Világ, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-30 / 93. szám

Szombat — Batthyány Tivadar a 135 millióról. A­z Orsz. függetlenségi és 48-as párt kedden, május hó 3-án, este hét órakor Mária Valéria­ utca 12. szám alatti helyiségében választmányi ülést tart. A tanácsko­zás során gróf Batthyány Tivadar bírálni fogja a Bethlen-kormány elnökének programmját és érin­teni fogja a kommunistáktól Bécsben annak idején elvett 135 millió korona sorsát.­­ A halálvonat terroristái. Szegedről jelentik : "A halálvonat terroristáinak ügyében a 28-iki dél­utáni főtárgyaláson Oravecz szerepének tisztázása céljából tömeges tanúkihallgatás volt. Az első tanú Urbanits Kálmán főszolgabíró volt, akiit arra vonatko­zólag hallgattak ki, hogy látta-e Oraveczet a halál­­vonaton. Urbanics kijelenti, hogy nem emlékszik rá, úgyszintén a következő tanúk sem ismerik föl a vádlottat, ülnek ezután a vádlottakhoz intézett kér­déseket aziránt, hogy hol és milyen körülmények között látták az után Oraveczet. Anocskai Szente­sen beszélt vele, Nagy Péter szintén. Farkas Imre pedig kivonulás előtti éjjelen látta a direktórium helyiségében. Azt, hogy Oravecz nyomozott volna .Vásárhelyi gyilkosai után, egyik vádlott se tudja. A ma délelőtti tárgyaláson a többi túszt szembesítették Oravecczel, akik közül egyedül dr. Dósa Ferenc ügyvéd ismerte föl a vádlottat, aki őt Mezőhegyesen letartóztatta. Elnök ezután a makói főtárgyalást be­fejezettnek jelentette ki. A főtárgyalást hétfőn folytat­ják Hódmezővásárhelyen, a városháza közgyűléster­­mében. — Egy jótékony intézmény jubileuma. A Buda­pesti V. kerületi Általános Közjótékonysági Egye­sület vasárnap tartotta jubiláns közgyűlését. Han­­vai Sándor elnöki megnyitója után dr. Czigler Ist­ván főtitkár terjesztette elő az évi jelentést. Leg­népszerűbb intézménye a népkonyha, a polgári ét­kező és gyermekétkezője volt, ahol több, mint két­milliós adag étel fogyott el ; bölcsődéjében, gyer­mekotthonában és napközi otthonában naponta 350 gyermek talált elhelyezést. Az V. kerületi Népházat éppen tíz év előtt adta át Budapest székesfőváros közönsége nevében dr. Bérczy István polgármes­ter Sándor Pálnak, mint az egyesület elnökének. Azóta a folyton növekedő szükségleteknek megfe­lelően minden évben intenzívebb munkásságot fej­tett ki.­­ — Zendüléssel vádolt a százados. A székesfehér­vári hadbíróság most tárgyalta Lászlófy Lajos ménes­­kari százados bűnügyét, akit a katonai ügyészség zendüléssel vádol. A vád szerint Lászlófy a proletár­­diktatúra alatt úgy nyilatkozott, hogy a régi politikai és katonai rendszer megszűnt. — Országos iparos nagygyűlés. Az Ipartes­tületek Országos Szövetsége nájus hó 5-én az Új­városháza közgyűlési term­ékint országos iparos nagygyűlést tart. 1r — Apák, anyák, gyermekek ! Beteg gyermekek kopogtatnak szivetek kapuján. Já**tttbertek, kinyitjá­tok-e nekik ? A Zsófiai GyeriTCKszanatórium-Egye­­sü­lett a társadalom jód­jkjjaragából tartja fönn in­tézeteit, a balatonszabadi és balatonalmádi gyermek­szanatóriumokat, melyekben évenként ezrivel kere­sik kisdedeink elvesztett egészségüket. Akinek nem volt még beteg gyermeke, adjon hálából, hogy ezen­túl is el ne hagyja a szerencse. Akinek van vagy volt, adjon