Világ, 1924. június (15. évfolyam, 106-128. szám)

1924-06-27 / 126. szám

12 1924 június 27. I K­ÖZGAZDASÁG Ingadozik a korona a külföldi piacokon A magyar korona ma Bécsben emelkedett. Tegnap 86 osztrák korona volt egy százas vételára, ma 84 korona a pénz, 90 korona az áru­árfolyam, a középérték tehát 87 osztrák korona. Ugyanígy emelkedett az effektív bankjegy Prágában is, ahol ma egy magyar tízezresért 4 , 20 fillért adtak a A Nemzeti Bank új intézkedései nyu­galmat teremtettek a valutapiacon (A Világ tudósítójától.) A valutapiac ma telje­sen az alacsonyabb zürichi koronajegyzés ha­tása alatt állott és a gyorsan rohanó gazdasági eseményeket élénken figyelő közönség már a zürichi nyitás nyomán indult és az egész vona­lon messzemenő és óvatos tartózkodás érvé­nyesült A bankokban megszűnt az ácsorgás és tolongás A délelőtti órákban — noha a zürichi 67%-os nyitást 69-es zárlat követte — a helyzet nyugod­­tabb megítélése kerekedett felül és a nagy töme­gek, amelyek az intézetek pénztárhelyiségeit és a bankpalotákat határoló utcákat tegnap még a késő délutáni órákban is ellepték és megszállva tartották, ma reggelre alaposan meggyérültek­. A Nemzeti Bank földszinti pénztárhelyiségét, amelyen erős nyomokat hagyott a közönség ostroma, ma délelőtt alig 30—40 ember látogatta. A pénztárhelyiségen és a portálos bejáraton még ma is látszanak a megrohanás észrevehető jelei, a letaposott és elfakult finom parkettán szerte­­szórt újságpapírszeletek, ételmorzsák, sárdara­bok hevernek, a hosszantartott várakozás és ácsorgás maradványa... Egy cigányasszony, karján apró csecsemővel , étt tartózkodásunk tartama alatt ő az egyetlen, aki a Magyar Nem­zeti Banknak „valutát ajánlott fel“ megvételre. Száz leit szorongat bal kezének ujjai között. A tisztviselők udvariasan kiszolgálják, a koronákat egy perc alatt megkapja. A pénztárhelyiségben várakozó ügyfelek az utasközönség soraiból rekrutálódnak. A hétfőn kiadott devizarendelet­ről a közönség sincs megfelelően tájékoztatva. Mára az autorizált intézetek valutapénztárainak forgalma is alaposan megcsappant és bár az in­tézetek mára is megfelelő pénzügyi készenlétet rendeltek el, a forgalom a tegnapinak még a húsz százalékát sem érte el. . A jegybank szabályozta a devizaforgalmat A közönségre jó hatást tett a Nemzeti Bank kora reggel kiadott utasítása, mellyel a tegnapi korlátlan vásárlási rendelkezést a mai napra is érvényesítette azzal a megszorítással, hogy a ma beszolgáltatott valutákat a tegnapi árfolyamán számolják el. A rendelkezés azzal a természetes következménnyel járt, hogy a bizalom ismét visszatért és megszűnt az a katasztrófális hatású bizalmatlanság, amellyel a valutákkal szemben viseltettek. A másik következménye ennek a ren­delkezésnek az volt, hogy a zugforgalom indo­kolatlan és a korona tényleges értékelésének meg nem felelő ugrásszerű áremelkedések és zuhanások mára megszűntek és a zugforgalmi árak is a jegybank hivatalos jegyzéséhez simul­tak. A Nemzeti Bank vezetősége arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a korona stabilizálását ne a közönség súlyos megkárosítása árán érje el, de a tegnapi és mai nagyarányú dollárvásár­lásaival mindenesetre lehetetlenné akarja tenni a