Világ, 1922. október (13. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-15 / 235. szám

Vasárnap SZÍNHÁZMŰVÉSZET Három nővér Bemutató a Vígszínházban Milyen szép az élet, de jó élni ! Az ember tán­­npelni, ugrálni, ujjongani szeretne, amikor a Vígszín­házból kilép a zsibongó pesti utcára. Ez az érzés a temetőből j­övöké, akik meghatottam összetörve, könnyes szemmel örülnek, hogy mást temettek és nem őket magukat. A gyász a mások elmúlásáért és az öröm a legkisebb élet prokr­ngációé­r­t rokonok. "Csehov drámája, a Három nővér ma ezt a rokoni fllelkezésit, az érzéseknek ezt a halálosan, vidám és hahat­ásan szomorú összetoorulását váltotta ki a kö­zönségből. Az orosz ősz vigasztalan melankóliája, az lélet avar illata sóhajt le Csehov színpadáról: temető­ben járunk, lelkek temetőjében, vágyak temetőjében, akarások temetőjében, orosz temetőben, de ez a te­mető szép, mint a génuai, dicső, mint a Piere-La­­chaise, reménytelen, mint a falusi ó-temető, ahonnan , olyan szépen, olyan mámorítóan gyönyörű vissza­sírni az életbe, a rossz, komisz, elkívánt életbe, akárhogy­ alkárhová, csak élet legyen. Emberi érzés ez, ha még úgy leplezzük és Csehov­a ezzel az érzéssel küldi vissza közönségét az életbe. Célja­ bizonyára nem ez. Csehov nem fantasztája az életnek és nem is agitátora. Ehhez túlságosan Orosz­országban született Nem transzcendentális természet. Szemét csak szomorúságában veti az égre, de lábá­val mindig a földön áll. Realista és költő. A realiz­mus költője. A szeme objektív­jével nézi az életet és a szivével festi le. A föld-től: tájképfestő, az ember­itől: csendéletfestő. S a föld: orosz föld, terméketlen ugar, mely nem érleli meg a vágyak magvait, leher­ Vasztj­a a feltörekvések mezei virágjait, s az ember:­­ orosz, boldogtalan, a­ki az élet hegyóriásának vág neki és felbukik az orosz rögön. Mindenki hegynek indul és mindenki felbukik ebben a drámában is, mely talán éppen azért nem dráma, mert minden emberének­­egy a sorsa, mert nincs külön sorsa sen­kinek, mert nincsenek ellen­sor­sok, csak egy sors van, a boldogtalanság, a beletörődés, a letörés, a te­mető dermesztő demokráciája: az orosz élet. Mindez túlságosan felhangoló lehet, talán nem is Színházba illően az; egy helyre koncentráltságában talán valószínűtlen is, de Csehov azért költő (és azért nem modern drámaíró), hogy neosaik egy országot feürítsen egy-egy városkába vagy orosz földrongyra, hanem egy egész világot, egy világ minden baját, gondját, átkozotts­ágát. S a három nővér szomorú sorsa és boldogtalan sorsa mindazoknak, akik velük és körülöttük élnek: — egy világ, ahol nem kél fel a nap, nem fakad mosoly, ahol az­ért a kényszerű tunyaság, a szerelem: ősz, az élet, tél, egy világ, az orosz pusztáé s egy fájdalmas, vontatott, szívből sza­­lszadt, mély felhördülés: a Csehové. A Vígszínháztól szép és nagy gesztert, h hogy ezt a darabot ennyi hittel és áhítattal vitte színpadára, Szob Dániel rendezése és az előadás nagyszerű stílus­­tartásával, hangulatával, komoly, becsületes koncep­ciójával, négy felvonáson végig fegyelmezett tempó­jával ünnepi eseménye a mai magyar színpadi kul­­­túrának és életerőnek. A szereplők: Varsányi, Gom­­baszegi, Makay Margit, Lázár Mária, Hegedűs, Leng­­yesy, Tanay, Lukács Pál Szerémy, Kertész, Dénes­­György és a fiatal tíj karakterszínész, Béla Miklós egy-egy tanulmányt igénylő alakítással népesítették be Csehov világát és a szín­padot, mely ma a nagy külső siker megható lemondásával hódolt