Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
Hilletírek felvétetnek Budapesten a VigáG kiadóhivatalában, Blockner J, Gyórf és Nagy,Jaulus és Tsa.Tenczer Gyula, algyi Lajos, Klein Simon és Tea, Leopolsdf Gyula, Leopold Cornél, Schwarz Józsefsikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát bird. irodákban. Bicsken, Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacht, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Heiban, Berlin NW, Unter den Linden 10/41. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI. Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 200 kb.ona, félévre 140 korona, negyedévre 40 korona, egy hóra 25 korona. A .VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 1 korona. • ■ .................. t Il II I ' ' ~ ................ XL évfolyam Budapest, 1920 SZERDA május 26* 125-ikszám ....~r ............................................/ Amerika nem vesz részt a nagy nemzetközi kölcsönben / Millerandnak és a francia szakértőknek kitánságára Lloyd tudvalevőleg beleegyezett árodalmi hadikárpótlás egész összegét, vasfilm, nagyrészét egyszerre mobilizálják, egy nagy nemzetközi kölcsön alakjában, amelynek Németország tartozásai szolgálnának alapul és garanciául. Ezt a hozzájárulást annál könnyebben megadhatta Lloyd George, mert könnyű volt előrelátni azt, hogy a nemzetközikölcsön sikere Amerika magatartásán múlik. Amerika pedig amúgy is megtagadja részvételét. Ez most csakugyan megtörtént. Az amerikai lapok, az amerikai gazdasági szakértők és többen az amerikai politikusok közül figyelmeztették Angliát és Franciaországot arra, hogy Amerikára nem számíthatnak egy ilyen nemzetközi kölcsönnél. Egyébként Amerikában egyre világosabban mutatkoznak a nagy pénzügyi és gazdasági krízis közeledésének jelei. A tőkeiiség, a pénzhiány egyre súlyosabban érezteti hatását. A háborús célokra és a szövetségesek segélyezésére fordított harmincötmilliárdot az Egyesült Államok nemzeti vagyonából vonta el és nem a bankjegyek mennyiségének szaporításával fedezte, tehát most erősen megérzi a háborús költségeket, amelyek az amerikai háború rövid tartama ellenére is nagyobbak, mint amennyit bármilyen más nagyhatalom fedezett saját eszközeiből. A másik súlyos jelenség a nagy drágaság, amelynek részben a világtermelés visszaesése a magyarázata, részben pedig az, hogy az elmúlt két év erős munkásmozgalmai és a velük kapcsolatos jelentékeny munkabéremelkedések természetesen felhajtották az árakat, és pedig nagyobb mértékben, mint ahogy ezt a munkabérek emelkedése indokolttá tette volna. Ma már a tanulatlan munkások öt dollár, tehát ezerkétszáz korona napibért kapnak, de az áremelkedésekkel szemben ezek a bérek is túlságosan alacsonyak. A ruhák enormis megdrágulása következtében most már mind általánosabb lesz a ruhaáruk bojkottálása. A bojkott olyan erős, hogy jóformán senki sem csináltat új ruhát, és éppen az amerikai lótársaság fizetőképes rétege, legalább egyelőre, nagy örömmel hordja a bojkott egyenruháját, a kék munkászubbonyt. A szövetpiacon tehát teljesen megszűnt a kereslet, ezzel szemben a textilgyárak munkásai újabb ötven százalékos béremelést követelnek és valószínű, hogy az amerikai textilipar teljesen beszünteti üzemét, hiszen most az export megszűnése után a belföldi piac is megszünteti a vásárlást. A szénhiány Amerikában is sok helyen bénítólag hat, főleg, mert a szállítási nehézségek egyre inkább megnehezítik az ipar rendszeres szénellátását. Az építkezési iparban teljes a pangás, mivel a magas építési költségekkövetkeztében mindenki visszariad az új építkezésektől. Az amerikai pénzpiac napról-napra nervózusabban nézi a súlyos válságjelenetéseket, és egyelőre a hitelek energikus megszorításával próbálja szilárdítani a talajt. xxxxxxxxxxxx Iblandból és Irak-Dia szar szagból a zürichi jelentések szerint*!! péntek óta nem érkeztek újságok !Svájcba x x x x x xxxxxx x A x xxxxxxxxx x x imárában a nacionalisták nagy tüntetéssel ünnepelték meg a hadüzeneti ötödik évfordulóját. A tüntetésre ellentüntetés volt a válasz. A tüntetők hajba kaptak: egy rendőr és egy egyetemi hallgató életét vesztette, harmincon pedig megsebesültek. Rómában május 24-én, Olaszországnak a