Világ, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-01 / 232. szám
fitt alcenzursi egy kistantényünket tön&tte) X keresztény párt tanácsnok-jelöltjei A keresztény községi párt végrehajtóbizottsága ma esti értekezletén, tanácsvai kiállásra a következőket jelölte: Csupor József, Brrozel Jenő, Stankovits Szilárd, Fallay Árpád tanácsnokokat; Vajna Ede, LobmayerJenő, Lung Géza, Borvendég,Berenc, Till Antal, Purebl Ernő, Fraszoviczky József és Sántha pénes főjegyzőket. A műszaki tanácsnoki állásra pedig Fock Ede tanácsnokot és Bárdy műszaki főtanácsost jelölték. Amint ebből a jelölésből látható, a ’d’Martéhy községi párt végrehajtóbizottsága hűs maradt Wolff Károly álláspontjához és a volt szabadkőműves tisztviselőket kihagyta jelölőlistájából, csupán Kunyi Géza főjegyzőnek bocsátotta meg, hogy szabadkőműves volt. Nyilván honorálni akarta neki azokat a nagy érdemeket, amelyeket a szabadkőműves városi tisztviselők mellőzése érdekében kifejtett. Ellenben kihagyta a jelölőlistáról a végrehajtóbizottság Marker Aladár, Bukovszky Viktor, Várossy Gyula, Wildner Ödön, Buzay Károly, KrátkyJános, Vita Emil és Kemény Géza tanácsnokokat, valamint Eder Endre és lehet Endre helyettes tanácsnokokat. Itt jegyezzük még meg, hogy a végrehajtó bizottság a s árvaszéki elnöki állásra Ágoston Gézát , a tisztifőügyészi állásra Szabó Imrét,és a tiszti'főorvosi 'állásra Szabó Sándor jelölte. — A kijelölő választmány holnap délelőtt fogja a jelöléseket megejteni, míg a tanácsnakválasztó közgyűlés október 5-én lesz. Rómából, jelentik. Lemondása óta Xitti teljesen visszavonult a nyilvános szerepléstől, noha még nem foglalta el újból kézfiazdisi giani* katedráját a nápolyi egyetemen és természetesen nem mondott le képviselői mandátumáról sem. Azonban a hosszú hallgatás ellenére is Kitti egyike azoknak az embereknek, akik az olasz politikában nem csupán a mulanak, egy korszakát jelentik, hanem a jövőnek egy fejezetét is. Giolitti mézei heteinek elteltével Kitti most újra megszólalt, egyelőre csak elég újságnyilatkozat formájában, azonban kijelentéseinek programmatikus súlyuk van. Kitti szerint, Németország nem imperialista többi, azonban a német imperializmus most hagyatékul a német birodalom volt ellenségeire szállott át. Németország mai helyzete egyszerűen tűrhetetlen. Minden mozdulata gyűlöletes ellenőrzés alá került, folyton megalázzák önérzetében, katonai missziók ülnek a nyakán és ezek szabályozzák minden mozdulatát. Németország rak niicsevek nyersanyagai és nincsenek nemzetközi értékű fizetési eszközei. Németországtól elvették, külföldi, befektetéseit, gyarmatait, hajóit, a német nép éhezik és mégis azt követelik tőle, hogy egy meghatározatlan időn át fizessen határtalanul súlyos kártérítéseket. Ez a politika megbénítja a német termelést, pedig a német termelés és a német áruló nélkül soha nem lehet többé rászorítani a világpiac nagy drágaságának elviselhetetleni színvonalát. Amilyen gyűlöletes volt a német militarizmus, olyan csodálatos és a„ világra nézve nélkülözhetetlen a német munka, amely ellen most ugyanazokkal a kíméletlen eszközökkel folyik a harc, mint amelyeket néhány év előtt a német militarizmussal szemben alkalmaztak. A népszövetség a legyőzött országok részvétele nélkül árnyékhatalom csupán és egy újabb eszköz arra, hogy Németországot megbénítsa. Franciaország értse meg végre azt, hogy Olaszország nem más népek elnyomására és tönkretételére köt szövettértéket, hanam az olasz szövetségnek csak az lehet a célja, hogy tevékeny és eredményes részt vegyen Európa újjáépítésében, tekintet nélkül arra, hogy a világháború. A bányatulajdonosok és bányamunkások tegnapi értekezlete után Iloyd George fogadta a bányászok küldöttségét, amelyet meggyőzni igyekezett annak szükségességéről, hogy a tárgyalásokat folytassák. A Daily Telegraph szerint a bányatulajdonosok az értekezleten azt javasolták, hogy