Világ, 1924. július (15. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-31 / 155. szám

Csütörtök" Piatnik Piatnik jubilál, Piatnik százéves, és úgy illett volna, hogy a kártyások és kibicek, a kaszinók és kávéházak mind-mind megün­nepeljék a híres-neves bécsi kártyagyár szá­zadik születési évfordulóját. Hiszen Piatnik jubileuma ünnepe minden kártyásnak, ün­nepe mindenkinek, aki játszik, mert nyerni akar, játszik, mert hisz a szerencsében, vagy játszik az izgalomért, melyet a játék vált ki. A játék harc, harc a pénzért, és a kártyás minden partinál újra meg újra kezdi a küz­delmet, a szerencsével, újra kezdi a harcot a pénzért, a vagyonért, a jólétért, az illú­zióért, és mindenért, ami szépet, jót: pénz­zel megvásárolhatót kínál az élet. Éppen azért Piatnik jubileumának tulajdonképpen nem is Piatnik a hőse, hanem a kártya, a játék, és a tromfok, a filkek, a disznók, a Teli Vilmosok, a Reding ítéltek, a Harras rozsok, a Rudenz Ulrichok, a Fürst Walte­­rek, a „Szü­szi vadász", meg a „Kuoni pász­tor" partnerei. Piatnik nem játszik, Piatnik csak nyer. Nálánál csak a pinka nyer töb­bet. És a Piatnik karrierjének ép az a tak­tikája, hogy sohasem vett kártyát, mindig csak­­ eladott. Okos ember lehetett, mert a mások pénzimádatára alapította az üzle­tét, és meggazdagodott, mialatt mások a va­gyonukat vesztették el. Száz egynéhány esztendővel ezelőtt­­— így beszéli a hagyomány, — egy óbudai kártyafestőlegény vándorútja során Ilécsbe jutott, és ott folytatta a kártyafestés nemes mesterségét. A napóleoni háborúk után Bécsben rendkívül elszaporodott a rossz pénz, a kalandor, népszerű lett a kártya, és most száz esztendeje, hogy az óbudai vándorlegény kártyafestő műhelyt nyitott Bécsben. Az idők során kis műhelye nagg­­gyá bővült, ő maga nevezetes férfiú lett, ki­nek neve ma már fogalom. Száz esztendő alatt trónok törtek össze; országok szület­tek és országok tűntek el; megfeledkeztek az emberek nevekről, melyeknek viselőitől egykor az egész világ rettegett; megfeled­keztek tudósokról, akik átalakították a gon­dolkozást, és találmányaikkal új ösvényt vágtak a fejlődésnek; megfeledkeztek ál­lamférfiakról, akik átformálták a világot; nagy hadvezérekről, akiknek parancssza­vára sok százezer ember rohant a halálba. De az óbudai kártyafestőlegény neve hősie­sen és eredményesen harcolt az elmúlás el­len. Piatnik neve él, Piatnik neve fogalom. A tökhetesen van egy kép : egy zsoké ül fekete paripáin. Ez a kártyagyár védjegye, és ez a lovas őrködik Piatnik halhatatlan­sága felett. Tavaly múlt ötven esztendeje, hogy Piat­­nik áttelepedett Budapestre, és azóta itt is van gyára. Megérezte, hogy a magyar ember szereti a kockázatos játékot, szereti az iz­galmakat, és kártyagyárat alapított. Hogy milyen igaza volt, azt bizonyítják a Piatnik­­gyár nagyszerű üzleti eredményei. A ma­gyar ember különben mindig szerette a kár­tyát. A kávéházak és kocsmák, a kaszinók és a lebújok minden időben tanúi voltak a nagy kártyacsatáknak. Sőt úgy látszik, volt­ idő, amikor még a hivatalokban is kártyáz­tak. Mária Terézia például 1770 október 29-én rendeletben tiltotta el a hivatalokban való kártyázást. — Értésembe esett — mondja a nagy ki­rálynő rendelete —, hogy hatósági szemé­lyek az ülések folyama alatt kártyáznak. Háromszáz arany bírságot fizet, akit hazárd­játékon érnek, legyen az vingt­uni (huszon­egy). Száz arany a feladót illeti, kinek neve titokban marad ... így verekedett a nagy királyné a Pharao, a Quindeci, a Molin, a Landsknecht és a fil­­kózás ellen. Pest-Buda különben híres volt