Világ, 1924. november (15. évfolyam, 232-256. szám)

1924-11-08 / 237. szám

Szombat ­ Elhalasztották az emigráns-bűnperek fő­­tárgyalásit. Megírtuk, hogy az ügyészség in­dítványt terjesztett a bün­tető­ törvényszékhez a november tizenegyedikére kitűzött em­igráns­­bünper főtárgyalásának elhalasztása céljából. A vádhatóság ugyanis az emigránsok bűnügyét újabb adatokkal kívánja előkészíteni. Sch­adl Ernő dr. elnök helyt adott az ügyészség indít­ványának és intézkedett, hogy az érdekeltek­nek végzést kézbesítsenek arról, hogy novem­ber tizenegyedikeire és a következő napokra kitűzött Garami Ernő és társai bűnpörében nem kell megjelenniük. Az ügyészség hasonló indítványt terjeszt elő a többi emigráns­ bűn­ügyekben is, amelyeket bizonytalan időre el­halasztanak.­­ Az ismeretek egyneműsége és a hittételek. A Szent István Akadémia ma esti felolvasó ülésén Horváth Sándor dominikánus atya hosszú tanulmányt olvasott fel, amelyben azt fejtegette, hogy milyen rendszerek segítségével lehet a lélek és az ismeretek egyneműségét biz­tosítani. Az egyneműsítést kapcsolatba hozta a hittételekkel és megemlítette, mib­en nagy por folyik a hitvitázók között a természeti és természetfölötti kérdésről. Ha egységes rend­szerbe akarjuk foglalni az emberi ismereteket, akkor elsősorban bozótirtáshoz kell fogni, mert évszázadok során sok zavaró létel halmozódott egymásra. Kétféle igazságot különböztetett meg: a szentlél­eti és gyakorlati igazságot, amelyeknek különösen nagy fontosságuk van a teológiában. A gyakorlati igazság váltakozó tulajdonságánál fogva alig érdemli meg elneve­zését és részletesebben foglalkozni nem érdemes vele. A gyakorlati igazságnak mindig egy teekm­téleti igazság köré kell fonódni folyon­dár gyanánt és a szemléleti igazság felismerése a legfontosabb a hit szempontjából. A gyakor­latból ugyanis a szemléleti igazság se nem ve­zethető, hanem az egyház nagyjainak régi meg­­álllapításai nyomár, és a val­ásos buzgólkodás révén érhető el. Így, minél magasabbra száll az ismeretek összessége, annál nagyobb az is­mereteknek a létértéke. Kantnál ez megfordítva van. Szent Tamás viszont az ismeretek erejével fölemelkedett a magas misztikai szempontokig és ezzel a legnagyobb értéket mutatta fel. Kifej­tette ezután az előadó, hogy­ a hitigazságok ké­pesek a természet intuitív ismertetésére, ha be­lekapcsolódnak a filozófiába és a techóffiába. T­ymócon a lélek egyneműsítése biztosítható. Horváth Sándor előadását szépszámú közön­ség hallgatta végig. — Franciaország konfliktusa a párizsi nyn­­thmal elsimult. Párizsból jelentik : Hermint mi­niszterelnök tegnap fogadta Monsignore Cerelli spostoli nunciust. A miniszterelnök Fran­çois- Albert közoktatási miniszter beszédének azok­kal a részeivel foglalkozott a megbeszélés so­rán, amelyek a nuncius személyére vonatkoz­tak. A miniszterelnök ebből az alkalomból meg­erősítette, hogy Franciaország hű marad a diplomáciai testület jogai tekintetében kiala­kult hagyományokhoz. Monsignore Ceretti ki­j­jelentette, hogy a miniszterelnök nyilatkozatát magára