Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

2 1920. szeptember 16.­ ­módjában lett volna elejteni a német csapatok néhány órás dekoratív bevonulását ■ Parisba. Jules Favr­e. meg­lepetésére azonban Thiers megérkezésük után egész­­ékesszólásával és­ nagy, dialektikai készségével három­­teljes órán át bizonyította Bismarcknak, hogy Francia­,­­ország számára lehetetlen a lemondás" akár Bel­fortról, akár Verdun­ről és csakugyan sikerült azt a benyomást keltenie a kancellárban, hogy a francia kormány újból f­elveszi a harcot, ha a német béke jel­­­ékesek ragaszkod­nak Belforthoz­.­Katonailag­ nem lett volna nagy idén­­y -tősége a háború felújulásának, azonban Bismarck diplo­­­­máciai komplikációktól félt ebben az esetben: Gellát fél­­­beszakította a tárgyalásokat, kiment a kertbe, ahol­­ Moltke sétált és­­ott megszerezte a vezérkari főnök bele- j­­egyezését, a békefeltételek mérséklésébe. Bismarcknak és Moltke-nak nem­­ egy közös szobra áll Németországban és emléküket elválaszthatatlanul összeforrasztotta a néme­t történetírás. Pedig KSH-­tól Moltke-nak 1891-ben bekövetkezett haláláig a kancellár­ra a vezér­kari fanok nem váltottak többé szót egy- ■ mással, mert Moltke nem tudott megnyugodni Bis­marck háborús politikájának óvatosságában, mint ahogy I. Vilmos király 1866-ban egyszerűen árulásnak minő­­­sítette miniszterelnökének Ausztriával szemben tanusí­­­tott engedékenységét. A Bismarck-probléma nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Hibás volt a né­met köztársaság megalakulásáig elfogadott hivatalos beállítás, amely a német egység céltudatos összeková­­csolóját látta Bismarckban, mert Bismarck-Lehnahausen Ottó legalább 1871-ig a, nagy-porosz­­eszmének volt a bajnoka és­,­­csak a nagy­ porosz célok megvalósításának eszköze gyanánt használta fel a német egység áramlá­­sát. Hibás a német forradalom Bismarck-képe is, amely egyszerűen a vér és a vas politikusát látja Bismarckban. Az 1866-ban teljes szerencsével és 1871-ben fél eredmény­nyel érvényesített mértéktartás a győzelem órájában legalább olyan karakterisztikus Bismarckra nézve, mint az, hogy a siker feltételeinek biztosítása­ után könnyű szívvel döntött a háború mi­­n­ért 1866-ban és 1871-ben. Három háborúba vitte idt Oroszországot Bismarck hat év alatt, viszont olyan­ bé­kéket kötött és olyan külpolitikát épített ki, hogy Né­metország 43 éven át békésen fejlődhetett és továbbra is kikerülhette volna a háborút, ha nem tér le Bis­marck külpolitikájának ösvényéről. A­ nagy-porosz poli­tika és a német egység, a háború és a béke politikája, nem ellentétes elemek Bismarcknál, mert egy centrális pontra vezetnek vissza: Bismarck konzervativizmusára;­­ arra a törekvésre, hogy Németország és Középeurópa ■ politikai struktúrája biztosítéka legyen a Bismarck­­ által ■ egyedül lehetségesnek tartott társadalom-tagozó­dásnak.­­ Azonban messze’ tévedtünk tárgyunktól... '■'Bis­marck békéinek nincsen frappánsabb ellentéte, mint Benes békéje.