Világ, 1920. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-18 / 196. szám

Szerda -—í------vil Paksi detektív elmondja az­ első nyomozás részleteit X­­isza-pón tárgyalása L ,a Tieza-per m­ai tárgyalásinak első tanúja Rippermayer a­ajos az Astoria-szálló igazgatója, aki a­. októberi napok történetét mondja el. Október vége felé két katonatiszt szobát akart kivenni a szállóban katonai összejövetelek céljaira, ezt a leérést azonban visszautasították. Ij­t nappal később Laehne Jiuró vett ki két szobát azzal,deígy a Károlyi-pártban oly hasít a tolongás, hogy a laátlam­asabb tanácskozásokat itt akarják tartani. Harminc­idikán este tíz óra felé egyszerre elterjedt a hír, hogy jü» a rendőrség. Mindenki fejvesztetten menekült. Szentkirály*­főkapitány azonban azzal lépett be a bajiba, hogy a hzlaőrség csatlakozik a nemzeti tanácshoz. A ferrarii«W* első napjaiban a kaszárnyák pénzkészletét használta a nemzeti tanács, így Vágó hozta el a Si-esek kasszáját. Keuhaus Pálné, aki a nemzeti tanácsnál gépírónő volt, azt vallja, hogy amikor a Tisza meggyilkolásának hírére sírni kezdett, azt mondotta neki dr. Fischer ezredorvos. ..Szégyelje magát, ha sír, mert ezen minden magyar embernek örülni kell és az az én életemben a legboldogabb rép". Paksi vallomása A következő tanra Pak­si János detektív. A belügy­miniszter Paksit felmentette a hivatalos titoktartás kö­telezettsége alól. Paksi: 1919 november 23-án a főkapitányságon éjjeli Szolgálatot teljesítettem. Fél kilenc tájban két polgári rendőr egy szőke evikkeres fiatalembert hozott fel és közölték, hogy ez Hüttner Sándor. Hüttner nevét a­ Tisza. Ügygyel kapcsolatban már hallottam, ezért kérdezősköd­tem tőle. Hüttner elmondotta, hogy került a­ forrada­lomba. Ugyancsak elmondotta, amit igen fontos körül­ménynek tartok, a Friedrich Istvánnal való szembesítés részleteit. Elmondotta, hogy a szembesítés nem a nyo­mozó detektívek szobájában történt­, hanem­­, főkapitány­nak, Grattyasovszkynak a szobájában és olyan teátrá­­lisan volt rendezve, hogy ő Nagy Károly detektív­­főnök figyelmeztetése után arra a gondolatra jött, hogy neki legjobb lesz, ha ő Friedrich István miniszterelnö­köt nem ismeri meg. Megkérdeztem Hüttnert, miért nem vallotta meg a teljes igazságot. Én az ő helyén ezt tettem volna. Felfüggesztő végzésemben is a leg­­súlyosabb pont az, hogy miért mondottam én Hüttner-­­nek, hogy miért nem mondott igazat. — Hüttner erre kijelentette, hogy félt a következ­ményektől, attól, hogy gajdeszbe küldik. Ugyanis Angyal detektívfőfelü­gyelő a vallatás alkalmával a ■fejére „kiblit“ tett, gummibottel hadonászott az orra előtt és állandóan azt mondották, mondja meg, ki Tisza gyilkosa. Ö. azonban nagyon félt a következményektől azok után a dolgok után, amit a rendőrségnél látott. — Mondtam neki, hogy ebből kifolyólag semmi, tiemü bántódása nem lett volna, őszintén, nyiltan mon­dotta volna meg az igazat, ha ő tényleg ismeri Fried­rich István miniszterelnököt, akkor, határozottan em­lékeznie kell rá. — Igen, én azonnal felismertem. —■ mondotta Hütt­­toer és meg is indokolta azzal, hogy pertu viszonyban­­van Friedrich Istvánnal. Amint a főkapitány szobájá­ból kilépett, a szembesítés után, Angyalnak azonnal tudomására hozta, hogy ő most nem mondott igazat, mert­­­ Friedrich Istvánt ismeri és másik helyen, ahol nem fél, ott­­ majd mindent teljes nyíltan el fog mon­dani. Hüttner hozzátette, hogy ha tudnék számára olyan indifferens helyet teremteni, például Horthy fő­vezér­ úrnál, akkor ő a teljes igazat megmondhatni. Paksi jelentést tesz Huszárnak . Ezután Huszár Károly miniszterelnöknek mind­azt részletesen elmondottam és elmondottam, hogy Friedrich Istvánnal összefüggően egy más dologban is feljárok. Attól tartottam ugyanis, hogy ebben az ügy­ben épp úgy meghiúsul az eljárás, mint Friedrich Istvánnak más ügyében, amely nálam folyt le. Elmon­dottam, hogy 1919. október elején Szalai detektív­­felügyelő azzal jött hozzám, hogy nagyon fontos és bi­­­zalmas természetű ügyben kell nyomozást folytatnia. Megtudtam, hogy Friedrich István Deutsch, Faragó és Herka nevű­ egyének ellen feljelentést tett, hogy el­lene merényletet akarnak elkövetni. A levélben, ame­lyet sajátkezűs­g írt alá és miniszterelnöki papíron volt, meg volt jelölve, hogy Faragó a cinkotai telepen lakik és­ Deutschné is nála tartózkodik. Azt írta a levélben, hogy ebben az ügyben sürgős eljárást kell megindítani. Október 6-án Faragót és Deutschnét Cin­­kotán letartóztatták. A Faragó-Detrach-ügy Mondádat Mennyiben függ össze ez az ügygyel? Paksi: Nagyon szorosan összefügg, mert olyan dol­­gokat láttam, amelyekből kifolyólag bizalmam megin­gott, hogy a Tisza-ügyben tovább nyomozhassunk si­kerrel. Kimentem­ Cinkotára és a legnagyobb meglepe­téssel vettem tudomásul Wolf­­ann rendőrőrmestertől, hogy ez a Faragó a kom­mün alatt igen veszedelmes egyén volt. A házkutatás alkalmával megtartott lefog­lalásnál több olyan bűnjelet is lefoglaltak, amely bizo­nyíték volt a kommün alatti magatartásáról. A lefog­lalt iratok között találtam Friedrich István által alá­írt igazoló írást, amelyben ő a Faragó személyéért po­litikai erkölcsi tekintetben a teljes szavatosságot vál­lalja és fölhívja a hatóságokat, hogy őt minden tekin­tetben támogassák és hogy ellene eljárni nem lehet. — Ez feltűnt és mindjárt érdeklődtem, hogy került­­ez hozzá. Faragó és Deutschné a főkapitányságon el­mondtak aztán mindent: ők, Faragó és Deutsch Fried­rich gyárában mint raktáros és üzletvezető voltak al­kalmazva. Nekik a gyár könyveibe betekintésük volt, tudtak a háború alatti benzinmanipulációkról, amit lán­con adta­­ el. Elmondották Behwarcz Fülöp ekeszállítási ügyét, több hitelezési csalási ügyet és elmondtak, hogy Deutsch Bécsben van, az ezekről szóló napló a kezük­ben van és tekintettel arra, hogy Friedrich a munkássá­got üldözi, ők ezt ellene fel akarják használni. Fried­rich ezért tett Faragó, Deutsch és Herka ellen felje­lentést. „Ebben az ügyben utasítást k kaptam . . .— Nyomozásunk eredményét Szalai közölte Nagy Károllyal és Mattyasovszky főkapitánnyal. Később Sza­lai ezzel jött vissza: „Paksi úr, ebben az ügyben utasí­tást kaptam, amit csak nagyon bizalmasan közölhetek magával.“ A másik szobában megmondotta, hogy a szóbanforgó napló a főkapitány úrnál van, aki ezzel fel­ment a miniszterelnök úrhoz és az utasításokat a to­vábbiakra nézve meg fogja adni. Szalai ismét lement, majd visszajött azzal, hogy az ügyet be kell fejezni, Deutschnét és Faragót el kell bocsátani, és a Friedrich által aláírt megbízhatósági igazolványt vissza kell adni. Figyelmeztetni kell őket arra, hogy erről a dologról, ha kellemetlenséget nem akarnak, senkinek ne szóljanak és legjobb, ha eltávoznak Magyarország területéről.