Világ, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-07 / 263. szám

2 1930. november 7. « . • A VILÁG I. Noha­ ezek a papiruszok koruknál fogva nem a'.tiszta egyiptomi kultúra, rétegét tárják fel, hanem a. felsőbb fekvésű és már kevert rétegekét, mégis kiderül belő­lük az, hogy Egyiptom hatása a görög kultúrára, a görög jogfejlődésre és Egyiptom ’ hatása részben görög közvetítéssel, részben pedig közvetlenül a római biro­dalom adminisztratív és gazdasági­­ szervezetének ki­épülésére jóval nagyobb volt, mint odáig hitték. Olyan tömegben azonban, mint most a der-el-medinei ibisz­­sírkertből ,­még soha­ nem kerültek napfényre papiruszok és most valószínűleg minden részletében kirajzolódik majd a régi Egyiptom politikai­ szervezetének, szociális felépítésének, gazdasági tagozódásának és kultúrájának képe, kirajzolódik pontosan és élesen minden, amit az egész nyugati kultúrának ajándékozott a Nílus ára­dása.­ és nem csupán Egyiptom lakosainak. • ■fis, amit az ezerszáz kilométer hosszú Nílusvölgy produkált kulturális­ értékekben és kulturális életben, az­ elveszett, mint ahogy elveszett az, amit.’ Egyiptom után a görög fejlődés alkotott és. .Görögország után a római világbirodalom. Elveszett Egyiptom és a görög kultúrával­ együtt -eltűnt maga a görög nép is. A görög szabadságharc éveiben ugyan azt hitte a nyugateurópai romantika,­­hogy a görög földön a Periklészek és az Arisztotelészek népe fog felszabadulni a török uralom alól. Faller­meyer a felháborodott tiltakozás hullámve­rését váltotta ki azzal a leleplezéssel, hogy nincsenek többé görögök, mert a XIX. század görög népe inkább szláv, mint hellén­, a régi görögöknek és az északról a Balkánon át délre szivárgott szlávoknak keveredése, erős szláv túlsúlylyal. És mindig újból megdöbbenéssel kell gondolnunk a római birodalom összeomlására, ha ■magúnk elé varázsoljuk egész , kiterjedésében Ju­lius Caesarnak és utódainak hatalmas poli­tikai alkotását, amely magában ■ foglalta Németor­szágot, Franciaországot, Belgiumot, Spanyolországot, Magyarország nagy részét,­­a Balkánt, Görögországot, Döl -Oroszországot, Angliát és Írország egy részét, Északainkat, Előázsiát, körülölelte a­­ Földközi-tengert és a Fekete-tengert, elhatolt a Káspi-tengerig és a Tig­ris és az Euphrates birodalmáig. Ez a hatalmas biro­­dalomi összeomlott, elmerült politikai szervezetével,­­gazdasági és szellemi kultúrájával, amelyet csak Bi­­zánic tartott fenn vérszegényen és erőtlenül, de mégis elevenen" tíz­­ évszázadon át. Bizánc, ami a mai viszo­nyok, és a­ mai,arányok között azt jelenti, mintha ösz­­szecsapásénak a romlás tengereinek sullámia Európa és Amerika fölött, és csak Japán őrizné tíz évszázadon át,.p.z Európában. Amerikában kialudt­ gazdasági és szellemei kultúrát, V1. ' A római világbirodalonfi. pedig nem a népvándorlás földomlása­; által omlott össze, a római világbirodalom­nak nem­­katasztrófa vetett véget, hanem a gazdasági felbomlás lassú, de feltartóztathatatlan folyamata. Ez a gazdasági, felbomlás tette védtelenné a római világbiro­dalmat­ a barbár hadak rajával szemben,­­ ez a­­ lassú, fokozatos gazdasági, felbomlás alighanem , meghozta voltul a teljes összeomlást a, népvándorlás nélkül is­­, az íbiszek üzenetét könnyű kibetűzni. Az íbiszek sírkertje most feltárja egész elevenségében a régi Egyiptom n­agyszerű gazdasági épületét és differenciált társadalmi szerkezetét, feltárja, azt, ami volt és aminek,­ emlékeit , olyan, nehezen betűzte ki a­­XIX., század. Eltűnt a­­ római világbirodalom,­­ eltűnt­­Hellász," eltűnt Egyiptom, és az eltűnés veszélyével ma már