­­ És­­csak még egy ilyen erős kontrasztot­­tudunk találni hirtelen a közelhajilt történetében: a ■hoaírásztot,' amely elválasztja Bismarcknak és Rőgős­nek a békekötés után követett politikájá­t. Ma már­­alig kétséges, hogy Benesnek csakugyan sikerült csatlako­zásra bírnia a bukaresti kormányt, ée így valóban meg" ■alakul majd Csehország, Jugoszlávia és Románia szent, szövetsége, vagy Leó Lederer tegnap idézett szerencsés­­szavai szerint a rossz, lelkiismeret ententi­ja, amelynek politikai frontja minden cáfolat ellenére Magyarország felé fordul. Ha Csehországnak csakugyan, használna minden,­­ami Magyarországra nézve kedvezőtlen és ártalmas, ak­kor­ elfogadnék komoly diplomáciai siker gyanánt Be­­nes Bukarestben elért eredményét. Azonban minden reá­lis számvetés szerint Csehországnak­ is árt az, ami Ma­gyarországra nézve kedvezőtlen, árt akkor, ha nem a momentán helyzetet nézzük, ha k­éri az események­, fejlő­, idősének tartós tendenciáját, és az események fejlődése azt­ fogja mutatni, hogy Benes Bukarestben elért diplo­máciai sikere leterelte Csehországot az egyetlen ösvény­ről, amely a konszolidálódás felé vezethetné az új köz­­­társaságot. Amikor Benes a­ dunai konföderáció tervé­nek megvalósítása helyett Prága, Bukarest és Belgrád ■ szövetsége mellett döntött, akkor­­nem csupán a francia Vanácscsal helyezkedett szembe, hanem szembehelyezke­dett olyan geográfiai, gazdasági és politikai törvény­­szerűségekkel, amelyek ellen nem­ lehet, véteni. Nem akarjuk most újból szétfejteni azokat az oko­kat, amelyek a dunai konföderáció mellett szólanak !Más csak egy-két, momentumot ragadunk ki. Magyaror­szág kizárása a Dunam­elték államainak csoportosulásá­ból kizárja onnan Ném­et-Ausztriát is, mert Magyaror­­­szág gazdasági talpmállása nélkül Ausztria nem nyer­heti vissza gazdasági életképességét, azonfelül egy le­győzött ország nem konferálhat három „győztes" ál­lammal paritásos alapon. Magyarország és Ausztria Együtt elhelyezkedhetnének abban a szövetségben, amelyben Csehország, Románia és Jugoszlávia foglalnak helyet rajtuk kívül­, de Ausztria egymaga nem. Ma­­­gyarország kizárása Ausztria kikapcsolását jelenti,­­Ausztria kikapcsolása pedig egyet jelent azzal, hogy a gazdaságilag és politikailag béna osztrák köztársaság csatlakozik a német birodalomhoz, amint alkalom adódik erre. Angliában és Olaszországban, már ismételten fel­hangzott komoly oldalról az a vélemény, h­ogy Ausztria csatlakozása Németországhoz kisebb baj volna, mint az az eltartási kötelezettség, amely most terheli az entenír­országokat. Ausztriával szemben és az ilyen vonatkozá­sokban nagyon óvatos Renner kancellár tegnapelőtti innsbrucki beszédében úajból nagyon nyomatékosan hangsúlyozta kitartását a német csatlakozás politikája mellett. Már­pedig az osztrák köztársaság és Németország Egyesülése. Csehország­ számára egyet jelentene a cseh­­német vidékek elvesztésével. Amíg Magyarországgal szemben a gazdasági foj­­togatás eszközeit alkalmazza Benes és nem az­­ellentéte.