Világ, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
Kedd A kormányzó a felelőtlen elemek izgatása és a demagógia ellen Székesfehérvár közönsége fényes ünnep keretében ünnepelte meg a nemzeti hadsereg Székesfehérvárra történt bevonulásának évfordulóját. Az ünnepség kimagasló pontja a város és a vármegye közönségének áldozatkészségéből a nemzeti hadsereg fogadtatása színhelyén emelt emlékoszlop felavatása volt. A kormányzó Magasházy László szárnysegéd kisérelében vasárnap délelőtt féltíz órakor autón érkezett a vármegyeházára, ahol a vármegyei, városi, egyházi és katonai hatóságok gyűltek egybe fogadtatására. A kormány részéről Vréter István honvédelmi miniszter jelent meg az ünnepségen. Megérkezése után a kormányzó az emlékoszlop mellett elterülő, téren megszemlélte a felállított helyőrségi csapatokat és a székesfehérvári ifjúsági cserkészcsapatot. Megtekintette az emlékoszlopot, majd elfoglalta a számára készült díszhelyet és gróf Károlyi József főispán üdvözlésére a következő beszéddel válaszolt:— Egy évvel ezelőtt, tulajdonképpen e helyen fejeződött be egy sötét, szégyenteljes időszak ésinnen indult előre négyszázéves álmunk megvalósulása,, a szebb magyar jövőnek záloga: a nemzeti hadsereg. És Fehér vármegye hazafias közönsége szobrot emelt e történelmi helyen, oltárul a hazaszeretetnek, hadseregünkbe vetett bizalmának és reménységének és örök tilalomául a destrukciónak és a széthúzásnak. Ez az emlékszobor késztet az emlékezésre és ha visszagondolok az elmúlt esztendőre, sok szép és nagy alkotás jelzi egy új, szebb, dicsőbb korszak virradatát. Van megbízható hadseregünk, az alkotmányos élet helyreállt, a külföld kezd bennünket megismerni, értékelni és megbecsülni s az építő és termelő munka, pedig már éledezik az egész vonalon. "— És ha én mégis ma hazánk egén nem a napfényt, hanem a fellegeket látom, annak oka az, hogy nem minden alakult úgy, ahogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem, hogy a nemzet annyi megpróbáltatás, szégyen és megalázás után egészen egygyé morzadt a haza megmentésében. • Ez nem történt meg. Az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort. Mindenki vezetni akar, de senki sem akar vezettetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal, egy csapásra megoldani. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik bele a közvéleménybe a legnagyobb problémákat, ami nem vezethet megoldásra, és megnyugvásra, csak izgalmakra s az alig visszaszerzett belbéke megrendítésére, még akkor is, ha ezek a törekvések különben jóhiszeműek és hazafiságból erednek. Egy jogállamban tömegek, felelőtlenelemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, melyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Ezek a fórumok kell, hogy kibírjanak minden igazságos, pártatlan, főleg hivatott kritikát, de nem engedhetem meg, hogy a politizálást és hivatatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lázításába csapjon át. Elhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszers mindenkorra elnémítsam. «»• Újabban újra, mind sűrűbben lehetett észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király személyének kérdését igyekeztek előtérbe tolni. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez az ország, meg nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretetik Szent István koronáját régi fényében tündökölve látni. Odáigazonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak befejezése állanak előttünk. Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bontják meg, az ország polgárainak lelkét forradalmasítják, megakasztják a belső konszolidációt és ezzel bénítják külpolitikai cselekvőképességünket is. Jól tudom, hogy vannak olyanok is, akiket nem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból, vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkaltartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és megakasszák azt a gyógyulási folyamatot, amelyre a nemzetnek a háborít és a forradalmak pusztításai után szüksége van, sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlanság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak, nem kímélve hol jól, hol rosszhiszeműleg az én személyemet sem. Holott mindenkinek tudnia kellene, hogy Magyarországnak a királyi hatalom gyakorlása, szünetelésének idejére a nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzója nem élhet vissza e hatalommal, nem nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után. — Én igy fogom fel kötelességemet. Értsék meg kötelességeket rpások is. Aki nem érti meg, azzal meg fogjuk értetni. Kísérletezésre idő nincs, aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. — Az első év küzdelmei után a második évet az imperatív megnyugtatás jegyében óhajtom kezdeni, amelynek Isten segítségével idővel gazdag és hatalmas Magyarország lesz az eredménye, koronás királylyal az élén, akit a nemzet lelkesedve fogad tárt karokkal. A kivonult helyőrség és az azt követő székesfehérvári ifjúsági cserkészcsapat diszmenete után a kormányzó a közönség lelkes éljenzése között kíséretével eltávozott. Meglátogatta a bécsi egyetemet , jóvátételi bizottság megbízásából a bizottság francia tagja, Klebovszky, végigjárta az egyetem intézeteit, kijelentette, hogy az entente-hatalmak nagy európai érdeknek tartják a bécsi egyetem tudományos munkájának megmentését és módot keresnek arra, hogy az osztrák köztársaságnak segítségére legyenek a bécsi csiverbégei egyetemi intézetek, fentartásánál. VILÁO 1920. október 19. 3 Batthyány Tivadar a forradalmi kormányon vád alá helyezéséről A Terézvárosi Polgári Kör gyűlésén vasárnap dél,után érdekes beszédet mondott gróf Batthyány Tivadar, az eLő Károlyi-kormány belügyminisztere. — A Károlyi- és Berinkey-kormányok tagjait k is tggdotta a többiközött — állandóan, legsúlyosabban , támadtat il OT’is érték súlyos támadások, de sohasem volt módja, hogy e támadásokkalszemben védekezhessék. Egy ízben a rázúdított vádak ellen rövid, tárgyias nyilatkozatot adott ki egyik lapban s megtörtént, hogy ezt a lapot egyszerűen elkobozták. Egy év óta, ismételten tárgyalták az ő és volt minisztertársainak vád alá helyezését." Kijelenti, hogy a legnagyobb készséggel és megnyugvással venné, ha, pártatlan bíróság elé állítanák. Egy ilyen per világnyilvánossága előtt nem igen fog sor kerülni a védekezésre, hanem vádolni fog, feltárva a múltnak eseményeit, bűneit, mulasztásait, ki fog csakhamar tűnni, hogy ő, Lovászy és mindazok, akik őket a háború alatt, valamint az összeomlás idején követték, minden elkövettek, hogy mások hibáit megakadályozzák, az elkövetetteket pedig jóvátegyék. Követelem azonban, — mondja, — hogy kezdjék az elején a számonkérést.. Velem együtt állítsák bírák elé azokat, akik hazánkat a német világhatalmi hóbort szolgálatában állítván, elsősorban okozták az ország vesztét. Állítsák bíróság elé annak a kérdésnek eldöntését, hogy ki a hibás a háború, kitöréséért és hogy előrelátással, okossággal nem-e lehetett volna a háborút elkerülni vagy pedig az országot egy kedvezőbb és okosabb szövetségi blokkba beállítani.? Ítéljenek azok felett előbb, akik nem, akadályozták meg a belga semlegesség megsértését, az olaszok beavatkozását, a háborúba, holott az lehetséges lett volna és állítsák a sorrendben előbb azokat bíráik elé, akik Erdélyt védtelenül szolgáltatták ki a román hadseregnek, akik elmulasztották Erdély evacuációját idejekorán megszervezni és elrendelni és indítsanak pert azok ellen, akik a tengeralattjáró-harc szigorításával Amerika döntő beavatkozását szinte provokálták, ítéljenek előbb azok felett, akik, amidőn 1018 júliusában a bolgár összeomlás bekövetkezése már ismeretes volt, mitsem csináltaka béke érdekében, sőt megakadályozták, hogy mások megmentsék az akkor még sok menthetőt. Állítsák bíróság elé azokat, akik hercehurcával, huzavonával megakadályozták a külön békét akkor, amidőn ezzel már szövetségesünknek mit sem ártottunk volna, ellenben a kettős monarchiát, a dinasztiát,elsősorban