Világ, 1920. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-26 / 203. szám
"VT21920. augusztus 27. VILÁG kötelességteljesítés sinjére igyekeznek jutni az egyoldalú pártsznvedélyek és a vak előítéletek lejtőjéről. Andrássy Gyula sarkától szeme szögletéig az óvatoséig szürke palástjába burkolódzott, Apponyi azonban a tiszta látás és a tiszta szándék ormáról intézi minden szavát a magyar politikusoknak, sajnos, igen nagy és a magyarságnak, sajnos, igen összesorvadt táborához. Rakovszky István a nemzetgyűlés elnöki székében érzi felelősségét a nemzetgyűléssel szemben s érzi felelősségét az egész nemzettel szemben. Bottlik József, a nemzetgyűlés alelnöke, Tass József, a Szt. Imre kollégium volt igazgatója, a közélelmezés reverendás minisztere, Huszár Károly a kipróbált keresztény-szocialista agitáttor, Gaál Gaszton, aki pártember volt, amíg az ország megengedhette magának a pártokra tagozódás luxusát és magyar politikát kezd csinálni, nem pártpolitikát, mióta csak Magyarország feltámasztásán volna szabad fáradnia a magyar törvényhozásnak, és rajtuk kívül még sokan mások megtették azt, vagy legalább iparkodtak iót tenni, amit a nehéz idők követelnek tőlük .. .X X X X X XX X X x X XX X X X X X X X X X X Xx xxX X X XX X X X XX X X X X XX X X X X XX X X X XX X X X X X X XX X X XX X X X XX X ■ V X X X XX X X X X 5 ha nem váltja fel az okos munka, a tárgyilagos gondolkodás, a törekvések és a cselekedetek törhetetlen jóhiszeműsége ezt a hangos vigadást, a főváros törvényhatósági bizottságának üléstermében, ha az éretlen közbekiáltások és az éretlen pohárköszöntök helyébe nem kerül még ma a józan szó és a józan ész diktatúrája, akkor összecsapnak a hullámok a milliós Budapest városatyái, a milliós Budapest népe és a magyarság jobb jövőjének minden reménye fölött. Sréter miniszter vádjai A nemzetgyűlés mai ülésén válaszolt Sréter István iseenvédelmi paeefészter Ereki Károlynak a Tisza-tárgyai MIT2-l is hozzáintézett interpellációjára. Ereki azt mondotta, hogy amíg nincs király, addig nincs is jogrend. Ez a kijelentés egyenesen törvénysértés, mert Magyarországnak kormányzója van. Ereki többek között ist említette, hogy maffia dolgozik, amelynek keze felnyúlik a legmagasabb körökig. Ezzel Ereki ismét a kormányzót akarta belevonni a vitába. Ha ő lett volna ■felbujtással vádolva a Tisza-gyilkosság ügyében, azt mondotta volna pártjának, hogy függesszék fel mentelmi jogát, az ő érdekében ne csináljanak mentési akciót a parlamentben, mert ha megvádolták, akkor felelni is akar és ezt az elhatározását nem kötötte volna feltételekhez. Le kell csapolni végre az emberek fejéből a forradalmi gőzt, legyen vége a forradalmi szabómortáléknek és kezdődjék meg a békés munka. Ereki képviselő úr augusztus 14-én egy a Gólyavárban tartott gyűllésen, ahol két-háromezer ember volt jelen, beszédet tartott, amelyben a következőket mondotta: „A szegedi terroristák meg akarják gyilkolni Friedrich Istvánt és az intranzigens keresztények vezéreitAzután felszólította a gyűlés jelenlevőit, hogytegyenek esküt Friedrich István védelmére, ami meg is történt. fZeőke Antal: Ide kell a botbüntetés! Gunda Jenő: Második Mária Terézia!) Azt is mondották ezen a gyűlésen, hogy a Teleki-kormány az oláh királyt akarja magyar királynak idehozni, azért, mert Telekinek és Bethlennek Erdélyben vannak birtokaik. (Fölkiáltások: Hallatlan! Demagógia!) Egy nagyon magasrangú katonának nemrégiben puccsot ajánlottak fel is azt kérdezték, hajlandó-e puccs