Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

2 1920. szeptember 23. VILÁG 'nem pedig azokkal a részben szintén nagyon tehetséges, ■'részben kínosan tehetségtelen írókkal, akiket önké-:nyesen fűzött egy lajstromra említett laptársunk. Miks Száth, Herczeg, Gárdonyi és Móricz súlyos irodalmi í valeur-ok, olyan irodalmi jelenségek, akiket nehéz akár egy pozitív,akár egy negatív gyűjtőnév aláösszefogni. Azonban egy bizonyos, bizonyos az, hogy négyük közül egyik sem esik abba a hibába, amely a legfőbb bűne a magyar írónak a ma divatos verdikt szerint. Ez a tényállás, ez a világos, egyszerű, kétségbevonhatatlan tényállás az egyik vád tekintetében. A másik vád pedig arról beszél,hogy a budapesti könyvkiadók, abudapesti napilapok, a budapesti kritikusok, a budapesti színházak tervszerűen elnyomtak minden specifikusan magyar tehetséget. Ezzel szemben mi azt látjuk, mikénytelenek vagyunk azt látni, hogy az egyik olyankönyvkiadó, aki egyesek szerint vezérkolomposa a, magyarság ellen vívott faji harcnak a magyar irodalomban,s Herczeg Ferenc és Gárdonyi Géza regényeinek kiadására alapította egész üzletét. Ezeknek a regényeknek tér-,jesztésére és népszerűsítésére vetette latba minden energiáját a, kérdéses könyvkiadó és Herczeg Ferencre bízta kezdettől fogva az általa kiadott hetilap szerkesztését. ‘Ami a színházakat illeti, ami a budapesti közönséget ésa budapesti kritikusokat illeti, rosszhiszeműség volna kétségbe vonni azt, hogy a magyar főváros színházi életének vörössel jelzett ünnepnapja volt Gárdonyi vagy Móricz színműveinek bemutatója. Gárdonyi igazán távol félt a budapesti irodalmi csoportoktól, Egerbe vonult vissza és remeteségéből küldte írásait Budapestre, azonban nem hisszük, hogy Gárdonyinak panasza lehetne Budapest iránt, amely mindig kivételes érdeklődéssel, kivételes melegséggel, a nagyok iránt köteles tisztelettel fogadta Gárdonyi talán egyenetlen, de kiváltságos írói tehetségének minden új dokumentálását. Mi láttuk azt, hogy Mikszáth regényeit színpadra vitték, mi láttuk azt, hogy a magyar színpad magának követelte az Új földesúr, Kárpáthy Zoltán és Mikszáth Kálmán regényalakjait. Be nem látjuk és hiába keressük a magyarságuk miatt mellőzött, a magyarságuk miatt sárbataposott tehetségeket. Mi ismerjük és talán odaát is ismerik a budapesti színházak igazgatóit. Mi tudjuk róluk és bizonyára laptársunk is, észrevette már, hogy ezek a színházigazgatók konjunkturális emberek, akik szívesen alkalmazkodnak politikai áramlatokhoz és politikai divatokhoz. Nem mellőzés, hanem ölelésre tárt kar és a színházigazgatók lázas versengése fogadná a laptársunk által említett tehetségeket, ha volnának elnyomott Gárdonyi Gézák és némaságra kényszerített Móricz Zsigmondok. Van Herczeg Ferenc, akinek kvalitásait megbecsüljük, van Gárdonyi Géza, aki előtt tisztelettel hajlunk meg, van Móricz Zsigmond, akiből elemi erővel, természeti hatalom gyanánt buggyan ki a tehetség és vannak még ketten-hárman a magyar falvak és a magyarvidéki városok életírói közül, akiknek mindegyikét érdeme szerint fogadta, sőt néha érdemén felül elkényeztette Budapest irodalmi és szinflázs - közönsége, Budapest kritikája, Budapest sajtója. És kérjük, hogy említsenek egy nevet, de csak egyetlen egy nevet azok közül, amelyeknek viselői egy magaslaton járnak Gárdonyival és társaival, de nem találtak .Visszhangra, nem találtak elismerésre, nem találták meg a sikert és megtörtek Budapest rideg