Világ, 1922. április (13. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-26 / 94. szám

1977 április 20. — A főváros Duna-uszodája. A főváros pénzügyi bizottsága ma délelőtti ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a főváros saját kezelésében új Duna-uszodát állítson föl. Az elfogadott árjegyzék szerint a havi­jegy 300, az idényjegy 600, tanulók részére a havi­­jegy 225 korona lenne. A napijegy szekrényhaszná­ lattal 20, kabinjegy 25, fürdőruha 4, lepedő 5, törül­köző 2 korona, ötven fürdőnapot véve számításba, a bevétel 1.363.750, a fenntartási kiadások az idén 80.000, jövőre 245.000 koronát tennének ki. Az ülésen többen felszólaltak a terv ellen, végül azonban elfo­gadták. Ezután több kisebb ügyet intéztek el. A Ke­resztényszocialista Kereskedelmi Alkalmazottak Szö­vetségének segélyét 4000-ről 10.000 koronára emelték föl és hozzájárultak a VII. kerületi elöljáróság elhe­lyezésére szolgáló bérházak átalakítási költségeihez. — Orvosi dir. Dr. Holtmann Arthur külföldről hazaérkezett. Bőrgyógyászati, urológiai, kozmetikai rendelését Teréz-körut 18. sz. alatt újból megkezdte. Rendelés (hölgyeknek külön) egész nap. — Az időjárás. Az időjárási helyzet lényegében nem változott. Egy-egy légnyomás-depresszió van az Északi tenger és másfelől Középolaszország fölött. A nagy légnyomás délnyugaton van. Az idő nyuga­ton túlnyomóan borult, sokhelyütt esős és aránylag hűvös. Hazánkban szórványosan kevés eső esett, hő­mérséklet valamelyest emelkedett. Időprognózis: változékony, enyhe, esőre hajló, később megélénkülő szelekkel hűvösebb. — Gyanús hadifoglyok. A belügyminiszter arról értesítette a vármegyék törvényhatóságait, hogy a tavasszal mintegy 8000 hadifogoly érkezik haza Oroszországból. Miután a hadifoglyok 70 százaléka teljesen megbízhatatlan és kommunista érzelmű, a miniszter óvatosságra inti a hatóságokat és rendeleti úton szabályozza a foglyokkal szemben való bánás­módot. * Fejfájások igen gyakran meg nem felelő bél­­működésre vezethetők vissza és megszűnnek ön­­maguktól a székelésnek Hunyadi János (Saxlehner) vizzeli szabályozása által.­­ Saját érdekében! Használt férfiruhát, fehér­neműt, szőnyeget stb. ha­­elad, hlvassa Rottenberget, Király­ u. 40. Telefon 05—24. SZÍNHÁZ, művészet Beszélgetés Bassermeiera (A Világ tudósítójától.) Néhány hét óta csendes elvonultságban él Budapesten Albert Bassermann, a németeknek Wegenerrel és Moissival legnagyobb színművésze, a berlini Hegedűs Gyula. Az új Conti­­nental-szállóban lakik a feleségével, aki néhány napja ágyban fekevő beteg. Amikor belépek, ezekkel a szavakkal fogad: — Amint látja, egyelőre betegápoló vagyok Pesten. Erőteljes alakja megfinomult, megnyúlt, ariszto­kratikusan előrehajló, az arca intellektuálisan szelíd, átszellemült, szép kulturfej, emlékeztet Gerhart Hauptmannra. Egy kicsit emlékszik rám. Nagyon megörül, amikor rám ismer. Berlinben találkoztunk először. Nagyon régen, még a háború előtt, Brahmnál, a Lessing­ Theaterben, ahol akkor próbálták Molnár Ferenc világnak indult színművét,­­az Ördög­öt, Bas­sermann játszotta a címszerepet. — Azok szép idők voltak — mondja a művész, ■— nagy sikerem volt, csak az a furcsa, hogy azóta se Molnár-szerephez, se magyar