Világ, 1925. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-22 / 17. szám

12 ms Január 12. VILÁG terjesztést intézett Watkó Lajos kereskedelmi miniszterhez a MÁV intézkedése ellen. A ka­mara álláspontja szerint teljesen képtelenség önkényes disztinkciót felállítani a magyar és osztrák veretű érmék között, hiszen ezeknek kölcsönös elfogadását egy még hatályon kívül­­­sem helyezett törvény, az 1892-iki Wekerle­­féle valutareform mondja ki. A MÁV intézke­dése, amely lehetetlenné akarja tenni az arany­ban való fuvardíjfizetést, nem más, mint egy burkolt tizennégy százalékos tarifaemelés, ami annál is inkább elítélendő, hiszen a MÁV ta­rifái, a német tarifától eltekintve, egész Kö­ Kép-Európában a legmagasabbak. Képtelen do­log, hogy ugyanazért a külföldről érkezett szállítmányért tizenhétezerszeres szorzószám­mal számítsák a vasúti fuvart és 14.900-szoros­­sal a vámot. Ebben az ügyben a kamara ki­küldöttei közvetlenül fognak Walkó Lajos ke­reskedelmi miniszterrel tárgyalni. Milyen vámkívánságokkal térnek vissza a csehszlovák delegátusok Budapestre? (A Világ tudósítójától,) Beülteti István gróf Mininiszterelnök legutóbbi beszédében azt mon­­­totta, hogy a magyar—csehszlovák kereske­delmi tárgyalások útjában cseh belp­ült tálcás fiakadályok állanak, amelyek a mezőgazdasági vámvédelem­­miatt következtek­. Csehszlovák hi­vatalos közlés szerint ez az ellentét most már ki van egyenlítve, a vitás­­kérdésben a cseh­­szlovák érdekkörök között megegyezés jött létre. Dvoracsek csehszlovák miniszter a most folyó lengyel tárgyalások befejezése után Bu­dapestre jön és új instrukciói alapján folytatja a tárgyalásokat. A csehszolvák tárgyalások újrafelvétele al­kalmából összefoglaló képet lehet adni a c3Ch ramkívánságokról. Ezeket annak idején csak nagy körvonalaiban ismertethettük, mivel a kí­vánságok listáját tárgyalástaktkai szempontok érdekében a magyar kormány s­em kívánta a közönséggel megismertetni. A csehek nyilván kevésbé fejlett tárgyalási technikával dolgoz­nak, mert csehszlovák szaklapok adatai a­lap­­já­n áttekinthető képet lehet kapni az ő vámi­­kivánságairól. Ezek főbb vonásaikban a kö­­vetkezők: A csehszlovák vasipar a következő cikek exportjára helyez súlyt: nyes­svas bélgyártm­ány, rúd- és idomvas, vastartó, sín, vasúti felépi­­­tvány-anyag, mindennemű lemez, neétentevértv, trovácsolt vasdarabot­, sajtolt vasárui­, csövek, kerékpár,­­ vas­tartály, va­sszerkezet. Különös, rúnyt hélyetetek a csehek a közúti vasúti fel­­építményi anyagok behozatalára. E tekintet­ben azt az ige­n messzemenő kívánságot támaszt­ják, hogy ezekből a cikkekből vámmentes be­hozatal, kontingenst ,engedélyezzen a magyar állam. Teljes vámmentességet k­érnek az­ ön­tött mangánacélr­ól készült felépítményű anya­gokra, arra való hivatkozással, hogy ezt a cik­ket­­Magyarországon nem áll­ítják elő, az ide­vonatkozó kísérletek megakadtak, úgyhogy a mangán­acélra megállapított vám n­em­ védő­vám, hanem csak pénzügyi vám, amelynek megszüntetése a magyar­­ipar érdekében is áll. A csehszlovák porcellán-ipar fő kívánságai a következők: az ötven grasnon aluli porcálián szigetelő­ anyagot magyar vámját szán­ják le harmincöt aranykoronáról huszonöt aranytoro­mra, az ötven­­gramon feli Hiokiót, pedig húsz Ivorovnáról tizennyolcra. A porcellán használati cikkeknél­­ ugyanazokat az engedményeiket kí­vánják­, m­­int