komolyan kell szá­molnia a nagy nyugati­­­kulturvilágnak. • “ . Harmadik­ évfordulóját éri ma az orrosz­­bolsevizm­us és a harmadik évfordulóig .Oroszország megtette annak a nagy útnak felét visszafelé, amelyet Nagy Péter cár kora­ óta tett meg előre. Pétervár lakossága harmadré­szére fogyott; Moszkva lakossága feleannyi, mint volt a háború előtt. Az ipari munkások újból földmívesekké lesznek, a város visszafejlődik, eltűnik Oroszország tér­képéről és az orosz birodalom, a muzsikák országává lesz, tehát megszűnik a gazdasági és a szellemi kultúra szempontjából számítani. Ada­m Smith mondotta ki először ékt, azóta a történeti kutatás­ teljesen­ igazolta azt a­ tételt, hogy a fejlődés a középkorból az újkor felé, Európa nagy történeti evolúciója nem­ más, mint a vá­rosok lassú, fokozatos megnövekedése. A kultúrát, a racionális termelést, a gazdasági életnek azt a kompli­­kálódását, amelyen felépülhetett a társadalom sokrétű­sége, a városok teremtették meg. A városok műve volt a szellemi, a politikai­ és a társadalmi fejlődés egésze, a városok feszítették szét a feudális élet bilincseit, a városok lapították meg a földművelésre a falvakat, mert a falu csak akkor tanult meg racionálisan termelni, mi­kor nagy fogy­asztó piacokra talált a városokban. Orosz­ország visszazuhan a történelemnélküliség­­ félhomá­lyába, ha elveszíti városait. Németországban né­hány év , mi­lye­n egy új generáció­­fogja­ átvenni a munka folytatását, egy­­olyan generáció, amelyben pu­jidén hatodik embernek görbe a hátgerince és amelyben minden második ember atlacmia perut­­­ciosa tüneteitől szenvedett azokban az években, amelyek a legfontosabbak a test és a szellem fejlődésére nézve. A német nép politikai és gazdasági katasztrófáját most kiegészíti egy nagy fiziológiai katasztrófa­, a gazdasági összeomlást a testi és szellemi összeomlás. Adam Sm­ith­eak érdekes és fontos tételt, állított­ fel, többek közt a társadalmi és a nemzetközi­­munkamegosztás tételét. A nemzetközi nyipkamegosztásra Anglia volt a klasszikus példa.. Anglia,­ amely a napóleoni­ háborúk után Európa indusztriális műhelyévé lett és ahol már csak a lakosság nyolc százalékát tartotta el a mezőgazdaság. Finom, komplikált és végtelenül érzékeny a mai Anglia gazda­sági szerkezete, és ha a bányamunkások kivívnak még egy olyan győzelmet, mint amilyen a széntermelés mi­nimumának leszállítása volt, kétszáztizenkilencmillió tonnára.., akkor.. .ez,a finom, komplikált és végtelenül ér­zékeny gazdasági szerkezet a feltartóztathatatlan disszociálódás útjára lép. Kulturvilágák lettek,­ kultur­­­­világok elvesztek. Elveszhet a­­ Nyugat kulturvilága is, elveszhet és ha még sok hétnek lesznek olyan esemé­nyei, mint amilyen eseményeket, a múlt hét hozott, ha az íbiszek üzenetét nem értik meg, akkor az íbiszek országának végzete beteljesedik az európai kulturvilág fölött is, nem máról holnapra, hanem lassan, fokozato­san, egy olyan „fejlődés" során, amelyben újabb hanyat­lást és újabb dekomponálódást hoz 'skájd minden évtized, ahol olyan nehéz lesz ' ftié'gállani albu­la M *éa j'isszafor­­dulni, mint amilyen nehéz a leróWKJW'^'CTutáju orszá­goknak megállani és újból felfelé­ indulni. Az íbiszek üzennek ... Feleky Géza A nagybirtokosok szónoka ’ A f­öklby­tokreform tárgyalásánál a­z első szónok ma gróf­­Széchenyi Viktor­ volt­, aki Grieger Miklós teg­napi felszólításával szem­ben a magyar arisztokráciá­nak igyekezett elégtételt szolgáltatni. Tegnap két kis­­gazdaszónok -­- mondta a gróf -— beszéde csupa meg­fontoltság volt, miig a harmadik beszéd a forradalom és a­ bolsevizmus­ duojét­ „juttatta eszembe. /Grieger Mik­lós: Bátrabb voltam akkor, mint a gróf.ur!) A különb­­ség csak az volt, hogy ő vallási­ selyempapirosba, cso­magolta­,eszméit, amelyet nem egy Budapestről kiküldött zsidógyerek mondott el, hanem egy katolikus pap. Grie­­ger tegnap azt­ bizonyította, hogy­ a­ magyar arisztokrá­cia tagjai hazaárulás­­ útján szerezték vagyonukat és zsidókézre juttatják a­ földet. Grieger valószínűleg nagyon sokat forgatta Ágoston■ Péter könyvét. (Grieger Miklós: Nem is láttam. Lehet­, hogy nagy szellemek találkoznak.) Akkor gratulálok a nagy ..szellemhez, amellyel találkozni méltóztatott. A magyar arisztokrá­ciának, bár kivételek mindenhol vannak, nincs semmi szégyelnivalója. A földet fokozatosabban a magyar pa­rasztság kezére kell juttatni, de korlátokat kell állítani a kisajátításnak is. .Szükség lenne arra is, hogy az egyenlő örökösödési jog megszűnjék. Végül a gazdasági szakoktatásról beszél. A javaslatot elfogadja. Tasnádi Kovács József a zsidó birtokosokról beszél. .A magyarok Amerikába mennek, s helyettük a, házát­lan, nemzetközi zsidók jönnek. A­ liberális politikát, tulaj­donképpen’ nem a­ politikusok, hanem a K­üllmannok és Lánczyak csinálták..­. A hétfői napirend megállapítása után az interpellá­ciók következtek. Gunde Jenő elmondta, hogy a­ községi jegyzők közgyűlésén­ öt' két' képviselőtársával s­úlyosan megtámadták és'eljárásukat'megvéd­ésre méltónak nevez­­ték. ■ fit a nemzetgyűlés megsértése. A jegyzők nagyzási hóbortba estek. Ezzel kapcsolatosan felhívja 3­ figyelmet. Vasárnap hogy a saj­tó­­egy 'részet kap­va-kapott az alkalmon, hogy belerúgjon, a­­nemzetgyűlés tekintélyébe. Nagy betűkkel hozták­­a 'tudósítást.''Reméli, hogy a belügyminiszter elégtételt fog adni. Giesstpein Sándor a belügyminisztert interpellálja astm leirata miatt, ,'amelyben azt­ kívánja, h­ogy Győr városa egészségügyi ''okokból intézkedjék ' a ' nyilvános ház megnyitása iránt. Kérdi a­ belügyminisztert,, hogy a humanizmus , és az erkölcs szempontjából fenntartja-e ,ezt a rendeletet. Ezzel az ülés véget ért.­ A magyar keresztényszocialisták az osztrák keresztényszocialistáknak Az elm­últ nap gyorran tudvalévően tanácskozások folttas­­a, f közélelmpiítési miniszter és Weisskirchner volt bécsi polgármesterfit a bécsi keresztény­szocialisták ki­küldöttje­­ könette - arra vonatkozóan, hogy Ausztriának nagyobb m­ennyiségű lisztet bocsássunk rendelkezésre. Mint ez a Magyar Országos Tudósító értesül, ugyancsak Ausztriára vonatkozó közellátási kérdésekben ma déll­előtt is tanácskozás folyt három osztrák keresztény­szocialista képviselő és Saller István miniszter között,­­ valamint hasonló­ vonatkozású kérdésekben­­ tárgyalt szombaton délelőtt Cnobloch budapesti osztrák követ a közélelmezési miniszterrel. A Magyar Országos Tu­­dósító értesülése szerint Ausztria háromszáz vagyon nullás fisalét kap Magyarországtól, de ezt csupán köl­csön, amennyiben Ausztria a Jugoszláviából­ útban lévő négyszáz vagyon gabonáját engedi át készpénzfizetés ellenében Magyarországnak­, viszont Ausztria, is kész­­pénzzel fizeti a nullás lisztet. A Magyar Távirati Iroda jelene. Egyik esti lap mai szám­a hírt ad arról, hogy az osztrák keresztény­­szocialista­ párt, több megbízottja Budapestre érkezett, és ma tárgyalásokat folytatott Saller­­ István, Bleyer, Jakab és­ Vass­ Józs­ef miniszterekkel­, illetékes helyen szerzett információ­­ szerint a megnevezett miniszterek egyike sem­­ tárgyalt az osztrák keresztényszocialista párt megbízottjával. Ezenben tény az, hogy az­ osztrák kereztényszocialista párt egy megbízottja ma, délelőtt