Világ, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-27 / 118. szám
, 1923 május 27. mamácskáját. A Boulant-család rettenetesen felháborodik ezen. De ő nem törődik vele, s a sors kis örökséghez juttatja, s ezzel kimegy a vidékre, ahol tyúkokat nevelnek. Itt — , trappista kolostor van a közelben — miszti-ikus érzések fogják el az írót. Az orgona búgasa, a tömjén illata, a gyertyák lángja, a homály, az ablaküvegeken beszűrődő napsugarak ... mennyi élmény, mennyi irodalom ! Maeterlinck, Verlaine, Huysmans — , egyszóval Henry Boulant is megtér, minden- nap eljár misére, imádkozik, gyón, olvasót visel és egyetlen álma, hogy kolostorba mehessen. — Aljas, bűnös ember voltam, — mondja — vezekelni akarok ! Igen, igen, de itt van Marie. — Hallgass — rivall rá — utállak, undorodom tőled ! Benne látja az akadályát annak, hogy trappista legyen. A rend ugynis nem vesz fel kötelékébe házasembereket. Akkor legalább szűzies életet fog élni. Olyant, amilyent az első keresztények éltek. Marie mindenbe beleegyezik, ő is imádkozik, templomba jár és gyón. Henry Boulant nem sokáig bírja a tiszta életet. Nem tud dolgozni, a kézirata nem szaporodik. Mégis, valahogy ki kellene hozni mindazt, ami a lelkében izzik ... De hogyan? Vissza, a városba ! Hiába, a város mégis csak város, a zajával, a lármájával, a tömegével, a hömpölygő életével. Aztán meg — a tyúkok nevelése nem ütött be. Nincs pénz a háznál. — A városban — morfondíroz az író — oly könnyű dolga van egy asszonynak... néhány perc alatt... Csakhamar hangosan is kifejezi ezeket a gondolatait és elkezdi vizsgálgatni Mariét. (Igen, még eléggé takaros.) De nem úgy vizsgálgatja, mint ahogy a férj nézi a feleségét, hanem mint ahogy Vladimír mérlegelte annak idején Marié bájait. — Még megjárja ! — ez volt a vizsgálgatás eredménye — még lehet... Marie önfeláldozásának nincsen határa. Azonnal, lemond arról, hogy szentté avassák és beleegyezik abba, amit Henry kíván tőle. Visszamennek Brüsszelbe, ahol a férj figyelmezteti az asszonyt, mit ígért neki : — Nem pénzre van nekem szükségem ! Vigye a fene a pénzt, dehát én írni akarok ! Hiszen tudod, a Művészet. A Művészetnek mindent fel kell áldozni ! Marie tehát megint azt csinálja, amit a Piccadilly-n csinált és ezt ő nagyon természetesnek találja. Csak éppen hogy leveszi a jegygyűrűjét az ujjáról... Az írót némelykor lelkifurdalások lepik meg. Disznónak nevezi magát, de aztán megnyugszik : — Ah, prostitúció... Ez csak egy szó. Az asszony dolgozik itt is és másutt is. A művész, aki alkot, várjon nem vetkőzik le teljesen ? Mi a különbség ? Minden jól megy. Csakhogy Mariét letartóztatja a rendőrség. Boulant-t is beidézik és nagyon alaposan megmossák a fejét. Valami után kell tehát nézni. Újságíró lesz belőle. Háromszáz frank havi fizetése van. De anynyira lenézi ezt a mesterséget, hogy a feleségének megtiltja, hogy szóljon valakinek .Róla. A művészetnek most már végképpen búcsút mond. Végképpen ? Nem. Szerelmes lesz egy zongoratanárnőbe. A tanárnő eleinte keményszívű, de azután megadja magát és barátnője lesz. Henry otthagyja Mariét, nem törődik szegény asszony szenvedésével. Aki még kínjai között is folyton ezt ismételheti: — Nem, ő nem lehet rossz ... Néha-néha meg is látogatja Mariét, felvarratja vele a gombjait, vagy az elszakadt ,uháit. (Marié ismét fehérneművarrással foglalkozik.) Egy napon azután elhozza neki azt a könyvet, amelyet a zongoratanítónő Inspirálására, végre megírt. Ez a könyv ,Egg Mariska története MINDENNAPI LEXIKON THAON DI REVEL PAOLO olasz tengerészeti miniszter hercegi rangot kapott. Thaon di Revel Torinóban született 1861-ben, fiatalon került az olasz tengerészethez. A háború alatt az olasz tengerészet vezérkari főnöke, majd a hadsereg főfelügyelője lett. 1917-ben szenátornak nevelték ki, a háború után megkapta legnagyobb olasz kitüntetést, a Santa Annunziata-rendjelet. 