Világ, 1921. október (12. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Andrássy­ út 1­.sz. Előfizetési ára 1.­­ Magyarországban: Egész évre 400 kor., félévre 240 kor., negyed­évre 120 kor., egy hóra 40 kor. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivé­­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudva­rokon 2 K. Ausztriában 2 rangvar fű XII. évfolyam­­ Budapest, SZOMBAT 1921 október­ 1. ffírdetések fölvételiek Budapestéi! » VILÁG kiadóhivatalában, Broekner J., Brau­ J., Bokor, Beckő és Társa, Győri és Itajry,­­Aulics és Társa, Teuc­ser Gyula, Itojlyi Lajos, Klein Sim­on és Társa, Leopold Gyula, Leopold Comul, Schwarts József, Siklay, Mezei Antal, Mossi* .Rudolf, Ecksteil Bernát hirdetési iro­dákból­. Béczbeu: Maatensk­iu és Vogler, M. I­ukcs Kachiorocz, Hr.de­: Mossc. 1­218-ik szám Vezérek akarnak lenni a közlegények Az események központja ma mindenykre az a miniszteretanács volt,amelyen a káplány Nyu­­gat-Magyarország, a közélelmezés a lakásren­delet kérdésével foglakozott. A­ m­inisztertanács a késő éjszakai órák* tartoUVes legfontosabb kérdése természetesen Ivvna­r Magyarország ügye volt. Az entente ultimest órában megszabott határ­idő lejárófélben van és ugyanakkor olyan hírek érkeznek, amelyek szerint október negyedikéig­ az ultimátumnak feltétel nélkül érvényt kell­­sze­rezni. Az utolsó órákban a kormánynak minden eshetőséget fontolóra kellett venni és így termé­szetesen a mai minisztertanács rendkívüli jelen­tőségű volt. A közélelmezési tanács eddigi tár­gyalásai során is számos olyan kérdés merült fel, amelyekben a kormányt illeti­­ a végső intéz­kedés, egyben pedig a piai minisztertanácsnak kellett döntenie­ a Bernolák népjóléti miniszter­­ által tervezett lakásrendelet kérdésében is, amely utóbbi kérdést a mai ankét eredménye súlyosan komplikálja. Ilyen nagyfontosságú kérdések tolódván az előtérbe, minden más akció szünetel és sem a pártalakítási, sem egyéb politikai tervek, sem a mind élesebbé váló sérelmek a m­ai napon nem szerepeltek. Mindössze egy kis csoport politikus folytatta a tegnap megkezdett tanácskozásokat, amelyeknek célja még mindig meglehetősen kö­dösnek tetszik, de érezhető az, hogy ezek a politi­­kusok komoly energiával próbálkoznak terveik ke­resztülvitele körül. Alapgondolata ezeknek a ter­veknek az, hogy ami a nemzetgyűlés összeillése óta történt a politikában, tulajdonképpen minden csődöt mondott. Elsősorban is azt látják ezek a politikusok, akik ma közlegény­ sorban vannak, hogy a hirdetve hirdetett demokrácia nincsen se­hol, a vezetés mindinkább a kaszinó írai kezébe csúszik át és ha majd elkövetkezik az új válasz­­tások ideje, ezzel a politikával és ezekkel a ve­re­tekkel nehéz lesz a nép előtt megáldani Ezek az úgynevezett második sorbeli politikusok azon a­ véleményen vannak, hogy a közlegényekből is le­hetnek vezérek és dacára annak, hogy tagadják a­­ maguk érvényesülési szándékát, nem riadnának vissza mai vezéreik detronizálásától. A tanácsko­zások nagy titokban, magánlakásokon folynak és ma még személyi kérdésekkel csak annyiban fog­lalkoznak, hogy idegenkednek a kaszinóbeli vezé­rektől. A képviselők, akik mind a két kormányzó­­pártból valók, egyelőre programmtervezetet csi­nálnak, hogy azután, ha sikerül, a programaihoz híveket toborozzanak a képviselők közül. Azon a néhány fiatal politikuson kívül, aki a tárgyalások­ban részt vesz, senkinek sincs bizalma az akció­hoz, amelyet a mai vezérek kézlegyintéssel intéz­nek el és