az iroda­lomnak s a kevesek legértékesebb elismeréséért. (r. p.) A szobrászatot Petri (Pick) Lajos képviseli, aki nem új szereplője a magyar kiállításoknak, bár mű­vészetének gyökerei nem itthon vannak, hanem a belgáknál. Formanyelve és törekvései itt nevelődtek, de e szerzett készségeinek erős karakterlátás, s biz­tos ízlés adnak egyéni szint és jegyet. A portré leg­igazibb területe s egy öreg férfi feje, egyszerű előadá­sával, előkelő művésznek mutatja. Két másik portré s egy táncosnő jó figurája tűnik ki tisztes, jó soro­zatából. Kellemes meglepetés végül Fáy Nándor grafikus, akinek illusztrátori készségét, ötletességét és fantá­ziáját a magyar könyvkiadók kell, hogy értékeljék. Biztos és könnyűkezű rajzoló és mégis amit csinál, sohasem olcsó, akár vonalban dolgozik, akár szín­ben, mindig finom és művészi. Figurái erős ember­ismeretet és jó látást, kompozíciói a mozgás és ritmus teljes* ismeretét bizonyítják. B. !« (*) Molnár Ferenc premierj­. Október huszon­­nyolcadikára tűzte ki a Magyar Színház az Égi és földi szerelem bemutatóját. A próbák kora reggeltől szinte az esti előadás megkezdéséig folynak Molnár Ferenc vezetésével, és így az előadás nagyjából ki­alakult már. Az Égi és földi szerelem méretei szerint is kiemelkedik a Molnár-drámák sorából, és az elő­adás csak éjfél felé fog véget érni. A női főszerep kivételes dimemzióival, széles skálájával, hatalmas fokozásaival, a fantasztikum felhőibe emelkedésével olyan nagy erőkifejtést követel, hogy a Magyar Szín­ház csak hetenként négy estén tűzheti ki majd mű­sorára az Égi és földi szerelmet, és ezért Molnár drámája előreláthatólag a színházi év végéig fogja dominálni a Magyar Színházat, ahol azt beszélik, hogy az Égi és földi szerelem csodálatos kvalitásai­nál fogva, de az előadás által is a jövő szombat esti premier lesz a színház történetének legnagyobb ese­ménye. A premiert természetesen nemzetközi közön­ség fogja végignézni, hiszen külföldről egyre több helyet foglalnak le a színházi világ képviselői. (*) Hamlet új rendezésben kerül színre hétfőn a Várszínház klasszikus előadásainak során. A cím­szerepet Czakó Pál játssza. A hét többi napjain a Gróf Rinaldó, Baccarat, a nagysikerű Bob herceg s a múlt szezon slágere, az Ördögh báró van műsoron. (*) Schrecker-bemutató Bécsben. Schrecker Fe­rencnek, a modern zeneszerzőgárda egyik legérdeke­sebb tagjának Schatzgräber című dalművét a jövő héten adja először a bécsi állami Opera Swittlek ve­zénylete alatt (*) Operareprizek • Városi Színházban. A Városi Színház november folyamán felújítja a Fra Diapolo-t, a Bűvös vadászt, decemberben pedig Ernanit. (*) Gárdonyi Sándor tánctanár az idei szezont október havában nyitja meg az újonnan berendezett, saját helyiségében, VI., Andrássy­ út 54., földszint (bejárat Eötvös­ utca 17.) alatt, ahol a rendes gyer­mek- és felnőtt-csoportokon kívül 3—11 éves korig baba-tanfolyamot is rendez. Be­íratás naponta délután 4—7-ig ugyanott. (*) A főváros legkimagaslóbb színházi eseménye kétségkívül a Művész-Színpad ünnepélyes megnyitója lesz. Ez a finom kis színház nemcsak az ország leg­kiválóbb íróit szólaltatja meg gazdag megnyitó mű­sorában, de maga köré gyűjtötte a­ főváros egyik legpompásabb művészgárdáját. Elsőnek kell megem­líteni Ódry Árpádot, a Nemzeti Színház illusztris művészét, aki egy kitűnő francia dráma hatalmas szerepében fogja csodálatba ejteni a közönséget* Sziklay József, a Városi Színház népszerű táncos­­színésze, Bús-Fekete László