Világ, 1922. október (13. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-17 / 236. szám

Kedd Újabb B-lista készül A július elsején elbocsátott állami tisztvise­lők végelbocsátása még el sem intéződött és máris arról rebesgetnek a minisztériumokban, hogy újabb B-lisa készül. A megokolás hivatalosan az, hogy még mindig túl sok az állami tisztviselő és a pénzügyminiszter igen nagy százalék elbocsátását követeli. A pénzügyminiszter álláspontja helyes, csak ott a hiba, hogy ismét a már ismert módszer szerint hajtják végre az elbocsátást. Az elbocsá­tottak helyett újakat vesznek föl s az eredmény, hogy az állami kiadások növekednek. Mert el­bocsátják az állami tisztviselő feleségét,­­ aki a természetbeni ellátást már férje után megkapja és a helyette kinevezett új alkalmazott, családjá­val együtt szintén élvezi az ellátás anyagi elő­nyeit. Vagy például a kereskedelmi minisztérium­ban postaaltisztek teljesítették a hivatalszolgai funkciót. A postánál, mint nélkülözhetőket B-listára tették őket. A minisztérium hívta vissza az embereket, de azok nem mentek, mert a nyugdíj és természetbeni ellátáson felül megke­resik régi mesterségükkel sokszorosát a fizetés és nyugdíj közötti különbségnek. A minisztérium tehát kénytelen új hivatali altiszteket kinevezni. VILÁG 1922 október 17. ) Beszüntették az amerikai útlevelek kiadását (A Világ tudósítójától.) Az amerikai bevándor­lási törvény szerint 1922 júniustól 1923 június haváig Magyarország területéről tudvalévően 5638 kivándorló mehet az Egyesült Államokba. A kivándorlókat külön regisztráló hivatal tartja nyilván és egy megbízott Budapesten is működik. A megengedett kvótát rövi­desen teljesen kimerítik és eddig Magyarországból körülbelül ötezer kivándorló kelt útra. A magyar bel­ügyminisztérium — mint értesülünk — a közigazga­tási hatóságokat most arra utasította, hogy további intézkedésig amerikai útlevelet ne adjanak ki, mert a kvóta szerint még fennmaradt körülbelül ötszáz­­hu­száz útlevelet az Amerikában élők legközelebbi hozzáartozói (szülőkhöz utazó gyermek és férjükhöz utazó feleség) részére tartják fenn. A kvóta előre­, láthatón már december havában be fog telni, illetve ebben a hónapban utazik el Budapestről az utolsó ■ transzprt. Az Atlantic Conference, a tengerhajózási vállala­t M***M*aMM«M*M****«M**M*MnMN«S«a tok központi kartelljének brüsszeli titkársága — mint más forrásból értesülünk­ — Washingtonban most azon dolgozik, hogy a bevándorlási kvótát emeljék föl és a kvótába ne számítsák be azokat, akik Ameri­kából hazatérnek, de hat hónapon belül ugyanoda visszatérnek. Az Atlantic Conference ez akciójához nem sok reményt fűznek, sőt Amerika hivatalos körei a bevándorlást még jobban meg akarják szorítani. Washingtonban most dolgoznak az új törvényjavas­laton, melyben többek között még a színészek és diákok bevándorlását is be akarják tiltani. Az ame­rikai színész-egyesületből indult ki ez a mozgalom és arra hivatkoznak, hogy egymagában New­ Yorkban húsz színházat voltak kénytelenek a rossz gazdasági viszonyok következtében bezárni. Az utóbbi években a külföldi színészek sűrű rajokban lepik el Amerikát, holott ugyanakkor az amerikai színészeket sem tud­ják foglalkoztatni. Bezélgetés Kreisler Frigyessel ! Regel a Harmónia hangversenyiroda pénztárá­nál aggdva megállnak az emberek és kérdezik: — Mégj ött? Mer a múlt esztendő kellemetlen tapasztalatai Után nem hisznek a hangversenyek hirdetett világ­nagy­sági megérkezésében. De­reisler Frigyes kivétel. Megjött. — Egyetesen Berlinből, és még az ő kedves­­város­­ában, Bősben sem állott meg. B­udapest közönségének tartozom hangverses­nyeimmel_, mondta délután nekünk, mikor Lend-Vay­ utcai vendégszállásán felkerestük.