Világ, 1923. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-19 / 186. szám
I VOág a polgári jogok harcosa. a \m* domón), a mü-részei éa a gondolat srabadoágút. Oltalmaim a gyengékéi, a* elnyomottakat, a« fildazftffeket. Vétói kiált ae Igaz^gtiilciraágna'k, h gyűlöletnek é« n bosszúnak. Védelmen a munkát, mely a békétlenség levegőjében el- Korrnd. Hirdeti a népek, osztályok és fclehege* ték egyetértését* Tanítja az egyén áldozatkész* aégét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politika? és gazdasági éleiben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra úíjöD'ik szabadságát és vámmentességét. VILÁG A Világ Magsarorszá- megújhodását a 9tmtJ / ki áriától és a fokmott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkéra a haza perét, de a hazát «rolgá!?a minden betűje, gondolata, ériébe/ \ Világ ereje a tiszta meggyőződé*: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják. A Világ tisztelj mások meggyűrödéaél, de hadat üzen az elvek másé rejtőző kalandor* ágnak és üzletnek. A Vttdg eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket izolgál, mm pártokat. Pajzsa a gyengéknek, »éde!me»ője az elnyomottaknak ; kardja a szebb, óbb és tisztább jpagyar élet gondolatának. XIV. ÉVFOLYAM ♦ BlJDAPEiT, VASÁBVAP 1033 AUGUSiÍETUS 19 ♦ 186-IK SZÁM István Király Augusztus húszadika méltán történeti ünnepe Magyarországnak. Sorsdöntőén nagy kérdésekkel került szesnbe István király és — jól döntötte el ereket a kérdéseket, mert a holnap felé fordult, és nem a tegnaphoz tapadt pillantása. A kereszténység és a pogány hit közül a kereszténységet választotta Isiván király, a Kelet és a Nyugat között a Nyugatot, apostolává szegődvén a Nyugatnak, ugyanannyi energiával, ugyanolyan kemény erővel, mint a keresztény hitnek, amikor pedig a falelmélet és Magyarország fcimiaradása között kelteit választania, István király ezelőtt kilencszáz évvel félrelökte a már akkor elavult fajelméletet... Kilencszáz évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy Magyarországon némelyek elfelejtsék Szent István tanítását, és vakká változzanak olyan tételek iránt, amelyeket tisztán látott máT István királyunk. Tálán nem fcegyeletsörjjés megállapítani, hogy István király elsősorban politikus volt. és jórészt politika volt nála a keresztény hit uralmának erőskezű megahipozása Magyarországon. A keresztény hit uralma szerves kiegészítése volt István király nyugati politikájának és István király nézele szerint Magyar- ország nem élhetett más hiten, mint a vele nyugatról szomszédos országok, ha élni akart. A nyugatihoz kapcsolódás jelentette a haladást már tnibb, mint kilencszáz éT előtt is és István király tudta azt, hogy az országok és a népek előtt ez a kérdés vagyon írva: haladni, vagy pusztulni. István király nem akarta a pusztulást Magyarország sorsául, és ezért eljegyezte Magyarországot a haladással, eljegyezte Magyarországot a Nyugattal és ezt a frigyet megkötötte olyan keményen, hogy kilenc évszázadon át senki nem gondolt a frigy felbontására. Kilencszáz évvel István király uralkodása után mégis megindult a nagy váló- pör a Nyugat ellen. Kilencszáz évvel István király uralkodása után elfelejtették azt, amit tudott István király, nem látták többé, hogy nincs más választás, mint: haladni vagy pusztáim'. kilencszáz évvel István király után kitűzték jelszóul a — visszafejlődést, és az erők megbénításával, az energiák lefojiáisával, a fejlődés vérkeringésének megfagyasztásával akartak országot menteni . , , A tiszta fajok, a fisilavérű népek sorsa a pusztulás, és a fajkeveredés az a hatalmas történeti erő, amely előresegiti, gazdaggá teszi, szellemileg fe.jlcszfl az országokat és a népeket: néhány évtized óin senki nem vonja többé kétségbe ezt a tételt, amelyet a példák és a dokumentumok hézngtaían sora igazol, csak néhány horogkereszfes Németországban, a hétesztendös várfogságra íté'rt