a kártyafestőiről. Buda város 1714. évi pol­­gárlajstromában már szerepel egy kártya­festő. A kártyafestőipar azonban a XIX. szá­zad elején jutott el a legmagasabb fejlődési fokra, 1815-ben hét, 1827-ben tíz, 1859-ben megint csak hét, 1868-ban már csak hat kártyafestője volt Pestnek. Úgy látszik, hogy a kártyafestőipar egészen kiadós ipar lehe­tett, amiből meg lehetett élni. A múlt század elején Csámyi Jakab volt a leghíresebb kártyafestő Pesten. De híres volt nemes Wagner János is, aki az Újvilág uccában há­zat szerzett a kártyafestésből. Nits Mihály kártyafestő szintén a saját házában lakott a Magyar uccában. Nevezetes volt Glós János királyuccal és Zambó József uriuccai mű­helye. A Girpi-család hatalmas kártyafestő­dinasztia volt. Girgl Károly kártyafestő­mester alapította meg a család hírnevét, akinek a Gyertyánffy-házban (a mai Anker­­palota helyén) volt a műhelye. Az ötvenes­hatvanas években már három Girgl festette a kártyát Pesten. A hatvanas években Zsíros István nagymezőuccai kártyafestő műhelye volt a leghíresebb. Zsíros aztán szövetkezett Girgilel, és 1870-ben kártyagyár-részvény­társaságot csinált. Azonban, úgy látszik, nem igen boldogult, mert jött Piatnik és Piatnik megvásárolta a konkurrens gyárat. Piatnik okos ember volt. Rájött, hogy csak az a jó üzlet, melynek sikerét, és jövedelmi lehető­ségeit a monopólium garantálja. Éppen azért mindenütt, ahol megjelent, első ak­ciója az volt, hogy megvásárolta az ellen­feleit. Mikor pedig kizárólagos uralkodóvá lett a kártyapiacon , adófizetőjévé tette Ma­gyarország m minden kártyáját, minden köny­­nyelmű emberét. A fiskus csak Piatnik után következett az adószedésben. Hogy a kártyapaklik mekkora tömegét zúdította Piatnik a magyar publikum közé, arra nagyon jellemzők azok a számok, amelyeket a pénzügyminisztérium volt szí­ves rendelkezésünkre bocsátani. Az utolsó békeesztendőben, 1922- ben 588.000 1923- ban , 478.472 1924 első félévében 162.000 paksi kártyát bélyegzett le az állami bélyeg­­raktár. Ezek a számok tehát azt mutatják, hogy 1916-ban, a háború dandárjában csaknem kétannyi kártyát fogyasztott az ország, mint az utolsó békeesztendőben. Azóta azonban egyre csökkent a kártya­fogyasztás, úgy hogy 1921-ben Csonka- Magyarország kártyásai már csak 412.000 pakli kártyát koptattak el. Most harmad­­esztendeje mégegyszer felderült Piatniknak, akkor ugyanis csaknem 600.000 pakli kár­tyát fogyasztott el az ország. Az irdei esz­tendő azonban már nagyon gyönge esz­tendő volt: az év első hat hónapjában ugyanis mindössze csak 162.000 pakli kártya fogyott. Kevésbé könnyelműek let­tek-e az emberek, kevésbé szeretik-e a pénzt?! Nem valószínű. Úgy látszik, hogy a kártya hívei közül nagyon sokat csábított el a tőzsde és úgy látszik, hogy kevesebb a pénz is. Nincs, amit elnyerjenek az embe­rek egymástól. Pásztor Mihály: 1913-ban 1,359.030 1916-ban 2,578.000 1917-ben 1,572.000 1918-ban 1,275.000 1919-ben 534.000 1920-ban 508.316 1921-ben 412.000 1 HARISMYiW f 2 36 ezer pár príma cérna fátyol harisnya ■ és minden színben megérkezett, párja » 1 SALGÓ ezer ! VILÁG HÍREK Tűz egy gyártelepen — Külföldi tőke Ausztriában. A Wiener Allgemeine Zeitung közlése szerint a leg­utóbbi napokban nagy külföldi tőkekínálat volt észlelhető a bécsi pénzpiacon, miután a külföldi tőke a magasabb kamatláb miatt Ausztriában kedvezőbb elhelyezést keres. Különösen a nagy bécsi bankokhoz fut be sok ajánlat. A lap értesülése szerint az egyik legnagyobb pénzintézet éppen ezért vissza­fizette dollárkölcsönét, amelyet magasabb kamatláb mellett vett föl. Ilyen kölcsönök után ma hat százalékot kérnek. A váltó­anyag igen megnövekedett Bécsben, mivel a bankok arra ösztönzik az ügyfeleik sorába tartozó iparvállalatokat, hogy a bankhitelt váltóhitellé változtassák át.