Világ, 1921. május (12. évfolyam, 94-115. szám)

1921-05-07 / 98. szám

Szombat .— A !• aktív,mai terroristái, Hódmezővásárhelyről jelentik: A Návayak gyilkosainak bűnpírében m­a folytatták a tanúkihallgatásokat. Friedmann Géza és Friedm­ann Henrikné előadják, hogy ékszerüzletüket miként fosztották ki. Bord­vás Dezső tanúi elmondja, hogy Storcz 16.000 koronát vitt el a bankból, amit Stolcz nem is tagad és a tanú vallomásához csak azt jegyzi meg, hogy ő nem fenyegette meg a tanút. En­­­gelfeller Béla tanú elmondja, hogy Gyöngyösi 32.000 korona értékű aranyneműt vitt el üzletéből. A tárgya­lást holnap folytatják. — Orvosi hír: Dr. Madzsar József­ újból rendel fog- és szájbetegeknek, V., Erzsébet-tér II, I. em. Tel. 10—24. Dr. M a u k s c 1) Mór fürdőorvosi működését Ma­­rienbadhban újból fölvette. — Halálozás. Rigócz József életének 49-ik évében, rövid szenvedés után Wienben elhunyt. Temetése a wieni izr. köztemetőben volt, özvegye és árvái gyászolják. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Az apám felesége ■— Bemutató a Belvárosi Színházban — A párisi szerzők között, kiknek a háború után a Budapest is ajtót­­nyithatott, egyelőre kétségen­ kívül Louis Ver­nem­ 1-nek lehet a legtöbb kilátása, hogy itt ham­arosan népszerű és divatos legyen. .Vernem! ugyanis csak azt a könnyedséget és mesélő egyszerűséget hozza magával, ami iránt a mai Bu­dapest közönsége fogékonyabb, mint valaha, de ma­gával hozza mindazokat az erényeket és hibákat is, melyek minden divatos párisi szerzőnek biztosítják a magyar főváros elismerését. A kedves naivitással vegyes kotnyeles frivolitás, mely már a Vígszínház­ban bemutatott vígjátékának is megszerezte a kellő sikeradagot, csütörtök este bemutatott vígjátékából se hiányzik. Akik beérik bizonyos szerzői igénytelen­séggel, ismert történések jókedvű variációjával, né­hány szellemes bon m­o­t-val és az elmés dialó­gusok pergőtüzével, azok mindig néhány kellemes órát fognak eltölteni ezzel az új párisi mulatttatóval, ami a Belvárosi Színház premierjén is megtörtént. A közönség sokat és jól mulatott egész este és ebben a szerző mellett nagy része volt az előadás­nak is. A Belvárosi Színház együttese, élén dr. B­á­r­­dos Artúrral, a rendezővel, könnyed otthonossággal helyezkedett el a nekik­ szokatlan műfaj idegen stí­lusában és helyenként meglepő lendülettel és játékos közvetlenséggel tolmácsolták a párisi szerző mon­­dókáját. B­o­r­o­s­s Géza, a pesti kabaré legnépsze­rűbb komikusa, mint kész vígjátékszínész mutatko­zott be. A neveltetés presztízsén kívül, amit készen hoz magával nagyobb játékterületére, annyi ökonó­miát, kedvességet és tudatos lemondást hoz, hogy ezek egész különleges pozíciót és bizonyára állandó, nagy sikereket biztosítanak művészetének tágatolt szerepkörében is. Egy főpincér figurájának Ka­bos Gyula jóízű humora és találékonysága ad külön ér­téket, m­íg az apróbb női szerepekben Wirth Sári és Nagy Margit szolgáltak rá a közönség elisme­résére. A kisasszony-feleség szerepében Simonyi Mária új és tetszetős oldaláról mutatkozik meg, akinek hangja, kedélye és minden eszköze megvan ah­hoz, hogy színházánál ,mindenki megelégedésére reprezentálja a francia vígjátékot. Ugyanezt lehet megállapítani Petheő Attiláról is, erről a rokon­szenves szülészről, aki rövid ingadozás­­után, mintha Vernem! darabjában talált volna ismét önmagára. A darabot N­­a­j­ó Sándor játékosan pergő szín­padi nyelven fordította magyarra és H­e­r­q­u­e­t Rezső dekorálta sok, finom ízléssel. (r. p.) (*) Hangversenyek. Telemaque Lambrino csü­törtöki második zongoraestélyén félig sem telt meg a Zeneakadémia nagyterme. Sajnáljuk, hogy a kö­zönség érdeklődése nem fordul nagyobb mértékben a kiváló zongoraművész felé,­ mert Telemaque Lambrino, aki Németországban egyik legismertebb pianista, valóban elsőrangú művészi kvalitásokkal rendelkezik és műsorát, melyen Mendelssohn Varia­­tions Serienses, Beethoven és-dúr szonáta, Schumann Kinderstonen, Chopin és Liszt kisebb darabjai szere­peltek, nagy hatással játszotta végig.­­ A zongora­koncert után két komoly, elmélyedő fiatal művé­szünk, Csuka Béla és Vas Sándor hangversenyeztek. Brahms F-dúr (op. 09), Beethoven G-moll (op. 5) és Franck C. A-dur szonátáját játszották finoman összehangolva, kitűnő stílusban. — Pénteken a Zene­művészeti Főiskola nyilvános növendékkoncertjén Weiner Leó, Radnay Miklós és Mambring Gyula tanít­ványai vizsgáztak nívósan előadott kamarazeneszá­mokkal. ’­­ (*) Körösi Csoma-Társaság. A magyar érdekű keletkutatás munkásai Körösi Csoma-Társaság cím­mel tudományos társaságot alapítottak. A társaság elnöke gróf Teleki Pál, alelnöke Szinnyey József, titkára Román Bálint, rendes tagjai gróf Bánfffy Mik­lós, Bátky Zsigmond, Cholnoky Jenő, Gombócz Zoltán, Győrffy István, Flodinka Antal, Kmoskó Mi­hály, Lehhossék Mihály, Madarassy László, Melich János, Miskolczi Gyula, Munkácsi Bernát, báró Nopcsa Ferenc, Pápay József, Prinz Gyula, Pröhle Vilmos, Schmidt József, Solymossy Sándor, F. Takács Zoltán, gróf Zichy István. A társaság célja a magyar­­ság őskorának, a magyarral rokon keleti népeknek. Kelet-Európának­, a Balkánnak és Ázsiának magyar szempontokból való kutatása. (*) A szerelem nyomorékja?. Ez a címe Ráskai Ferenc új regényének, amelyben megtaláljuk az is­mert író minden vonását. Ráskai érdekes, váratlan fordulatokban gazdag mesét sző a regényben és mindvégig ébrentartja olvasóinak érdeklődését az akció bonyolításával. A lélekfestésben is erős fordula­tokkal dolgozik Ráskai, alakjai egyszer, brutálisan keményeblű­ek, máskor gyengéden romantikusak. De nem ismeri az életet és nem ismeri az embereket az, aki pszichológiai valószínűtlenségről beszél csak azért, mert ma egy helyzetben brutális az, aki hol­nap egy más helyzetben gyengéd tud lenni és ro­mantikussá változik. Ráskai Ferencnek van publi­kuma és ez a közönség örömmel fogja fogadni új re­gényét. (*) A Piros bugyelláris főpróbája a Vígszínház szombati ünnepének gyönyörű bevezetéseképpen folyt le pénteken délelőtt a Vígszínházban. A közön­ség a nézőtér minden zugát betöltötte és a lelkese­dés már Herczeg Ferenc prológja alatt is kitört. A prológban aposztrofált Blaha Lujzát ünnepelték hosz­­szasan. A „Piros bugyelláris" minden szereplőjének kijutott az ünneplésből, amely