Világ, 1922. december (13. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-19 / 288. szám

SZÍNHÁZ, művészet Berzsenyi estéje A Színház megnyitó-előadása A Színház vasárnap délelőtti megnyitó-előadása kellemes meglepetést hozott mindenkinek, akit irodal­­miaskodó kísérletezést vártak ettől a legújabb szín­házi vállalkozástól. Az utóbbi időben akadtak kísérletezések, amelyek az irodalmi jelzőt csupán cégérül használták, az irodalmiság kihangsúlyozá­­sával komisz portékát adtak és becsapták a közönsé­get. A Színház megnyitója bizonyságtétel volt amellett, hogy a Színház szándékai nemesek és amit lelkesen, buzgón, egyszerű eszközökkel és becsületesen od — az kétségtelenül megbecsülésre nagyon méltó, tiszta művészet. Külön érdekes jelensége volt a bemutató­­előadásnak az a fegyelmezettség és az az áhitat, m­elfe­d a közönség végighallgatta Deák Gyula Ber­zsenyi estéje című színművét. Ez a komoly színpadi mű egy édesbús hangulat­nak három felvonásban való kiteregetése. Az öregedő Berzsenyi csendesen iddogál birtokán Isid Allia köré­­ben. A "csendben és az elvonultságban lelke harsogva viharzik, megsebezve Kazinczy kritikáitól, repülni akar tovább, szét akarja tépni az élet vénhedő kere­teit, valami óriásit ak­ar mutatni a világnak. A kor, a család, a hétköznap lebilincselik és ő úgy képzeli, hogy a huszonkétéves Judit oldalán fel tudna repülni meg­fiatalodva, felfrissült erővel a csillagokig. Harcol ön­magával és végül fájdalmas mosollyal lemond a lány­ról és csendesen megnyugszik abban, hogy elérkezett Berzsenyi estéje. A darab zengő nyelve magával ragadó és elfeled­teti, hogy nincsenek benne drámai fordulatok, éles ütközések, cselekményes lüktetések. Az öregedő költő háborgó lelkét finoman, csengő formában tárja elénk s ez a lélekmegmutatás — függetlenül a színpadi szer­kezettől — érdekes és igaz. A színészek csupa hevülő lelkesedéssel álltak a darab szolgálatába. Már ez a lelkesedés is becses, játékművészetükkel pedig mind­annyian megérdemelték a sikert Toronyi Imre egy­szerű eszközeivel eleven, markáns Berzsenyi-figurát adott. A siker másik főrészese, Könyves Tóth Erzsi, most végzett színiakadémiai növendék volt, aki a be­mutató előtti napon kapta meg szerepét, abból hami­sítatlanul művészi ösztönösséggel, fiatalos bájjal meg­kapó alakot formált. Berzsenyiné szerepét Nagy Mar­git játszotta sok szívvel és nemes egyszerűséggel, és hozzájárultak a sikerhez Boray, Dárday és Makláry. iV stílusos rendezésért dicséret jár Szőke Kálmánnak, az egyszerűségükkel is hatásos díszletekért pedig Pán Józsefnek. (r. g­) (*) A Nemzeti Színház elégtételt kapott. Az Ál­dozat ifjúsági előadása körül támadt incidens mára elintéződött. A színház fekete tábláján nyilatkozatot helyeztek el, amelyben Pintér főigazgató elégtételt adott a színház művészeinek. (♦) A kis cukrászda fényes sikere megfelelt an­nak a nagy várakozásnak, amelyet méltán fűztek Heltai Jenő új vígjátékéhoz. A második és harmadik előadásra is minden zugában megtelt a Vígszínház, amelynek közönsége már annyi élvezetes estét kö­szönhet Heltai humorának, ötletességének, elméssé­­gének. De talán egyetlen műve sem okoz annyi za­vartalan gyönyörűséget, oly tiszta, jóleső, derűs él­vezetet, mint A kis cukrászda, amely az első pilla­nattól kezdve mindvégig fogva tartja a figyelmet, mu­lattat, helyenként pedig költői mélységekkel elragad­tat. Varsányi Irén, Makay Margit, Hegedűs, Tanay és Rajnai alakításai nagyszerűek. Ezek közül pedig a kedves, szeretetreméltó, nagyszerűen megfigyelt epi­­zódfigurák tömege rajzik, hozzájárulva az általános «•••«osaoesa»«3eee»«iE­9e8«eeesi­ee«a jókedvhez és ezzel az osztatlan, nagy sikerhez, amely nyílt színen is sűrű tapsban, a felvonások végén pe­dig