­­ A kultuszminiszter egységesíti a tanköny­veket. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és köz­oktatásügyi miniszter elhatározta, hogy a kö­zépiskolai reform kapcsán a tankönyvek egy­ségesítésének kérdését is megvalósítja. A re­for­, amelynél a tankönyvelőállítás kvalitá­sa lesz döntő, meg fogja szüntetni a kiadók feles­leges versengését, a tankönyvek sokféleségét és csak a legjobb könyveket engedélyezi iskolai használatra. A reformtervezeten Czakó Elemér hogy a szükséges biztonsági rendszabályok­nak eleget tegyen. A rendőri bizottság holnap fog kiszállni a helyszínre, hogy megállapítsa a tűz keletkezésének okát. A kár igen jelen­tékeny. — A kormányzó látogatása a hercegprímás­nál. Hivatalos jelentés szerint Horthy Miklós kormányzó felesége társaságában kedden dél­után többórás látogatást tett Csernoch János bíboros-hercegprímás esztergomi rezidenciájá­ban. A látogatás után a kormányzói pár Gödöllőre tért vissza.­­ A debreceni írók emléktáblát állítanak Adynak. A debreceni fiatal írók emléktáblát akarnak felállítani Ady Endrének. Az emlék­tábla felállításának költségeit Németh Nándor vendéglős vállalta magára. Az emléktábla ter­vezetét Németh­y László szobrászművész készíti el, és előreláthatóan szeptemberben leplezik le az Angol királynő „Bunda-termében".­­ A pécsi püspök adománya a viharsújtott helyettes államtitkár dolgozik, Pauler Ákos és Korniss Gyula egyetemi tanárokkal. Czakó Elemér helyettes államtitkár egyébként a tan­könyvkérdé­s tanulmányozása céljából hosz­szabb külföldi tanulmányútra ment Német­országba, Franciaországba és Angliába . Újból 600 koronával drágult a bécsi kenyér. Bécsből jelenti a Világ tudósítója. A kenyér árát ma újabb 600 koronával emelték. Ezek szerint a kenyér hétfőtől kezdve 8000 koronába kerül darabonként. A kenyér árának ez az újabb emelése a lakos­ság körében rendkívül nagy nyugtalanságot idézett elő, mert nem tudják, hogy meddig fog ez a drágulás tartani és hol fog azután a kenyér ára ismét megállani. Számítanak arra, hogy az egész vonalon az árak emel­kedése lépést fog tartani a kenyér árának növekedésével. — Gránát a Szent István-kórház előtt. Ma este a Szent Is­tván-kórház előtti téren egy rendőr észrevette, hogy egy gyermekcsoport tü­zérs­égi gránáttal játszadozott. A gyerekek élő községeknek, Pécsről jelentik: Zichy Gyula gróf pécsi püspök, a kalocsai érseki egyházmegye apostoli­ kormányzója, Bia, Torbágy és Páty viharsújtott pestmegyei községek felsegélyezé­­sére, főleg a katolikus templomok és iskolák helyreállítására 20 millió koronát adományozott és utaltatott át a székesfehérvári püspökséghez. — Török János rendőrfőparancsnok ünnep­lése. Vasárnap délelőtt egy rendőrlovasosztály várta a rendőrlaktanya udvarán Török János dr.-t, a most kinevezett rendőrfőparancsnokot. A lovasrendőrök feszes tisztelgése közben Kollár Elemér rendőrfelügyelő meleghangú beszéd kíséretében diszkardot nyújtott át Török Jánosnak, aki szívélyes szavakkal köszönte meg a nem várt ünneplést és az értékes ajándékot. adása szerint a tüzérségi löveget játék közben találták egy bokor tövében. A löveget beszállí­tották a főkapitányságra és értesítették Lorch Péter századost, tüzérségi szakértőt, hogy a lö­veget vizsgálja meg. A nyomozást megindítot­ták annak megállapítására, ki helyezte el a lö­veget a