bájos operettjében ját­szik egy pompás szerepet, míg Berky Lili* a színház* kitűnő primadonnája, Lakatos László rendkívül finom vígjátékában kapott egyéniségéhez méltó sze­repet Azonkívül Síró Anna, a Király­ Színház bájos fiatal művésznője, Kőváry Gyula táncos jelenetében fogja minden bizonnyal sikereit gyarapítani. Érdek­lődésre tarthat számot Hegyi Rózsi, a Belvárosi­ Szín­­ház fiatal drámai művésznője is, valamint Békássy Jessy, Mihályi Vilcsi, Kálnay Ilonka, Békeffy László, Gázon Gyula, Erdélyi Géza dr., Heltai Andor és a nagyszerű társulat többi tagja is. A felelősségteljes rendezői munkát Szemere Gyula, a zeneszámok be­tanítását Hetényi Heidlberg Albert végzi. Az első 10 előadásra jegyek már elővételben válthatók a színház pénztáránál délelőtt 9—1-ig és délután 5—7-ig. (*) A Vígszínház jövő hete is a Cserebere je­gyében fog lefolyni. Két este, a keddi és a szombati jut a színház legújabb művészi produkciójának, a Három nővér­nek, Csehov Antal világhírű színművé­nek, amelyet vasárnap délelőtt fél 11 órakor mutat­nak be. A szombati előadás kivételesen tí7 órakor kezdődik. Jövő vasárnap délután a Három a kistanti kerül színre. (*) Változatos műsor várja a Városi Színház közönségét a következő héten is. Kedden a­ Truba­dúr, szerdán a Faust Aquila-Adler Adelina és Kál­mán Oszkár vendégfelléptével, csütörtökön a nép­szerű Bajazzók és Parasztbecsület, pénteken az Álarcosbál, szombaton a Bohémélet, vasárnap dél­után a Hamburgi menyasszony, este Carmen­, követ­kező hétfőn pedig a Pillangókisasszony van missolym. (*) Operettbemutató a Városi Színházban. A Városi Színház első idei bemutatója Búr Fekete László és Jeszenszky Gyula háromfelvonásos regé­nyes operettje, a Raguza hercege. Az operett főszere­peit Petráss Sári, a kiváló vendégprimadonna, Tiszt Karola, Sziklai József és két vendég­ Borost Gin, a népszerű komikus és Szentmihályi Tibor, az Opera­ház ifjú hőstenorja, Örley Flóra, Herti Sándor, Sik Rezső, Gábor Ernő, Pázmán Ferenc és Tarngy Géza játsszák. Az előadást Sziklai József rendez­ és Fridi Frigyes tanítja be. (*) Utolsó előadások a Városligeti Színházban. Ma délután fél négykor és este fél nyolckor kerül utoljára színre a Passió-játék. Jegy az összes irodák­ban £5 a pszí­iáinál. Telefon 35—­65.) október 11i-án hétfőn este 9 órakor mutatja be új műsorát. A műsor keretében fellépnek: Abonyi Marianne (Városi Színház tagja), Barna La­jos, Czobor Ernő, Dénes György (Vígszínház tagja), Ferences Károly, Kábák Győző, Kálmán Erzsi, Kö­kény Ilona (Andrássy-uli Színház tagja), Nagy Iza­bella (Magy. Kir. Opera tagja), Péchi Blanka (Ma­gyar Színház tagja), Pethes Sándor (Nemzeti Színház tagja), Róbert Aranka, Rónai Géza, Sárosi Andor­ (Városi Színház tagja), Szentmihályi Tibor (Magyv Kir. Opera tagja), K. Váradi Olga. (*) Ma délután fél négykor és este fél nyolckor kerül utoljára színre « Passió-játék a Városligeti Színházban. (*) Az Istim-Katta nagyszerű új műsora szen­zációs sikert arat minden este. Ha vasárnap délután is a teljes műsor kerül Színre olcsó helyárak mellett. (*) Passió-játék utoljára. Ma délután fél négykor és este fél nyolckor Passió-játék utoljára a Városligeti Színházban. (*) Tunny Frigyes ma lép fel utoljára st­raun­ban, melynek előkelő közönsége minden este lelke­sen ünnepelte a kiváló művészt. Hétfőn kezdi meg rövid időre tervezett vendégjátékát Bohrik János, a nagyszerű gitáros énekes és Szalontai Feri, a kedvelt dizőé. A Psun-Kuglizéban Záróráig vidám hangulat. (+) Csalnoky