Világ, 1923. június (14. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

283 premier Kétszáznyolcvanhárom színlapnak kellene tarkítania a Magyar Színház előcsarnokát szombat éjszaka, a huszonöt év munkájának seregszemléjén. Mert 283 premier került Beöthy László irányításával a budapesti közönség elé attól fogva, hogy az akkor huszonöt esztendős újságíró most huszonöt esztendeje először vette át a Magyar Színház igazgatását. Ez a kétszáznyolcvanhárom színlap Beöthy László igazgatói tevékenységén felül megvilágítaná még a fejlődésnek azt a rohamos iramát, amellyel Budapest színházi élete tört előre a huszonöt év alatt. A Magyar Színháznak az első évben, amikor Beöthy László vezetése alá került, tizenhat premierje volt és a második évben tizennégy újdonságot kellett hoznia. 1907-ben a Szent Péter esernyőjéből írt vígjáték premierjét egy héttel követte Gorkij . Éjjeli menedékhelyének bemutatója, mindössze öt nappal később következett a Hajó Sándor által dramatizált Dorian Grey, újabb kilenc nap elteltével egy Bernstein, és alig tizenkét nappal azután Ibsen Nórája, öt hét alatt öt premier, de ez nem bukásokat jelentett, hanem csak azt, hogy nem volt még nagy a budapesti színházi közönség és ebből a közönségből nem sok jutott a Magyar Színházra. Az öt hét öt premierjétől a kilenc hónap négy újdonságáig vezet el a fejlődés útja, csak éppen a budapesti színházi élet fejlődésének erről a csúcsáról nézve szürke ködök borítják el a kilátást a jövő felé. Huszonöt év tapasztalatai alapján sem tudna Beöthy László jóslatot fölállítani, milyen lesz az új színházi év , és elég lesz-e Budapest teherbírása jövőre is a múlttól örökölt színházkultúra fentartására. De ha válságba jut Budapest nemzetközileg megbecsült, két világrész érdeklődésétől kísért színházi kultúrája, ez olyan okokból történik,amelyek messze elkanyarodnak Beöthy Lászlópályájának ösvényétől , míg az, hogy Budapest színházi kultúrája eljutott idáig, nagyon összetartozik Beöthy László huszonöt esztendős színházigazgatói pályájával, és a Beöthy 283 premierrel, amelyeknek sorában ott van Bernhard Shaw bemutatása a magyar közönségnek, vagy a Hamlet és a Faust érdekes beállítása, ott van a Pécr Gyni száznál több előadása, ott van Molnár Ferenc három premierje, a Farkas-tét az Égi és földi szerelemig és ott van János vitéz hetedfélszáz előadása ... Beöthy László csak rövid ideig volt a Nemzeti Színház igazgatója, de ez a rövid idő a Nemzeti Színház történetén felül nyomot hagyott a magyar irodalom történetében is, hiszen Beöthy László nélkül Gárdonyi Géza nem írja meg A bor t, amelynek négyszáz forint előlegét feleségének konyhapénzéből számlálta le Gárdonyi Géza kezébe Beöthy László. A János vitézről írott operett megszületésében pedig talán még nagyobb része van Beöthy László kezdeményezésének és ösztönzésének, hiszen a János vitézt eredetileg egy felső lányiskola évzáró ünnepére komponálta meg szegény Kacsóh Pongrác, és Beöthy László nélkül az iskolai ünnep programszámából aligha virágzik ki a legkedvesebb, a legköltőibb, a legtisztább magyar operett . Reinhardt fedezte föl Moissi színészi talentumát és nem ejtette el felfedezését akkor sem, amikor a berlini közönség másodszor és harmadszor, és negyedszer visszautasította Moissi gesztusának és hangjának eleinte idegenszerű ritmusát és tagozását. A küzdelem sokáigtartott és végül Reinhardt teljes győzelmével, a berlini közönség teljes fegyverletételével végződött. Beöthy Lászlónak nem voltak ilyen mérkőzései a közönséggel, de csak azért nem, mert a Beöthy által vezérré ütött színpadi kezdőket előszörre fogadta el a publikum. Aki a hivatalnok pedantériájával és pontos munkabeosztásával intézné öt színház dolgárbarát sorsát, az menthetetlenül elsülyedne a kis részletkérdések hullámai alatt, és az Unió színházi nagyüzemének élére olyan ember kellett, mint Beöthy László, aki