Világ, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-27 / 118. szám

, 1923 május 27. mamácskáját. A Boulant-család rettenetesen­­ felháborodik ezen. De ő nem törődik vele, s a sors kis örökséghez juttatja, s ezzel kimegy a vidékre, ahol tyúkokat nevelnek. Itt — , trappista kolostor van a közelben — miszti-­i­kus­­ érzések fogják el az írót. Az orgona­­ búgasa, a tömjén illata, a gyertyák lángja,­­ a homály, az ablaküvegeken beszűrődő nap­­­­sugarak ... mennyi élmény, mennyi iroda­lom ! Maeterlinck, Verlaine, Huysmans — , egyszóval Henry Boulant is megtér, minden-­­ nap eljár misére, imádkozik, gyón, olvasót visel és egyetlen álma, hogy kolostorba me­hessen. — Aljas, bűnös ember voltam, — mondja — vezekelni akarok ! Igen, igen, de itt van Marie. — Hallgass — rivall rá — utállak, undo­rodom tőled ! Benne látja az akadályát annak, hogy trappista legyen. A rend ug­ynis nem vesz fel kötelékébe házasembereket. Akkor leg­alább szűzies életet fog élni. Olyant, amilyent az első keresztények éltek. Marie mindenbe beleegyezik, ő is imádkozik, templomba jár és gyón. Henry Boulant nem sokáig bírja a tiszta életet. Nem tud dolgozni, a kézirata nem szaporodik. Mégis, valahogy ki kellene hozni mindazt, ami a lelkében izzik ... De hogyan? Vissza, a városba ! Hiába, a város mégis csak város, a zajával, a lármájával, a töme­gével, a hömpölygő életével. Aztán meg — a tyúkok nevelése nem ütött be. Nincs pénz a háznál. — A városban — morfondíroz az író — oly könnyű dolga van egy asszonynak... néhány perc alatt... Csakhamar hangosan is kifejezi ezeket a gondolatait és elkezdi vizsgálgatni Mariét. (Igen, még eléggé takaros.) De nem úgy vizsgálgatja, mint ahogy a férj nézi a fele­ségét, hanem mint ahogy Vladimír mérle­gelte annak idején Marié bájait. — Még megjárja ! — ez volt a vizsgálgatás eredménye — még lehet... Marie önfeláldozásának nincsen határa. Azonnal, lemond arról, hogy szentté avassák és beleegyezik abba, amit Henry kíván tőle. Visszamennek Brüsszelbe, ahol a férj figyel­mezteti az asszonyt, mit ígért neki : — Nem pénzre van nekem szükségem ! Vigye a fene a pénzt, dehát én írni akarok ! Hiszen tudod, a Művészet. A Művészetnek mindent fel kell áldozni ! Marie tehát megint azt csinálja, amit a Piccadilly-n csinált és ezt ő nagyon termé­szetesnek találja. Csak éppen hogy leveszi a jegygyűrű­jét az ujjáról... Az írót némely­kor lelkifurdalások lepik meg. Disznónak nevezi magát, de aztán megnyugszik : — Ah, prostitúció... Ez csak egy szó. Az asszony dolgozik itt is és másutt is. A mű­vész, aki alkot, várjon nem vetkőzik­ le tel­jesen ? Mi a különbség ? Minden jól megy. Csakhogy Mariét letar­tóztatja a rendőrség. Boulant-t is beidézik és nagyon alaposan megmossák a fejét. Valami után kell tehát nézni. Újságíró lesz belőle. Háromszáz frank havi fizetése van. De any­­nyira lenézi ezt a mesterséget, hogy a felesé­gének megtiltja, hogy szóljon valakinek .Róla. A művészetnek most már végképpen búcsút mond. Végképpen ? Nem. Szerelmes lesz egy zongoratanárnőbe. A tanárnő eleinte keményszívű, de azután megadja magát és­­ barátnője lesz. Henry otthagyja Mariét, nem törődik szegény asszony szenvedésével. Aki még kínjai között is folyton ezt ismétel­­heti: — Nem, ő nem lehet rossz ... Néha-néha meg is látogatja Mariét, fel­varratja vele a gombjait, vagy az elszakadt ,­uháit. (Marié ismét fehérneművarrással fog­lalkozik.) Egy napon azután elhozza neki azt a könyvet, amelyet a zongoratanítónő Inspirálására, végre megírt. Ez a könyv­­ ,Egg Mariska története MINDENNAPI LEXIKON THAON DI REVEL PAOLO olasz tengeré­szeti miniszter hercegi rangot kapott. Thaon di Revel Torinóban született 1861-ben, fiatalon került az olasz tengerészethez. A háború alatt az olasz tengerészet vezérkari főnöke, majd a hadsereg főfelügyelője lett. 1917-ben szená­tornak nevelték ki, a háború után megkapta legnagyobb olasz kitüntetést, a Santa Annun­­ziata-rendjelet. 