többizben percekre szakította meg a próbát. Varsányi Irén, Haraszthy Hermin, Makay Margit, Hegedűs, Csortos, Szerémy, Fenyvesy, Tanay, Vendrey, Kertész, Hajdú minden szava, éneke, mókája szívélyes visszhangra talált. A gyönyörű kiállítás szenzációt keltett. (*) A Magyar Színház jövő heti műsorán a nagysikerű A nagyságos asszony táncosa és a Búzavirág felváltva szerepelnek. Holnap és jövő vasárnap délután 2 órakor a Sasfiókot adják Gel­lé­rttel a címszerepben. Pünkösd hétfőn délután órakor a Kis lord kerül színre. (*) Új primadonna lép föl 9-én, hétfőn, az Eskü-téri Színházban. Szokolay Olly játssza e nap­tól kezdve a nagysikerű „Férjhez ment a felesé­gem" fő női szerepét Magyar Erzsi helyett, aki 8-án, vasárnap, búcsúzik az Eskü-téri S­zínháztól. (*) Márkus Emília és Herczeg Ferenc az Apolló-Kabaréban. Herczeg Ferenc „Violanta és a biró“ című új egyfelvonásosát az Apolló-Kaba­­rénak sikerült megszerezni előadásra. A komor színekben izzó drámai játék egyetlen hatalmas női szerep, amelyet az illusztris ira Márkus Emíliának szánt. A Nemzeti Színház nagy művésznője kész­séggel vállalta is a pompás feladatot, melynek előreláthatóan ragyogó megoldása a Kabaré jövő műsorának eseménye lesz. (*) Az Andrássy­ úti Színház jövő hetén is minden este és vasárnap délután : Grászleráj a Fekete kutyához, Gyorsan orvost!, Kandi Klári című darabok és p. kitűnő magánszámok szerepel­nek a műso­ron (*) A Gósh-pár délután is fellép hétfőtől kezdve a Renaissance­ Színházban. Az új filmrevü keretében eljátsszák a „Hamar egy asszonyt!“ című bohózatot, amelyet másutt már falrengető derült­ség közepette heteken át játszottak és amely most már személyükhöz kapcsolódva kerül át a Re­­naissanceba. Rajtuk kivid Gách Lilla, Sólyom Janka, Sárossy Mihály magánszámai és a „Sátán hege­dűje" című szenzációs Wegener-fim teszik első­rangúvá az új filmrevü műsorát. Jegyekről aján­latos jó előre gondoskodni. (*) A Scála­ Színház megnyitó-előadása szom­baton, 14-én lesz, a bemutatóra kerülő Rip van Winkle című nagy operett előkészületei a befeje­zéshez közelednek. Vasárnap este megismétlik az előadást, vasárnap és hétfőn délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal a nagysikerű Luxemburg grófját adják. (*) Eisenburger Emm­y orchesztikai matinéja B. Radó Lili dalénekesnő közreműködésével vasárnap délelőtt és 11 órakor a Renaissanceb­an. (*) A Magyar Stúdió aukciókiállítását f. hó 13-ig, péntekig, bezárólag meghosszabbította, és az árverést 17-én, kedden, kezdi meg. (*) Színházak mai műsora. Operaház: Sába királynője (6). — Nemzeti Színház: Tanner John házassága (6). — Vígszínház: A piros bugyelláris (7). — Magyar Színházi Búzavirág (7). — Király Színház: Offenbach (7). — Városi Színház: Rigoletto (7). — Belvárosi Színház: Az apám felesége ifi). — Renaissance-Színház: Pesti asszony (9). — Andrássy­­úti Színház: Kandi Klári, Grászleráj stb. (148). — Revü-Színház: Átalakítás miatt zárva. — Eskü­téri Színház: Férjhez ment a feleségem (7). — Budai Színkör: Török László házassága. — Colosseum: A fekete párduc stb. (délután 4). — Apolló-Kabaré: Mint a mezők virágai stb. (7). — Intim-Kabaré: A fekete macska. Le a férfiakkal stb. (7). — Fővárosi Orfeum: Az utolsó szimfónia (7). — Royal-Orfeum: Utazás a föld körül (7). — Royal-Apollo: Hogy kell férjet fogni? Zigotto (5, 7, 9). — Mozgókép-Otthon: Szivek királynője. Jaj, a feleségem (5, 7, 9). — Omnia: Hogy kell férjet fogni?