amilyeneket az osztrák öttől kap­tak és pedig porcellánedényre tizenöt koronát, tisz­telt porcel­lám­edényre pedig huszonhét ko­ronát. A csehszlovák­ porcellán-iparnak nincs kifogása az ellen, hogy Magyarországgal szem­­ben ugyanazok a porcellán-vámtételek állapít­tassanak meg, mint amilyeneket ők kérnek Ma­­gyarországtól, azonban azzal a garanciával­, hogy r­émet parcellán Magyarországon keresz­tül ne juthasson be Cseborszá­gba. Kívánják továbbá, hogy csomagolási súlyként ne huszon­három százalékot, hanem legalább harminc százalékot vonjanak le az összsúlyból. A textiláruk közül úgyszólván kevés kivétel­­lől valamennyire kérnek mérsékléseket. A kí­vánt mérséklések átlaga ötven százalék. A faipari tételek közül a cseheket csupán a fűrészelt fa és a láda vámjai érdeklik. Cseh­szlovák részről azt állítják, hogy a magyar behozatali vámok következtében a felvidéki g­y­el­óknak kilencven százalékát le kellene sze­relni és Magyarországba átvinni. Ugyanez a helyzet­­a ládagyártásnál, amely a magyar vá­mok hatásának folyományaként Magyaror­szágra helyezné át telepeit. A magyar favámok Splovenszkónak iparaitól való megfosztására vezetnének. A csehek azt hiszik, hogy az ő bútorvámjaik leszállítása fejében Magyarország hozzájárulna a fűrészáruk vámjainak leszállí­tásához, amire az a híresztelés vall, hogy a magyar bútorgyárak az utódállamokban gyöke­ret vernek. A cipőre vonatkozólag a csehszlovák ipar azt kéri, hogy a magyar cipővámok legfeljebb tíz­ százalékát tegyék ki a cipő értékének, amelybe az összes vámkezelési illetékek, for­galmi adó stb. bele lennének értve és a maga részéről nem emel kifogást az ellen, hogy­ a magyar cipőipar, amely főleg kisüzemekből áll és leginkább luxus­árukra specializálta ma­gát, a magyar h­iést követő Szlovenszkóban terjeszkedjék. A papírvámok leszállítását, amelyek egyéb­ként nagyrészben fel is vannak függesztve, erősen forszírozzák a csehek, különösen az szlovenszkói papírgyárak érdekében, amelyek teljesen fogyasztópiac nélkül állanak. A csehszlovák malomipar álláspontja a liszt­­hámok tekintetében a következő: Csehszlová­kiába most lisztet vámmentesen lehet bevinni, emellett a külföldi malmok forgalmi adót sem­izetnek. Az egyetlen akadálya a magyar liszt­bevitelnek az engedélyezési eljárásban áll. A magyarok a lisztbehozatal teljes szabaddá­­tételét kívánják. A­ csehszlovák malmok ezt a kívánságot a legélesebben ellenzik, mivel csak huszonnégy százalékig vannak foglalkoztatva. Ezért a lisztbevitel teljes szabaddátétjét ellen­zik is azt kívánják, hogy csak a gabonabehoza­tal legyen akadálymentes. Kívánják továbbá, hogy a magyar vasutak a lisztet ne szállíthas­sák olcsóbban, mint a gabonát, mert az olcsó liszttarifák közvetett kiviteli prémiumot jelen­tenek. Kívánják továbbá, hogy a szlovenszkói malmok ugyanolyan feltételek mellett szállít­hassanak lisztet Magyarországba, mint a ma­gyarok Csehszlovákiába. A vegyészeri iparban a csehszlovák kíván­ságok körülbelül tizenhét cikkre terjednek. A Slovenski Dennik vezércikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés a cseh és különösen a lót földművelésnek is érdeke, másrészt fel­ve­ti azt a kérdést, hogy a cseh kereskedelmi politika kellően felkészült-e a szerződés meg­kötésére. A cikk szerint erre a kérdésre teljes egészében határozott nemmel kell válaszolni. A Magyarországgal való