Világ, 1921. július (12. évfolyam, 142-167. szám)

1921-07-28 / 165. szám

6 1921. július 21. VILÁG Paksy ingadozó vallomása f'.-'­ Világ tudósítójától.) A Tiszaikar mai tárgyalá­sán folytatták Paksi­ János volt detektív kihallgatását. Paksy előadja, hogy tudott Sztanykovszky szándéká­ról, melyet Lengyel Zoltánját'l’is közölt, hogy vissza­vonja vallomását. Dr. Baksay Miklós, Friedrich ügy­védje, ugyanis kijelentette, hogy Sztanykovszky csak oly módon szabadulhat, ha visszavonja Friedrich el­len és maga ellen tett vallomását. Ekkor írta meg Sztanykovszky levelét, melyet felesége elvitt az ügy­védhez. Majd elmeséli, hogyan járt ki a városba a foglyokkal, egy izben megszomjazott és a Fővárosi Pa­­villonba betért sörözni Hüttnerrel együtt. Az elnök: Mit szólna ahhoz, ha én most meg­szondáznék és az egész társaságot magammal vinném sörözni? Paksy szerint a detektívtestületnél általános szo­kás az, hogy a foglyokkal együtt vacsoráznak. Az elnök erélyesen figyelmezteti, hogy ne rágalmazzon általánosságban egy testületet. Paksy ezután kifejti a vallatásról való nézetét. Szerinte két módszer van, az egyik az, hogy az ember tisztességesen és udvariasan viselkedik a fogollyal, a másik, hogy az ember a gya­­núsítottat úgy megpofozza, hogy a szafórament se mossa le róla, legyen az Heller Róbert, vagy nem Heller Róbert és bevall mindent. Mikor a Bálóné-féle emlékkönyvről intéz az elnök kérdéseket a tanúhoz, Paksy ezt mondja: Kérem, elnök úr, ne tessék engem ilyen hülyének nézni. Az elnök (indulatosan rákiált Paksyra): Figyelmeztetem, hogy ha még egy alkalom­mal így viselkedik, rögtön letartóztatom. Paksy ezután kijelenti, hogy sohase látta a Bá­lóné-féle emlékkönyvet. , jL Helyesbíten! kívánom vallomásomat 15 perces szünet után Szilasszi­ ügyász kezdi kér­dezni a tanut, ön említett valapsit, hogy itt a vád­lottak és tanuk szobájában mit észlelt. Paksy: Napok óta itt a folyosón többször voltam kitéve inzultusok­nak, Vágó, Sztanykovszky és mások részéről­ Vágó rámkiáltott, hogy ma nagy muri lesz itt. Sztany­kovszky azt mondta: Paksy, csak okosan. Mindegyik­nek volt valami szava hozzám. Kéri Pál: Nekem nem volt. Fényes László: Nekem sem. Paksy: Az urakról nem beszéltem- Sztupka őr­nagy úrnak is feltűnt ez és kérdezte tőlem, hogy meg van ez itt engedve? Tegnap egy vadászászló­­aljbeli hadnagy rá is szólt az őrre: Ez mégis bor­zasztó, hogy Sztanykovszky és felesége itt ölelkeznek. Engem is izgatott a dolog, ezért említettem meg. (Nagy derültség.­) Ha az ügyész úr engedelmével tör­tént, úgy bocsánatot kérek. Szilassy ügyész: Én csak egyik-másik irodai al­kalmazottnak, védő uraknak és a vádlottak vidéki hozzátartozóinak adtam engedélyt. Elnök­ ön mindezt azért mondja el, hogy itt a tárgyalást diszkreditálja. Legyen nyugodt, mi nem fé­lünk semmitől, mert mi a legtisztább módon folytat­juk le ezt a pert. Dr. Lévai kérdései után, melyek Vágó és testvér­­bátyjának viszonyára vonatkoznak, dr. Salusinszky Gyula kezd kérdezni. — Mikor Hüttnerrel beszélt a főkapitányságon, érdeklődött-e ön Fényes László szerepe felöl? Paksy: Nem. Én őt közelebbről nem