Világ, 1921. augusztus (12. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-17 / 181. szám
P 1021. augusztus 17. VILÁG Retorzióval válaszolunk Ausztriának Ma délelőtt tartotta meg Vasvárott Vass József kultuszminiszter beszámolóját, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök, Fangler Béla, Hadházy Zsigmond és a nemzetgyűlési képviselők közül még többen vettek részt. A népgyűlést dr. Kovák Béla ügyvéd nyitotta meg, utána Vass József emelkedett szólásra. — Végigszántott Isten keze és ekéje rajtunk — mondotta. — Elvitték országunk kétharmad részét és ma is, itt nyugaton, a nagyhatalmak parancsa szerint bele kell nyugodnunk, fogcsikorgatva el kell tűrnünk, hogy egy darabot letépjenek hazánk földjének testéből, mintha veszett kutyák tépnék Hungária palástját. Ilyen körülmények között én, mint a kormány tagja, felelősségem teljes tudatában, csak a legkomolyabb szavakkal tudom elmondani azt, ami történt. Történt valami, ami népünkre megbecsülhetetlen érték: ez a valami a forradalom révén megzavarodott ország rendjének helyreállítása. Még ezelőtt egy évre is ha visszagondolunk, városainkban, sőt a vidéken sem volt meg az a rend, amely ma van. Megalapoztuk a rendőrségünket, csendőrségünket, a közigazgatást, érvényt szereztünk a törvénynek, mert a törvénynek kell uralkodnia ebben az országban, lehetetlen, hogy egyes embereknek és csoportoknak szenvedélye, haragja, gyűlölete, vagy szeretete irányítsa a közéletet. Min denki tanúságot tehet arról, hogy ezen a ponton egy év alatt mennyit emelkedtünk. Nem akarom azt mondani, hogy ami még ezelőtt egy esztendővel is történt, hogy elcsattant egy pofon Budapesten, esetleg egy nem keresztény ábrázaton, hogy az nagy baj volt. Nem volt nagy baj, ha csak ez történt. De nagy bajt csinált a külföldön, ahová ezt megnagyítva, elhazudva ordították ki. Rossz hírünket költötték a külföldön és meg kell vallani, hogy ezen rossz hírünknek nagy részben felelőtlen és saját eszük szerint cselekedő emberek voltak az okai. A zsidókérdés Ez az egy év azonban már nagy haladás volt a konszolidáció terén, vagyis a közéletnek megszilárdulása s a törvények uralmának elismertetése felé. A nem keresztényt, ha becsületesen, a magyar törvények szerint él és becsületes munkával igyekezik építeni, azt is meg kell becsülnünk, mert a törvény és az Isten előtt minden becsületes munkásember egyenlő. (Élénk éljenzés és taps.) Azt azonban nem fogjuk törni, hogy valamely faj, vagy felekezet megint ráüljön a keresztények nyakára és megint be tudja dönteni abba a gazdasági romlásba, amelyben a háború előtts a háború alatt volt. Nyíltan beszélek zsidó polgártársainkról is. Közöttük is megbecsülöm azokat, akik becsületes munkával dolgoznak a hazának és annak hasznos polgárai. De kíméletlenül, a törvényes rend minden erejével fellépünk azok elén, akik munka nélkül, nem tisztességes eszközökkel sajátítják ki a keresztény magyar népet. De éppen így viselkedünk azon keresztényekkel szembútt is, akik hasonlóképpen cselekszenek. Ha szét is téptek bennünket, hogy ha el is metszettek ezeréves földünktől, soha lemondani nem fogunk, hanem dolgozunk hazánk javáért és ha majd eljön annak az ideje és felhangzik a nagy jelszó, hogy Talpra magyar, akkor ott leszünk mindnyájan és nem nyugszunk