Horaiio P.ottomley, és a fél-'peiuiys bccsületfi Lord Alfréd Douglas Angliában, továbbá néhány — politikus Magyarországon. Ma analfabéta az, aki nincsen tisztában a fajkeveredés fejlődési törvényének perdöntőén nagy jelentőségével, de kilenc évszázaddal ezelőtt csak kevés hagy elme látta olyan tisztán, mint a magyar trónra emelkedett István király, hogy az egynyelvű népek gyengék és ueszendőek... Amikor István király kimondotta ezeket a szavakat, nem állott rendelkezésére a huszadik század tudományának gazdag történeti anyaga, de István király körülnézett a Nyugaton és a Keleten, körülnézett és megtalálta azt, ami a fejlődés vagy a pusztulás útjára vetett országokat és népeket Könnyű volna folytatni Isiván király érdemeinek fclszámlálását: amikor István Sirály két kézzel osztotta a földet a ja varészt idegen püspököknek, és a javarészt Idegen szerzetesek klasiromainak, talán, nemcsak a keresztény hit megerősítésére gondolt, és nemcsak arra. hogy az egyház megbízhatóbb támasza a királyi hatalomnak, mint a világi nagybirtok, hanem gondolt arra is, hogy az egyház a kor viszonyaihoz mérten intenzív mezőgazdasági kultúrát képviseli az elmaradt magyar mező- gazdasággal szemben, és így az egyházi birtok előreviszi Magyarországot a gazdasági fejlődés útján. István király uralkodásának igazi történetét jó volna megírni, mert István király nagy államférfi volt, és mert ebből a könyvből sokát tanulhatna a mai Magyarország egyikmásik politikusa. Hiszen az, amit igaznak látott István király, igaz maradt kilenc évszázad múltával is. Csak éppen kilencszáz év előtt István király nagy elme volt, amiért már akkor látta ezt az igazságot, ma pedig homályos ész és elvakult szem kell az ilyen tiszta, napfényes igazságok félreismeréséhez. Ha István király a fajvédők oldalára állott volna, akkor Európa térképén iyár sok évszázad keresné hiába Magyarország helyét. Ötven éi Xrecsányi Ignác színigazgatói jubileumának ötvenedik évfordulóját ünnepelte ma este a magyar színházi világ a Budai Színkörben ahol sok érdekes estéje volt a fővárosi közönségnek Krecsányi jóvoltából. Az ütvén év' emlékeiből itt-ott már elmondott egy fejezetet Iíre- esányi, de a legszebb jubileumi ajándékokkal az öreg igazgató tehetné emlékezetessé a nagy estét akkor, ha egy nagy kötetben részletesen megírná a színes és mozgalmas fél évszázad történetét, sok epizóddal, • és sok - részletvonással. A kis részletek apró mozaikjaiból bontakoznék ki az a nagy vonal, amelyen Krecsánvi útja haladt. Ez az öreg úr még azok közűi való. akiknek oltár! szolgálat volt a színházi munka.. Temesvár és Buda volt Krecsányi két állomása, operát és drámát játszott Krecsányi színháza, még pedig játszott nagy operákat és játszott olyan klasszikus tragédiákat, amelyek nem szerepeltek a Nemzeti Színház műsorán. A színház vezetése nem száraz könyvelés volt Krecsányi számára, nem a bevételi lehetőségek mérlegeléséből állott, és a kiadási tételek redukálásából. A színháziga zgafásnak ez a része nem volt sokkal érdekesebb Krecsányi szemében, mint az apostolok számára az ige hirdetésének jövedelmezősége... így természetesen csak akkor lehetett színházat vezetni, amikor két korona még egy szép nagy' kerek ezüstérem volt, és a forinttal komoly pénz gyanánt számoltak. Ami nyomornak tűnt fel akkor, az a mai szemmel nézve rózsaszínű romantika: és Krecsányi Ignác ma este talán némi rezignácíöval gondol arra, hogy az ötven. év közül a néhány utolsót már nem a színház szolgálatában töltötte, pedig ez a néhány év kényszerű nyugalmával sok keserűségtől kímélte meg a színház múzsáinak öreg papját. Az a. színház, amelyért Krecsányi dolgozott, élt és szenvedett, nincsen többé. A színház ma alkalmazott matematika, szigorúan üzletszerű kettős könyvvezetés, és az idők vas- törvénye alól nincsen felmentés. Régen akadhattak mecénások, akik nagyúri gesztussal kifizették egy színház egyesztendös