Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

2 1920. szeptember 16. módjában lett volna elejteni a német csapatok néhány órás dekoratív bevonulását ■ Parisba. Jules Favre. meglepetésére azonban Thiers megérkezésük után egészékesszólásával és nagy, dialektikai készségével háromteljes órán át bizonyította Bismarcknak, hogy Francia,ország számára lehetetlen a lemondás" akár Belfortról, akár Verdunről és csakugyan sikerült azt a benyomást keltenie a kancellárban, hogy a francia kormány újból felveszi a harcot, ha a német béke jelékesek ragaszkodnak Belforthoz.Katonailag nem lett volna nagy idény -tősége a háború felújulásának, azonban Bismarck diplomáciai komplikációktól félt ebben az esetben: Gellát félbeszakította a tárgyalásokat, kiment a kertbe, ahol Moltke sétált ésott megszerezte a vezérkari főnök bele- jegyezését, a békefeltételek mérséklésébe. Bismarcknak és Moltke-nak nem egy közös szobra áll Németországban és emléküket elválaszthatatlanul összeforrasztotta a német történetírás. Pedig KSH-tól Moltke-nak 1891-ben bekövetkezett haláláig a kancellárra a vezérkari fanok nem váltottak többé szót egy- ■ mással, mert Moltke nem tudott megnyugodni Bismarck háborús politikájának óvatosságában, mint ahogy I. Vilmos király 1866-ban egyszerűen árulásnak minősítette miniszterelnökének Ausztriával szemben tanusított engedékenységét. A Bismarck-probléma nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Hibás volt a német köztársaság megalakulásáig elfogadott hivatalos beállítás, amely a német egység céltudatos összekovácsolóját látta Bismarckban, mert Bismarck-Lehnahausen Ottó legalább 1871-ig a, nagy-poroszeszmének volt a bajnoka és,csak a nagy porosz célok megvalósításának eszköze gyanánt használta fel a német egység áramlását. Hibás a német forradalom Bismarck-képe is, amely egyszerűen a vér és a vas politikusát látja Bismarckban. Az 1866-ban teljes szerencsével és 1871-ben fél eredménynyel érvényesített mértéktartás a győzelem órájában legalább olyan karakterisztikus Bismarckra nézve, mint az, hogy a siker feltételeinek biztosítása után könnyű szívvel döntött a háború minért 1866-ban és 1871-ben. Három háborúba vitte idt Oroszországot Bismarck hat év alatt, viszont olyan békéket kötött és olyan külpolitikát épített ki, hogy Németország 43 éven át békésen fejlődhetett és továbbra is kikerülhette volna a háborút, ha nem tér le Bismarck külpolitikájának ösvényéről. A nagy-porosz politika és a német egység, a háború és a béke politikája, nem ellentétes elemek Bismarcknál, mert egy centrális pontra vezetnek vissza: Bismarck konzervativizmusára; arra a törekvésre, hogy Németország és Középeurópa ■ politikai struktúrája biztosítéka legyen a Bismarck által ■ egyedül lehetségesnek tartott társadalom-tagozódásnak. Azonban messze’ tévedtünk tárgyunktól... '■'Bismarck békéinek nincsen frappánsabb ellentéte, mint Benes békéje. Éscsak még egy ilyen erős kontrasztottudunk találni hirtelen a közelhajilt történetében: a ■hoaírásztot,' amely elválasztja Bismarcknak és Rőgősnek a békekötés után követett politikáját. Ma máralig kétséges, hogy Benesnek csakugyan sikerült csatlakozásra bírnia a bukaresti kormányt, ée így valóban meg" ■alakul majd Csehország, Jugoszlávia és Románia szent, szövetsége, vagy Leó Lederer tegnap idézett szerencsésszavai szerint a rossz, lelkiismeret ententija, amelynek politikai frontja minden cáfolat ellenére Magyarország felé fordul. Ha Csehországnak csakugyan, használna minden,ami Magyarországra nézve kedvezőtlen és ártalmas, akkor elfogadnék komoly diplomáciai siker gyanánt Benes Bukarestben elért eredményét. Azonban