egyáltalában nem tulajdonítanak neki semmiféle fontosságot. A többségi párt tepte A többségi párt közül a napokban meglehető­sen élénken megindult mozgalom mára elcsendese­dett és az eddig­ való a­redmény mindössze az Andrássy-párt tegnapi­t határozata. A pártalak­ítás terve abban a hat pontban van összefoglalva, ame­lyet napok előtt már módunkban volt ismertetni. Ezt a komprimált programmtervezetet ma az Andrássy-párt átküldte a kisgazdáknak, hogy ne­kik is módjukban legyen hozzászólni. Valószínű­leg elsősorban a kisgazdapárt intéző­bizottsága fogja tárgyalás alá venni és amennyiben ebben a tervezetben elegendő alapot talál arra, hogy a tár­gyalásokat tovább folytassa, akkor meg fogja tenni kiegészítő javaslatait. Nem szenved kétséget, hogy a kisgazdapártban e tekintetben a pesszimisták tábora lényegesen nagyobb, mint az optimistáké.. Akik hisznek abban, hogy az új pártalakulásnak­ megvannak a lehetőségei, úgy tervezik, hogy­­íA eredményben a két párt közöse#4!d^fogt ki egy' tervezetet, amelyet azután átadn­ak gróf Bethlen I István minisztereim'­kithugy az uj r pártprogrammot a minisztSlmoT’ T? * ura­g­á­é­v­á teszi,­­ akkor gróf Bethlen István október kilancedikén Pécsen tartandó beszédében már mát fogja megjelölni a jövő a lakom s affipTjcimir Ha az események a minisztm^MiUimeg nem aka­dályozzák pécsi iitjóbanVII^viti^il^^zerint, vele együtt gróf Ráday (iéifam .lichti^Viniszte­r és Belitska Sándor honvédamik.dSSfoiale^A ellátogat­nak Pécsre. ^g|gj fej Érdekes, hogy ■ nd­^a^jtE^sjfrya pártban, de az Ambrássy-pártban\1^vllMfl»fk. infik pesszi­­m­isztikusan fogadják a jm^ibiMtósmimrvet. Igy az Andrássy-párt egyik kpri­ a kijelentést tette, hogy egységes pártról csak a­ t választások után lehet szó. Van olyan vélemény, amely azt mondja, hogy az egységes párt esnik a kisgaazda­­párt széltől i­dézésével jöhet létre. Ezzel szemben a kisgazdapárti, képviselők makacsul hangoztat­ják, hogy az a pártiak az egységes, azt megbon­tani nem lehet és elég erősek arra,­ hogy minden néven nevezendő intrikával szemleszálljan­ak. Jellemző kijelentés hangzott el erre vonatkozólag ma este a pártban: ma h ha a most lezajlott rágalom hat­­ j­árai szél nem választott bennünket, akkor nincs az a hata­lom, amely pártunk egységet meg tudja bontani. A baranyai jelölések Ma megérkeztek Baranyából azok az An­­drássy-párti képviselik, akiket a­ párt az ottani hangulat kitanuományfozásán oldódott le. Taszter Béla, Bleyer Jakab ést Ba­jos János a sok szónok­lástól meglehetősen túTrjedve adták elő tapaszta­la­taikat, amelyek szerint a baranyai hangulat lé­nyegesen az Andrássy-párt felé fordult. Ezek a kerületek legnagyobbrészt kisgazdapárti kerüle­tek voltak, de amint a fenntjárt képviselők beszé­lik, elfordultal' a kisgazdáktól, aminek oka a kivi­teli engedélyek botrányában és a rendkívül magas gabonaárakban keresendő. A képviselők referátu­mát rögtönzött értekezleten hallgatta meg a párt és elhatározta, hogy a jelentést tárgyalás alá veszi, majd rövidesen megejti a hivatalos jelöléseket. Szóba került az is, hogy Baranyában még mindig nincs megengedve a politikai agitáció, dacára an­nak, hogy a választások immár erősen közeled­nek. A párt megbízásából Haller István telefonon érintkezésbe lépett a miniszterelnöki palotával, ahol éppen a minisztertanács tartott és kérte a kormányt, hogy még a mai minisztertanácson ha­tározzák el hogy Baranyában megengedik a vá­lasztási agitáció megkezdését. A baranyai jelöltek száma