Világ, 1920. június (11. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
1920. június 3. VILÁG 2 ------------------------------——Csütörtök Elfogadták a fővárosi választási törvényt A nemzetgyűlés mai ülése Az Illés megnyitása után a budapesti községi választásokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatták. Elsőnek Bárczy István szólott a 13-ik szakaszhoz, amely azokat sorolja fel, akik hivatalból lesznek tagjai a közgyűlésnek. Nem híve annak a gondolatnak, hogy a közgyűlésnek olyan tagjai legyenek, akiket nem a közönség választ. Még a főtisztviselők szavazati jogát sem helyesli. Elmondja azután, hogy a cenzúra a törvényjavaslat kritikáját sem engedte meg. Nem engedték megjelenniSzterényi József és Springer Ferenc kritikáját sem, pedig egyiket sem lehet valami forradalmárnak nevezni.. — Springer is törzsfőnök volt, mondja valaki a kereszténypártom — Kívánom, — felel Bárczy, — hogy sok olyan törzsfőnöke legyen a fővárosnak a jövőben, mint Springer volt. Fölolvassa Springer nyilatkozatát, amelynek törlését abszurdumnak mondja, amely azonban nem sporadikus jelenség. Ez így volt a Bárczy-rezsim alatt is, — vélte Túri Béla. ... Nekem semmi közöm sem volt a cenzúrához, mondja Bárczy. .. A képviselő úr, mint szerkesztő, tudhatja, hogy a cenzúra az én igazságügyminiszter- cégem alatt átment a miniszterelnökség hatáskörébe, nehogy nekem politikai befolyásom lehessen. Most sem mondom, hogy a belügyminiszter úr irányítja a cenzúrát, de azt állítom, hogy a cenzúra mai működése mellett semmi értelme sincs annak, hogy a lapok megjelennek. — Szabad sajtót! — kiáltott Sándor Pál. Ernszt Sándor pedig haragosan mondta: „Hallatlan ! Ennek a beszédnek célzata van!“ „Biztosíthatom a képviselő urat, — felelt Bárczy, — hogy nincs semmiféle célzata." „De igen, diszkreditálni akarja a parlamentet",— haragudott Emett. Bárczy nyugodtan felelt: Bocsánat, a parlamentnek a cenzúra kezeléséhez semmi köze. Az elnök megjegyzi, hogy a parlamentnek minden közügyhöz, tehát a cenzúra kezeléséhez is köze van. Ezzel véget is ért a kis csetepaté és Bárczy folytatta beszédét. Kifejtette, hogy ha már egyáltalán lesznek a közgyűlésnek ilyen tagjai, akkor a fővárosi lakosság különböző foglalkozási ágai legyenek így képviselve. "A javaslatnak ez a pontja azonban ebben a formában az önkormányzat szempontjából retrográd lépés. Meggyőződése, hogy ez a törvény, ha azzá válik, pár év alatt úgyis revízió alá kerül, mert ebben a formában fenntartani nem lehet. Bárczynak Dömötör belügyminiszter felelt. Bizonyítani akarta, hogy „okulva a múlt — enyhén szólva— hibáin", nívós, kifogástalan, hazafias testületként akarja látni a főváros közgyűlését. A 13. Szakasz korrektívuma a legnagyobb mértékben biztosítja ezeket a célokat. Tiltakozik az ellen, hogy cikkek felolvasása útján levitézlett városatyák itt leadhassák véleményüket. (Ruppert Rezső: Springer mindig függetlenségi volt. Egy hang a kereszténypárton: Károlyi is az volt!) A tett ellenvetések nem győzték meg, kéri a szakasz változatlan elfogadását. A szakaszt a Ház változatlanul fogadta el. Pető Sándor felszólalása után Dömötör belügyminiszter kijelentette, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után egy hónappal meg akarja tartatni a választásokat. A 24-ik szakasznál Bottlik József szólalt fel és védte meg a fővárosnak az autonómiához való jogát. Kifejtette, hogy a belügyminiszter feloszlatási jogában az alkotmány biztosítása elvének áttörését látja. A legnemzetibb és legönállóbb országban is bekövetkezhetik alkotmánysértés és így szükségesek az alkotmánybiztosítékok. A közszabadságokat soha sem a pillanatnyi helyzet számára kell alkotni. Ha a nemzetgyűlés ezt a szakaszt törvénybe iktatja, nemcsak a fővárost kapcsolná ki az alkotmányvédelemből, de