közönyén. Számunkra nagy és szent dolog a tehetség. Budapest jóvátehetetlen bűnének tartanánk egy mellőzött Gárdonyit vagy egy Ady Endrét, akinek a közömbösség és az ellanságos indulat torkáraforrasztotta a varázsigéket és a üzent ritmusokat. Mi láttuk azt, amint a pellengérre állított kritikusok, napilapok, folyóiratok, sőt színháziigazgatók , az évek során át zárt sorban, törhetetlenül dacolva, gúnnyal és gorombasággal, mindhalálig kitartottak Ady Endre mellett, Ady Endre mellett, akiben apellengérre állítottak ismerték fel először és csak a pellengérre állítottak ismerték fel a kálvinista magyar léceknek, a minden magyar tradíciókon átszűrt és a maagyar jövőnek minden lehetősége iránt csodálatosan fogékony vátesát, a látnokká, a magyar sorsok, a magyar végzetek, a magyar lelkek látnokává átszellemült költőt.És ha éppen keresnek egy olyan írót, aki cinikusan kegyeiben éleslátással tárta fel a magyar falu, a magyar középosztály minden gyengéjét, minden fogyatkozását, aki feltárta a hibákat, de nem tárta fel azokat a körülményeket, amelyeknek szükségszerű produktumai ezek a hibák, ha keresnek egy olyan magyar írót, aki csakugyan nehéz indulattal, élesre metszett tollal és telve keserűséggel irt a magyar vidékről és a magyar föld népéről, akkor talán elsősorban mégis Szabó Dezső körülkellene kereskednie. Masaryk békésen akarja megvalósítani a szocializálást Prágából jelentik. Masaryk elnök beszédet intézett A pribrami munkásokhoz, amelyben a többi között ezeket mondotta: Minekünk tizenhét miniszterünk van,ezek közül a többség szocialista párti. Egész Európában nincs több olyan állam, ahol a szocialisták ilyen túltengőállást foglalnának el. A pártban azonban mégis támadták őket. Az önök miniszterei kiléptek a kormányból, s ennek az oka a szociáldemokrácia és a nemzeti szocializmus válságában gyökerezik. Ennek a válságnak a leküzdéséhez fejekre éssem öklükre van szükség. Az elnök ezután rátért Oroszországra, amelyről a következőket mondotta: Oroszországban nincs sem kommunizmus, sem szocializmus. A nép ott analfabéta, míg Marx és Engelsolyan proletariátushoz fordultak, amely ismeri a tudományos szocializmust és tovább munkálja Hegel és Fichte filozófiáját. Oroszország agrárország és a paraszt csak magántulajdont ismer. Az orosz módszert mi nem követhetjük. Igazi demokrácia csak ott lehet, ahol minden egyes ember gondolkozik és ahol minden egyes embert ránevelnek a szocializmusra. Én az én üzenetemben a szocializálás mellett nyilatkoztam. A szocializálás lassan kint folyik is, ott kezdjük, ahol erre már megértek a viszonyok.A sorrendben első helyen állanak azok a válláalatok,amelyekben önök dolgoznak, vagyis a bányák. Szilárd meggyőződésem, hogy a szocializálást a mi nemzetünk műveltségi foka mellett békében és kölcsönös egyetértéssel vihetjük keresztül. A t törvényjvaslat egy napon Anemzetgyűlés mai ülésén Gyömörey György előadó begerjesztette az indemnitásra vonatkozó törvényjavaslot. Hermann Miksa-eldőadó pedig az 1920. évi népszebű,látásról szóló tövényjavaslatot mutatta be. Ezután harmadszori h olvasásban elfogadták a házhelyek kijelöléseig, árkrssérletek alakításáról szóló törvényjavaslatot, utána pedig az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről szóló törvényjavaslatot, vita nélkül részleteiben is megszavazták. Orffy Imre, a pénzügyi bizottság előadója ismertette a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslatot. . Elismeréssel szólt