— Az erők királya (5, 7, 9). — Tivoli: Az erők királya (5,­­7, 19). — Renaissance-Színház: Filmrevü (6). — Uránia: A vasgyáros (5, 7, 9). — Corso-mozgó: Gyermekszív, Vadember (5, 7, 9). . Olympia: itt piros pecsét (5, 7, 9). Hangversenyek (*) Ma (szombaton) van Sauer Emil IV. zongora­estélye több Co piti-számmal. (Harmónia.) (*) Hubenni­ff május 12-ikd estélyén közkívánatra a Kreutzer-szon­átát és a Csajkovszky-koncertet fogja játszani. (Harmónia.) (*) Szántó Tivadar május 8-iki Liszt-estélyén a H-moil szonátát is játszani fogja. (Harmónia.), (*) Slezart Leó II. ária- és dalestélyét közkívá­natra május 21-én adja. (Harmónia.) (*) Dux Claire, a világszerte ünnepelt berlini pri­madonna május 27-én tartja egyetlen ária- és dal­­estélyét. (Harmónia.) Filmszínházak (*) Mozgókép-Otthon. Ma megy utoljára a hí­ressé vált vígjáték-műsor : „Szivek királynője" és „Jaj, a feleségem !", továbbá a „Megőrült lőpor­­gyár" pazar humorú amerikai burleszkek. A va­sárnapi premier két nagy szenzációt hoz. P. Me­­nichellinek legújabb alkotása, „A nászhajó" című érdekfeszítő filmben Menichelli a legbájosabb spa­nyol művésznő, akit nem akarunk újólag bemu­­tatni. A másik film Amerika legfrissebb szenzá­ciója : „Fel a kezekkel!“, a szezon legérdekfeszí­­tőbb filmje, Claire du Brey és Rawlinsonnal a fő­szerepben. (5, 7, 9.) (*)­ Hollay Kamilla, Gál Franciska, Kürti Te­réz, Müller Vali, Takács Ili, Petrovich, André León, Dán Norbert, Costa Viktor, Tesséki Laci, Beke Aliz, Dénes Oszkár, Bolvári Géza,­­Pán és Biró, D’Arrigo Kornél és Rózsahegyi sziiiskolá­­jának növendékei lépnek föl a vasárnapi mozi­­matinén. Az előadásra 20, 30, 40 és 45 koronás je­gyek kaphatók még, a drágább jegyek elfogytak, a Royal­ Apollónál és a Színházi Életnél. (*) Ha megfújják a trombitát. A Területvédő Liga elhatározta, hogy az integritási eszme terjesztése érdekében mozgókép-propagandaakciót indít. Első előadását ma rendezte az Uránia­ Színházban. Az elő­adott darab címe: Ha megfujják a trombitát, írója Porzsolt Kálmán. A darab tárgya egy tót és egy szé­kely család menekülése. A vagyonban összetalálkoz­nak és úgy érkeznek Budapestre. Ekörül egy sze­relmi história szövődik irredenta irányban. A bemu­tató nagy sikert aratott VILÁG 1921. május 7. 7 KÖZGAZDASÁG Terméskilátás: 16 millió mázsa. Mayer János közélelmezési miniszter egy ma tartott értekezleten bejelentette, hogy az országban 3,2 millió katasztrá­­lis holdat vetettek be búzával és rozzsal és az ed­digi becslések szerint 16 millió mázsa gabonát lehet remélni. A kormány kikötötte, hogy a gazdák és a malmok az ellátatlanok szükségletére 2,8 millió mázsa gabonát adjanak át. Az új magyar jegybank tanácsa. A magyar ki­rályi állami jegyin­tézet tanácsába az 1921. évi 1. tör­vénycikk alapján a kormány kinyezte az Osztrák- Magyar Bank eddigi főtanácsosait, úgymint : Hein­rich­­Aladárt, Domonyi Móricot Elischer Viktort, Jo­­sipovits Gézát, Pranger Józsefet, B­ernáth Istvánt, Chorin Ferenc dr.