1922 decemberében a Mussolini-kormány tengerészeti minisztere lett NEUMAYER JÓZSEF DR., Bécs volt főpolgármestere, aki most meghalt, 1841 március 17-én született Bécsben, ügyvéd lett, részt vett keresztényszocialista pártmozgalmakban, 1895-ben, mint Lueger híve, bécsi községtanácsos lett, 1896-ban második alpolgármester, 1905-ben első alpolgármester, 1910-ben, Lueger halála után Bécs polgármestere. 1912 végén visszavonult állásától, képviselő lett, majd az osztrák forradalom óta visszavonultan élt. Nem volt jelentős férfiú; előbb Lueger, később Weisskirchner helytartója volt a bécsi városházán. SALVAGO-RAGGI GIUSEPPE MARCHESE, aki a jóvátételi bizottságban az angol-olasz javaslatot képviselte, olasz államférfi. 1868-ban született Genovában s az olasz külügyi szolgálatba lépett. A boxier-lázadás idején ő volt az olasz követ Kínában, később Eritria kormányzója. 1917-ben párizsi nagykövetnek nevezték ki, s mint ilyen részt vett a béketárgyalásokon. Két év előtt fölmentették a nagykövetség vezetésétől, mert azóta Bertolini szenátor utódja, ként a jóvátételi bizottság olasz tagja. Szenátor és államminiszteri rangot visel. GABONAFÉLÉK, cercaliák ( Ceres, istennő adományai) virágzása a május végének legfontosabb gazdasági eseménye nálunk, amelytől jövő évi kenyerünk, kultúránk, egész életünk függ. Az egész világon művelt gabonafélék száma körülbelül 20 s ezek a növények rend-szerében majd mind a pázsitfélék (Gramineae) családjába tartoznak. A kisebb körre szorítkozó, helyi jelentőségű gabonaféléket nem említve, legfontosabb közölök a rizs, a búza, az árpa, a köles, a tönköly, a rozs, a zab, a szerecsenmuhar és a kukorica. Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség a gabonafélék művelését, azt csak találgatjuk, de biztosat aligha tudunk valaha. Abból, hogy ma is vannak gabona nélkül egészen jól megélő népek, azt következtethetjük, hogy a gabonaművelés olyan tájain kezdődhetett a földnek, ahol se gyümölcsök, se földalatti növényrészek nem biztosítanák eléggé az ember megélhetését. A gabonakultúra Dél-Ázsiából, Mezopotámiából és Egyiptomból indulhatott ki, ahol valaha vad állapotban, nagy tömegekben élhettek a gabonafélék ősei, amelyeket a több évezredes művelés annyira megváltoztatott, hogy ma már legtöbbnek a vadját nem ismerjük. Hogy a kőkorszakbeli Európában már műveltek néhány gabonafélét, azt a cölöpépítmények leleteiből tudjuk, amelyek közt kölesre, búzára, árpára is akadtak. Az évezeredek folyamán egyikmásik gabonafélét jobb fajok szorítottak ki a kenyérnövények sorából. Például Priscus Rhetor Attila idejében még mindenütt kölest talált az Alföldön s a búzát sehol se említi. Különben a magyar gabona szót az ó-szlávból vettük kölcsön, ahol gebino-nak hangzott. BÚZA (Triticum Vulgare) a legtöbb kutató szerint a legősibb természetű gabonaféle, őshazája talán az a szárazföld, amely régebbi geológiai korszakokban a földközi-tenger helyén terült el. A Kr. e. 3500 tájáról való dasurt piramisnak egy téglájában találták eddig a legrégibb