Világ, 1923. február (14. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-09 / 31. szám
Péntek — A Dana —haasse-ban. Ma nem volt tőzsde, ergo igen sok úriember sétált a bizonytalan tendenciájú, téli szilárdság és tavaszi lanyhaság közt ingadozó délelőtt A Szabadság-térhez csak egy lépés a Dunapart — ez nem akar célzás lenni a besszre és az öngyilkosságra —, az ember nem tudja, mihez fogjon bánatában, hát kisétál a propellerállomásra. A két tőzsdés megállóit a legfelső lépcsőfokon és végignézett a hatalmas folyamon, amely rohamos inflációban sodorta tovább a piszkos örvénygyűrüket. — Szép ez a Duna ilyenkor, amikor megárad — szólt a fiatalabbik, akinek még volt érzéke a természet őserejű megnyilatkozásairánt —, nézze, milyen zabolátlanul rohan előre ... — Magának okvetlenül a Zabolaira kell gondolni? — Hát mondjuk másképpen. Ameddig ellát, a Duna egész hosszában tombol. — Hossz? Tomboló hossz? Nem rossz. Különben igaza van. Egyedül a Dunában van hossz. De holnap... — Holnap? — Holnap már lemorzsolódik az árnivó. A folyammérnökség nem teszt a Dunára. — De hátha Bécsben váratlanul emelkedni fog? — Bécs? Hát az is számit valamit? A Dunával nem lehet arbitrálni. .— Csak el ne öntse a budai partot. Nézze, ott lakom vizavi. — Buda, az le van fedezve. Aquincum, az nem, az beradikolhat. És az Ördögárok, az mindig kontreminbe megy át. — Szóval, azt hiszi... — Azt hiszem, hogy most besszbe megy a Duna és azután stabilizálódik. — Mennyi pénzbe fog ez kerülni ! — A Devizaközpontnak? — Dehogy. A fővárosnak. — Ne féltse Wolff Károlyt. Az megúszik mindent, forradalmat, konszolidációt. A Dunát is megússza, ő az egyetlen ember, aki mindenre teszt... — A Landau—Dóbé-birtokpár. A budapesti törvényszék ma tárgyalta újból azt a pert, melyben Dóbé Sándor érvényteleníteni kívánja a Landau Adolffal kötött birtokszerződést. A tárgyaláson a Landau-család jogi képviselője tiltakozott az ellen, hogy Dobé szegényjogon védekezzék, mert védőügyvédjének százezreket ígért és szabadlábrahelyezése céljából százezer korona óvadékot helyezett letétbe. Ami a kereset jogalapját illeti, Dobénak annál kevesebb köze van a birtokhoz, mert annak idején szerződés sem jött létre közte és Bán Jenő közt, hanem csak egy Bán Jenő-féle egyoldalű levélre alapítja jogát, ami nem szerződés. Ezért kellett Landau Adolfnak visszaadnia Bán Jenő birtokába az ingatlant, mikor azt Landau Adolf kérte, a bíróság kiadta azért,, hogy abból és a többi bűnügyi zárlat alá vett vagyonból mindazokat kielégítse, kiket Dóbé megcsalt. A törvényszék az ügyét érdemleges eljárásra utasította. Arany-, ezüst-, platinabeváltás, TV., Várnegyeutca 7. Pénztári órák 9—5-ig. Kállay dr. jogi és ügyvédi szemináriuma (Budapest, Andrássy út 8. és Szeged, Pallavicini út 3.) érdeklődőknek információt, szóval, levélben készséggel ad. SZÍNHÁZ,JrcMŰVÉSZET (*) Várszínház. A Baccarat, Bernstein drámáját játszották ma este a Várszínházban, s ez az előadás egy új drámai tehetséggel szaporította a pesti színpad legújabb generációját. Fáy Flóra a neve a fiatal művésznőnek, aki