Világ, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

4 1921. április 1. VILÁG 9472 millió bankbetét Budapesten A fővárosi Statisztikai h­ivatal most teszi közzé a m­últ , év augusztus haváról­ készült statisztikáját, amely szerint­ akkor a­ bud/pesti pénzintézetek taka­rékbetét- és folyószámlátetesei tíz milliárd, pontosan 9472 millió Morona betétet kezeltek. A tiszta takarék­ betátálományoj és­lázmilliárd­ot, a folyószámlákon el­helyezett­ betétek pedig 7.517 milliárdot képviseltek. 300 vaggon gabona elégett Ha hajnalon­ i­lélne-iy órakor a Soroksári-uton lyo Gszalla-gőzmalm­i gabon^raktára kigyulladt és ilél^fiu U órára a tűzoltók min­den­ megfeszített fáradozás^ da­cára leégett. A lui Márbah [közel háromszáz caggiai, ga­­scojuja pusztult el. Hajnali [négy óra tájban a kralom igazgatósága a IX. kerületi tü­zőrségnek jelente­tte, hogy a malomban tűz ütött ki , a tetőzet lángbaborult.-­­Ja­­nicsek főparancsnok vezetésével a közpom­i,­lip IV., V., IX. és X., kerületi tüzérséd az önkéntes t­oltósággal kivonult és nagy apparátus­t kezdett a tűz oltásához. A tűzoltók munkáját nagyba hátráltatta­ az, hogy a négyemeletes épület minden eenelete kentyen gyulladó gabonaneművel, kukoricával vert tele, ugyanúgy a közle­kedő folyosók is, úgy hogy az állás m­ idnem lehetetlen volt. A tűzoltók egy része azon fáradozott, hogy a hatal­mas lángokkal lobogó tűz tovaterjedését megakadályozza. Tíz óra tájban sikerült is a tűz továbbterjedését meg­akadályozni, úgy hogy a szomszédos épületek és gyárak megmenekültek a veszedelemtől. A gyúlékony, száraz, őrlésre kész gabonanemű olyan vehemenciával égett, hogy a hőség tűrhetetlen volt­, még az épülettől távo­labb eső részeken is. A raktár egyik négyemeletes téglafala nagy robbajsal zuhant ki az utcára, azonban szerencsétlenséget nem okozott, annak dacára, hogy néhány lépésnyire tőle dolgoztak a gőzszivattyú em­berei. Féltizenkettőre a négyemeletes épület földig égett, az összes gépek elolvadtak és sok millióra menő kár feküdt az üszők és hamu alatt. Az igazgatóság által megindított vizsgálat eddig még nem járt eredménynyel, azonban a munkások egyértelműen azt vallották, hogy az egyik kukoricamorzsoló valami okb­ól kifolyólag meg­akadt, az erősen surlódó alkatrészek szikrát vetettek, t ezektől a szikráktól meggyulladtak a kukoricacsövek, melyek azután lángba borították az egész emeleti raktárt. A kora délutáni órákban a tűzoltóság nagy része be­levonult, a többiek a romok alatt lappangó tűz teljes el­fojtásán dolgoznak. Délelőtt Sipőcz polgármester és Folkusházy alpolgármester is kint volt a tűznél és di­cséretüket fejezték ki a tűzoltók előtt. A kár nagyságát ezideig még nem állapították meg. A rendőrség nyomo­zást indított annak megállapítására, hogy mi okozta­­a tüzet, illetve a fontos közélelmezési jelentőségű 300 vagyon gabona pusztulását. A Csizolla-malomnál két őrség marad az éjszakára, mert a tűz még ég és a holnapi­­nap folyamán is min­den bizonynyal égni fog, mert a tűzoltók nem tudják a száraz és őrlésre szánt kukoricát és gabonanemű­t a lehullott tetőrészek, gerendák és vasszerkezetek alól el­takarítani. A tűz emberéletben is áldozatot követelt. Kornács Gergely tizenhétéves lakatossegédet a leomló fal maga alá­ temette. A romok alól holtan húzták ki. A csete és a lengyel kormány felszólítást kaptak, hogy szintén alkalmazzák­ a gazdasági szankciókat Németországgal szemben. „quod erat demonstrandirm“-ot. A Teleki Samuk és Sámuelek erdélyi zengésű neve más emlékeket éleszt bennünk, de nem lehet meg­ta­gadni Teleki Páltól sem, hogy különös időik­ben, különös módon tud játszani olyan hangszeren, amely másnak a kezén valószínűleg otrombább si­­valkodást vinne véghez. Az utóbbi időben minden politikai nagyságunk égzengés és földindulás között született meg­. Friedrich István puccson át lett jog­forrássá. Huszár Károly az öntenie egy szülött,fe­­kétet jelent meg. Su­monyi-Semadam is tünemény­­számba ment, Teleki viszont