nézve kielégítőnek tartja és köszönetet­­ mondott a miniszterelnöknek azért a fogadta­tásért, amelyben részesült. A reggeli sajtó meg­állapítja, hogy a közoktatásügyi miniszter Va­­lenceban tartott beszéde által felidézet inci­dens ezzel elintézettnek tekinthető. A hivatalos kommünikével kapcsolatban a Matin meg­jegyzi, hogy a miniszterelnök a kihallgatás során nem fejezte ki sajnálatát a nuncius előtt, hanem pusztán annak kijelentésére szorítko­zott, hogy Pranfois-Albert közoktatási minisz­ter beszédének sérelmes passzusait nem szabad szándékos támadásnak minősíteni. A párizsi pápai nuncius helyzete azóta, amióta a vatikáni francia követségnek nyújtott hitelt megszüntet­ték, ingadozóvá vált. Általában azt hiszik, hogy mihelyt a kamara a hitel törlését elhatározza, a nuncius el fogja hagyni Párizst, legfeljebb­­ még a szenátus állásfoglalását fogja bevárni. A­­ szenátusban valószínűleg politikai vita fog fej­lődni a kérdés körül, de ez a hitel sorsán már nem változtathat. A diplomáciai összeköttetést Franciaország és a Vatikán között olyanfor­mán képzelik, hogy Franciaország az Unió pél­dája szerint, csak megfigyelőt küld majd a­­ Vatikánhoz és nem lehetetlen, hogy a szentszék i is erre az álláspontra fog helyezkedni Francia-­­­országgal szemben. — Kosztka István ügyében befejezik a vizsg­­­gálatot. A vizsgálóbíró Kosztka István dr. bűn­­perében, széleskörű nyomozást folytat és való­­­­színű, hogy még ebben a hónapban elkészül a­­ munkájával és akkor az iratok a vádirat elké­szítése céljából visszakerülnek az ügyészségre.­­ Korizsánszki dr. vizsgálóbíró ma részletesen ki-­­ hallgatta Kosztka Istvánt, aki többek között­­ elmondotta, hogy az a telefonbeszélgetés, amely végzetes tettének elkövetésére indítóokul szol­­­­gált, felesége és Valérián alezredes között,­­ több mint félórán át tartott és így közvetlenül­­ is meggyőződhetett a két fél szerelmi őszinte ú­­­ságiról. A telefonbeszélgetésből megtudta Kosztka, hogy a felesége és az alezredes több-­­ ízben találkoztak egymással. Kosztka védője egyébként már napok óta tárgyal Kosztkáné ügyvédjével a válóper lebonyolításáról, amely­ben már csak a technikai kérdések vitásak. M­Ü­­Ü 20­­0! nemen annak, ki 5.000 dollárt vagy annak megfelelő magyar koronát. karicatzacatenesi kölcsön ad, ötszobáls, minden elképzelhető komforttal az Erzsébe­t-k­irályné után. Bővebbet a tu­lajdonosnál: Budapest VII, Almássy tér nyolc földszint kettő. Telefon Józs. 124 - 98. VILÁG 1924 november 8. 0 — Latin szépségek. Anatole Franco kihullad tollát kívánja az az egyszerű hír, mely Rómá­ból érkezett. Egy pápai motu proprio külön főiskola alapítását rendeli el a latin nyelv ápolására és gyakorlására. Boldog béke gyö­nyörű gesztusa lendül ebben a rendelkezésben, melyben a pápa semmi egyebet nem tűz ki céljául, ...int hogy felúj­ítsa a katolikus egy­háznak azt a korát, mely a kódexek megőrzé­sével, a latin nyelv és szép stílus tanulmányo­zásával emelt magának szobrot a kultúra tör­ténetében. A Gergely-egyetemen tehát külön iskola létesül erre a célra, az