1922 decemberében a Musso­­lini-kormány tengerészeti minisztere lett NEUMAYER JÓZSEF DR., Bécs volt főpol­gármestere, aki most meghalt, 1841 március 17-én született Bécsben, ügyvéd lett, részt vett­­ keresztényszocialista pártmozgalmakban, 1895-ben, mint Lueger híve, bécsi községtaná­csos lett, 1896-ban második alpolgármester, 1905-ben első alpolgármester, 1910-ben, Lueger halála után Bécs polgármestere. 1912 végén­­ visszavonult állásától, képviselő lett, majd az osztrák forradalom óta visszavonultan élt. Nem volt jelentős férfiú; előbb Lueger, később Weisskirchner helytartója volt a bécsi város­házán. SALVAGO-RAGGI GIUSEPPE MARCHESE, aki a jóvátételi bizottságban az angol-olasz ja­vaslatot képviselte, olasz államférfi­. 1868-ban született Genovában s az olasz külügyi szolgá­latba lépett. A boxier-lázadás idején ő volt az olasz követ Kínában, később Eritria kormány­zója. 1917-ben párizsi nagykövetnek nevezték ki, s mint ilyen részt vett a béketárgyalásokon. Két év előtt fölmentették a nagykövetség veze­tésétől, mert azóta Bertolini szenátor utódja­, ként a jóvátételi bizottság olasz tagja. Szenátor és államminiszteri rangot visel. GABONAFÉLÉK, cercaliák (­ Ceres, istennő adományai) virágzása a május végének legfon­tosabb gazdasági eseménye nálunk, amelytől jövő évi kenyerünk, kultúránk, egész életünk­­ függ. Az egész világon művelt gabonafélék száma körülbelül 20 s ezek a növények rend-­­­szerében majd mind a pázsitfélék (Gramineae)­ családjába tartoznak. A kisebb körre szorít­kozó, helyi jelentőségű gabonaféléket nem említve, legfontosabb közölök a rizs, a búza, az árpa, a köles, a tönköly, a rozs, a zab, a szerecsen­muhar és a kukorica. Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség a gabonafélék mű­velését, azt csak találgatjuk, de biztosat aligha tudunk valaha. Abból, hogy ma is vannak ga­bona nélkül egészen jól megélő népek, azt kö­vetkeztethetjük, hogy a gabonaművelés olyan tájain kezdődhetett a földnek, ahol se gyümöl­csök, se földalatti növényrészek nem biztosí­tanák eléggé az ember megélhetését. A gabona­­kultúra Dél-Ázsiából, Mezopotámiából és Egyiptomból indulhatott ki, ahol valaha vad állapotban, nagy tömegekben élhettek a ga­bonafélék ősei, amelyeket a több évezredes művelés annyira megváltoztatott, hogy ma már legtöbbnek a vadját nem ismerjük. Hogy a kőkorszakbeli Európában már műveltek néhány gabonafélét, azt a cölöpépítmények leleteiből tudjuk, amelyek közt kölesre, búzára, árpára is akadtak. Az évezeredek folyamán egyik­­másik gabonafélét jobb fajok szorítottak ki a kenyérnövények sorából. Például Priscus Rhe­­tor Attila idejében még mindenütt kölest talált az Alföldön s a búzát sehol se említi. Külön­ben a magyar gabona szót az ó-szlávból vet­tük kölcsön, ahol gebino-nak hangzott. BÚZA (Triticum Vulgare) a legtöbb kutató szerint a legősibb természetű gabonaféle, ős­hazája talán az a szárazföld, amely régebbi geológiai korszakokban a földközi-tenger he­lyén terült el. A Kr. e. 3500 tájáról való dasurt piramis­nak egy téglájában találták eddig a legrégibb