addig, amig ebből a megcsonkított Magyarországból ismét egy erős és boldog Magyarországot nem csinálunk. A miniszterelnök beszéde Vass József beszámolója után gróf Bethlen István miniszterelnök a következő beszédet mondotta: Amikor két évvel ezelőtt, augusztus első felében, a proletárdiktatúra összeomlott, úgy állott és maradt az ország pusztán, mint IV. Béla király idején, a tatárjárás után. Nagy és nehéz utat tettünk meg azóta, azonban még csak a kezdet kezdetén állunk. A jogrend megteremtésének útján sokat értünk el, de engedjék meg, hogy itt, az ország színe előtt, kimondhassam, hogy még nincs meg az országban az az egységes, erőteljes, egészséges közszellem, amelyre szükség van, hogy ha mindent el akarunk érni. Rá kell mutatnom arra, hogy az országban még ma is jelszavak után indulnak, néha-néha talán frázisok után, amelyeket soha el nem érnek, amelyek mellett a magyar nemzet nagy problémáját meg nem oldhatjuk. Miért követelik Nyugatmagyarországot ? Három kérdésre akarok itt feleletet adni. Miért követelik tőlünk Nyugat-Magyarországot? Miért nem tudtuk a nyugatmagyarországi kérdést eddig a mi előnyünkre megoldani? Milyen konzekvenciákat kell levonni, hogy ha ez a kérdés a mi karunkra lesz megoldva? Az első kérdés lehet: miért követelik tőlünk Nyugat-Magyarországot? Amikor 1918 novemberében a belgrádi fegyverszünetet megkötötték, akkor egy komisszió jelent meg, melyet az entente-államok tudósaiból állítottak össze és amely idejött, hogy a kérdést megoldja. Eljöttek Budapestre ezek a tudósok és kiszabták a cseheknek, románoknak, szerbeknek a magukét és kutatásaik közepette észrevetették, hogy Nyugat-Magyarországon egy területsávon a lakosság többsége nem magyar, hanem német nyelvű. És amikor ezt észrevették, elhatározták, hogy ezt a területet is elcsatolják. Egy általános váddal kell szembeszállani. Sokan külügyi politikánkat azzal vádolják, hogy nem tudta elérni a kedvező döntést. Ezt vissza kell utasítanom. Nézzünk körül Európában, mit látunk? Egységesen állanak, mindenül körülöttünk. Ezt az egységes falankszot nem csük mi, hanem Németország, de egyetlen állam sem volt képes felbontani. Mi a magunk részéről mindent megtettünk Nyugat Magyarország érdekében. Még a retorzió eszközével is ... Tehát nem a külpolitikánkon múlt, hogy elérkezünk a trianoni békeszerződés ama számom pontjához, amikor véglegesen döntenek a kérdés fölött. De tovább I menve, egyezkedni próbáltunk Ausztriával is, mert látjuk, hogy a nagyhatalmaknál és a Cisentente-nál hiába keressük igazunkat és elhatároztuk, hogy egyezkedést próbálunk meg Ausztriával is. Sajnos, egyik kísérlet sem vezetett sikerhez. Végre eljutottunk ahhoz a lépéshez, amelynél tovább nem mehetünk. Kénytelenek voltunk ajánlatot tenni, amelyben javasoltuk a terület igazságosnak tetsző megosztását. Bár az osztrák kormány a maga részéről ezt a javaslatunkat elfogadhatónak jelezte, tegnapelőtt az osztrák parlament külügyi bizottsága ezt a javaslatunkat is visszautasította. Igaz, olyan formák között, hogy ha majd ezen területeket átveszik, akkor majd hajlandók egyezkedni. Csakhogy ha Ausztria eddig nem volt hajlandó erre, amíg a kérdés fölött tárgyalások folytak, akkor ezt a kijelentést a magunk részéről nem tekinthetjük komolynak. Elérkeztünk végre azon