Jobs dr. egyetemi tanár Az ember, élete­m földön című előadássorozatának Vili. előadá­sát (Védekezés) wiitelnökök délután fél 4 órakor tartja az Utim­ében*. (*) Az emberi értelem munkája előadásciklu­­sának Utolsó előadását í m megismeréseink értéke és a modern tudomány eraser, tartja J­. Boda István egye­temi előadó. Szerdán délután fél 4-kor az Urániában. (*) A méhek társadalmi életéről tart előadást Kádár Lajos, az Országos Magyar Méhészeti Egyesü­let titkára kedden délután és 4 órakor az Urániában. (*) Cserebere a Színházi Élet­ben. A Vígszínház" nagysikerű újdonságának, a Csereberédnek szövegét kezdi közölni új számában Incze Sándor hetilapja, a Színházi Élet. A szokottnál is gazdagabb és tartalma­sabb e héten a Színházi Élet, sok képen, cikken kí­vül kotta-mellékletet ad, Móricz Zsigmond regényé­nek folytatását hozza, rengeteg tréfa, intimitás, rajz van bénné. Ára 50 korona, negyedévi előfizetés 500 korona- Kiadóhivatal Erzsébet-körút 29. (1) A SZÍNHÁZAK VASÁRNAPI MŰSORA. Opera­­ház, Vielteta, Pierette fátyola 17­. Nemzeti Szín­ház: Délután: Gyurkovites lányok (V43), este: Mak­­szh *- Vígszínház: Délelőtt: Három BÚVAr (V11), est« Jlára» a kislány (7), Cserebere ( Alt), -­ Maggat Színház: Délután: Színház (3), este: Gretében (A8), ~ Belvárosi Színház: Délután: A buta ember . (S), este: Kék szak­áll nyolcadik fele­sége ( A8). And­ássy-úti Színház: C­hreton ballada, A 40 avea lány (*/»&), — Király Színház: Délutáni, Hártan a tárni («. ■**» Offenbach (VsS), ~ Városi Színház: Délután; Hoffmánn meséi, este: Hamburgi menyasszony (ff. Bidka Lujza­ Színház: Délután; Fi-Fi Lib bfh­óft# —­ Aportó-Szinpad tova**, Sóbteatal átb. (d. m 8, feste 8). — Royal- Orftam ,Az új októb­eri mfisor („L u. %4, este %«).,: *■' Virsiinkéf: D. U.* János Viféz é. Bob herceg (7), A SZÍNHAZA* JÖVŐ HETI MŰSORA. Opera. Hát. Kedd: Jiugonották. Szerda: Parasztbecsület.: Mályvácska királykisasszony. Csütörtök: Tosca. Pén­tek: Rózsfelovag. Szombat: Bolygó hollandi. Vasár­, nap: Vajda tornya. Jövő hétfős: Nincs előadás. Kedd: Aida­ Nemzeti Színház. Hé­tfő: Az ember, tragédiája. Kedd, vasárnap délután és jövő Kedden*: A Gyurkerines lányok. Szerda: Toknic. Csütörtök dél­­után. Csalódások (Városi Színházban %8), este: Ka*­mélián hölgy. Péntek:, Tintter John házassága. SZom­f bot éa vasárnap feszes Rang és mód. Jövő hétfőn»' Cynate de Bergerae. — Páráss Színház. Hétfő: Jephta (Händel oratóriuma). Kedd* Trubadúr, Szerda* Faust. (A Nemzeti Színház vendégjátéka.) Csütörtöki délután: Csalódások, Értél Bajazzók, Parasztbecsület; mfd: Abrevorl. Szombat: Bohémélet. Vasárnapi délután: A hamburgi menyasszony, estei Carmen. Jövő hétfő* Pi MamiS kisasszonya Vígszínház, Hétfő, szerdő, csütörtök, péntek szombat (JO’A), va­‘ shrnsp és jövő hétfőn: Cserebere. Kedd, szombat (V17): Három nővér. Vasárnap délután: Három a kis­­lány. Magyar Szinház. Hétfő, szerda, péntek: Tü* cek. Kedd, csütörtök: Grietchen. Szombat: UI* Lajos király. Vasárnap délután: Szinház, este: A púpos, Boldizsár. — Király-Szinhi­. Minden értét Offenbach, Vasárnap délutáni Három a tánc- -* Belvárosi Szín­­ház. Hétfő, szerda, és:­­ütörtök, szombat, vasárnap: Kékszakáll nyolcadik felesége. Kedd, valamint va-­­sárnap délután: Vig halál, a mosolygó asszony, Pén--­ tek: A gazing lány­ — Bldha Lujza­ Színház. Mindezt este: Lili bárónő. Vasárnap délután! Fi-Fi, -*! Andrássy-úti Színház* Minden este ét vasárnap dél­után: A negyvenéves lány, a­ breton ballada