búzaszemeket. A búza a mérsékelt égöv növénye, az egyenlítő alatt csak 3000 m. magasságban találni búzamezőket. Legfonto­sabb kenyérnövényünknek 32 fajtája és 350 változata van. A talaj és az éghajlat szerint vál­­tozik a búzatermés hozama: Németországban öt-hatszoros, nálunk nyolc-tízszeres, Argentí­nában tizenkétszeres, Mexikó déli részein hu­­szonnégy-harmincötszörös szemet ád. A búza lisztje finomabb és fehérebb, mint a többi ga­bonáé s kenyere a legjobban emészthető. An­golországban sört is főznek belőle, az are­t,­s búzából készül a német Weissbier is, s a gin nevű pálinka is. A búza magyar neve még az őshazából való török kölcsönszó, tehát a ma­gyarok már a honfoglalás előtt ismerték a leg­főbb kenyéradó növényt. ROZS hányja a fejét először valamennyi gabonafélék közt a nép szavajárása szerint, vagyis a rozs kalászosodik legelőbb s május közepén már meg­ is virágzik. A rozs (Secale cereale) mint termesztett növény fiatalabb a búzánál és árpánál, eredeti neve se a szansz­­kritban, se a szeanita, se a turáni nyelvekben nincs, magyar neve szláv kölcsönszó. A klasz­­szikus írók közül csak Plinius említi elsőnek s Krisztus születése idején még csak a római birodalom északkeleti részeiben lehetett ta­lálni. Ellenben Európa keleti részein, a nagy orosz síkon majd mindig előkerül a történet­­előtti időkből való leletekben is, tehát a szlá­vok már régen művelhették. Németországba a vendek vitték be s Nagy Károly vette pártfogá­sába, rendeletet adván ki a termesztéséről. Vannak neves külföldi kutatók, akik lehető­nek tartják, hogy a termesztett rozs ősalakja a nálunk vadon élő Secale fragilis s a szádelői völgyben talált leletek szerint itt már a bronz­korszakot megelőzően is tenyésztették. Árpa (Hordeum Vulgare) a legelterjedtebb gabonanövény, amennyiben még az északi szélesség 70-ik fokán is megterem, a lappok földjén már a kőkorszakban is ismerték . Egyiptomban ősidők óta szeszesitalt készítet­tek belőle. A görögöknek ez volt a legrégibb kenyérnövénye, a rómaiak inkább csak lóval etették. Kenyere tápláló és egészséges, északi vidékeken ma is eszik, leginkább azonban mint toklászától meghámozott árpakása (gerstli) és árpadara (gríz) használatos emberi tápláléknak. A maláta, vagyis mesterséges esi. Irináth"' ÁR'JHAz R. Andrzey at 39, 1 Valódi I |KffiSBRDlPOitCELLÍÍN| III. emelet. Lift. I Porcellán tányér mély v.lapos 420 K 1 Porcellán dessert tányér. . . 220 K lg Porcellán duplaerős tányér . 690 K ! || Porcellán duplaerős dessert. 430 K 0 Porcellán teáscsésze aljával . 350 K 1 Porcellán teáscsésze „ erős 450 K­­ Porcellán 6 sz. kávés készlet 3600 K R Porcellán 6 sz. étkező „ 14200 K Forgalmi adó külön fizetendő. VILÁG rázásában megakasztott árpa a sör- és szesz­­gyártásnak fontos anyaga. Magyar neve török jövevényszavaink honfoglalás előtti rétegébe tartozik s az oklevél-szótár szerint először 1­095-ben fordul elő egy oklevélben, mint sze­mélynév. Az Árpád név maga is az árpa szó kicsinyített alakja, mint a Búzád a búza szóé. Mint keresztnév, csak 1820 óta járatos. .......................