búzaszemeket. A búza a mérsékelt égöv növénye, az egyenlítő alatt csak 3000 m. magasságban találni búzamezőket. Legfontosabb kenyérnövényünknek 32 fajtája és 350 változata van. A talaj és az éghajlat szerint változik a búzatermés hozama: Németországban öt-hatszoros, nálunk nyolc-tízszeres, Argentínában tizenkétszeres, Mexikó déli részein huszonnégy-harmincötszörös szemet ád. A búza lisztje finomabb és fehérebb, mint a többi gabonáé s kenyere a legjobban emészthető. Angolországban sört is főznek belőle, az aret,s búzából készül a német Weissbier is, s a gin nevű pálinka is. A búza magyar neve még az őshazából való török kölcsönszó, tehát a magyarok már a honfoglalás előtt ismerték a legfőbb kenyéradó növényt. ROZS hányja a fejét először valamennyi gabonafélék közt a nép szavajárása szerint, vagyis a rozs kalászosodik legelőbb s május közepén már meg is virágzik. A rozs (Secale cereale) mint termesztett növény fiatalabb a búzánál és árpánál, eredeti neve se a szanszkritban, se a szeanita, se a turáni nyelvekben nincs, magyar neve szláv kölcsönszó. A klaszszikus írók közül csak Plinius említi elsőnek s Krisztus születése idején még csak a római birodalom északkeleti részeiben lehetett találni. Ellenben Európa keleti részein, a nagy orosz síkon majd mindig előkerül a történetelőtti időkből való leletekben is, tehát a szlávok már régen művelhették. Németországba a vendek vitték be s Nagy Károly vette pártfogásába, rendeletet adván ki a termesztéséről. Vannak neves külföldi kutatók, akik lehetőnek tartják, hogy a termesztett rozs ősalakja a nálunk vadon élő Secale fragilis s a szádelői völgyben talált leletek szerint itt már a bronzkorszakot megelőzően is tenyésztették. Árpa (Hordeum Vulgare) a legelterjedtebb gabonanövény, amennyiben még az északi szélesség 70-ik fokán is megterem, a lappok földjén már a kőkorszakban is ismerték . Egyiptomban ősidők óta szeszesitalt készítettek belőle. A görögöknek ez volt a legrégibb kenyérnövénye, a rómaiak inkább csak lóval etették. Kenyere tápláló és egészséges, északi vidékeken ma is eszik, leginkább azonban mint toklászától meghámozott árpakása (gerstli) és árpadara (gríz) használatos emberi tápláléknak. A maláta, vagyis mesterséges esi. Irináth"' ÁR'JHAz R. Andrzey at 39, 1 Valódi I |KffiSBRDlPOitCELLÍÍN| III. emelet. Lift. I Porcellán tányér mély v.lapos 420 K 1 Porcellán dessert tányér. . . 220 K lg Porcellán duplaerős tányér . 690 K ! || Porcellán duplaerős dessert. 430 K 0 Porcellán teáscsésze aljával . 350 K 1 Porcellán teáscsésze „ erős 450 K Porcellán 6 sz. kávés készlet 3600 K R Porcellán 6 sz. étkező „ 14200 K Forgalmi adó külön fizetendő. VILÁG rázásában megakasztott árpa a sör- és szeszgyártásnak fontos anyaga. Magyar neve török jövevényszavaink honfoglalás előtti rétegébe tartozik s az oklevél-szótár szerint először 1095-ben fordul elő egy oklevélben, mint személynév. Az Árpád név maga is az árpa szó kicsinyített alakja, mint a Búzád a búza szóé. Mint keresztnév, csak 1820 óta járatos. .......................Mull IQ-JTTiTI Ilin A repülő Pest körül... (A Világ tudósítójától.) A mátyásföldi repülő- , téren szorgalmas repülőélet folyik. Hatalmas gépmadarak indulnak el onnan és szállnak el Hollandia és Anglia felé. Repülőgépek érkeznek, amelyekből külföldi utasok szállanak ki, közben pedig sétarepülést végeznek a stabil biztossági Foder- és Junkers-gépek Budapest fölött. A magyar aviatika most lendül neki gyors