előadásokat vi­lágiak is látogathatják, a legjobb növendék­nek aranyérmet fid a Vatikán ura, s a tanul­mányok vezetője P. Ermelande Costa, jézus­társasági tanár lesz. Mintha a renaissance­­viléig egy hangulat foszlánya szállana felénk messzi Magyarországra. A nosztalgia szárnyán első beiratkozóként repülünk a csendes iskola­padok felé, ahol a szép szépeidőben egyesülve húzódnak majd meg egymás mellett az egyházi és világi növendékek. Gyengéden félrehajtott fejjel kerek betűket vernek majd a papírra, arannyal, kán­innal, talán assziszt rajongással. Indiollal pergamente­s a kódexes élet drága, ornamentális hitével pepecselve a stílus művé­szetének rejtelmeiben. A szájuk majd megpró­bálja újra formálni a szavakat, melyek egykor egy Tacituis, Cicero vagy Virgilius ajkán fogan­tak, ápolni az igazságot, melyet az öt remek jogász vetett a történelem serpenyőjébe, élükön Elpiánussal, mérlegelni az Institúciók és Pan­­deklák szerkesztőinek bronztömör érveit és hivatkozni a pontifex maximusok erényes szentenciáira. Ez a pápai mola proprio, mintha csak az élet piacáról akarna átmenteni néhány embert a tradíciók egy zugába, a kultúra sze­retetének egy csendes szögletébe, néhány el­vágyódó, didergő lelket, aki magára ölthesse a múlt meleg ruháját, a kultúra díszes privátu­­sát, a békés munka rendi uniformisát. Alig hihető, hogy a Gergely-egyetem főiskolai hall­gatói káromkodásra tanulják majd a latin szavakat, hogy diáksapkát csapjanak a régi, szép ruhák hegyibe s a pápai aranymedália helyett gumibotot keressen a kezük, mellyel agyba-ívbe verjék a járókelőket a szent város éjszakájában. — Schulte Henrik nem kap német útlevelet. Förster-Schulze Henrik kitoloncolásával kap­csolatban különböző hírek jelentek meg és egy alkalommal illetékes helyről közölték, hogy Förster-Schulzet a detektívek Lükös községig kikisérték és onnan Erzberger volt német mi­niszter gyilkosa egyedül folyta­ta útját Török­ország felé. Most azután kiderült, hogy Schulze még mindig Budapesten tartózkodik, mert a török követség csak rendes német útlevélre volt hajlandó Schulz­enak vízumot adni. A né­met hatóságok viszont nem adnak Schulzenak útlevelet, mert ezáltal ők segítenék elő Erzber­­ger gyilkosának szökését. Schu­lze még mindig a toloncházban van, ahol rahkoszton él, mert budapesti barátai úgy látszik megfeledkeztek róla. Schulzénak most az a terve, hogy Romá­niába utazik, föltéve, hogy a román hatósá­goktól tartózkodási engedélyt fog kapni. — Az agárdi gyilkosok bfviplire. székes­fehérvári törvény­szék az agárdi gyilkosok bűnpörében Budapesten ma tovább folytatta a tamulcihrislystárokat. Maticenka Mátyás arról fel­­válta­zánt, hogy a­ gyilkosság elk­öv­ötésének idejében az egyik vádlottnak, Herczeg Jenő­nek nm volt pénze és a Próna,­-különítmény­be akart belépni, hogy nyugat magyar országra mehessen. A másik vádlottnak, Vajas Jánaanak a vej­e, Felhősi János, elmondja, hogy Vajas a leánya ellő­tt kijelentene, hogy a győri sza­lámigyárba megy dolgozni, és ugyanakkor nem Győrbe, Kantra Romániába utazott. Valami