laikus közönségen kívül állók fantasztikus dol­lárspekulációját, amely nyilvánvalóan erősen ki­hat a korona külföldi értékelésére. A jegybank vezetősége ma két nagyfontosságú intézkedést tett, az egyik — amiről föntebb már említést tettünk — az utasforgalom szabályo­zása, a másik pedig a külföldi fizetési eszközök átutalásának rendje. Az utasforgalomban kivált azoknak dolgát rendezték, akik külföldre utaz­nak, de nincs saját valutakészletük. Ezekkel szemben a jegybank vezetősége azt az eljárást követi, hogy az útlevél ellenében egymillió ko­ronának megfelelő külföldi fizetési eszközt szol­gáltat ki, az ezen felüli összeget azonban már igényelni kell. Ha tehát valaki Ausztriába utazik és nincs osztrák koronája, akkor egy­milliónak megfelelő összeget az útlevél ellenében kap, míg a további összegről bármelyik autorizált intézet­nél igényt jelent be, ami aztán rövid időn belül, egy-két nap alatt elintézést nyer. A Magyar­­országon lakó és állandó keresettel és lakással bíró külföldi állampolgár ugyanoly elbírálás alá esik, mint a magyar állampolgár. Átutazó kül­földiek Magyarországon korona ellenében egy­általán nem kaphatnak valutát. A jegybank hasonlóan szabályozta az autori­zált intézetek devizaforgalmát is. E téren az in­tézetek egymástól nagyon eltérő gyakorlatot folytattak, mert a deviza­rendeletben csak a va­luták korlátlan kiviteléről tesznek említést. A bankok most olyértelmű instrukciót kaptak, hogy a rendelet vonatkozó szakasza a devizákat is magában foglalja, ami azt jelenti, hogy saját tegnapi 4 , 17 fillér helyett. A deviza ára azonban változatlan. Ésígy változatlan a zágrábi értékelés is. Ezzel szemben Berlin­ben 0.0052-ről 0.0051-re hanyatlott a korona. Zürichben a 0.0072-es tegnapi zár­latról ma 0.00685/4-ig gyengült a korona po­zíciója. készletből külföldre bármely összegű kifizetés (természetesen nem magyar korona) átutalható. Magyar koronát természetben csak kétmillió koronáig szabad kivinni, de koronát átutalni a jegybank appróbálása nélkül egyetlen fillért sem szabad. Munkában a devizarendelet végrehajtási utasítása A devizarendelet végrehajtási utasítása, ame­lyet a rendelettel egyidőben kellett volna az autorizált intézetekhez eljuttatni, munkában van. Siepmann népszövetségi titkár és Tabakovics Dusán serényen dolgoznak a végrehajtási utasí­táson, amelynél már fölhasználják a bankoktól bekért szakvéleményeket. Az utasítás munkála­taival előreláthatóan néhány napon belül elké­szülnek, amivel számtalan, naponta előforduló kontroverziót fognak kiküszöbölni. Érdekes, hogy a devizarendelet végrehajtási utasításától tették függővé a pénzintézetek kondíciókartelljé­­nek új megállapításait. A bankok az új hitelkon­díciókat állítólag addig nem akarják véglegesen megjelölni, amíg a devizarendelet végrehajtási utasítását meg nem kapják. Ezt az elhatározást azzal magyarázzák, hogy a bankok hitelügyi üzletvitelének jelentős része jelenleg a valutaüz­leten nyugszik és a végrehajtási utasításnak nem akarnak prejudikálni, mert megeshetik, hogy a kondíciókartell újonnan hozandó határozatait esetleg utólag meg kell változtatni. Az intézetek különben is azt remélik, hogy a végrehajtási uta­sítás nyomán a korona stabilizálásának