megismerésből, mert megtanulta, hogy mit tesz az, beteg gyermek szülőjének lenni. Akinek nincs gyermeke, gondoljon arra, hogy minden szülő anya érette szenved, minden beteg gyermek anyja azt a gyötrelmet viseli, mely őrei nézve nem léte­zik a világon. Oh, ha tudnátok, mily megváltó gyö­nyör beteg gyermeket egészségesen adni vissza családjának, szivetek kapujának mind a két szárnya szétnyílva fogadná könyörgésünket. Adományok je­gyezhetők a házfelügyelőknél lévő íveken s beküld­hetők Rákosi Jenő, a gyermekszanatóriumok kor­mányzó-elnöke címére a Budapesti Hírlap útján, va­lamint lapunk kiadóhivatalának is. — A Nyugat május elsejei számának tartalma: Király György: A magyar hun monda (tanulmány). Kosáryné Réz Lola: Krupákné hét fia (novella). Ko­vács Mária: Nyolc vers. Tersánszky J. Jenő: (regény). Szerb Antal Kristóf: Két vers. Földi Mihály: Rügyek a hó alatt, (novella). Kuncz Aladár: Tompa Mihály (tanulmány). Alkalay Ödön: Strindsberg (tanulmány). Kosztolányi Dezső: Stainer Maria Rilke: Huszonhat vers. A Fil/t/elő-rovatba Schöpflin Aladár, Király György, Zsadányi Henrik, Szilágyi Géza, Hevesy Iván, Losonczy Zoltán, Tóth Aladár, Földessy Gyula és Füst Milán írtak. —Díszelőadás a rendőrség javára. Vasárnap délelőtt az Omniában az államrendőrség nyugdíj­alapja javára a Royal-filmvállalat előadást rendez, amelyen három nagy film kerül bemutatásra. — Bev tőzsdebizományostól JrfS.000 koronát fontak el a tőzsdén. Tegnap dé Migpa tőzsdeteremben Fehér Imre tözsdebizományos takjából eddig isme­retlen tettesek elloptak egy prófskát 145.000 korona készpénzzel és néhány részvénnyel. Fehér jelenté­sére a tőzsdén lévő detektívek feltűnés nélkül nyo­mozni kezdtek az eltű­nt táska után, de eredmény nélkül. Rendes kutatásokat nem akartak rendezni, hogy a tőzsde egész üzletmenetét meg ne zavarják.­­ Újfajta érdekes hordók. Szabó Sándor és Társa budapesti hordó- és borkereskedők osa­ík­ patentzáros hordót talátlak föl, amelybe nem tömi többé dugó, nem kell többé a hordókat lepecsételni, mert minden hordó egy pillanat alatt légrmilfesen elzárható vagy kinyitható a szabadalmazott és Wertheimszerű kulcs­osat bíró „Patent hordózárral**. Percenkint 10 darab hordót lehet elzárni vagy fölnyitni. A feltalálók: Radó Sándor és Társa, Budapest, Üllői­ út 55, szívesen meg­küldik a találmány rajzát és részletes ismertetését tartalmazó prospektust minden érdeklődőnek és be­mutatják a potentzáros hordókat természetben is.­­ A valódi Janina-sodrópa Dirt­­y lenyomással, kérje minden’­dossánytőzsdébein , színház, művészet Tarzan Tarzanról, mesélt egy barátom a villamos zsúfolt perronján. Azt mondta: nagyszerű film ez, barátom, még a Xa-Xá-nál is jobb, pedig az is remek volt. Láttad a Xa-Xá-t? Nem láttad? Sajnálhatod. De a Tarzan-t okvetlenül meg kell nézned. Ez a Tarzan egy kis fiú . . . Ebben a pillanatban megjelenik a perronon a kalauz és harsány hangon elkiáltja magát: — Tessék jegyet váltani! De senki meg se mozdul. Barátom se. Nyugodtan folytatja: — Egy gyönyörű kisfiú ez a Tarzan, az anyja meghalt, amikor a gyermek a világra jött, apját a vadak megölték. A gyermeket ezután a majmok ne­velik fel a dzsungelben. Gyönyörű. A kis Tarzan test­véreinek tartja a