Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

Szereti. — Tilos a beköltözés. A nagy lakáshiány miatt annak idején megtiltotta a kormány, hogy a megszállott területekről a menekülni óhajtók ok­tóber végéig Csonka-Magyarországra visszatérhes­senek. Ezt a tilalmat most december végéig kiter­jesztették, mert a menekültek elhelyezése ma még nehezebb, miiért hetekkeLrf£felőtt volt.. — Bangha motívf*(1A faji gondolat túlzása — meg­szervezett önzés, pogányság". Bangha Béla páter teg­nap tartotta — mint megírtuk — az egyetemi tem­plomban második konferencia-beszédét arról: Faji kér­dés-e a kereszténysági v­ágy vallási kérdés? „Azt kell tisztáznunk — mondotta —, hogy amikor keresztény­ségünkért küzdünk, akkor vallásunkat védjük-e, vagy tisztán faji harcot vívunk, melynek csak eszköze a kereszténység? Sokan ugyanis azt hirdetik, hogy a magyar fajnak a zsidóság ellen való harcában a ke­­reszténység csak eszköz. Ezek nem törődnek az egy­házzal s tanításaival s éppen azért némelykor jóhisze­műen bár, de bizonyos kérdéseket nem a keresztény­ség elvei szerint intéznek el. Nincs volt zsidó —­ kiv­oltják, csak künn a temetőben, a kikeresztelkedett zsidót tés­üknek el nem fogadják. A kereszténység szentesit a faji gondolatot s az Isten akarata, hogy szolidák­ legyünk nemzetünkkel. De a fajszeretetet nem szer­e­n­z erkölcsi tartalomtól megfosztani, mert ez a legképtelenebb igazságtalanságokra vezetne. A mi hazánkat egy merőben túlzott fajelmélet, az önrendel­kezési jog alapján tépték szét, nekünk önmagunkon fájdalmasan kell tapasztalnunk ezt. A faji gondolat erkölcsi tisztaságában keresztény gondolat, de rideg túlzásaiban nem egyéb, mint megszervezett önzés, ami már pogányság. Ez a fajszeretet nem is viheti győ­zelemre a fajt. Magunk előtt láthatjuk napról-napra az ország egyik oldalán a dúslakodókat, a másikon a rettenetes nyomort; a rideg, erkölcsi erő nélkül való fajiság rögtön csődöt mond, mihelyt áldozatot köve­telnek tőle. Hiába öntik tán­ a rágalom vitriolját, hiába, mondják rólam, hogy zsidóbarát lettem, én már tizenkét évvel ezelőtt hirdettem, hogy a zsidóság fáj, de azt is hirdettem, hogy akadnak megtért zsidók is, akik őszintén keresztényekké válnak s többet érnek, mint sok született keresztény, aki odaáll, hogy ő az Úristennek egyetlen elfogadható kereszténye." Végül az ellene indított rágalomhadjáratról emlé­kezett me­g Bangha páter: „Szégyenleném, ha védekez­nem kellene vénasszonyos, átlátszó pletykák ellen, mert ha ezek az ostoba kitalált rágalmak sok ember­ben a kétséget felébresztik, vagy a hitet megingatják, mgy a keresztény szolidaritás nagyon gyenge lábon áll" Bangla Béla végül, mint megírtuk, el is búcsú­zott híveitől, mert külföldre utazik. Értesülésünk sze­rint Bangha páter előbb Hollandiát keresi fel, ahol előadássorozatot tart, majd Amerikába utazik propa­ganda-körútra.­­— A Nyugat november 1-i számában kezdi kö­zölni Schöpflin Aladár Mossóczy Pál szép nyara c. új regényét. Dosztojevszkij születésének százéves for­dulója alkalmából az orosz mester legkiválóbb ma­­gyar fordítója, Szabó Endre ír tanulmányt. A folyó­­irat folytatja Kosztolányi Dezső regényét és Révész Béla Ady Endre ciklusának újabb fejezetén kiind Komjáthy Aladár Einstein-ismertetését, Szabó Lőrinc, Csöndes Pál, Falu Tamás, Sonkoly Béla verseit, Kosztolányi Dezső, Elek Ari­a, Hévay József és Tóth Aladár irodalmi, szintházi és művészi eseményekről szóló besz­fimolósárközli.