­ áthidalásának lehetőségeit keresi, addig Csehország n­em bonthatja le militarista rendszerét, azt a milita­rista rendszert, amely egyik oka­­ belpolitikai zavarai­nak és amely legfőbb oka financiális válságának. Akár­milyen szövetségi szerződéseket ír alá Veznics és Take VILÁG Jones­u, Csehország­­ nem bízhatja a határ­védelmet,' szövetségeseire. Jugoszláviában a nemzetgyűlési válasz­tások után kétségkívül, egy erősen­ demokratikus kor­mány fogja átvenni a hatalmat, olyan kormány, am­ely­ soha nem feledkezik­ meg maj­d arról, h­ogy a háború fi­gyetlen országra nézve sem honott olyan vérvesztesé­get, mint amilyennel Szerbiát sújtotta.­ Azonfelül Szer­­­biának van egy olasz és van egy bolgár frontja is. És igen rövid időn belül az adott viszonyok, nyomása alatt szoros román-lengyel­ szövetségnek kell létrejönnie, mert Romániának és Lengyelországnak nehéz közös frontja lesz hosszú ideig Oroszországgal szemben, bár­milyen’ eltolódások’ jönnek’ is "az 'orosz belpolitik­ában. Északról és nyugatról a rosszindulatúan semleges né­met nyelvtenger­ veszi 'körül' a neeh szigetet, délről­­és keletről pedig az ellenséges viszonyba kényszerültt magyarság és a lengyel' nép." Ebben a helyzetben min­den szövetségi szerződés ellenére , fegyverben kell ma­radnia Csehországnak, akkor, is, ha-,ez az örökös en g­arde-é­l is a pénzügyi romlást jelenti. Ebből a hely­zetből nem vezet ki más út, mint a megegyezés Ma­gyarországgal. Az őszinte­­ megegyezés Magyarországgal és az őszinte megegyezés Ausztriával-áldozatokkal és esetleg elég komoly áldozatokkal járna Csehországra nézve, azonban nagyon csökkentené azt a veszélyt, a­melyet, az külpolitikai komplikációk lehetőségeit nem tekintve, a cseh köztársaság lakosságának centrifugális­ törekvései jelentenek a prágai kormányra nézve. Ez is fontos cseh szempont és könnyű volna felsorolni még jó egynéhány olyan szempontot, amelyek a kis en'tente helyett a dunai­ konföderációt ajánlják Csehországnak. Mi nem tagadjuk, hogy a kis entente súlyos kellemetlenség, legalább sú­lyos kelleméttet­ség ránk nézve, de azért­ bizonyos a­z is, hogy a kis entente­ politikája csak a krízisek útjára vezetheti Csehországot. Feleky Géza: Miniszterek a Tisza-perről A nemzet­gyűlés­­ma folytatta illetékemelésről szóló törvényjavaslat részletes­­ víté­l, amelynek során eljutottak a negyvennegye­ik. szaánszig. Gaál Gawton, Sándor Pál, báró Korányi,. Jrigos pénzügyminiszter és mások felszólalásai utánt az egyes szakaszokat lényeg­telen módosításokkal­­ vagy változatlanul fogadták el. A negyvennegyedik szakasznál Gaál Gaszton nyújtott be módosítást, amelyben a tőzsdei forgalmi adónak egy százalékkal való felemelését indítványozta. Sándor Pál a tőzsdeadó leszállítása mellett érvelt és □, megállapított két koronának, az általános­ forgalomban egy koronára, a­ kulisszban pedig hatvan fillérrel való leszállítását kérte. Újból felhívta a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy ha a tőzsdeidő kulcsát túlságosan magasan álla­pítanák meg, a tőzsdénk nem lesz versenyképes, papír­jainkat másutt fogják jegyezni. Báró Korányi­­Frigyes pénzügyminiszter módosító indítványt, nyújt, be, amely szerint a javasolt kéttized százalék helyett háromtized százalékot­ javasol. A nemzetgyűlés a szakaszt­ Gaál Gaszton és Sándor Pál ind­ítványaival,őszemben a pénz­ügyminiszter módosításában fogadta el.