Világ, 1923. február (14. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-09 / 31. szám

Péntek — A Dana —­haasse-ban. Ma nem volt tőzsde, ergo igen sok úriember sétált a bizonytalan tenden­ciájú, téli szilárdság és tavaszi lanyhaság közt inga­dozó délelőtt A Szabadság-térhez csak egy lépés a Dunapart — ez nem akar célzás lenni a besszre és az öngyilkosságra —, az ember nem tudja, mihez fogjon bánatában, hát kisétál a propellerállomásra. A két tőzsdés megállóit a legfelső lépcsőfokon és végignézett a hatalmas folyamon, amely rohamos inflációban sodorta tovább a piszkos örvénygyű­rüket. — Szép ez a Duna ilyenkor, amikor megárad — szólt a fiatalabbik, akinek még volt érzéke a termé­szet őserejű megnyilatkozása­iránt —, nézze, milyen zabolátlanul rohan előre ... — Magának okvetlenül a Zabolaira kell gondolni? — Hát mondjuk másképpen. Ameddig ellát, a Duna egész hosszában tombol. — Hossz? Tomboló hossz? Nem rossz. Különben igaza van. E­gyedül a Dunában van hossz. De hol­nap... — Holnap? — Holnap már lemorzsolódik az árnivó. A folyam­­mérnökség nem teszt a Dunára. — De hátha Bécsben váratlanul emelkedni fog? — Bécs? Hát az is számit valamit? A Dunával nem lehet arbitrálni. .— Csak el ne öntse a budai partot. Nézze, ott lakom vizavi. — Buda, az le van fedezve. Aquincum, az nem, az be­radikolhat. És az Ördögárok, az mindig kontre­­minbe megy át. — Szóval, azt hiszi... — Azt hiszem, hogy most besszbe megy a Duna és azután stabilizálódik. — Mennyi pénzbe fog ez kerülni ! — A Devizaközpontnak? — Dehogy. A fővárosnak. — Ne féltse Wolff Károlyt. Az megúszik min­dent, forradalmat, konszolidációt. A Dunát is meg­ússza, ő az egyetlen ember, aki mindenre teszt... — A Landau—Dóbé-birtokpár. A budapesti tör­vényszék ma tárgyalta újból azt a pert, melyben Dóbé Sándor érvényteleníteni kívánja a Landau Adolffal kötött birtokszerződést. A tárgyaláson a Landau-család jogi képviselője tiltakozott az ellen, hogy Dobé szegényjogon védekezzék, mert védőügy­védjének százezreket ígért és szabadlábrahelyezése céljából százezer korona óvadékot helyezett letétbe. Ami a kereset jogalapját illeti, Dobénak annál keve­sebb köze van a birtokhoz, mert annak idején szer­ződés sem jött létre közte és Bán Jenő közt, hanem csak egy Bán Jenő-féle egyoldalű­ levélre alapítja jo­gát, ami nem szerződés. Ezért kellett Landau Adolf­nak visszaadnia Bán Jenő birtokába az ingatlant, mi­kor azt Landau Adolf kérte, a bíróság kiadta azért,, hogy abból és a többi bűnügyi zárlat alá vett vagyon­ból mindazokat kielégítse, kiket Dóbé megcsalt. A törvényszék az ügyét érdemleges eljárásra utasította.­­ Arany-, ezüst-, platinabeváltás, TV., Vár­negye­­utca 7. Pénztári órák 9—5-ig.