háborúba való beavatkozásának ünnepségei során véres összeütközések voltak. Amikor a nacionalista diákok a király melletti tüntetések szikbevére, a Kvirinál elé akartak felvonulni, a királyi őrség útjukat állta. A tüntetők és az őrség között heves civakodásra került a sor, amelynek során az őrség egyik kapitánya megsebesült. Az őrség erre revolverrel lövöldözni kezdett. Hat ember életét vesztette, akik közül öt az őrséghez tartozó katona. Számos sebesülés is történt. A Secolo közli azt a verziót, hogy az őrség megöt katonái saját bajtársaik tévedésének estek áldozatul. Százötven centime-mal emelkedett a márka Pájíreken kilencven centime-mal szökött fel a márka árfolyama Zürichben és noha szombaton erős volt a realizálás a semleges tőzsdéken, a márka mégis tartotta az árfolyamát, sőt Zürichben 13.60-nal, tehát egy tíz centime-os javulással zárult. A két pünkösdi ünnep alatt erősen keresték a márkát és ez magyarázza meg, hogy ma egy eddig példátlan szökkenéssel 13.60-ról 15.10-re emelkedett a kurzusa. Most tehát a békeparitás egynyolcadán áll a márka. A 15.10-es kurzus mellett a német árak igen sok exportáru tekintetében már meghaladják, sőt részben jelentékenyen meghaladják a világpiaci árakat, ami annyit jelent, hogy a neutrális országoknak és az entente-államoknak nem jó üzlet többé márkával vásárolni. Így például a német nehéziparnál már akkor nagy mértéket öltött a külföldi rendelések stomaíozása, mikor a 12-es kurzust érte el a márka. Mégsem lehet egyszerűen azt mondani, hogy a 15-10-es árfolyam egy alapjában véve egészséges és indokolt hausse-mozgalom spekulatív tulhajtása, mert például a szénárak vagy a gabonaárak tekintetében még a 15.10-es paritás szerint is Németország mélyen elmarad a világpiac árai mögött. A budapesti kifizetés 2.55-ről 2.65-re emelkedett. I Boroevics meghalt Boroevics Eliozár tábornok — mint Kagenvirlból sejgírtik —, szívszélhűdés következtében, 64 kanban hirtelen meghalt. Kövess tábornagy és Boroevics voltak az osztrák-magyar hadseregnek azok a vezérei, akik a háború során megállották helyüket. 1914 októberében a galíciai front felbomlása után jutott Boroevics először felelős állásba, mint hadseregparancsnok és részben az ő érdeme, hogy sikerült újból felállítani az osztrák-magyar frontot, mialatt az oroszok akkor érthetetlen késlekedésből és, mint utóbb kiderült, a muníció és a tartalékok hiánya következtében heteken át nem aknázták ki győzelmüket. A front megszilárdításán kívül több hadműveletet is sikeresen bonyolított le Boroevics az orosz hadsereggel szemben, majd pedig az olasz fronton kapott hadseregparancsnokságot és ott nem csupán a defenzíva kemény megszervezésével, hanem az olasz offenzíva egy részének vezetésével is kétségtelen bizonyítékát adta erélyének és katonai tudásának. Boroevics egyike volt a kevés osztrák-magyar tábornoknak, akiket a német vezérkar is megbecsült. A háború alatt természetesen sorban megkapta a nagy kitüntetéseket, majd pedig a tábornagyi rangot. Régi határőrvidéki katonacsaládból származott Boroevics és a háború kitörése előtt Kassán volt hadtestparancsnok. Blokk-erődöket építenek Írországban A csapatszállítások Laország felé — amint Londonból jelestikban napról-napra tovább folynak. Az ír forradalmárok az elmúlt napokban tizennyolc kaszárnyát és öt adóhivatalt romboltak le. A dublini postaépületet, a casheli igazságügyi palotát felgyújtották és több helyen felrobbantották a városházát. Macfready, az írországi helyőrség parancsnoka kijelentette, hogy az ír forradalmárok aligha fogják nagyobb tömegekben, egységesen megsfjüíni azangol csapatokat, azonban számítani , kell arra, hogy Írország egész területén megindul a guerillaharc. Mac Ready tábornok tehát a koloniáns háborúk módszere szerint a blokk-erődök láncaival akarja átvonni Írországot, hogy így megóvja az Írországban elszórt angol csapatokat a kellemetlen meglepetésektől. Az angol közvélemény egyre nyugtalanabbul nézi azt a jelenséget, hogy az amerikai sajtónak és az amerikai közvéleménynek jórésze teljes rokonszenvével az írek mellett és az angolok ellen foglal állást. Junius hatpáHCa / Junius hatodikén j^rffszt ui képviselőket a német birodalom. A^Svalv január tizenhatodikén