számtalan kihívásban nyilvánult meg. A kis cuk­rászda legközelebb kedden és szerdán kerül színre. (*) B. Szepes Leírna táncestéje. A Vigadó nagy­termében ma este B. Szepes Larna táncművésznő lé­pett a közönség elé. A klasszikus tánckultúra egyik­­ hivatott művelőjét ismertük meg benne. Ritmikája é­s­­ kifejező ereje még nagy feladatok megoldására is ké­­­­pessé teszik. Vele együtt szerepelt Gál Gyula, a Nem­zeti Színház művésze, akinek szavalóm­űvészete a hangversenydobogón sem tévesztette el hatását. Mint közreműködő Nagy Izabella, az Oparaház mű­­vésznője, szerepelt. Dalai igazolták, hogy a legkivé­­telesebb tehetségű előadó, akinek énekművészete ab­szolút élvezetet nyújt. A nagyterem zsúfolásig meg­telt s a közönség zajosan ünnepelte az előadókat. (*) Táncest Willie Charlotte, a jeles tánc­művésznő és tánctanárnő idei első estélyén is nagy­­számú közönségnek szerzett őszinte élvezetet artisz­­tikus és szellemes táncaival. Minden száma után lel­kes ünneplésben volt része. (*) Arany-matiné ex Urániában. Ahorni Gáza, Ga­ramszecsky Sándor, Kiss Ferenc nemzeti színházi ta­gok, Péchy Blanka, a Magyar Színház művésznőjének közreműködésével Arany-matiné lesz az Urániában december 26-án d­­é­­l1 órakor. Bevezető előadást tart Kéky Lajos dr., a Kisfaludy-Társaság tagja. (*) A Ten­észetimádók Társasága vasárnap este jól sikerült művészestét rendezett. A műsorból Relle Gaby operaénekesnő, Bossányi László gordonkaművész és Gárdonyi Lajos tűntek ki. * (*) Irodalom: Librairie Francaise. Előkelő iro­dalmi vállalattal gazdagodott a főváros. Librairie Francaise dinen Irányi­ utca 20. szám alatt (Telefon 13—50.) új könyvkereskedés nyitott, hol a közönség oly hosszú várakozás után, újra együtt fogja találni a ma érdekes, aktuális francia irodalmat. Megvannak ott a régi francia könyvek, melyek ujdonságszámba mennek és a legújabbak, melyek megérkezésére immár nem kell hosszadalmasan várakozni. A vállalat közvetlen kapcsolatban van a kiadókkal, hogy min­dent a legrövidebb idő alatt hozathat meg és mindent a legolcsóbban adhat, közvetlen elő lehet ott fizetni bármely francia újságra, folyóiratra, szaklapra. A vál­lalat vezetője Fóti József Lajos dr., a párisi École des Langues Orientales volt magyar lektora, az École des Chartes volt növendéke, kinek ismert bibliográfiai munkássága kész biztosíték a közönség legteljesebb kielégítésére. (*) Sarkadi Aladár, mint Huncut kéményseprő csütörtökön délután lép fel először a Vígszínházban. Mihályi Alisz és Pártos Gusztáv új nótákat énekelnek és új táncokat járnak. A királyleányt Hajdú Eta, a királyfit Dénes György adja. A látványossághoz fényes kiállítás készült A Huncut kéményseprő második elő­adását vasárnap tartják meg, még­pedig nem délután, hanem délelőtt fél tizenegy órai kezdettel. Az előre­váltott délutáni jegyek érvényesek, de kívánatra eze­ket a jegyeket csütörtök délig visszaváltják. (*) Olivia hercegnő a Fővárosi Színházban a vég­leges megállapítás szerint szombaton, december 23-án kerül bemutatóra. A megnyitás első hírére rengeteg számban jelentkeztek a jegykeresők a Buttykay—Föl­des—B­ody-operett első előadásaira. Oly tömérdek elő­jegyzés történt a bemutatóra, hogy ennek jegyeit máris elkapkodták, a többi előadás jegyeit pedig szerdától kezdve árusítják. A bemutatóig minden este előadás­­szerű főpróbákat tartanak az újdonságból, amely ki­váltképpen alkalmas arra, hogy a színház erőiről a közönség minél kedvezőbb képet kapjon. Kosáry Emmy adja a sokszínű címszerepet: Király Ernő egy fiatal királyt játszik ; ennek bolondos udvarmesterét Sarkadi Aladár személyesíti. Vigh­ Manci egy könnyű­­­vérű udvarhölgy táncait járja; partnere­­:Vilm­ay Ti­bor, aki akrobatákat megszégyenítő táncprodukciókra talál módot. Komikus figurákat visznek színpadra Kürthy Sári és Radócz Ferenc. Kedves, mutatós, kis szerepekben ma sokan lépnek fel, így Mészáros Paula, Sándor M .