egy éles pillantással lát le a tehetség gyökeréig, egy perc alatt határoz és egyetlen délelőtt hoz rendbe csalhatatlan színpadi érzékkel, gazdag ötletességgel, biztos kézzel, kemény energiával valamilyen rossz útra tévedt előadást. Amit nem lehetett volna leírni napi tizenkétórás pedáns irodai munkával, azt Beöthy László bírja és könnyen bírja sok év óta rövid időre koncentrált nagy erőkifejtéssel. És a kétszáznyolcvanhárom színlap az írók, a zeneszerzők, a színészek és a színésznők neveivel kötetbe gyűjtve gazdag, teljes, súlyos történetét adná a huszonötesztendős pályának, tartott a tokiói egyetemen, és személyesen vette át New-York városának díszpolgári oklevelét... Most azonban két újabb hír követte egymást Berlinből. Az egyik szerint a berlini svéd követ fölkereste Einstein professzort, és átadta neki a Nobel-díj diplomáját, a másik szerint Albert Einstein lemondott a dahlemi kutatóintézetnél elfoglalt osztályvezetői állásáról. Ez volt az a fizetett állás, amelyet a porosz államtól kapott Einstein, aki most talán a Nobel-díj összegének szerény kamataiból fog megélni és ezért mondhatott le a porosz állam pénzéről , hiszen a relativitás tana nem sokat kamatozik. Einstein lemondásának ismert és most már beismert oka az az ellenséges magatartás, amelyet kollégáinak egy része mulat iránta évek óta, Einstein zsidó vallására hivatkozva. Einstein csakugyan idegen, mert Svájcban született, és félig önként vállalta a német állampolgárságot akkor, amikor ez terhet jelentett, és kényelmetlenséget, szegénységet és üldözést. A német tudomány nagy eredményeinek sorához fűzte saját tudományos munkáját Einstein, és a német tudománynak szerezte meg a háború másnapján a Nobel-díjat, a londoni Royal Soeiety aranyérmét, és a new-yorki díszpolgári oklevelet, mindig alkalmat adva arra, hogy az egész német tudományos életre essék éles fénykéve a világ közvéleménye előtt. Einstein párizsi szereplése volt Franciaország első közeledése Németország felé, és a német ügynek talán nem vált nagy hasznára az, hogy a párizsi lapok Einstein németországi üldöztetéséről írtak, a német tudomány munkájának eredményei helyett azon a napon, amelyen a Sorbonne tanárainak nevében Paul Painlevé, volt miniszterelnök, üdvözölte a Berlinből érkezett Albert Einsteint. A német professzorok hálával tartoznának Einsteinnek, amiért vele kapcsolatban annyi szó esett a német tudományról, és a német professzorok nem üldöznék zsidó származása miatt Albert Einsteint, ha csak a dahlemi kutatóintézet egyik szürke osztályvezetője volna, a sok más mellett, de nem tartaná íróasztalfiókjában a Nobel-díj diplomáját, a londoni Royal Society aranyérmét, és a new-yorki díszpolgári oklevelet. Einstein tudományos tételei divatosakká váltak, anélkül, hogy megértenék őket, és Einstein tudományos dicsőségének szélesebb visszhangja van a nagyközönség soraiban, mint amilyenhez tudományos fölfedezések szoktak jutni. Alighanem ez teszi idegessé Einstein rendkívüli tanár kollégáit, ez az idegesség tagadta meg a rendes tanárságot Einsteintől, és ez az idegesség szorítja ki most Einsteint a dahlemi kutatóintézet osztályvezetői közül. Pedig Einstein kollégái tartoztak volna melléje állani akkor, amikor kiderült az, hogy bizonyos kevéssé érett, de annál agilisabb politikai rétegek szégyennek tartják a zsidó tudós szereplését a német tudomány képviselője gyanánt a világ előtt, és ólomvégű gumibotokkal akarnak végetvetni a szégyennek... Az Einstein-elmélet „divatba“jutásának van egy súlyos ellentétele : az életveszély, amely két esztendeje árnyék gyanánt szegődött Einstein nyomába. De Einstein kollégái nem tudják megbocsájtani a relatívitási elmélet dicsőségének másik árnyékát, azt az árnyékot, amely reájuk esik, és homályba borítja őket. A kollégák közül sokan nem azért gáncsolják el Einsteint, mert gyűlölik a zsidót, hanem azért gyűlölik