ismertem, néha nyomozást folytattam cikkei ügyében. A legtöbb­ször azt állapitonam meg, hogy igazat ír. a Dr. Salusinszky: Tegnapi vallomása szerint Hütt­­ner Fényes szájában azt a kijelentést adta, hogy de­tektívek már nem őrzik Tiszát. Hol mondotta ezt Fényes? Kinek és milyen körülmények között? Paksy: Tegnap átvizsgáltam jegyzeteimet és rá­jöttem, hogy nem minden áll úgy, amint elmondot­tam. Helyesbíteni kívánom vallomásomat. Szeretném jegyzeteim alapján ismertetni, hogy mit mondott Hüttner Fényesre vonatkozóan. (Jegyzeteiből olvassa.) Beszélgetés közben Hüttner felháborodott, hogy Fé­nyes is nyilatkozik, pedig neki itt kellene már ülnie. Károlyi kijelentette a Nemzeti Tanács ülésén, hogy veszélyeztetve van a forradalom, Tisza erős keze és összeköttetései miatt. Fényes akkor azzal lépett be, hogy Vágót küldték ki Tisza lakásának kikémlelésére és a detektívek már nem őrzik Tiszát. A Nemzeti Ta­nácsban mindenki tudott a gyilkosságról. Hüttner cáfol Az elnök kérdéseire elmondja Paksy, hogy tisztán memória alapján készítette jegyzeteit. 1919 decem­berben Hüttner, szembesítés alkalmával, helyben­hagyta azokat. Hüttner: Ez tévedés. Én Károlyi Mihályról soha semmiféle kijelentést nem tettem a Tisza-üggyel kap­csolatban. Az sem igaz, hogy Fényes említette volna a detektíveket. Én csak azt mondtam, hogy Tiszát de­tektívek őrzik.­­ Az elnök (Paksyhoz) : Nem volt valaki, vagy va­lami, ami önt befolyásolta, hogy Károlyi Mihályt is belevonja a dologba ! Paksy: Engem soha senki nem befolyásolt. Én jegyzeteim nélkül tettem tegnap vallomást, lehetséges, hogy olyan dolgokat is elmondottam, melyeket csak az újságban olvastam. Lelkiismeretem szerint igyek­szem vallani, de mivel két esztendő óta csak a Tisza­­üggyel foglalkozom, lehet, hogy összekeverem a dol­gokat. Dr. Salusinszky ezután katonai nyomozóvá való kinevezésének körülményeiről érdeklődik. Az elnök : Habár az ön előadásából kitűnik, hogy alkalmazása nem volt hivatalos esküvel lekötve, mi nem kérdeztünk semmi olyat öntől, amire nézve hi­vatali titoktartás köthetné. Salusinszky: A Tisza-ügyért sem közvetve, sem közvetlenül nem kapott pénzt ? Paksy : Nem. Salu­sinszky : A Vilmos császár­ után egy bankban nem vett ön fel több ízben 10—15 és 20.000 koronát ? Paksy : Soha. Salusinszky : Erre is leteszi az esküt ? Paksy: Igen. Dr. Gál:. Részkiadás címén mit térítet­tek meg önnek a Tisza-ügy kapcsán 1 tőkéit i­s.­, S Ulain térített meg nekem azon a címen 300 koronát, mikor Dobónak hozattam valamit. Intim-bár, New-York-kávéház Dr. Gál az Áldor­-féle bécsi jegyzőkönyv dolgá­ban kérdez, melyről Paksy kijelenti, hogy közönséges Zsarolóművelettel van összefüggésben. Dr. Gál: Sztanykovszkyt sohasem hagyta egyedül? Paksy: Nem létezik. Dr. Gál: Dr. Mitrovics Viktor és ifj. Dobik szerint Sztanykovszky igenis egyedül be­szélt velük és egyedül tartózkodott egy bizonyos he­lyen. Paksy: Nem felel meg a valóságnak. Dr. Gál: Sztanykovszky az ön felügyelete alatti időben látoga­tást tett egy családnál, betett ajtók mögött huzamo­sabb időn át benmaradt, a lakásnak egy másik kijára­tán könnyen meg is