darabhoz nem ju­tottam. Pedig úgy érzem, nem ártottam volna oda­haza a magyar daraboknak, úgy érzem, hogy jól összeférnénk. Az is furcsa, hogy most már hetek óta vagyok itt és nem játszom. Jártam itt Brahm­­mal és Reinhard­tal többször is és megszoktam, hogy minden este játsszam. Most olyan elhagyottnak ér­zem magam, hogy nem játszhatom, úgy vágyódom a pesti színpadra. Elkényeztettek, szereltek, meg­becsültek, nem csoda. Imádom a budapesti közön­séget és nemcsak hiúságból. Jövő esztendőre eljövök ide Róberi Jenővel, a bécsi Renaissance-Bühne együt­tesével és játszani fogok. Boldog vagyok, ha erre a napra gondolok. Remélem, még nem felejtettek el. — Azért ne higgje, hogy most tétlenül töltöm itt a napokat. Dolgozom. Filmezek. Naponként ki­járok felvételre az atelierbe és már a Balatonnál is voltam. Nagyszerű. Nem is tudják, mekkora kincs van a birtokukban. Szeretem a filmet és igazán nem csupán gazdasági okokból, hanem művészi szem­pontokból is. Valahogyan úgy van, hogy a vásznon még annyit se lehet „svindlizni“, mint a színpadon. A színpadon játszani annyi, mint szóbelileg intézni el a dolgokat, a filmen, hogy úgy mondjon, írásban kell adni mindent. Egy kézmozdulatot, egy arcizom­­rándulást, egy fölösleges lépést sem lehet letagadni. Ott van minden írásban, akarom mondani, lerög­zítve a vásznon. Nagy fegyelem, nagy önuralom kell s a színészi hatás sok hálás eszközéről kell lemon­dani annak, aki a filmen is művész akar maradni. És csodálatos, hogy maguknál mennyi ilyen művész van. Ma, egy napon négy ilyennel ismerkedtem meg künn a telepen. Sajnos, csak a Pethes nevére em­lékszem. Milyen karriert csinálhatnának ezek az urak odakünni ? Mindenesetre örvendetes, hogy Budapesten a film nem szakította el annyira a színészeket eredeti hivatásuktól, mint például Berlinben. Ennek termé­szetesen elsősorban gazdasági okai vannak. Nekem, ■BtgBftsáe, sikertan a fi­jáét is gonghoz jutnom és megmaradni a színpadnak is. A jövő szezonban például Berlin különböző színházaiban eljátszom III. Richárdot, Macbethet, több Ibsen-, Hauptmann- és Sh­aw-szerepet, köztük A társadalom támaszai-t, a Kaiser Karl's Geisel-t és Az ördögök cimborájá-t, azután egy új, nagyon lehetséges német drámaíró­nak, Ernst Lissauer-nek General Jorg című darabját. Ebből a kivonatos programaiból is láthatja, hogy nem szakadtam el a színpadtól. Most egyébként nagy dilemmában vagyok. Ajánlatot kaptam egy budapesti hangversenyvállalattól, hogy tartsak itt egy előadó­estét. Megvallom, nagyon izgat a feladat. De ször­nyen félek. Eddig kétszer lé­ptem fel mindössze pó­diumon. Egyszer Berlinben óriási sikerrel, egyszer pedig Frankfurtban mérsékeltebb külső hatással. Nem elemem a hangversenydobogó, nem is készül­tem, nem is nagyon készülhetek már, könnyelmű­,­ségre nem vállalkozom, mindenekfelett pedig olyan nagyra becsülöm a pesti közönséget, hogy nem is vállalkozom felemás munkára. Vagy, vagy! Minden­esetre alszom még egyet az ajánlatra, aztán majd meglátom ... Végül még a pesti színházakról beszélgettünk. — Eljárogatok a színházakba — mondja Basser­mann — és érzem, hogy nagyszerű színészeik van­nak és nagyszerű színészkultúrájuk. De sajnos, nem tudok magyarul, nem értem az