­­ Ne­ higgye el, hogy Fenyves mindig a legol­csóbb, hanem győződjön meg róla Személyében min­den vételkényszer nélkül Károly-körút 10. szám alatt,­­ahol a legdivatosabb ruhakelmék bámulatos olcsó árakban lesznek eladva. •ecac*a«eco«»»*c»»«c«*'S»«<eaMc»a«« SZIKHÁZ. MŰVÉSZET /iluitykayék otthagytak Berlint (saját tudósítónktól) Megírtuk annak idején, hogy jf Kosáry Emma sz^*- es napasra leszerződött öns­­tene Lig berlini a^ge Wift színházához, ahol nagy siker­rel legújabb operettjének, a Nixchen­nek címszerepét. A művésznő most azonban hirtelen megvált a berlini színháztól, felbontotta szerződését és az urával, Bullykay Ákos zeneszerzővel együtt hazajött Budapestre, ahová tegnap este érkezett meg a mű­vészpár. Munkatársunk ma fölkereste Bu­lykay Ákost, aki az érdekes színházi incidensről a követ­kezőket mondotta el: — A hír, mint a mellékelt ábra mutatja, igaz. Otthagytuk Berlint. Itthon vagyunk. Feleségem fel­bontotta szerződését Saltenburg igazgató színházával,­­ ahol még ötvenöt előadásra lett volna kötelezve.­­ Hogy miért? Mert elment a kedve attól, hogy tovább játsszon. A szerződés ugyanis úgy történt, hogy a Nixchen bemutatása előtt megnéztünk egy előadást Waltenburgnál s az előadás olyan tisztességes volt, hogy a feleségem elfogadta az igazgató szerződési ajánlatát, hogy Strauoss új operettjének primadonna­szerepét eljátssza. El is játszotta és, mint Pesten is tudják, a bemutatónak határozottan nagy sikere volt. Eleinte minden jól ment , amíg Berlin belső kerü­leteiből rekvirálódott a közönség, mely nagy meg­értéssel honorálta az operett, az előadás és elsősor-­­­ban feleségem alakításainak finomságait. Amikor­­ azonban ez az en­te-közönség elfogyott, a külvárosi­­ közönség már nem méltányolta a színház profunk-­­ cióit és ennek megfelelően az előadás is kezdett, s mint színházi nyelven mondják, „lerongyolódni". Ter-­­ mészetes, hogy a feleségem nem volt hajlandó ezeken­­ az előadásokon tovább is közreműködni, felbontotta szerződését és negyvenöt előadás után — velem­­ együtt — elhagyta Berlint. -­- Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Saltenburg színházán kívül, az egész színházi Ber­linnel szakítottunk. Ellenkezőleg. Feleségem­, mi­­előtt eljöttünk, szerződést kötött Berlin legelső ope-­­­rettszínházával, a ,, Neues Operetten-Theater“-rel, ahol, mint ismeretes, december 16-án fogják bemu­tatni Lehár Ferenc Frasquita című új operettjét, melynek vezető női szerepét, a szerződés szerint, a feleségem fogja játszani. Ezenkívül az én operettem, Az ezüst sirály berlini bemutatójára is előre készü­lünk, úgy hogy mi csak addig maradunk Pesten, óráig Berlinben megkezdik a próbákat. Akkor mind a ketten visszamegyünk, csak éppen a Saltenburg színházát fogjuk, elkerülni. — Az új operettem — mondotta kérdésünkre Buttykay — hamarosan elkészül. Földes Imre és Bródy Miksa pompás szöveget írtak és mondanom se l­ett, hogy ragyogó szerepe lesz a feleségemnek. Hogy a bemutató hol lesz, még nem tudom, de min­denesetre ott, ahol a feleségem játszhatja a vezető­ Szerepét. Remélem Pesten . . . (*) A Falu rossza huszonnétöítször. A Vígszínház­ban ma este huszonötödször játszották el a Falu rosszá-t, akin ma sem látszott meg a sok évtizedes múlt, ma is olyan friss, mint volt hajdan, vagy hogy közelebbi hasonlatosságot