kérdésé­ben is tisztábban látnak, mert a helyzet ma az, hogy ezzel a kérdéssel szemben a bankok is tel­jesen tájékozatlanul állnak. Deviza-amnesztiát kér az OMKB Az OMKB ma felterjeszté­ssel fordult a pénz­ügyminisztériumhoz, amelyben hivatkozással a devizaforgalomban életbe léptetett új, szabadabb rendre, azt kéri, hogy mindazok a cégek, ame­lyek az elmúlt időkben átutalásokat igénylési el­járás nélkül eszközöltek külföldre, olybá vétes­senek, mint akik legális nostro-valutából telje­sítették fizetéseiket külföldi hitelezőik javára. Az OMKB hivatkozik még arra is, hogy az elmúlt évben a deviza-amnesztia gyakorlására már volt példa. Véget ért az exporttarifa-ankét. Az Állam­vasutak igazgatóságánál egy hét óta folyó tanácskozások, amelyeken a kiviteli kedvez­mények ügyét tárgyalták, ma véget ért. A tárgyalások során létrejött megállapodások szerint minden fontos exportcikkünk ré­szére, amelyről­ kivitelképességét a magas vasúti fuvardíjak csorbítják, kedvezményes kiviteli díjtételt állapítanak meg. A kedvez­mény mértéke tíztől negyven százalékig ter­jed. A tárgyalások során számos kérdésben ellentét mutatkozott a különböző érdekelt­ségek között, így például a konzervgyáro­­sok a mai tárgyaláson hevesen ellenezték a gyümölcs részére adandó kiviteli kedvez­ményt, amelynek segítségével a külföldi konzervipar a nyersanyagot vonja el a hazai termelés elől. És így megopponálta az ipari érdekeltség a mezőgazdaságnak a nyers­kender, gyapjú és olajos mag kivitelét ked­vezményező javaslatait. Nem tárgyalták le egyelőre a cukor kiviteli tarifájának kérdé­sét, hasonlóképpen függőben maradt a ga­bona és liszt exportkedvezményének kér­dése. A gabonakereskedők részéről javasla­tot tettek abban az irányban, hogy a liszten kívül a gabona is részesüljön a kiviteli mérséklésben. A kívánságot támogatta az OMGE képviselője is, a fővárosi malmok azonban ellenezték és a reexpedíciós ked­vezmény formájában kérték a mezőgazda­ság és a malomipar exportkívánságainak teljesítését. Miután hasonló kívánságokat támasztott a fűrész-, a malátaipar és a szilvakereskedelem is, ezért az Államvasutak igazgatósága elhatározta, hogy a reexpedíció kérdésében a jövő héten újabb tárgyalást fog tartani az érdekeltség bevonásával. ^1 1 \*~C ' J. n&mm VILÁG A vegyészeti ipar megegyezett a kereskedelemmel a behozatali tilalmak fokozatos megszüntetése tárgyában (A Világ tudósítójától.) Az új vámtarifa becikkelyezése előtérbe tolta a behozatali tilalmak megszüntetését. A tilalmi rendszer teljes megszüntetése, a kereskedelem vára­kozása ellenére, nem fog egyidejűleg bekö­vetkezni a vámtarifa életbeléptetésével, amennyiben a kormány a behozatali tilalmi lista egyes tételeit épúgy alkudozási objek­tumokul gondolja felhasználni, mint a vám­tarifa tételeit. Mindamellett a kormány is foglalkozik azzal a tervvel, hogy a behoza­tali tilalmak közül azokat, amelyek fentar­­tásához különösebb kereskedelempolitikai vagy valutavédelmi érdek nem fűződik, rö­videsen megszünteti. A Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara éppen ezért egyeztető tárgyalásokat indított meg a termelő és ke­reskedő érdekeltség között, annak megálla­pítása céljából, hogy mely tilalmak felfüg­gesztéséhez