majmokat, ugyanazt a társadalmi életet éli, mint emberesei, sőt még a fákon sem mász­kál kisebb ügyességgel, mint ők. Így él Tarzan a dzsungelben, amikor egyszer véletlenül egy képes ábécé-könyvet talál, meg egy kést. A kést megtartja és ezzel rettenetes hatalmat szerez magának a ma­jom­ testvérei fölött ő lesz a majmok királya. Köz­ben­­ (miközben a villamosunk a Nyugatitól az Oktogonhoz ér) kiderül, hogy a kis Tarzan grófi gyer­mek, akire nagy birtokok várnak odahaza. Gonosz rokonai természetesen ki akarják forgatni jussából a vadonban élő gyermeket, de a jó emberek résen vannak, expedíciót küldenek a dzsungelbe, ahol rette­netes küzdelmek és kalandok után rá is találnak az erdők királyára. Tarzan ekkor már hatalmas férfivá fejlődött, olyan izomerővel, hogy félkarral vagdossa földhöz az ellenséges oroszlánokat, tigriseket s az erdei társadalom egyéb útonállóit. Tarzan­ hazavi­szik az ősi birtokra és elkezdik nevelni. Minden rendben is megy, csak egyszer az állatkertben törté­nik kisebb baj, amikor Tarzan ki akarja szabadítani majomtestvéreit a vasketrecből . . . A Rákóczi-úthoz érünk, a barátom leszáll, utána a többi utas is. — Urak, a jegyeket! A jegyeket! — kiáltja két­ségbeesve a kalauz, aki a Nyugatitól a Rákóczi-útig a mesét hallgatta Tarzanról és megfeledkezett a je­gyekről. Azután mélabúsan teszi meg hozzá, amikor továbbmegyünk. — Legalább a régit még elmondhatta volna. És szomorúan mosolyog, mint a csalódott, szolid gyermek, mosolyog a kalauz úr. Csaknem elpityere­­dik, hogy egy rossz bácsi elvine a mese végét. Arra gondolok, akik az ország sorsát intézitek — meséljetek az embereknek! R. P. (*) Hangversenyek. Slezák Leó hangversenyére zsúfolásig megtelt a Vigadó, mert ha vége felé jár is a szezon, ha horribilisak is a helyárak, a Slezák­­koncertek még mindig társasági események, melyek­ről nem illik elmaradni. Slezák nem változott, amióta utoljára nálunk járt. Hatalmas alakja most is olyan délcegen áll a pódiumon, mint évekkel ezelőtt és ha egy-egy hangja meg is kopott, kitűnő ének­tudása megsegíti. Műsorán jól kipróbált számai sze­repeltek. Schubert-, Wolf-, Strauss-dalokat, Mozart-, Puccini-, Leoncavallo-áriákat énekelt igen nagy ha­tással frenetikus tapsok között. A közönség a kon­cert után lelkes ünneplésben részesítette a népszerű, kiváló tenoristát.­­ A Zeneakadémián Sugár Viktor orgonaművész, Nagy Izabella énekesnő és a Mátyás­templom zenekarának közreműködésével rendezett koncertet pénteken. Sugár Bach-, Boelmann-, Bossi­­műveket játszott stílusos művészettel, Nagy Izabella szépen, finoman énekelt néhány Brahms-dalt. A zenekart dr. Kósa György vezényelte, zongorán Gab­­ler Vilmos kísért. (*) Premier a Colosseumban. A városligeti Co­losseum (Délutáni Kabaré) zsúfolt nézőtér előtt mu­tatta be pénteken, e hó 29-én új műsorát. A fekete párduc című drámában Törzs Jenő olyan színészi produkciót végzett, mely sokáig emlékezetében fog maradni a pénteki premier közönségének. Partnere Fiszess Anna volt, aki megrázó drámaiassággal ját­szotta az utcai lány szerepét. Nagy sikere volt a Vörös szalon című­ operettének, melynek finom mu­zsikáját Edm­ind Eysler írta. Berczelly Magda, Ihász, Sziklay, Vaály Ilona, Fekete,­­Szánthó, P. Tárnoky Giza és László — ez utóbbi egy bankárnő szerepében .