárkok választják el a győztes és a legyőzött államokat, amíg ezek a gazdasági lövészárkok kötik le a háború előtt egységessé és szervessé összeforrott európai termelés és európai munkamegosztás vérkeringését, addig Olaszország fölött ott lebeg a végzetes meneteket. ufarszin■ Nitti a szent önzés,, a sacro egoismo nevében,követeli a német gazdasági élet feltámasztását, a magyar határok összeegyeztetését a gazdasági életképesség követelményeivel és Német-Ausztria egyesítését Németországgal. Amit Nitti követel és amiben csak lépésről-lépésre hátrál meg kétségbeesett védekezés után Millerand, az a legridegebb olasz érdekpo i£tika és a legridegebb francia érdekpolitika. Hiszen Franciaország sorsának alakulása ugyanazoktól a gazdasági törvényektől függ, mint Oaszországé. Lloyd George egy egységes nemzeti pártba akarja összefogni a harmadfél évszázados múltú két nagy polgári pártot a munkáspárt előretörésének ellensúlyozására és a forradalmi áramlatok leküzdésére. Nitti nem az olasz képviselőház pártjainak átcsoportosításával, összefogásával, egyesítésével akarja csökkenteni a forradalmi ingerültséget és a társadalmi rend felborulásának súlyos rizikóját, hanem minél kevesebbet törődik az olasz kamara pártjainak béka-egérharcával és minél több energiával törekszik a gazdasági békeállapot visszaállítására. Lloyd George bizonyosabban mentené meg Angliát a forradalmi válság veszélyétől, ha Nitti példájára a legfelsőbb tapacs ülésein és nem a Westminster-palota folyosóján csinálna angol belpolitikát. Feleky Géza: «h. ■ l« ■rfilMIIMMMIűl» Friedrichék és a kisgazdák Keresztény egyesülés nyéli képviselők belépése a kisgazdapártba Megírtuk, huff Gaál Gaszton a kisgazdapárttegnap esti éjtrkezletén, elmondotta, hogy a ke- Iresztény edyesülés pártjának egy nagyobb cso-ortja a tárgyalásokat folytat a kisgazdapárthoz valt csatlakozásról és már csak ezért is vissza kell utasítani Friedrichék közeledését. Ha ugyanis Friedrich és társai be iilépnéztek a kisgazdapártba, ez lehetetlenné tenné a keresztény egyesülés párti képviselők mozgalmát. Értesüléseink szerint Friedrichék elutasítása most azután hozzájárult ahhoz, hogy a keresztény egyesülés pártjából kiválni készülő képviselők, számszerűit körülbelül tíztizenketten, elhatározták, hogy tervüket rövidesen végrehajtják. Nincsen kizárva, hogy még ezen a héten kilépnek pártjukból és egyénenként fogják felvételüket kérni a kisgazdapártba. Ezek között a képviselők között van Kenéz, Tarányi, Gyömrei, Reischl és Drexler. A Friedrich-párt elnöksége ma este Rubinek Gyula földmivíslésügyi miniszterhez levet intézett, amelyben arra kéri, állapítsa meg, hogy a Friedrich-párt hivatalosan nem tárgyalt vele a belépésről. Ha mégis valaki tárgyalt Rubinekkel ez ügyben, ez az illetőnek egyéni akciója volt. Ezzel szemben a kisgazdapártban azt mondják: kétség sem férhet ahhoz, hogy Friedrichék valóban be akartak lépni akisgazdapártba és csak miután nem részesültek a legszívesebb fogadtatásban, igyekeznek most más beállításba helyezni a dolgokat. Hogy nem illetéktelenek tárgyaltak a csatlakozásról, annak bizonyítékául felemlítik, hogy a többi között Verein Dezső, a párt igazgatója teljesen kidolgozott tervet nyújtott át, amely az együttműködés részleteit állapította meg. A kormányzó és neje ma este nyolc órakor dinert adott, amelyen a kormány összes tagjai, továbbá Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, Bartha Richard, a kabinetiroda főnöke és Magasházy László első szárnysegéd vettek részt. Orotezig Iminl !séri az internáit /Mpütesek szimatókisását / Bécsből jelentik. Az Agence Castiel egyik tudósítása szerint az angol alsóhíilm Tegnapelőtti ülésáre Wedgwood ezredes munkáspárti képviselő kérdést intézett a kormányiap,tud-e arról, hogy a ma- lyar szovjet-köztárssa^f volt népbiztosait, akik nost Ausztriábamlrennak internálva, az osztrák kormány szabottam bocsátja és Oroszországba küldi?, TM mi uiyt^Hi i 'In n Bonar Law válaszolt és kije-' lentett, hogy az orosz szovjet kormány az angol kormány ama javaslatára, hogy Déloroszországra nézve megállapodást létesítsenek, különböző kívánságokat támasztott. Ezek közt szerepel az a kiváltság is, hogy a volt magyar népbiztosokat engedjék Oroszországba menni. Arra a további kérdésre, várjon az osztrák kormány helyesli-e ezt s várjon a brit kormány hajlandó-e előmozdítani e tervet. Bonar Law azt felelte, hogy erre a dologra az angoloknak nincs befolyásuk, de angol részről nem kifogásolnák, ha az osztrák kormány a népbiztosokat Szovjet-Oroszországba engedné. Wichtl Frigyes nemzetgyűlési képviselő nyílt levelet intézett Seitz Károly elnökhöz, amelyben a kormányt az internált, magyar kommunisták további sorsának eldöntésében határozott színvallásra szólítja fel. A nyílt levélben Wichtl kijelenti, hogy az egész sajtót bejárta az a hír, hogy az osztrák kormány Kun Bélának meg akarja adni az Odesz-Hizába, való szabad elutazás lehetőségét. Ennek az lenne a következménye, hogy az internált kommunisták újra élesztenék a bolsevista tüzet. Az osztrák keresztény nép nem hajlandó elviselni egy kommunista uralmat. Nem szabad szabadjára engedni Kun Béláékat, hanem fel kell ajánlani kiszolgáltatásukat a magyar kormánynak, mert bűneikben egészen közönséges gonosztettekről van szó. Az internált népbiztosokat különvonaton, szalonkocsiban és uralkodó fejedelmeket megillető tisztelettel akarják Oroszországba szállítani. Az osztrák német lakosság elvárja, hogy ez ne történjék meg és nyomatékosan követeli, hogy Kun Bélát és társait rendes bíróság elé állítsák.