járulna hozzá az ipar anélkül, hogy védelmi szempontjait veszélyeztetné. Az egyeztető tárgyalásoknak során első­nek a vegyészeti cikkek érdekeltségei jöttek össze a kereskedelmi és iparkamara meghí­vására. A tárgyalások folyamán számos kérdésben sikerült az ipari és kereskedelmi érdekeltségnek közös plattformra helyez­kedni, így megegyezés jött létre a tekintet­ben, hogy az érdekeltség együttesen fogja javasolni a kormánynak a benzoe­sav, guajakol, mentol, kámfor, fényképészeti le­mezek, karbid-olaj, a textil- és bőripari vegyszerek, valamint a sárcipő behozatalá­nak felszabadítását. A vegyészeti iparral létrejött megegyezés után remélik, hogy az ipari érdekeltség a többi iparágakban is hozzá fog járulni mindazoknak a cikkeknek a szabad listára való helye­zéséhez, amelyek­nek tilalmazása az iparnak sem érdeke. A vámjog szabályozásáról szóló törvény végrehajtása. A Magyar Vámpolitikai Központ az érdekképviseletek részvételével értekezletet tartott, amelyen a vámjog szabályozásáról szóló törvény végrehajtásának kérdésével fog­lalkozott. Elhatározta az értekezlet, hogy elő­terjesztést intéz a pénzügyminiszterhez annak érdekében, hogy a törvényhez már készülőben lévő végrehajtási utasításban azokat a gyakor­lati szempontokat vegye figyelembe, amelyeket az ipari, kereskedelmi és szállítmányozási érde­keltségek kívánatosnak tartanak. Így kérik a kereskedelmi és iparkamarák és a szakérdek­­képviseletek meghallgatását a kikészítési eljá­rás alkalmazásánál és technikai feltételeinek megállapításánál, az esetleges új forgalmi kor­látozások elrendelésénél, az úgynevezett dum­­ping-vámtételek alkalmazásánál. Kéri továbbá az értekezlet, hogy a végrehajtási utasítás je­lölje meg, hogy életbeléptével mély jelenleg ha­tályban levő rendeletek vesztik hatályukat. A nyilvános vámraktárakban végezhető manipu­lációknak a magánraktárakra való kiterjeszté-­­­sét, a kikészítési eljárásnak a postai forgalom-­­­ban is való alkalmazását, az előjegyzési raktá­­­­rakba mindennemű külföldi áru beraktározásá­nak megengedését, a vámbiztosíték módozatai­nak a mainál állandóbb jelleggel való megálla­pítását. Az ügyben a Vámközpont még további értekezleteket fog tartani és a végrehajtási uta­sítás tervezetét elkészülte után szintén tárgyalni fogja. A magyar kölcsönt Amerikában is jegyezni fogják. A magyar kölcsön elhelyezésénél az amerikai piacra nem számítottak, mert az ottani elnökválasztási mozgalom nyomán a piac felvevők­épessége csökkent. New-yorki je­lentések szerint az amerikai bankárok körében hangulatváltozás állott be a magyar kölcsön ügyében. A magyar kormány megbízottai út­ján tárgyalásokba bocsátkozott egy amerikai tőkecsoporttal, amelynek részéről hajlandóság mutatkozik a magyar kölcsönben való részvé­telre. A kormány Széchényi László gróf washingtoni követünket bízta meg a tárgyalá­sok lefolytatásával, amelyek, ha sikerrel vég­ződnek, úgy az amerikai piac is belekapcso­lódik a magyar kölcsön folyósításába. Az európai piacokon azonban a pénzügyminiszter eddigi közlései szerint a kölcsön már bizto­sítva volna, úgy hogy Teleseky Jánosnak telje­sen új repartírozást kellene eszközölnie, ha az amerikai pénzpiac is részt vesz a kölcsön jegy­zésében. Meghosszabbították az italm­érési revízió ha­táridejét. Az italmérési revízióra vonatkozó okmányokat az eddig érvényes rendelet szerint június 30-ig kell beterjeszteni. Minthogy az ok­­mányokat eddig a határnapig az elszakított te­rületekről sokan nem tudták beszerezni, a pénzügyminisztérium a határnapot október 31-ig meghosszabbítja. Filmszínházak műsora ■ —n ! ——!