keressünk, mint két hó­nappal ezelőtt, mikor újra életre szólította a Víg­színház. A mai ünnepszámba menő előadás csak te­tézte a szereplők sikerét. Molnár Aranka Bátki Ter­csije, Fedák Sári Finom Rózsija, Hegedűs Gonosz Pistája és Csortos Göndör Sándorja ma sem tévesz­tette el hatását s a zsúfolásig telt színház premier­­hangulatú tetszése uj jubileum felé indítja el a Falu rosszá-t. (*) A molnár és gyermeke. A zsugori molnár megrázó históriáját a mindszenti tradíciónak meg­felelően ma este is előadták a Budapesti Színházban. Az igazgatóság komolyan vette a főváros tanácsának rendeletét, mely a mindenszentek! kivilágítást eltil­totta és a tehető legdiszkrétebb félhomályban jelení­tette meg Raupach idegrázóan tanulságos színjátékét. A nézőtéren a fiatal villany,oskálaüzese, keresedő to­vábbszolgáló altisztek és csikágói családi együttesek ereiben többízben megfagyott a vér, aminek n­emcsak a darab izgalmas szövevénye volt az oka. Viszont meg kell állapítani azt is, hogy a szereplők, akiknek nagyrészt a lepedőben játszotta meg a darabban nyüzsgő kísérteteket, szintén a legteljesebb hidegvért tanúsították. A közönség sokat tapsolt a kitűnő elő­adásnak és utána vadul megrohamozta a jó, meleg villamosokat. (.*) A Király-Szinház legközelebbi újdonsága. A hollandi menyecske nagy sikere ugyan jóidőre biz­tosítja a Király-Szinh­áz műsorát, ez azonban nem zárja ki, hogy a direkció má­­r most gondoskodjék a legközelebbi újdonságról. Eszerint a Király-Színház legközelebbi újdonsága valószínűleg eredeti magyar operett, Kardos Andor és Nádor Mihály operettje lesz. Ennek az operettnek a szövegét a Bécsbe költö­zött Kardos Andor eredetileg német nyelven­­irta meg és Strauss O Oszkár vállalta a megzenésítést.­­ Utóbb azonban Strauss , talán a Nixchen berlini­­ kudarca miatt, elállt a partitúra elkészítésétől, amit azután Nádor Mihály, a Király­ Színház karmestere,­­ a tehetséges zeneszerző vállalt el. Az operettet tehát nem Bécsben, hanem Pesten fogják bemutatni, a primadonna-szerepben, amit eredetileg Fedáknak, majd Kosárynak szántak a szerzők, Péchy Erzsivel, a táncos-komikus szerepében pedig valószínűleg Hal­­may Tiborral. (*) Új szépirodalmi lap. Nov. 10-én új magyar szépirod­almi folyóirat jelenik m­eg Új Otthon címén. A lap főszerkesztője Ambrus Zoltán, a Nemzeti Szín­ház igazgatója. Az új lapot, mely havonként háromszor jelenik meg — minden elsején, tizedikén és huszadi­kán —, a Révai­ Testvé­rek ad­ák ki. Az első szám irodalmi szenzációja: Ambrus Zoltán új regénye. (*) E­lkelő társaságba visz a Vígszínház szom­bati újdonsága, a Naplemente. Pierre­­ Wolff méltó utóda azoknak a színpadi íróknak, akiknek művei­ből szerettük meg és tandjuk nagyrabeCSÜlni a nagy frap­la szalondarabokat. Finom, elegáns hang vonul végig a Naplementén, amelynek izgalmas facselek­­ményét kedves, mulatságos epizódok tarkítják. Pierre Wolff kitűnően ismeri a színpadi hatások titkát, és jobbnál-jobb szerepeket írt ezúttal is. Paris egyik legkiválóbb művésze, Francon, játszotta Fabrégest, a Naplemente hősét, akinek rendkívül érdekes, sok­színű alakját Hegedűs Gyula fogja nálunk kreálni. Rémon Jacqueline szerepét a szerző az ünnepelt Prevost Jeanne számára írta; nálunk Gomb­aszögi Frida játssza a hősnőt. Kedves páros jelenete van Makais Margitnak­ Szerémy Zoltánnal, aki ezúttal mint rendező is szerepel. Boross Géza egy nyolcvan­­éves