minden reális számvetés szerint Csehországnak is árt az, ami Magyarországra nézve kedvezőtlen, árt akkor, ha nem a momentán helyzetet nézzük, ha kéri az események, fejlő, idősének tartós tendenciáját, és az események fejlődése azt fogja mutatni, hogy Benes Bukarestben elért diplomáciai sikere leterelte Csehországot az egyetlen ösvényről, amely a konszolidálódás felé vezethetné az új köztársaságot. Amikor Benes a dunai konföderáció tervének megvalósítása helyett Prága, Bukarest és Belgrád ■ szövetsége mellett döntött, akkornem csupán a francia Vanácscsal helyezkedett szembe, hanem szembehelyezkedett olyan geográfiai, gazdasági és politikai törvényszerűségekkel, amelyek ellen nem lehet, véteni. Nem akarjuk most újból szétfejteni azokat az okokat, amelyek a dunai konföderáció mellett szólanak !Más csak egy-két, momentumot ragadunk ki. Magyarország kizárása a Dunamelték államainak csoportosulásából kizárja onnan Német-Ausztriát is, mert Magyarország gazdasági talpmállása nélkül Ausztria nem nyerheti vissza gazdasági életképességét, azonfelül egy legyőzött ország nem konferálhat három „győztes" állammal paritásos alapon. Magyarország és Ausztria Együtt elhelyezkedhetnének abban a szövetségben, amelyben Csehország, Románia és Jugoszlávia foglalnak helyet rajtuk kívül, de Ausztria egymaga nem. Magyarország kizárása Ausztria kikapcsolását jelenti,Ausztria kikapcsolása pedig egyet jelent azzal, hogy a gazdaságilag és politikailag béna osztrák köztársaság csatlakozik a német birodalomhoz, amint alkalom adódik erre. Angliában és Olaszországban, már ismételten felhangzott komoly oldalról az a vélemény, hogy Ausztria csatlakozása Németországhoz kisebb baj volna, mint az az eltartási kötelezettség, amely most terheli az entenírországokat. Ausztriával szemben és az ilyen vonatkozásokban nagyon óvatos Renner kancellár tegnapelőtti innsbrucki beszédében úajból nagyon nyomatékosan hangsúlyozta kitartását a német csatlakozás politikája mellett. Márpedig az osztrák köztársaság és Németország Egyesülése. Csehország számára egyet jelentene a csehnémet vidékek elvesztésével. Amíg Magyarországgal szemben a gazdasági fojtogatás eszközeit alkalmazza Benes és nem azellentéte. áthidalásának lehetőségeit keresi, addig Csehország nem bonthatja le militarista rendszerét, azt a militarista rendszert, amely egyik oka belpolitikai zavarainak és amely legfőbb oka financiális válságának. Akármilyen szövetségi szerződéseket ír alá Veznics és Take VILÁG Jonesu, Csehország nem bízhatja a határvédelmet,' szövetségeseire. Jugoszláviában a nemzetgyűlési választások után kétségkívül, egy erősen demokratikus kormány fogja átvenni a hatalmat, olyan kormány, amely soha nem feledkezik meg majd arról, hogy a háború figyetlen országra nézve sem honott olyan vérveszteséget, mint amilyennel Szerbiát sújtotta. Azonfelül Szerbiának van egy olasz és van egy bolgár frontja is. És igen rövid időn belül az adott viszonyok, nyomása alatt szoros román-lengyel szövetségnek kell létrejönnie, mert Romániának és Lengyelországnak nehéz közös frontja lesz hosszú ideig Oroszországgal szemben, bármilyen’ eltolódások’ jönnek’ is "az 'orosz belpolitikában. Északról és nyugatról a rosszindulatúan semleges német nyelvtenger veszi 'körül' a neeh szigetet, délrőlés keletről pedig az ellenséges viszonyba kényszerültt magyarság és a lengyel' nép." Ebben a helyzetben minden szövetségi szerződés ellenére , fegyverben kell maradnia Csehországnak, akkor, is, ha-,ez az örökös en garde-él is a pénzügyi romlást jelenti. Ebből a helyzetből nem vezet ki más út, mint a megegyezés Magyarországgal. Az őszinte