Wekerle Sándorról, aki 1918-ban igazán modern vagyonátruházási illetékjavaslatot készített. A mostani pénzügyi kormány 80—90 százalékban átvette a Wekerle-féle javaslatot, minthogy azonban nem akart folyton pótlásokkal és novelláris intézkedésekkel dolgozni, szükségesnek tartotta, hogy a Wekerle-törvény alapján egészen új javaslattal lépjen a nemzetgyűlés elé. Miután a jelenlevő 15—20 képviselő közül senki se kívánt a javaslathoz hozzászólni, azt általánosságban, vita nélkül fogadták el. A részletes vita során, a 7. §-nál Szilágyi Lajos szólalt fel. Kifogásolta a szakasznak azt a szövegezését, hogy „az ország érdekében vívott háborúban elesettek" számára biztosít kedvezményeket. Ez félreértésekre adhat alkalmat és máris megkérdezi a pénzügyminisztert, várjon a vörös hadsereg által véghezvitt hadműveleteket szintén az ország érdekében valónak tartja-e? Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter nem ellenzi a Szilágyi által benyújtott módosításokat, konkrét kérdésére pedig kijelenti, hogy a vörös hadsereg hadműveletei nem állottak az ország érdekében, minthogy már maga a bolsevista rendszer szembehelyezkedett az állammal. Ereki Károly: A hadifogságban elhunytakat nem lehet hősi halottaknak tekinteni. Szilágyi erre vonatkozó módosítását nem fogadja el. A nemzetgyűlés a szakaszt Szilágyi Lajos módosításaival fogadja el. A 11. §-nál Ugrón Gábor terjeszt elő módosítást a megszállott területekről idemenekültek érdekében. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter elfogadja Ugrón módosítását, amihez a Ház is hozzájárul. A többi szakaszt ezután vita nélkül fogadta el a nemzetgyűlés. A kérvényi bizottság előadójának, előterjesztései után áttértek az interpellációkra, s Karafiáth Jenő felhívta a kormány figyelmét a köztisztviselőknek fűtőanyaggal valóellátására azután --- --- ---- ----------- .-r.... - NIINM szóvátette azt, hogy a köztisztviselők körében nagy izgalmat keltett az a hír, hogy a kormány a kitűnően bevált és nagyon jól működő köztisztviselői beszerzési csoportokat fel akarja oszlatni. A középosztálynak már elég volt az ácsorgásból és a sorbaállásból. Interpellációjában kérdi a kereskedelmi és közélelmezési minisztert, nem hajlandók-e legalább átmenetileg fentartani a beszerzési csoportokat? Sőt kéri azoknak olyan irányú fejlesztését, hogy olyan köztisztviselői háztartásokhoz, amelyek cselédet nem tudnak tartani, az élelmicikkeket házhoz szállítsák. Tusnádi Kovács József a temetkezési vállalatok elkommunizált vagyonának visszaadása tárgyában interpellált. Hornyánszky Zoltán a váci fegyintézet körüli visszásságokat, majd egy másik interpellációjában az 1919 szeptember 4-ike után menekült tisztviselők illetményeinek rendezését tette szóvá. Budavári László, lakáskérdésben interpellált, Hornyánszky Zoltán pedig azt panaszolta, hogy a menekült tisztviselőknek nem utalják ki a fizetésüket. Janka Károly a folyamvidékek ármentesítése és a belvizek levezetése, valamint az őszi vetőmagszükséglet biztosítása tárgyában intézett interpellációt a földmivelésügyi miniszterhez. Az ülés három óra után ért véget. Vasárnap A földbirtokreform tárgyalása Megírtuk, hogy a. neoréezgyülés valószínűleg október tizenötödikén kéthjjjff szünetet kap, amely után nyomban hozzáfognaj^a földbirtokreform tárgyalásához. A kormányj^eretné, ha a bizottságok a földbirtokreformok imipa. szünet alatt letárgyalnák. A földmivelisügjv,közgazdasági és igazságügyi bizottságok