a zsidót, hogy elgáncsolhassák Albert Einstein kényelmetlen rivalitását. Hiába, a dahlemi kutatóintézet osztályvezetőinek fényes és értékes társaságában sem vesztik el erejüket azok a rugók, amelyek a prímadonnák és a politikusok örömeit, keserűségeit mozgatják. Albert Einstein A berlini egyetem előadásainak jegyzékéből már második szemeszter óta hiányzott Albert Einstein rendkívüli tanár kollégiumának címe. Nem olvas föl: ez a néhány zárójelbe foglalt szócska követte Einstein nevét a múlt szemeszterben, és ebben a szemeszterben a bölcsészeti kar rendkívüli tanárainak sorában , hiszen a rendes tanárságig nem vitte fel Albert Einstein a berlini egyetemen, noha jó egynéhány más egyetem, és pedig a jó valutájú országok nem egy egyeteme ajánlott rendes tanári katedrát a berlini egyetem extraordináriusának. Einstein előadásainak elmaradását idáig hivatalosan Einstein külföldi utazásaival magyarázták : Einstein előadásokat ,tarkóit ,a párizsi Sorbonneon, és a londoni Royal Society-ben, amelynek nagy aranyérmét neki ítélték, Einstein előadásokat A pénzügyminiszter az index-számrendszer ellen A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délután ülést tartott, amelyen „a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról** szóló törvényjavaslatot tárgyalta le. Az ülésen jelen volt Klilay Tibor pénzügyminiszter is, aki ez alkalommal nyilatkozott a külföldi kölcsön felvételével kapcsolatos kérdésekről, majd a tisztviselő a kérdéssel kapcsolatban megismételte a minisztertanácson tegnap határozatba ment álláspontot. Várnai Dániel reflektált a miniszter nyilatkozatára és rámutatott arra, hogy a kormány elhatározása, amelynek értelmében a minisztertanács minden hónapban automatikusan foglalkozni fog a köztisztviselőkérdéssel és az illetmények emelését illetően a viszonyok változásához képest óhajt intézkedni, tulajdonképpen nem ennek, mint az index-rendszer alkalmazása a közalkalmazottak fizetésének rendezésénél. Kérdi tehát a pénzügyminisztert, hogy ennek az elhatározásnak konzekvenciáját hajlandó-e ő és a kormány levonni és ugyanezt a rendszert alkalmazva, a munkásság és a magánalkalmazottak fizetésének rendezésénél is hajlandó-e az index-rendszer általános bevezetését elrendelni? Kállay Tibor pénzügyminiszter kijelenti, hogy ezt nem lehet index-rendszernek tekinteni. Neki az index-rendszerről az a véleménye, hogy az a drágaság arányait nem mutatja pontosan és éppen ezért ennek bevezetését sem, sem a kormány nem tartják kívánatosnak. Ami azonban a minisztertanács elhatározásának a magánalkalmazottakra való kiterjesztését illeti, szerinte semmi akadálya sincsen annak, hogy a magánintézetek is havonként foglalkozzanak az alkalmazónak fizetésének rendezésével. Ismételten kijelenti, hogy a külföldi tapasztalatok alapján a kormány nincs abban a helyzetben, hogy az index-rendszer bevezetéséhez hozzájáruljon.♦ A magántisztviselők szervezeteinek közös nagygyűlése vetette fel legutóbb az index-szám bevezetésének követelését, és a pénzügyminiszter ellenvetése jogosult annyiban, amennyiben néhány ■ tucat taxatíve felsorolt ár középarányosa valóban nem adja hű képét a drágaság emelkedésének. A Pester Lloyd például ma igazítja ki múlt szombaton közzétett májusi index-számát 10,3 százalékról 11,35 százalékra, a szombat óta bekövetkezett ár-eltolódások alapján és az ár-eltolódások között ugyanúgy befolyásolja az indexet a zsír és a cukor, mint a kakaó és a rizs, pedig a zsír és a cukor árának változása egészen más szerepet visz az egyes háztartások költségvetésének alakulásánál, mint a kakaó ... Az index-számításnak ez a formája tehát csakugyan nem tükrözi vissza teljes pontossággal az élet árának változásait é s nem veszi számba az egyes áreltolódások helyzeti energiáját, tehát inkább csak jelzi a drágasági hullám állomásait. Ez azonban legfeljebb annyit jelent, hogy az index-szám