­ —­ Házigaz­dámnak , megígértem, hogy Budapesten okvetlenül megállok a hegedűmmel, és a Harmóniának is meg­­ígértem —a múlt évben, amikor a nyugatmagyaror­­szági esem­nyek, a királypuccs miatt Bécsben re­kedtem. S most itt , vagyok és hegedülök. Ez a jó: „hegedülök“ — sokat jelent mindenütt a világon, a Kreisler mondja. New-Yorkban hetek­­kel előre is lehet már­ jegyet kapni, ha Kreisler csodahegedű­ megszólal, és mert áramlik feléje a dollár, bizotos, hogy ide csak a művészet és barátai kedvéért jöt — Milyenek találja Európát — kérdezzük­­—, m­ióta utoljár ittjárt­a . « — Azt szem — feleli —, hogy valamivel jobb a hangulat­a . Legalább a művészetben. Nagyobb a nyugalom és mn hallgat a múzsa. De aminek leg­­jobban örvend, s aminek örvendetes tanulsága Ma­gyarország, itt tehetséges új művészi sarjadék tá­mad. Nem kell őt sajnálni, hogy a „beérkezett" mű. «részek kimenni dollárokért Amerikába, ezzel több levegő jut az ihonmaradottakn­ak, akik szabadab­ban repülhetnel A magyar művészetnek nagy nem­­letmentő hivatás van. — És Ameri? —­ kérdezzük —, Hol tart a mű­­vészettel ? -- Reproduke zenében a legelső­­ — válaszolja meggyőződéssel leisler —. A bostoni, philadelphiai szimfonikusok lefekeségei lehetnek Európa minden városának, és retk zenekar a cincinnati-i is, amely most a kitűnő Rácz Frigyes személyében magyar karmestert kapott . Majd beszélgés közben sor került szegény Ja­cobi Viktorra, akit Kreisler közösen írta Almafa­­virágzás című nagykerű operettjét..« — Ha ragoncolt, mély szomorúság fog el — mondta Kreisler — Kiváló, finom muzsikus volt, de túlságosan érzéken és gyengéd. Nagyon a szívére vette, hogy utolsó­­ darabja nem úgy sikerült, mint ő szerette volna.. Végtelen ambíciója és zenei disztingváltsága nem engedte, hogy a tömeg mu­zsikusa legyen. A­ódéra operettben a Sybiil és a Leány­vásár marad­ó nevet biztosít neki... — És, mester, m­ár több színpadi zenét ? Kreisler kissé pyos lemondással int nemet. De felesége —-­ig-vérig amerikai asszony —, közbevág : — Pedig nagyon szeretném, ha Ephraim Zimba­­list­ tal, a Honey deskomponistájával írna meg csak egy operettet. És ahogy a lelk asszony energiáját és rábes­szélőerejét megfigyeli, bizonyos, hogy Kreisler fog még operettet kompálni... Jön Schulhof us Kreisler kísérője, kezdődik­ a gyakorlás. — Sokat gyakor mester? — A... — és nolyogva rázza meg jellegzetes fejét. a­­ Házigazdánk kikőt kínál meg. Most Kreisler felesége int német­ Hangverseny előtt soha! És ha ő mondja —» úgy van.. . . A szociálpolitika ás IV. László pecsétei (A Világ­­tudósítójától.) Az Akadémia második osztályának mai ülésén, melyen jelen volt Klebels­­berg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter is, Dékáni­ István levelező tag tartott értékes előadást A történelem és szociálpolitika tudományelmélete és kultúrpolitikai alkalmazása címmel. Székfoglalójában utalt arra, hogy az eddig nálunk nagymértékben elhanyagolt szociológiát a tudományok rendszerébe kell építeni. Miután a szociológia szintetikus tudo­mány, az összes társadalomtudományoknak egységes fölépítése nagyfontosságú feladat. Tárgyában azonos a történettudománnyal, tudományszerkezetében pe­dig teljesen eltérő. A történelemmel szemben való izoláltságának pedig meg kell szűnnie. A két tudo­mány azonos alapból épül ki, tehát csak tudomány­szerkezeti önállósításra