pedig hazánkat a teljes pusztulástól megmenthettük volna. Ha majd végig a háború előtti és alatti vezetők ténykedései és mulasztásai felett, megnyilatkozott a világ nyilvánossága előtt a magyar független bíróság, akkor örömmel állok én is a sorrendben eléje, annak a biztos tudatában, hogy ország-világ előtt elmondhatom mindazt, amit eddig mondanom vagy írnom tilos volt. Kérem azonban, hogy mindazon politikai előkelőségek, akik 1018. őszén akár mint a nemzeti Tanács esküt tett tagjai, akár politikai bizalmi állásokban, támogatták az összeomlás idején kinevezett kormányt és most hatalmas oszlopai a sói disant keresztény kurzusnak, kérem, őket, álljanak ki mellém, és magyarázzák meg a magyar közvéleménynek, hogy miért támogatták melegen, hangosan és lelkesen aman destrukciónak" nevezett érát, sokan még akkor is, midőn Lovászy, Ábrahám és mások már belátva önfeláldozásunk és fáradozásaink meddő voltát, már rég félreálltunk? Kerenski prágai útja Prágából jelentik: Kerenszki volt orosz miniszterelnök tegnap este Prágába érkezett. Kíséretében négy politikai barátja volt. Kerenszki rövid ideig marad Prágában. A Venkov munkatársa kérdést intézett hozzá, hogy milyen sokáig tart Oroszországban a mostani uralom. Kerenszki azt válaszolta, hogy a bolsevizmus többé már nem él az orosz nép lelkében. Kerenszki prágai utazását összeköttetésbe hozza az orosz forradalmi szocialista párt küszöbön álló akciójával. Ez akciók közé tartozik az a nagyarányú lázadás, amely — az Havas-ügynökség jelentése szerint — Moszkvában tört ki. A moszkvai felkelők, eddig meg nem erősített hír szerint, a Kremlt, Lenin székhelyét is hatalmukba, kerítették. Hathónapos katonai szolgálat Belgiumban A brüsszeli szociáldemokraták szövetsége állást foglalt abban a kérdésben, hogy a szocialisták továbbra is bennemaradjanak-e a kormányban. Vandervelde kijelentette, hogy a kérdés nem lehet vita tárgya, ha a katonai szolgálati kötelezettséget nem szállítják le hat hónapra. Terézvárosi búcsú 1920-ban Vasárnap délután, a Király utcában,, , a Zeneakadémia fejárata előtt, állt egy árusasszony, kosárral a járdán, papirost,rombitákat és bárki csecsebecséket árult.A papírtrombitáért, amit pár krajcárért vesztegettek felőtt a régi jó idiililen, nyolc koronát kért a trombiták néni, aki nem győzött válaszolgatni a hozzáintézett sok k£pdescre a körülállóknak. Ostromolták a kerdésekket, azonban alig vásároltak valamit tőle, az emberek inkább arra kiváncsiak, hogy mennyire drágultak meg ezek a kedves vásári holmik. Nem messze, nagy tepsiben sült tököt árul egy kofa, darabját tíz koronáért. E mellett pedig cukrot kínálgat egy asszony, három szemet egy koronáért. Ez volt a legolcsóbb cikk az egész vásáron, mert egy koronáért nem kaphatott semmit az ember, legfeljebb megvillanyozhatta kezeit egy rokkant mutatványosnál a Liszt Ferenc-téren, a Lax-féle fotoplasztikon mellett, ahova már öt korona volt a belépődíj. A Laxféle fotoplasztikonra nem igen figyelt a közönség, ellenben a Csodák birodalmának sátra előtt, mozogni sem lehetett, annyian hallgatták az öblöstorkú kikiáltót és bámulták a cifraruhás Tom Popa négert mellette, ahogy boxkeztyüivel gesztikulált a levegőben. Itt is öt korona volt a belépőjegy ára. Nagy sikere volt a négernek, mert nem tudott, helyesen beszélni magyarul és ügyesen dadogott, mint egy ötletes konferanszié. — Gyere boxolni — kiáltotta le a néger diadalmasan a bámészkodóknak. — Na gyere, kapsz 300 koronát, kapsz etet, gyere boxolni. A hallgatók nevettek, a néger fürdőit a sikerben, amin felbátorodva, ezt kiabálta oda egy fiatal legénynek: — Ta kölyök, megbélyegezlek! Gyere most boxolni. Óriási sikere volt ezzel. Ekkor a kikiáltó kezdett működni. Ezt ordította: — Első bemutatás, a szellemek tanyája. Ez nagyon érdekes, mert elsötétül a nézőtér. Második a Tóm Pepó . . . Amit ezután kiáltott, azt nem hallottam, mert elsodorta, tömeg innen. Egy piros, töröksapkás vándorárus mellett találtam magam, aki így kiáltozott: — Valódi és