Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

.1%6 Itte&tsMséti* HediMraM: l ut 4.7. Telefon 5800, 81-90. ElSflaetesi intic Maryarországban: E«vi 400, Vt.Sri. 1100 kor./héti 3200 kor. X »V11* 4 fi,* megjelenik hétfő kivételével roncerMsíp. ■ Egyes szám ám Budapesten, vijéken és i. pályaudvarokon hétköznap 20 kor., vaskos ünnepnapon 30 korona. Alattiéban kit.nap 1500 osztr. korona, vasárnap 20000 osztr. korona. Jugtulláviában köznap 1 dinár, vasára és ünnennan 4 dinár. lXIV. évfolyam 1 "V'1 " ........... .....................mmmti ■ koronák , Budapest, CSÜTÖRTÖK 1923 március 1. mtászk refréntnek Budapesten * ILÁG kiadóhivatalában, Blocknex J., Blatt J., Bokor, Benkó és T&i-aa, Gy&á&& Nagy, Haanenstein és Vogler RT., Teiczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa* Leopold Gyula, Leopold Cornel, Schwanf, József Siklay, Mezei Antal, Mossa Rudolf, Eckstein Bánát hirdetési irodákban. Bécsben: Hausenstein és Volor, M. Dukes* Raebfolger, Rundolf Mosse, Berlinben :Alá* Krauseestrasse 88—89, 48-ik szám . 200 milliárd "! 200 milliárd : ez a néhány év előtt még fantasztikus hangzású összeg ma már kevesebb a magyar ,állam kiadásainál. Kápács Tibor költségvetése 118,45 milliárd kiadást mutatki az államháztartás szűkebb keretei között, és 75 milliárd kiadást az állami üzemeknél, tehát a két tétel összegezése csupán 193 milliárdot ad. De a költségvetést a 23 centime-os százkoronás alapjánállították össze, ma pedig 18 centime ,a százkoronás zürichi árfolyama. Hiszen már az 1923. évet is 21,75 centime-os koronakurzussal kezdte meg Magyarország, és 23 centime körül tavaly december dzerekán mozgott a korona. Ez a látszólag nem nagy feltolódás igen sok milliárdot jelent, hiszen 23 centime mellett 450 korona körül adta a Devizaközpont is a svájci frankot, és ma 570 koronáért adja. Ha egyszerűen abból indulunk ki, hogy a költségvetés kiadásai a korona értékcsökkenésével egyenes arányban kenteskednek, úgy, amint ilyen arányban emelkedtek fix múlt év folyamán, akkor a költségvetés által elő- rs irányzott 193 milliárdhoz több, mint 25 százalékot kell pótolni, és ilyen számvetés szerint 1923 első felének kiadásai nem 91—92 milliárdot tesznek, majd, hanem 114 milliárdot Hat hónap alatt 22—23 milliárd kiadási többletet hárít az államháztartásra és az állami üzemekre , a korona-árfolyam 5 centime-os visszaesése, és mivel ez az értékcsökkenés csak elkésve egyenlítődik ki a bevételek emelkedése által, könnyű megállapítani, milyen sorsdöntően fontos a költégvetésre nézve a korona-kurzus alakulása. Nem is szólva arról, hogy az áremelkedés sok vonatkozásban túlszárnyalja a korona árcsökkenését és így még fokozottabb terhet ró a kincstárra. Tavaly december tizenkettedikén például a 23 centime-os korona mellett 9900 és 10.100 korona között mozgott a búza ára, míg ma a, 18 centime-os koronánál 13.500 és 1.1700 korona, között A búza ára tehát 36, nem pedig 125 százalékkal emelkedett a korona érték lemorzsolódása óta és ez igen fontos momentum, számbavéve azt, hogy a kedvezményes ellátás következtében az állam a legnagyobb fogyasztók egyike a gabonapiacon. A lisztellátásra a költségvetés előirányzata szerint mintegy 400 milliót költ a pénzügyminiszter egy hónapban, és ez most már felszökött legalább havi 0,540 millió koronára. A koronának 0,23 centime-ral történt lemorzsolódásával kapcsolatos áremelkedések által a közalkalmazottak habvrjált"■"kategóriájának biztosított kedvezményes ellátás terhe, elég szerényen számítva, havi 800 millió koronával növekedett meg. ■Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyes bevételi források hozadéka szintén automatikus emelkedést mutat a tőkeleromlással párhuzamosan. Így például a forgalmi adók hatalmas tétele. Itt 34 milliárd a költségvetési év előirányzata, tehát havonként nem teljes három milliárd, de ma már szerény számvetéssel havi 4 milliárdra lehet becsülni a forgalmi adó hozadékát. , Ezek az adatok egyben megmutatják azt, milyen labilis a papírkoronákban összeállított költségvetés,és ezért tisztább képet kapunk, ha aranykoronákra számítjuk vissza a költségvetési számoszlopokat. A