ha még nem is forrott ki teljesen, erősen szenzibilis, intelligens színésznő, erő, akivel számítani kell. Jó partnere volt Szentiványi Béla. (*) Belvedere. Jándi Dávid és Schönbauer Henrik kiállítása, amelyet a közönség osztatlan érdeklődése kísér, még e hónap 11-ig marad nyitva. Következő kiállítás Révész Ferryraan Ferenc festő gyűjteménye lesz. (*) Hol a férjem?! a Renaissance Színházban. Azt a finom és választékos szellemességet, a francia mosolynak azt a jellegzetes inkarnációját, mely Félix Ganácra vígjátékát a tavalyi párisi szezon legnagyobb sikerévé avatta, Szép Ernő fordítása plántálta át magyar színpadra. A parvenü anya, aki grófnak vélt szélhámoshoz adja leányát, a leány, aki lázasan keresi az igazi grófot, keresi, hogy megcsalhassa, végül a gróf, akit nőgyűlölő magányában ér ez a meglepetés: egytől-egyig a legérdekesebb, legkitűnőbb színpadi figurák. Simomfi Mária, Csortos Gyula és Bacsányi Paula játssza ezt a három szerepet; a lobbit Bérczy, Harsányi, Virányi, Várnay, Dezséry, Papp Jolán és a színház új tagja, Molnár Valéria. A jövő heti bemutatót a legnagyobb érdeklődéssel várja a közönség. m _v. , "t. no. cr-v .-n. .Bt n*. cr. m Conlineots! EpM I® 11 MdteLaf 11 llsé iM£ BÁRDI JKLössüséSijLoJosu. Cl Egy huszonegy éves költő drámáját mutatta be a bécsi Raimund-Theater: öt évvel halála előtt irta a Bányát Hans Kalteneker, és huszonhat éve korában halt meg... Hans Kaltenekernek egy másik drámája, az Áldozat, már szinre került Bécsben, mély hatást keltve, és így érte meg most a második poszthumus színházi bemutatót ezzel a korai művével Kalteneker. Hans Kalteneker olyan családból származott, amely számos magasrangú katonatisztet adott a régi osztrák császárságnak, és talán nem csupán a forradalom hullámverése által tett ellenforradalmárrá, hanem „született" ellenforradalmár volt egész gondolkodása és minden érzése szerint. A dráma mégis sok rokonvonást mutat a „Masse Mensch“-sel, amelyet Bajorország egyik fogházában irt Ernst Toller, a volt müncheni népbiztos, és a bajor vöröshadsereg volt parancsnoka. Az alaptétel itt és ott ugyanaz: a forradalom embertelen, és akiben felébrednek, élnek az emberi érzések, az a forradalom ellen fordul. Hans Kalteneker drámahőse és a megtért forradalmi vezér. * Amikor felgördül a függöny, azt kell hinni, hogy Gerhart Hauptmann Takács okjának egy hasonmása fog következni. Munkától fáradt, nyomortól megtört bányamunkások, élükön Mihály, a szocialista vezér, aki nem politikus, csak keserű élményei, fájdalmas tapasztalatai beszélnek belőle... A bányában katasztrófa történik, beomlik az egyik tárna, maja alá temeti Mihályt, és a munkásoknak egy csoportját. Most két párhuzamos síkon folyik tovább a cselekmény. Fenn a napfényen, ahol a szerencsétlenség kirobbantja az elkeseredést, és sztrájkra készülnek a bányászok, lenn pedig a beomlott tárna mélyén, a sötétben tapogatózva próbálnak kibújni a törmelékek alól és segítik ki egymást a szerencsétlenül járt munkások. Fenn egyre forróbb a hangulat, de lenn nagy változás játszódik le Mihály lelkében. A