Világ, 1924. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
Eöri Szabó tehenes Berky Gyula, aki a kormányfőtanácsosi cím megszerzésével adta bizonyítékát hajthatatlan kisgazda-demokráciájának és eléggé ismeretlen okokból a kormánypárt alelnöke lett, ma vállalt és teljesített egy olyan destruktív szerepet, amilyenre idáig csak kevés példa akadt a parlamentarizmus nemzetközi történetében. Berky Gyula helyesnek, okosnak és szükségesnek tartotta számonkérni az egységes párt egyik volt tagjától azt a mai értékre valorizált 50 millió koronát, amennyibe a kérdéses képviselő mandátuma került a színarany-gyárnak, a választási hadjárat központi pénztárának. A parlamentarizmus történetének van sok olyan szakasza, amikor voltak, és magas összegre emelkedtek a választási költségek, de a parlamentarizmus történetének nincsen egyetlen olyan szakasza, amikor a parlament többségének egyik vezére nyíltan visszakövetelt egy elég nagy kerek összeget a párt egyik volt tagjától, olyan jogcímen, amint ezt ma az egységes párt alelnöke tette. Mi tudunk egy olyan jobboldali sajtóról, amely céltudatosan, következetesen, felelőtlenül destruál, és mi nem tudunk olyan baloldali sajtóról, amely követné a jobboldal által az évek sora óta minden nap újból adott példát. De az bizonyos, hogy sok lapnak kell hosszú időn át és sokféle változatban destruálnia, ha olyan eredményt akar elérni, amilyen eredménye és hatása lesz az egységes párt alelnöke által ma este elzengett rövid beszédnek. Akkor, amikor három nagy európai országban tolták félre a parlamentáris rendszert, és akkor, amikor egy olyan higgadt, tájékozott és jó judiciumú ember, amilyen a cseh külügyminiszter, arról beszél, hogy a parlamentarizmus igazi válsága csak az 1924. évben fog elkövetkezni: határtalan könnyelműség és megbocsáthatatlan rövidlátás dokumentuma az, ha egy képviselő és ha a parlamentáris többség egyik vezére olyan kiszámíthatatlan következményű támadást intéz a parlament tekintélye és a parlament erkölcsi létalapja ellen, amint azt ma este tette Berky Gyula, Si jedsti nega, idáig legalább tagadni illett a választási költségeket, de most a magyar nemzetgyűléstöbbségének egyik vezére hivatalos minőségben számol el az egyik mandátum költségeiről, és kockáztatta azt a kérdést, mennyibe került az egységes párt alelnökinek mandátuma, ha egy egyszerű akírt tag mandátumáért nem volt nagy ár mai értékre valorizálva 50 millió korona. Az ilyen többletkiadásokat nem nézve, fogadjuk el átlagul az 50 millió koronát, és ilyen átlag mellett is vagy nyolcmilliárd lehet az egységes párt választási költségének a minimuma, a párt alelnöke által ma előterjesztett vallomás alapján. És ennek az ismeretlen, vagy nem is ismeretlen helyekről összegyűjtött nyolcmilliárdnak minden egyes koronája levon valamit a színarany pártja által hozott határozatok erkölcsi értékéből, morális súlyából, feltétlen erejéből ... Ha a baloldal egyik vagy másik orgánuma tette volna szóvá a választási költségek kérdését, akár csak célzások formájában, valószínűleg azonnal lecsap reá a megtorlás. Pedig egy baloldali lap vádja mégis csak sokkal kevesebbet árt a színarany-párt tekintélyének, és a nemzetgyűlés autoritásának, mint amennyit árt az egységes párt alelnökének nyilvános dicsekvése a választási költségekkel. A kérdésnek egyik fele az, hogy a ma elhangzott beszéd példátlanul súlyos vétség az ízlés ellen. Amit ma tett az egységes párt alelnöke, az a jóízlés szempontjából körülbelül annak felel meg, mintha valamilyen jó társaságban egy hölgy hi-Moo elővenné a rendőrség által kiállított bárráját, és dicsekednék vele. Bocsánat a frivol hasonlatért, de az egységes párt alelnöke talán szintén koncedálni fogja, hogy az ízlés szabályai szerint bírálva pontosan fedi az előbb említett esetet a nemzetgyűlés