kiadások 193 milliárdja aranykoronákban a 0,23 cen- time-os alapon mintegy 450 millió, míg a bevételeké ■vagy 360 millió aranykorona. Az utoljára összeállított békeköltségvetés több, mint 2200 millió aranykorona kiadással számolt, és ebből a trianoni Magyarországra a lakosság arányszámának alapulvétele mellett t több, mint 800 millió aranykorona esett. Aranykoronákban tehát szinte felére csökkent kiadásokkal dolgozik így számítva az államháztartás. Vagy pedig rmzavalutában 19,3 millió métermázsa búza árát költiel most a pénzügyminiszter, és több, mint 40 millió métermázsa búza árába került az állami gépezet üzemben tartása a mai Magyarország területén, a háború megindulása előtt. Ez adhat bizonyos fokig megnyugvást, noha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a 74 milliárdos államjegyforgalom nem teljes 130 millió aranykorona, és több-kevesebb zökkenéssel mégis kielégíti a pénzszükségletet azon a területen, attal a háború előtt legalább 500 millió aranykoronára volt szükség. Ez az egyik legfelötlőbb jele az általános elszegényesedésnek. A másik megnyugtató körülmény az, amire expozéjában hivatkozik a pénzügyminiszter, amikor 224 millió aranykoronára becsüli a külkereskedelmi deficitet. Ennek az összege idáig csak papírkoronákban volt ismeretes, és így a dollár tavalyi középkurzusán kellett az átszámítást végezni. De ha megbízhatóak azok a kalkulációs alapok, amelyekre a pénzügyminiszter által felhasznált statisztika hivatkozik, akkor a külkereskedelmi deficit jelentékenyen kevesebb volt a dollár középkurzusára alapított átszámítás eredményénél, és a kiviteli deficit fejkvótája nem több 28 békekoronánál egy évben. Ausztria külkereskedelmi deficitje 1922-ben 544 millió aranykorona volt, nem 224 millió aranykorona, és a külkereskedelmi deficit fejkvótája Ausztriában közel 90 aranykorona, nem pedig 28. A magyar külkereskedelmi mérleg sokkal kedvezőbben zárult, mint az osztrák köztársaságé, és a külkereskedelmi mérleg megjavítására sokkal könynyebbek a feltételek, sokkal kiadósabbak az eszközök, mint Ausztriában. A külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozásáig homokon épült minden költségvetési előirányzat, és így a pénzügyminiszteri expozénak a költségvetésre nézve is legfontosabb adata az, amely aranykoronákban a becsléseknél kedvezőbbnek is mutatja a magyar külkereskedelmi mérleg alakulását !-tiád, JfcfecPXBStásgai kereskedelmi mérleg hiánya lefelé tendál, és az 1921. év deficitje még 82 millió aranykoronával volt nagyobb a tavalyinál De azért a szükségletek félig normális fedezése mellett a jövő évre is kell 160 —200 millió aranykorona behozatali többlettel számolni, feltételezve, hogy a deficit tovább is csökkenni fog , a korona stabilizálásának egyetlen igazi módja tehát az volna, hogy a többtermelési politika eredményeinek érvényesüléséig egy külföldi kölcsön fedezze ezt a deficitet... A behozatal megszorítása körül újabb lépéseket már aligha lehet tenni, a termelés és a kivitel fokozása pedig csak lépésről-lépésre történhetik meg és a legkedvezőbb esetben sem küszöbölheti ki rövid idő alatt a teljes deficitet. A jóvátételi kérdés kikapcsolása mellett tehát egy néhányszáz millió aranykoronás külföldi kölcsön volna a gazdasági élet szilárd alapjának kiépítéséhez a feltétel. Amennyiben a többtermelési politika jelszóból tettre változnék, egy 550 millió aranykoronás külföldi kölcsön, amilyent most Ausztria kapott, alighanem elég volna az átmeneti korszakra, hiszen racionális és erőteljes gazdálkodási rendszer mellett a külkereskedelmi hiánynak évrőlévre csökkennie kell Igen érdekes a pénzügyminiszternek az a kijelentése, amely szerint nem azonosítja magát a költségvetéssel és csak vitaanyag gyanánt terjeszti elő a budget-t. A kijelentés értékéből levon azonban egyetmást az a körülmény, hogy a költségvetést, amely 1922 július elsejétől 1923 június harmincadikéig terjed, 1923 február huszonnyolcadikán terjesztette be a pénzügyminiszter, tehát nyolc hónappal a költségvetési év megkezdése után, és a költségvetési vitát májusra tervezi a kormány, tehát a költségvetés elfogadása