súlyos ■ is veszedelmes precedenst is alkotna. Az alkotmány nem nolime tangere, de az alkotmány szelleme igenis szentség. A törvény alkotói valószínűleg a főváros erkölcsi és anyagi javait akarták megvédeni. Erre azonban nincs szükség. Van a fővárosi törvényben erre elegendő mód. A törvényhatóság mindenkor reflexe a közhangulatnak és ha ez így van, akkor hiába oszlatja fel a belügyminiszter, mert a közhangulatot úgy sem tudja megváltoztatni. A szakasz törlését kivonját. Ruppert Rezső is tiltakozott a precedens alkotásaellen. A szakaszt, valamint a többi szakaszokat is Dömötör belügyminiszter felszólalása után elfogadták. Korányi Frigyes pénzügyminiszter benyújtotta ezután az italmérési jövedékekre vonatkozó törvényjavaslatot, majd a pénteki napirend elfogadása után az elnök szünetet rendelt. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Grettler Jenő a honvédelmi miniszterhez intéz interpellációt a lerekvirálások dolgában. — Usady Ferenc elmondja, hogy a fővárosnál 132 állás van üresedésben, ezeknek a betöltését sürgeti. — Szabó Balázs azt tartja, hogy a kormánynak nem lenne sürgősebb teendője, mint a zsidókérdés törvényes rendezése. Az izgatottságot csak úgy lehet lecsillapítani, ha erre nézve a kormány határozott kijelentéseket tesz. Tankovics János fölpanaszolja, hogy a múlt héten a malmokat közkatonák vették körül és kizárták a tulajdonosokat. Másik interpellációjában azt panaszolja, hogy a nagybirtokosok idegen aratókat fogadtak, a helyi aratók pedig kenyér nélkül maradtak. Harmadik interpellációjában amiatt szólal föl, hogy a nyári munka idején bevonultatják a falusi kovácsokat. ■ ••" Az ülés három órakor ért véget. Berlinben szombatra új ellenforradalmat várnak A Berliner fdgeblatt jelenti: Tegnapelőtt óta csapatok koncentrálódnak, amelyek a Lichtschlag hadtest és tárás szabad hadtestek maradványaiból alakulnak. Potsdamban állítólag bajor csapatok gyülekeznek, ahol Vilmos Ágost hoffenzoberni hercegnek fontos szerepe lesz. Hire jár, hogy szombatra akciókat terveznek, amelyek során valamenynyi pacifistát és ismert baloldali személyiséget le akarnak tartóztatni. A munkásságot bő élelmiszeradagokkal akarják megnyugtatni. Zöld internacionálé Kölnből jelentik: Er Heim bajor parasztvezér közölte, hogy Németország, Ausztria, Magyarország, Belgium, Hollandia, Svédország és Norvégia valamennyi parasztszövetsége előkészületeket tesz az egész mezőgazda világ zöld internacionáléjának megteremtésére, amelynek székhelye Hágában lesz. Június 6-án Passzauban megbeszélés lesz a német, osztrák, magyar, bolgár és román parasztvezérek között ebben a kérdésben. Ötszázmillió közélelmezési pótadó Az idei termés értékesítésére vonatkozó rendelet tárgyában a közélelmezési minisztérium ma délelőtt tartott ankétet, amelyről lapunk más helyén számolunk be, a többek között elhatározta, hogy a gazdaközönség áldozatával szemben egy évre szóló ad hoc törvény útján közélelmezési pótadót fognak kivetni a többi összes egyenes adók után. Ezt a közélelmezési pótadót, amelyet körülbelül ötszázmillióra lehet becsülni, arra fogják felhasználni, hogy aköztisztviselők és közalkalmazottak részére a gabonát a megváltási ár egyhatodáért fogják adni. ............................. . — . a jr Két nap néma tüntetése Két napon át az egész magyar nemzet, élén a fővárossal, néma tüntetéssel, a nagy magyarok emlékszobraihoz és sírjához való zarándokolással fejezi ki tiltakozását a béke ellen, amely e megsanyargatott ország számára halált jelentene. Az ünnepségek és a tüntető felvonulás sorrendje a következő: A béke aláírását megelőző napon reggel Úrnapi körmenet lesz. Egyesületek és küldöttségek reggel 8 órakor gyülekeznek a koronázó főtemplomnak a Szent István-szobor felé eső részén. Az ünnepi nagymise pontosan 9 órakor kezdődik. A körmenet a Verbőczy-utcán, a Nándor-téren, az Úri-utcán, a Dísz-téren és a Tárnokutcán át tér vissza a koronázó főtemplomhoz, ahol imával végződik az ünnepség. A körmenetben résztvevők, a körmenet után elvonulnak a honvédszobor előtt és egy-egy virágszálat helyeznek el a talapzatra. Délelőtt tizenegy órakor a Területvédő Liga koszorúzza meg Vörösmarthy, fél 12 órakor Petőfi szobrát, délután 6 órakor pedig Kossuth síremlékét. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség az erdélyi Unió lobogója alatt részt vesz a Területvédő Liga tiltakozó felvonulásán. A békeszerződés aláírásának napján, pénteken délelőtt fél 9 órakor a menekültek és kiüldözöttek gyülekeznek az ezeréves emlékműnél, Árpád szobra előtt és onnan 9 órakor indulnak az Andrássy-úton át a Bazilikához, ahol 10 órakor kezdődik a könyörgő istentisztelet. Ugyancsak 10 órakor, az aláírás időpontjában könyörgő istentisztelet lesz a deák téri evangélikus, a kálvin téri református és a hold utcai unitárius templomban is, amelyeken a főváros egész közönsége résztvesz. Az istentiszteletek után a menekültek a Petőfi térre vonulnak és a Himnusz eléneklése után szétoszolnak. Az üzletek és a nyilvános helyiségek 10 órától kezdve zárva lesznek. A hivatalokban, a bankokban a munka szünetel. A tőzsde szintén zárva lesz. A villamosok 10 órakor 10 percre megállanak. A vonatok az ország egész területén 5 percre megállanak. A harangok 10 órától kezdve félórán keresztül zúgnak. A tüntetésben részt vesz a magyar kereskedő világ is. Az országos jellegű kereskedelmi érdekképviseletek egyhangú határozata alapján a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felhívja az ország kereskedőit, hogy június 4-én, pénteken délelőtt 10 órától délután 2 óráig üzleteiket tartsák zárva. Június 4-én a megszállott törvényhatóságok Budapesten tartózkodó követei a vármegyeház nagytermében jönnek össze. Külföldi lapok a magyar békéről A bivpárzerződés ratifikálásával kapcsolatosan a La Pelite Republique szerint a bécsieknek nincs kenyerük, a magyar Alföld parasztjának pedig nincs annyi fája, amennyiből koporsót készíthetnek. A Berlin Oskeit Tidende párisi értesülése szerint Magyarországot a békeszerződés aláírása után közvetlen felveszik a népszövetségbe. Könnyen lehetséges, hogy nemsokára nem legyőzött ellenségnek, hanem barátnak és érdekszövetségesnek fogjáki tekinteni,'' ’ ” ' ~’ .—' Egy sorhajóhadnagy rejtélyes halála (Aj Világ berlini hídosítójától.) A német lapot napok óta sokat foglalkoznak Hans Paasche szolgálaton kívüli sorohajóhadnagy tragikus halálával!■ Paaschg, sibm sem politizált, nem tartozott egyetlen párthoz sem, de egy időben élénk részt vett a pacifista mozgalomban és pacifista érveit hangoztatta most is, amikor birtokára, Waldfriedenre vonult vissza, Nyugatporoszországba. Földbirtokos szomszédainak egy része, úgy látszik, nem volt tisztában azzal, különbséggel, amely a pacifista gondolkodást elválasztja a Spartakusz-mozgalomtól és ezért ismételten feljelentették Paaschet. A feljelentések olyan rémregényeket adtak elő, hogy a katonai hatóságok egy egész századot küldtek Paasche birtokára, gépfegyverrel és minden egyéb felszereléssel, noha Paasche kasnyiban rajta kívül mindössze két fegyverképes korú alkalmazott tartózkodott és így bajos volt egy nagyarányú fegyveres védekezést feltételezni róluk, már abban az esetben sem, ha gondoltak volna erre. A Paasche ellen küldött csapat több osztagra vált szét és több oldalról közelítette meg koncentrikusan a kis kastélyt. Útközben minden faluban elvágták a telefondrótokat, hogy Paasche ne hívhasson „erősítéseket** kastélyába és ezért Nyugatporoszország egy részében máig sem működik a telefon és a távírda. Végre minden oldalról körülvették a parkot és előásutották