gyűlölet elolvad és helyében kivirágzik a jóság, a szeretet, az élet szépségének megértése. Most fénysugarak törnek a sötét tárnába, megérkeztek azok a bányászok, akik társaik megmentésére ereszkedtek a mélységbe. Amikor Mihályék újból kiérnek a föld színére, éppen együtt vannak a bányászok egy nagy gyűlésen, kimondani a sztrájkot. Mihályt örömrivalgás fogadja, mert visszatért az élők közé és mert benn, tért vissza ez elvesztett vezér. Mihály csakugyan a szónoki emelvényre siet, és békét hirdet. „Jónak tenni, ez minden..." Szavait nagy zúgás fogadja, és a vezért árulónak tartják. Az idáig feszülten drámai cselekmény most meglazul és epikussá szélesedik ki. Mihály, ha kell, egy maga akar sztrájktörő gyanánt a tárnába menni, hogy egy cselekedettel is tanúságot tegyen a béketana mellett, de amikor indulni akar, megtudja, hogy fia született. Ezáltal ingadozóvá válik a beomlott tárnában kialakult világfelfogása, és újból habozni kezd, nem kellene-e mégis harcba indulni, hogy fiát jobb élet fogadja, ha öntudatra eszmél... Mialatt Mihály lelki harcát vívja, felvonul a katonaság a bányászok ellen. Ezt a harcot, a vérontás harcát mindenáron ki kell kerülni. Mihály érzései szerint, és ezért saját testét veti a két tábor közé, de nem a katonák sortüzétől esik el, hanem hátulról lövi le az „árulót“ egy fiatal munkás, akinek apja életét vesztette a bányaszerencsétlenségnél. Mihály holtteste fölött pedig összecsapnak az ellenfelek, akik még nem értik meg a szeretet szavát. Kalteneker drámájában nincsen meg a lelki fejlődésnek az a tiszta logikája és a cselekménynek az a szimbolikus tisztasága, amelyhez múltjának teljes megtagadásával küzdötte fel magát Ernst Toller a jogkazcellában. De a Bánya egyes epizódjai és egyes dialógusai igen erőteljesek, a költői kifejezés eszközeiben és az emberi érzés őszinteségében. Kalteneker tud tömegeket életre kelteni, tudja a tömeget egyes emberekké szétválasztani és újból egységbe foglalni. A tömegjelenetek mindig megkapóak, és néha a monumentalitás határáig érnek, csak itt-ott nagyon is átvezetű Kalteneker szótára is inkább a költő egyéniségét karakterizálja, mint a tömeg kifejezési formáit. J.hányás-éleinek és a bányásztípusoknak rajzán meglátszik, hogy Kalteneker elsősorban Zola Germinal-jából ismeri a bányyászfalut, a tárnát, a bányamunkást, de a Germinal jó forrás, és Kalteneker néhol erős kézzel dramatizálja Zola epikus leírását. Az osztrák irodalom mindenesetre érdekes és fejlődési lehetőségekben gazdag tehetséget vesztett el a Kalteneker korai halálával. A Bánya nagy jeleneteinek színpadi hatása igen erős volt, mert a rendezés szerencsésen tudta színpadra vinni és a színpadon mozgatni a tömegeket. A közönség csak ott fáradt ki, ahol kifárad és megtörik a Bánya drámai vonala. (*) 7 órakor és 101/* órakor játszanak szombaton a Vígszínházban. Tizegynegyed órakor tartják meg az Elefánt bemutatóját a Góth-pár, Tanay, Hegedűs Szerémy, Vendrey, Szegedüsné, Füzes Anna, Bajna Rusz, Mikes Magda, Litkey Iván felléptével. Két órakor A kis cukrászdál, Heltai Jenő pompás