■■ !■■■—! — ' ....... József kmnit­e* Ciloi ut e sarok . Titokzatos erő CORVIN Telefon: József 83-SS Pearl White-film SZÍNHÁZ Pearl White-film _________________________________________________8 és 10______________________ (1/,7, 9) XT­IP1 R T Aréna út sarok Teréz körút 41. Telefon: 71*62 Élve eltemetve 6 felv. NYUGAT­I A tenger asszonya 6 felv. MOZI Feleségem a kis kártyás 3 felv. MTh'yi Marta cel Carmen 6 felv. rp-i . ofirii Titokzatos óriás a felv. ITAAAAJI 1 ‘ ' (8, 10)_____________________________ál,6, l/68. t/jlOt ' —————— .... Népszínház ucca 31. Dohány és Nyar ucca sarok. K . , wr » mn ini A titokzatos erő ELDORADI­ - Ií£ti8'az úttörői 6 ]elv. KAMARA Az utolsó állomás rikkancs leény o felv Tol.: Józs. 140-27 (1/1 7, 8, 9/,10.) MOZGO Onagysága mindenes 5 felv. Nyitott tető (fél 4-töl) CARMEN- MaJXSOMÍS stb. HOMEROS A Szoat­oth„Tu! *7ÚJt°sató MOZGÓ Hottentot 7 felv. MOZGÓ Mignon 5 felv. (fél 6, 7, fél 9, 10) (5, fél 8, fél 10) | Péntek Nagykereskettw Indesetre felszeresít a Statisztikai Hivatal (A Világ tudósítójától.) A konjunktúrák vál­tozásának lemérésére a külföldi államokban állandóan megállapítják a világkereskedelem standard­ cikkeinek alapján képzett indexszá­mot. A legismertebb ezek közül a londoni Economist nagykereskedői indexe. Németor­szágban, Csehországban , és Ausztriában a nagykereskedői indexet hivatalosan a statisz­tikai hivatalok által állapítják meg. Magyar­­országon nagykereskedői index nincsen. A ná­lunk ismert indexek: a Pester Lloyd, Közgaz­dasági Figyelő és a Szakszervezti Tanács in­dexei kiskereskedelmi, illetőleg háztartási in­dexek és a közvetlen fogyasztás szükségletei­­nek változását tartják szem előtt. Nagykeres­­kedői indexünk, ám ezekben a nyersanyagok árváltozásait nyomon lehetne követni, mind-­ ezideig, egy rövid kísérlettől eltekintve, nin­csen. Az Országos Statisztikai Hivatal most fog hozzá, hogy 1913-ig visszamenőleg nagykeres­kedői indexet konstruáljon és az abba föl­veendő árucikkek árváltozása alapján ezt to­­vább állandóan kiszámítsa. A kezdeményezés kétségtelenül igen helyes, csak éppen kissé későinek mondható. A nagykereskedői index­nek különösen a korona nagy hullámzásának időszakában lett volna fontos hivatása, amikor azonban a korona stabilizálódása bekövetkezik, a nagykereskedői index csak igen kis kilengé­seket fog felmutatni. Az 1913-ig visszamenő nagykereskedői index-felvételnek, bármennyire is nagy tudományos becse van, gyakorlati szempontból jóval kevesebb értéke lesz a kez­­deményezésnek, éppen a felvétel késői megin­dítása miatt. Hogy mely cikkeket és milyen mérlegelés szerint fog a Statisztikai Hivatal az index-számításba bevonni, még nem alakult ki és ebben a tárgyban a jövő héten ankétot fog tartani a Statisztikai Hivatal igazgatósága az érdekképviseletek bevonására. A GYOSz­ még nem döntött a külföldi köl­csönben való