török, diós, mézes, mákos két korona, darabja. — A járda, szélén, kis kocsikon almát árultak, kilönkint 16 koronáért. Datolyát i* lehetett kapni, 10 dekát 10 koronáért. Kosárra tett gyúró* deszkán 7 koronáért kinálgattak csokoládét. A májgombócom egy fiatal árus igy ajánlgatta: — Erre a bejárat a valódi, a finom májgombóchoz. Egy és két korona a belépőjegy. Az asztalok üresek, de meg lesznek, kérem, terítve. Lehet beszállni! Egy mézeskalácsos sátra előtt maszatos kis gyerekek bámulják a festett süteményeket, amiknek, bizony, nagyon felnent az áruk. Az egész apró pu. szc.rlinek egy korona darabja, a mézeskalács 20 koronába kerül, a babáért szintén 20 koronát kell adni és a szív 25 koronáért, vásárolható meg. Játékkereskedők standjai következnek. Csöpp ten hér porcelánbabákat nem látok sehol. Megkérdezem az egyik árust, hogy hova lettek. Azt feleli, hogy most 10 koronába kerülne egy baba. Néhol azonban, árulnak, ott még régiek a babák és ezért 3 koronáért tudják eladni. A többi érdekes árak: fakanál 7—10 koronáig, apró fatrombita 10 korona, 6 korona az ugró majom fonálon, 25 korona egy cintányéros hohóebiba, piros papircsákó 10 korona. Kis gukmibaba, ha megnyomják a hasát, szól, 30 korona. Nem lehet már kapni délután 5 óra felé kerepelőt, még délelőtt mindet elkapkodták 10 koronáért darabonként. Kétkoronás nyelvsíppal a nyelvük alatt sípolnak a gyerekek, viszont egy koronáért könnyebben szakad el a síp vékony hártyája. , Színes poharakat árulnak a szomszédban. 35 koronáért rögtön belekarcolnak egy nevet is és a dátumot. Valaki egy Irma nevűt vesz éppen. Nem hiányozhat a mai világban egy vásárról a cigarettaárus sem. „Nyolcat tízért" kínálgatják azonban most a ■ cigarettát, amit papírral, összekötve kezükben fogdosnak. Több kis bazár van, ahol húzni lehet. Rántika — Pántikának hívják. Spárgákon ócska brossok, rozsdás inggo’mli ’• levelezőlapok, kis Krisztusképek és apró pléh lógnak. Két koronáért lehet belőlük húzni állítólag ..minden húzás nyer". Viszont a kis iá'os még többet nyer ezeken az ócska semmiségeken, amiket két koronáért veszteget kivételesen..' ... Az ember úgy érzi, hogy a hideg beálltával egy vasárnapra behozták a Liszt Ferenc-térre a vurstlit, ahová elzarándokolt a hangos szákóczi-út.' (*• sy-igent kapott beutazási engedélyt Oroszországba, a cseh jobboldali szocialisták négy delegátusa. A független szocialista párt szakadását bizonyos megnyugvással fogadja a, német polgári sajtó, a, szocialista,' „Vorvcarts" pedig azt üzeni a balszélsők jobbszárnyának, hogy a többségiek tárt kapukkal fogadnak mindenkit, aki az igazi demokráciához és Szocializmushoz vissza akar térni. AFreiheitu sajnálja az erők szétforgácsolását és a szakadást Szovjetarosz,ország szerencsétlenségének mondja. A halléi kongresszuson különben, miután Crispionék elhagyták, a termet. Jinovjev a III. Internacinálé nevében felszólította a csonka kongresszust, hogy válasszon képviselőt a moszkvai végrehajtóbizottságba. A jobbszárnyhoz tartozók külön ülésükön elhatározták, hogy apártbomlásról nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben kijelentik, hogy épp úgy fognak harcolni a jobboldal opportunizmusa, mint a baloldal kommunizmusa ellen. Több szónok erősen kikelt Linovjev ellen, majd elnöknek Crispient és Ledebourt választották meg. Érdekházasság fog rövid időn belül létrejönni Csehország és Lengyelország között — így mondja egy párisi nyilatkozatában Take Jonescu, aki — s vele együtt néhány francia lap — biztosra veszi, hogy Lengyelország belép a kis Centente-ba. Magyarország, Take Jonescu szerint, nem fog sietni aláírni a szövetségi szerződést, amely a trianoni feltételek érvényben tartását van hivatva biztosítani. Románia Magyarországgal jelenleg kitűnő viszonyban van, ugyan, de nem politikai szövetségbeli. „Az érdekházasságoknál később meg szokott jönni a szerelem is“ — mondja a román külügyminiszter. A statisztika azonban azt mutatja, hogy az ilyen kényszerű frigyeknek rendesen a gyors válás, a végük.