fejlődésének, amióta Hollandiából és Németországból magyar pilóták a levegőben hozták át az idegen gyártmányú repülőgépeket. Két magyar légi forgalmi társulat van jelenleg Magyarországon, amelyek alig két évvel ezelőtt alakultak. A két társaságnak tizenkét gépje van. Az egyik Hollandiából hozatott hat Fodergépet, a másik a németországi Junkers-típusú gépekből rendelt hat darabot. Ez a tizenkét gép bonyolítja most le a magyar légi forgalmat. Azaz csak tizenegy, mert a tizenkettediket pár héttel ezelőtt katasztrófa érte az összekötő vasúti híd közelében. A gépek 180—200 lóerő sebességgel szelik a levegőt, másodpercnyi pontossággal indulnak, érkeznek. Másodpercnyi és milliméternyi pontossággal történik itt minden a pontosság kedvéért és a közönség bizalmára. A repülőgép a vasút ellenfele A repülőgép lassan kint nálunk is leveri magáról a katonai stílust és teljesen átmegy a civil forgalomba. A vasút pedig hatalmas ellenfelet kap a repülőgépben, amely — a repülők határozott állítása szerint — rövid idő alatt a forgalomban le fogja gyűrni a vasútat. Úgy a személy, mint az áruforgalomban. Az autó pedig egyáltalán számításba sem jöhet a repülőgép teljesítménye mellett, amely sokkal gyorsabb nála, pontosabb, biztosabb és olcsóbb. A gyorsvonat például a budapest—bécsi utat hat óra alatt teszi meg. Az automobil hét-nyolc óra alatt, a repülőgépnek pedig ehhez másfél óra kell. A teherforgalomban szintén győzni fog a repülőgép. Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Belgiumban és Amerikában az áruforgalmat nagymértékben bonyolítják le a levegőben és a legújabb párizsi divatot egy nap alatt viszik el a repülőgépek Párizstól Belgrádig. A legújabb francia kreáció modellje még aznap ott van az összes európai előkelő szalonokban. És ez a hatalmas fejlődés érezhető már nálunk is. A repülőgép talán már az őszre bele fog kapcsolódni a tőzsdei életbe. Tőzsdei körökben ugyanis nagy érdeklődéssel kísérik a repülést és az egymással szorosan kapcsolatos pesti és bécsi tőzsdét a levegővel is szorosabbá akarják tenni. A pesti tőzsdenyitás után rövid idővel, amikor a helyzet kezd már kialakulni, a tőzsde Napóleonjai repülőgépen Bécsbe szállnak majd, ötnegyed óra alatt ott vannak, üzleteket köthetnek és még a pesti zárlatra vissza is érkezhetnek. Az eddigi jelek után ítélve, csaknem biztos, hogy a bécsi és a pesti tőzsde között repülőgépen fogják már szeptemberben az üzleteket lebonyolítani. "lanatok alatt elcsapok a gép mellett. Hatalmas, keselyű volt. Kihívóan belenézett a gépbe, láthatólag bántotta a légi konkurrencia, aztán hírlesen elsuhant és lefelé szállt A keselyű kereste, a repülőgéppel való találkozást. Nem tudta, hogy micsoda, meg akarta ismerni. Kik repülnek Pesten? Azt mondják, hogy a repülés ragályos, aki egyszer beleült egy repülőgépbe, az állandóan repülni akar és a repülési vágy emberről emberre száll. A mátyásföldi repülőtéren naponta tömegesen jelentkeznek repülésre. A légi utasok közül sokan vannak, akik napi vendégek. Közöttük egy ismert politikus, egy színészpár, és egy kiváló sebésztanár. Ezek mindennap, repülnek. . " A hölgyek általában bátrabbak, mint a férfiak. Lenge nyári kosztümben szállnak bele a gépbe, cigarettáznak és határozottan ők bátorítják a férfiakat. A repülési mánia valósággal dühöng most Pesten. A fix fizetésű ember éppen úgy repül, mint aki százezreket keres. Hivatalnokok, kereskedők szállnak be a karcsú Focher és Junkers-gépekbe és