térségen. — Maróczy a debreceni sakkversenyen, Deb­recenből jelentik. A tegnap esti szimultán sakkversenyen, amelyet a debreceni sakk-kör rendezett, Maróczy Géza mester is részt vett. A mester huszonegy játszmából tizenhatot nyert, négy játszma remissel végződött. Egyet­len játszmában Bitter Sándor ellen a mester vesztett. Maróczy Debrecenben marad a győri nemzetközi sakkverseny megkezdéséig. Ma éjszaka negyed tizenkettőkor értesítették a központi tűzoltóságot, hogy a Herkules Mű­vek Rt. vasöntöde, Figyelő utca 14—16. szám alatti gyártelepén az egyik szárítóhelyiség lángban áll. A központi tűzőrség azonnal kivo­nult a helyszínre és néhány perc múlva meg­érkezett az V. és VI. kerületi tűzoltóság is Rádlay és Manderlich tűzoltófőtisztek vezetésé­vel. A tűz időközben már a szárítóhelyiság te­tejére csapott át, amelynek kettős fedele volt. Ezen a kettős fedélen a tűz igen gyorsan ter­jedt tova, úgy hogy nemcsak a gyártelepet, ha­nem az egész környéket veszély fenyegette. A tűzoltók egyszerre két helyen is megkezd­ték az oltási munkálatokat, egyrészről a szá­rítóhelyiség felső fedelét vastag vízsugarakkal öntözték, időközben pedig az alsó tetőt gyor­san lebontották, amely alatt félméteres ma­gasságban állott a víz. A felső tető égő részei ebbe a vízbe hullottak bele és ily módon si­került a tüzet egyórai megfeszített munka után lokalizálni. Fél egy tájban az V. kerületi és­ a központi tűzőrség elhagyta a tűz színhe­­lyét és csak a VI. kerületi tűzőrség maradt ott. AUTÓKERÉKGYÁRTÁS magyar fl&roncs és Migam. Budapest, VI., Gyár u. 8. Telefon 133-56 KONTINENTAL PNEU V AUTOMOBILLÁ LISZT FERENC TÉR L SZÁM TELEFON: 105-08 BENZIN, Milyen­ amerikai autó olaj foiUkuro mnonnvJn*»nhrn1, yóDcssir. STorozámok, stb. ftluiucnlli&l Testvé- 2’ek és Társa (ezelőtt BluLk­niluil­e* Szilagyi) Buda..*st, VI. h­ajós ucca Tol. 244—63 Kötésre díjtalan­­&/olds. ileesKn­ik­li javításokat a legpontosabban rövid időn belül végez a legkitűnőbb munkagépek­kel felszerelt műhelyeiben METROPOL Budapest VI, Lehel ucca 25 1924 július S1. :..i i Tisztviselők állásközvetítő hivatala. A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete a magántisztviselői társszervezetekkel együtt pla­kátot bocsátott ki az ország munkaadóihoz, hogy sok ezer tisztviselő vesztette el állását és áll minden segítség nélkül a sors bizonytalan szeszélyeivel szemben. A tisztviselők kétségbe­ejtő helyzetükben a nemzet minden egyes tag­jának megértő cselekvésére apellálnak. Nem­csak a tisztviselők osztályának — mondja a plakát —, de az egész társadalomnak nagyfon­tosságú érdeke az, hogy a gazdaságilag letört munkanélküliek megmenthetők legyenek az er­kölcsé■ lezülléstől. Meg vagyunk róla győződve, hogy a munkaadók jóakarata és áldozatkész­sége sokat segíthet ezen a katasztrofális helyze­ten. Felhívjuk ezért a munkaadókat, hogy min­den munkaalkalmat szíveskedjenek bejelenteni a pénzintézeti, biztosítási­ és magántisztviselői szervezetek által fentartott s teljesen díjmentes állásközvetítő hivataloknál (Pénzintézeti Tisztvi­selők Országos Egyesülete V., Akadémia utca 6., J. Telefon 30—13. és Magyarországi Magán­­tisztviselők Szövetsége IV., Eskü tér 5., I. 3. Te­lefon: József 150—07, József 150—09.), amivel nemcsak a vergődő társadalom konszolidáció­jának lesznek a segítségére, hanem minden költség nélkül, gyorsan és kényelmesen juthat­nak megfelelő munkaerőkhöz. — A Csaba Bajtársi Szövetség alvezérének becsületsértési pőre. Múlt év decemberében, a Tremmel Mátyás-féle eset után a pozsonyi egyetemen újból megismétlődtek az