— igen sok tapsot kaptak. A fordítás Szánthó Ar­­mand kitűnő munkája. Külön meg kell emlékeznünk a Három női­ kalap című francia vígjátékról, mely rengeteg kacagást és tapsot váltott ki. Az elsőrangú fordiffisért és stílusos rendezésért külön dicséret illeti meg T. Forray Rózsit. Ezenkívül több tréfa és számos magánszám tarkítja a Colosseum új műsorát, melyekben Kökény, Boross, Köváry és Vágó aratnak sűrű tapsokat. A közönség ,a több, mint háromórás műsor alatt igen jól mulatott és a premier nagy sike­réről itélve, az új műsor hosszú ideig fog zsú­folt házai­at vonzani. (*) Darabváltozás a Nemzeti Színházban. Bartos Gyula betegsége következtében a május 1-én, vasár­nap délutáni előadásul hirdetett A fösvény előadása elmarad és helyette a Konstantin abbé kerül színre a rendes szereposztásban. (*) A Vígszínház nyári operettje. A Vígszínház idén júniusban mutatja be szokásos nyári operettjét, melynek zenéjét Bodanszky szövegére Stolz Róbert írta. Az operett vezetőszerepeiben Kosáry Emmy és Király Ernő ismét együtt fognak fellépni, a két ko­­mikus szerepre pedig Ujváry Lajost és Pártos Gusztá­vot szerződtette a Vígszínház. (*) A Nagyságos asszony táncosa és a Búza­virág felváltva szerepelnek a Magyar Színház jövő heti műsorán. Az esti előadások vasárnaptól kezdve 7­­órakor kezdődnek. Holnapig jövis vasfe­l nap délután 2 órakor a Sasfiók kerül színre Gel-­­­rttel a címszerepben. (*) Huszonharmadik hete játsszák Offen­­bachot jövő héten a Király­ Színházban. Holnap és jövő vasárnap délután János vitéz kerül színre Zöldhegyi Annával a címszerepben. Az esti elő­adások vasárnaptól kezdve 7 órakor kezdődnek. (*) Magyar Erzsi az Eskütéri Színházban úgy e héten, mint a jövő hét minden estéjén fellép a Férj­hez ment a feleségem rendkívül mulatságos és táncos operett fő női szerepében. Kivüle Mészáros Pálett, Gallai és Erdélyi oszoznak az operett nagy sikeré­ben, mely a jövő héten éri meg a 25-ik előadás ju­bileumát. (*) „Az apám felesége**, ez a Belvárosi Színház csütörtökön bemutatásra kerülő új Vemerus-vígjá­­tékának a címe. A rendkívül mulatságos és szig­­vérig párisi vígjáték Hajó Sándor fordításában és dr. Bárdos Artúr rendezésében kerül színre. Fő­szerepeit : Simonyi Mária, Boross Géza, Petheő, Kabos, Bérczy, Wirth Sári és Nagy Margit játsz­­s­zák. Az elegáns díszletek Herquet Rezső tervei szerint készültek. Az esti előadások vasárnaptól kezdve 7 órakor kezdődnek. (*) A Renaissance párisi képet ad az utcának minden este, mikor automobilok és magánfogatok egész erdeje áll a színház bejárata előtt és várja a vacsora utáni színház előadásának végét. A Pesti asszony­t, Liptai Imre vígjátékét Budapest legjobb közönsége nézi végig. A nézőtér elegáns és világvá­rosi képet mutat és a pénztárnál minden este ki­teszik a „Minden jegy elkeltét” hirdető táblát (*) A Revü­ Szính­áz utolsó előadásai a színház átalakítása előtt, szombaton és vasárnap lesznek, mikor is Karácsony Ily vendégfelléptével a kitűnő „Luxemburg grófjá‘‘-t adják. Vasárnap délután a Rákosi-iskola növendékei tartják vizsgaelőadásu­kat, mely alkalommal a „Varázskeringőt* kerül színre. A vasárnap esti utolsó előadás 7 órakor kezdődik. (*) Az Andrássy­ úti Színház jövő hetét is a „Grás­zleráj a Fekete kutyához*­, a „Gyorsan or­vost !