Világ, 1925. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-12 / 9. szám
január 3. VTI-ÁG * KAZGAZBA816 A Keresztény Behozatali Társaság egyezsége i (A Villág tudósítójától.) A tommün bufcása után Fronius Károly Vilmos, Habér István, Zadák József, Leó Péter, Jeruss Sándor és Román János Keresnény Behozatali és Kereskedelmi Társaság cég alatt vállalatot alapítottak. A társaság élelmiszerrel és tüzelőanyaggal kereskedett és az egész üzleti tőkéjét az üzletfelektől átvett előlegek alkották. Már a megalakuláskor több nagy üzletet akart lebonyolítani, szerződést kötött a prágai Agrarni Banka ungvári fiókjával nagyobb mennyiségű kristálycukor behozatala és tengeri kivitele ügyében, megalapította a Keresztény Polgári Kávéház és Éttermi Rt.-et, megvásárolta a mogyoroskarányi 2200 holdas erdőbirtokot, majd később a mázi (tolna megyei) szénbányát. A társaság üzletei azonban balul ütöttek ki, a nehézségekgyorsan jelentkeztek és a társság már 1920 második felében pénzügyi válsággal küzdött. A feltámasztásra annakidején több kísérletet tettek, ámde a fáradozások kárbavesztek és az igazgatóság922-ben kénytelen volt a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítását kérni. Abudapesti törvényszék a kérelemnek annak idején helyt adott, az ügyek lebonyolítása azonban rendkívüli nehézségekbe ütközött, mert a Keresztény Behozatali és Kereskedelmi Társaságnál több ezer kisember volt érdekelve. Az igazgatóság — hogy az éveken át tartó tárgyalásokat elkerülje, a kishitelezőkkel igyekezett kiegyezni és ezért az eljárást sokáig szüneteltették. A kisemberek nagy tömegével,valamint a vállalatnál érdekelt közhatóságokkal részben sikerült is kiegyezni, azonban az egyesség teljesen mégsem sikerült, mert több nagyhitelező a felajánlott kvótákat nem fogadta el és így az eljárást a vállalat ellen folytatni kellett. A nagyhitelezők között szerepelnek Wenckheim Dénes gróf, Szeged városa, az Alföldi Gőzfűrész és Őrlőmalom (Békéscsaba), Békési Népbank, Bér- Jiázépíté, Rt stb. Az egyességi eljárás során a társaság ötven, majd hetvenöt százalékos ügyességet ajánlott, most pedig ..a korona romlására tekintettel a hitelezők követelésének ötszáz százalékában jelölte meg a kvótát. . ... . *A budapesti törvényszékem ma tárgyalták a Keresztény Behozatali és Kereskedelmi Krt. kényszeregyességi ügyét. Az eljárás megindulásától eltelt néhány esztendő nem csökkentette a társasággal szemben megnyilvánuló érdeklődést, mert a tárgyaló tervnél zsúfolásig megtöltötték a hitelezők, közöttük naiyon sok kisember, akikkel, nemlátszik, még mindig nem sikerült egyességre állni. Csiky Károly dr. törvényszéki bíró a Tárgyalás megnyitása után fölolvasta a legújabb egyességi ajánlatot, mely a hitelezők körében megállapíthatóan csalódást okozott, mert a hitelezők szerint a fölajánlott 566 százalék voltaképpen az 191-ben befizetett összegeknek két ezrelékét tenné ki. Éppen ezért egyes nagy hitelezők, közöttük az Alföldi, Gőzfűrész és Őrlőmalom (Békéscsaba), mely annak idején húszezer jó koronát fizetett be a társaság pénztárába, nem akarja az 500 százalékos egyességet elfogadni. A bíróság ezért a hitelezőket szavazásra utasította, ami órákon át tartott és az összeszámlálás előreláthatóan több napot fog igénybe venni. A mai szavazás eredményétől függ, hogy az esztendők óta tartó eljárást befejezik-e, avagy folytatják, ami az esetben fog szükségessé válni, ha az adós ajánlatához a kétharmad többséget nem kapja meg. Ticsserutnyit számít a MÁV a vágóvizsgálatért, mint a külföldi vasutak. A kommercializált MÁV ellen ismét újabb panaszuk van a gazdasági töröknek. Az Államvasút vonalain számos magánkocsi fut, főleg a szesz- és petrólei UTI finomítók tartánykocsijai, a sörgyárak és tejvállalatok hűtőkocsijai, baromfiketrec-kocsik stb.A MÁV végzi ezeknek a