­Mull IQ-JTTiTI Ilin A repülő Pest körül... (A Világ tudósító­jától.) A mátyásföldi repülő- , téren szorgalmas repülőélet folyik. Hatalmas gép­madarak indulnak el onnan és szállnak el Hol­landia és Anglia felé. Repülőgépek érkeznek, amelyekből külföldi utasok szállanak ki, közben pedig sétarepülést végeznek a stabil biztossági Fod­er- és Junkers-gépek Budapest fölött. A magyar aviatika most lendül neki gyors fejlődé­sének, amióta Hollandiából és Németországból magyar pilóták a levegőben hozták át az idegen­­ gyártmányú repülőgépeket. Két magyar légi forgalmi társulat van jelenleg Magyarországon, amelyek alig két évvel ezelőtt alakultak. A két társaságnak tizenkét gépje van. Az egyik Hollandiából hozatott hat Fod­er­­gépet, a másik a németországi Junkers-típusú gépekből rendelt hat darabot. Ez a tizenkét gép bonyolítja most le a magyar légi forgalmat. Azaz csak tizenegy, mert a tizenkettediket pár héttel ezelőtt katasztrófa érte az összekötő vasúti híd közelében. A gépek 180—200 lóerő sebes­séggel szelik a levegőt, másodpercnyi pontos­sággal indulnak, érkeznek. Másodpercnyi és milliméternyi pontossággal történik itt minden a pontosság kedvéért és a közönség bizalmára. A repülőgép a vasút ellenfele A repülőgép lassan kint nálunk is leveri ma­gáról­ a katonai stílust és teljesen átmegy a civil­­­ forgalomba. A vasút pedig hatalmas ellenfelet­­ kap a repülőgépben, amely — a repülők hatá­rozott állítása szerint — rövid idő alatt a for­galomban le fogja gyűrni a vasútat. Úgy a sze­mély­, mint az áruforgalomban. Az autó pedig egyáltalán számításba sem jöhet a repülőgép teljesítménye mellett, amely sokkal gyorsabb nála, pontosabb, biztosabb és olcsóbb. A gyorsvonat például a budapest—bécsi utat hat óra alatt teszi meg. Az automobil hét-nyolc óra alatt, a repülőgépnek pedig ehhez másfél óra kell. A teherforgalomban szintén győzni fog a repülőgép. Franciaországban, Angliában, Hol­landiában, Belgiumban és Amerikában az áru­forgalmat nagymértékben bonyolítják le a leve­gőben és a legújabb párizsi divatot egy nap alatt viszik el a repülőgépek Párizstól Belgrádig. A legújabb francia kreáció modellje még aznap ott van az összes európai előkelő szalonokban. És ez a hatalmas fejlődés érezhető már ná­lunk is. A repülőgép talán már az őszre bele fog kapcsolódni a tőzsdei életbe. Tőzsdei körökben ugyanis nagy érdeklődéssel kísérik a repülést és az egymással szorosan kapcsolatos pesti és bécsi tőzsdét a levegővel is szorosabbá akarják tenni. A pesti tőzsdenyitás után rövid idővel, amikor a helyzet kezd már kialakulni, a tőzsde Napóleonjai repülőgépen Bécsbe szállnak majd, ötnegyed óra alatt ott vannak, üzleteket köthet­nek és még a pesti zárlatra vissza is érkezhet­nek. Az eddigi jelek után ítélve, csaknem biztos, hogy a bécsi és a pesti tőzsde között repülőgépen fogják már szeptemberben az üzleteket lebonyo­lítani. "­lanatok alatt elcsapok a gép mellett. Hatalmas, keselyű volt. Kihívóan belenézett a gépbe, látha­­­tólag bántotta a légi konkurrencia, aztán hír­­lesen elsuhant és lefelé szállt A keselyű kereste, a repülőgéppel való találkozást. Nem tudta, hogy­ micsoda, meg akarta ismerni. Kik repülnek Pesten? Azt mondják, hogy a repülés ragályos, aki­ egyszer beleült egy repülőgépbe, az állandóan repülni akar és a repülési vágy emberről em­berre száll. A mátyásföldi repülőtéren naponta tömegesen jelentkeznek repülésre. A légi utasok közül sokan vannak, akik napi vendégek. Kö­zöttük egy ismert politikus, egy színészpár, és egy kiváló sebésztanár. Ezek mindennap, re­­­pülnek. . "­­ A hölgyek általában bátrabbak, mint a férfiak.