állapítsák meg a bányák minimális évi termelését 242 millió tonnában. Ezzel szemben a munkások ragaszkodtak ahhoz, hogy a termelésre való tekintet nélkül 2 schillinggel emeljék A Keues Wiener Abendblatt, jelenti Varsóból. A lengyel-orosz fegyverszünet és békeszerzdés körvonalai már kezdenek kibontakozni. A moszkvai kormány értesítette Jolint, hogy a lengyeleknek október 5-ig adott határidőt, ameddig válaszolni kell az orosz békejavaslatokra, meghosszabbítja 15 nappal. Nyilvánvalóan moszkvai utasításra e hó 28-ra egészen váratlanul teljes ülésre hívták össze a békekonferenciát, amelyen Joffe teljesen kész fegyverszüneti és békeszerződést mutatott be. Az orosz javaslat 15 pontból áll. A fontosabbak a következők: Mindkét kormány feloszlatja a területén működő katonai segédalakulatokat. Ez a megállapítás Petljura, ukrán csapataira és Bolachovics tábornok lengyel védnökség alatt alakult orosz ellenforradalmi osztagaira vonatkozik. Az orosz kormány hajlandó a lengyel kommunistákból álló ezredeit feloszlatni. Mindkét harcoló alatt az egyik, vagy a másik oldalon harcolta egy nép. Kittinek ez a nyilatkozata, nyílt zászlóbontás. Gielitti, a nagy opportunista nem bontotta fel a francia szövetséget, sőt hangsúlyozta az olasz-francia barátság szilárd voltát és ennek fejében sikerült is bizonyos gazdasági ellenértékeket kapnia Franciaországtól. Viszont az kétségtelen, hogy az olasz közvéleménynek túlnyommóan nagy része ma már Németországgal szemben teljesen kigyógyult a háborús pszichózisból, és idegenkedve, néha megdöbbenve nézi a ■ Németországgal szemben alkalmazott francia módszereket. Egyrészt az olasz közvéleménynek erre a mély hangulatváltozására számít. Kitti, másrészt már miniszterelnökségének vége felé Kitti egyre világosabban elárulta azt, hogy németország felé szeretne orientálni az olasz gazdaságpolitikát, amely a német gazdasági élet helyreálltával többet kaphatna Németországtól és többet adhatna el Németországnak, mint amennyit Franciaországtól, kap és Franciaországnak ad. Kern is szólva arról a körülményről, hogy a Franciaország javára kivetett havonként 18 millió méter mázsa német szénszállítás Olaszországot is megfosztja attól a lehetőségtől, hogy szénszükséglstének egy részét Németországban vásárolja meg és így az ötszörre drágább angol és a szállítási költségekkel hétszer-nyolcszor drágább amerikai szénre var utalta az olasz ipar, amely csak a felsősziléziai szénbányákból kap jelentéktelen mennyiségű német szenet, ■ a spaai egyezmény értelmében. Noretország felszabadítása a francia gúzsbakötés alól és a német-olasz gazdasági viszony kimélyítése kétségkívül igen alkalmas eszköz volna a súlyos válságba jutott olasz gazdasági élet szanálására. Kitti német politikája egyelőre nagy visszhangot kelt az olasz szocialistáknál és az olasz indusztriális körökben, noha az utóbbiak azt hiszik, hogy még nem érkezett el az ideje a nyílt frontváltoztatás nek. Azonban Kitti a német kérdés nyílt, felvetésével és energikus aláhúzásával mindenesetre megtette az első lépést arra, hogy Diontli elődjéből Giolitti utódjává tegyen fel a napszámot. A DailyExpress szerint a bányászok elutasítoják a. bá.nya tulajdonosok. a.nw indítványát, amelylyel egyshillinges napibéremelést ígértek 242—250 millió tonna, kétshilinges béremelést 250—260 millió tonna és háromshilinges béremelést a 260 millió tonnán felüli évi széntermelés esetére. A termelés 1013-ban 292 millió tonna volt, tehát 500 millió métermázsával több, mint a bányatulajdonosok által követelt minimum, fél semlegességre kötelezi magát harmadik állammal való háború esetén és nem fogják megengedni idegen csapatukénak területükön való átvonulását. A legsúlyosabb pont: az oroszoknak az a követelése, hogy Petljura és Baliehovics csapatait feloszlassák. Petljura csapatai Kelet Galiciát már elhagyták és jelenleg Podoliáébn vannak. Kérdés, hogy a lengyel