előadásokat. Gyak­ran járok az Operába. Mondhatom, európai intéz­mény. A napokban voltam a Folies-ben, ott németül is játszanak. Ott van egy színész, stoff-nak hívják. Ragyogó. Ha magyarul tudnék, nyilván még vagy húsz ilyen nevet sorolhatnék fel. Mosolyog. Kezet fogunk. — A viszontlátásra! — mondja, — ha ma éjjel jól alszom, jövő héten, a Zeneakadémián . . . Relle Pál. (*) Op­ óraház. A Ring ciklusában kedden Sieg­fried került sorra. Szereplői Burián Károly mellett B. Sándor Erzsi, Basilides Mária, Haselbeck Olga, Szemere Árpád, dr. Pogány Ferenc, Déri Jenő és Wencell Béla. Az előadást Kerner István vezette és Mihályi Ferenc rendezte. (*) Három a gavallér. (Bemutató a Várszínház­ban.) A Várszínház újdonsága, a Három a gavallér, fordulatos szövegével és lágy muzsikájával a mai be­mutatón háromórás vidám és kellemes szórakozást nyújtott közönségének. Berte Heinrich legújabb ope­rettje mindazt adja, ami az operettkedvelőket ál­landó kellemes érdeklődésben tartja. Talán ennél többet is. Az ötletek folytonos láncolata és a mu­zsika értelmes beleolvadása a prózába, különleges zo­mánccal vonja be a három, üdén nyargaló felvonást. Az operett sikerre juttattásában nagy része volt a kitűnő összjátékna­k. Bánffy Annie értékes énektudá­­sával és temperamentumos játékkészségével a bemu­tató középpontjában állt és méltán érdemelte meg a közönség gyakran fölzúgó tapsviharát. Kiforrott szub­­rett, aki erős kézzel tartotta mindvégig a főszerepet. A két másik nőszereplő, Marczinka Vica és Orbán Viola, tudásuk legjavát adták. A három gavallér: Nagy Pál, Latabár Kálmán és Wessely Pál, hálás sze­repüket sikeresen oldották meg. A rendezésért Nagy Pált illeti a dicséret.­­*) Hangversenyek. K. Félegyházy Anna újabb dalestélyére is szépen megteltek a Vigadó nagytermé­nek széksorai. A közönség szívesen tapsolt minden szám után. Különösen nagy sikere volt Rényi Aladár új szerzeményének, amely épp olyan invenciózus és finom művészi munka, mint a kitűnő komponista min­den opusa. Zsámboky Miklós cellajátéka általános tet­szést vívott ki. — Schwalb Miklós, Dohnányi Ernőnek egyik legtehetségesebb növendéke önálló estélyén technikában és előadásban egyaránt kiválót produkált. — Torday Zsigmond tenorbuffo, néhai Anthes mester kedvelt tanítványa nagyon kedvező bemutatkozásáról kell még megemlékeznünk. (*) Zongoraest. Marschalka Mignon, a nagy­­tehetségű fiatal zongoraművésznő, mielőtt idehaza bemutatkozott, a külföld metropolisaiban szerzett el­ismert nevet. A­­ háború előtt Párisban voltak jelen­tős sikerei és szolid technikával megalapozott, elő­adásában elmélyedő játéka a német hangversenyter­meknek is jó ismerőse. Idei második önálló estélyén gazdag műsort játszott végig nagy dologi készséggel és művészi formájú előadással. Sok lelkes ovációval köszönte a közönség a műélvezetet. (*) Táncest. Zahler Magda a múlt évben tűnt ugyan csak fel, de olyan nagy és általános sikerrel, hogy nevét egy csapásra ismertté tette. A hazai ba­bérokat az idén már amerikai diadalokkal is gyara­pította és így érthető az a rendkívüli érdeklődés, mely a hanyatló szezonban­­is zsúfolásig megtöltötte a Vi­gadó termét. A fiatal táncművésznő Dienzl Oszkár mű­vészi zongorajátékára klasszikus műsort