­­ Kállay dr. jogi és ügyvédi szemináriuma (Buda­pest, Andrássy­ út 8. és Szeged, Pallavicini­ út 3.) ér­deklődőknek információt, szóval, levélben készség­gel ad. SZÍNHÁZ­,JrcMŰVÉSZET (*) Várszínház. A Baccarat, Bernstein drámáját játszották ma este a Várszínházban, s ez az előadás egy új drámai tehetséggel szaporította a pesti szín­pad legújabb generációját. Fáy Flóra a neve a fiatal művésznőnek, aki ha még nem is forrott ki teljesen, erősen szenzibilis, intelligens színésznő, erő, akivel számítani kell. Jó partnere volt Szentiványi Béla. (*) Belvedere. Jándi Dávid és Schönbauer Henrik kiállítása, amelyet a közönség osztatlan érdeklődése kísér, még e hónap 11-ig marad nyitva. Következő kiállítás Révész Ferryraan Ferenc festő gyűjteménye lesz. (*) Hol a férjem?! a Renaissance­ Színházban. Azt a finom és választékos szellemességet, a francia mosolynak azt a jellegzetes inkarnációját, mely Félix Ganácra vígjátékát a tavalyi párisi szezon legnagyobb sikerévé avatta, Szép Ernő fordítása plántálta át ma­gyar színpadra. A parvenü anya, aki grófnak vélt szélhámoshoz adja leányát, a leány, aki lázasan ke­resi az igazi grófot, keresi,­­ hogy megcsalhassa, végül a gróf, akit nőgyűlölő magányában ér ez a meglepetés: egytől-egyig a legérdekesebb, legkitűnőbb színpadi figurák. Simomfi Mária, Csortos Gyula és Bacsányi Paula játssza ezt a három szerepet; a lobbit Bérczy, Harsányi, Virányi, Várnay, Dezséry, Papp Jolán és a színház új tagja, Molnár Valéria. A jövő heti bemutatót a legnagyobb érdeklődéssel várja a közönség. m _­v. , "t. no. cr-v .-n. .Bt n*. cr­. m Conlineots! EpM I® 11 MdteLa­­f 11 llsé iM£ BÁRDI JKLössüséSijLoJos­u. Cl Egy huszonegy éves költő drámáját mutatta be a bécsi Raimund-Theater: öt évvel halála előtt irta a Bányá­t Hans Kalteneker, és huszonhat éve korában halt meg... Hans Kalteneker­­nek egy másik drámája, az Áldozat, már szinre került Bécsben, mély hatást keltve, és így érte meg most a második poszth­umus színházi bemutatót ezzel a ko­rai művével Kalteneker. Hans Kalteneker olyan családból származott, amely számos magasrangú katonatisztet adott a régi osztrák császárságnak, és talán nem csupán a for­radalom hullámverése által tett ellenforradalmárrá, hanem „született" ellenforradalmár volt egész gon­­­­dolkodása és minden érzése szerint. A dráma mégis­­ sok rokonvonást mutat a „Masse Mensch“-sel, ame­­l­­yet Bajorország egyik fogházában irt Ernst Toller, a volt müncheni népbiztos, és a bajor vöröshadsereg volt parancsnoka. Az alaptétel itt és ott ugyanaz: a forradalom embertelen, és akiben felébrednek, élnek az emberi érzések, az a forradalom ellen fordul. Hans Kalteneker drámahőse és a megtért forradalmi vezér. * Amikor felgördül a függöny, azt kell hinni, hogy Gerhart Hauptmann Takács ok­jának egy hasonmása fog következni. Munkától fáradt, nyomortól megtört bányamunkások, élükön Mihály, a szocialista vezér, aki nem politikus, csak keserű élményei, fájdalmas tapasztalatai beszélnek belőle... A bányában ka­tasztrófa történik, beomlik az egyik tárna, maja alá temeti Mihályt, és a munkásoknak egy csoportját. Most két párhuzamos síkon folyik tovább a cselek­mény. Fenn a napfényen, ahol a szerencsétlenség kirobbantja az elkeseredést, és sztrájkra készülnek a bányászok, lenn pedig a beomlott tárna mélyén, a sö­tétben tapogatózva próbálnak kibújni a törmelékek alól és segítik ki egymást a szerencsétlenül járt mun­kások. Fenn egyre forróbb a hangulat, de lenn nagy változás játszódik le Mihály lelkében. A gyűlölet el­olvad és helyében kivirágzik a jóság, a szeretet, az élet szépségének megértése. Most fénysugarak törnek a sötét tárnába, meg­érkeztek azok a bányászok, akik társaik megmenté­sére ereszkedtek a mélységbe. Amikor Mihályék újból kiérnek a föld színére, éppen együtt vannak a bá­nyászok egy nagy gyűlésen, kimondani a sztrájkot. Mihályt örömrivalgás fogadja, mert visszatért az élők­­ közé és mert benn, tért vissza ez elvesztett vezér.