­­• Szünet után Kráter hadügyminiszter mondotta el válaszát Fangler interpellációjára.. A hadügyminiszter előadását a, szélsőbaloldal nagy izgalommmal hallgatja végig és állandóan­ zavar­ja."’A­­hadügyminiszter beszéde elején hangsúlyozta, hogy a kérdéses ügyet minden kér­­telés nélkül fogja ismertetni. .Szeptember kilencedikén Az Ember című folyóiratból, értesült arról, hogy Heltai Bécsben van. A megindított vizsgálat során a szálak dr. Via­in Ferenc és dr. Lengyel, Zoltán ügyvédekhez vezet­­­­tek. Berendelte a szegedi vadászzászlóal­j , említett sze­replőit, Próttay őrnagyot és Batter alhadnagyot és ki­hallgatta őket. Megállapította, hogy János Andor új­ságírót, ki a katonatanácsnak, tagja volt, a, budapesti , királyi ügyészség egy cikke­i miatt,­­amelyben­ János fe­­hér terrorral és pogrommal vádolta meg a magyar kor­mányt, letartóztatta. Másnap .azonban h­ár újból szab­a­­don bocsájtották és. az .ezt .követö napon . pedig János már meg is szökött. Bécsbe. János szőke.-o előtt ’a 'Bör­tönből üzenetet küldött Hertai . feleségének, amelyben­­közölte, hogy a fogházban kihallgatta őt valami Baktay . nevű. ügyvéd és valami ügyész is. Ezek előtt ő kime­rítő vallomást tett, amelyet hajlandó Írásban megismé­telni. Heltai, aki szintén Bécsbe akart szökni, ajánlatra tett Lengyel és Ulain ügyvédeknek­, hogy ő János után megy Bécsbe ’ és­’Vallomását­­Írásba, foglalja, és vissza­hozza Pestre. Hosszú­ tárgyalások után- beleegyeztek az utazásba. A pénzt­ ehhez az' utazáshoz Lengyel ügyvél adta, 2400 koronáig pedig Ulain ügyvéd vállalt szava-' 'fől­égot. Bécsben­ azután Halfai természetesen ' sietett megszabadulni hadnagy kísérőjétől. " Az egész’ dolgot összefoglalva, meg kell­ áll­ipitanoli, hogy az egész egy zsidó gyerek trükkje volt, amelybe a katonai­' hohósi­' gok­ jóhiszeműen beugrottak. Felszólítottam különben Polónyi Rezsőt, hogy közölje velem­­ mindazokat a sza­bálytalanságokat, amelyek az ő véleménye szerint s. had­­bírósági tárgyaláson történtek. Ha ez megtörténik, meg­ fogja indítani a­ vizsgálatot.­Megindítja a vizsgá­latot mindazon vádak tárgyiban is, amelyeket Az Em­ber című­ szennylap felemlít. Intézkedés történt az irányban is, hogy a­ jövőben ne történhessék­­ meg az, hogy­ illetéktelen egyének bárkinek ii­lm­­árát lépési e­n­­gedély­t adjanak. Tudja, hogy ez interpelláció csak egy első láncszeme egy sorozatos támadásnak, kijelenti, hogy amíg a vizsgálatokat nem fejezik be, további int­erp­.-i­­lációkra nem válaszol. Itt ezek ae intézkedések nem­ elégítik ki a­ nemzetgyűlést, akkor fel kell vetni a­­bi­zalmi kérdést. Ő nincsen hozzáragadva a miniszteri­ székhez, ürömmel megy el és akkor meg fogja találni azokat, kikkel szövetkezni fog azok ellen, akik az or­szág mai súlyos helyzetében személyi hajszát indítanak. Beszéde után a honvédelmi minisztert a f­űz nagy több­sége felállva ünnepli.