szökhetett volna. A New-York­­kávéházban Vágó az ön jelenlétében a főpincérnek el­mondta az egész Tisza-ügyet. Paksy: Azt, amit Vágó elmondott, megengedhetőnek és célszerűnek tartot­tam. Dr. Gál: Mikor visszamentek a lakásba, milyen címen kért ön pénzt Vágó nővérétől? Paksy: Az Intim-bár és a vacsora költségeit kértem. Dr. Gál: A fővezérségen Patak Gyula jelenlété­ben nem látta ön a Bálóné-féle emlékkönyvet Szlo­­boda hadnagy kezében, akivel ön beszélt? Paksy: Nem láttam. Dr. Gál: Ebben is revidiálnia kell az emléke­zetét. Paksy: Teljesen kizárt dolog, hogy láttam volna valamikor. Kern Aurél kérdései után Gartner kérdezi nagy derültség közben: Mik voltak az ön magas össze­­köttetései, nem a Bazilika harangozója talán, mert ez elég magas. Az elnök rendreutasítja Gartnert, majd Vágó kérdezi Paksyt a városba való kirándulások kö­rül. Paksy több esetre nem emlékszik. Ezután Fényes László teszi meg észrevételeit és megjegyzi, hogy hosszú nyomozás után egyetlen konkrétumot sem tu­dott Paksy a vádlottak ellen felhozni. Kétnapos ki­hallgatása alatt csak Hüttner elbeszélését mondotta el megint másképpen, mint ahogy azt már Hüttner ti­zenhatféleképpen előadta. Véleménye szerint a tanú­nak igazi vallomása nem az, amit elmondott, hanem amit elhallgatott. Paksy: Kikérem magamnak. Az elnök csendre inti Paksyt, mire Vágó teszi meg a következő észre­vételt: Én csak annyit akarok mondani, hogy Paksy az én pénzemért vacsorázott. Ezt nyugodt lelkiismeret­­tel állítom. A bíróság a tanú megesketését mellőzi, mert senki sem kívánja, továbbá mert egyes vádlottak ellen el­lenséges indulatot mutat és különben is ingadozik. Fél három órakor elnök a tárgyalást berekeszti. Proskribált listát találtak a belgrádi kommunistáknál Belgrádból jelentik. A vizsgálat folyamán meg­állapították, hogy a kommunista összesküvés nagy­méretű volt és hogy több vezető személyiség ellen merényleteket készítettek elő. Proskribált listát is ta­láltak, amelyen többek közt Pasics miniszterelnök és dr. Rybarnak, a szkupstina elnökének nevén kívül, Lapcsevics szerb szociáldemokrata vezér neve is sze­repelt- Más politikusok is kaptak leveleket, amelyek­ben közült, hogy a kommunista terrorista­ komité őket halálra ítélte. A törvényhozó bizottság ülése után a kormány kép­viselői megjelentek a radikális klub helyiségeiben, hogy a kommunisták ellen teendő lépéseket megbeszél­jék. A kormánynak és a parlamenti köröknek az a né­zetük, hogy a kommunista pártot lehetetlenné kell tenni és a kommunisták mandátumait meg kell semmi­síteni. A fődolog most már annak a törvényjavaslat­nak megállapítása és megszövegezése, amely a kor­mánynak a kommunistáknak megbüntetését lehetővé teszi. „Ha én lennék az őrgróf helyében" Gróf Batthyán­y Tivadar a következő nyilat­kozat közlésére k kért föl minket: Nem tudok hitelt adni a napilapokban megje­lent azon közleménynek, mely szerint a nemzet­­gyűlés mentelmi bizottsága őrgróf Pallavicini György mentelmi joga felfüggesztésének megtaga­dását ajánlanám,­­ az ellene indított rágalmazási peremben. — Téves a közlemény szerinti indoko­lás abban, hogy én