esetén a vezetést átvenni. Ereki képviselő úrnak az adatokat hét tiszt adta, akik a Tisza-per vádlottjainak őrizetére voltak kirendelve, akik tehát kémkedtek . . . (Ereki Károly: Csak jelentést tűttek! Fölkiáltások: De kinek tettek jelentést?) Ezek után felolvasom a vizsgálat adatait. Az a vád, hogy Vágót autón szállítanák naponta a hadosztály-bíróság épületébe, nem felel meg a valóságnak. Egyetlen egyszer ült Vágó katonai autón, amikor a Roheim-villába vitték. Dobót mindennap autón szállítják be, mert betegsége miatt a helyőrségi kórházban kezelik. Heltai ellen a Sophie hajón történt rablás ügyében eljárás volt folyamatban, megállapította azonban a vizsgálat, hogy Heltai nem rabolt. Sztupka őrnagy sohasem adott neki olyan megbízást, hogy Friedrich ellen nyomozást folytasson. Ereki Károly állt fel ezután szólásra, ő mindig a konszolidációt kívánta. (Gail Gaszton: .1 Gólyavárban is?) Magyarországnak nincs itthon a koronás királya. (Meskó Zoltán: A címét kérem! írni akarok neki! Felkiáltások : Hát hol van?) A jogrend megsértése tényleg előfordult, sőt most is folyamatban van. Ezt nem lehet tagadni. Szemünk láttára folyik egy tárgyalás, amelyen jogászok szerint megdöbbentő jogsértések fordulnak elő. Ha jogrend lesz, akkor a jogrend megsért-5 . fáért fogják felelősségre vonni azokat, akik hibásak. Augusztus 14-én azon a gyűlésen megemlítette, hogy szegedi terroristák meg akarják ölni Friedrichet és vájjon nem volt-e igaza? A többi adatok valótlanok, ő nem állított semmit, semmiféle oláh királyról. Különben sem szokott lazítani, mert már többször kijelentette, hogy egy pofonnak sem szabad elcsattannia, mert az a legnagyobb hazaáruló, aki a zsidókat üti. • (Nagy derültség. Könyves Lajos feláll és közbevág. Ott voltam.) Semmiféle katonával nem tárgyaltam semmiféle puccsról. Ezek mind csak mesék. (Meskó Zoltán: Kovács Gáspárt akarták behozni.) Gróf Károlyi Imre Friedrichet kalandornak nevezte, de ez nem baj, hiszen Napóleont is annak mondták. (Nagy derültség. Fölkiáltások. Csak nem akarja Napóleonnal összehasonlítani! Csernus Mihály: Ilyet nem lehet józanul meghallgatni. Rakovszky István: Kísérelje meg a képviselő úr. Nagy derültség.) Károlyi Imrének Budapesten és Bécsben irodája van, amelyet Dietz vezet , Kormos és Paksi a tagjai. Kieresztették Keltáit, mert azt mondotta, hogy tudja azt, hogy Friedrich István egy Kovák nevű századossal a■ kormányzó ellen puccsot akart előkészíteni. Le kell tárgyalni a Tisza-pert, de illletékes fórum előtt. A válasz*: nem veheti tudomásul. Sréter miniszter emelt hangon felelt: Amit elmondottam, abból nem vagyok hajlandó semmit elvenni. Azok a hangok, amelyeket a képviselő úr megpendített, nem alkalmasak arra, hogy a külföld előtt jó színben tüntessenek fel bennünket. Nyíltan megmondom, tudomásom van arról, hogy júniusban megbeszélés folyt, amelyen hatvanöten vettek részt. Már a miniszteri tárcák is ki voltak osztva. Erre a kijelentésre nagy zaj tört ki. A képviselők felugróinak helyeikről: Kik voltak ezek! Wagner Károly: Ez lázadás! Általános zaj, éles kiáltások. A honvédelmi miniszter aktacsomót húz ki a zsebéből : — Kérem, itt vannak az adatok! A kisgazdák szüntelenül azt kiáltják: — Neveket! Neveket! Olvassa fel! Hallani akarjuk! — Rendőrt! Rögtön le kell csukatni azokat a képviselőket! — kiáltja Meskó Zoltán. Újra a miniszter szól: — Az ország sorsát nem viszik előre az ilyen izgalmak. Én nem óhajtottam az izgatottságot fokozni. Nem óhajtom a kérdést tárgyalni sem. Azért