báró Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel tanácsko­zott az"Ausztriát és­ Magyarországot közösen érdeklő pénzügyi kérdésekről. Tiszta hivatalnok-kormány Ausztriában Bécsből " jelentik. A pártvezérek tárgyalásának pusztán informatív jellege volt. A­­ vita, sor­án sok szó esett az államhivatalok­­ méreteinek csökkentéséről és­ az egyes res­zortok­­ összevonásáról. Azt a kérdést, hogy tisztán szakkormány legyen...vagy­ pedig némi parlamen­táris színezettel bíró..jegyes gazdasági kormányt alakít-. smnaje­d, véglegesen még nem tisztázták. A t­egnapi­­ tár­gyaláson azonban a hangulat a kizárólag szakembe­rekből álló kormány f­elé hajlott. Emellett kardoskodtak a nagyném­et párt­ képviselői és "úgy"látszik, ez a kíván­sága dr. Schober rendőrfőnöknek, a deszignált szövet­ségi kancellárnak is. A tárgyalásokat ma folytatják. Tanszerhiánnyal küzd a Közgazdasági­­ / egyetem (A Vil­ág luddfitójáról.) Hosszas vajúdás és. nehezen indokolh'~őkkítá lyok'.le'kijzdésé; u­tán nyílt meg a­ köz­gazdasági egyetem. Azok ít nehézségek, melyek.p. két­ségtelenül nagyfontosságu iskola, születését kisérték, úgy látszik" most- • sem ' hagyják el, mert’amíg a felállítás­ előtt bizonyos ,egy­etemi ■ hat­ásköri kérdéseket kellett megoldani, addig az új intéz­mény most­ technikai­ ne­hézségekkel kénytelen­ megküzdeni. Noha a kormány és a városi hatóságok a­­közgazdasági egyetem vezetőségé­nek mindenben kezére járnak­, mégis sajnálattal kel azt­­,' szomorú tényt 'leszögeznünk, hogy az ország egyetlen közgazdasági egyeteme­­nélkülözi a legszükségesebb tan­szereket és — ami talán ezzel egyenlő fontosságú —, a megfelelő előadói­­ helyiségeket. Két jele annak, hogy az egyetemen megkezdették az előadásokat, aimire ezekre rendkívül zavarólag hat­­az állandó helyiség kérdése. .A helyzet e pillanatban az, hogy a közgazdasági­ egyetem három-négy részre van tagolva, ami az előadások meg­tartását­­ kétségtelenül hátrányosan b befolyásolja,­ így többek között a közgazdasági egyetem, a régi képviselő­­házban is­ hirdetett előadásokat. Eltekintve attól,­ hogy­ a régi képviselőh­áz iskolai­­előadások­ tartására, alig le­het alkalma©, a fe­nntartási költség oly' horribils­­össze­geket nyel el, amelyek a közgazdasági egyetem költ­ségvetését erősen túlhaladják. (Zárójelben meg kell je­gyeznünk,­­ hogy' a régi képviselőh­áz tüzelőanyagszük­ségletének fedezése kétszázezer koronát igényel és erre az egyetemnek nincs is fedezete.) Az egyetemnek ezen­kívül nincs megfelelően ’ felszerelt könyvtára, nimcs la­. Moratóriuma és hiányoznak az áraiisme tanításához szükséges eszközök, melyek al’i f alsó fokú gazdaságtudo­mányi oktatásnál nehezei, nélkülözhetők A közgazdasági egyetem deka­na­­tus­a­ és tanári kara mindazonálal minden lehetet elkövet, hogy a kétségte­lenül átmeneti bajokon segítsenek és az­ előadások za­vartalanságát biztosítsák. 1. A Világ munkatársa ma felkereste dr. Bernát­­Ist­ván gazdasági főtanácsost, a budapesti közgazdasági egyetem dékánját, aki a következőket volt szíves mondani. — A közgazdasági egyetemen két hét óta folynak a tanítások, melyeknek menetét semmi sem zavarja. A fiatalság ellen valóban nem lehet panasz, nagy­ komoly­sággal és odaadással dolgozik és tanul. Az egyetemre hágjon sokan, jelentkeztek felvételre és a jelentkezések dolgában csak annyiban tehető kifogás,­ hogy a szláv nyelvekre aránylag kevesen iratkoztak, holott a Szláv nyelvek tudása ránk nézve nagyon­­fontos. A hallgatók túlnyomó­ része az általános­­ szakra,­­ illetve a kereskedel­mire jelentkezett, míg legkevesebben a konzuli szakon vannak. Az elismerés hangján nyilatkozhatunk dr.