tettem volna közzé a Nemzeti Kaszinónak ellenem hozott határozatát, mert tény­leg a Kaszinó határozatát elsőben egy estilap hozta nyilvánosságra. Ennek megtörténte után az igazság és becsületem érdekében természetesen kötelessé­gem volt a teljes való igazságot a nyilvánosság elé tárni. Téves a közlemény másképp is, mert hisz minden jogász tudja, hogyha valaki mást becsüle­tében sértő hazugságokat jelent be egy testületnek, ez minden nyilvánosságra hozatal nélkül is már a rágalmazás büntetendő cselekményét foglalja ma­gában. A tényállás különben az, hogy engem őrgróf Pallavicini többrendbeli súlyos váddal illetett a­­ Nemzeti Kaszinó igazgatósága és választmánya előtt, igy —­ hogy csak egyet említsek — engem többrendbeli esküszegéssel is vádolt. Sem Pallavi­cini, sem a Nemzeti Kaszinó három igazgatója, név szerint Szápáry József, gróf Széchenyi Emil és báró Kürthy Lajos urak, sem pedig a Kaszinó választmánya, dacára hivatalos uton eléjük terjesz­tett kérelmemnek, mind a mai napig meg nem mondották, hogy mely eskümet, mikor és miáltal szegtem volna meg? Egyszerűen Pallavicini általá­nosságban tartott hazugsága alapján ítéltek. Hogy a fentiek alapján kötelességszerűleg pert indítot­tam Pallavicini ellen rágalmazás miatt, magától értetődik. Azt hiszem a „lovagiasság" szabályai szerint, épp úgy, mint az érvényben álló magyar törvény szerint is, a legkevesebb, amit attól, aki engem ily súlyos vádakkal, helyesen rágalmakkal illet, meg­követelhetek, az, hogy állításait bizonyítsa. Aki ezt nem teszi, az én fölfogásom szerint arculcsapjd­ a tisztesség legelemibb szabályait. Ha én lennék az őrgróf helyében, minden kö­vet megmozdítanék, hogy engem a nemzetgyűlés törvényes bírómnak kiadjon és nem tűrném, hogy engem ilyen súlyos váddal a becsületemen a men­telmi jog mögé bujtassanak el. Én Pallavicini úr helyében hangosan követelném, adjanak alkalmat, hadd mutassam meg a tiszteletreméltó magyar bí­róság előtt, hogy vádjaim igazak, hogy nem ha­zudtam, nem rágalmaztam, nem vezettem félre a Nemzeti Kaszinót és vele a nagyközönség azon ré­szét, amely szavaimnak eddig hitelt adott. Amíg ez az ügy a nemzetgyűlés plénuma által végleg elintézve nem lett, többet ez ügyről nem szólok, csupán még azt kívánom megemlíteni, hogy annál inkább sajnálnám, ha a magyar bíróság igazmondása ez ügyben megakadályoztatnék, mert ez alkalommal alighanem az is kisülne, hogy a Nemzeti Kaszinó előtt folytatott hajsza és a bécsi bankgassei milliók között egy kis lelki rokonság is fölfedezhető. Hoover az amerikai segélybizottság nevében egymillió gyer­mek és beteg részére az orosz éhező területen ruhát és.­éUMMeH m­árisít rák HÍREK Nagyatádi a románokkal folytatott tárgyalásokról Nagyatádi Szabó István ma nyilatkozott azokra a hírekre vonatkozóan, amelyek nevét kapcsolatba hozták a Diamandival folytatott tárgyalásokkal. A földmivelésügyi miniszter a következőket mondta: " Abban az időben több számottevő politikus különféle ajánlatokkal fordult hozzám, így többek között a románokkal létesítendő összeköttetés meg­teremtése ügyében is. Én meghallgattam ezeket az