húsz percig lenézik Buda-pestet. Most átlag naponta harminc felszállás van és minden egyes alkalommal négy utast visznel el fel a gépek. Egy repülés személyenkint 500 új korona és a gépek ezer méter magasságban kerrülik meg avárost. Tiszta időben 1000 méteres, magasságban aBalatont lehet látni, 2000 méterben pedig a Magas Tátrát. Sokan vannak, akik repülési szándékkal men- nek ki Mátyásföldre és ott künn meggondolják a dolgot, nem mernek beülni a gépbe. Sokan pedig kíváncsiságból nézni mennek és közben kedvet és bátorságot kapnak és beszállnak a gép kajütjébe. Pedig a repüléshez nem is kell sok bátorság. Az emberek még idegenkednek tőle, azonban percentuális számítások szerint, repülőgéppel kevesebb szerencsétlenség történt, mint a vasúton vagy autóval, ezért van, hogy a pesti utcán még mindig bámulattal néznek fel az emberek a felettük lebegő acél- vagy fémvázas gépmadárra és miközben azt nézik, hogy repül, úgy érzik, hogy a következő percben leesik. Hiszen olyan magasan repül... Fodor Tibor. A lorinrtokos mágnáson repülőgépeset vásárolnak A repülőgépet nálunk először az arisztokraták tarolták föl. A grófok voltak az első repülőutasok és az érdeklődésük azóta csak fokozódik. A Amikor az automobil jött divatba, autókat vásároltak, garázsokat építetttek. Most repülőgépeztet rendelnek és a földbirtokaikon hangárokat mutatnak berendezni. A kereskedelemügyi miniszériumban már intézkedés történt arra vonatkoztólag, hogy a kormány engedélyt adjon magátok soknak repülőgépvásárlásra. A helyzet az, hogy rövid idő alatt egy csomó , magánosnak lesz repülőgépe, úgy mint van automobilja. Vállalatok fognak alakulni, ame- lyek repülőgépek eladásával foglalkoznak és az autószalonok mintájára repülőgépszalonok nyitnak majd a londoni, párizsi, berlini, pesti utcákon. Már csak Hónapok kérdése az egész. Ezzel kapcsolatban természetesen a soffőrök erős konkurrenciát kapnak a pilótákban, akiknek a száma egyszerre meg fog sokasodni. Nálunk kb. harminc magyar pilóta van. A legtöbben a háború alatt mint katonai pilóták teljesítettek szolgálatot. Civilből lett pilóta még egy sincs. Tervbe vették azonban egy állami pilótaiskola létesítését, amely valószínűleg a közeljövőben lesz aktuális és akkor a civil pályákon levő fiatalemberek gyors és alapos pilótai kiképzésben fognak részesülni. A magyar pilóták most havonta 100-150.000 koronát keresnek. A rendszeres légi forgalom megindulása után azonban a fizetéseket jelentékenyen fölemelik és attól kezdve a pilóták is drágasági index alapján fognak gázsit kapni. Hollandiában egy pilóta havonta 1200 hollandi forintot kap, ami magyar koronába átszámítva három milliónak felel meg. Hasonló fizetést kapnak a francia, belga, angol és amerikai repülők is. A pilóták sokat várnak a rendes légi forgalom megindulásától. A Budapest—Bécs közötti rendszeres légi forgalom az eddigi megállapítások szerint július elsején fog megindulni. Konkurrencia a levegőben A mátyásföldi pilóták között van Risztics János, aki a magyarok közül elsőnek repült Angliába és onnan vissza. Riszticsnek, aki már tíz év óta repül, érdekes kalandja volt 2000 méter magasságban egy hatalmas sasmadárral. Berlin és Nürnberg között a Fichtel fölött repültem, — mondotta — amikor 2000 méter magasságban egy kis pontot vettem észre. A pilótát a levegőben minden érdekli és ezért erősen figyeltem a pontot, amely egyre nőtt és egyre közeledett. Gondoltam, hogy madár jön felém és homlokegyenest