van szüksége. Egy új tudo­mányelmélet alapvázlatát mutatja be az előadó. Míg a régi felfogás mereven szembeállította egymással a valóság és értéktudományokat, a kettőt most egybe kell kapcsolni és pedig a szelektív és instrumentális tudományok árán. Az utóbbiba tartozik a jogtudo­mány, melyet a jogbölcsészek normatív tudomány­nak képzeltek. A tévedés nyilvánvaló. A jogszabá­lyok egész jellemét félreértjük, ha azokat tisztára értékelmélet-levezetéseknek gondoljuk. A jogszabály egy tényleges államerővel adaequ az alakulat s így az államszociológiának ki kell fejtenie valóság­tudomá­­nyilag az államerő problémáját. Ez nem relativizmus, hanem éppen az instrumentális tudományok sajátos problémája. Végül a tudományelmélet kultúrpolitikai alkalmazására utalt az előadó, amennyiben a tudo­mányfajok speciális kutatói mentalitással párhuza­mosak, csakis valamennyi tudományfaj munkaközös­sége mellett kerülhetjük el a specializmus és szétesés veszélyét és juthatunk el a tudományos munka ma annyira szükséges ökonómiájához. Ezután Szentpétery Imre levelezőtag tartott elő­adást IV. László pecsétváltoztatásairól. Megemlítette, hogy a Margitszigeten öt darab IV. László idejéből származó oklevelet találtak, melyek közül az egyi­ken könnyen felismerhető, hogy pecsétje nem azo­nos a többiekével. A pecsétváltoztatás II. Endrével kezdődött, aki oklevelein hétféle pecsétet használt. IV. Béla csak egyszer, a tatárjárás alatt változtatta pecsétjét. V. Béla a kettőskereszt helyébe a Steuer­­párducot tette, IV. László pedig 18 évi uralkodása alatt négyszer élt pecsétváltoztatással. Ennek a pe­­csétváltoztatásnak az oka főleg a politikai pártviszá­lyokra és a királyi pecsét gyakori meghamisítására vezethető vissza. A zavarokat szívesen használták föl pecsétek hamisítására és IV. László a pecsétek változtatásával főleg arra törekedett, hogy ezeket a hamisításokat megnehezítse, vagy meggátolja. Ezért történt minden esetben az új pecsét vésetése. Az elő­adó ezután rámutatott arra, hogy a pecsétváltoztatá­sok fölismerése milyen nagy szerepet játszik az oklevélkritikában. A pecsét fölismerése után követ­keztetni le­het a dátumra és ha a dátum föllelhető az oklevélen, a dátum és a pecsét ellentmondása a pecsét hitelességének kérdését dönti el. A középkori oklevélvizsgálat a pecsétkritikából indult ki­­ és a pecsétváltoztatások ismerete ma is nagy szerepet játszik az oklevél hitelességének­ megállapításánál. A két felolvasás után zárt ülés volt, amelyen az Akadémia az államsegély elosztásáról tárgyalt. Egy hónapon belül választ Anglia Londonban a nap eseménye, hogy­ Lloyd George­ Chamberlainnel, Birkenhead lordkancel­lár pedig Winston Churchillel tanácskozott a helyzetről. Miután az ifjabb George Curzon Chamberlainnel folytatott megbeszélést, hirtelen elhatározták, hogy az unionista­ párt a Carlton­­klubban csütörtökön pártértekezletet tart. Az a körülmény, hogy a november 15-ére kitűzött pártértekezletet már néhány nap múlva megtart­ják, arra enged következtetni, hogy a választások még novemberben lefolynak. A pártértekezlet, amelyen hír szerint Chamberlain fog elnökölni, dönteni fog abban a kérdésben, hogy a párt tá­mogassa-e továbbra is Lloyd George-ot. Lord Curzon ma másfél óráig tanácskozott Chamberlainnel. A tárgyaláson később a többi unionista vezér, köztük lord Birkenfield, lord Crawford, lord Peel, sir Worthington Evans és sir Robert Horne is résztvettek.