előtt ma este tartott beszéde. De az egységes párt alelnöke az ízlésen történt sérelem koncedálása után talán azt fogja mondani, hogy politikát a politika törvényei szerint kell csinálni, és nem az ízlés szabályai szerint. Nos tehát, ez a kérdés másik fele , és a politika törvényein még sokkal súlyosabb sérelem esett, mint az ízlés szabályain. Másfél év előtt választották meg a második nemzetgyűlés tagjait, tehát a nemzetgyűlés még negyedfél esztendeig fogja kormányozni Magyarországot, és negyedfél esztendeig fog a nemzetgyűlés többségén, tehát a nemzetgyűlés által hozott határozatokon nyugodni, az az árnyék, amelyet az egységes párt alelnöke vetett ma reá azzal a hivatalos közléssel, hogy egy egyszerű és szürke mandátum 50 millió koronájába került a színarany-gyárnak. A budapesti törvényszék fölmentette Désy Zoltánt a rágalmazás vádja alól, és ezzel a haladéktalan lemondásra kényszerítette Lukács László miniszterelnököt alig egy évtized előtt, az emlékezetes só-ügyben , és alig tíz év múltán dicsekszik a parlament többségének egyik vezére egy mandátum 50 millió koronás költségszámlájával. A következmények elég világosan kibontakoznak, és így mi csak ezt a kérdést vetjük fel: honnan kerülhetett ki az egységes párt közkatonáinak egy része, ha az egységes párt alelnökei közül is akad olyan, aki nem végezte el a politikai óvodát, mielőtt magas polcára került volna. Kevesebb szóval kártékonyabb destruktív munkát nem lehet végezni, mint amilyent végzett ma az egységes párt alelnöke, Magyarország minden ellenségeinek örömére és épülésére. Aha no« karosa % FWW m 'ÉT* V 1LA.\7 A Világ a polgár!jogok harcosa. Tisztel! a tudomány, a művész?! és a gondolat szabadsági!, tilalmazza a gyengéket, m. elnyomottakat, az Üldözötteket. Vétót kiált í» igazságtalanságnak, aj. gyűlöletnek és a bossziak. Védelmezi a munkát, mely a békéttensső levegőjében elsorvad. Hirdeti a népek oszályok és felekezetek egyetértését. Fanitia az etjén áldozatkészségét a nemzet és a társadalom,rmtg érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a portffbili és gazdasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét. XV. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, PÉSTEK 1924 FEBRUÁR 1 ♦ 3?-IK SZÁM A Világ Magyarország megújhodásit a demok-ráciától és a fokozott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a hazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják. A Világ tiszteli mások meggyőződését, de hadat üzen azelvek mögé rejtőző kalandorságnak és őrletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelmezője az elnyomottaknak , kardja a szebb, jobb és tisztább magyar élet gondolatának. A miniszterelnökök konferenciája dönt a jóvátételi kérdésben A Newyork Herald forrás megnevezése nélkül közli a jóvátételi kérdésben folyó tárgyalások előrelátható fejlődésének alábbi leírását: 1. A szakértő bizottságok a jóvátételi bizottságnak fognak beszámolni, az pedig az előterjesztések megvitatása előtt a kormánynak utasítását kéri ki. 2. Ilyenformán szabaddá válik az út a miniszterelnökök konferenciájára, amely március végén lenne, s amelyre az Egyesült Államokat és Németországot is meghívják. A tárgyalások a kisebb nézeteltérések kiküszöböléséről a kormányelnökök között akkor vennék kezdetüket, miután Macdonald miniszterelnök a parlamenttel már érintkezésbe lépett. 3. Az említett konferenciával egyidejűleg vagy közvetlenül azután megkísérelnék Poincaré tervét megvalósítani: a szövetségközi fizetési kötelezettségeknek konferencia útján való revízióját a tételek törlése, leszállítása vagy megerősítése révén. Annak a reménynek adnak kifejezést, hogy Amerikának lehetséges lesz az európai béke ér édekében ezúton közreműködni. 