vígjátékát ismétlik. (*) A népszínháziak a Fővárosi Operettszínházban. A régi Népszínház nagyhírű színészei és színésznői ma este már a harmadik fővárosi színházban gyönyörködtették a közönséget meg nem fakult művészetükkel. Az előadott darabrészletek, népszinműtöredékek és magánszámok, melyekben az új nemzedék több kitűnősége is hálás szerephez jutott, lelkes fogadtatásra találtak a publikumnál, mely zsúfolásig megtöltötte a Fővárosi Operettszínház nézőterét és az erkölcsi siker mellett nyilván a jótékony célnak is tekintélyes anyagi eredményt hoztak. (*) Gombaaragi, Frida a Glória címszerepében Szomory Dezső szenzációs színművének minden előadása során a leglelkesebb ünneplések központja. Vele együtt részesülnek ovációkban Gyöngyyössy Erzsi, Góth, Fenyvesi, Szerémy, Tanay, Lukács. Pénteken, vasárnap és hétfőn is a Glória kerül színre a Vígszínházban. (*) Az Elefánt főszereplői valamennyien hatásos, vidám alakításra találnak alkalmat. Minden megtörtént, hogy a közönség nagyszerűen mulasson a Vígszínház farsangi újdonságán, amelynek bemutatója szombaton pontban 1OV4 órakor kezdődik. (*) Kétszer játszanak a Fővárosi Operettszínházban vasárnap. Este fél nyolc órakor a Tatárjárási, Kálmán Imre és Bakonyi Károly gyönyörű zenéjű és vidám cselekményű operettjét adják. Délután három órakor az Olivia hercegnő, Buttykay—Földes—Bródy operettje kerül színre. (*) Somlay Artúr az Andrássy-úti Színházban. Jövő csütörtökön, február 15-én, mutatja be az Andrássy-úti Színház új műsorát. A műsor középpontjában Somlay Artúr vendégszereplése áll, aki eseténként a szenzációs sikerű Belvárosi Színházi Kékszakáll nyolcadik felesége című darab előadása után eljátssza Hevesi Sándor A gyilkos álarc című, nyolc képből álló darabjának férfi főszerepét. Partnerei Péchy Blanka és Báthory Gizella, a Magyar Színház kitűnő művészei lesznek. Az új műsor érdekessége Nagy Endre A keck madár címü élőkép-sorozata, Zilahy Lajos A szénapadlásban cimü paraszttréfája, Bánóczyné és Bársony fellépésével, ifj. Békeffy István önképzőkör címü kacagtató jelenete, Jankovich Magdával a főszerepben, Békeffy László új konferansztréfája, ‘ Kökény Ilona, Németh Juliska és Sárossy Mihály új magánszámai. (*) Pantalon Úr jóéjszakát!! — éneklik majd ! szemirnt estétől fogva a Parnassuson, • a dunaparti Lloyd-palotában operaházunk művészei: Gábor, Palay, Bársony, Hegedűs, Halász Gitta és Palotay — a bűbájos kis Grisard vígopera strófáit. A Szenzáció! c. szenzációs darabot Törzs és Simányi Mária játszák. Hát még a Karneváléji álom ... Jegyek a Szinházi Életnél és Bárdnál, este a Parnassus pénztáránál. (Dunaparti Lloyd-palota, volt Deli.) (*) A régi Népszínház kitűnőségei másodszor szombat este lépnek fel a Fővárosi Operettszínházban. (*) Folyton telt házat mulatnak a Bolond Istók előadásain a Városi Színházban. A pompás daljáték ma, pénteken és vasárnap este kerül színre. Ez lesz a darab 25-ik előadása. (*) Nem kabaré, nem mulatóhely, nem színház, hanem valami egészen különleges előkelő, művészi és finom szórakozóhely a Parnassus. Szombaton este 