­ Ri­­pocz Jenő főpolgármester­, továbbá az Országos Szén­­bizottság előzékeny magatartásáról. Dr. Ripocz főpol­gármester az előadások céljaira rendelkezésünkre bo­csátotta­ a régi képviselőházat­, továbbá a vas­ utcai ke­­reskeelvtani iskolában tiz termet. A­ szénbizottság szén­ről volt Szives- gondoskodni és igy az előadások meg­szakítás nélkül, folyhatnak. Ugyancsak megemlitem, hogy az állatorvosi főiskolán egyéves A­ ooc.-kurzusokat rendezünk és orvé­naarvon sok katonatiszti jelentkezett. Ezek­et mondotta, dr. Bernát István dékán és az 5 nyilatkozzatát még a következő értesüléssel egészítheti ■jük ki. A közgazdasági egyetemre eddig beírtak 76­ hallgatót és, pedig 427 hallgatót a kereskedelm­i szakra, 149-et a­ mezőga­zdaságira, lá-bel’ a közigazgatási és 46 hallgatót ,a­­kom­ zulfi-­szatora. Nem­ kizárt dolog, hogy a felveendő hallgatók­ számát fel fogják, emelni­. ■Az erre vonatkozó tárgyalások­ a klátuszkormánnyal most foly­nak és remélik, hogy a kormány, mely a közgazdasági egyetem ügyeit jóindulattal és megértéssel kiséri, az egyetem deko­na­tusának ■ ezirányú kérését teljesíteni fogja- . -______________________^ Bryan, Wilson volt külügyi államtitkára és Wilson előtt három izbe­n a demokrata párt elnök­jelöltje,­nyílt levélben, szó­lította fel Wilsont a lemondásra. Az amerikai lapoknak és a demokrata politikusoknak egy része csatlakozott a felhíváshoz. A honvédelmi miniszter felhívással fordult a­­­magyar társadalmi és jótékony­­sági egyesületekhez és a kereskedőkhöz, amelyben téli meleg fehérneműk adományozását kéri a hadifoglyoknak. Sajnos azonban, még véletlenül sem szolgáltatott be senki egy darab fehérneműt Szibériában, . didergő , ma­gyar testvéreink­­ számára. Tekintve, hogy úgy Német­ország, mint Auszetria hat­ év óta sínylődő hadifoglyai­nak a Nansen által kért téli fehérneműt rendelkezésre bocsátotta, a magyar kormány­­sem akart a többi álla­mok a­ögött plázadni és párisi, követségünk útján, nagy költségek árán olyan mennyiségű fehérneműt szerzett be, m­st,­ ami ilyen, mértékben a többi államok hozzájá­rultak az akcióhoz. Tekintve, hogy Oroszországban túl­nyomó a ma­gyar hadifoglyok száma és a kiosztás, nem­zetiségre uió tekintet nélkül, történik, a magyar hadi­foglyok egy bizonyos fokig előnyben részesülnek. A főrendiházban a vaggonlakó­ gyerekeket, helyezik el­ téli szállásra. Is téli hidegben sokak sz­envje­inek, a vagyonok apró lakói és Isakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, úgy oldotta meg a lakáskérdésüket, hogy­ felajánlotta nekik a par­lament főrendiházi oldalát.. Az országházat központi­lag fűtik, ott jó meleg van és a főrendiházi rész segéd­­hivatali helyiségeit Rakovszky az Országos Gyermek­védő Liga rendelkezésére bocsátotta. A főrendiház most ■úgyis üres'.'és,a házelnök arra, kérte a ligát, hogy sür­gősen rendezze be a helyiségeket a vagyonlakók gyer­mekeinek. Gróf Széchenyi László örömmel fogadta Jia­­kovszky ajánlatát­, és gróf Széchényi Lászlóné adományá­ból nmsokára háromszáz gyermek költözhet be a szo­morú és hideg vagyonlakásokból­­ a főrendiházba. A gyerekeket egy bizottság választj­a ki és­ ez a bizottság vagyonról-vagyonra járva szedjék össze a főrendiház há­romszáz­ apró lakóját, a Szabadkáni egyetemet állítanak fel a szerbek.­­ Eredetileg csak jogakadémia felállítását terveznék, de­ a szerb kultuszkormány most elhatározta, hogy a siabadk­ai középiskolák helyiségeinek felhasználásával egyetemet létesítenek. A tanítás nyemve szerb lesz. A szabadkai egyetemmel a zágrábi egyetem­től akarják az ifjúságot elvonni.

Next