4.. Mihelyt megegyezés létesül, Németországot fölveszik a népek szövetségébe, azzal a feltétellel, hogy kötelezettségeinek megfelel. Macdonald visszaérkezett Londonba Londonból jelentik: Macdonald miniszterelnök rövid skótországi látogatása után ma éjjel érkezik vissza Londonba. Mint a Times írja, visszaérkezése után rövidesen minisztertanácsot tartanak, mert a különböző minisztériumok készülőben lévő tervezetei, amelyek főképpen a lakásépítés, a munkanélküliség és a mezőgazdaság problémáival foglalkoznak, már érettek a további megvitatásra. De Saint Aulaire londoni francia nagykövet Macdonald miniszterelnöknek előreláthatólag már holnap személyesen nyújtja át Poincaré miniszterelnöknek a hozzá intézett szívélyes üzenetre adott válaszát. A brit Kereskedelmi kamarák Szövetségének elnöke tegnap este Derbyben mondott beszédében kiterjeszkedett azokra az alkotmányos eszközökre is, amelyekkel az első munkáskormány elfoglalta mas hivatalát. Az elnök azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a hatalomra jutott munkáskormány liberális álláspontra fog helyezkedni és megtesz minden tőle telhetőt az ipar és a kereskedelem segítésére. Amennyiben ez az óhajtás valóra válik, a munkáskormányt a kereskedelmi kamarák szövetsége támogatni fogja. A továbbiakban a kamarák elnöke előadta, hogy az 1923. év a megelőzővel szemben kedvezőbbnek mutatkozott abban a tekintetben, hogy az export-kereskedelem 30 millió fonttal többet eredményezett, mint 1922-ben. Jól értesült londoni helyen kijelentették, hogy az új angol kormány rövidesen elismeri Oroszország kormányát. A munkáspárti kormány tagjai és hívei állandóan kívánták a szovjet kormány elismerését, nemkülönben számos kiváló üzleti férfiú és más párti politikus is, akiknek az volt a nézetük, hogy ez szükséges intézkedés Európa általános pacifikálása felé, s amellett nagyban előmozdítja a nemzetközi kereskedelmet. Azt hiszik, hogy a kormány már a közeljövőben hivatalosan is bejelenti ezt az elhatározását. Londonból jelentik : A Peuter-Iroda jól értesült helyről annak lehetőségéről értesül, hogy az orosz kormány elismerését még a parlament összeillése előtt és előzetes feltételek nélkül közzéteszik. A londoni lapok jelentése szerint a konzervatív párt reorganizációja ügyében élénk mozgalom folyik. Legközelebb nagy pártgyűlés foglalkozik a kérdéssel, valamint a jövendő konzervatív politikával. A gyűlésen Baldwin ismertetni fogja nézeteit. A volt miniszterelnök közölte, hogy fentartás nélkül a párt rendel- t kezésére áll s Ita úgy kívánják, lojálisan fel- ajánlja visszavonulását s esetleges utódját feltétlenül támogatni fogja. A konzervatívok új vezérének, akár Baldwin lesz ez, akár pedig valamely más személyiség, az lesz az első feladata, hogy meghívja Chamberlaint és Sir Róbert Hornét, hogy vele együtt menjen ellenzékbe. Hír szerint úgy Chamberlain, mint Sir Robert Home, akik nem voltak tagjai Baldwin kormányának, hajlandók e meghívásnak eleget tenni. A párt szőkébb körébe való visszatérésüknek, a konzervatívok nézete szerint, igen nagy jelentősége lesz a párt konszolidációja tekintetében. A Reuter-iroda értesülése szerint Crewe lord párizsi angol nagykövetnek Poincaréval tegnap folytatott megbeszélése főleg a pfalzi kérdésre vonatkozott. Azt hiszik, az angol nagykövet újból kötötte azt a Londonban uralkodó felfogást, hogy a valóságban egyáltalán nincs pfalzi kérdés és mihelyt a francia hatóságok beszüntetik a szeparatista mozgalom támogatását, ez magától összeomlik. Az angol kormánynak, mint már hangoztatták, az a nézete, hogy az egész kérdést nemzetközi döntőbíróság,mint például a hágai törvényszék, elé kell utalni. Oly hírek terjedtek el, hogy a francia kormány kívánja, hogy a nagyköveti konferencia foglalkozzék a kérdéssel, jól őrlésüll londoni körök azonban úgy tudják, hogy erre nem helyeznek túlságos súlyt. Újabb angol—francia