“ és a „Kandi Klári** című­ nagysikerű dara­bokból mulatságos tréfákból és magánszámokból álló áprilisi műsor tölti be. Az esti előadások vasárnaptól kezdve 1­0 órakor kezdődnek. (*) Az alakulóban lévő Magyar Neveléstudo­mányi Társulat a nemzetnevelés szolgálatában a következő előadásokat tartja, mindenkor délelőtt 10 óra 30 perckor az Uránia tud. színházban. (Rákóczi­ út 21.) Május h­ó 1-én, vasárnap : Mitől függ a nemzetek boldogulása ? Május hó 16-án (pünkösd hétfőn) : Mi okozza a hanyatlást a népek életében? Az előadásokat Gockler Lajos tanár a neveléstudomány párisi doktora tartja. Jegyek az, Uránia pénztáránál 3—15 koronás árban előre válthatók. A tiszta jövedelem a Magyar Nevelés­­tudományi Társulat alapítására szolgál. (*) Renaissance-Színház: Minden este 9 órakor Pesti asszony. (*) A Gólem és Alrauno május 5. és 6-iki elő­adásaira igen nagy az érdeklődés. Jegyek Bándnál és a Színházi Életnél. (*) Az Intim-Kabaré új műsora­ minden este­­zajos sikert arat, különösen Szeless Elza, Dolinay Ilona, Takács Ily, Kürth­y, dr. Torday, Rónai, Vig kapnak sok tapsot. (*) Színházak mai műsora. Operaház: Az ál­arcosbál (6). — Nemzeti Színház: Vízkereszt (6). —­ Vígszínház: A hattyú (Y77). — Magyar Színház: Búzavirág (K7). — Király Színház: Ollenbach (VzT). — Városi Színház: Ezüst sirály (­Ál). — Belvárosi Színház: A buta ember (K7). — Renaissance-Szín­­ház: Pesti asszony (9). — Andrássy-úti Színház: Kandi Klári: A kalap stb. (7). — Revü-Színház: Luxemburg grófja (Fi7). — Eskü-téri Színház: Férj­hez ment a feleségem (V­T). — Colosseum: A fekete párduc (délután 4). — Apolló-Kabaré: Mint a me­zők virágai stb. (VzT). — Intim-Kabaré: A fekete macska, Le a férfiakkal (7). — Fővárosi Orfeum: Az utolsó szimfónia (7). — Royal-Orfeum: Züllöttek klubja (7). — Royal-Apolló: Vera Violetta, Zigotto (5, 7, 9). — Mozgókép-Otthon: A nővérek, A bűn árnyékában (5, 7, 9). —­ Omnia: öt piros pecsét stb. (5, 57, 169). — Tivoli: öt piros pecsét stb. (5, 547, ’89). — Renaissance-Színház: Halál-diadém (15), Filmrevü (6). — Uránia: Tarzan (5, 7, 9). — Corsó­­mozgó: Nebánssvirág, Bájos napsugár (5, 7, 9), Hangversenyek (*) Liszt: Koronázási mise, 300 tagú én­ek­- és zenekarral, május 2-án.­­Vezényel : Hubay Jenő. (*) Nirschy Emília akadémiájának m­űvésznö­­vendékei május 1-én délelőtt 11 órakor a Renais­­sance­ Színházban tartják táncmatinéjüket. Jegyek Rózsavölgyinél és a Renaissance pénztáránál. ~iímszinházatc (*) Mozgókép-Otthon. Ma megy utoljára a nagyszabású amerikai műsor : „A nővérek**, gyö­­ nyor"a dráma (5 felv.) és a „Bűn árnyékában*", tra­gikomédia (6 felv.), a nagyszerű Mae Murrayvel, (5, 7, 9.) A holnap kezdődő Constance Talmadge, nagy amerikai vígjátéki, „Szivek királynője**, fö­lötte áll minden jelzőnek. Épp oly kitűnőek a ma­guk nemében a „Jaj, a feleségem** és az „őrült lő­porgyár*­ című két kétfelvonásos amerikai bur­­leszkek. (*) Renaissance-Színház: Minden este fél 5 óra­kor mozielőadás: Haláldiadém. (*) Filmrevü­ és mozi. Egyiptomi Pharae-paloták, római oszlopcsarnokok, pogány gall telepek, sötét VILÁG 1921. április 30. 5

Next