valószínűleg összeesik majd a költségvetési év végével, így azután a módosításoknak nem lesz túlságosan nagy gyakorlati jelentőségük . Pedig a költségvetésnek van nem egy olyan fejezete, amely legalább is bővebb felvilágosításokat igényle, mint amilyenekkel a budget indokolása szolgál az érdeklődők számára. Akkor, amikor az állami kiadások végösszege nem egészen négyszeresére emelkedett, a MÁV ambiciózusan hivatkozik kiadásainak közel 1000 százalékos emelkedésére. Természetesen nem szabad arra gondolni, mintha az új beruházások szöktették volna föl ilyen tempóban a MáV szükségletét. A vasúti beruházások tétele ugyanszintén emelkedett 1334 millióról jö.288 millióra, de ez a rendkívüli kiadások fejezetében került elkönyvelésre, míg a MÁV-nak beruházások nélkül sikerült rendes kiadásait 4,59 milliárdról 43,71 milliárdra emelnie. A költségvetés 193 milliárd kiadás helyett 460 milliárd kiadást mutatna ki, ha egész vonalon követésre talált volna a MÁV példája. A múlt költségvetési évben 35 millió aranykoronát tettek a MÁV rendes kiadásai, és ebben a költségvetési évben közel 100 millió aranykoronára emelkedtek. Akkor, amikor a MÁV rendes és rendkívüli kiadásai 70 milliárdos tételükkel 36 százalékát teszik az összes állami kiadásoknak, és közel a felét az összes állami bevételeknek, talán mégis némi ellenőrzésre szorulna, hogy a kiadások átlagosan nem egész 300 százalékos emelkedése mellett miért kellett emelkedniük 1000 százalékkal a MÁV rendes kiadásainak, 38 millió aranykoronáról 100 millió aranykoronára. A MÁV kiadásainak emelkedése még szembetűnőbbé válik, ha abból indulunk ki, hogy a MÁV figyelmen kívül hagyásával az állami kiadások a múlt költségvetési évtől a most előterjesztett költségvetésig 42,6 milliárdról 123 milliárdra növekedtek, tehát így szám s mitva, nem is háromszorozódtak meg teljesen, mialatt a MÁV tízszeresre emelte kiadásait. A 23 cen-' '■ time-os korona 27 százaléka a 84 centime-os koroná- nak, tehát a korona nem egészen egynegyedére esett, mialatt a MÁV 3,4 milliárdból 33 milliárdra, tehát közel tízszeresére emelte fel bevételeit. Ezt csak kisz részben egyenlíti ki a forgalom emelkedése, és nyugodt lelkiismerettel lehet azt mondani, hogya korona minden értékcsökkenési fázisánál is a MÁV az értékcsökkenés által indokolt mérték kétszeresére emelte tarifáit — és mégis, 10,5 milliárd üzemi deficitet mutat ki. A MÁV. üzemi deficitje és a MÁV beruházásai tehát kétharmadát teszik az egész deficitnek. Kissé frivolul szólva: da hertie Gemül 1lichkeit auf, és talán mégis itt volna már az ideje annak, hogy a MÁV.gazdálkodási rendszere szakszerű, szigorú és pártatlan revízió alá kerüljön. A MÁV halad-; az árdrágítás élén, a MÁV, a költségvetési deficit íveinbb forrása, a MÁV svájci frankokra átszámítsa 19 szorozza a tarifát, de azért nem tud kiküszolódni a deficites gazdálkodásból... Hiszen a költségvetésben ki-* mutatott 10,5 milliárd üzemi hiány ma már meghaladott álláspont, mert a MÁV részéről illik legalább anynyit feltételezni, hogy az üzemi kiadások a koronái újabb értékcsökkenésével arányosan emelkedtek, míg a bevételek természetesen nem növekedtek meg. Így is számítva, a MÁV. nem egészen 900 millió koronás havi , üzemi deficitje ma már jóval meghaladhatja az 1700 milliót. Ha a pénzügyminiszter alapos költségvetési vitát kíván, akkor a MÁV igen alkalmas terület a költségvetés szónokai számára. Itt helye volna annak az őszinte szónak, amelynek szükségességét hangoztatja! Kültag pénzügyminiszter expozéjában, és, már ezáltal is megtagadja saját költségvetését, ahol nem érvényesül ez az őszinteség. Például a közszolgálati alkalmazottak természetbeni ellátásának tételénél 26,4 milliárd a költségvetés előirányzata, és csak egy szerény jegyzet összegezi alatt, hogy ezenfelül még 10,8 milliárdot tesz a természetbeni ellátás terhe az állami üzemeknél. Ilyenformán a kiadási tétel már 37,2 milliárdra emelkedik. Az viszont csak az indokolásnak egy szerény mellékmondatából tűnik ki, hogy ebből a 37,2 milliárdos tételből már „levonásba hozatott" az őrlési adónak és a búza hititeli illetékének hozadéka... Mivel ez