megállapításának módszereit finomabban kell alkalmazni. Kivált Angliában a munkaügyi hivatal az átlagos háztartásban játszott szerephez képest könyveli el az egyes áreltolódásokat, és ennek semmi nehézsége nincsen, attól fogva, hogy egyszer megállapodás történt az átlagos háztartás sémájának megállapítására nézve. A márka az osztrák korona alatt Csütörtökön bekövetkezett a nagy tragé-dia új állomása : a márka idáig elért mélypontjáról, 100 márkánként 0.89 centime-ról egészen 0.80 centime-ig esett vissza, és ez az árfolyam ugyan egy árnyalattal még fölötte járt az osztrák korona 0,7825 centime-os árfolyamának, de a márka újabb esésével számolva, a bécsi devizaközpont már egy rangba sorozta a márkát és az osztrák koronát. Ma aztán a márka folytatta útját lefelé, és egészen 0.75 centime-ig hanyatlott, tehát a zürichi délutáni forgalomban 1000 márkáért 3.25 centime-mal adtak kevesebbet, mint 1000 osztrák koronáért. A márka értéke 4 százalékkal az osztrák korona alá sülyedt, tehát a nemzetközi tőzsdéken jegyzett valuták között alulról számítva most harmadik helyen áll a lengyel márka, második helyen az osztrák korona, és leghátul a márka. A bécsi devizaközpont ma 100 márkánként 98 koronáért adta, és 100 márkánként 92 koronáért vette a márkát, tehát Bécsben már csak 92 koronát lehet kapni 100 márkáért. A berlini tőzsdén természetesen igen erőslendülettel törtek fel a külföldi fizetési eszközök. A kábeldollár már tegnap 60.000 márkáról 69.500 márkára emelkedett, míg ma 74.750 márka volt a hivatalos zárlata és a délutáni magánforgalomban 75.375 márkáig jutott el. A londoni kifizetés fontonként 277.000 márkáról 320.000 márkára emelkekedett tegnap, 344.500 márkára emelkedett ma a hivatalos zárlatig, és 348.000 márkáig folytatta az emelkedést a délutáni forgalomban. A fonthoz viszonyítva tehát békeértékének egy-tizenhatezernégyszázadáig jutott el a márka útján lefelé, és így a békeévek húszpfenniges nikkel pénzének ma 3480 papírmárka felel meg... A cseh korona 2260 márkáig jutott el Berlinben és svájci frankért 13.600 márkát adtak, a francia frank ára 4875 márka, a budapesti kifizetés pedig a szerdai 11 márka 25 pfennigről ma egészen 13 márka 75 pfennigre emelkedett, tehát negyvennyolc óra alatt harmadfél márkával javította meg árfolyamát. Ez az emelkedés egy árnyalat hijján megvédte a korona Berlinen át számított zürichi paritását, amely a szerdai 10.33 centime-ról mindössze 10.11 centime-ra esett vissza. A berlini devizapiac árfolyamait nem lehet túlzottaknak mondani. Egyetlen hét közel 20 százalékkal drágította meg az életet Németországban, és egyelőre igen bajos prognózist felállítani arra nézve, mi fogja megállítani a márka érték-leromlásáit. Vt Ara 50 KOROXA A Világ Magyarország megújhodását a demokráciától és a fokozott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a hazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják. A Világ tiszteli mások meggyőződését, de hadat üzen az elvek mögé rejtőző kalandorságnak és üzletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelmezője az elnyomottaknak ; kardja a szebb, jobb és tisztább magyar élet gondolatának. A Világ a polgári jogok harcosa. Tiszteli a tudomány, a művészet és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az üldözötteket. Vétőt kiált az igazságtalanságnak, a gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a munkát, mely a békétlenség levegőjében elsorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekezetek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkészségét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gazdasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét. XIV. ÉVFOLYAM ♦ BUKAREST, SZOMBAT 33 JUXIUS 2 ♦ 133-IK SZÁM- Mi legyen a pótrendeletben? Irta : Bródy Ernő dr. A jelenleg (1923. évre) érvényes választói névjegyzék a kötelező vallomásszolgáltatás