természetesen nap-nap után szaporodik. Ma hír van arról, hogy gróf Zichy János elvállalná pártonkívü­li pro­grammal az egyik pécsi kerületben a jelöltséget. Ugyancsak felajánlották a pécsi első kerület je­löltségét dr. Nagy Györgynek, aki azonban elhá­rította a megtiszteltetést, mert csak kimondott republikánus programmal kíván fellépni. Maga helyett Juhász-Nagy Sándort, a Károlyi-kormány volt miniszterét ajánlotta. A kisgazdapártban ma újból tárgyaltak a csonka kerületek dolgában. Azt a kijelentést tet­ték, hogy a párt vezetősége feltétlenül a csonka kerületekben újból megejtendő választások mel­lett foglal állást, mert szükségesnek tartja, hogy az eddig megszállás alatt volt lakosság akarata m­egnyila­tkozhassék. A szóban forgó öt kerület képviselője Patacsy Dénes, Muszti István, Per­­laky György, Burla-Szabó József és N­agy Pál a meghatározott időben le fog mondani mandátu­máról. Valószínű, hogy ezekben a kerületekben a kereszténypárt nem állít ellenjelöltet. •*»***ef**­t4****t*t**»««**e*««4**** /„SgymagaSian ^gd­an­ r ^T^atácsy'Dénesn­ek, a baranyai kormaf Kniztos­­nak les­ékenysége^U4»ap.—0,atosan mondja ki egy i't;, i ív ¡4/11: „egy inai júhan alkal-TkTnuS/cliís cs .arra kel­itm ír 11j\ tjhgy | hivWalps mi szerint /•clll/igffii/ I . gsH! yeLMi1' «=«­“van alkalm­ pWrjt* olyitb/sulyos i.jel.sséggel ösz­­szekötöU teljes o­­­je­k­ti­vitást igénylő áll/s betidK.séni^m­int ampjvu a dúlt'országrészeig korm^vpfy^YJíf.; Azonban a hivatalos aTO W ig^sáft.Uk­.lw;rt s hanem csak Patacs.'PA»iH¥®T^^ konkrét kije­lentésével kapcsolatosan mondja ki: egymagában alkalmatlan. Patacsy Dénes lement Baranyába, ahova a nemzeti hadsereg a béke, a szereid, a re­nd, a nyugalom jelszavaival vonul­ be. Patacsy Dénes lement Baranyába azért, hogy államférfiul nevének tekintélyével, érdemeinek­­nívóval, költői zománctól szivárványos ékes szólásával­­simogassa a nemzeti hadsereg proklamái­­ójában lefektetett elvek érvényesülését,­ mert Patacsy Dénesről mégis­csak bajos föltételezni­­azt, hogy szántszándékka­ az ellenkezőjét akarta annak, amit a nemzeti had­sereg proklamációja hirdetett. Patacsy Dénesné! nehéz elhinni, hogy a nemzeti fanlsn ig munkáló mik meffhiasztását tűzte ki Céljává. I.s ipégis, mi történt? Akkor, amikor Pécset és Baranyát betöl­­tötte a szeretet jelszava, a­ társadalmi és a feleke­zeti béke igéje akkor Patacsy Dénes, ez a judició­­zus koponya, a kemény igazmondásnak ez az em­bere volt szíves egy népgyűlésen szólásra emel­kedni és világgá röppenteni ezt a csinos állítást: a szerbeket a széc­si zsidók körtéik­be beesve és vi­rágokkal fogadták őket bevonulásuk alkalmával. Nos tehát, felhagyunk az udvariatlansággal és kijelentjük azt, hogy akkor, ha Patacsy Dénes itt Budapesten mondja ezt, mielőtt leérkezik Pécsre, akkor egy pillanatra sem vonnánk kétségbe jóhi­szeműségét. Patacsy Dénes személyével a minden irányból é tettes és tökéletes tájékozatlanság vonult be a magyar törvényhozásba.Patacsy példája annak, hogy milyen nem szokott lenni a tisztafejű, józan magyar kisgazda. Lehetséges, hogy Patacsy Dénes újságokat is olvas néhanap. Ha ezt megteszi, ak­kor némi fantáziával könnyű kitalálni, milyen új­ságokat olvas, és tudjuk azt is, hogy a Patacsyak használatára készült újságok a történeti forráskri­tikának milyen példátlan lelkiismeretességével el­lenőrzik minden egyes hírük hitelességét, mielőtt kiadták azt a hírt. Azonban Patacsy Dénes nem Budapesten beszélt, Patacsy Dénes lement Pécsre, beszélt pécsi