Világ, 1921. július (12. évfolyam, 142-167. szám)
1921-07-01 / 142. szám
Szerkesztőcég és kiadóhivátaUk., Andrássy út 47.sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor., félévre 240 kor., negyedévre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten,vidéken és pályaudvarokon 2 K, Ausztriában ír magyar K. XII. évfolyam felvételn«t’ Bud Jape*fev ^/kiadóhivatalában. Blockcex J., JyBokor, Ben Ló és Társa, Győri és flagW*J&ulus és Társa, Tenczer Gyula, Fegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Comel, Schw arz Jozsef, Sikray, Mezei Antal, Mossa Hudolf, Eckstein Bernét hirdetési irodákban Bécsben.* Hausenstein és Vogter, M. Dukes Nachfolser, Rudolf Mosse. Budapest, PÉNTEK 1921 július 1. | 142-ik szám Mégis letárgyalják a sajtótörvényt a nyári szünet előtt Az utóbbi napokban nem látszott, hogy a pártok erélyes állásfoglalásainak hatása alatt a kormány el fogja halászni a sajtóreform tárgyalását. Ma este azután úgy a kisgazdapárt, mint az Andrássy-párt ez ügyben értekezletet tartott és ezeken az értekezleteken a miniszterelnöknek sikerült a maga álláspontját diadalra vinni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter hajlandónak nyilatkozott az Andrássy-párt által kívánt, módosításokat végrehajtani, viszont a kisgazdapárt egyhangúlag elvetette Dottlik Józsefnek azt az indítványát, amelyben követelte, hogy a sajtótörvényt és a vagyonváltság-javaslatot a nyári szünet után tárgyalják le. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter vagyonváltság-javaslatával a kisgazdák értekezlete ma még nem foglalkozott. Az eddigi tervek szerint a kormány mindkét javaslatot július végéig tető alá akarja hozni, és e célból nyolcórás üléseken akarja tárgyaltatni a javaslatokat. Az ellenzék természetesen erőteljesen készülődik a sajtónovella vitájára és értesülésünk szerint már a bizottságban hosszabb vitát fog provokálni. Tomcsányi hajlandó módosítani A keresztény, egyesülés pártja ma este értekezletet tartott, amelyen megjelentek gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Ráffay Gedeon belügyminiszter, Tomcsányi Vilmoss Pál igazságügyminiszter is.At Tury Béla ismertette a sajtónovellát. Megállapítja, nogyj.Az sortervezet a sajtódeliktumok terén az általános/büntetőjogi szabályok szerint intézkedik az újvi törvénnyel szemben, amely kivételes elbánást biztosított. Eddig a felelősség kérdésénél a szerzői, most pedig a közzétételi felelősség van kidomborítva. Indítványozza, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani azt, hogy nincs része az inkriminált cikk közreadásában, hanem a szerző igazolja, hogy közrejárt-e e tekintetben a felelős szerkesztő.A javaslat a köteles gondosság elmulasztása miatt a kiadókat érhető felelősség útján még nagyobb befolyást biztosít a kiadói irányításnak, a szellemi irányítás hátrányáralt Az egyetemleges felelősség álláspontjával szerűben javasolja az egyéni felelősség fenntartását. .Javasolja, hogy minden sajtó- ss közlemény a szerző nevével jelenjen meg és minden olyan cikkért, ami nincsen aláírva, a felelős szerkesztő tartozzék felelősséggel. Rágalmazás és becsületsértés esetében tartsák fönn a fokozatos felelősséget és csak az államellenes tendenciájú sajtódeliktumok esetében legyen egyetemleges afelelősség. ■ *• Lingauer sajtókamarát követel ■ Lingauer rAlbin szólalt fel ezután és hangoztatta, hogy, a sajtókamara felállítását bele kell kapcsolni a sajtóreformba A sajtókamara tagjait a sajtóérdekeltségek kijelölése alapján a kormány nevezze ki. Szintén kifogásoljja az egyetemleges felelősséget és csatlakozik Zsűri prepozíciójához. ".Javasolja, hogy a felelős szerkesztőt ne lehessen felelősségre vonni olyan nyilatkozatok miatt, amelyeket egy, a lapon kiálll álló személy tett, ha ez valakire, sérelmes is. Az igazságügyminiszter javaslata nem nyújt módot a forradalmi sajtó felelősségrevonására, mert nincsen visszaható ereje. Ez egyébként is nehézségekbe ütköznék, mivel ez ma már nem a szerzőket, hanem a kiadókat sújtaná. A sajtót a kiadóhivatalokon keresztül kell megreformálni, úgy látja, hogy ez a javaslat nem nyújt elég védelmet a destrukció ellen. Helyesnek tartaná, ha a sajtótörvény érvényét határidőhöz kötnék. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt egy generális sajtójavaslat elkészítésére, amelyet csak a nyári szünet után tűzzenek napirendre. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kijelenti, hogy, az elhangzott észrevételeket honorálni kívánja, kéri, hogy a sajtókamara felállítása tárgyában terjesszenek be konkrét javaslatot. .A kormány maga is csak ideiglenesnek tervezi a sajtóreformot és a felszólalóknak erre vonatkozó kívánságát a bizottsági tárgyaláson fogja mérlegelni. Minden valószínűség szerint a sajtóreform érvényességét fél-egy évben fogják megállapítani. Hajlandó az egyetemleges felelősség kérdésében is engedményeket tenni és nincsen kifogása az ellen sem, hogy a javaslatot csak a nyári szünet után vegyék tárgyalás alá. Mit tervének a miniszterek ? ■JJegyeshc.Amy Lajos kereskedelemügyi miniszter ezután benyújtotta az ipartörvény módosításáról szóló javaslatot. amelyet holnap terjeszt a Ház elé. Háttér István indítványt nyújt be, hogy a sajtókamara ü ügyében kikiadendó bizottság feltétlenül foglalkozzék azzal is, hogy a cikkek aláírása kötelező legyen. Lingauer hozzájárul Kaiser Isván javaslatához, szeretné, ha a kamara igazolási eljárást végezne annak megállapítására, hogy ki hivatásos újságíró. Gerencsér István javasolja: a kormány legkésőbb ősszel terjessze be a választójog és a közgazdaság reformjai. Gróf Andrássy Gyula felhívására ezután a kormány jelenlevő tagjai tájékoztatták a pártot munkaprogramjukról. Vasa József közoktatásügyi miniszt kisgazdapárt ma esti értekezletén Őrsy Imre ismerte be az őrlési és forgalmi adójavaslatot és bjelentette, hogy a kormány Gaál Gaszton észrevéteknt honorálta, kéri ezért a javaslat elfogadását. Gaál Gaszton felszólalásában rámutatott arra, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter nagy megértést tanúsít a párt álláspontja iránt, indítványozza, hogy az őrlési adót szállítsák le tizennégyről tizenöt százalékra. KálmánIstván helyteleníti az egész javaslatot és csak abban az esetben fogadja el, ha a pénzügyminiszter kijelenti, hogy azt a végső szükség követeli. Bodor György az állatforgalmi adó leszállítását követeli, háromról két százalékra. Bottlik József szintén a javaslat ellen szólal fel, szerinte úgy az állatforgalmi, mint őrlési adót egy-egy százalékkal le kell számtani. Négyessy László felszólalása után Temesváry Imre statisztikai adatokkal igazolja, hogy a kereskedelmi malmok legalább 400.000 métermázsa gabonát szállíhatnak be, ezzel szemben a kivetett 300.000 métermázsa beszállításával is nehézségeket támasztanak. Mayer János megnyugtató kijelentései után Vasadi Balogh György indítványozza, hogy a mezőgazdasági munkásokat mentesítsék az őrlési adó alól. Hegedűs haragszik Hegedűs Lóránt pénzügyminiszteer hosszabban válaszol az e himngzott kifogásaira és meglehetősen ingerült hangon teszi í még észrevételeit. Kijelenik hogy az őrlési és,ióorgalmi adónak ő maga sem híve, azonban a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországon is legalább olyan magas adókat kell kivetni, mint amilyeneket a győztes és környező államokban kivetettek. A felszólalók kifogásaival szemben rámutat arra, hogy a pénzintézeteket sokkal súlyosabb adóval terhelte meg, mint az entente-államok pénzügyminiszterei. Emlékezteti a képviselőket arra, hogy Nagyatádi Szabó Istvánnal és MayerJánossal ő volt az, aki a minisztertanácsban a szabad forgalom mellett foglalt állást- A kormány többi tagjainak aggodalmait azzal oszlatták el, hogy kötelezték magukat a forgalmi adó keresztülvitelére. Az őrlési adó lényegében már eddig is megvolt, szabadforgalom nélkül is. A mostani helyzet lényeges javulást jelent a gazdatársadalom számára. Hajlandó elfogadni Vasadi Balogh György indítványát és elfoddja Gaál Gaszton javaslatát is az őrlési adó egyszázalékos leszállításáról. Héjj Imre egy közbeszólására, hogy ha a pénzügyminiszter nem teljesíti a párt kívánságait, tér a tanítók nyugdíjáról, a tanítók státusrendezéséről, a Budapesti Tudomány Egyetem autonómiájáról szóló, előkészület alatt álló javaslatairól informálta a pártértekezletet. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter a mérnöki rendkarról, a lakásépítésről, az üzleti záróráról, a tisztességtelen versenyről készít javaslatokat. Bernolák Nándor népjóléti miniszter közegészségügyi javaslatokon, a munkásbiztosító-törvényen, gyermekvédelmi törvényen és a rokkantak ellátására szóló törvényen dolgozik. A pártértekezlet ezután még kimondotta: a főrendiház reformjáról szóló törvényt csak a választójog és a közigazgatási jog reformja után hajlandó megszavazni. Itt képviselők nem mehetnek a nép elé. Hegedűs haragosan Héjj Imre felé fordult, akor én holnap lemondok és Héjj Imre el vegye át a pénzügyminiszteri tárcát Bottik szünetet követel Bottlik József indítványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlés a jövő héten kezdje mert a nyári szünetet és úgy a sajtónovellát, mint a vagyonváltság-javaslatot csak a szünet után tűzzék napirendre. Gaál Endre indítványozza, hogy, a sajtónovella megszavazását ne tegyék pártkérdéssé. A közélelmezési minisztérium megszűnése következtében Mayer János közélelmezési miniszter visszamegy a földmivelésügyi minisztériumba államtitkárnak és így a miniszterek arányszáma a kisgazdapártra nézve újból hátrányosan alakul. Kért, hogy a kisgazdapártnak juttassanak még egy miniszteri tárcát. Gróf Bethlen István miniszterelnök kéri Gaál Endre indítványának elvetését. Nincsen mód arra, hogy kisgazdapárti minisztert nevezzenek ki, ezzel szemben kijelenti, hogy a belügyi államtitkárságot rövidesen kisgazdapárti politikussal fogják betölteni. Ellenzi Bottlik József indítványának elfogadását. Kül- ér, belpolitikai szempontok kívánatossá teszik, hogy úgy a vagyonváltságot, mint a sajtó* novellát még a nyári szünet előtt letárgyalják. A kisgazdanészt leszavazza Bottlikot Gát Ejj(lr£..**rmán indítványait visszavonja. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter bejelenti, hogy a sajtóreform tárgyában rövidesen értekezletet hív össze. Gróf Széchenyi Viktor kéri a pártértekezletet, hogy fogadják el a miniszterelnök előterjesztését. A pártértekezlet ezután Bottlik József indítványával szemben a miniszterelnök előterjesztését fogadta el. Hadházy Zsigmond azt indítványozza, hogy a be nem hajtott adógabona miatt kivetett büntetéseket egyelőre függesszék fel. Schandl Károly oda óhajtja módosítani az indítványt, hogy ezt a könnyítést csak a száz holdnál kisebb birtokoknak adják meg, kivéve abban az esetben, ha az adógabona behajtása a földbirtokos rosszhiszeműsége miatt nem volt lehetséges. Brnkó Gábor azt kívánja, hogy a fellebbezés határidejét azokban az esetekben, amikor a fellebbezést még nem jelentették be, október végéig tolják ki. A párt Hadházi Zsigmond indítványát Schandl Károly és Benkő Gábor módosításaival elfogadja. A kisgazdapárt értekezlete A magyar valuta és a vasúti szabadjegy Több mint egy féléve annak, hogy Hegedűs Lóránt elhárította barátainak tanácsát, elhárította családjának kérésé-,és vállalta a magyar pénzügyminiszternek kétségkívül nem könnyű és bizonyosan nagy felelőséggel összekötött tisztét egy évre. Apénzügyminiszter hivatalának elfoglalásakor programmatikus nyilatkozataiban az autókat és az államvasúti szabad jegyeket említette, mint omrif tételeket, amelyeknél nyomban adva van a megtakarítás lehetősége. Azt hisszük, hogy az autóknál érvényesült a takarékossági princípium és azt tudjuk, hogy az államvasúti szabadjegyeknél Hegedűs egyes pontokon teljesszigorral járt el. Idáig teljes sikerrel járt a pénzügyi program is, csak most van egy kis baj. Az államvasúti szabadjegyek kérdése újból felmerül a pénzügyi politikával kapcsolatosan, felmerült egy olyan formában, amelyről nehéz másképp, mint a megdöbbenés hangján beszélni. Ma délben újból kértek államvasúti szabadjegyet, ingyen útlevelet és ingyen utazást a határig, Csonka-Magyarország határáig. Egy hivatalos kommüniké jelenti, hogy a vas- és fémmunkások küldöttsége Miákits Ferencnek, a Huszár-kormány volt kereskedelmiállamtitkárának, vezetése alatt, felkereste gróf Bethlen István miniszterelnököt, kifejtette a miniszterelnök előtt a munkanélküliség egyre súlyosabb problémáját és kérte tőle a kivándorlás megkönnyítését az említett módokon. Igazán sajnálatosnak tartjuk, hogy gróf Bethlen Istvánt a sajtókérdés sürgős rendezésétől és az egyéb ilyen fontos tennivalóktól néhány percre elvonta egy ilyen szekunder jelentőségű kérdés. De ha már megtörtént a baj, néhány szóra meg kell itt állni. A magyar vasgyárak és a magyar fémipar válságos helyzetét a magyar korona javulása idézte fel. Hiszen szenet, kokszot bőven lehet kapni és már a múlté az a korszak, amikor amerikai zsírért és egyéb kompenzációk árán lehetett csak néhány vagyon kokszhoz jutni. Egyrészt a széntermelés emelkedése, másrészt és még inkább a szénfogyasztásnak a nagy idusztriális világválsággal kapcsolatosan bekövetkezett nagy csökkenése az áruhiány hosszú periódusa után meghozta az árubőséget a szénpiacon, ahol most versenyt futnak egymással a szállítási ajánlatok és lefelé licitálják az árakat. A koksz-probléma elmúlt és a magyar fémipar dolgozhatna, ha lehetne másként is dolgozni, mint stabil valuta alapján. Akkor azonban, amikor valutaorkánok szágulnak