ponthoz, amelynél tovább nem mehetünk. Mi becsülettel megtettünk mindent, tovább egy lépést sem mehetünk. Ezentúl érdekeink köteles szem előtt tartásával mondjuk ki és vegye Ausztria tudomásul, hogy ha baráti jobbunkat visszautasítja, akkor tudni fogjuk hazánkkal szemben fennálló kötelezettségeinket. (Percekig tartó viharos éljenzés és helyeslés.) Kénytelenek leszünk érdekeink rideg szem előtt tartásával eljárni és ebben a kérdésben, ahol a jog a mi oldalunkon van, ha azt nem respektálják, még a retorzió eszközével is élni. Sir George Clark prágai angol követre, aki zólyom megyei vadászterületen éppen lesben állott, orvul rálőttek. A golyó nem találta. ' s MEREK Halálraítélt gyilkos szakaszvezető Paksi Ferenc tényleges szaklászvezető 1920 június 9-én este felhívta barátjait, Gárdonyi Lászlót és Berenyi Józsefet, hogy menjenek el a Vediczki n nevű tanyán lakó Hangya Gábort elfogni, aki a kommunizmus alatt a vörös hadseregben szoktgált. Paksi azt mondotta társainak, hogy utasítása van Juiites hatóságától arra, hogy Hangyát Kecskteyésre szállítsa. Barátai hittek neki, mind a hárman kocsira ültek, elindultak a Dediczki nevű tanyára. Amikor odaértek, Paksi önként hátrahagyta Berényi Józsefet,ő pedig Gárdonyi Lászlóval bement a házba, ahol a konyhába érve, Hangya után kérdezősködött. Itt megtudta azt, hogy Hangya az istállóban alszik, lámpát kért, az istállóba ment és Hangyát fölszólította, hogy készüljön, mert Kecskemétre viszi magával. Közben a ház lakóira ráparancsolt, hogy mindnyájan menjenek be a lakásba, s onnan ne mozduljanak ki. Gárdonyinak azt az utasítást adta, hogy ha valaki ki mer jönni, azt azonnal lőjje agyon. Amikor Paksi utasításainak zajára megjelent Magyar János gazda, meglátva őt Gárdonyi, rászólt, maradjon benn, ne próbáljon többé kijönni. Paksi is meglátta Magyart, rákiáltott Gárdonyira : „Azonnal lődd le!‘‘ Gárdonyi a nála lévő vadászfegyverrel Magyar felé lőtt, azonban a golyó nem talált. Közben Hangya felöltözködött, Paksi összekötözte és ezután Kecskemét felé indultak.. A Vediczki-tanyától pár száz lépésnyire leszállottak a kocsiról, ahol Paksi parancsot adott Gárdonyinak, hogy azonnal ásson egy sirgödröt. Hangya Gábor fejét karjával magához szorítva, közvetlen közelből Frommer-pisztollyal rálőtt. Hangya azonnal meghalt s a megásott sirgödörbe temették el. 1920. évi május 29-én az éjjeli órákban Paksi Kiskunfélegyházán a Kneffel-féle szálloda portását felzörgette azzal, hogy az államrendőrség van itt, bement a szállodába, elkérte az újonnan jöttek névsorát, felment az emeletre, ahonnan Orosz Henrik makói lakos és Ehrenfeld Ignác budapesti lakos kereskedőket összekötözve magával vitte. A kereskedők azóta nem kerültek elő. 1920 május 30-án Kulcsár Pál társával együtt Paksi megjelent özvegy Weisz Józsefné lakásán azzal, hogy parancsa van a házkutatásra. Házkutatás közben Weiszné Erzsébet nevű leányát Paksi össze-vissza verte, úgy hogy a leány hosszú heteken át ágyban fekvő beteg volt. A magyar királyi budapesti katonai törvényszék múlt hónap 21-én tárgyalta Paksi Ferenc bűnügyét. Mondatta százados hadbíró, tárgyalásvezető vezetésével. A katonai ügyészség gyilkossággal, zsarolással és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg a szakaszvezetőt, akit a katonai