megegyezés Magyarországgal és az őszinte megegyezés Ausztriával-áldozatokkal és esetleg elég komoly áldozatokkal járna Csehországra nézve, azonban nagyon csökkentené azt a veszélyt, amelyet, az külpolitikai komplikációk lehetőségeit nem tekintve, a cseh köztársaság lakosságának centrifugális törekvései jelentenek a prágai kormányra nézve. Ez is fontos cseh szempont és könnyű volna felsorolni még jó egynéhány olyan szempontot, amelyek a kis en'tente helyett a dunai konföderációt ajánlják Csehországnak. Mi nem tagadjuk, hogy a kis entente súlyos kellemetlenség, legalább súlyos kelleméttetség ránk nézve, de azért bizonyos az is, hogy a kis entente politikája csak a krízisek útjára vezetheti Csehországot. Feleky Géza: Miniszterek a Tisza-perről A nemzetgyűlésma folytatta illetékemelésről szóló törvényjavaslat részletes vítél, amelynek során eljutottak a negyvennegyeik. szaánszig. Gaál Gawton, Sándor Pál, báró Korányi,. Jrigos pénzügyminiszter és mások felszólalásai utánt az egyes szakaszokat lényegtelen módosításokkal vagy változatlanul fogadták el. A negyvennegyedik szakasznál Gaál Gaszton nyújtott be módosítást, amelyben a tőzsdei forgalmi adónak egy százalékkal való felemelését indítványozta. Sándor Pál a tőzsdeadó leszállítása mellett érvelt és □, megállapított két koronának, az általános forgalomban egy koronára, a kulisszban pedig hatvan fillérrel való leszállítását kérte. Újból felhívta a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy ha a tőzsdeidő kulcsát túlságosan magasan állapítanák meg, a tőzsdénk nem lesz versenyképes, papírjainkat másutt fogják jegyezni. Báró KorányiFrigyes pénzügyminiszter módosító indítványt, nyújt, be, amely szerint a javasolt kéttized százalék helyett háromtized százalékot javasol. A nemzetgyűlés a szakaszt Gaál Gaszton és Sándor Pál indítványaival,őszemben a pénzügyminiszter módosításában fogadta el.• Szünet után Kráter hadügyminiszter mondotta el válaszát Fangler interpellációjára.. A hadügyminiszter előadását a, szélsőbaloldal nagy izgalommmal hallgatja végig és állandóan zavarja."’Ahadügyminiszter beszéde elején hangsúlyozta, hogy a kérdéses ügyet minden kértelés nélkül fogja ismertetni. .Szeptember kilencedikén Az Ember című folyóiratból, értesült arról, hogy Heltai Bécsben van. A megindított vizsgálat során a szálak dr. Viain Ferenc és dr. Lengyel, Zoltán ügyvédekhez vezettek. Berendelte a szegedi vadászzászlóalj , említett szereplőit, Próttay őrnagyot és Batter alhadnagyot és kihallgatta őket. Megállapította, hogy János Andor újságírót, ki a katonatanácsnak, tagja volt, a, budapesti , királyi ügyészség egy cikkei miatt,amelyben János fehér terrorral és pogrommal vádolta meg a magyar kormányt, letartóztatta. Másnap .azonban hár újból szabadon bocsájtották és. az .ezt .követö napon . pedig János már meg is szökött. Bécsbe. János szőke.-o előtt ’a 'Börtönből üzenetet küldött Hertai . feleségének, amelybenközölte, hogy a fogházban kihallgatta őt valami Baktay . nevű. ügyvéd és valami ügyész is. Ezek előtt ő kimerítő vallomást tett, amelyet hajlandó Írásban megismételni. Heltai, aki szintén Bécsbe akart szökni, ajánlatra tett Lengyel és Ulain ügyvédeknek, hogy ő János után megy Bécsbe ’ és’VallomásátÍrásba, foglalja, és visszahozza Pestre. Hosszú tárgyalások után- beleegyeztek az utazásba. A pénzt ehhez az' utazáshoz Lengyel ügyvél adta, 2400 koronáig pedig Ulain ügyvéd vállalt szava-' 'főlégot. Bécsben azután Halfai természetesen ' sietett megszabadulni hadnagy kísérőjétől. " Az egész’ dolgot összefoglalva, meg kell állipitanoli, hogy az egész egy zsidó gyerek trükkje volt, amelybe a