megválasztott nerplftgyülés feladatának a béke ratifikálását. qzftdkotmány kiépítését és az újjáépítéseasüraösplw problémáinak megoldását kontempláln*Jj*«é^Így tervezték, hogy a nemzetgyűlés nem fog tovább együttmaradni, mint egy esztendeij. A nemzetgyűlés és a német kormány is most tavasszal szerette volna még egy időre kitolni az új választásokat, és a Lüttwitz-féle puccsra tudva levőleg az adta meg a közvetlen lökést, hogy a nemzetgyűlés március elején újból kitolta néhány hónappal az új választások időpontját. A Müllerkormány programmjának egyik pontja azután az új választások sürgős kiírása volt és a nemzetgyűlés is jóváhagyta a felette kimondott ítéletet. Az új választásokat nem előzi meg olyan izgalom és olyan súlyos krízis, mint amilyen a tavaly januári választások előtt feszítette meg Németország minden idegszálát. Mikor Ebert kancellársága 1918 november kilencedikén nem bizonyult eléggé radikális rendszabálynak és Scheidemann kénytelen volt a hatalom felét átengedni a független szocialistáknak: a „népbiztosok tanácsa** gyanánt megalakult Scheidemann—Haase-kormány nem vehette fel programmjába a nemzetgyűlés haladéktalan összehívását, mert a független szocialisták egy- része a választások elodázását követelte, legszélsőbb balszárnyuk meg éppen elvetette a demokráciai elvét és nem akart tudni választásokról. A németi munkástanácsok birodalmi kongresszusa azonban, a delegátusok öthatodrészének szavazatával foglalt állást a nemzetgyűlés összehívásának sürgőssége mellett és a többségi szociáldemokraták indítványának elfogadásával 1919 január tizenhatodikára tűzte ki a választásokat. A munkástanácsok kon-gresszusának határozata után nem volt kétséges többé, hogy a német munkásosztálynak túlnyomóan nagy része a demokrácia alapján áll és a nép egésze által választott képviselők kezébe akarja letenni sorsának intézését. Azonban a választások megejtése még nem lett befejezett ténynvé a kongresszus határozatával, mert a berlini munkástanács többsége nem vetette alá magát a birodalomnak, és a berlini munkástanács elnöke, Richard Müller kijelentette, hogy Berlinben a választásokat csak az ő holttestén át lehet megtartani. Liebknecht és Rosa Luxemburg pedig Berlinben, de más városokban is a munkásosztály radikális csoportjainak felfegyverzésével és mozgósításával akarták megakadályozni a választásokat. A tíznapos berlini Spartakusz-forradalom volt az előjátéka a választásoknak és egy-két napig nagyon kritikus volt a Scheidemann-kormány helyzete, annál is inkább, mert Haase és két független szocialista társa akkor már kilépett a kormányból és így Scheidemannék csak a többségi szocialistákra támaszkodhattak. Berlinben olyan bizonytalan volt a tatai, hogy a nemzetgyűlés Weimarban ült össze hónapokig ott folytatta tanácskozásait és csak a nyár derekán költözött vissza Berlinbe. Most nincsen ilyen nagy kockázatokkal összekötve a választások megejtése, és inkább jobbról, mint balfelől mutatkoznak készülődések a választ lások megakadályozására. Állítólag Kelet-Elbiában, a porosz lovagbirtokoknak klasszikus talaján sok- ezer volt tiszt és más fegyveres ember áll készen arra, hogy Berlin ellen induljon: egyelőre az egyes nagybirtokok rejtegetik ezeket az ellenforradalmi erőket, azonban az adott jelszóra nyom-ban felállana az ellenforradalom frontja és megkezdené az offenzívát. Lehetséges, hogy Kelet- Elbiában csakugyan folynak a készülődések, de nem valószínű, hogy a "tervekből tettek lesznek. A Reichswehr tisztikarának nagy része kevés rokonszenvet érez a jelenlegi német kormány iránt és kétségkívül monarchista érzésű. Hiszen a Kappa, Lüttwitz-féle ellenforradalom vezérkarával szem-ben főleg azért volt kénytelen papiroson hagyni a megtorlást a kormány, mert a Reichswehr lokális felkelésének szigorú megtorlására esetleg a Reichsuehr általános felkelése lett volna a válasz. És a hangulat a német hadsereg soraiban ma talán feszültebb, mint volt márciusban, hiszen a kötélé- kék nagy részének leszerelése a békeszerződés rendelkezéseinek megfelelőn, ma aktuálisabb, mint márciusban volt, és a leszerelés elé sokan nagy aggodalmakkal néznek. A német kormány ugyani súlyos anyagi áldozatokkal próbálja enyhíteni a