herceg figuráját viszi színpadra. Először lép föl még Slarmos Ilona és Lázár Mária is és először ját­szik új szerepet a Vígszínházban Füzes Anna. Két kis ballerina kedves alakját személyesíti Korányi Mária és Takács Klári, és Bárdi Ödön rokonszenves m­as­dákot ad. A Naplemente főpróbáját pénteken pontban féltizenegy órakor tartják meg. (*) ,,A kottánál menyecske", Kálmán Imre világ-, hírű ope­­­tje a Király­ Színházban is a külföldhöz méltó nagy sikert aratott. Nálunk is minden bizony­­nyal eléri azt az előadási számot, amelyet minden nagy külföldi városban elért. (*) Az Ördög kétszázadik előadása­­ leszi csütör­tökön a Vígszínházban. Olyan jubileu­m ez, amilyet magyar vígjáték még nem ért meg. Molnár Ferenc diadalmas művét a­.Világ minden kulturnyelvén és a világ minden táján játsszák. A­ Vígszínház 1907 ápri­lis 10-ét­ mutatta be, a carts­zerepben Hegedűs Gyulá­val, akinek ez a leghíresebb alakítása. Utána a világ legkiválóbb színészei : Zacconi, Bassermann, Kramer, az angol I­yn Ha­ rd­ing, az amerikai Arliss és Stevens, a hollandi VVeer Antre, a román Licu sikert sikerre­l halmozott ezzel a parádés szereppel. Maidneta mind a kétszáz előadáson­ játszotta Jolánt, az ördög gyönyö­rűen megrajzolt hősnőjét Varsányi Irén, mély emberi művészettel. Szemtelen Elza szerepét Gombaszögi Ella játssza, János festőt Kertész Dezső. Selyem Cinka finoman rajzolt modelljét Hegedüsné kreálta és ő játssza most ő is, valamint Szerémy is a premier óta kitűnő személye Sítője Lászlónak. A jubileum alkalmá­ból a második fesvonás epizódszerepeit újra kiosz­tották és a legapróbb szerepet is jónevű­ színész adja, hogy az előadásnak ez a része is minél tökéletesebb legyen. (*) A Hazatérés gyönyörködteti ma, szerdán a Vígszínház közönségét. Főszereplőit : Varsányi Irén, Gazsi Mariska, Csortos, Tanay, Kertész, Szériáig, Zátony. (*) A „Színház", Molnár Ferencnek a Magyar Színházban színte kerülő új darabja iránt oly példát­lanul nagy az érdeklődés, hogy az egész hétre már tegnap az összes jegyek elkeltek. (?) A harmadik zsúfolt hús gyönyörködik írta este a Mátyás szerelme várszínházbeli előadásán. A pompás zenéjű, jókedvű dalosjáték vastapsos sikert hozott a négy főszereplőnek: Papp Manóinak, Bu­da ünnepelt primadonnájának, Nagy Pálnak, az uj­pesti bonvivánnak, a Víg Déry Rózsinak s a fiatal, fürge táncoskomikus ifj. Latabár Kálmánnak. Az előadás 7 órakor kezdődik s végeztéig tart az ingyenes siklóközlekedés.­(*) Három premier vett A gazdag leány első há­rom előadása, az ünneplések és a kihívások szaka­datlan sora. Mindhárom előadáson számtalanszor a lámpák elé tapsolták a népszerű szerzőt, Szenes Bé­lát és a­ kitűnő főszereplőket: a vendég T. Forrai Rózát, továbbá Sim­onyi Máriát, Petheöt, Bérczit, Vaszari Piroskát, Z. Hahnel Arankát stb. Kirobbanó nevetések és nyiltszini tapsok jutalmazták a darab elmésségeit és lélegzet visszafojtva, kisérte a közön­ség az érdekes akció minden mozzanatát. A gazdag lány sikere minden jel szerint még a másik Szenes­darabnak, a Buta ember-nek sikerét is felül fogja múlni. (*) A Magyar Kir. Operaházijai Mentben állít, tel­jesen újjáalakított Blaha Lujza­ Szính­ázat, ahol An­­gyén,­Drasche , és Zágon rendkívül mulatságos ope­rettjét, a Déli­­ herceg­et adják, a legelőkelőbb kö­zönség látogatja, amely az énekszámok nagy részét megismételteti és gyönyörködik a pazar fényű és