atrocitá­sok, amely alkalommal Pável Dezső orvostan­hallgató, a Csaba Bajtársi Szövetség alvezére rákiáltott Kallós Pál orvostanhallgatóra, aki a második padban foglalt helyet, hogy vonuljon vissza az utolsó padba, mert az első padokban csak magyar diákok ülhetnek. Kallós Pál emiatt becsületsértés címén pert indított a temperamentumos „alvezér" ellen, akinek ügyét ma tárgyalta Tamás Lázár dr. járásbíró a büntetőjárásbíróságon. Pável Dezső a mai tárgyaláson beismerte, hogy tényleg használta a sértő kifejezéseket, mert véleménye szerint a zsidó nem magyar. Nágel Dénes dr. ügyvéd, Kallós Pál jogi képviselője, kijelentette, hogy itt egy elvi kérdés tisztázásáról van szó, neve­zetesen arról, hogy a Magyarországon lakó izraelita állampolgárok egyenlőrangúak-e a többi felekezetbeli polgárokkal és magyar ál­lampolgároknak tekintendők-e. Véleménye sze­rint a bíróságnak most alkalma van arra, hogy elégtételt adjon azoknak a zsidó diákoknak, akiknek magyarságát kétségbevonták. Felmu­tatta az ügyvéd Kallós bizonyítványait annak igazolására, hogy a gimnáziumban jelesen érettségizett és az egyetemen minden kol­lokviumát kitűnően tette le. Korbuly József dr., Pável védője, a vádlott ártatlanságát hangoz­tatta. A bíróság rövid tanácskozás után Pável Dezsőt fölmentette a vád alól és az ítélet in­dokolásában kimondotta, hogy bár Pável ki­jelentette, hogy a zsidó nem magyar és Kal­lóst nem engedte az első padsorokban leülni, ezzel semmiféle bűncselekményt nem követett el. A sértett fellebbezett.­­ Hamis dollárokat váltottak be. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága egy darab 20 és egy darab 50 dolláros bankjegyet küldött be a főkapitányságra, melyekről a bank megállapította, hogy hamisítványok. A hamisí­tott dollárokat a bank erzsébetvárosi fiókjában váltották ki A rendőrség a nyomozást megin­dította.­­ Egy asszony antiszemita elfogultsággal vádolta a bíróságot, özvegy Hoffmann József­nél, egy kézimunka-üzlet vezetőjét, a múlt év szeptemberében árdrágítás címén elítélték. Az asszony a tárgyalás alatt nagyon izgatottan vi­selkedett, miikor pedig az ítéletet felolvasták előtte és a bíróság nem adott helyet fellebbezé­sének, ingerülten azt a kijelentést tette, hogy a bírság azért ítélte el, mert zsidó vallású. Emiatt a bíróság sérelmére elkövetett rágalma­zás címén indult meg az eljárás Hoffmann Jó­­zsefné ellen, akinek ügyét ma tárgyalta a bün­tetőtörvényszék Méhes Ignác tanácsa. Bíró Kál­mán ügyész vádbeszédében azt hangoztatta, hogy a magyar bíróság felekezeti szempontok­ból sohasem hozott ítéleteket. A védőbeszéd után a bíróság özvegy Hoffmann Józsefnét nyolcnapi fogházra és ötszázezer korona pénz­büntetésre ítélte. A vádlott fellebbezett. Letartóztatott tőzsdebizományos. A főka­pitányságra feljelentés érkezett Köpfinger Jó­zsef tőzsdebizományos ellen, akinek Thököly, út 12. szám alatt volt irodája. A feljelentések­ szerint Köpfinger 23 millió korona értékű leté­tet sikkasztott el. Beismerő vallomása után a főkapitányságon ma délben letartóztatták. — Elveszett fényképezőgép. A múlt héten Joseph Schmidinger, egy passaui diákcsapat ve­zetője a villamoson felejtette Zeiss-Hekla gyárt­mányú fényképezőgépét. A nemesérzésű meg­találó értesítse az óbudai Szent Alajos fiúmenes­zékház igazgatóságát (III., Kiscelli út 79.). Fárógyóg­yakr és pinitalpú cipőket készítek mérték után szakszerűen HHO ezerért ^ ibs.ermine’ Nyáry műcipész, Szondy ucca 25, Bsr E címet tessék eltenni! ’15$S^ Ilin ímé ST Teljes lakberendezések I! ÍtÉS8arOSS UCC8 11 StilVaU HMM! G^pdr Nindor. 7

Next