hoztam fel, mert az ország mai közállapotai között . . . Nem folytathatja tovább. Az elnök éleset csenget és szólni kezd, mire Sréter miniszter leül. — Tisztelt nemzetgyűlés! Súlyos vádat emeltek— mondja az elnök — a képviselőház előtt. Nem tárgyalhatunk anélkül, hogy valamennyien ne érezzük a vád súlyát. A miniszter úr átgondolta a dolgot és viseli is kijelentésének konzekvenciáját. Én a Ház bölcseségére kívánom bízni, hogy nyílt ülésen vagy zárt ülésen beszéljük meg tovább ezt a kérdést. Fölkiáltások: Nyílt ülésen! Zárt ülésen! Elnök elrendeli a zárt ülést. " A zárt ülés elrendelése után következő szünet alatt Rakovszky elnök tanácskozott a képviselőkkel és megállapították, hogy nincs ok a zárt ülés megtartására. Pár perc múlva Rakovszky elnök megnyitja a nyílt ülést és kijelenti a következőket: — Konstatálva lett, hogy a honvédelmi miniszter úr nem mondta, hogy az általa említett gyűlésen képviselők vettek részt. Ezt közbeszólások formájában mondották és azért hallatszott úgy, mintha a honvédelmi miniszter úr mondotta volna. Sréter miniszter szólott ezután: — Kötelességem volt ezeket a dolgokat elmondani, mert a hadsereg egységét fenyegetik az ilyen kísérletek. Kéri az országgyűlést, hogy az ország jelenlegi súlyos helyzetére való tekintettel, őrizkedjék mindenki olyan ténykedéstől, ami alkalmas arra, hogy a hadsereg egysége megbontassék. Ilyen kérdés a királykérdés is. Ereki újabb felszólalása után a nemzetgyűlés tudomásul vette a miniszter válaszát. Érvelt a bot ellen i ülésének megnyitása után jelentette az elnök, hogy gróf Apponyi Albert hat heti szabadságot kér és egyszersmind lemond bizottsági tagságairól. A botbüntetés vitájában Henzer István volt az első szónok és kijelentette, hogy ha a jelöltek a választásokon a botbüntetéssel korteskedtek volna, kiverték volna őket a faluból. Orbók Attila, azzal a felfogással vitázik, hogy a háborúban eldurvult erkölcsök teszik szükségessé a botozást. Hát a háboráért nem lehet elverni a port a népen, ha azonban, azok a politikusok, akik az uszításban, a vérengzés felidézésében részt vetteek, ötven botot kapnak, akkor, szívesen megszavazza a javaslatot. Legközelebb már a házszabályokba is beiktatják a botozást. A bűnözés csökkentése kenyérkérdés, nem pedig botkérdés. Bertolák Nándor szerint a botbüntetés nem egy kriminológiai rendszer kiépítéséből származik, hanem egy momentán hangulat szülötte. Az sem igaz, hogy a falu a botbüntetést kívánja. (Közbeszólás: A bot a falu ebben irányul!) A bot sem az elvesztésnek, sem a javításnak nem eszköze. Nem javít, hanem megszégyeníti Kéri a nemzetgyűlést, hogy a jogfejlődés terén ne adjon helyet a visszaesésnek. Giesswein Sándor szerint Szent István példáját kell követni, akihez híven a nyugati kultúrához kell ragaszkodnunk. A cenzúra, a gyülekezési jog megszülése, a botbüntetés behozatala azt a látszatot keltheti, mintha a szabadságjogok korlátozásaa keresztény kurzus követelése lenne. Reöck Iván a bot mellett beszélt. Rubinek István azt hangoztatta, hogy a békeszerződés ratifikálása sokkal sürgősebb lenne, mint ez a javaslat. Amíg a béke nincs ratifikálva, nem indulhat meg a produktív munka. A javaslatot nem szavazza meg. Szabó Józsefnek és Kardos Noénak a bot ellen elhangzott beszédei után az elnök szünetet rendelt, amely után Sréter miniszter beszéde következett. Erről más helyen emlékezünk meg. Cseléry András vallomása a Tisza-pestben A mai tárgyalás megnyitása után Zoltán László ezredes rendreslaeltta