finom ízlésű új színházban. (?) A Boleyn Anna film az Urániában ma 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra. (,*) A legszínesebb alakításokra nyújt alkalmat az Andrássy­ úti Színház népszerű gárdájának s­ő­ két vendégének, Z. Molnár Lászlónak és a kis Jaczkó Csálnak a rendkívüli sikerű új műsor, melyet lankadatlan érdeklődéssel és viharos tapsokkal ju­talmaz a h­ap-nap után zsúfolt házak közönsége. (?) A Blaha Lujza­ Szính­ázban, amely a Magyar Kir. Operával szemben, a főváros legjobb helyén fekszik, a nézőteret megtöltő előkelő, közönség ál­landó négy tapsokban­­ részesíti Horthy Hannát, Abon­yi Mariann­, Rozsnyai Illonát, Gáléitót, I­jváryt, Szemerét, Fülöpöt és Asztalost.­­*) A Boleyn Anna film .* Urániában ma 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra. (?) Színházak mai műsora: Operaházi Tosca (7). — Nemzeti SzínMS: A l'írl­í ihásszá (7). — Vígszínház: Hazatérés (Vs8). — Renaissance-Színház: A kék egér (9). *— Magyar Színház: Színház (…,48) — Király-Színház: A hollandi menyecske (8­). — Városi Színház: A hegyek alján (7). — Belvárosi Színház: A gazdag lány CA81. — András Gy­uli Színház: Egy félóra, Billiárd, Palika stb. (8). — Blaha Lujza-Szín­­ház: Délibáb herceg (8,48). —­ Apolló-Szinpad: A vészkijárat, Kapukulcs. Kacagj Bajazzo (8). — Intim- Kabaré: Illúzió. Mari, Piros rózsa stb. (7). — Fővá­rosi Orfeum: Az új novemberi műsor ('/48) .— Bottai- Orfeum: Az új novemberi műsor és a .,28"-os (7). — Bottai-Ancsó: A milliomos soilőr és Beatrice házas­sága (5, 7, 9). — Mozgókép-Otthon: A stambuli szűz (5, 7, 9). — Tivoli: A titokzatos idegen . 1—II. (5, 7, 9). — Renaissance-Mozgó: Boleyn Anna (Vt), i/szb — Kamara-Mozgó: Harry Pici, Pygmal­ort (4, 5/16,­­8, 9). — Helikon: Oceania, Chaplin a hárem­ben (5, 7, 9). — Uránia: Boleyn Anna (6, 7, 9).­­— Omniai Nob­ody: Oceania (5, 7, 9). — Olym­pia: Az áldozat, A három nagynéni (5, 7, 9). — Fővárosi Nagymozgat A -sátán fiai I., Égő forrás (5, 7, 9). • 1. Eladások (*) Modern irodalmi előadások. Schöpflin Aladár az új n­­agy­né liláról, Kuncz Aladár a modern magyar regényírókról és a legújabb világirodalmi áramlatok­­ról, Hanti Rezső Dániéról, Gerevich Tibor a festészet új irányairól és Fedél­né. dr. Szilágyi Ágota a leg­újabb angol irodalomról tartanak sorozatos előadáso­kat dr. Lázár Piroska Modern Líceumában. Jelent­kezni lehet naponként 11 és 1 óra között, Személy­­oök­ utca 21. sz alatt. Hangversenyed (?) Piccavti kamaraénekes áriaestje november 6-án. J­gyek Rózsavölgyinél. (*) Hermán Mili, a kiváló hegedűmű­vésznő, no­vember 3-ra hirdetett estélyét november 11-én tartja meg. (Harm­ónia.) (?) Bender Pál még nem érkezett meg. Felkérjük a közönséget,­hogy telefonon érdeklődjék mai estélye megtartása iránt. (Harmónia.) (*) Grü­ndlné Szász Erzsit már régen nem hal­lotta közönségünk. A kitűnő művésznő november 15-ei dalestélyén gyönyörű műsorral fogja közönsé­gét gyönyörködtetni. (Harmónia.) Filmszínházak (?) Mozgókép-Otthon. Két hét óta tele van a fő­város Amerika legnagyobb szenzációjának, a Stam­­buli Szűz-nek a hírével, a páratlan Priscilla Dean nagyszerű alakításában. Ez a pompás filmmű­ ma és holnap megy utoljára, épp úgy Zigotlo legkitűnőbb burleckje, A kőbányában. A szegedi egyetem avatá­sáról és a legújabb világeseményekről készült filmek egészítik ki a nagyszerű műsort. & I* 9 VILÁG, 1921. nov •• Mé * 7

Next