bíróság számos tanú kihallgatása után bűnösnek mondotta ki a gyilkosság bűntettében és ezért kötél általi halálra ítélte. — Banthazár püspök jubilál. Debrecenből jelenti tudósítónk telefonon. Dr. Balthazár Dezső püspök tegnap elemíri tanyáján családias ünnep keretében ülje meg püspöki beiktatásának tizedik évfordulóját. Apüspököt az évforduló alkalmából legbensőbb barátai keresték fel és egykori hajdúböszörményi egyházának vezető emberei. A püspök magyaros vendégszeretettel látta vendégül az érkezetteket, akik az ünnepély családias jellegénél fogva a püspököt nem mint egyházfőt és politikust, hanem mint barátot és családapát üdvözölték számos meleghangú köszöntőben. Az évforduló alkalmából mindenhonnan üdvözletekkel keresték fel a püspököt,s Nádossy Imre átvette új hivatalát. Ma reggel dr. Nádossy Imre országos rendőrfőkapitány megvált a budapesti főkapitányságtól és elfoglalta új hivatalát a belügyminisztériumban. A főkapitánysági tisztviselők közül dr. Sándor Jenő rendőrkapitány, Nádassy titkára, megy át a belügyminisztériumba. A főkapitányságon a főkapitány-szobáját dr. Marinovich Jenő főkapitányhelyettese d foglalta el, aki ideiglenesen végzi a főkapitányi teendőket, mindaddig, amíg az új főkapitány kinevezése meg nem történik. Nádassy Imre országos főkapitányt kinevezése alkalmából pénteken, augusztus 19-én este a Margitszigeten tartandó banketten fogja üdvözölni a rendőrség tisztviselői kara.t — A hercegprímás a helyes öltözködésről és szórakozásról. Esztergomból jelentik. Dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímás legutóbbi körlevelében foglalkozik az Országos Katolikus Népszövetségnek a szeméremsértő divat és erkölcstanon táncok ellen indított akciójával és felhívja a papságot, hogy oktassa ki erről a kérdésről a hritásét. „A tisztességes csinosság ellen senkinek sincs kifogása — úgymond. A ruházkodásnak az eredeti céltól való raffinált eltérése az, ami kihívja tiltakozásunkat. A vilság is egyik jellemző vonása a vallásos lelkűlésnek, tehát a szórakozásnak is van helye és jogosultsága, de mindig az írás szellemében. Gaudete in Domino! Az érzékiséget ingerlő táncok nem egyeztethetők össze az Úr szelleme szerint való szórakozással." Házasság Roboz Rózsa és Roboz Aladár folyó hó 8-án házasságot kötöttek. őrgróf Csáky Pallavicini Hippolyt és Gál Jolán házasságot kötöttek. Friedrich Jennyt, dr. Friedrich Tivadar, a Pester Lloyd felelős szerkesztője leányát eljegyezte Badgasteinban dr. Herczog Emil fővárosi ügyvéd. Rochlitz Lilit Mándokról eljegyezte dr. Fried Sándor orvos Nyíregyházáról. Barabás Arthur és dr. Vidor Ilka a mai napon házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Domány Gyula és Bálint Gizella házasságot kö- löttek. — Diákok törték le a debreceni villamossztrájkot. A Világ debreceni tudósítója jelenti: A debreceni villamos helyiérdekű vasút alkalmazottainak sztrájkja, amelyről beszámoltunk, hétfőn délután meglepetésszerűen véget ért. Az ellentétek, amelyek az igazgatóságot az alkalmazottaktól elválasztották, olyan nagyok voltak, hogy a békés megegyezés lehetetlennek látszott Az igazgatósa fevárni akart addig, míg a sztrájkolók letörnek, a munkások pedig bíztak a keresztényszocialista párt támogatásában. A villamos alkalmazottak körében hétfőn délután