emberekkel, hallotta Baranya szavát, mert hallania kellett, hiszen Baranya szava főt zu­gott egész Budapestig és ennek a baranyai szónak megvolt a keserű visszhangja a Patacsyak számára készült fővárosi lapokban. Patacsy Dénes lement Pécsre, beszélt pécsi emberekkel és azután elmon­dott valamit a pécsieknek, ami szerényen szólva — újdonság volt Pécs számára. Elmondta ezt olyan ízesen és zamatosan, olyan költői szárnya­lással és varázsos zengéssel, amint ez a Patacsy Dénes és a többi Patacsy Dénes beszélni szokott. Hiszen a szerencsés Magyarországnak van ma több poéta-politikusa is: Patacsy mellett Budaváry és Budaváry mellett Szánó János, Wolf T uram de­rék csatlósa, a­ zsinagóga-avatások dalos pacsir­tája. Ebbe a fülemüle-társaságba tartozik jó Pa­tacsy Dénes is, és így nem vonjuk kétségbe azt, hogy a gyűlölet felkeltésére egymagában alkalmat­lan kijelentését is körülvirágozta a szép szavaknak ibolyáival és árvácskáival. Mert Patacsy Dénes nyilván csak a szolid virágokat kedveli. Akinek kedve telik, az ilyen elm­ejátékban, az­ elszórás­­oz­hatik azon, hogy milyen elasztikus is a büntetőtörvény­könyv 172. paragrafusának 2. be­kezdése amelynek alapján súlyos izgatást követ el a keresztény felekezet ellen az, aki Budapesten egy tudományos felolvasásban a zsidók gazdasági mozgékonyságának okait keresi, ellenben nem kö­vet el felekezet elleni izgatást és nem szít föl gyű­löletet a zsidókkal szemben az, aki egy hosszú rab­ságból felszabadult városban­­ a zsidókat okolja ezért a rabságért. Nem tehetünk róla, a pogrom nem a a mi ízlésünk és nem a mi ideálunk, de ha igaz volna az, amit Patacsy Dénes állított a pécsi szószéken, akkor mi mondanánk azt: Itt a napja és itt az órája annak, hogy meginduljon a pogrom a pécsi zsidók ellen. De azért Patacsy Dénes kije­lentése,­ez a nyilvánosság előtt, tett kijelentése a gyűl­ődés föl­keltésér­e egymagá­ban alkalmatlan. Ezekkel a büntetőjogi finomságokkal egyéb­ként hadd foglalkozzanak a kriminológusok és hadd állítson fel erre nézve egy új jogelméletet az ilyen jogelméletek nagy mestere, Tomcsányi I .Vilmos apár, akinél­­eredetibb és egyénibb jogászi . Egymillió ember öthónapos kenyere Moszkvából jelentik. Az amerikai segítőszer­­vezet vezetője a ftos­a-ü­gynökség egyik tud­ósu­g­i előtt kijelentette, hogy egymillió emberi mi­hórlapi ellátására szükséges élelmiszer van naki utoft.­ A­ szállítmány főleg lisztből, rizsből, batilián-spraó-­ ből és cukorból áll. Háromezer tonna ol­almiszer már Pétervárra érkezett és ebből a mennyiségből három vonattal vittek Kazánba és Szamarába. A szállítmányok közül kettő már rendeltetési helyére érkezett. A szervezet főmunkája gyermekkonyhák és étkezők felállítása. Amerikai újságírók cari­zyni látogatásuk al­kalmával kijelentették, hogy Amerika segély­akciója legalább 100 milió dollárt fog eredmé­­nyezni, amiből egymillió tonnányi gabonát lehet ma­jd vásárolni. ■ff A Hoover-bizottság egyik képviselője kijelent­­­tette, hogy az amerikai bizottságnak az éhezők siegítésére indított akcióját az elégtelen szállító­­eszközök erősen akadályozzák. Noha Litvinov na­ponta 500 vagyont ígért, legtöbbször csak 200 ér­kezik a határra, néha meg csak 50 vagy még keve­sebb. A szovjet hatóságok továbbá azon az állás­ponton vannak, hogy amerikai polgár a helyi szo­kásokat nem ismeri, amiért nekik maguknak kell az elosztást végezniük. Az amerikai küldötteket szigorúan ellenőrzik és állandóan ki vannak téve a kiutasítás lehetőségének.

Next