egyszerű repülőgépen érkezett ü üveg Dömötör Mihállyal Szegedről, meg­rajzolta Nagy -Magyarország igen szomorú néprajzi térképét, amelyet Apponyi Lloyd George-na­k nyúj­tott á­t a neuillyi béketárgyaláson, majd egy széles geológiai hasonlattal bevezetve, elmondotta minisz­terelnöki bemutatkozó­ beszédét. Azóta kormányoz, de nem jött még egyetlen egyszer sem indulatba, nem volt egyetlen szónoki sikere, nem váltott ki nyílt ülésen se igazi tetszést, se igazi vihart, a király­­kérdésben pedig soha el nem árulta a véleményét a legjobb barátjának sem. Nem tartóztatja senki, de elmozdu­ha­tatlan, állandóan menni akar, de nem tud elindulni, tegnap is azt mondták, ma is azt mondják, holnap is azt fogják mondani, hogy meg­bukott, d­e ha elmegy újra jön. Ma még viharfelhők gyülekeznek a feje fölött, de szinte látjuk, ha hol­nap a bársonyszékben ülve ráhajol az íróasztalára. Mintha egy politikai mappa lenne kiszögezve előtte. És méri a távolságokat: Gömböstől Beniczkyiig, Nagyatáditól Pallaviciniig, Széchenyi Viktortól Griegerig, a forradalomtól az ellenforradalomig, Budapesttől Madridig. Mind­ent előre meghatároz erről a térképről. Ha holnap megbukik, az is ki van már nála előre számítva. Nem lesz meglepetés. De az sem, ha holnap ismét nem lesz szónoki si­kere és megerősödik a miniszterelnöki székben. Pogány Béla. Gyermekvédelmi telepek amerikai pénzen Mint értesülünk, az ame­rikai Vörös Kerszt eddigi akcióit egy még nagyobb sza­bású jótékomysúf­i tervvel akarja megkoronázni. A ma­gyar gyermekvédelmet az ország megcsonkítása katasz­tófális helyébe döntötte. Békében ugyanis gyermekik­elmi telepeket létesítettek az ország minden részében. A telepeket,­ a megszállás túlnyomó részben eltépte tőlü­­k, az állami gyerm­ek­­védelmi akciónak alig maradt­ meg telepe. A belügy­minisztériumban, most a változható körülményelvnek meg­felelően, egészen új gyermekvédelmi szervezetet dolgoz­nak ki, amely új telepet felállításával akar segíteni az egykor világhírű magyar gyermekvédelem katasztrófá­ba helyzetén. Fis itt sietett a magyar gyermekvédelem segítségére az amerikai jótékony misszió. Az amerikaiak ugyanis elhatározták, hogy­ a magyar Alföldön gyermektelepeket focisak létesíteni, amelyeket részben az állami gyer­mekvédelemnek, részben az Országos Gyermekvédő Ligá­nak adnak át. Az­­ akcióra vonatkozó tárgyalásokat Bosnyák Zol­tán fillandtitká­r vezeti, aki az elmúlt napokban lenn járt Szegeden s­zerepszemlét tartott. Az egyik amerikai gyermek telepit ugyanis Szegeden akarják, felállítani. 4­ Bosnyák Zoltán Szegeden tárgyalt az illetékes ténye­zőkkel és megállapodott a telep elhelyezésére vonatkozó részletkérdésekben, is. érdeklődtünk az Országos Gyermekvédő Ligánál is az új amerikai gyermekvédelmi akcióról és •Neugebauer Vilmos igazgatótól a következő felvilágosítást kaptuk: — Az amerikaiak valóban fel akarják­­állítani a telepeket. Pedrow kapitány tudomást szerezvén arról a siralmas helyzetről, amelybe a magyar gyermekvédelem a megszállás következtében jutott, elhatározta, hogy a napi élelmezési akciókon kívül maradandó intézményt is létesít a magyar gyermekvédelem szolgálatába­n, öts gyermekvédelmi telepet szándékoznak felállítani, még­pedig, a tervek szerint, az Alföldön. Pedrow kapitány amerikai pénzen akarja a szükséges területeket meg­­venni, vagy kibérelni és teljesen fel akarja szerelni a telepeiket. A telepek az állami gyermekvédelem tulaj­donába mennek át, azonban bizonyos, hogy a Liga is részesülni fog Pe­dlow kapitány ez újabb akciójának ál­dásaiból. A jövő magyar nemzedék érdekében ma Magyar­­országon, egészen bizonyosan, Pedrow kapitány végzi a legértékesebb munkát. * Nincs szálloda, nincs nemzetközi forgalom Budapesten. (A Világ tudósítójától.) Nemrég pontos számada­tokkal igazoltuk, hogy a főváros szállosjainak több, mint ötven százalékát különböző nyugász és állami in­tézmények, külföldi missziók foglalj­á lla le. A helyzet azóta nemhogy javult volna, hanem­ rosszabbodott a» a szállodahiány is«, már katasztrofális méreteket ölt. Hivatalos helyről tzédször hallanunk oly kijelentése­ket, hogy a Balkán-­áll­amok­­felé gravitáló nemzetközi kereskedelmet Budapestet­ szeretnék összpontosítani. Amikor ezek a kijelentések elhangzanak, ugyanakkor megfeledkeznek a Budapestre érkező külföldi kereske­dők és ijiarosok megfelelő elhelyezéséről és a legelő­kelőbb külföldiek kénytelenek vagy magánlakásokban, vagy piszkos zugszállodákban meghúzódni. Nagyon természetes, hogy a külföldről jövő kereskedőkre és iparosokra a súlyos szállodamizéria riasztókig hat és inkább elkerülik Budapestet, semmint a hajléktalan­­ság kellemetlenségeinek tegyék ki magukat. A katasztrofális szállodahiány a Budapesti Keres­­kedelmi és Ipark­amarát most arra késztette, hogy a külföldi üzletemberek megfelelő elhelyezése és a szál­lodahiány orvoslása érdekében országos akciót indítson. Belaliny Artúr kamarai elnök vezetése alatt ez ügy­ben szakértekezlet volt, amelyen valamennyi érdek­­képviselet kiküldöttje részt vett. Az értekezleten elha­tározták, hogy a kamara a szállodák tevékenységét bé­nító katonai beszállásolások megszüntetése és a kül­földi misszióknak megfelelő palotákban való elhelye­zése érdekében az illetékes minisztériumoknál lépése­ket fog tenni. Szóba került a szakértekezleten a szállodai adó és a szabályrendelet több rendelkezésének kér­­dése is. HÍREK Elfogták a Király-utcai­­verekedés néhány tettesét (A Világi tudásitóléjjlál.) Az utóbbi időben mind gyakrabban verte fel Az, éjszaka csendjét hangos jaj­kiáltás az utakon,­­felelőtlen fiatalemberekből álló csoportok védtelen amőereket támadtak meg, akiket botokkal átüttetettek, sőt gyakran meg is késettek. Egy ideig mintha elmaradtak volna az éjszakai vereke­dések, azonban az utóbbi napok, de különösen március töbke, óta a rendőri eseménynaplóik mind gyakrabban számoltak be arról, hogy a-10 főből álló csoportok magános embereket véresen inzultáltak. A rendőrség, úgy látszott, tehetetlen a zavargókkal szemben, akik a megtámadott és életveszélyes sérülések, útján igazol­tatott szerencsétleneket még ki is rabolták. Elvették órájukat, pénztárcájukat, gyűrűiket. E hó 19-én este féltizenegy tájban egy ilyen csoport megtámadta dr. Bogdándy István egyetemi ad­junktust. Egy bricsésznadrágos fiatalember fejbeszúrta, egy másik pedig nagyobbfajta késsel az adjunktus gyomra felé sújtott, a szúrás azonban nem talált, mert mellényzseb­ében lévő cigarettatárcája megvédte. A tá­madók ezután a közelgő rendőrök elől taktikai okok­ból kitértek. Dr. Bogdándy megtette a följelentést és pontos személyleirást adott az­ egyik tettesről. A na­pokban vélelemül értesült róla, hogy a garázda tár­saságnak titkos találkozóhelye van s azt habozás nél­kül fel is kereste. Ott találta támadóját, megvárta, am­ig az távozik, utána ment és követelte, hogy azon­nal jöjjön vele a rendőrségre. A fiatalember ismét megtámadta az adjunktust, azonban ez revolvereiből a levegőbe lőtt, amire az elősiető rendőrökkel sikerült bevinni a fiatalembert a főkapitányságra. Itt K. K. I. éves kereskedelmi iskolai tanuló részére az önkéntes csendőrtartalék által kiállított fényképes igazollvány­­nyal igazolta magát. A rendőrség kérdésére a város­­parancsnokság kijelentette, hogy csak az katona, aki. perc zsoldkönyve van, így tehát K. L. ügye a polgári hatóság hatáskörébe tartozik. K. L. vallomása alapján a detektívek társait is elfogták, Péter Mihály cipőgyári munkás, Fehér La­jos szabóságos és Veres Géza napszámos személyében. A nyomozás befejezése után a verekedőket statáriális bíróság elé állítják, tekintettel arra, hogy a vereke­déseket lázadásnak minősítik. A rendőrség utasította közegeit, hogy az utcai ve­rekedőkkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel. — A budapesti egyetem új tanárai. A kor­mányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére dr. Bigyer Jakabot, a nemzeti kisebbségek volt miniszterét, a budapesti tudományegyetemmen mi­niszterré történt kinevezése előtt elfoglalt nyilvános rendes tanári állásába visszahelyezte; Cholnoky Jenőt, a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes taná­rát pedig a budapesti tudományegyetem üresedésben levő egyetemes földrajzi tanszékre nyilvános rendes ta­nárrá kinevezte. — Uj alkonzul. A kognányzó gróf Pongrác!) Pál, volt császári és kirá'Ká.