nagy meglepetést keltett az a hír, hogy hajdúmegyei diákszövetség ■— valamennyien ki re.: tény pártiak — felajánlották az igazgatóságnak, hogy megindítják a villamosforgalmat. A diákszövetség tagjainak nagy része műegyetemi hallgató és így azok könnyen teljesíthettek volna vezetői, a többiek pedig jegykezelői munkát. Az igazgatóság előtt kijelentették, hogy elsősorban a közönség érdekeit nézik és csak azután a munkásokét, különben is a munkásokat hibásoknak tartják, mert a keresztényszocializmus tiltja a sztrájkot és a munkások ezt a tilalmat megszegték. A villamos alkalmazottakat nagyon lehangolta ez a hír s a lehangoltságot még fokozta az, hogy a szintén a társaság kezelésében levő nyírbátori helyiérdekű vasút munkásai nem csatlakoztak mozgalmukhoz. Egy kocsimester azonnal vállalkozott, hogy a jelentkező műegyetemi hallgatókat betanítja a vezetésre. Erre a kocsiverdők megijedtek s a családos vezetők közül nyolc munkás jelentkezett A diákok azzal fenyegetődztek, hogy hatvanan veszik föl a munkát, mire még néhány vezető munkába állott. Nemsokára ezután meg is indultak a kocsik. A villamos vasút igazgatósága hétfőn délután hirdetményben értesítette a munkásokat, hogy aki kedden délig nent áll munkába, azonnal elbocsátja. Ma reggel erre mindenki fölvette a munkát. / ; — Egy álhirlapiró visszaélései a „Világ" nevével A következő levelet vettük/! Tekintetes Szerkesztőségi Fenti cimű vasárnapi közleménye folytán kérem annak közlését, hogy rosszulra tért — a családból végkép kizárt — fiam .B Bojár Pál semmiféle cselekedetéért nem szavatolok. Tisztelettel: Bojár Sándor. — Ferry Oszkár kiszolgáltatói a biróság előli, áj katonai törvényszéken mára tűzték ki annak a pernek a tárgyalását, amelyet a katonai ügyészség indított Ferry Oszkár csendőraltábornagy, Menkina és Borhy csendőralezredesek terroristakézre juttatói ellen. A katonai ügyészség vádirata szerint Zagyi József tiszthelyettes és Hódossy Károly csendőrszázados a kommunizmus idejéntöbbek előtt hangoztatták, hogy a szegedi, kormány Ferry Oszkárt kinevezte a csendőrség főfelügyelőjévé. Zagyi a kinevezést a Cserny-féle terroresgjminak is besúgta. Ennek a besúgóinak lett a következménye, hogy Ferry Oszkárt és két társát a Lenin-fiúk elfogták és kivégezték. Hódossy századost a vádirat még hamis tanúzásra való rábírással is vádolja, mert Vértes csendőrtiszthelyettest rá akarta venni, hogy vallomásában ne említse meg azt, hogy ő Ferry kinevezéséről beszélt. Vádolják még Ilódossyt azzal is, hogy a Károlyiforradalom idején egyike volt azoknak, akik a csendőrlegénység fegyelmét megbontották és részt vett a fekete lista elkészítésében. A ma délelőtt féltíz óráról kitűzött tárgyaláson Hódossy Károly százados nemi jelent meg és a beérkezett jelentés szerint lakásáról 11 nappal ezelőtt eltávozott s azóta nem tudják, hogy hol tartózkodik. Hódossy ellen a csendőrfelügyelőség ügyésze most elővezetési parancsot adott ki. A tárgyalást holnap reggel 9 órakor fogják megkezdeni, melyet Mondada Jena százados hadbiró fog vezetni. — Rendőrnapi A m. kir. államrendőrség legénységének nyugdíjpottó- és önsegélyző-egyesülete 1921. évi szeptember 3-án a Nemzeti (Angol) Parkban jótékony célú alapja javára rendőrnapot rendez, melyben a közönség támogatását kéri. szerda