ajánlatokat, de természetesen semmiféle lépést nem tettem. Ha a Kisgazdapárti Értesztő­ben nem jelent volna meg a nekem imputált nyilatkozat, amit én nem mondtam, akkor nem is szóltam volna semmit ebben az ügyben. A Magyar Távirati Iroda politizál. A Ma­gyar Távirati Iroda munkatársa érdeklődött a nagyatádi Szabó István személyével és politikájával kapcsolatban az utóbbi napokban elterjedt sajtóhíresz­­telések felől. Beavatott helyen azt az értesülést nyerte, hogy a híresztelésekből egy árva szó sem igaz. Az ug­­ratási szándék minden tetben nyilvánvaló. A keresz­tény napilap, mely a román megszállás idején egyes magyar politikusok és a román megszálló hatóságok közt folyt tárgyalásokat ismertette, nagyatádi Szabó Istvánnal szemben soha semmiféle vádat nem emelt, sőt a liberális részről jött gyanúsítás alkalmával maga sietett elsőnek nagyatádi Szabó Istvánt nagyrabecsü­léséről biztosítani. Ennek dacára napok óta folyik a sajtónak bizonyos részében a konkolyhintés és ugra­tás. Ugyanez a módszer alkalmaztatott nagyatádi Szabó István néhány napi üdülése alkalmával is, mi­kor Mayer Jánost próbálták nagyatádi Szabótól elvá­­lasztani és őt a földmivelésügyi miniszter utóda gya­nánt kijátszani. Külföldi útjáról hazatérve, Mayer Já­nos volt az első, aki a földmivelésügyi miniszterrel való teljes szolidaritását kifejezetten hangsúlyozta. A rossz­hiszemű kombinálgatások mégsem akarnak véget érni. Az egységes párt alakulásáról is mindenféle mende­monda kelt szárnyra, amely nyilvánvalóan a kisgazda­­párt jogos érzékenységének fölkeltését tűzte ki célul Minderre a legalkalmasabbnak időpontnak látszott az érdekelt felek távolléte, midőn védekezési lehetőségük is aránylag a legcsekélyebb volt Szinte felesleges rá­mutatni, mennyire rosszhiszemű és illetlen egyes la­pok magatartása.­­ A magyar követ a román királynál Gróf Zichy-Rubido Iván magyar bukaresti követ vasárnap tisz­telgett a román királynál. Tiszteletére díszszázad vo­nult fel és a katonazenekar a magyar himnuszt ját­­szotta. A követ a hírlapíróknak igy nyilatkozott: Cé­lom hazám és Románia között a legjobb viszonyt ki­építeni. — Beniczky Ödön nyilatkozata. Beniczky Ödön­ ismeretes interpellációja ügyében négy napon keresz­tül volt a vizsgálóbíró előtt kihallgatáson és ismer­tette adatait. Bigniczky az interpelláció óta számos le­velet kap mindenfelől, úgy hogy szükségét látja an­nak, hogy ma a következőket közölje: A közönség köréből számosan, érdeklődnek az ügy iránt. Állan­dóan újabb anyaggal látnak el. Nagyon kérem annak a legutóbb érkezett levélnek íróját, keressen fel mi­előbb, fontos közlendőm van számára. Beniczky Ödön. — A románok letartóztattak egy magyar diákot, Aradról jelentik: A romá­n katonai hatóságok letartóz­tatták Nagyszentmiklóson Jaeger Béla 19 éves most érettségizett fiatalembert, mert a lakásán 36 fegyvert, két géppuskát, 6 kg. robbantó anyagot és azonkívül rengeteg gyógyszert találtak. Jaegert a nagyszent­­miklósi vasúti állomásfőnök jelentette föl. A letartóz­tatottat beszállították az aradi hadbírósághoz és étő­­tusi vizsgálatot indítottak meg. Csütörtök

Next