fejtett. Chopin-, Rachmaninoff-, Brahms-, Debussy-, Mozart-, Gril­ spmuzsika volt programmon. Zahler Magda nem­csak technikai tudásban haladt sokat a múlt év óta, de egyénisége is határozottabb, mimikája kifejezőbb, mozdulata pla­sztikusabb lett. Kosztümjei most is szen­zációsak, de nem a külsőségeké, hanem a tartalomé volt az igazi és megérdemelt siker. (*) Bemutató a Vígszínházban. Irodalmi ese­ménye lesz a jövő héten a Vígszínháznak, bemutatja Szép Ernő színdarabját, a Vőlegényt. A kiváló poéta,­ akinek mér színpadon is jelentős sikerei voltak (az Egyszeri királyfi, Május, a Patika), egészen újszerű, érdekes, rikató és kacagtató munkával lép a közönség elé. A háromfelvonásos színdarabban, amelyet a szerző komédiának nevez, a legderültebb komikum a legmeghatóbb költészettel váltakozik, figurái mind az életből valók, frappánsak és rendkívül szeretetremél­­tóak. A Vígszínház a kitűnő szerzőhöz méltó szerep­­osztásban mutatja be Szép Ernő színdarabját. A fő­szerepeket Varsányi Irén, Csortos és Hegedűs játsszák. Kívülük a színlapot Gombaszögi Ella, Tanay, Vend­reg, Szerémy, Kende Paula, Bálla Mariska, Lázár Mária, Sittkely Irén, Radó Teri, Stoll Sári, Dénes és Berczy nevei díszítik. Új díszletek készültek az újdonsághoz, melyet ifj. Vajda László rendez. (*) Már az utolsó próbák folynak Hatvany Lili Első szerelem című darabjából­, melynek szombati bemutatójára, valamint vasárnapi második előadá­sára az összes jegyek elővételben elkeltek. A pró­bákból ítélve, a Magyar Színház nagy sikerekben gazdag műsora újabb sikerekkel fog gyarapodni. (*) Az Aranyborjú 25-ödször kerül színre szer­dán a Vígszínházban. Herczeg Ferenc gyönyörű víg­­játékában ezúttal is mindazok játszanak, akik az Aranyborjút a premieren diadalra vitték. (*) Csütörtökön jubilál az Andrássy­ úti Színház rendkívüli sikerű új műsora, melyet már a huszon­ötödik előre eladott táblás ház kacag és tapsol végig, ünnepelve a színház népszerű együttesét és annak illusztris vendégét, é­ Forrai Rózsit (*) A szép Galath­ea, Suppé bájos zenéjű, klasz­­szikus vígoperáját pénteken mutatja be a Városi Színház elsőrangú szereposztásban. A címszerepet, melyet a szerzők a híres Geistinger Pepinek írtak, Aquila Adler Adelina, Ganymedet a nagytehetségű Nagy Izabella, Pygmaliont Gábor József, Midast dr. Dalnoki Viktor, az Operaház kiváló művészei éneklik. A víg zeneirodalom gyöngyével Ámor játé­­kai, Mozart klasszikus hallétje kerül színre. (*) A Göth-pár vendégjátéka lesz az Apolló- Színpad 29-én, szombaton bemu­tatásra kerülő új műsorának szenzációja. Góth Sándor és Góthné Kertész Ella kivételes képességeihez méltó szerepe­ket kaptak Harsányi Zsólt végtelenül mulatságos, el­més és finom egyfelvonásosában, melynek Gazsi és Mecedes a címe. Az illusztris művészpár partnerei Pártos, Faragó Sári és Berky Kató. Rózsahegyi Kál­mán, az Apolló-Színpad nagynevű állandó vendége, Karinthy Frigyesnek a Dráma című tréfájában lép fel. A kis darab másik pompás szerepét Salamon játssza. Kívülük Rittkának jutott még hálás feladat. A műsor külön nagy értéke lesz Harsányi Zsolt ope­rettje, Az órás- és ékszerész-bál, amely a szokványos operettmókán messze túl a legkedvesebb és legmu­­lattatóbb vígjáték