stb. —, Várszínház. Hétfő: Hamlet. Kedd, péntek: Gróf Ri­naldó. Szerda: Baceargt. Csütörtök: Bob herceg. Szombat és vasárnap: ördögl báró. Vasárnap dél-Mtfajversenyek : I*T * WrldfartBreaWpaaflfcy» Waldbauer Imre nélkül kezdette meg idei szezonját A primárius bev­­egsége folett az felső-hejfedü szólamát Zsolt Nájidon játszottak dé­­g összeszokott együttes előadásán ter* mészetszemesi» ^megérezhető « hirtelen beugrás, Zsolt Ugyee zaj Wk«i ááteropícsével is igazolta, hogy nem-' esek fbtent hegedűn, ié kívánó muzsikus is és iga nem « * htbija, hogy kvartettben a hossz« e­gy«mm pikuurnája * leg»zdbb egyén# prtfdvkeid W*a* %t mi e$*a m60* Milhaud Dáriusz-t mb a t*maodam*»b izmáit egyikének IV. vonó« ■ígyash. A három tétel (Vif, Tanébre, Trés animéi közűl • iMibalsóban találttmh, egyszeri hallásra­ is ugyan­azt megragad» momantumokat. A másilg kettőben esek a km­­óért érezttik, merész, de már járt utakon. Brahms C-m­oh zongoranégyesében dr. Pleschné Adler Marianne vendégszerepelt biztos zeneiséggel. Az est befejező száma Csajkovszky D-dur pgjreiS 12E, IJ. Csoportkiállítás az Ernst-mu­zemban l­akt Ernst-múzeum idei második csoportkiállítá­­s­ának a nagyközönségben is legismertebb és legbe­­­csültebb neve Pólya Tiboré. Pólya ezt az érdemes népszerűségét rajzainak bravúrosságával és pompázó tötletességével szerezte meg, de komoly jelentőséget a híre az elmúlt szezonokban kapott, amikor e vi­dám grafika mellé a hatalmas vásznakra elhelye­zett, erős, lendületes és gazdag piktura adott bi­zonyságot értékeiről és képességeiről. Mostani sze­replése nemcsak új kiállítást jelent, hanem új állo­mást is fejlődésének útján. Színes és szépszámú gyűjteményében van két alföldi tájkép, mely szinte ellentéte legutóbbi kiállítása robusztus formáinak és viharos színeinek. A mondanivaló és az eszközök teljes leegyszerűsítése, amelyeket a tónus finom egy­­behangoltsága fog össze, ennek a két egyszerű, tiszta munkának igazán különös szépséget ad. Ezenkívül egy karakteres férfi stúdiuma, két színes parkrész­lete, s egy jellegzetes figurákkal megoldott kompo­zíciója mutatják eredményesen és elismerésre mél­tón új megérkezését. Egy másik teremben Vidám falképeinek ötletes sorozata bizonyítja, hogy e régi, kedves dolgaival sem szakított. Az újabb nevek közé tartozik Verss Elemér?. Alig néhány éve kiállítóművész, de e rövid pályája alatt is kétségtelenné tette, hogy nem hétköznapi hivatással és hajlandósággal talál művészete megnyi­latkozást a tájképben. Egyrészt komoly ,­és elmé­lyedő művész, aki alapos stúdiummal építi a maga fejlődési útját és mostani dokumentumai szerint tu­datos akarással és biztonsággal szabadul fel fokoza­tosan emlékeitől. Másrészt, ezt az objektív és okosan tudatos munkát nobilis lírája hatja át, mely a mély színek szépségében és a tömör kifejezések pá­toszában vetíti elénk a balatoni táj szépségeit. Esi a kertben, szürke, tónusaiban is meleg Kerti útja, nagyon nemes Esti tája és Komor tája legszebb tel­jesítményei, melyek most már a magyar tájkép­ely kevés végleg megérkezett értékei közé soroztatják. A régi gárdának tagjaként szerepel e kiállításon Pállya Celesztin apró dolgaival, melyek régi stílusá­nak ismert jegyeivel adnak frisseséget, kedves köz­vetlenséget és jó meglátást. Szokott vásári scenári és más hasonló témájú kis, színes darabjain*,, kívül, néhány apró és szeretetreméltó tájképrészletet állít ki, melyek biztosan számíthatnak a nagyközönség tetszésére. VILÁG 1032 október 15­, 7

Next