­­ Engem ez a dolog meglepett és egy jelentésben leírtuk a megállapított és a büntetőtörvénykönyvbe üt­köző hitelezési, csalási és árdrágítási eseteket, ame­lyekre vonatkozólag Mattyasovszky György rendőrfő­kapitány úr azt mondotta, hogy ez nála marad a 14077. F. K. elnöki számú aktában­­ írjunk egy jelentést, hogy a­ merényletben Deutschnak, Faragónak és Horkánnak része nincs, ezek megbízható egyének, akiket szabadon­­len ellátot,tűni. Mivel tudtam, hogy ezek után Mattya­­sovszkyhoz hiába megyek, elhatároztam, hogy fölmegyek Huszár Károly miniszterelnökhöz. Miután mindezeket előadtam, Huszár azt, mondotta, hogy menjek el Horthy Miklós fővezérhez és, Beniczky belügyminiszterhez és mondjam el ezeket, a dolgokat. Én kijelentettem, hogy Horthy Miklós öröméltóságához nem megyek, mert egy detektív van ma elette, aki ezt­ a rendőrség tudomására hozza. Beniczkyhez pedig nem megyek azért, mert ő azt fogja kérdezni, hogy miért kerültem ki a­ szolgálati utat. A miniszterelnök úr azt mondta, hogy ő utasítani fogja a belügyminiszter urat, hogy engem rendeljen magához és hallgasson ki. Beniczky belügyminiezter úrnak ugyan­ezt elmondtam, ő felhívta Mattyasovszky főkapitányt és Angyal detektívfelügyelőt, Mattyasovszky magából kikelve nekem rontott, hogy hogy mertem őt kikerülni. „Majd adok én magának — mondotta — meg fogom, én tanítani.“ ,fiatalember, maga vitriolt önt .** Paksi ezután elmondja, hogy fegyelmi indult ellene, majd december 6-án felfüggesztették. Megelőzőleg, no­vember 30-án Kovács vizsgálóbíró kihallgatta őt. A vizsgálóbírónál ugyanazt diktálta jegyzőkönyvbe, amit Huszárnál elmondott. Közben Soóky József államügyész lépett a vizsgálóbíró szobájába és kérte a kihallgatási jegyzőkönyvét, Kovács azonban kijelentette, hogy a jegyzőkönyvet nem, adja ki, még felsőbb utasításra sem. — Kovács ezután — folytatta Paksi — utasította a jegyzőkönyvvezetőt, hogy hozza fel Hüttner főhad­­nagyot. Amíg a jegyzőkönyvvezető lent volt, Kovács vizsgálóbíró egy előzetes letartóztatás­ végzést tett elém és megkérdezte tőlem: „Tudja-e, fiatalember, hogy maca mit csinált? Maga, vitriolt önt és bárddal vár fölfelét­tA rendőrség és a magánnyomozás Előadja még Paksi, hogy Almásy Denise grófnő beadványban kérte Huszártól Friedrich eltávolítását. Felfüggesztése után Paksi magánnyomozást végzett ez ügyben s ennek iratai dr. K­lári szerkesztőnél vannak. Az iratokat a rendőrség egyizben le akarta foglalni. Ezután a vádlottakról nyilatkozott Paksi. .Vágóról elmondja, hogy egy izben egy brilliánstot emelt el. Kü­lönben a honvédelmi miniszter egyik legjobb barátja és Károlyi Mihály puszipajtása volt. Aznap, amikor Linder lemondott, tanú egy ügyben fönt járt a minisz­terelnökségen. Mikor Linder jött, Vágó a vállára ütöge­­tett és így szólt neki: „Linderkém, ne félj, amig en­gem látsz.14 Később jött a minisztertanácsra K­irolyi, Vágó hozzá is odament. ..Mihály, gyere csak, ilyen öreg dolgot akarok neked mondani." Eltűnt akták, — A Tisza-gyilkossággal összefüggésben — fejezte be vallomását Paksi — a főkapitányságon sok zaklatás­nak voltam kitéve. Utólag olvastam az újságokban, hogy azokat, akik ISIS október 31-étől kezdve nemzet­­ellenes és hazafiatlan magatartást tanúsítottak, állásaik­ból elbocsátják. Ezek között olvastam az én nevemet is, azzal, hogy a főkapitány előterjesztésére Ferdinándy belügyminiszter elbocsátott. Elmondta még, hogy egy, a Friedrich-ügyre vonat­kozó irat, a rendőrségen elveszett. Angyal László, Ágoston, kábárd detektívek is kijelentették, hogy hajlandók volnának vallomást tenni, ha nem félnének azoktól a következményektől, amelyek engem értek. Tudomásom van arról, hogy a 11977. számu­ ügydarab a főkapitányságon elveszett. „Éppen olyan bűnös, mint én . . ." Dr. Z.id­omoriczky: Ismer-e valami Asztalos nevű csendőrt és közölt-e ez önnel valamit? Paksi: Ez volt az a csendőr, aki Kovács vizsgáló­bíró annál Hüttnert a szembesítésre előállította és vé­gighallgatta a kihallgatását. .Hüttner — mondotta Asz­talos — szívére tett kézzel jelentette ki: „Isten engem úgy segéljen, Friedrich épp olyan bűnös, mint én­­is neki is itt kellene ülnie, ahol én ülök!". Ezt elmondottam Soós főispán úrnak, aki a Tisza-család rokona. Ezután szóba kerül, hogy egy Salamon László nevű ember hallotta, amint Friedrich Juhász Nagy Sándor, Polónyi Dezső és Laehne Hugó előtt a Tisza-ü­gyről be­szélgetve kijelentette, hogy bele tudna rúgni Tisza hul­lájába, mert az a gazember megérdemli. Kovács vizsgálóbíró öngyilkosságának okét Lengyel dr.: Tud ön valamit Kovács vizsgálóbíró öngyilkosságának okairól? Paksi: Én csak hallottam, el volt terjedve, hogy állítólag lelökték. Elmondja ezután, hogy Vágó arra a kérdésére, mert nem vallott be mindent, hiszen mindent tud, azt mondotta: Nem lehet megmondani az igazat, mert amint megemlítem a nemzeti tanács egyik tagjá­nak a nevét, azonnal abbahagyják a kihallgatást. Lengyel dr.: Mikor ön fölment Huszár Károlyhoz, tudta, hogy ebből baja fog származni? ág 1920. augusztus 18. 3 . ....................... ............-——---------------------------------------- . Paksi: Tudtam ennek a következményeit, de nem­csak engem vezetett lelkiismeretfurdalás, hanem Szalai detektivfelügyelőt is, akit még eddig ebben az ügyben nem hallgattak ki, mert nem akarták ezt az ügyet tisz­tázni. Politikai maffia Lévai dr.­ Kovács vizsgálóbíró úrnak megjelent egy levele, amelyben van egy passzus: „Meg kell halnom azért, hogy szenny ne érje becsületemet." Ön fent volt nála, nem indította el önt arra, hogy érdeklődjön ennek oka iránt? Paksi: Nekem erről véleményem van és erre vonat­kozó adataim le vannak írva. Dr. Ulain: Kovács vizsgálóbíró hagyatékában ij özvegy jegyzeteket talált, valamint a halála előtt állí­­tólag megirt utolsó leveleket. A jegyzetei között gyors­írással ezek voltak: .Furparlé Várival a jegyzőkönyvek sokszorosítása miatt. Gazemberek, politikai maffia“. Dr. Blain a nála levő jegyzeteket az iratokhoz valói becsatolás végett az ügyésznek átadja. A bíróság a tanút nem esketi meg, mert vallomása, saját személyes ügyeivel szoros kapcsolatban, van és igy részleteiben teljesen tárgyilagosnak nem lehet tekinteni. Hegedűs főhadnagy vallomása. A következő tanú Hegedűs György főhadnagy. Hüttner a Margit-körúti fosházban elmondotta: a, főhadnagynak a Trazn­­ap részleteit s ismertette Friedrich szerepét. Hüttner a részleteket Jegyzőkönyvbe is adta és aláírta. Felolvassák azt a jegyzőkönyvet, amely m­eget vető Hütt­,­ner vallomásával. Friedrich egyszer egy tűzárlóhadnagynak­ Tiezára vonatkoztatva, azt mondta, hogy ha senki mást, ha­­ti­n­eősembert agyon Mell ütni. Elmondotta Hüttner a­ Friedrichhel történt szembesítés történetét. Friedrichet a fő­kapitányságon .J Szervusz, nem. ismer**?!" kiáltással üdvö­zölte. Megérthetővé tették az. 6 — Hüttner k arámira, hogy, valljon olyan értelemben, hogy Friedrichet mással, például­ Ábrahámmal tévesztette össze. Vért­ főügyész kijelentette, hogy ha­ emellett megmarad, fál évnél többet nem kaphat. Hüttner elismeri, hogy a jegyzőkönyvet ő írta itl s fen­e tartja az abban foglaltakat. Hegedűs megesketése után a tárgyalást holnapig felfüg­gesztették. HÍREK S í® miniszter holló. Horváth Mihály utja miniszteri székbe jut. Vác.? miniszter, x x x x­­11 sort törölt, sárvári születésű. Középisko­láit Győrött és Székesfehérváron, egyetemi tanulmá­nyait pedig Rómában végezte, ahol három esztendeig filozófiát, négy esztendeig pedig teológiát hallgatott. Ott is szentelték fel, majd hazajött, Adon­ban lett káplán, ahol azonban csak 15 hónapot töltött. Székes­­fehérvárra­ került, ahol előbb 7 hónapon át hitoktató volt, majd a hittudományi főiskola tanára lett. Itt kezdett kibontakozni társadalmi tevékenysége is, amely­nek­ során megcsinálta a fehérvári Szent Imre-kollégiu­­mot, kiépítette a népszövetséget és lapot szerkesztett. Még fehérvári publicista korában megírta az ezredik vezércikkét. 