színvonaláig lendül. Az operett ze­néjét Losonczy Dezső írta, szerepeit Kondor Iboly, Boross Géza, Győri Matild, Pártos, Ross, Salamon és Rittka játsszák. Az egyik női főszerepre Takács Klá­rit, a Vígszínház tagját sikerült vendégül megnyerni. Az ötletes táncokat dr. Erdélyi Géza tanította be. Kitűnő bohózatot írt erre a műsorra Kőváry Gyula Csalétek címen, amelyben Haraszthy Mici, Herczeg, Pártos és Berky Kató játszanak hatásos szerepeket, Békém­ kacagtató tréfájában, A manikűr-szalonban, ő maga és Haraszthy Mici lépnek fel. Nagyszerű ma­gánszámok egészítik ki a műsort. Harsányi, Zágon, Harmath, Mihály István, Nóti Károly és Balassa Emil Írták a dalok szövegét, zenéjüket pedig Lo­sonczy, Nádor és Pallós, Kondor Ibolya, Boross Géza, Aldory László és Saásdy Alice éneklik a nagy gond­dal megválogatott dalokat. Békéül konferansza ter­mészetesen most is sok kacagást igér. Az új műsor nyilvános főpróbája szombaton délelőtt 11 órakor lesz. Az arra jogosultak az Apolló-Színpad irodájában vehetik át jegyeiket. A premier jegyei a pénztárnál, azonkívül „Színházi Élet“-nél és Bárd jegyirodájában kaphatók. (*) Ditrói Mór kiváló rendezésében folynak A tyúkketrec házi főpróbái a Renaissance-Színházban. Az utolérhetetlen francia szellemességtől sziporkázó vígjátékban nagyszerű feladathoz jutottak Rajnai Gábor, Virányi Sándor, Csatay Janka, Gách Lilla, Tóth Böske, valamint a színház többi elsőrendű tag­jai is. Az első előadásokra jegyek már csak korlá­tolt számban kaphatók. (*) Színházak mai műsora. Operaház: Pillangós kisasszony (7). — Nemzeti Színház: A falu rossza (7) . — Vígszínházi Aranyborjú (8). — Magyar Színház: II. Lajos király (V28). — Király­ Színház­, Babavásár (V28). — Városi Színház: A hamburgi menyasszony (7). — Belvárosi Színház: A szerelem elmegy (V28). — Renaissance­ Színház: A jó fiú (7). — Blaha Lujza-Színház: Toto (V18). — Andrássy-úti Színház: Szaharadzsa gyöngye, Teréz színésznő lesz (8) . — Várszínház: Három a gavallér (7). — Apolló-Szinpad: Ki nematolokot empográf­ (V28). — Fővárosi Orfeum: A császárper (V28). — Royal-Orfeum: Aranymadár (VHS). — Intim-Kabaré: A nagysikerű műsor (18). — Mozgókép-Otthon: Ha egy férfi iga­zán szeret, Nan házassága (5, 7, 9). — Royal-Apolló: A tüzes vas (5, 7, 9). — Kamara-Mozgó : Lengyelvér (5, 7, 9). — Renaissance-Mozgó: Gróf Monte Christo (Vb5, Vili). Uránia: Lady Hamilton I—II. (4, 6, 8, 10). —­ Omnia: Töviskoszorú, Egy viharos éj­szaka (5, 7, 9). — Flerikon: Töviskoszoru, Egy viha­ros éjszaka (Vi6, vs8, V2IO). — Olympia: Innocent, Fánika (5, 7, 9). —­ Corsa: Ha egy férfi igazán szeret, Nan házassága (4, %6, ,^48, VUO). * Előadásod ’(*) Lányi Sarolta szerző­ estje május 9-én, kedden este fél 9 órakor lesz a Zeneakadémia nagytermében. Közreműködnek: Basilidcs Mária, Szabados Piroska, Baló Elemér, Horváth Henrik, Lányi Viktor, Palló Imre, Tóth Árpád. Jegyek 20—150 koronás árban Rózsavölgyinél és Lukács könyvkereskedésben (An­­drássy­ út 6.) kaphatók. (*) Ady Endre-matinén (áprilisi 30., †/ill., Zene­akadémia) résztvesz Budapest egész diákifjusága. Diákjegyek (10—30 K-ig) Bárd, Zeneakadémia, Nép­­szava. (Erzsébet körút 35.1. VILÁG friguli is Mit Stern József. r.«z. Kálvin-tér 1* Szerda

Next