10 órakor nyílik meg a dunaparti korzón a Deli helyiségében. Jegyek a Színházi Életnél, Bárdnál és a Parnassus pénztáránál. (*) A Tatárjárás legközelebb péntek este kerül ismétlésre a Fővárosi Operettszínházban, ahol a közönség minden alkalommal elragadtatással fogadja a világhírű magyar operettet. (*) Szenzációs látványosság és művészi élmény lesz A gárdista jövő heti bemutatója a Városi Színházban. Ragyogóan pazar díszletek, káprázatos, korhű jelmezek, meglepőnél meglepőbb rendezői ötletek adnak keretet az újdonságnak, amelynek lebilincselően érdekes meséjét, megkapó muzsikáját Walter Rózsi, Tisza Karola, Abonyi Marienne, Palló, Sziklay, Horti a színház legkiválóbb művészei viszik diadalra. (*) Az Írók Színházában szombaton délután VIS órakor Deák Gyula nagysikerű színművét, Berzsenyi estéjét játSS*9K‘,’nf6r*és 5lt tolgárokkal, vasárnap délelőtt 11 órakor pedig Hajnik Miklós izgalmas tragikomédiáját, A kirándulást. Jegyek a Helikonnál és a Színházi Életnél. (' Az Intim Kabaré ma esti premierje szenzációs lesz. A Dollárapuka című énekes, táncos revü kerül színre L. Szelese Elza, Nagy Maca, F. Halász Anna, Ferenczy Magda, Berendey Stefi, László Kornélia, Gallay Nándor, Bella, Szécsi Ferkó, Szentiványi, stb. fellépésével. (•’•) Szenzáció! A Parnassus megnyitó műsorának egyik darabja viseli ezt a címet. Törzs Jenő és Simonyi Mária játszák. De nem csak ez a darab Szenzáció, hanem az egész műsor valóban az! Jegyek ,a Színházi Életnél és Bárdnál, szombaton este a Parnassus pénztáránál. (Dunaparti korzó, volt Deli.) ‘ ere- ' .;›©‚»©3› FILrlViSSlStN MÁZSÁK ◄( ; ^ MŰSORA ̋. | “CORVIN-SZ m&L Telefon: József 89—88. | A kis csibész. Jackie Coogan uj filmje. Robby maradj az t __________________ágyban. (4, »/40, V28, V410)_________________fl WEOZGOXEF-OTTHON KAMARA Dohány és Nyár-u.« A helyzet ura. Arany pillangó, sarok. Aki kettőt szeret. Cyrano I n/?4, i/20. */2^, i 210) z sókja, (i/14, 5. 3/17 i/vP, 100 ] URÁWIA j.OfliNIA Telefon: Joz^ef l-26 f. Pusztuló népek Intoleranca (5, 3147, i/29, 10.101 I (5. V.8. i/glO.)_______ RENAISSAMCE O lusf&srsegin (6 feiv.) Soft a papacshös 2 feiv. Filághirü artisták (cirkusz attrakció.) 15. 10.) BOTAL-APOLLÓ T. J 118-94 ! HZNICOH Eskü-tér 5. T. 83-35 Intolerance A frankfurtiak ________(5 * 43. VziO.)____________________(3/45. a/47.) cirtuszá-mczsfi Telefon József 129—54 | Ha a bálványok rombadőlnek. Az éj* A) terem 4, 0, 8,10 félt lovag* B) terem 5, 7, 9. DRIEKT Telefon 150—87. TXVOX.I Telefon 80-49 | Borfia Lukrécia II. Gaudeamus dr.Csal* meg édes. j (4. g.'iG. yts% i/410.) (5.7. 9.) jO ^T V ff A VH.» Erzsébet-komt 26. 1 SL* 51 M ZT £ Telefon József 129—47 | Fiacskám (Gyermek élettörténete) 5 felv. A csizmás genti beraan 5 felv. (4, 8/46. V*3, 1/410.) I : ODEON Telefon József 2-63. VE3TA-1MOZGÓ Tel. J. 26-39.| Ginette II. A kékszakáll hercegnő. Femmna (5, 7,9) Délután 5 órától folytatólagosan. 3 NYUGAT- WOZI Telefon0nl71—62 I Fiacskáin. Havasok tSogére. T, wm jl ~e l, nFTivr6 £G a színháznál jut a tssgggsgsig feli, 4, »/«, */;8, l/t10.) I VILÁG 1923 február 9.