katonai' hohósi' gok jóhiszeműen beugrottak. Felszólítottam különben Polónyi Rezsőt, hogy közölje velem mindazokat a szabálytalanságokat, amelyek az ő véleménye szerint s. hadbírósági tárgyaláson történtek. Ha ez megtörténik, meg fogja indítani a vizsgálatot.Megindítja a vizsgálatot mindazon vádak tárgyiban is, amelyeket Az Ember című szennylap felemlít. Intézkedés történt az irányban is, hogy a jövőben ne történhessék meg az, hogy illetéktelen egyének bárkinek iilmárát lépési engedélyt adjanak. Tudja, hogy ez interpelláció csak egy első láncszeme egy sorozatos támadásnak, kijelenti, hogy amíg a vizsgálatokat nem fejezik be, további interp.-ilációkra nem válaszol. Itt ezek ae intézkedések nem elégítik ki a nemzetgyűlést, akkor fel kell vetni abizalmi kérdést. Ő nincsen hozzáragadva a miniszteri székhez, ürömmel megy el és akkor meg fogja találni azokat, kikkel szövetkezni fog azok ellen, akik az ország mai súlyos helyzetében személyi hajszát indítanak. Beszéde után a honvédelmi minisztert a fűz nagy többsége felállva ünnepli.A hadügyminiszter után Tomcsaffy fültsinos igazságügyminiszter emelkedett szólásra. — Kassán az elmúlt évben megjelent egy izgató röpirat — mondotta. — A gyanú János Andor ellen irányult, akit hosszú ideig nem lehetett megtalálni ,de amikor a Tisza-perben tanúnak jelentkezett,az ügyészség figyelmessé lett rá és elrendelte letartóztatását. Já-' nost az ügyészségre vitték, itt ■ kihallgatták, de nem lehetett rábizonyítani, hogy az inkriminált izgató röpiratot ő írta s így az ügyészség kénytelen volt az eljárást ellene megszüntetni. Minthogy azonban János Andor személye és magaviselete olyan volt, hogy az ügyészség az államra veszedelmesnek tartotta, a János ügyében eljáró ügyész előterjesztést tett a főkapitányságnak Juhos Andor, internáldára. Az eljárást megszüntető végzésre ráirt:*...hegy :• • vizyeálóbiró az aktátjuttassa vissza az ő kezeihez. '— Itt történt az a mitlászlcs, hogy a vizsgálóbírótól az akta,, nem -sz előadó ügyészhez, hanem annak rendje és módja szerint-a soros ügyészhez került, aki, látván az ügyészség megszüntető _végzését,azonnal elrendelte János szabadlábra helyezését. Amikor másnap, s az előadó ,figyyer megtudta, azt telefonálta a főkapi-. ■ tányságra, hogy intézkedjenek János Andor újabb letartóztatása iránt, ekkor már János túl volt, árkett a bokron. Elismeri, hogy itt kis mulasztás vagy gondatlanság történt, ami azonban emberileg érthető és megmagyarázható, ami mindenkivel megtörténtetik. A vizsgálatot azonban ebben az irányban is megindította és ha valami szándékosság derülne ki, a szigorú megtorlás nem fog elmaradni. Azt is kérdezné Fangler Béla interpellációjában, hogy mi van Paksy detektívvel? Erre vonatkozóan bejelenti, hogy Paksy ellen még augusztusban eljárás indult meg hamis tanúzásra való felbujtás miatt, és ha olyan adatok merülnének fel, amelyek az ö tatasztóztatását indokolttá tennék, ez is meg fog történni. ErdeiKároly: És mi történik Vlastin ailf Tomcsányi Vilmos Pál ifazságügyminiszter: Intézkedtem, hogy az iratokat a hadbíróságtól megkapjam és ha annak szüksége merül fel, ellene is meg fog indulni az eljárási (Helyeslés.) Kéri, hogy a Ház vegye tudomásul a választ. L-- ■ ' Kangler részletesen válaszol a minisztereknek. Hejtai nevét, úgy kerülték mind a léellen, mint macska a forró kását. A honvédelmi miniszternek tudnia kellett volna, ki volt az a flelai.. 1918 október 31-én az a bizonyos, őszirózsás forradalom olyani'szemeteket vetett fel, mint addig' soha.’ (Zajos' helyeslés. ' fölkiltések: Úgy va- így van ! Ez, tátja igát!) Aforradalom 'ew* napján nagy plakátok jelentek meg Beltai Viktor városparancssnok aláirásával.’ Az egész ország bámult, ki aza Heltai? (Egy hang: A friedrich-plakáton is bámultak!). Ez,a Heltai főhadnagy,mint a honvédelmi miniszter helyesen,mondta, egy zsidógyerek volt. A Károlyikormány erre bízta, hogy a vörös tengerészeket szervezze meg (Fölkiáltások mi volt a honvédelmi államtitkár?) Heltai rabolt, zsarolt mindenütt, ahol járt. . (Russay Károly:’ Ki volt a főnöke!) Heltait, akit at csehek ellen is küldtek, hősként állította be a destruktív sajtó. A hős azonban elszaladt a Felvidékről A Felvidéket, Holtai miatt ,vesztettük el. A honvédelmi miniszter a múltkor másképpen állította be. Heltait, uitut ma, pedig’.ezeket a. dolgokat akkor is ..tudta róla. A hon* véd'eltai.miniszt’er nem. foondta únegy fogy igaz'az, hogy Heltai hatósági salvus conduetust' kapott? (Kráter István honvédelmi miniszter , igent int.) Annak idején Berniczky, Ödön megkérdezte egy interpellációban, hogy miért van szabadlábon neltai? Akkor a honvédelmi mi- niszter ’ pohárköszöntővelköszöntötte Heltait. ’ (Díj Zenke Autát ’Friedrich is jól ismerte, ő volt az államtitkára!)Keltai hamis vizummal - mesít kiBécsbe. Hogy történhetett ez meg?-Ha az elrendelt vizsgálatot, a honvédelmi miniszter le is folytatja, a felelősség alól nem menekül. Hogy történhetett az, amit itt a múltkorelmondtam,hogy Göndörért és Pogányért, három katonatiszt, aztán felment Bécsbe és be akarta hozni. Ezzel nemzetközi bonyodalmakat okozhattak. .volna. (Felkiáltások : Friedrichről beszéljen!)_ Fáj, hogy nem lehet puncsokat csinálni. (Ereki Károly.: Ha Friedrich bűnös lenne is, ez nem menti a kormányt!) Egy különítmény működik itt, vizumokat ad, embereket kivisz és behoz a határon. Hogy lehet az, hogy egy kis felekeletlen társaság így felforgassa a jogrendet, amelyről egyébként annyit beszélnek. Ha a honvédelmi miniszter nem tudja, megvédeni a jogrendet, akkor nincs joga ebben a székben, ülni. (A száz zajosan ünnepli a hadügyminisztert.) ’ A miniszterekválaszából megállapítja,hogy igaz az, hogy Heltai hatósági személyek közbenjöttével szabadult ki , és különösen katonai segédlettel, ment ki Bécsbe,. Közjogilag teljesen, ismeretlen különítmény védelme alatt, állt és Szlupka őrnagy-hadbíró támogatta. (Ereki Károly: Le kell tartóztatni a strupkát! Nagy zaj.) Az ítéletet kimondták, de vigyázni kell, mert ha megtörténik az akasztás, a halottakat többé nem lehet felébreszteni (Ereki Károly a kisgazdák felé kiáltja: .Ezígy éljék magukat! Ereki közbeszólására ». kisgazdapárton óriási zaj tör ki, a képviselők a pado,kát csapkodják.). Ebben az ügyben erélyes intézkedést kell tenni és a honvédelmi minisztert, ha nem tud intézkedni, nem illeti meg az a széke, amelyben ül. (Erre az egész Ház tapsolni és éljenezni kezd.) — Amikor, igy tapsolni látgal önykét — folyttatja Fangler állandó zajban — nem tudom, nem tévedtem-e akkor, amikor, azt mondtam, hogy március 21-ike volt Magyarország legszomorubb napja és nem-e a mai az. Fangler e sza.vaitig hajból kitör a vihar. Rendre, rendre! kiáltják mindenfelől." Mire azután Kaercesányi elnök végre rendre is utasítja. A Ház a miniszterek válaszát tudomásul vette. , Szavazás után Ereki személyes kérdésben akartfelszólalni, de akormányzópárt tagjai kivonultak és majdnem egyedül hagyták Erekit az ülésteremben. Néhány kisebb jelentőségű interpellációután az ülést félhárom órakor berekesztették. Csütörtök *— Fritjof Nansen a hadifoglyokért. Berlinből jelentik: Fritjof Nansen Kovnóba érkezett, hogy alitván kormánynyal tárgyalóoktat folytasson német, osztrák. és. pposz ■hadifog)gl:kn.:k XitvánTánkereszt) való szállításáról. . '