alkalmával előterjesztett adatokon alapszik. Minden férfi, ki 23. életévét, és minden nő, ki 29. életévét betöltötte, számlálólapon tartozott vallomást szolgáltatni azokról az adatokról, melyek választójogának megállapításához szükségesek voltak. Az így első ízben készült névjegyzék állandó és azt évenként ki kell igazítani, az elkerülhetetlen változások folytán. Ki kell hagyni azt, aki meghalt, aki más községbe költözött, akire nézve kizáró okok állottak be (gondnokság, elmebetegség, csőd, büntető ítélet). A választójogi rendelet szerint az összeíró küldöttség és a központi választmány hallomásokra, híreszteléseikre, pletykákra, szubjektívfelfogásra nem alapíthatja eljárását. Kizáró ok miatt csak abban az esetben lehet mellőzni bárkit, ha a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az illetékes hatóság értesítésével, határozatával, vagy valamely hivatalosan vezetett nyilvántartás adataival van igazolva. Elmebetegség címén csak azt lehet kihagyni, kire nézve ezt a körülményt ítélet vagy hatósági orvos bizonyítványa állapítja meg. (33. §.) A választójogi rendeleten végigvonul az az irányzat, hogy a már egyszer elnyert választójogból való kirekesztést csak hatóságilag megállapított, közhitelű módon bizonyított tényalapján lehessen kimondani. Ha egy választó elvesztette magyar állampolgárságát, azt közokirattal kell igazolni. (6. §) A választójogi rendelet intézkedéseiből következik, hogy senkit sem lehet ötletszerűen, találomra, egy állapot ferde beállításával jogától megfosztani. A tömeges jogfosztást meg kell akadályozni a rendelet megfelelő, helyes értelmezésével. Az alaprendeletet már többízben egészítet- [ ték ki. ■ A 2733/1922. M. E. rendelet kifejezetten így szól: „A 2200/1922. M. E. (alaprendelet) sz. a. kiadott rendelet helyes értelmezésének biztosítása végett a m. kir. minisztérium a következőket rendeli". Az alaprendelet értelmezésére és kiegészítődésére tehát van előzmény. Most az a kérdés: mi a teendő jelenleg a rendelet helyes értelmezésének és a jogból a tömegesen kirekesztettek jogának biztosítása végett? Akik már szavaztak Elsősorban ki kell mondani azt, hogy mindazok az életben lévő, Budapesten lakó válasz- ■ tók, akik a jelenleg érvényes névjegyzékbe fel vannak véve (és akik ezen az alapon már szavaztak !), ha választójoguk elvesztése közokirattal nem igazoltatik, felveendők az 1924-iki névjegyzékbe, akár értesítették őket a kihagyásról, akár nem. E kívánság bővebb indokolásra nem szorul. Akiket már felvettek a jegyzékbe és akik ezen az alapon már gyakorolták szavazati jogukat , csak abban az esetben foszthatók meg joguktól, ha közokirat igazolja, hogy nem felelnek meg a választójogi kellékeknek. Régi jogon „Régi jogon" fel kell venni az 1924. évi névjegyzékbe mindazokat a budapesti /ér/i-lakosokat, akik az 1918. évi névjegyzékbe fel vannak véve. Ez az intézkedés csak férfiakra vonatkozik, miután az 1918-iki névjegyzék még női választókat nem ismert. E kívánság a választójogi rendelet szószerinti intézkedésére támaszkodik. A rendelet 1. szakaszának 3-ik bekezdése így szól: „Régi jogon" nemzetgyűlési képviselőválasztó mindenki, aki az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe fel van véve, még ha az előző bekezdésben megszabott kellékeknek nem is felel meg, ha ugyanabban a községben lakik, melynek névjegyzékébe az 1918. évre felvétetett. A magyar állampolgárság Tömegesen hagytak ki választókat azon a címen, hogy nem magyar állampolgárok. A magyar állampolgárságról szóló törvény és a trianoni szerződés alkalmából megjelent miniszteri rendelet megállapítja, hogy ki magyar állampolgár . Az 1879. L. tv. 19. §-a így szól: „Mindaddig, míg idegen honosságuk be nem bizonyittatik, magyar állampolgároknak tekintendők : 1. Akik a magyar korona országai területén születtek.“ E törvényre hivatkozik : 8-tól kir. minisztériumnak' 6500/921V J1. ~E. ?