­A hadügyminiszter után Tomcsaffy fül­­­tsinos igazságügyminiszter emelkedett szólásra. — Kassán az elmúlt évben megjelent egy izgató röpirat — mondotta. — A gyanú János Andor ellen irányult, akit hosszú ideig nem lehetett megtalálni­ ,de amikor a Tisza-perben tanúnak jelentkezett,­­az ügyész­ség figyelmessé lett rá és elrendelte letartóztatását. Já-' nost az ügyészségre vitték, itt ■ kihallgatták, de nem lehetett rábizonyítani, hogy az inkriminált izgató röp­­iratot ő írta s így­ az ügyészség kénytelen volt az el­járást ellene megszüntetni. Minthogy azonban János Andor személye és magaviselete olyan volt, hogy az ügyészség az államra veszedelmesnek tartotta, a János ügyében eljáró ügyész­ előterjesztést tett a főkapitány­ságnak Juhos Andor, internáld­ára. Az­ eljárást meg­szüntető végzésre ráirt:*...hegy :• • vizyeálóbiró az aktát­­juttassa vissza az­ ő kezeihez. '— Itt történt az a mitlászlcs, hogy a vizsgálóbíró­tól az akta,, nem -sz előadó ügyészhez, hanem annak­­ rendje és­ módja szerint-a soros ügyészhez került, aki,­­­ látván az ügyészség megszüntető _végzését,­­azonnal­ el­rendelte János szabadlábra helyezését. Amikor másnap, s az előadó ,figyyer megtudta, azt telefonálta­ a­ főkapi-. ■ tányságra, hogy intézkedjenek János Andor újabb le­tartóztatása iránt, ekkor már János túl volt, árkett a bokron. Elismeri, hogy itt kis mulasztás vagy gondat­lanság történt, ami azonban emberileg érthető és meg­­magyarázható,­ a­m­i mindenkivel megtörténtetik. A vizs­gálatot azonban ebben az irányban is megindította és ha valami­ szándékosság derülne ki, a szigorú megtorlás nem­ fog elmaradni. Azt is kérdezné Fangler Béla inter­pellációjában, hogy mi van Paksy detektívvel? Erre vo­natkozóan­ bejelenti, hogy Paksy­ ellen még augusztusban eljárás indult meg­ hamis tanúzásra való felbujtás miatt, és ha olyan adatok­ merülnének fel, amelyek az ö tatasz­tóztatását indokolttá­ tennék, ez is meg fog történni. Erdei­­Károly­: És mi történik Vlastin­ ailf Tomcsányi Vil­mos Pál if­azságügyminiszter: Intézkedtem, hogy az iratokat a hadbíróságtól megkapjam és ha annak szük­sége merül fel, ellene is meg fog indulni az eljárási (Helyeslés.) Kéri, hogy a Ház vegye tudomásul a vá­­laszt. L-- ■ ' Kangler részletesen válaszol a minisztereknek. Hejt­ai nevét, úgy kerülték mind a­ léellen, mint macska a forró kását. A honvédelmi miniszternek tudnia kellett volna, ki volt az­­ a flel­ai.. 1918 október 31-én az a bizonyos, őszirózsás forradalom oly­ani'­szemeteket vetett fel, mint addig' soha.’ (Zajos' helyeslés. ' f­ölki­ltések: Úgy va- í­gy van ! Ez, tátja igát!) A­­forradalom 'ew* napján nagy plakátok­ jelentek meg Beltai Viktor vár­osparancss­nok aláirásával.’ Az egész ország bámult, ki az­­a Heltai? (Egy hang: A f­riedrich-plakáton­ is bámultak!). Ez,a Heltai főhadnagy,­mint a honvédelmi minisz­ter helyesen,mondta, egy zsidógyerek volt. A Károlyi­kormány erre bízta, hogy a vörös tengerészeket szer­­vezze­ meg­ (Fölkiáltások mi volt a honvédelmi állam­titkár?) Heltai rabolt, zsarolt mindenütt, ahol járt. . (Ru­ssay Károly:’ Ki volt a főnöke!) Heltait, akit at csehek ellen is küldtek, hősként állította be a destruk­tív sajtó. A hős azonban elszaladt a Felvidékről A Fel­­vidéket­, Holtai miatt ,vesztettük el. A honvédelmi