­­ Mihály csakugyan a szónoki emelvényre siet, és­­ békét hirdet. „Jónak tenni, ez minden..." Szavait nagy zúgás fogadja, és a vezért árulónak tartják. Az idáig feszülten drámai cselekmény most meg­lazul és epikussá szélesedik ki. Mihály, ha kell, egy­­­ maga akar sztrájktörő gyanánt a tárnába menni,­­ hogy egy cselekedettel is tanúságot tegyen a béke­­­tana mellett, de amikor indulni akar, megtudja, hogy fia született. Ezáltal ingadozóvá válik a beomlott tár­nában kialakult vilá­gfelfogása, és újból habozni kezd, nem kellene-e mégis harcba indulni, hogy fiát jobb­­ élet fogadja, ha öntudatra eszmél... Mialatt Mihály lelki harcát vívja, felvonul a katonaság a bányászok­­ ellen. Ezt a harcot, a vérontás harcát mindenáron­­ ki kell kerülni. Mihály érzései szerint, és ezért saját­­ testét veti a két tábor közé, de nem a katonák sor­­tüzétől esik el, hanem hátulról lövi le az „árulót“ egy fiatal munkás, akinek apja életét vesztette a bányaszerencsétlenségnél. Mihály holtteste fölött pe­dig összecsapnak az ellenfelek, akik még nem értik meg a szeretet szavát. Kalteneker drámájában nincsen meg a lelki fej­lődésnek az a tiszta logikája és a cselekménynek az a szimbolikus tisztasága, amelyhez múltjának teljes megtagadásával küzdötte fel magát Ernst Toller a jogk­azcellában. De a Bánya egyes epizódjai és egyes dialógusai igen erőteljesek, a költői kifejezés eszkö­zeiben és az emberi érzés őszinteségében. Kalteneker tud tömegeket életre kelteni, tudja a tömeget egyes emberekké szétválasztani és újból egységbe foglalni. A tömegjelenetek mindig megkapóak, és néha a mo­numentalitás határáig érnek, csak itt-ott nagyon is átvezetű Kalteneker szótára is inkább a költő egyéni­ségét karakterizálja, mint a tömeg kifejezési formáit. J.­hányás-éleinek és a bányásztípusoknak rajzán meg­látszik, hogy Kalteneker elsősorban Zola Germinal-jából ismeri a bányyászfalut, a tárnát, a bányamunkást, de a Germinal jó forrás, és Kalteneker néhol erős kézzel dramatizálja Zola epikus leírását. Az osztrák iroda­lom mindenesetre érdekes és fejlődési lehetőségekben gazdag tehetséget vesztett el a Kalteneker korai ha­lálával. A Bánya nagy jeleneteinek színpadi hatása igen erős volt, mert a rendezés szerencsésen tudta szín­padra vinni és a színpadon mozgatni a tömegeket. A közönség csak ott fáradt ki, ahol kifárad és meg­törik a Bánya drámai vonala. (*) 7 órakor és 101/* órakor játszanak szombaton a Vígszínházban. Tizegynegyed órakor tartják meg az Elefánt bemutatóját a Góth-pár, Tanay, Hegedűs Sze­­rémy, Vendrey, Szegedüsné, Füzes Anna, Bajna Rusz, Mikes Magda, Litkey Iván felléptével. Két órakor A kis cukrászdá­l, Heltai Jenő pompás vígjátékát is­­métlik. (*) A