különben szerdán délután együttes ülést tartanak, amelyen a földbirtokreform-javaslatról fognak tanácskozni. A kormányzópártnak az a része, mely nagyatádi Szabó Istvánhoz áll közel, bizonyos aggodalommal szemléli ezt a szervezkedést, amely úgy a pártban, mint, a párton kívül a földbirtokreform elgáncsolása céljából megindult. Hangsúlyozzák, hogy nagyatádi Szabó Istvánnak a javaslata egy kompromisszum eredménye, amelyhez ők, mint minimumhoz ragaszkodnak és semmi körülmények között sem fognak beleegyezni abba, hogy azon a nagybirtokosok érdekében bármiféle változtatás történjen. Nagyatádi Szabó hívei különben egyáltalára nincsenek megelégedve a házhelyek kihasításáról és az kisbérletek alakításáról szóló törvénynyel, amelyet a nemzetgyűlés most fogadott el. Azt mondják ugyanis, hogy ennek a törvénynek az alapján csak nagyon kevesen fognak háztelekhez vagy bérlethez jutni, mert a végrehajtási szervezet túlságosan komplikált. Ha a birtokosok a helyi szervek döntését megfellebbezik, a döntés el fog húzódni addig, amíg a földbirtokreform el nem készül, vagy legalább is a téli hónapokig, amikor már a háztelkek elnyerése a kisgazdák számára nemsokat jelent. A brüsszeli értekezlet nem érintheti a béke- szerződéseket A nemzetközi pénzügy konferenciának már a legelső napja is alapos csakódást hozott mindazoknak,akik ettől a tanácskozástól az pénzügyi katasztrófa megállítását remélik. 24-én délután három órakor nyitottameg Ador, a sváci szövetségtanács elnöke a konferenciát és mindjárt bejéde elején ünnepélyesen hangsúlyozta, hogy az értekezletnek nem szabad érintenie azokat a kérdéseket, amelyeket, a versaillesi békeszerződés szabályozott. A gyűlésnek csak „technikai jellege“ legyen — mondotta Ador — feladata azoknak az eszközöknek keresése, amelyek a háborútól kimerült országok számára lehetővé tehetik kötelezettségeik teljesítését. Ador beszédéből tehát, amely nyilvánvalóan a konferencia kezdeményezőinek felfogását tükrözi vissza, az tűnik ki, hogy Brüszszelben a legjobb esetben is csak félmegoldásokról, félrendszabályokról fognak vitatkozni, ezekről is csupán vitatkozni, a végrehajtásnak minden szankciója nélkül. A nyugati hatalmak még ma sem hajlandók erélyes cselekedetekre, komoly és súlyos, de kifizetődő áldozatokra, hogy gyökeresen végét vessék az összes európai valuták romlásának. A nyugati hatalmak csupán a saját leromlott valutájukgyógyításával törődnek s a középeurópai valuták sorsa csupán abból a szempontból érdekli őket, hogy mennyiben befolyásolhatja ezeknek az országoknak fizetőképességét, kártérítési és minden egyéb hadisarcszolgáltatási kötelezettségük teljesítésének lehetőségét a márka és a korona elértéktelenedése. Brüsszelben nem akarnak, de nyilván, ha akarnának, sem tudnának túlmenni ezen a ponton. Nem tudnának azért, mert Nyugateurópa nem hajlandó áldozatokra, nem hajlandó engedményekre a békeszerződések paragrafusaiból — nem tudnának, mert áldozatokat Nyugateurópa legföljebb elfogadni lenne hajlandó — Amerikától. Ami pedig Amerikát illeti: a konferencia megnyitásának napján azt jelentik Washingtonból, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának vezetői kategorikusan kijelentették : Amerika semmi szín alatt sem hajlandó elfogadni a brüsszeli konferenciának azt az estleges javaslatát, hogy az Egyesült Államok bocsássanak ki Európa számára nemzetközi kincstári jegyeket, vagy hogy vegyék át a német hadikárpótlás fedezésére Németország által