konferencia A párizsi Intransigeant jelentése szerint politikai és diplomáciai körökben újabb angol—francia konferencia tervét mérlegelik, amelyen Belgium is résztvenne. Azt a feltevést is hangoztatják, hogy Poincaré február végén Londonba utazik. A Paris Loir és több más estilap azt írja, hogy e konferenciára Amerikát is meghívják. Ezzel párhuzamosan Macdonald nemzetközi értekezletet hívna össze a szövetségközi adósságok megvizsgálására. Ez alkalommal döntenének Németországnak a népszövetségbe való felvételéről is. Románia visszautasította a francia kölcsönt Bukarestből jelentik. A félhivatalos Villoms foglalkozik azzal a párizsi hírrel, hogy a román kormány lemondott arról a százmillió frankos kölcsönről, amelyet a francia kormány a parlament jóváhagyásával nyújtott volna Romániának s azt írja, hogy a sajtó bizonyos része e hírt a legkülönbözőbb találgatásokkal kommentálta. A lap szükségesnek tartja a következő tények megállapítását: Másfél évvel ezelőtt, amikor a dnyesztermenti határt a bolsevik haderők fenyegették és Romániának védekeznie kellett nem csupán a maga érdekében, a bukaresti kormány a párizsi kormánytól felszerelést és lőszert kért. A francia kormány ekkor azt válaszolta, hogy a román hadseregnek rendelkezésére bocsátják a szükséges fegyvereket és lőszert azzal a feltétellel, hogy a szállításokat száz milliót kitevő kölcsönnel fedezzék. Azonban különböző formalitások miatt és bizonyos nehézségek következtében, amelyek e kérdésben a francia kormány akarata ellenére támadtak, a százmilliós kölcsönt nem adták meg idejében Romániának. Minthogy a mai helyzet egyáltalában nem hasonlítható össze a másfél esztendővel ezelőttivel, a román kormány helyesebbnek vélte, hogy lemondjon a francia kormány által tett ajánlatról, azt a bizottságot pedig, amely az anyagok szállítására várakozott, viszahívta. Helytelen volna az ez ügyben történt késedelemnek nagyobb jelentőséget tulajdonítani, viszontérdemes belőle levonni azt a tanulságot, hogy Romániának soha nem kell túlságosan sokat számítania külföldi barátai támogatására, hanem teljesen saját belső ellenálló erejére van utalva. A lap azután élesen kikel az Adeverul és a Dimineata című lapok ellen, amelyek a kölcsön meghiúsulását nem annak tulajdonítják, hogy a román kormány lemondott róla, hanem a francia kormány részéről történt visszautasításnak tüntetik föl a dolgot. Majd a folyosón... A föld most több a pénznél, mert a pénz csak bizonytalan értékű papiros cédula, a föld pedig aranyat terem. Hiszen a búza métermázsájának ára ma már 165.000 koronáig emelkedett, és ez a hatezres osztószám mellett is 24 aranykoronának felel meg. Egy hold földön hét métermázsa búza termett átlagosan a múlt gazdasági évben, 50 hold földön tehát 330 métermázsa, és háromszázötvenszer 24 aranykorona 8400 aranykorona. Vagy pedig, ha a búza államjegyekben kifejezett árát nézzük, akkor 50 hold föld bruttó hozadéka búzakulcs alapján igen közel jár a 60 millió koronához. Természetesen egy 50 holdas birtoknak nem minden holdja terem búzát, és a bruttó-hozadéknál jóval kisebb a nettó-hozadék, de azért mégsem kár lejegyezni azt a számot, hogy 50 hold búzaföldön 50 000 millió korona ára búzát aratnak le július kezdetén... 50 hold föld még nem középbirtok, 50 hold föld csak egy szerény birtok kategóriába tartozott akkor, amikor arany volt még a papírpénz is, és nem csupán a búza, de ma 50 hold föld nagy érték, komoly vagyon, és igen szép megélhetést biztosít annak, aki nem tehermentesen jut ilyen földhöz, hanem viselni kénytelen azokat a terheket, amelyek az agrárreform során kiutalt földre nehezednek. 