­ Lenge nyári kosztümben szállnak bele a gépbe,­­ cigarettáznak és határozottan ők bátorítják a­ férfiakat. A repülési mánia valósággal dühöng­ most Pesten. A fix fizetésű ember éppen úgy re­­­pül, mint aki százezreket keres. Hivatalnokok, kereskedők szállnak be a karcsú Focher és­ Junkers-gépekbe és húsz percig lenézik Buda-­­pestet. Most átlag naponta harminc felszállás van és­­ minden egyes alkalommal négy utast visznel el fel a gépek. Egy repülés személyenkint 500 új korona és a gépek ezer méter magasságban ker­­rü­lik meg a­­várost. Tiszta időben 1000 méteres, magasságban a­­Balatont lehet látni, 2000 méter­ben pedig a Magas Tátrát.­­­ Sokan vannak, akik repülési szándékkal men-­ nek ki Mátyásföldre és ott künn meggondolják a dolgot, nem mernek beülni a gépbe. Sokan pe­dig kíváncsiságból nézni mennek és közben kedvet és bátorságot kapnak és beszállnak a gép kajütjébe. Pedig a repüléshez nem is kell sok bátorság. Az emberek még idegenkednek tőle, azonban percentuális számítások szerint, repülőgéppel kevesebb szerencsétlenség történt,­ mint a vasúton vagy autóval, ezért van, hogy a pesti utcán még mindig bámulattal néznek fel az­ emberek a felettük lebegő acél- vagy fémvázas­ gépmadárra és miközben azt nézik, hogy repül,­ úgy érzik, hogy a következő percben leesik.­ Hiszen olyan magasan repül... Fodor Tibor. A lorinrtokos mágnáson repülőgépeset vásárolnak­­ A repülőgépet nálunk először az arisztokraták­­ tarolták föl. A grófok voltak az első repülőuta­­­­sok és az érdeklődésük azóta csak fokozódik. A Amikor az automobil jött divatba, autókat vá­sároltak, garázsokat építetttek. Most repülőgépez­­­tet rendelnek és a földbirtokaikon hangárokat m­utatnak berendezni. A kereskedelemügyi minisz­­ériumban már intézkedés történt arra vonatkoz­­­tólag, hogy a kormány engedélyt adjon magá­tok soknak repülőgépvásárlásra. A helyzet az, hogy rövid idő alatt egy csomó , magánosnak lesz repülőgépe, úgy mint van automobilja. Vállalatok fognak alakulni, ame-­­ lyek repülőgépek eladásával foglalkoznak és az autószalonok mintájára repülőgépszalonok nyit­nak majd a londoni, párizsi, berlini, pesti utcá­kon. Már csak Hónapok kérdése az egész. Ezzel kapcsolatban természetesen a soffőrök erős konkurrenciát kapnak a pilótákban, akiknek a száma egyszerre meg fog sokasodni. Nálunk kb. harminc magyar pilóta van. A leg­többen a háború alatt mint katonai pilóták tel­jesítettek szolgálatot. Civilből lett pilóta még egy sincs. Tervbe vették azonban egy állami pi­lótaiskola létesítését, amely valószínűleg a közel­jövőben lesz aktuális és akkor a civil pályákon levő fiatalemberek gyors és alapos pilótai kikép­zésben fognak részesülni. A magyar pilóták most havonta 100­-150.000 koronát keresnek. A rendszeres légi forgalom megindulása után azonban a fizetéseket jelen­tékenyen fölemelik és attól kezdve a pilóták is drágasági index alapján fognak gázsit kapni. Hollandiában egy pilóta havonta 1200 hollandi forintot kap, ami magyar koronába átszámítva három milliónak felel meg. Hasonló fizetést kap­nak a francia, belga, angol és amerikai repü­lők is. A pilóták sokat várnak a rendes légi forgalom megindulásától. A Budapest—Bécs közötti rend­szeres légi forgalom az eddigi megállapítások szerint július elsején fog megindulni. Konkurrencia a levegőben A mátyásföldi pilóták között van Risztics Já­nos, aki a magyarok közül elsőnek repült Angliába és onnan vissza. Riszticsnek, aki már tíz év óta repül, érdekes kalandja volt 2000 mé­ter magasságban egy hatalmas sasmadárral.