részvételéről. A gyáripar végleges állásfoglalása a külföldi kölcsön jegyzése tár­gyában mindeddig nem történt meg. Fenyő Miksa tovább tárgyal az ipari vállalatokkal, amelyek súlyos nehézségekkel küzdenek. Azok­ az iparvállalatok, amelyek a húszmilliós valuta-­ előlegben résztvettek, augusztus havában kény­szerítve vannak hitelezőiknek visszafizetni azokat az összegeket, amelyeket abból a cél­ból vettek igénybe, hogy a valutaelőlegeket a kormány részére megadhassák. Ezért igen kí­nosan érinti az iparvállalatokat ez az újabb tőkeelvonás. Ideiglenes kereskedelmi szerződést kötünk Ausztriával. A magyar kormány azzal a kí­vánsággal fordult az osztrák kormányhoz,­­hogy az új vámtarifa becikkelyezésére valót te­kintettel ideiglenes egyezmény jöjjön létre a két ország között. Az osztrák kormány erre a megkeresésre azzal válaszolt, hogy kereskede­lempolitikai szakreferensei ezidőszerint Prágá­ban tárgyalnak és ott rendelkezésr­e tiltanak a magyar kormánynak­ .A magyar kormány meg­bízottja ebből a célból Prágába utazik, ahol a cseh—osztrák tárgyalásokon kívül magyar— osztrák kereskedelmi szerződéses tanácskozó­­kat is fognak tartani. A Győri Bőr osztaléka és részvénytranzak­ciója. A Bőripari r­­ t. győri cég június 26-án tartotta rendes közgyűlését, melyen elhatároz­ták, hogy 300 korona (150%) osztalékot fizetnek és az alaptőkét felemelik. Az összes új részvé­nyeket a régi részvényeseknél­ ajánlják fel olykép, hogy 2 régi részvényre egy új, már az 1926-iki hasznokban részesülő részvény vehető át 8700 korona lefizetése ellenében. Azonkívül minden két régi részvényre egy in­gyenrészvényt ajánlanak fel a részvényeseknek. Végül 10 drb 200 K n. c. részvényt 1 darab 2000 K n. é. rész­­vénynyé vonnak össze. A társaság kérelmezte, hogy ezentúl 10 darab legyen egy tőzsdei kö­tés. Az osztalék kifizetése az elővételi jog gyakorlása, az ingyenrészvény átvétele és a részvényösszevonás jú­nius 30-tól július 5-ig be­zárólag a Győri Általános Takarékpénztárnál Győrött és a Magyar Általános Takarékpénz­tárnál Budapesten (utóbbinál d. u. 4—6 között) fog lebonyolíttatni. Moratórium-hírek Lengyelországból. Külföldi lapok azt a hírt jelentették, hogy Lengyel­­országban a gazdasági pénzügyi válság hatása alatt moratóriumot fognak elrendelni. Ezzel a hírrel szemben Grabszky lengyel miniszter­­elnök kijelentette, hogy a lengyel kormány nem akar és nem is fog moratóriumot elren­delni. A Pesti Tőzsde legújabb száma szenzációs cikkekben számol be a szalámi-szindikátus harcáról, a dollár árfolyamhullámzásáról, a tőzsdei helyzetről, az Unió színház készülő tranzakciójáról. Nyilatkozik a lapban Ives Guyot és Schober Béla. Nagyérdekű cikkek számolnak be az európai pénzpiac helyzetéről, a hazai osztalékokról, az előkészítés alatt lévő tranzakciókról. Gazdag hír, árupiac, autó­tőzsde és vidéki rovat egészíti ki a lapot, mely­nek ára 5000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIII., Bükk Szilárd ucca 9. A 10 koronás magyar arany ára. Ezüst egy­koronás 6000, kétkoronás 12.000, ötkoronás 31.500, forintos 16.500, arany tízkoronás 160.000, húszkoronás 320.000, tört ezüst 1180, színezüst 1500, 14 karátos tört arany 27.500, színarany 52.000, platina 305.000 korona.

Next