népszínháziak a Fővárosi Operettszínház­­­­ban. A régi Népszínház nagyhírű színészei és színész­női ma este már a harmadik fővárosi színházban gyö­nyörködtették a közönséget meg nem fakult művésze­tükkel. Az előadott darabrészletek, népszinműtöre­­dékek és magánszámok, melyekben az új nemzedék több kitűnősége is hálás szerephez jutott, lelkes fo­gadtatásra találtak a publikumnál, mely zsúfolásig megtöltötte a Fővárosi Operettszínház nézőterét és az erkölcsi siker mellett nyilván a jótékony célnak­­ is tekintélyes anyagi eredményt hoztak. (*) Gombaaragi, Frida a Glória címszerepében Szomory Dezső szenzációs színművének minden elő­adása során a leglelkesebb ünneplések központja. Vele együtt részesülnek ovációkban Gyöngyyössy Erzsi, Góth, Fenyvesi, Szerémy, Tanay, Lukács. Pénteken,­­ vasárnap és hétfőn is a Glória kerül színre a Víg­színházban. (*) Az Elefánt főszereplői valamennyien hatásos, vidám alakításra találnak alkalmat. Minden megtör­tént, hogy a közönség nagyszerűen mulasson a Víg­színház farsangi újdonságán, amelynek bemutatója szombaton pontban 1OV4 órakor kezdődik. (*) Kétszer játszanak a Fővárosi Operettszínház­­ban vasárnap. Este fél nyolc órakor a Tatárjárás­i, Kálmán Imre és Bakonyi Károly gyönyörű zenéjű és vidám cselekményű operettjét adják. Délután három órakor az Olivia hercegnő, Buttykay—Földes—Bródy operettje kerül színre. (*) Somlay Artúr az Andrássy-úti Színházban. Jövő csütörtökön, február 15-én, mutatja be az­­ Andrássy-úti Színház új műsorát. A műsor közép­pontjában Somlay Artúr vendégszereplése áll, aki ese­t­­énként a szenzációs sikerű Belvárosi Színházi Kék­­­­szakáll nyolcadik felesége című­ darab előadása után eljátssza Hevesi Sándor A gyilkos álarc című, nyolc képből álló darabjának férfi főszerepét. Partnerei Péchy Blanka és Báthory Gizella, a Magyar Színház kitűnő művészei lesznek. Az új műsor érdekessége Nagy Endre A keck madár címü élőkép-sorozata,­­ Zilahy Lajos A szénapadlásban cimü paraszttréfája,­­ Bánóczyné és Bársony fellépésével, ifj. Békeffy István önképzőkör címü kacagtató jelenete, Jankovich Mag­dával a főszerepben, Békeffy László új konferansz­­tréfája, ‘ Kökény Ilona, Németh Juliska és Sárossy­­ Mihály új magánszámai. (*) Pantalon Úr jóéjszakát!! — éneklik majd ! sze­mirnt estétől fogva a Parnassuson, • a dunaparti Lloyd-palotában operaházunk művészei: Gábor, Pa­­­­lay, Bársony, Hegedűs, Halász Gitta és Palotay — a bűbájos kis Grisard vígopera strófáit. A Szenzáció! c. szenzációs darabot Törzs és Simányi Mária ját­szák. Hát még a Karneváléji álom ... Jegyek a­­ Szinházi Életnél és Bárdnál, este a Parnassus pénztá­ránál. (Dunaparti Lloyd-palota, volt Deli.) (*) A régi Népszínház kitűnőségei másodszor szombat este lépnek fel a Fővárosi Operettszínházban. (*) Folyton telt házat­ mulatnak a Bolond Istók előadásain a Városi Színházban. A pompás daljáték ma, pénteken és vasárnap este kerül színre. Ez lesz­­ a darab 25-ik előadása. (*) Nem kabaré, nem mulatóhely, nem színház,­­ hanem valami egészen különleges előkelő, művészi és­­ finom szórakozóhely a Parnassus. Szombaton este 10 