vagonoknak a vizsgálatát, javítását. A kocsitulajdonosok most megállapították, hogy ugyanazokért a javításokért, amelyekért a MÁV 20—30 millió koronát számít föl, a cseh és osztrák államvasutak 2—7 milliót számláznak. Az érdekeltek most azt akarják elérni, hogy a szükséges javításokat a gépipar által végeztethessék, amely bizonyára méltányosabb árakon végzi el a munkálatokat. Az Utazók Egyesülete az alkalmazott törvényjavaslat ellen. A Magyarországi Kéréstrdent Utazók Egyesülete értekezletet tartott Grimaxin Zsigmond alelnök vezetése mellett. Radvány dr. egyesületi titkár ismertette a ke■reskedelmi alkalmazottak jogviszonyait szabályozó törvénytervezetet és a vándoripar-tör- vény tervezetben foglalt megrendelések gyűjtésére vonatkozó intézkedéseket. A tagok nagy felháborodással és elkeseredéssel fogadták a titkár fejtegetéseit, amely szerint a végkielégítés intézménye az új javaslatban hiányzik, a" felmondás "a múlttal szemben hátrányosabban szabályoztatik és a megrendelésgyűjtés telntősége egyes vonatkozásban rendőri jelentkezéstől tétetik függővé. Az értekezlet a legrrélyesebben tiltakozott a két törvényjavaslat ezen jogféértő és retrográd intézkedései ellen. Újabb rendszabályok a külföldi szenek ellen. A magyarországi bányavállalatok érdekében a kormány az elmúlt hónapokban több olyan intézkedést tett, amelyek alkalmasak arra, hogy megjavítsák ezek pozícióját a külföldi szén versenyével szemben. Egyszázalékos vámkezelési illetékkel síitatta a külföldi szenet, fuvardíját métermázsánként ötezer koronával fölemelte, ezáltal a külföldi szén 75 százalékkal fizet többet, mint a magyar szén, míg a magyar szénre vasúti kiviteli kedvezményt állapított meg. A bányáknak azonban ez még nem elég. Ezek követelik azt, hogy az egyszázalékos vámkezelési illetéknél és a magas fuvardíjnál messzebbmenő eszközökkel akadályozzák meg a külföldi szén beözönlését. Így az Országos Szénszövetség tízszázalékos luxusadónak alkalmazását kéri a külföldi szénre, arra való hivatkozásai, hogy a külföldi szénnel való fűtés fényűzés, az ipar pedig, amely eddig erősebb kalóriája porosz szénnel dolgozott, rendezkedjék be a hazai szén fogyasztására, ha mentesülni akar a szén,luxusadó lefizetése alól. A napokban oly hírek is napvilágot láttak, melyek szerint a szénvámot fel fogják emelni. Ez a hír egész lehetetlenül hangzott, aszén tudvalévőség vámmentes, itt tehát vámemelésnek lehetősége nincs, legföljebb a vámnak beállításáról lehetne szó, ami azonban még a vé ndiktatúra-paragrafus alapján is nehezen eszközölhető. A vámkezelési illetéket törvény szabja meg e" procentben, ennek fölemelése rendeleti úton szintén nem lehetséges. Ma azonban Hermán Miksa, a kereskedelmi tárca költségvetésének bizottsági tárgyalásánál előadói beszédben sürgetett védelmi intézkedéseket a külföldi szén ellen. Ezek illátt egész valószínűnek tekinthető, hogy újabb súlyosabb megterhelésnek vetik alá a külföldi szeneket, bár annak törvényes lehetőségei nagyon korlátozónak. A külföldi szenet felhasználó gyáripar és a szénnagykereskedése akcióra készülnek a fogyasztás érdekeivel nem törődő kormányzati szénpolitika ellen. Ittti miliárddal csökkent a jegybank váltóáreája. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a január 7-iki kimutatás szerint a december 31-iki állománnyal szemben 237,2milliárddal csökkent, a girókövetelések ellenben 21,9 milliárddal növekedtek. A jegyforgalom csökkenése főképpen az állami giróbefizetésekre, valamint a váltótárcaállomány apadására vezetne 15 vissza. A kimutatás többi leleténél mutatkozó csökkenés annak a következménye, hogy a bank alapszabályainak 85. és 101. cikke előírja, hogy minden naptári negyedév utolsó tíz napjának átlaga alapján kell megállapítani azt az árfolyamot, amelyen az egész következő negyedéven át a bank