dr. Lengyel Zoltán vádat azért, mert a tegnapi tárgyagon „a személynnka helegjére lépett". A mai napon az első I.Siti iMWWTMun alhadnagy. Vallja, hogy Stanykovszky elmondotta neki, hogyan történt Tisza meggyilkolása, Sztanykovszky ezt tagadja. Ezután Pollacsek Sándornak, a katonai rendőrség volt kerületi parancsnokának, kihallgatása, következik. Elmondja, hogy november 8—10. között valamelyik napon egy előállított szakaszvezető belemerte előtte, hogy részt vett Tisza meggyilkolásában. Átkísérték a főkapitányságra, ahonnan, amint későőbb értesült, szabadon bocsátották. Vallja továbbá, hogy Csermják és Sstanykovszky ezt az eseményt követő harmadik napon arra kérték, hogy ha elfogatóparancsot bocsátanak ki ellenük, akkor idejében figyelmeztesse őket, ő le akarta tartóztatni őket, de az ezredese azt mondta, ez az ügy nem tartozik hatáskörükbe. A gyilkosságot beismerő szakaszvezető kijelentette még, hogy arra határozottan emlékszik, hogy Dobó lövése talált. Hanzély László vallomása után Immerglück Károly fővárosi tisztviselő elmondta, hogy Dobó Heltai előszobájában ezt mondta előtte: ,,Ha te tudnád, honnan jövök! Most jövünk a Herminaut 35. szám alól! Most küldtük amásvilágra gróf Tisza Istvánt* Dobót mániákus embernek ismét, aki nagyzási hóbortban szenvedett. A gyilkosság napján is látta, de nem vette észre rajta, hogy ittas lett volna. Dobó filmen szerette volna látni a gyilkosságot Désy Alfréd, a következő tanú, elmondja, hogy Dobó nagyon ambicionálta, hogy filmen lássa magát és sunyra nevetve mondta, hogy a katonatanács őket küldte ki, hogy Tiszát, Lukachichot és Wekerlét meggyilkolják. Elmondta még Dobó, hogy amikor Tiszát az első lövés érte és térdre esett, ő még egyszer belefért. Mutatta is, hogyan történt a Jelenet és azt mondta még, hogy ezt filmen kellene megörökíteni. — Úgy értettem — szólt közbe Dobó, — hogy az ország számára legyen megörökítve ez a gyászos Jelenet. Csilléry András vallomása Dr. Csilléry András, aki beadványban kérte a hadosztálytíróságot, hogy hallgassák ki, többek között a következőket, vallja: Október 31-én, amikor Bécsből Budapestre érkezett, 3-4 óra között találkozott Friedrichhel a Múzeum-körúton. Friedrich akkor jött be Mátyásföldről. Teljesen nyugodt ember benyomását tette reá. Psychologice, orvosilag nem magyarázható, hogy egy olyan ember, aki nagy dolgokat készít elő, aki gyilkosságra vállalkozik, ort velem akkor nyugodt diskurzust folytathasson. , Elmondja azután, hogy együtt mentek az Astoria felé. Látta, hogy Friedrich az Astoria erkélyéről próbál beszélni ésközölte, hogy Litkachich letette az esküt a nemzeti tanácsra. „Szemben állottam az Astoriával, teljesen jól láttam az eseményeket — vallja. — Láttam, hogy Friedrich lejött onnan, felszállott egy autóra és elment. Ez négy óra körül lehetett. Másnap reggel a hadügyminisztériumban találkozott Friedrich Istvánnal. Közölte vele, hogy átvette a minisztérium vezetését.—• Mikor meglátott engem, — mondotta — nagy felháborodással jelentette ki. Úgy látszik, mégis csak igazoltak az események, Tisza Istvánt mégis meggyilkolták és a teljes anarchia felé haladunk. — Kérire vonatkozólag szabadjon megjegyeznem azt, hogy emlékezem határozottan, hogy egy délután, mikor minisztertanács volt, Friedrich örömmel közölte, hogy levél érkezett Kéritől azzal: engedtessék meg neki, hogy bejöjjön Magyarországba, ő pedig elrendelte, azonnal, hogy a levét adassák át az igazságügyminiszternek és még rá is írta, hogy azonnal intézkedés