törvényadta jogánál fogva nem tesz vikd­mázst férje ellen. Több tanú kihallgatása után a vé­dők intéztek­­kérdéseket a tanúikhoz, majd az elnök a tárgyalást holnap reggel­­kilenc órára halasztotta. Az agárdi gyilkosságot a székes­­fehérvári törvényszék holnap tárgyalja utol­­jára Budapesten, s­s hétfőn már Szájkesfe­hér­­várolt folytatják. Az ítéletet valószínűleg ked­­den délelőtt kihirdetik. Vajas János a kommün bukásáig lánckeres­­kedéssel és élelmiszeruzsorával foglalkozott, a kom­mün buhéra után pedig ébredő lett és rendszeresen rászívott a sonház uccai gyilkéve­ken. A Visy Imre ucca 4. számú házban állandóan hajszolta a zsidó vallási­ lakókat és elérte azt, hogy összeköttetései révén az egyik lakót ártatlanul Zalaegerszegre internálták, ahonnan pár nap múlva szabadonbocsájtották.­­ A nem ébredő keresztényeket Vajas jobban­­ gyűlölte, mint a zsidókat, és aki nem tetszett­­ neki, azon hazafias felbuzdulás ürügye alatt í bosszút állott. Internálta Ma a vele egy házban­­ lakó Vaska Árpád keresztény műszerészt is az éde­sanyjával és a lakóik közül többeket a­­ gyűjtőfogházba juttatott. Ezek között volt özö ö­vegy Ujj Andrássá is, aki kiszabadulása után­­ leborulva könyörgött Vasasnak, hogy kegyel­ ,­mezzen meg neki. Rettegett ébredővezér volt,­­ aki, ha kelle­tt, tízszer i­s följelentett egy em­­bert és előkelő támogatói révén elérte azt, hogy az általa följelentett embereket vagy Zalaegerszegre internálták, vagy pedig a gyűj­tő fogházba zártál­. ___________________| — Szabóm! Nogáil Janka meghalt. Hatvan­három esztendő­s korában ma délelőtt örök nyugalomra tért a magyar írásnak egy olyan neve, aki sok esztendőn át főleg a hölgyolva­sók körében volt nagyon népszerű és ismert. Szabóné Nogáil Janka tizenhét esztendős kora óta, ma reggel bekövetkezett haláláig, tehetsé­ges, lelkes és munkás tagja volt a magyar re­gényírásnak. Kedves humorral, magyaros ér­­zelmességgel és az életnek jó meglátásával mondotta el egyszerű történeteit regényben és novellában, s éppen ezért érthető volt, hogy annyi ifjú embernek és főleg ifjú leánynak volt kedves írója sok esztendőn át. Szabóné Nogáil Janka 1831-ben születést Gyulán, tanítónői ok­levelet szerzett, de ennek sohasem vette hasz­nát, mert már 1878-ban Vadnay Károly fel­ismerte írótalentumát, s annyira megbecsülte, hogy előre hirdette megjelenendő írásait a Fővárosi l­apok­ban. 1880-ban férjhez ment Szabó Endréhez, s akkor egy időre elhallgató!­ és inkább csak ifjúsági és gyermekdolgokat adott ki. Ezek közül a Tizenkét hónap, s ké­sőbb az Igaz történetek, Bill, Piros bóbitások, s első magyar leányregénye, a Pipiske, még ma is nagyon kedvelt olvasmányai az ifjúság­nak. Tulajdonképpen 1881-től kezdett újból dolgozni, amikor részben rendes tárcaírója lett több lapnak és egymásután jelentek meg regényei és novelláskön­yvei, nagyobb regényei közül A hetedik szentség és A vezeklés. Szer­kesztője volt a Divat Szalon­na­k és egyébként is, mint író és fordító, tekintélyes munkásság eredményein pihent meg, mikor férje halála óta jóformán teljesen