valutákban lévő vagyonrészei számítandók. A folyó év első negyedére vonatkozó elsőkimutatás tehát az érckészletben elszámolt arany-, valuta- és devizakészleteknek, az aranyban vásárolt házak papírkorona-értékének, valamint az „Egyéb követelések és tartozások" alatt vezetett és az érckészletben előrem számolt arany-, valuta- és devizakészleteknek kiszámításánál előállott eltolódást mutatja. Míg a jegyforgalom a girálsfizetések révén — állami 188.8, egyéb 30.1, összesen — 218.9 milliárddal, a váltótárcaadomány csökkenése folytán 100 milliárddal, az állami adósság januári törlesztéséért befolyt 0.8 milliárddal, az épületek aranyértékének az új negyedévi átlagárfolyammal történő értékeléséért 2.9 milliárddal és az „Egyéb követelések" apadása révén 147.2 milliárddal csökkent, addig devizák és valuták vásárlása révén 10.7 milliárd, az „Egyéb tartozások" apadása folytán pedig 222,1 milliárd pénzjegy került a forgalomba. A fedezet aránya 54,1 százalék. . A kereskedelmi utazók sérelmei. A Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete legutóbbi ülésén Lusztig Zoltán igazgatósági tag az egyesület által a tagoknak kieszközöltszállodai kedvezmények ügyében tett jelentést és ismertette azokat a lépéseket, amelyeket az egyesület a bérlet jegy rendszer további kiépítése érdekében tett. Szóvá tette még a MÁV egyes hiányos menetrendi intézkedéseit is. Irenkó Sándor igazgatósági tag panasz tárgyivá tette a varsáid pénztárak azon eljárását, amely szerint nem tartják be a pénztár nyitására vonatkozó rendelkezéseket, úgy hogy sokhelyütt az utazóközönségnek nincs ideje a jegyváltásra. Paffasz tárgyivá tette azt is, hogy a kéregjegyekben nincs fel büntetve a fizetendő díj aranykorona értékben és a papírkoronadíj is ceruzajavítással olvashatatlan, úgyhogy aközönség nem tudja ellenőrizni a helyes díjat. Számos visszaélés fordul elő a biztosítási díj jogosultatlan beszedésével is. Mindezen panaszokat az egyesület a MÁV igazgatóságára is közölni fogja. Igazgatóság lemondása. A Sárkány-nyomda Rt. igazgatósága január 19-én közgyűlést tart, melynek napirendjén többek között az igazgatóság és felügyelő-bizottság lemondása és új tagok választása szerepel. Kényszeregyességek. A nyíregyházi törvényszék Szeifried László Lajos kocsigyártó (Kisvárda) ellen a csődönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. A gyulai törvényszék Andermann Béla szarvasi kereskedő és ennek hirdötői között létrejött egyességet jóváhagyta. A Tőzsdei Kurír ma új köntösben, Kása Miklós dr. szerkesztésében érdekes tartalommal jelent meg. Ára 300 korona. Nagyobb asztaléba! (A Világ tudósítójától.) Mint énrtekszfmni, az osztrák szanálási akció első válságos hónapjai után a bécsi tőzsdén az értékpapírok lassú emelkedése indult mag, mely hausse-folyamat mindinkább erősödött s az egész 1928. évre rányomta bélyegét. Az összes illetékes tényezők megegyeznek abban, hogy ez az értékemelkedés, az ezzel kapcsolatos élénkülő tőzsdei forgalom és a lakosság széles rétegeinek természetszerűen bekövetkezett jobb vásárlóképessége voltak azok az okok, melyek az osztrák szanálási akció akkori meglepően szép előhaladását lehetővé tették. Így nyilatkozott annak idején jelentéseiben Zimmermann dr. is. Nálunk Magyarországon, sajnos, ennek a folyamatnak éppen az ellenkezője az, amit magunk előtt látunk. Pár hónapig természetesnek is tartottuk azt, hogy az „inflációs" árfolyamok legyengültek, hiszen egyik-másik papír tényleg túl volt értékelve. De az „ábmenetinek" tekintett hónapok rég elmúltak, már több, mint fél éve stabil a korona és még most is morzsolódnak tovább az amúgy is lehetetlenül alacsony nívóra süllyedt kurzusok. Mindenki tudja, hogy stabil valuta mellett az osztalék a legfontosabb faktor, mely az árfolyamok emelkedését irányítja és ismeretes a vállalatok