50 hold föld az ilyen terhek levonásával is igen szép nemzeti ajándék lehetne például néhány olyan tudósnak, akik munkájukkal jó tárt és szép becsületet szereznek Magyarország számára a külföld előtt. Ezáltal a tudomány egyik közkatonájának jutott 50 hold föld, egy egyszerű középiskolai tanárnak, aki többet foglalkozott a politikával, mint a tudománnyal, és évek óta visel képviselői mandátumot. Ami megtörtént, az megtörtént, és a nemzetgyűlés mai határozata után nem történhetik meg többé. Sem a nemzetgyűlés tekintélyét sem az agrárreform iránt táplált bizalmat nem fogja fokozni az, hogy akadt egy képviselő, aki 50 hold földre emelt igényt, noha odáig nem foglalkozott földmiveléssel, és akadt egy levitézlett kisgazda-miniszter, aki az agrárreform által jutott lehetőségek kihasználásával 50 holdra kerekítette ki földecskéjét. Az ilyen szépséghibák igen nagy mértékben ártanak az nemzetgyűlés tekintélyének, igen nagy mértélben ingatják meg a bizalmat az agrárreform iránt, a közéleti erkölcs igen mély szülyfedését jelzik és igen veszélyes agitációs anyaggal könnyítik meg a munkáját az olyan anarchikus törekvéseknek, amelyek ellen kemény harcot vív a Bethlen-kormány igen fiatal, és még sokkal ambiciózusabb belügyminisztere.. Az, amit ma határozattáemelt a nemzetgyűlés, elemi parancsa a közéleti erkölcs legenyhébb fokozatának is, és noha az 50 millió korona nyers hozadékú 50 hold föld tanári diplomás gazdája egyik-másik kérdésben igen rokonszenves álláspontra helyezkedett a nemzetgyűlésen, mégis kénytelenek vagyunk fölvetni azt a kérdést: nem volna-e sokkal helyesebb, ha az 50 hold földet tartaná meg ez a képviselő, de haladéktalanul letenné mandátumát. Caesar feleségéhez a gyanú árnyékának sem szabad férnie, mondották egykoron, és ezért nagyon sajnálatos,, hogy egyszer a kedvezményes részvények ügye kerül kapcsolatba a nemzetgyűléssel, máskor pedig a földreformmal kapcsolatos birtok-kiutalás. Ez volna a kérdés egyik fele, a kérdés másik fele pedig a középbirtokok kiosztása. Egy középbirtok már 500—600 holdat lesz, és itt a nyers s hozadék elérheti az évi 400—500 millió koronát. Akármennyire devalválódott is a magyar pénz értéke, 400—500 millió korona bruttó hozadék még mindig szép összeg, angol fontokban, svájci frankokban, vagy amerikai dollárokban. Igen nagy részvénytételt kellett preferenciális áron kapnia a hausse idején annak, aki így olyan anyagi előnyhöz jutott, amilyen anyagi előnyt jelent 000 hold föld szerzése az agrárrefom által biztosított kedvezmények mellett. Az agrárreformról hozott törvénynek van sok szerencsében szakasza, de talán a legkevésbé szerencsés szakasz az, amelyik módot ad a középbirtokok létesítésére, és nem köti eléggé szigorú garanciákhoz a középbirtokok létesítését. Az olyan elsőrendű mezőgazdasági szakember, akinél országos érdek az, hogy érvényesíthesse tudását és tapasztalatait, könnyen kaphat vezető állásban alkalmazást egy nagybirtokosnál, és így még nagyobb darab földön érvényesítheti ismereteit, mint 500 vagy 600 holdon. Ami pedig Erdély vagy a Felvidék földjüket vesztett nagybirtokosait illeti: nem tudunk olyan intézkedésekről, amelyekkel Budapesten bankigazgatói állásokat tehetne rekvirálni állásukat vesztett nagyváradi, vagy kassai bankigazgatók számára, márpedig a bankigazgatói állásokat nem öröklik úgy, mint a földbirtokokat, tehát a bankigazgatóknak alkalmassága egy pénzintézet irányítására egy jóval nagyobb százalékos arányszám szerint valószínűbb, mint a nagybirtokosok személyi alkalmassága egy mezőgazdasági nagyüzem racionális és tájékozott vezetésére. Ez egész evidens, és ha nem lehet egy bankigazgatói állást rekvirálni Budapesten, a legkitűnőbb kassai bankigazgató számára sem, akkor igen súlyos következetlenség megingatni és megbolygatni a tulajdonjogi viszonyokat a földbirtok területén, azért, hogy kárpótláshoz jusson néhány ember a nagy történeti földrengés általsújtott százezreit közül. Forradalmi politikát csinál az, aki még ma is