1911-ben hívták meg a budapesti Szent Imre-kollégiuma igazgatójának és ebben a minőségében 1912-ben kezdte meg a kollégium Ráday­ utcai palotájá­nak építését, amelyet még 1913-ban sikerült befejezni. Egyete­esi tanárrá a múlt esztendő augusztusában lett. Irodalmi munkásságának legismerebb alkotásai a Ma­gyarok vigasztalása című 1916-ban írott könyve és Szent Ágoston fordítása. A nemzetgyűlési­­életben, amelyben évek óta részt vesz, vezető szerepet játszik. Leg­utóbb városatya is lett x X x­­ x x X x X Itt a cenzúra S sort töröli. •— A belügyminiszter az internáltakról A ma­gyar munkások pártja küldöttsége járt ma Ferdinándy Gyula belügyminiszternél. Azt kérték, hogy vizsgálják felül az internált munkások ügyét. A belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a mun­kásság ügyét a legnagyobb szeretettel kezeli, az inter­náltak ügyével pedig behatóan foglalkozik. Rendeleti­leg utasította a rendőrhatóságokat, hogy sürgősen te­gyék alapos nyomozás tárgyává a politikai foglyok ügyét és az ottlévőkről egyenként tegyenek jelentést, összesen 1700 internált van az országban, ezek között — reméli — egy sem lesz, akinek ügyét hat hónapon belül felül ne vizsgálná. A forradalom után jött a fegy­veres állam, utána a rendőrállam, következik a jog­állam. A katonai állam hatalma alól már kikerültünk, a közbeeső szükséges rosszon át kell esnünk. A fiúlt év június­iban Ri­skó baloldali pneca­ké­­ntült. A népbiztosok mai tárgyalásának első tanúja Kou­­nirth­ Lipót, az Osztrák-Magyar Bank tisztviselője, aki el­mondta, hogyan szállták meg a kommunisták a bankot. Jan­csik Ferenc kihallgatása kövvetkezik ezután, aki elmondta, hogy a k­­mmunistákkal együtt 1910 februárjában le volt tar­tóztatva és a kommunisták gyű­jtőifogházi életéről tesz vallo­mást. Ezután a június 21-iki ellenforradalom leveréséről be­szél, amelyben szerinte a vörös őrségnek semmi szerepe nem volt. Az intézkedéseket Szamuely, Szántó és Kun­ Béla tették. június elején az anarchisták és szélső kommunisták egy bal­­oldali puccsot készítettek elő. Több ilyen irányú gyűlést tar­tottak. A tanú többet oszlatott fel. A ferencvárosi ülésen ha­tározták el a puccs kivitelét simtuk tizenhatodikéra. Listát készítettek azokról, akiket le akartak tartóztatni. Szén a listán hatvannégy ember volt. Közöttük a mérsékelt népbiz­tosok: Bokányi, Kunti, Haubrich, Jancsik és a szakszerveze­tek vezetői. Ezt a listát az egyik vezetőnél, akit letartóz­tattak, meg is találták. Szamuely lett volna, ha a puccs si­kerül. Haubrich utóda. — Előadás az olasz sag­­tő viszonyokról. Balassa József e hó 19-én, csütörtökön délután 3 órakor a Ma­gyarországi Újságírók Egyesületében (Rákóczi­ út 10.), előadatot­taik az olasz sajtó­viszonyokról és az olasz sajtó­törvényekről. Az előadásra az egyesület tagjait tiszte­lettel meghívja az elnökség. — Friedrich István mentelmi ügye. A nemzet­­gyyű­lés mentelmi bizottsága, a budapesti büntetőtörvény­­szellemek most nül­tetté­k meg Friedrich István mentelmi jogánakz részeteni felfüggesztésére vonatkozó határozatát. Az ügyészség ez alapon Friedrich ellen az eljárás gyors lefolytatását kérte. Dr. Margalits Ede vizsgálóbíró rö­videsen megkezdi Friedrich kihallgatását.

Next