azon álláspontja is, hogy a mai adótörvények mellett nem lehet igazán nagy osztalékot kiönteni, mert a miliárdok egész sorozatát kellene adóban kifizetni. Az államot okolják tehát rendesen a mai állapotokért, tán nem is egész jogtalanul. Tényleg, a pénzügyi kormány tehetne valamit ez ügyben). Egyoldalú, fiskális gondolkozású ember azt fogja ellenvetésül mondani, hogy a szanálási program nem engedi meg az adótörvények enyhítését. Sokan el is fogják hinniezt.De aki alaposan átgondolja a kérdést, rá fog jönni arra, hogy enyhébb adórendszabályok mellett a legtöbb bank és iparvállalat nagyobb osztalékot fog fizetni, az árfolyamok emelkedni fognak, az exisztenciák tízezrei munkához jutnak, a lakosság vagyona arányban emelkedik, az adózóképesség javul, végül mégis a szanálási akció látja majd a hasznát az így megindult folyamatnak. Addig is, amíg a kormány be fogja látni ennek a gondolatmenetnek a helyességét, a jelenlegi adótörvények érvényességének idejére sem tudom teljes mértékben helyeselni rész- vénytársasága,sok osztalékpolitikája. Mint hallatszik, oty csekély lesz az osztalék emelésének mérve, hogy a legtöbb bank és vállalat a mai nevetségesen alacsony árfolyam alapján cirka 21/*’—3—3''s%-os kamatozást ■ fog nyújtani a részvényeseknek. Nézetünk az, hogy a jelenlegi kurzusok 5%-ának megfelelő osztalék a legkevesebb, amit a közönség elvárha'is nyeri kiöntés, valamint az erarrek megfelelő adó lerovása nem tenné tönkre komoly vállalatainkat Ne felejtsük el, hogy a közönség teljesen el fogja veszíteni Lizmijnát és órák múltán is nagyon nehéz lesz a magyar publikumban újra fölébreszteni a részvényvásárlás kedvét. Külföldön már szép kamatozást nyújtanak a részvények s a sekressziós államok részvényei, melyek közül többa pesti tőzsdén is jegyezve van, felen-ően nagy osztalékokat fizetnek, így a Bosnyák Agrárbank (Sarajovo) részvényei, melyek 56.000 korona körül állanak, tavaly 7 dinárt fizettek, az idén, úgy halljuk, "11 dinár lesz az osztalék, vagyis circa 9000 korona, ami 16%-os kamatozást felsíp. Szépen kamatozik a Pozsonyi Kábel, Temesvári Sör, Horvátszláv Jelzálogbank is, mindezek körülbelül 6—8—10%-os hozadékot biztosítanak. Érthető ugyebár ezek után, hogy a magyar részvényes végkép elveszíti bizalmát s ilyen papirokat vesz, ami a tőkének újabb kivándorlási processzusa. Szükség vaz-e a magyar közgazdaságnak erre a vérveszteségre ? Ezt gondolják meg az összes faktorok: a kormányra!, a vállalatok és mi többiek. Seh. F. ——I ■MIMII IIIIJI I I Ilin i I I I III III tevő 10 évre és 2 hónapra 854.000.000 korona járna neki. Ebből 84.000.000 korona elsőrangú követelés, 770.000.000 korona pedig másodrangú és ez utóbbi követelést illetőleg hajlandó egyezkedni. Lux Béla ezenkívül 82.000.000 korona folyószámlakövetelést támasztott a bankkal szemben, úgy hogy az ő összes köveselése 936.000.000 koronát tesz ki. Nagyon jó igénybejelentéssel élt Medgyes Károly dr., aki a bankon 70 darab Nasicit, valamint 82.000.1WHZ koronát, Doctor Theodor gyárigazgató pedig 400 darab Déli Vasút elsőbbségi kötvényt követel. A Kereskedők és Iparosok Bankjának ügyét Glatz dr. törvényszéki bíró január 23-án fogja tárgyalni. A jugoszláv fatermelők panaszkodnak a magyar beviteli vámok miatt. A jugoszláv erdő- és bányaminiisztérium kezdeményezésére az S. H. S. állam fa- és bányaérdekeltségei nagyszabású konferenciát tartottak, melyen behatóan foglalkoztak a szakma kívánságaival. A tanácskozások során többek között utaltak a magyar— jugoszláv kapcsolatokra és fölemlítették, hogy a két ország közötti kereskedelmi összeköttetést a magyar beviteli vámok megnehezítik. Eszerint például a Jugoszláviából Magyarországba exportált furnírt a magyar kormány négyzetlábankint 150 korona vámmal sújtja és ezenfelül az árut elég 3 százalékos forgalmi adóval