a gépnek tartok. Pa- .............. . ... Batthyány Tivadar a helyzetről A függetlenségi 18-as Kossuth-párt nagyválasztmányának ma este tartott ülésén Batthyány Tivadar gróf elnök behatóan vázolta a miniszterelnök külföldi útjának titkait és rámutatott arra a kudarcra, amely Bethlen törekvéseit kísérte. Megállapította, hogy a helyzet súlyosan rosszabbra fordult, mert a párizsi döntés a zálogjogok felfüggesztését csak esetről-esetre és csak elvben adja meg, ellenben pozitív tényként egy olyan ellenőrző bizottságot küld Magyarországra, amely összes állami ügyeinkbe beavatkozhatik. Okát ennek az előre látott kudarcnak abban találjuk, hogy külpolitikánk a kommün bukása óta téves utakon haladt, nem találta meg a megértést szomszédainkkal és hibás belpolitikánk is, amely a valás és a nemzeti politika jelszavaival gyűlöletet, reakciót vitt az ország életébe. P. Ábrahám Dezső hozzászólása után a nagyválasztmány egyhangúan elhatározta, hogy Batthyány Tivadar gróf elmondott jelentését Bethlen útjáról és az általános politikai helyzetről egész terjedelmében kinyomatja és terjeszti. A reformpárt új névjegyzékeket követő. Ahhoz a küzdelemhez, amelyet a szociáldemokrata és demokrata párt folytat, a 150.000 kihagyott választó érdekében nagy erővel csatlakozik a reform- és a függetlenségi 48-as párt akciója. Eddig több, mint 8000 választó panaszát vették és dolgozták fel, hogy kedd reggel a többi ellenzéki pártokkal együtt a felszólamlásokat benyújthassák. Tegnap este a reform- és a függetlenségi párt vezetősége Giesswein Sándor és Batthyány Tivadar gróf elnöklésével, több kereskedő- és iparosszervezet bevonásával ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a párt parlamenti képviselői útján kívánni fogja új névjegyzékek összeállítását oly értelemben, hogy azok összeállításánál az ellenzéki pártok ellenőrzést gyakoroljanak. A visszaélések miatti büntetőfeljelentések tárgyában csatlakozik a szociáldemokrata és demokrata párt állásfoglalásához. A párt jogvédő irodái vasárnap is a közönség rendelkezésére állanak a következő helyeken: I., II., III. kerület: Népkör, Szentlélek tér 4. IV., V. kerület: a párt központi irodája, Mária Valéria ucca 12., vagy Báthory ucca 10. I. em. (Brauner dr.-iroda.) VI. ker. , Nagymező ucca 36. (Kadossa dr.-iroda.) VII. kerület: pártkör, Wesselényi ucca 41., vagy Barcsay ucca II. (Szőke dr.-iroda.) VIII. kerület: reformpárt, községi pártiroda, József főherceg-szálló, Baross tér 2., vagy Rákóczi út 11. (Kollman dr.- iroda.) IX—X. kerület, Ráday ucca 4. (Paczauser’ dr.-iroda.) Világpolitika is keresztény demokrácia Giesswein Sándor ma délben a Kbesztény Demokrata Szervezet meghívására Münchenbe utazott, hogy ott előadást tartson. Elutazása előtt beszéltünk Giesswein Sándorral, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — Münchenbe utazom a Keresztény Demokrata Szervezet felhívására, hogy ott 29-én előadást tartsak erről a témáról : Világpolitika és keresztény demokrácia. Előadásomban ugyanazokat a tételeket fejtegetem, amelyeket Redslob itt tegnap fejtegetett, de tovább megyek és kimutatom az egyház tanításaiból, hogy egy, a világbékét biztosító nemzetközi organizáció már a középkori nagy teológusok követelése volt. Sajnos, hogy ezeket a tételeket az újabbkori teológia elhanyagolta, azért a modern keresztény politika fő feladatai közé tartozik a régi hagyományokat felújítani I ggK- ATaaV'hüiönltgcaaég»U LUKÁCS M. Vasárnapj