mi­niszter a múltkor másképpen állította be. Heltait, uitut ma, pedig’.ezeket a. dolgokat akkor is ..tudta róla. A hon* véd'eltai.m­iniszt’er nem. foondta únegy fogy igaz'az, hogy Heltai hatósági salvus conduetust' kapott? (Kráter­ Ist­ván honvédelmi miniszter , igent int.) Annak idején Ber­niczky, Ödön megkérdezte egy interpellációban,­ hogy miért van szabadlábon neltai? Akkor a honvédelmi mi-­ niszter ’ pohárköszöntővel­­köszöntötte Heltait. ’ (Díj Zen­ke Autát ’Friedrich is jól ismerte, ő volt az állam­titkára!)­­Keltai hamis vizu­mmal - mesít ki­­Bécsbe. Hogy történhetett ez meg?-Ha az elrendelt vizsgálatot, a honvédelmi miniszter le is folytatja, a felelősség alól nem menekül. Hogy történhetett az, amit­ itt a­ múlt­kor­­elmondtam,­­hogy Göndörért és Pogányért, három katonatiszt, aztán felment Bécsbe és be akarta hozni. Ezzel nemzetközi bonyodalmakat okozhattak. .volna. (Felkiáltások : Friedrichről beszéljen!)_ Fáj, hogy nem lehet puncsokat csinálni. (Ereki Károly.: Ha Friedrich­ bűnös lenne is, ez nem menti a kormányt!) Egy külö­nítmény működik­­ itt, vizumokat ad, embereket kivisz és behoz a határon. Hogy lehet az, hogy egy kis feleke­letlen társaság így felforgassa a jogrendet, amelyről egyébként annyit beszélnek. Ha a honvédelmi miniszter­ nem tudja, megvédeni a jogrendet, akkor nincs joga ebben a székben, ülni. (A száz zajosan ünnepli a had­ügyminisztert.) ’ A miniszterek­­válaszából megállapítja,­­hogy igaz az, hogy­ Heltai hatósági személyek közben­­jöttével szabadult ki , és különösen katonai segédlettel, ment ki Bécsbe,. Közjogilag teljesen, ismeretlen különít­mény védelme alatt, állt és Szlupka őrnagy-hadbíró tá­mogatta. (Ereki Károly: Le kell tartóztatni a strupkát! Nagy zaj.) Az ítéletet kimondták, de vigyázni kell, mert ha megtörténik az akasztás, a halottakat többé nem lehet felébreszteni (Ereki Károly a kisgazdák felé kiáltja: .Ezígy éljék magukat! Ereki közbeszólására ». kisgazdapárton óriási zaj tör ki, a képviselők a pado­,­kát csapkodják.). Ebben az ügyben erélyes intézkedést kell tenni és a honvédelmi minisztert, ha nem­ tud in­tézkedni, nem illeti meg az a széke, amelyben ül. (Erre az egész Ház­ tapsolni és éljenezni kezd.) — Amikor, igy tapsolni látgal önykét — folyttatja Fangler állandó zajban — nem tudom, nem tévedtem-e akkor, amikor, azt mondtam, hogy március 21-ike volt Magyarország legszomorubb napja és nem-e a mai az. Fangler e sza­.­vaitig h­ajból kitör a­ vihar. Rendre, rendre! kiáltják mindenfelől." Mire azután Kaercesányi elnök végre rendre is utasítja. A Ház a miniszterek válaszát tu­domásul vette. , Szavazás után Ereki személyes kérdésben akart­­felszólalni, de a­­kormányzópárt tagjai kivonultak és majdnem egyedül hagyták Erekit az ülésteremben. Né­hány kisebb jelentőségű interpelláció­­után az ülést fél­­három órakor berekesztették. Csütörtök *— Fritjof Nansen a hadifoglyokért. Berlinből jelentik: Fritjo­f Nansen Kovnóba érkezett, hogy a­­lit­­v­án kormány­nyal tárgyaló­­oktat folytasson német, osz­­trák. és. pposz ■hadifog)gl:kn.:k XitvánTán­kereszt) való­ szállításáról. . '

Next