­, Várhalmi Irén, Bojár Lujza, Har­matti Hilda, Boócz Rózsi, Krajnik Mária, Szávasi Ica, Vincze Zsigmond karnagy vezényli az előadást. A rendkívül mozgalmas cselekmény színhelye az első felvonásban egy arisztokrata leánynevelőintézet, a má­sodik pedig egy japánstilű bárba visz. Az esti előadá­sokat kizárólag az Olivia hercegnő tölti be. Vasárnap is adják az Olivia hercegnő­t, még­pedig a szent­estére való tekintettel délután háromórai kezdettel. Délutáni előadás lesz hétfőn, amikor a Három a kislány-t adják és kedden, amikor a Cserebere kerül színre. (*) A Bolond Istók, a Városi Színház új darabjá­nak pénteki bemutatója iránt a közönség körében a legélénkebb az érdeklődés. A daljáték szereplői, a Városi Színház kitűnő gárdája, nagy buzgalommal készülnek feladatukra ; a főbb szerepek Nagy Izabella, Abonyi Marianne, Örleg Flóra, Csetényi, Sziklai, Sili, Pázmán, Gábor Ernő és Hortl kezében vannak s kí­vülük Krasznai, Mihályfi Julia, Puskás, Mészáros, Bilázsy és Paksi egészítik ki az együttest, úgy hogy a Városi Színháznak zajos sikerre van biztos kilátása. Az előadás előtt Sas Ede ünnepi prológusát Bihari Ákos szavalja. (*) A Morfium Csortos Gyula szenzációs szerep­lésével, a fő női szerepben Komjáthy Máriával oly nagy sikert aratott a szombat esti reprizen, hogy a Renaissance­ Színház igazgatósága csütörtökig minden estére kitűzte a nagyhatású drámát 9 órai kezdettel. (*) Az Apolló-Színpad szenzációs új rev­rjét előre eladott házak tapsai és kacagása kíséri. Harsányi Zsolt mindig ízléses és mindig nagyon mulattató jelenetei és versei, s a revü keretében Ságon István két vidám tréfája és finom dalai az Apolló népszerű gárdájának lelkes előadásában hosszú időre fölmentették az Apolló vezetőségét a műsorkészítés gondja alól. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. A jegypénztár új telefon­száma: 195—06. (*) A SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA. Operaház: Siegfried (6). — Nemzeti Színház: Aranyember (7). — Vígszínház: A kis cukrászda (*48 órakor). —­ Renaissance-Színház: Morfium (9). — Városi Szín­ház: Pillangókisasszony (7). — Király-Színház: A bajadér (*48).— Magyar Színház: Égi és földi szerelem (V 18). — Belvárosi Szinház: Kékszakáll nyolcadik fe­lesége (*/18). — Andrássy-úti Szinház: A ferencvárosi angyal, A gong stb. 1970). — Apoló-Szirr­ad (a Heli­konban): Az elvarázsolt liget, nagy revü (9). — Blattal Lujza-Színház: Szép Heléna (1,18). — Royal-Orfeum ; Új műsor (V78). — Várszínház : Leányvásár (7). Hangversenyeit (*) Filharmónia. A Filharmóniai Társaság ha­todik bérleti hangversenyén tartotta Petőfi-ünnepét. Igen helyesen esett a választás a fiatalon hősi halált halt, nagytehetségü Radó Aladárnak Petőfi szimfóniá­jára. Radónak első zenekari kompozíciója is Petőfi­­kocsmánynak, m Fnta végén kurta kocsiild-nak zenei festése, szimfóniájának hőse pedig maga a lánglelkű költő. És különös végzetszerűség, hogy a vezérkönyv jeligéje: „ott essem el én a harc mezején“. A szerze­ményt még 1915-ben, nem sokkal Radó halála után, mutatták be a filharmonikusok, de mindig újra és újra éreztük, milyen nagy vesztesége a magyar zene­­költészetnek ez a korai távozás. Az ünnepi hang­versenyen műsorváltozás is volt. Földessy Arnold nem érkezett meg és a helyettesítésére meghívott Bar­­jánszky Sándort, értesülésünk szerint, a próbákon nem találták megfelelőnek, úgy, hogy Haydn gor­donkaversenyét levették a programairól. De a közön­ség hamar megvigasztalódott, mikor megtudta, hogy Dohnányi játszik s percekig tombolt a taps a fele­jthe­tetlen, valóban „mozarti“ Mozart G-dúr zongoraver­senye (17. sz.) után. Az est első részét Brahms III. szimfóniája (F-dur) töltötte ki. (*) Hangversenyek: Franck Caesar nevének, szá­zadik születésnapja emlékének szentelte a Waldbauer —Aerpe­y-vonósnégyestársaság legutóbbi hangverse­nyét. Ünnepi alkalomhoz méltó remek előadásokkal hódolt a kitűnő együttes a nagy komponistának. A zongoraötösökben illusztris vendégük, Dohnányi Ernő egészítette ki az együttest. — Breuer Eta csellója férfias erővel zeng, de tónusa mindig puha, mindig behízelgő, sehol sem zavarja a kisgordonok annyira veszedelmes mellékzöreje. De a tehetséges fiatal mű­vésznő játékának ismertetése nem szorítkozhatni még e néhány sorban sem csupán a hang dicséretére, egyenlő elismeréssel kell említeni sima technikáját és előadásának művészi formáját Műsorán Valentint Sonata, Saint-Saëns A-moll verseny, Boelmann-, Gla­­sunow- és Davidoff-művek szerepeltek. — Megemlé­kezünk még Földessyné Hermann Lula sikeres zon­goraestjéről és Bárdos Alice sokszor méltányolt, de még mindig gazdagodó hegedüléséről. A fiatal hegedű­­­művésznő műsorán ez alkalommal többek között Lato Spanyol szimfóniája, Viotti-, Wieniawszky-szerzemé­­nyek állottak. (*) Kabos Hana zongoraművésznő elhalasztott hangversenye ma este fél kilenckor a Zeneakadémiá­ban. (Fodor.) (*) De Prang Andre ma adja II. hegedűestélyét (V. VI9. Harmonia.) (*) Wüllner Ludwig, a világszerte ünnepelt né­met recitátor estélye dec. 20-án lesz. (V.­­49. Har­mónia.) (*) Alma Moodie és Engel Iván dec. 22-én adják közös estélyüket, amelyen Pfitzner-, Szymanovszky-, Weiner- és Korngold-mű­veket fognak előadni. (V. *49. Harmonia.) (*) Kiurina Berta kamaraénekesnő, a bécsi Staatsoper tagja, jan. 9-én adja ária- és dalestélyét. (V. Vi9. Harmonia.) ► FILiHSZaNHAZAK ◄ 8. MŰSORA -¡j CORVIN-SZINHÁZ A'msEKSfWiS/wE IC (Paul Bourget regénye 8 fejezett.) Falusi legény a nagyvárosban. (3, 5, 6, 9.) József körut és Üllői-ut sarok Telefon: József 89—83. . M0260KEP-0TTHOH ] KAMARA Dohány- és Nyár-u. Önagysága a mindenes!A mexikói­ sarok. Horoga I—II. Don Juan. (‘/-1, */,8. V 28, 6 il0.) (4, 6, 8, 10.) URANIA Ut a boldogság felé. (5. VaS, */*10.) OMNIA Telefon: József 1-25 Ut a boldogság felé. _________(5, i­,8, i/1l6.) RüNAISSAMCE Tdefon 64—79. Egresi eüera! Egy szerelmes hercegkisasszony regénye 3 részben (l/a5, i/17.) R05TAL­APOLI.0 T. J 118-91 Ut a boldogság felé. _______16, V48.1210) HSUKON Eskil-fér 5. T. Iloroga I—II. ■fel, 5, 3­47, 13­8. CHRmEn­-mnorsid­­ A) terem 4, 0, 8,10. ) E) terem 6, 8, 10. OJ&XISNT Telefon 150—87. Modern Bajazzó. Nyugat leánya __________(5, 7, 8.) ‘­I TIVOLI Telefon 80-49. Horoga I—II. ________(5, 7, 9.) OLYMPIA VII.. Erzsébet-k­örut 26. Tv, TTM - 1­0 A Telefon József 129—47. Hat évig: dem lasz szerencsém. Kutyamulatság- Az elaktrofaon szakács. (4. B/,H, i/18 i.,io) ODRON Telefon József 2—68. VESTA-KOZOO Tel. 1. 26-35 lázriadó. Az ifjúság. Lángtengerben. örök apock ' ■ ”) ! Délután 3 órától folytatólagosan HIVOAT' Hoaa sarut v­r- , . . ^ telefon 71—62. Hat évtíz »eai losas szerenceón: (Max Lindert. Joe el ya.­looi Ste Serojísisisilii, “ télikabátok, átmeneti vaglánok, öltönyök, szőrme- és bőrkabátok óriási választékban legolcsóbban «ok Braun Elemérnél is. “. m­mr $ 1922 december VILÁG Kedd Miinek van pénze éppúgy, mint akinek nincs pénze, egyaránt használ DIANA sósborszeszt miért? Mert a Diana-sósborszesz min­dennapi használata az idegeket acélosítja, a testet edzi, mint bedörzsölő és fájdalomcsillapítószer az életkedvet növeli és energiát kölcsönöz a min­dennapi , testi vagy szellemi — munkához. fokgSS WQ •PaUas r^”lkon’­i János összes mű­vei, félkör, stb.eladók lms regénytár, Arany Vill., Mária­ utca 46. földszint 3.

Next