deficitjét, és így adták módját a művészi munkának. Ma egy színház deficitje egy hónap alatt könnyen érheti el az ötven milliót, és nálunk még csak százezer koronás államjegyek vannak, tehát a deficites gazdálkodás a halálos ítélet. A régi igazgatók a színfalak közölt jártak-keifek izgatottan, az előadás megkezdése előtt, míg most az igazgatók majcl egy spanyolfalat állítanak a pénztáros fülkéjébe, és onnan fogják lesni, hányán jönnek jegyért a színházba. Krecsányi Ignác pap és apostol volt a magyar színjátszás heroikus korszakában: és Krecsányi Ignác hálával tartozik a sorsnak azért, amiért nem kellett üzletemberré változnia a reánk-köszöntött zord időben, öfven c-v előtt kezdte meg színházigazgatói tevékenységét Krecsányi Ignác, és jókor hagyott fel vele, mert nem csupán Krecsányi temesvári színháza veszett el Magyarország számára, hanem a temesvári színházzal együtt elveszett az a magyar színpad is, amely módot és tehetősé: get nyújtott a múzsák papjainak az apostoli munkára. i : : , 1 Negyvenkilenc müliárddal szaporodott az államjegy forgalom 'A Világ már hónapokkal-előbb felállította ízt a prognózist, hogy július negyedik hetétől kezdve rohamosan fog emelkedni az állam jegyforgalom. A prognózis most teljesen igazolódott. Július negyedik hetében h jegy - intézet új rekordot állított fel 35 milliárd ál- lamjegv forgalombahozatalával, augusztus első hete 39 milliárd szaporulatot hozott, ma pedig, augusztus második hetéről közzétett kimutatásában 49 milliárd szaporulatról ad számot a jegyintézet. A három hét szaporulata tehát a töredék-összegekkel nem kevesebb, mint 114 milliárd. Mivel július hn- szonharmadikán az állam jegy forgalom még nem érte ei a teljes kétszáz milliárdot, a három hét ötvenhét százalékos szaporulatot hozott. és valószínű, hogy augusztus végére megduplázódik majd a július iiuszonbbrma- dikai kimutatás államjegymennyisége. A mai kimutatásnak van egy igen súlyos tétele, az. amelyik a kincstári előleg 15 milliárdos megnövekedéséről számol be. Néhány hete emelkedett heti nyolc miüíárdra a kincstári előleg átlaga, és ez csak annyit jelentett, hogy a kincstári előlegnek, tehát a deficitnek heti összege kiegyenlítette a korona értékcsökkenését. Heti nyolc milliárd mellett a deficit még nem haladná meg jelentékenyen a már régebben előirányzott évi százmillió aranykoronát, heti 15 milliárd azonban, a Devizaközpont kurzusai szerint, több. mint négymillió aranykorona, és így az évi deficit ilyen alapon számbavehetően meghaladná a 200 millió aranykoronát. Mindenesetre remélni kell azt. hogy a kincstári előleg tételének ez a megnövekedése csak átmeneti jellegű, és a deficit újból leapad majd heti kétmiliő aranykoronára. A 314 milliárdos államjegy forgalom a korona ma jegyzett zürichi kurzusa szerint, svájci frankokban 98 milliónak felel meg, és ez jelentékeny tényleges szaporulat, hiszen az államjegyforgalom összege visz- szaesett már egészen 76 millió svájci frankig. Július elsején viszont még 110 millió svájci frank volt az államjegyforgalom, és január elsején 160 millió svájci frank. Mivel augusztus elsején már 3 centime-mal jegyezték a budapesti kifizetést, az azóta kimutatott 89 milliárd szaporulat valóságos többletet jelent az államjegyforgalom területén. Ugyancsak ma tette közzé kimutatását n német birodalmi bank, de ez a kimutatás még csak au gusztus első hetéről szól, nem pedig a második augusztus! hétről, mint a magyar jegyintézeté. A német birodalmi bank annyira — decentralizálta a bankjegyek előállítását, hogy ez eléggé megmagyarázza a késést a kimutatás közzétételénél. Augusztus első hetének bankjcgyszaporulata egyébként 18.731 milliárd volt, míg július negyedik hetében még csak 11.900 milliárdot ért el a bankjegyszaporulat. .4 két hél al^tt újonnan ’crgalombahozoti bankjegyek értéke tehát- több mint 30.600 milliárd és augusztus hetedikével 62.326 mílliárdra