terhelik. Magyarország fejlett bútoripara — mondják a jugoszlávok — furnírszakvégletét ezelőtt Jugoszláviában fedezte. A mostani magyar vámtételek a bevitelt azonban teljesen lehetetlenné teszik. Az érdekeltségek ezért arra kérték Jugoszlávia hivatalos tényezőit, hogy a két ország között kötendő kereskedelmi szerződésben a magyar furnírvámok leszállítását eszközölje ki. A Kereskedők és Iparosok Bankjának igazgatója közel egy milliárdot követel a társaságon. Ismeretes, hogy a Kereskedők és Iparosok Bankjának igazgatósága a kényszeregyességi eljárás megindítását kérte és a felszámolást a Pénzintézeti Központ vállalta magára. A központ, a bíróság végzése szerint, most terjesztette be jelentését, a bank mérlegszámláját, továbbá az intézetben talált vagyon- és egyéb leltári jegyzéket. A bank könyvszerinti vagyonfölöslege 594.311.659 korona. Hogy ez tényleg vagyonfölösleg-e, erről a Pénzintézeti Központ nem tud felvilágosítást adni, mert a mérleget az intézet könyvei alapján állította össze és majd csak a felszámolás során fog kiderülni, hogy a vagyonrészeket milyen értékben tudják értékesíteni ? A Kereskedők és Iparosok Bankja visszleszámítolás útján 2.076.000.000 koronát, egyéb hitelezőktől 1.164.000.000 koronát vett igénybe, a takarékbetétüzletben pedig tizennyolc millióval tartozik. Ezzel szemben a folyószámla-adósoktól 1.484.000.000 koronát, váltószámlán pedig 2.388.000.000 koronát követel. Érdekes, hogy a bank igazgatója, Lux Béla, 654.000.000 koronát követel a társaságon és igényét a törvényszéken már bejelentette. Az ő követelésének jelentősebb része alkalmazotti viszonyból támadt. Lux Bélát 1920 február 1-től tíz évre ügyvezető igazgatónak nevezték ki. 1924-ben alkalmaztatását öt évre meghosszabbították. Az 1924 február 4-én tartott igazgatósági ülésen Lux igazgatónak havi hatmillió fix fizetést szavaztak meg, ezenkívül negyedévenként hárommilliót kapott, az évi fizetése tehát összesen 84 millió volt. Minthogy 1924. decembertől nem kapott fizetést, a hátra Kedd A Magyar Cobdelle Szövetség Január 20. dr. Heinrich Haimann: A londoni és a netwyorki pénzpiac.v 27. dr. Erich Bolze: A ma: Németország. Február 0. dr. Kresz Károly: A népszövetség gazdasági munkája. V 10. Gyömrei Sándor: Fajelmélet és közgazdasági v 37. dr. Braun Róbert: Nagyvagyonok szerzése Amerikában.„ 24. dr. Pap Dezső: Kereskedők és alkalmazottak március 3. dr. Balkányi Kálmán: A mai Franciaország., 10. dr. Vámbéry Rusztem: Kereskedelem és kriminalitás. „ 17. Novák Sándor: Az aranymérleg. „ 24. dr. Lévy Béla: Jogkérdések az aranymérleggel kapcsolatban. „ 31. dr. Pfeiffer Ignác : Energia ellátás. Április 7. dr. Székely Arthur: Az európai országok kereskedelempolitikájának áttekintése. „ 14. dr. Bernát Ottó : Gazdasági problémák. „ 21 dr. Beck Salamon: A tisztességtelen verseny. „ 28. dr. BodroghyJózsef: Szanálás és adózás. Május 5. Havas Miksa: Corieen Richard. „32. dr. Kiss Dezső: Szovjetoroszország gazdasági szempontból. Az előadásokat a Pesti Lloyd Társaság külön termében (V. Mária Valéria ucca 32. I.) tartjuk és mindig pontosan fél 7 órakor kezdjük meg. Az előadásokon csak azok a törzs- és rendes tagok vehetnek részt, akik valamennyi előadásra szóló látogatójegyet 100.000-ért kiváltották. Azon tagok részére, akik az előző ciklusra a látogatójegyet kiváltották, az előadásokon való részvételi díj K 75.000 A szövetség tagja lehet kereskedő, vagy részvénytársaság főtisztviselője, ezek évi tagdíja K 100.000, rendes tagja lehet mindenki más, férfiak és nők egyaránt, akik programunkkal és eszméinkkel szimpatizálnak, ezek évi tagdíja : 18.001. Felvilágosítást a délutáni órák, bán készséggel a Szövetség irodája. (IV., Molnár ucca 53. III. 1. Telefon: József 61-35), ahova a jelentkezések, a pénzek küldendők, s ahol látogatói jegyek átvehetők.