visszavonult. Halála általános nagy részvétet kelt. — Frorcich Ernőt ma újból kihallgatták. Wippiinger Róbert dr. vizsgálóbíró ma dél­előtt újból kihallgatta Froreich Ernőt, aki a gyilkosság óta szemmel láthatóan megtört és alig tud állni a lábán. A vizsgálóbíró maga mellé ültette és különböző kérdéseket intézett hozzá, amelyekkel főleg azt kívánta tisztázni, hogy Froreich előre megfontolt szándékkal követte-e el a gyilkosságot és voltak-e bűntár­sai. Froreich vallatása alkalmával ügyesen védekezett és kijelentette, hogy a gyilkosságot egyedül követte el, arról senkinek előzetesen n­em von tudomása. Egyedi Artúrt dulakodás hevében, felindulásában fojtotta meg. Az egy órán át tartó kihallgatás után Froreichet visszakísérték a fogházba. — Ossendovszky és Sven Hedin nyilvános vitát rendeznek Berlinben. Ismeretes, hogy Sven Hedin megtámadta Ossendovszkyt, és az­zal vádolta az új­ orosz regényírót, hogy regén­­­nyeiben hamis és téves beállításban közli a f­ő keleti népek életét, és így többek közt valótlan­­ adatokat írt a mongolok világáról. Sven Hedin,­­ akinek útleírásai ugyancsak Kelet-Ázsia vidé-­­­keiről szólnak és aki műveiben színtén a ke­­j­leti­­népek életével foglalkozik, többször meg­­j­entetezze Ossendovszkyval szemben állításait.­­ Most Ossendovszky és Sven Hédin kölcsönösen megállapodtak abban, hogy a közöttük felme- '­rási nézeteltérést nyilvános vita keretében pró-­­ bálják eloszlatni. Legközelebb nyilvános vitát , rendeznek B­erlinben és ezen a vitán Sven Hedin fel fogja sorakoztatni érveit, amelyekkel Ossen­­j­dovszky ellen feltezöt­t vádját támogatja, Os­­sendovszk­ sy viszont válaszolni fog Sven Hedin­­nek és bizonyítani fogja, hogy mindaz, amit Kelet népeiről írt, csakugyan megfelel a való- Ságnak. Szokatlan esemény lesz a két író nyíl- l vános párviadala, amelyen tisztázni fogják a­­ vitás kérdéseket és a berlini közönség nagy ki- l váncsisággal várja, hogy a nyilvános vita során­­ ki fog győzni, Ossendovszky-e, vagy pedig i Sven Hedin ? — Egy híres impéssetkutatót szétu­arcar,golt egy oroszlán. Londonból jelentik: V.'atter­il­,­­ az ismert nevű természetbúvár és vadász, aki leánya kíséretében az Uganda—Kongó közötti határon a berni múzeum megbízásából fehér orrszarvúra vadászott, súlyos szerencsétlenség­­ áldozatává lett, amennyiben egy oroszlán meg■­­ támadta és rettentően szétmarcangolta. Har-­j mir­e óra hosszat tartó szenvedés után el-­­ hányt. Leánya egyedül van a benszülönek kü­­­­zön. — NAGYVILÁG. A Afont Cenis-tárna koksz­­műveiben tűz ütött ki, amelyet egy benzintar­­tály felrobbanása okozott. Sodingent füst és láng takarja. — A párizsi le havrei gyorsvonat tegnap este tíz órakor Rouentól tíz kilométer­nyire kisiklott. Többen súlyosan megsebe­sültek. — A nemzetközi bányamunkás-szövetség elhatározta, hogy meg fogja vizsgálni az orosz-­­ országi bányamunkások helyzetét. — A bécsi­­ kavisipartestület tagjai az őket sújtó adók ellen­i tiltakozógyűlést tartanak. — Egy postaaltiszt titokzatos öngyilkossági kísérlete. A főpostának városház uccai