­.e'fSonzu­lt magyar kir. alkon­­zullá nevezte ki. —‘ Kinyomozták a* Andrássy-uti rablógyil­kost. Húsvéthétfőre­ virradó hajnalban, mint ismere­tes, az Andrássy-út 79. sz. alatt lakó Stein Sándornét ismeretlen tettes is meggyilkolta és kirabolta. A nyomo­zás ma két séjttelenül megállapította, hogy a tettes Székely Kálmán­ 29 éves ping­et Székely ugyanis bejá­ratos volt Steiv­jékhez és­ eremélyleirása teljesen egyezik azzal, amit a folyosóst játszó kisleány adott arról a férfiről, aki a lakásból kijött és izgatottan lesietett a lépcsőn. Még a ruha színe is egyezik a kisleány által adott leírással A detektívek Nagymező­ utca 58. szám alatti lakásán keresték a pincért, de sem őt, sem felesé­gét nem találták. A házbeliek előadása szerint Székely huszonhetedikén este jött haza, a következő két na­pot a lakáson töltötte, huszonkilencedikén este pedig kilenc óra tájban elhagyta a lakást és azóta eltűnt. A detek­tívek, akik figyelték a lakást, észrevették tegnap, hogy levélhordó zörget be a lakásba, majd egy levelet csúsz­tatott az ajtónyitásba. A detektívek azonnal kivették a levelet, melyet Székely Kálmán írt saját címére hozzá­tartozóinak és közli velük, hogy egy időre vidékre uta­zott. A főkapitányság széleskörű intézkedést tett a tet­tes kézrekerítése iránt. Lakását ma lepecsételték, mert házkutatást fognak tartani.­­ Nincs fennakadás az élelmiszerszállításban. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes újságokban oly értelmű­­közlemények" jelen­tek meg, hogy az Állam­vasutak Utal a sajtóhiány folytán elrendelt áruforgalmi korlátozás­ következtében a fővárosba irányuló élelmi­­cikkek szállításában is fennakadás állott be. Ez az állí­tás a tényállásnak nem felel meg. Csupán a budapesti közraktárakba rendelt élelmiszerek szállítása áll már hosszabb idő óta korlátozás alatt, mert e raktáraikban élelmiszerek felvételére hely nincsen" — Garázda társaság az ablakon keresztül le­lőtt egy asszonyt. Ma hajnalban a főkapitányság központi ügyelet­ét értesítették, hogy az Auguszta-ba­­rakktelepen Zavadil Károly­né lakásán hangos mulato­zás folyik. A­­ főkapitányság intézkedésére a legköze­lebbi őrszobi­il rendőr­ök mentek ,­a lakásba és igazoltat­ták a társasásoaa.­A mulatozók az igazoltatás után ko­csiba ültek és énekelve a város felé hajtattak. A Gróf Bethlen István­ utca kilenc szám­ú ház előtt revolverek­kel lövöldözni kezdtek­­és a nyitott ablakon keresztül belőttek egy földszinti lakásba. A golyó Modelka Já­nosáét, aki ágyban aludt, száján találta és a nyakába fúródott. A mentők életveszélyes sérülésével az István­­kórházba szállították. A rendőrök azonnal visszamen­tek az Auguszta-telepre és megszerezték a mulatozók teljes névsorát és lakcímét. Még a délelőtt folyamán előállították valamennyiüket a tizedik kerületi kapi­tányságra. Kihallgatásuk folyik. — Megdrágul a levelezőlap. A postahivatalok 1921. április hó 1-től kezdve a zárt levelezőlapok áram­futásánál az Azokba ,benyomott postabélyeg értékén fe­lül darabonként­ 30 fillért, a levelezőlapoknál dara­bonként 20 fillért, a válaszos levelezőlapoknál pedig darabonként 40 fillért fognak beszedni a vásárlótól, mint előálllási költséget. Ezt az összeget a bérmente­sítési díjba nem számítják be. — Istentisztelet a józsefvárosi reformátusok­nak. A főváros tanácsa a józsefvárosi reformátusoknak megengedte, hogy a­ Pedagógiai Szeminárium helyisé­gében (Mária Teréza-tér 8. sz.) vasárnaponkint isten­tiszteletet ta­rtsun.­ Az első istentiszteletet B. Pap István teológiai tanár­­tartja április 3-án délelőtt 10 órakor. Péntek

Next