-t, Egry Aurél dr.-t, Schmidt Jó­zsefet, Schober Bélát, Somssich László grófot és Teleszky Jánost. Az Osztrák-Magyar­ Bank magyarországi üzle­teinek és berendezésének átvétele ügyében folytatott tárgyalásokat a jegybank vezetősége és a magyar pénzügyminiszter befejezték. A grufa- és szappanárakat szabaddá tették. Az OKÁB a gyufára és szappanra megállapított árakat próbaképpen szabaddá tette. , A Magyar Általános Hitelbank mérlege. A Ma­gyar Általános Hitelbank ma teszi közzé múltévi mérlegét és ma hozza nyilvánosságra a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank is zárszámadásainak t­őbb adatait. Ennek a két mérlegnek az összehasonlítása igen érdekes, mert megállapítható, hogy a Hitelbank forgalom tekintetében messze fölü­lhaladta a Keres­kedelmi Bankot és az elért eredmény is a Hitelbank hatalmas fejlődését igazolja. A Hitelbank a követke­zőket teszi, közzé : A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága meg­állapította az 1920. évi mérleget, mely 63,427.505 K 05 f. tiszta nyereséget tüntet föl és­ elhatározta, hogy a folyó hó 23-án tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az intézet a 280 millió korona alaptőke után 16%, vagyis részvényenként 64 K osztalékot fizessen, 8,500.000 K-t a rendes tartalékalap javadal­mazására fordítson, miáltal ez 600 millió koronára emelkedik, 1,000.000 K-t haddközjótékonysági cé­lokra, 3,000.000 K-t a nyugdíjalap erősbbítésére jut­tasson és 1,348.109 K 02 K-t új számlára vigyen át. Az üzleteredményszámlán a következő nyereségek­ mutatkoznak és pedig kamatokon 62.6 millió, jutalé­kokon 33.7 millió, társasüzleteken 11.3 millió, érték­papírokon 13 millió, devizákon és valutákon 17.7 mil­lió és árukon 3.2 millió korona, mivel szemben a tiszti fizetések és személyzeti kiadások 42 millió, a költségek 17 millió, az adók 18 millió és a jótékony­­célú adományok 2,3 millió koronát tesznek. Az inté­zet kezelésére bízott idegen tőkék összege 2338 mil­lióról 3603 millió koronára emelkedett. A bank össz­forgalma 1920-ban 127 milliárd korona volt. Az inté­zet egyúttal közhírré teszi, hogy utolsó kibocsátású részvényeinek forgalomban lévő ideiglenes elismer­­vényei végleges­ részvényekre átcserélhetők. A­ Pesti Magyar Kereskedelmi Bank zár­számadása. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közli, hogy 1920. évi zárszámadásának főbb adatai a kö­vetkezők : Nyereség kamatszámlán 59,534.758.74 K; jelzálog- és községi kölcsönüzleten 2,709.971.14 K ; különféle jutalékokon, konzorciálás és értékpapírüz­leten és külföldi értékeken 37,671.473.16 K; fiókok és kommanditek nyeresége 7,008.174.97 K a megszállott területen levő fiókok és kommanditek eredménye nél­kül. Az alkalmazottak fizetése 31,926.297.29 koronára, míg a költségek és adók 30,653.991.55 koronára emel­kedtek. A bank által kezelt idegen pénzek összege 3.3 milliárd koronára rúg és címleteinek forgalma 613.5 millió korona volt A mérleg a bank értékpénz­táránál az érdeklődők rendelkezésére áll

Next