emelkedett a német bankjegyforgalom, amely így július hu- szonharmadikáU'4 augusztus hetedikéig kétszeresére emelkedett. A berlini kifizetés tízszer márkáját ma 3.35 centime-mal jegyezték Zürichben, tehát egy svájci frank áfa körülbelül 740.000 márka volt. Ilyen kulcs szerint átszámítva a német bankjegyforgalom 62.326 milliárdja nem több 85 millió svájci franknál, és így a német bankjegyforgalom svájci frankokban 13 millióanl kisebb a magyarnál. A magyar államjegyforgalom most 98 millió svájci frank, a német bankjegyforgalom. a birodalmi bank augusztus heíedikj kimutatása szerint 85 millió svájci frank, az osztrák bankjegyforgalom viszont meghaladja a 700 millió svájci frankói. A - német birodalom lakossága tízszeresét teszi az osztrák köztársaságénak, a nélnet bankjegyforgalom ífTektiv értéke pedig alig haladja meg az osztrák bankjegyforgalomnak cgg-lizedét .' . . Talán nem érdektelen folytatni ezeket az összevetéseket. A cseh bankjagyhivaíal szintén ma teszi közzé kimu látású? feítsguszius íizenötödikéröl. és mindössze 8969 millió bankjegyforgalomról számol be Csak éppen egy cseh korona ma ,.l 7.5’ svájci centimé, tehát ez a látszólag igen alacsony' bankjegyforgalom svájci frankokban számítva, közei 1600 millió, mintegy húszszorosa a németnek, és tizenhalszorosa a magyarnak. Az angol bank augusztus iizenhátodikai kimutatása, amely szintén ma jelent meg, kerek számban 125 millió font bankjegyforgalomról ad számot, és az angol font árfolyama fölötte áll a 25 svájci franknak. Az angol bankjegyforgalom tehát, kevés híján 3200 millió svájci frank. A háború előtt az angol és a német bankjegyforgalom összege nem esett távol egymástól, most pedig az angol bankjegyforgalom csaknem neggvenszerese a németnek, közös nevezőre hozva. A budapesti kifizetés jegyzése Zürichben változatlanul 3.125 centimé, míg Géniben 3 centirne-ról 3.5 centime-ra javult a jegyzés. Prágában javult egy árnyalattal a budapesti kifizetés középértéke, 1.9 cseh koronára. Londonban ma is 75.000 korona volt a iont ára és a budapesti kifizetés new-yorki árfolyama janiit egy árnyalattal: 5.70 centről 5.75 centre. A márka Zürichben javult egy árnyalattal, és 1.40 centime-os megnyitás után 1.35 volt a déli forgalomban. Londonban 18 millió volt a font ara, és Nev.’-Yorkban 2.5 cent körül mozgott a márka. A berlini devizapiac ma paritáson felül jegyezte a külföldi fizetési eszközöket, részben azért, mert ma csak magánforgalom volt. A font 19.15 milliós áron cserélt gazdát, míg a kábel-dollárt i.2 mii- hóért vették. Brüsszelben átnyújtották a francia jegyzéket A Ternps brüsszeli jelentése szerint a francia nagykövet ma délelőtt íéltizenketlÉ- kor a külügyminisztériumban átnyújtom a francia jegyzéket. A Libcrté szerint a jegyzéket hétfőn este bocsátják a sajtó rendelkezésére. Mint a lap írja, a jegyzék az utolsó szó és' a legszélső halár, ameddig Franciaország az .egyezkedésben elmenni hajlandó. Abból a 26 milliárd aranyfrankból, amelyet Franciaországnak kapnia kellr egy soust nem- enged el. Azt is megállapítja a jegyzék, hogy Franciaország nem vonja vissza csapatait a Ruhr-vidékről, mert az angol felfogással ellentétben, a megszállást torija az, egyetlen eszköznek, amellyel a németekre a fizetésre való akaratot rá kényszer: eh étik, Az Intransigeant szerint a jegyzék huszonhat oldal terjedelmű, A pénz halála Havenstein, a német birodalmi bank elnöke, igen megnyugtató közléseket tett. A. pénzhiány csak átmeneti jelenség, és a német szervezőképesség teljes energiával kezdte meg tevékenységét a pénzhiány csökkentésére. Hétfőn még csuk 10.000 milliárd volt a napi termelés, kedden 12.000 milliárd, szerdán 15.000 milliárd, és azóta naponkint átlag 3000 milliárd az emelkedés. Berlin ösz- szes kvalitásmunkára berendezett nyomdái már naponkint háromszor nyolc órán át dolgoznak a pénzhiány leküzdésén, és a többi német nagyváros között is van