hadsereg vezetésére kérics lesz-e ezeket a csapatokat, ha valóban ez lesz a szándéka, lefegyverezni. Az Havas-ügynökség hitelt érdemlő forrásból nyert felvilágosítása szerint Joffe Moszkvából azt az utasítást kapta, hogy a lengyelek által felállított összes feltételeket, bármilyen kemények legyenek is azok, elfogadja, de utasítsa vissza, azt a feltételt, amely Szovjetoroszországot arra kötelezi, hogy a vörös hadsereget egészben vagy részben lefegyverezze. Úgy számítanak, hogy a fegyverszünetet október 5-ikére mégis megkötik. A Telegraaf jelentése szerint Írország helyzete egyre válságosabb lesz. Droghedában falragaszokon tették közzé a rendőrök felhívását, amelyben bejelentik, hogy ha egy rendőrt agyonlőnek, öt kiváló sinnjeiitget teljesenmegverték. Két hadosztályunk12 ezer embert ejtett foglyul és ötven ágyút, valamint 400 vasúti kocsi hadianyagot zsákmányolt. Az ellenség felbontolva, pánikszerűen hátrál. A nagy lengyel csoport Slonin felől előrenyomulva, ma meghódította Baranovicsit.. gyakornak le. A felhivás e szavakkal zárul: Hagytatok fel a rendőrök letörésével, vagy pedig minden házat, amelyben sivafelhek laknak, a télddel teszünk, egyenlővé* em tűrhetetlennek mondja Németország helyzetét Este&d. George tárgyat a &ánia munkásokkal az orosz kormány mérsékelte békefeltételeit Újabb lengyel sikerekA lengyel vezérkar jelenti: Az északi szárnyon -.againk erélyes műveletei Lida visszafoglalását eredményezték. Az ellenség északkeleti irányban visszavonult. Egy szovjethadosztályt Kovasugánál teljesen szétugrasztottak. Poléziában csapataink délen Pinsk és Janov irányában előretörve, a negyedik szovjethadsere Esélyesei az angol prndd'sen" Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J. Győri és Nagyfaulus és Tsa.Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernethird. irodákban Bécsbem Hausenstein és Vogier, M. Dukes Kacht, Rudolf Stossa Berlinben Rudolf Kaiban, Berlin SW.Tinter den Linden 40/4.4 Szerkesztéség és kiadóhivatal VI., Andrássy-út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 280 korona, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. AVILÁG" megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 1 korona, Jugoszláviában 2 korona XL évfolyam Budapest, 1920 PÉNTEK október 1* 232-ik szám A papiros Az árak színvonalának e züggtlen emelkedését követte A papiros ára is, a papíresé, amely megszabja, a könyvnek ás az újságnak árut, a kultúra hozzáférjetőségének és terjeszkedségének mértékét. Huszonhatfillérért adták a rotációs papír kilóját a nagy özönvíz előtt, 1914-ben JjB-fokról-fokra, feljebb és feljebb kuszált, ez az ifrWábec szerény összeg, amely akkor minden Blőrt “közös kincsévé tette a teljes tájékozottságot a világ eseményeiről és az emberi szellem haladásáról. Most egy esztendeje, amikor idegtépően hosszú szünet után, megbéklyózva ugyan, de mégis megindulhattak újból a magyar lapok, már hat korona, volt a papír kilója huszonhat fillér helyett. A lapok ára pedig 80 fillérre emelkedett 10, 12, majd 16 fillér után. .A huszonhatfilléres papiros azután hat koronáról tizenkét koronyiva emelkedett, az újságok ára nyolcvan fillérről teljes egy koronára. Száz százalék volt az emelkedés a papír, árában. Ezt a reánk kivetett száz százalékos sarcot nem akartuk egészében áthárítani a szegény Magyarország szegény újságolvasóira és így száz százalék helyett csak huszonöttel emelkedett a Világ ára, viszont, kénytelenek voltunk négy oldalra szabni a lapok terjedelmét. Olvasóink emlékezni fognak arra, hogy mi azt a négy oldalt a lelkiismeretes gond teljességével iparkodtunk kihasználni hivatásunk teljesítésében. A szokásos garmoxX helyett lapunk első sorától az utolsóig áttértünk a nemrég még megvetett petit-re, arra a betűtípusra, amely a régi jó időkben, a, teljesen érdektelen közleményeket tüntette el az újságolvasók elől. Ezzel nagy áldozatotköveteltünk