­­ Berlin és Nürnberg között a Fichtel fölött repültem, — mondotta — amikor 2000 méter magasságban egy kis pontot vettem észre. A pilótát a levegőben minden érdekli és ezért erő­sen figyeltem a pontot, amely egyre nőtt és egyre közeledett. Gondoltam, hogy madár jön­­ felém és homlokegyenest a gépnek tartok. Pa- .............. . ... Batthyány Tivadar a helyzetről A függetlenségi 18-as Kossuth-párt nagy­­választmányának ma este tartott ülésén­ Batthyány Tivadar gróf elnök behatóan vázolta a miniszterelnök külföldi útjának titkait és rá­mutatott arra a kudarcra, amely Bethlen törek­véseit kísérte. Megállapította, hogy a helyzet súlyosan rosszabbra fordult, mert a párizsi döntés a zálogjogok felfüggesztését csak eset­­ről-esetre és csak elvben adja meg, ellenben pozitív tényként egy olyan ellenőrző­ bizottsá­got küld Magyarországra, amely összes állami­ ügyeinkbe beavatkozhatik. Okát ennek az előre látott kudarcnak abban találjuk, hogy külpoli­tikánk a kommün bukása óta téves utakon ha­ladt, nem találta meg a megértést szomszé­­­dainkkal és hibás belpolitikánk is, amely a val­­­­ás és a nemzeti politika jelszavaival gyűlölete­t, reakciót vitt az ország életébe. P. Ábrahám­ Dezső hozzászólása után a nagyválasztmány egyhangúan elhatározta, hogy Batthyány Tiva­dar gróf elmondott jelentését Bethlen útjáról és­ az általános politikai helyzetről egész terjedel­­­mében kinyomatja és terjeszti. A reformpárt új névjegyzékeket követő. Ahhoz a küzdelemhez, amelyet a szociálde­mokrata és demokrata párt folytat, a 150.000 kihagyott választó érdekében nagy erővel csat­lakozik a reform- és a függetlenségi 48-as párt akciója. Eddig több, mint 8000 választó pana­szát vették és dolgozták fel, hogy kedd reggel a többi ellenzéki pártokkal együtt a felszólam­lásokat benyújthassák. Tegnap este a reform- és a függetlenségi párt vezetősége Giesswein Sándor és Batthyány Tivadar gróf elnöklésével, több kereskedő- és iparosszervezet bevonásával ülést tartott, ame­lyen elhatározta, hogy a párt parlamenti kép­viselői útján kívánni fogja új névjegyzékek összeállítását oly értelemben, hogy azok össze­állításánál az ellenzéki pártok ellenőrzést gya­koroljanak. A visszaélések miatti büntető­­feljelentések tárgyában csatlakozik a szociál­demokrata és demokrata párt állásfoglalá­sához. A párt jogvédő irodái vasárnap is a közönség rendelkezésére állanak a következő helyeken: I., II., III. kerület: Népkör, Szentlélek tér 4. IV., V. kerület: a párt központi irodája, Mária Valéria ucca 12., vagy Báthory ucca 10. I­. em. (Brauner dr.-iroda.) VI. ker. , Nagymező ucca 36. (Kadossa dr.-iroda.) VII. kerület: pártkör, Wesselényi ucca 41., vagy Barcsay ucca II. (Szőke dr.-iroda.) VIII. kerület: reformpárt, községi pártiroda, József főherceg-szálló, Ba­ross tér 2., vagy Rákóczi út 11. (Kollman dr.-­ iroda.) IX—X. kerület, Ráday ucca 4. (Pa­­czauser’ dr.-iroda.) Világpolitika is keresztény demokrácia Giesswein Sándor ma délben a Kbesztény Demokrata Szervezet meghívására Münchenbe utazott, hogy ott előadást tartson. Elutazása előtt beszéltünk Giesswein Sándorral, aki munkatársunknak a következőket mondotta: —­ Münchenbe utazom a Keresztény Demok­rata Szervezet felhívására, hogy ott 29-én elő­adást tartsak erről a témáról : Világpolitika és keresztény demokrácia. Előadásomban ugyan­azokat a tételeket fejtegetem, amelyeket Redslob­ itt tegnap fejtegetett, de tovább me­gyek és kimutatom az egyház tanításaiból, hogy egy, a világbékét biztosító nemzetközi organi­záció már a középkori nagy teológusok követe­­­­lése volt. Sajnos, hogy ezeket a tételeket az újabbkori teológia elhanyagolta, azért­ a mo­dern keresztény politika fő feladatai közé tar­­t­­ozik a régi hagyományokat felújítani I ggK- ATaaV'hüiönltgcaaég»U LUKÁCS M. Vasárnapj

Next