órakor nyílik meg a dunaparti korzón a Deli helyi­­s­­égében. Jegyek a Színházi Életnél, Bárdnál és a Par­nassus pénztáránál. (*) A Tatárjárás legközelebb péntek este kerül ismétlésre a Fővárosi Operettszínházban, ahol a kö­zönség minden alkalommal elragadtatással fogadja a világhírű magyar operettet. (*) Szenzációs látványosság és művészi élmény lesz A gárdista jövő heti bemutatója a Városi Szín­házban. Ragyogóan pazar díszletek, káprázatos, kor­hű jelmezek, meglepőnél meglepőbb rendezői ötletek adnak keretet az újdonságnak, amelynek lebilincse­­lően érdekes meséjét, megkapó muzsikáját Walter Rózsi, Tisza Karola, Abonyi Marienne, Palló, Sziklay, Horti­­ a színház legkiválóbb művészei viszik diadalra. (*) Az Írók Színházában szombaton délután VIS órakor Deák Gyula nagysikerű színművét, Berzsenyi estéjét játSS*9K‘,’nf6r*és 5lt t­olgárokkal, vasárnap dél­előtt 11 órakor pedig Hajnik Miklós izgalmas tragi­komédiáját, A kirándulást. Jegyek a Helikonnál és a Színházi Életnél. ('­ Az Intim Kabaré ma esti premierje szenzá­ciós lesz. A Dollárapuka című énekes, táncos revü kerül színre L. Szelese Elza, Nagy Maca, F. Halász Anna, Ferenczy Magda, Berendey Stefi, László Korné­lia, Gallay Nándor, Bella, Szécsi Ferkó, Szentiványi, stb. fellépésével. (•’•) Szenzáció! A Parnassus megnyitó műsorának egyik darabja viseli ezt a címet. Törzs Jenő és Simo­­nyi Mária játszák. De nem csak ez a darab Szenzá­ció, hanem az egész műsor valóban az! Jegyek ,a Színházi Életnél és Bárdnál, szombaton este a Par­nassus pénztáránál. (Dunaparti korzó, volt Deli.) ‘ ere- ' .;›©‚»©3› FILrlViSSlStN MÁZSÁK ◄( ; ^ MŰSORA ̋. | “CORVIN-SZ m&L Telefon: József 89—88. | A kis csibész. Jackie Coogan uj filmje. Robby maradj az t __________________ágyban. (4, »/40, V28, V410)_________________fl WEOZGOXEF-OTTHON KAMARA Dohány­ és Nyár-u.« A helyzet ura. Arany pillangó, sarok. Aki kettőt szeret. Cyrano I n/?4, i/20. */2^, i 210) z sók­ja, (i/14, 5. 3/17 i/vP, 100 ] URÁWIA j.OfliNIA Telefon: Joz^ef l-26 f. Pusztuló népek­­ Intoleranca (5, 3147, i/29, 10.101 I (5. V.8. i/glO.)_______ R­ENAISSAMCE O lusf&srsegin­ (6 feiv.) Soft a papacshös 2 feiv. Filághirü artisták (cirku­s­z attrakció.) 15. 10.) BOTAL-APOLLÓ T. J 118-94 ! HZN­ICOH Eskü-tér 5. T. 83-35 Intolerance A frankfurtiak ________(5­ * 43. VziO.)____________________(3/45. a/47.) cirtuszá-mczsfi Telefon József 129—54 | Ha a bálványok rombadőlnek. Az éj* A) terem 4, 0, 8,10 félt lovag* B) terem 5, 7, 9. DRIEKT Telefon 150—87. TXVOX.I Telefon 80-49 | Borfia Lukrécia II. Gaudeamus dr.Csal* meg­ édes. j (4. g.'iG. yts% i/410.) (5.7. 9.) jO ^T V ff A VH.» Erzsébet-komt 26. 1 SL* 51 M­­ ZT £ Telefon József 129—47 | Fiacskám (Gyermek élettörténete) 5 felv. A csizmás g­ent­­i beraan 5 felv. (4, 8/46. V*3, 1/410.) I : ODEON Telefon József 2-63. VE3TA-1MOZGÓ Tel. J. 26-39.| Ginette II. A kékszakáll hercegnő. Femmna­­ (5, 7,9) Délután 5 órától folytatólagosan. 3 N­YUGAT- WOZI Telefon0nl71—62 I Fiacskáin. Havasok tSogére. T, wm jl ~e l, nFTivr6 £G a színháznál j­ut a tssgggsgsig feli, 4, »/­«, */;8, l/t10.) I VILÁG 1923 február 9.

Next