olvasóink szemétől, de elértük azt,, hogy vagy oldalon annyi betűt tudtunk adni, mint garmonddal nyolc oldalon. És talán nem dicsekvés, hanem csak objektív leszögezése a tényeknek, hogy a Világ olvasói e négy oldalon többet kaptak, mint azelőtt nyolc oldalon. Többet kaptak, mert megtanultuk azt, hogy a négy oldalnak tizenkét hasábján minden hüvelyknyi helyet szigorú kritikával kell felhasználni, mert kíméletlenül kigyomláltunk mindent, ami henye és fölösleges megjelent a bővebbre szabott régi lapokban, és négy oldalon többet tudtunk adni, mint azelőtt nyolcan, mert minimumra, szorítottuk le lapunk hirdetési részét. Hiszen beszélhetünk nyíltan a hirdetésekről, szégyenkezés és szemérmes szólamok nélkül. A Világ néhány héelőtt részletesen elmondotta Rudolf Molso-nak, a híres berlini lapkiadónak pályafutását és akkor kiemelte azt, hogy Mossinak nagy érdeme a német és nem csupán a német sajtó történetében a hirdetési rovat megnyitása, ami lehetővé tette azt, hogy a lap előállítási költségelvek egy részét az olvasókról a hirdetőkre hárítsák át az újságvállalatok és igy önköltségen, alul, adhassák lep, mixt ez olvasóknak. Voltaképpen akkor szűnt meg teljesen az újságolvasás, mint a gazdaságilag kedvezőbb helyzetű társadalmi osztályok privilégiuma, amikor mód és lehetőség nyílott arra, hogy tisztességes és korrekt formában a hirdetőkre lehessen áthárítani a lapok technikai és szellemi előállításának költségeit. Igaz ugyan, hogy a hirdetési rovat módot adott visszaélésekre is,de ez nem lehetett, azoknak a gondja, akik előtt csak egy nő volt: a tisztesség útja. Amíg a lapok terjedelmét nem korlátozta, a papír ára és a papír beszerzésének nehézsége, addig a hirdetési rész nem érintette és nem korlátozta az újságokat hivatásuk teljesítésénél. Amikor négy oldalra kellett redukálni a magyán lapokterjedelmét, attól fogva lelkiismereti kérdés volt számunkra minden sornyi hely és igy redukáltuk hirdai testünket addig a határig, ameddig megtehettük. Addig a határig, hogy a tizenkét koronás papiros és az egy koronás, négy oldalas lappéldányok mellett bevételeink, éppen még fedezzék ki adásainkat. Nehéz küzdelmet hoztak ezek a hónapok, nehéz gazdasági és nehéz lelkiismereti mérlegeléseket, azonban kiállottuk ezt a megpróbáltatást is, mint ahogy kiállottunk más viharokat. Most azonban jött egy új fordulat, a megpróbáltatások útjának egy új állomása. A papír ára tizenkét koronáról felszökött harminc koronára, az egyes példányok, terjedelme négy oldalról hat. Oldalra, ami 375 százalékkal drágította meg egy újságpéldány előállítási költségeit és a 375 százalékos áremelkedés ellenére az újságok ára maradt a régi, az Est-csoport és a Képszava kivételével: egy korona, a fele vagy talán nem is a fele a nyers termelési költségnek. De nem csinálunk titkot abból sem, hogy a rikkancs-vállalatok hetvenhúrom■ fillérért kapják az egyes lappéldányokat. A helyzet tehát, az volt, hogy a lapelárusítás legfeljebb 35—40 százalékát térítette meg költségeinknek. Mától fogva pedig harminc korona helyett 38-is koronával számlázzák nekünk a papirost ér, miniszterelnök rendelete szerint. ■ Költségeink tehát, augusztus óta 460 százalékkal emelkedtek, ha a 3,4 koronás papirost állítjuk be számvetésünkbe, és aki egy koronáért adja továbbra is az újságok egyes példányait, az vagy a közgazdasági rovat kíméletlen, kihasználására és a bank-nexusok ápolására kénytelen áttenni lapjának súlypontját, ha idáig még nem tette, vagy vannak olyan segélyforrásai, amelyekről csak suttogni lehet, de hangosan nem szabad róluk, beszélni. Hiszen ami tartaléka lehetett és volt egy lapvállalatnak a múlt tisztességes hagyatéka gyanánt, azt utolsó fillérig és az utolsó filléren túd felélte most szeptemberben, mikor kétkoronás lapot adott olvasóinak a Tiebenháront fillérért. Legalább ez volt a rai helyzetünk és mi nem csinálunk titkot abból, hogy ami keveset