a két tétel itt „levonásba hozatott,, inautfjv,, -máj,- ■■■büiów—* feltűntetve az állami bevételek között, pedig itt vagy 10 milliárdról van szó, és a közalkalmazottak természetbeni ellátása a 23 centimé-os százkoronás idejött vagy 50 milliárd terhet jelentett az államház- tartásra nézve. A leleplezés célját és magyarázatát nem könnyű kitalálni. A személyi és dologi kiadások összegét nem tünteti föl a költségvetés, és hirtelenében nem, könnyű kimutatni, mekkora részét teszi ki 260.000 közalkalmazott személyi illetménye az állam rendes kiadásainak , de 32-33 milliárd aligha haladja meg a valóságot. Ha a költségvetés sommázná a személyi kiadásodat, és sommázná a természetbeni ellátás költségei által felidézett kiadásokat, amelyek összevéve legalább 80 milliárd terhet jelentenek az államra nézve, akkor a közalkalmazottak legalább látnák azt, hogy Magyaország népe a teherbírás legszélsőbb határáig ment el, megpróbálva lehetőleg emberi megélhetést biztosítani azoknak, akik az állam kenyerét eszik. A közalkalmazottak családtagjainak számbavételével az ország lakosságának több, mint 9 százalékát tartja el az állam, tehát minden tíz lélek közül egyet... (Gy.) Májusban tárgyalják a költségvetést A politikai köröket e pillanatban majdnem kizáróan a pénzügyminiszter által benyújtott költségvetési javaslat foglalkoztatja. Mint értesülünk, a kormánynak az a terve, hogy a költségvetést májusban bocsátja tárgyalás alá, miután a költségvetés minden valószínűség szerint hosszabb vitát provokál és a kormány addig több javaslatot kíván letárgyaltunk így mindenekelőtt a földbirtokreform novelláját, az új munkásbiztosító-törvényt és néhány szociális, vonatkozású javaslatát a népjóléti miniszternek. Sem izgatást, sem erőszakoskodást nem követett el Rainprecht A második számú bírálóbizottság ma folytatta a Rainprecht Antal mandátuma ellen beadott petíció tárgyalását. Kollmann Dezső, Rainprecht jogi képviselője, kimutatta a peticióban felhozott állítások alaptalanságát, majd a petíciót benyújtók jogi képviselője, Moldoványi Gyula, kérte a vizsgálat elrendelését. A bizottság rövid tanácskozás után kihirdette határozatát, amely kimondja, hogy a petícióban foglalt izgatás tényálladékát egyáltalában nem látja fennforogni, a peticionálók részéről szóval előadottak sem szolgáltatnak alapot arra, hogy izgatásra vonatkozóan vizsgálatot lehessen elrendelni, mert ha a valóságnak megfelelnek is, az izgatás tényálladékát akkor sem merítenék ki. Ugyanígy nem lát fennforogni a bizottság erőszakoskodást sem. Arra nézve azonban, hogy, a peticionálók részéről bejelentett négy szavazónak Rainprecht egyáltalában fizetett-e bort, ha igen, azért fizette-e, hogy reászavazzanak és hogy végül a borért szavaztak-e Rainprechtre, a bizottság elrendelte a vizsgálatot és vizsgálóbiztosul Patay Tibort küldte ki A komáromi választás Ma már bizonyos, hogy a parlamenti ellenzéki pártok valamennyien Beniczky Ödön jelöltségét támogatják a komáromi választáson Klebelsburg Kúnó gróf kultuszminiszterrel szemben. Maga az ellenzéki szövetség Beniczkyt hivatalos jelöltjének tekinti és az ellenzéki szövetség pártjai, közöttük a szociáldemokrata párt is, aktív támogatásban fogják részesíteni Beniczky Ödönt. Kulúrkép a megszállási zónáiból Az angol alsóháziban Wedgemood munkáspárti képviselő azt a kérdést intézte a hadügyi államtitkár helyetteséhez, vájjon felhívták-efigyelmét Nitlinek Európa pusztulása című könyvére, amely elmondja, hogy a megszállott terület községeit arra kényszerítették, hogy német nőket adjanak nyilvános házak fenntartásárra és az ezzel járó költségeket viseljék, továbbá, várjon az angol megszállási zónában is történt""-nyert intézkedés? A helyettes államtitkár kijelentette, hogy a kérdés első részére igennel, ír második részérehonikrel kell felelnie. Az angol megszállási zóna nyilvános házai a csapatok számára elérhetetlenek. Medgendod erre még azt kérdezte, vájjon ! ugyanilyen határozottan hangzik-e a cáfolat az egész , megszállott területre nézve. A helyettes államtitkár erre kijhlenítette, hogy a megszállott terület többi SSQ?-ért dologról nincs dudom.