teendő, hogy amennyiben a Tisza-gyikosságban ő új bűnös és neki szerepe van, akkor letartóztatandó. Sztupka őrnagy-hadbíró: Kegyelmes úr azt gondolja, hogy amikor az utcán sétált Friedrichhel, orvosi szempontból kizártnak tartja, hogy ilyen dolgokkal foglalkozott volna Friedrich, olyan nyugodt volt? Hiszen senki sem állította, hogy Friedrich kint volt a Boheim villában. Csikéry: Azt állítottam, hogy kizártnak tartom, , hogy akkor ezzel a dologgal foglalkozott volna. Azt is kizártnak tartom, hogy részt vett volna a délelőtti katonatanácsban. Erre a tárgyalásvezető megjegyzi, hogy honnan tudja azt, hiszen délelőtt nem találkozott Friedrichhel. Ellentétek egy félóra körül Lengyel védőnek arra a kérdésére, mennyi időt töltött Friedrich benn az Astóriában, azt feleli Csilléry, hogy fél órát. A védő erre megjegyzi, hogy Friedrich két árra teszi a találkozás idejét, fél háromig a sétát, háromnegyed háromra, amikor bement az Astóriába és egy-kt negyed négyre már fenn volt a honvédelmi minisztériumban és azt mondja, hogy az Astoriában hét percig tartózkodott. — Friedrich valószínűleg rosszul emlékszik ■— feleli Csilléry, a Dr. Lengyel. Lukáchich nagyon precízen emlékszik a dolgokra és az előadásában egy órával több van, mint az ön előadásában, Lukáchich öt órára teszi, amikor Friedrich az erkélyről beszélt. Csilléry: Lukáchich vallomását nem olvastam, m®rb most érkeztem Budapestre. Sztanykovszky: A tanú úr azt mondta, hogy lehetetlennek tartja, hogy Hüttner és Sztanykovszky Friedrichhel bárhol lettek volna. Hiszen mi nem mondtuk, hogy bárhol lettünk volna, határozottan mondtuk, hogy az Astoriában voltunk abban az időben. Friedrich vallomása szerint ő hét percig volt az Astoriában, a tanú azt mondja, fél óráig. Ha tehát Friedrich nem állott egész idő alatt az erkélyen, akkor máshol kellett lennie és akkor feltételezhető, hogy velünk volt bent a szobában. A haditörvényszék a tanú megesketését elrendeli, majd tíz percre felfüggeszti a tárgyalást. Szünet után Dávid Béla volt tengerész az első tanú. Horváth Lanoviccsal együtt volt a forradalomban. Aj kommün alatt találkozott vele és azt mondta, hogy menekülnie kell, mert a Tisza-gyilkosságban benne van." Ezután Tarján Vilmos hírlapírót hallgatta ki a bíróság. Vallja, hogy Dobó Pozsonyban azzal ment hozzá, hogy ma este megölik Jurigát. Meglepetve kérdezte, hogy ez csak úgy megy’ — Igen — mondotta Dobó —, hiszen én lőttem le Tisza Istvánt is. Rohán András vallja, hogy Dobó október 31-én, a Tisza-gyilkosság délutánján azt mondta, hogy a nővére sírjánál megesküdött, hogy ha a forradalom alatt valakit meg kell ölni, ő meg fogja ölni. Dobó autón jött ésu£ mondta, most megy Tiszához. Később visszajött és mondta, hogy Tiszát megölte és most megy Iukachichhoz. Villányi Béla Dobó alibijét igyekszik igazolni: „Dobó aligha, vehetett részt a gyilkosságban, — vallja —» mert úgy emlékszem, akkor velünk volt." ■MKP1 Közvetlen vasúti összeköttetés Csehországgal SzentemCTN belsejétől közvetlen vasúti összeköttetés lesz i" i Ilin " i -^V-ffnni i„ 1TJP jí p Vl~ i T‘ a cseh-szlovák államvasutak kassai igazgatója, a prágai Tribtuna munkatársának kijelentette, hogy Magyarországgal tárgyalások folynak a kassai hidasnémeti vasúti forgalom megindítása tárgyában. Részletes felvilágosításokat e tárgyban még nem adhat, azonban valószínűnek tartja, hogy megegyezés jön létre. Ez esetben már szeptember, elsejétől kezdve megindul a közvetlen vasúti összeköttetés Magyarországgal, r ^ Péntek