kapujá­ban ma reggel őrszolgálatot teljesített Goór József postásaltiszt, akit Imre György postás­­altiszt minden ok nélkül torkon ragad­ott és fojtogatni kezdett. Goór revolvert rántott elő, mire Imre futásnak eredt és közben egy kis­­ forgópisztolyt dobott el az uccán. A támadást megelőzően Imre levelet küldött ,a postaigazga­ t­­óságnak, amelyben bejelenti, hogy öngyilkos-­­­ságot fog elkövetni. A detektívek Imrét meg-­­­találták Vadász ucca 34. száza alatt lévő la­­í­tásán, ahol Imre a detektívek láttára öngyil-­­­kosságot akart elkövetni. A revolvert azonban­­ kicsavarták a kézeiből és a postásaltisztet elő-­­ állították a főkapitányságra. Imre György a­­ rendőrségen elmondotta, hogy Goór Józsefet­­ nem akarta megtámadni, csupán revolverére­­ volt szüksége, mert az ő revolveréhez nem ka­­j­pott töltényeket. Azért akart meghalni, mert­­ a háborúban súlyos idegbajt szerzett és emiatt­­ nagyon elkeseredett. A különös embert kihall-­­­gatása után elengedték a rendőrségről, azon­ I bán eljárást indítottak ellene. — I-Hegymegi Kiss Pál és Tisza István fa.­­ Hegymegi Kiss Pál nemzetgyűlési képviselő­­ felkért bennünket annak megállapítására, hogy j 5 nem volt Tisza István fiánál; instruktora, ha­­j nem csak iskolatársa volt. * BRITANNIÁBAN délutánonként ötórai tea Este a bárban NOLDI a zongoránál LEOPOLD GYULA I J bank és váltóüzlet, Szolnok. Fclaílta Telefon : 1^.1 lEGNAGY^iNYEREMENyji^^^ / McBLNCStS ESITBtN: ] $|S$s$ I Húzás szerdán, 12-én kezdődik! A sorsjegyek hivatalos Arai: ‘/i sorsjegy ". sorsjegy I_.| v, sors|egy I 60,000HPnao^oofl ji(~i 15,000 ni Sorsjegyek kaphatók­ : BenblRSK­! B. illicáz CL ScriieS, Tudor ucca S e. I gBiváfssi mR t­­IV. Eskü ét 3. Telefin: J. 150-10 ji­_­­ bank r. t. ] $ w I ® | ° jT­­r| ~rjj Siossuin­ Lajos u­. a. í b­eian: zs-bo. « A E­D IC KE í bank rt. EUgliga 105a. KCSjlltil LajOS UC68 11. í fá­jó tzá és T­á­rsa a ökoban irhái, PeröES Sáttacr u. 9*11 y BANKHÁZ t JiULSyXL! ÍJ ísrencleíi I6P86 I K i L t H l f G. I ® ^ bank rs váltóüzlet IV, Szarkts ucca 7, * I ff1 KÁROLY és TSA. pj tanít róssv. társ. « AeCí Crát-3 51V Kossuth Lajos u. 1. Kossuth t.clQB u !7. alapítva [873. lányi és Táesé . _/K. Apponyi tér 3. (KlotUd palota.) É É ^ 1 ^ ^ licnUIjAz rt. B -V J k % szerda ier 3, 1 Nemzeti Pénzváltő Rt. V, Vörösmarty tér L Telefon: 163-40 - Schwalm és Társa­i V., Nádor ucca 34. Telefon: 104—85. H-----------------------iTrrrr.j—~rr -------------­Bank Rt. i» HP4 f I VI, Andrássy út60 xj __Telefon htr—74­5 bankház fiókja, Andrássy út 16. Tel. 186-99. IEM IM IíW ^ Teréz kürút 27. Tel. 47-35 Alapítva -1909. Ssassei* Illés I­ _VI., Ma.­és ucca II. szám. 1 Jóssig fiwkfrasa I Károly körút 1. t­el. 1. 129-91 I Jüss Hűtőig és Isi 5 Fiók: fii, Erzsébet körút 15. I ArnoSd KIS., Kertáss ucca 59. I URKOWITZ EIL És TÁRSAI a M. Amerikai Bank, VII., Thököly út 2. | Br­easíli Légmás? Leóné g JSAzsef körút Sz. Telelén .1. G-GO pu­p M 1 SZIKLAT teánk S Baross tér 2. Telején József 22 03. i szi­es Pál vS.n*« » ^kJutllVC loSZ Józseg körút 9. | €Sr 'is ^ JL ® s B ■

Next