kibocsátandó kincstári jegyeket. Az amerikai finance-nak ez az állásfoglalása meglehetősen leszállítja Delacroix belga miniszterelnök ama nyilatkozatának értékét, amelyet a nemzetközi hitelintézet felállítására vonatkozó tervekről tett. Ez az intézet a belga miniszterelnök terve szerint rövid lejáratú, nem kamatozó nemzetközi cogokat bocsátana ki, amelyeknek fedezetét az egyes államok vámbevételi, mezőgazdasági és bányaterméke stb. alkotnák. Az alacsony valutájú országokat ellátnák ilyen bonokkal, hogy ezekkel fedezzék importszükségletüket. Magyarország, Ausztria és Németország delegátusai 28-án délelőtt számolnak be a brüsszeli értekezleten országaik pénzügyi helyzetéről. Az angol delegátusok körében az a hír terjedt el, hogy Anglia kétmillió fontnyi nyersanyaghitelt hajlandó adni Ausztriának. Két ágyút és hétszáz kémigránátot szolgáltatott be egyebek között Berlin polgári lakossága az elmúlt hét alatt. Beszolgáltattak ezenkívül 170 géppuskát, ili.OQU puskát és karabélyt, 15 t Mr revolvert és pisztolyt, valamint 425.000 töltényt. £ , A fej uj divatja úgy látszik, hadat üzen nardanim, ami a női hajviseletben a légutólaó három esztertje alatt uralkodó volt. Kintről érkezett híradások szerint a homlokból kifésült haj és a lefedett haladék adjilisz uj frizura alapelemeit. .A hátrafésült haj szmajrusáját azonban szép széles hullámok enyhítik meg, hogy aztán kevéssel a nyak fölött kissé elálló csomóban fogadjanak össze. Szinte olyant ez a divat, mintha mindazoknak akarna segítségére sietni, akik a közelmúltban nagyon is könnyen áldozták fel hajukat a divatnak s most szívesen látnának valami átmenetet addig, míg rövid hajuk újra kinő. Az új hajviselet egyébként, mint az igazi divatok általában, hűséges kifejezője az időnek, amelyben megtermett. A háborús hajdivat büszke s dacos rátartiságát, a háború végén, a férfiak visszatérésekor, ismét a kacér könnyedség váltotta fel, ami azonban sehogy sem illik már a ma súlyos gondjaihoz, melyek egyaránt érintenek mindenkit. A tegnapi divat enyhe kokettériájából csak a hullantok maradtak meg, melyek kétoldalt finoman simulnak a homlokra. A fej formáját alig befolyásolja az új divat, jóformán változatlanul marad s hangsúlyozza az új divat áramlat tendenciáját a valódiság és igazság felé. Ennek a tendenciáiak egyik legérdekesebb következménye nyilván az lesz, hogy kevés lehetősége lesz a kendőzésnek. Beavatottak szerint a jövő szezonban a női arcokon több lesz a valódiság és a természet, mint eddig volt, minden egyéb okon kívül már csak azért is, mert a szabad homlok komoly szigorúságával, mely kissé energikus arckifejezést ad, nem nagyon fér össze a púder és a festék túlzott rózsássága vagy fehérsége. A fej új divatjához tartozik még az a kérdés, hogy fedetlen vagy zárt nyakat viselnek-e majd az új évadban. Hire jár, hogy a ruhadivat művészei azon fáradoznak, hogy új diadalra segítsék a magas gallérokat. Ez alkalommal állítólag nagyon lágy és simulékony formában iparkodik rhajdi megnyerni a hölgyek kegyét, s így némi reménysége lehet a sikerre. Ez azonban egyelőre csak szóbeszéd, mert egyrészt nem valószínű, hogy a magas homlok és a magas gallér együtt lépjenek fel, legalább is eddig sohasem fértek meg együtt, másrészt ma, amikor a hölgyek legnagyobb része olyan irtózó félelemmel gondol rá, hogy teltebbnek lássák, aligha látnák szívesen azt álló gallért, így hit könnyen megeshet, hogy az utcai ruhánál is a decöllete marad az úr.