­­ Lloyd George vidékre utazott. Elutazása előtt minisztertársaival, köztük Churchillel, Birken­­headdel, Chamberlainnel és sir Robert Hornéval tanácskozott. Az Evening News jelentése szerint ma dél­után az a hír terjedt el, hogy az unionista párt egységét komoly veszély fenyegeti. Illetékes he­lyen kijelentették, hogy Chamberlain a jövő csü­törtökön amellett fog síkraszállni, hogy a kor­mány mint koalíciós kormány lépjen az ország színe elé. Nagyon is kérdéses, várjon ebben a te­kintetben megegyezésre tudnak-e jutni és lehet­ségesnek tartják, hogy Chamberlain lemond a pártvezérségről.. Ha ez a jóslat beválik, lehetsé­ges, hogy Lloyd George, Chamberlain, lord Win­ston Churchill és sir Robert James­­vezetésével centrumpárt alakul. Az unionista miniszterek és képviselők csü­­törtökön a Carlton-klubban fontos értekezletet tartanak. Az értekezletre meghívták a kormány valamennyi unionista tagját és 350-nél többi unionista parlamenti tagot. Chamberlain nyilat­kozni fog a politikai helyzetről és a pártnak a küszöbön álló választásnál követendő politikájá­ról szavazni fognak. Az unionista testületek évi közgyűlése az eddigi megállapodás szerint, no­vember 15-én lesz. Lloyd George szombaton tartja legközelebbi politikai beszédét Newcastleben. Százan sebesültek meg a berlini kommunista zavargásban Berlinben 3 szabadság és közrend szövetsége a polgári politikusok részvételével gyűlést tartott a Busch-cirkuszban, ahol azonban a Rote Fahne kom­munista lap biztatására a nagyszámban megjelent bolsevikok ellentüntetésbe fogtak. Az utcai harcok, melyeknek mindkét részről voltak áldozataik, nagy­részt Richter rendőrfőnök mulasztásának tulajdonít­hatók, mert nem tett semmit sem a véres esemény megelőzésére. A Berliner Zeitung am Mittag jelentése szerint a sebesültek számát nem lehetett pontosan megállapí­tani, mert igen sok kommunista, mihelyt sebüket be­kötözték, sietve eltávozott a helyszínéről. Ezeknek számát százra becsülik, öt rendőrt súlyos sebesülés­sel kórházba szállítottak. Állapotuk, egy rendőrőrmes­ter kivételével, akit szívenszúrtak és még élet-halál közt lebeg, valamivel jobbra fordult. Az eddig letar­tóztatott emberek közt tizenkét kommunista van, akik, a véres összeütközés főcinkosai volta­k. A bajor politikai körökben a berlini kommu­nistáik túlkapásai miatt igen nagy az izgalom. A jobb­oldali pártok köréből az országgyűlésen interpellá­ciót fognak ebben az ügyben előterjeszteni. A német pártvezéreik a birodalmi kancellárnál tanácskoztak az elnökválasztásról. A szocialisták a választások elha­lasztásához csak úgy járulnak hozzá, ha Ebert 1926-ig birodalmi elnök marad. A pártok a döntést még fenn­tartották. A francia és orosz politika érintkező pontjai Harriot, aki a francia kormányt képviselte Moszkvában a szovjet kormánynál, visszatért Párisba és la Petit Parisien munkatársának a következőket mondta: — Anglia politikája a Dardanellákat illetőleg Oroszországot rendkívül súlyos helyzetbe juttatta. Reval és Riga elvesztése után az oroszok egyedüli útja a Dardanellákon át vezet a tenger felé. Nem le­het tehát csodálkozni azon, ha Oroszország nem en­­­­gedi meg, hogy ezt az utat elvegyék tőle. Franciaor-Herriot különben már holnap kihallgatáson je­lenik meg Poincarénál, hogy jelentést tegyen moszk­vai missziójáról. A Quai d'Orsayhoz közelálló körök­ben azt állítják, hogy a szovjet kormány elvileg haj­landónak mutatkozott a franciákkal szemben fenn­álló háború előtti tartozások elismerésére. Egy fran­cia delegáció Pahrilevé vezetésével ebben az ügyben legközelebb Moszkvába megy,­szág politikája ebben a tekintetben országéval­ azonos Orosz-

Next