úszónadrágban Paasche-t, akit éppen fürdés közben találtak. A fogolylyal nem éppen udvariasan bántak és ezért Paasche attól tartott, hogy lelövik, mikor látta, hogy egy sor puskacső fordul feléje. Sőt állítólag a bírtak alkalmazottai azt a kiáltást is hallották: „Itt van, tüzelj!" Paasche erre egy reflexmozdulattal egy közeli árokba vetette magát, nyilván azért, hogy fedezéket keressen. Azonban az árokban is volt egy őrszem, azzal az utasítással, hogy nyomban tüzeljen, ha menekülni vagy csak futni lát valakit a birtok területén. Az Őrszem tehát kétszer tüzelt és Paasche holtan rogyott össze az árokban. Az utóbb megejtett házkutatás az ügyben eljárt hatóságok kijelentése szerint teljesen igazolta a denunciálások alaptalanságát. A feljelentők túlzásain kívül a német lapok felelősnek tartják a Paasche birtokára küldött csapat parancsnokát is. Ennek nevét idáig nem sikerült kideríteni. , ítélkezik a lakáshivatal Lakásából kilakoltatott és az utcára dobott királyi ügyész (A Világ tudósítójától.) A nyilvánosság ítélete aláttocsátjuk a következő lakásügyi esetet, mely: "dr. Tomcsányi Albert budapesti királyi ügyészszel történt meg. • Dr. Tomcsányi Albert királyi ügyész IS esztendeje bérli özv. Reisenleitner Antalné háztulajdonosnő IX., Ferenc-körut 38. I. 7. számú három szobás lakást, a háztulajdonos nő a lakást felmondotta, mert szerinte erre a Pólából Budapestre költözött vejének, Locskay György tengerészeti főüzem vezetőnek, van szüksége, özv. Reisenleitner Antalné új lakásról nyilván nem gondoskodott. A lakbérleti bizottság Pk. K. V. 206.537/1919. sz. határozatával a jogtalan felmondást érvényesnek mondotta ki és dr. Tomcsányi ügyész panaszát elutasította. Megdöbbentő az a rosszindulatú és jogtalanság, amivel a Lakáshivatal ezt az ügyet intézte. Nevezetesen Locskay 1912 óta lakott Pólóban, honnét 1918 novemberében költözött, Budapestre és mindeddig anyósának öt szobás nagy lakásában lakott. Meg kell jegyeznünk — és ez a jogsérelmet súlyosbbítja — ugyanebben a házban haláleset folytán egy megfelelő lakás folyó évi február havában megürült, de akkor a háztulajdonosnő ezt nem vette igénybe. Dr. Tomcsányi ügyésznek most május elsején kellett volna lakásából kihurcolkodnia, de közben súlyos operáción esett át és Bl. 878/1920. sz. alatt beadott kérvényében a fenti határozat felfüggesztését kérte. V. 1892/1920., ill. 8 1035. sz. alatt Óbudán (1!) Lajos utca 70. sz. házban egy teljesen elhanyagolt, kis lyukat utaltak ki a királyi ügyésznek, aki a határozat végrehajtásának felfüggesztését ismét kérte, ami meg is történt. Ezek után csak rémregénybe illő dolgokat hozhatunk nyilvánosságra. 1920. május 19-én dr. Tomcsányi ügyész Ferenc körúti lakáson megjelent Orosz Hofffmann Győző végrehajtó Locskay Györgygyel együtt és se szó, se beszéd, az ügyészt, továbbá a nála lakó két személyt bútorokkal, mindennel együtt a lakásból átdobták. A kíméletlen és felháborító eljárás ellen a királyi ügyész előterjesztést tett, de mivel ez se nyert elintézést, dr. Tomcsányi — hogy egy életen át összeszedett holmijait megmenthesse — be akart költözni az óbudai lakásba. Itt azonban — és ez jellemzi a Lakáshivatalban uralkodó fejetlenséget — az a szomorú meglepetés érte, hogy ezt a lakást a Székesfehérvárról Budapestre költözött Weisz Dezső nevű kereskedőnek szabályszerűen már kiutalták. Hogy minő alapon, arról talán a Lakáshivatal sem tudna felvilágosítást adni. A helyzet tehát az, hogy dr. Tomcsányi Albert királyi ügyészt, aki 16 esztendeje lakik Budapesten és ebből 15 esztendőt egyhuzamban egy lakásban töltött el, felületes határozatgyártással hajléktalanná tették. AZ esetet dr. Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter szives figyelmébe és jóindulatába ajánljuk:" '-mi/' - *» '-v'- -v ____’