olyan, ahol három-négy nyomda van üzemben éjjel-nappal. Havenstein azt reméli, hogy a jövő héten 46.000 milliárdra fog növekedni a napi bankjegytermelés, és így a jövő hét végén már nem lesznek nagyobb fennakadások a pénz- szükséglet kielégítésénél. A bankjegytermelés tempóját gyorsítani fogja az is, hogy a birodalmi bank vezetősége már klisiroziatja a százmillió márkás bankjegyei is. Julius huszonötödikén adta hírül a birodalmi bank az egymillió márkás címletek kibocsájfásál. és így csakugyan alaptalanoknak látszanak azok j vádak, amelyek szerint Havenstein nem áll a helyzet magaslatán. Alig több mint há rom héttel az egymillió márkás bankjegyek áfán következnek a százmillió márkás bankjegyek. Ez tényleges javulást jelent a pénzhiánnyal szemben, hiszen az egymillió márkás kibocsájtása idején mintegy két dollárnak felelt meg, míg most a százmillió márkás értéke meghaladja a húsz dollárt. Tehát a dollár ára csak tízszeresére emelkedett, mióta a birodalmi bank százszorosra emelte a lég-’ nagyobb címlet — névértékét. Másfelől igaz az, hogy a régi idők ezer márkás bankjegyeinek pótlására most milliárdos bankjegyeket kellene forgalomba hozni, nem pedig százmilliósokat. A fejlődést könnyű megállapítani egy másik ponton is. Másfél hónap előtt, julius pisáján, 17.291 milliárd volt az egész (német.; bankjegyforgalom és már ez is szédület^ összegnek látszott, hiszen azt jelentette, hogy az 1923 január elseje óta eltelt hat Ihőnap; alatt tizenhétszeresére emelkedett a 'bank-1 jcgyforgalom. Most azonban a napi termed lés már meghaladja azt a 17.291 milliárdot J ahová az egész német bankjegyforgalom éri el julius elsejével, és a jövő héten Í6.000 mil- üárdra fog emelkedni a napi termelés, tehát' az év kezdetén kimutatott bankjeggforgalom negyvenöt szőrösére, és a julius elsejei bank-1 jegyforgalomnak közel háromszorosára. Természetesen a napi 46.000 milliárd is messze! elmaradna a szükséglet mögött, ha nem sikerült volna a német kormánynak megállt-; tania a márka esését azon a napon, amikor a berlini kifizetés tízezer márkája egv cen- íime-ra hanyatlott a zürichi tőzsdén. A Wro-; dalmi bank által municiós iparrá átszervezett német nyomdaüzemek a 46.000 milliárdos napi termeléssel kielégítik a szükségl®- tet arra az időre, amig Stresemann kancellár; tartani tudja a márka frontját. De ha újabb' frontáttörés következnék, és a tízezer márkánként egy centime-os zürichi árfolyam lesza-j kadna százezer márkánként egy centime-ra,: már pedig ezzel a lehetőséggel számolni kell.? akkor talán az sem fog segíteni, ha Hriven- stein megrendeli az egymilliárdos lián kje-! gyei. A német helyzetet falán az jellemzi, hogy; a pénzhiány legkritikusabb napjaiban Berlin j városa felhatalmazást kapott a birodalmi! banktól szükségpénz forgalombahozatalára: j a régi szazmárkás és ötszázmárkás címletekre; „százezer" és „ötszázezer" jelzést nyomat-j !ak, Berlin pedig utólagos elszámolásra ezek-. kel a százezresekkel és ötszázezresekkel j egyenlítette ki fizetési kötelezettségeit. A német főváros egyelőre folytatja a szükségpénzek kiadását, legalább addig, amíg talál elég' forgalomból kikerült százmárkás és ötszáz- márkás bankjegyei: és ugyanígy' bocsájtanakl ki szükségpénzeket a nagy német iparvállalatok. Ezen a héten nem sokkal fog elma-1 radni a 300.000 milliárd mögött a bankjegy- szaporulat, és a jövő héten 300.000 .milliárd körül fog mozogni. Akkor majd szünetelhetj a szükségpénzak előállítása, ha ugyan au- ■ gusztus végéig sikerül tartani a márka értékelésének mai nívóját a külföldi pénzpiacokon. A német pénzszükségletet könnyű kiszámítani. Araikor a font ára húsz márka volt. a fizetési eszközök forgalma jóval meghaladta a három milliárd márkát Németországban. A múlt hét néhány óráján át .30' millió márka fölölt volt a font ára, de ha; csak a húszmillió márkás font-árfolyamot; vesszük alapul: akkor a békeévek nmnpm ÁRA 300 KOB9M