kereskedelmi szerző­dés szá­mára a talajt csak autonóm vámtarifa rendszeresítésével lehet előkészíteni. Követni kell Magyarország példáját a mezőgazdaságot és ipart védő vámintézkedések életbeléptetésé­vel. Magyarországnak viszont elsőrangú ér­deke, hogy gabonát és lisztet exportáljon Csehországba és itt különösen a tót földmű­velés számára mutatkozik a konkurrencia ve­szélye. A magyarországi földművelő olcsóbban dolgozik a tótnál, azonkívül kedvezőbb valu­­táris viszonyok között él. A Lidovo Koviny kimutatta, hogy a magyarországi áru Prágába olcsóbban jut el, mint a felvidéki, s hogy Triesztből kevesebbe kerül a vasúti szállítás Prágába, mint Kassáról a Kassa-Oderbergi vas­úton ugyancsak Prágába.. A gabonakeresked­ó külföldi eladásra vásároltak argentínai búzát (A Világ tudósítójától.) Megírtuk, hogy a budapesti malmok több tétel argentínai búzát vásároltak és ezek a mennyiségek március— április hónapokban kerülnek felőrlésre. A mal­mokkal párhuzamosan több előkelő budapesti gabonakereskedő cég, melyek a nemzetközi pia­cokon dolgoznak, a külföldi tőzsdéken ugyan­csak külföldi eladásokra szintén vásároltak argentínai búzát. A magyar kereskedők vásár­lásai a magyar piacot egyelőre s­em érintik, mert szerintük a tengerentúli búza — noha az minőség tekintetében messze fölülmúlja a ma­gyar származású árut, elsősorban Csehszlová­kiában és Német-Ausztriában versenyképes. A magyar kereskedők kötéseinek egy része Cseh­szlovákiára és Felső-Ausztriára vonatkozik és ide Hamburg—­Brémán át szállítják a búzát, a másik rész az alpesi tartományokat illeti, hová Trieszten át kerül el a gabona. Itt-ott történtek északi amerikai és kanadai búzában is kötések, de ilyen kötés szórványosan fordul elő, mert ezekben a búzafajtákban a kínálat gyenge és effektív áru csak kevés kerül a piacra. A kana­dai eladásoknál elsősorban a Manitoba-búza I. (effektív 80 kg.), II. (effektív 81 kg.), III. (effek­tív 80 kg.), IV. (effektív 79 kg.), V. (effektív 78 kg.) jön figyelembe, tehát olyan minőségek, amelyekkel a rossz term­ésviszonyok között lévő Magyarország nem versenyezhet. Az ar­gentínai búzánál legtöbbnyire effektív 80 kg.-t szoktak garantálni, a nagy tömeg azonban 75 kg. A gabonaminőség itt nincs ellenőrzés alatt és sokszor megesik, hogy az európai kereske­dők 80 kilós búzát vásárolnak és csak 15 ki­lósat kapnak és ez ellen még protestálni sem tudnak. A magyar kereskedők által történt argentínai vételek február végéin, március ele­jén­­ lebonyolításra kerülnek, Argentínában most aratnak és az eladott búzamennyiségek január végén kerülnek berakásra és a rakomá­nyok 5—6 hét alatt érkeznek Európába. Hogyan átalány­ozzák a forgalmi adót? A Kereskedelmi és Iparkamara az OMKE részvé­telével sorozatos tárgyalásokon állapítják meg, hogy a forgalmi adó d­arángozása milyen kul­csot kíván meg a különböző szakmáknak Eddig a kalap és a szesz tételeit állapítottál, meg. Pénteken a textilipar különböző cikkei kerülnek sorra. A tárgyalási naptár a jövő hétre a következő: 26-án konfekciós cikkek, 27-én bőr, 28-án üveg, 30-án fa, 31-én papír. A forgalmi adókulcsok helyes megállapítása érdekében kívánatos, hogy a meghívott érde­keltségek behatóan vegyék ki részüket a kulcs­­megállapítás munkálataiban. Hatmilliárdot követelnek a Budapesti Bankon (A Világ tudósítójától.) A Budapesti Bank — mint ismeretes — a k­ényszeregyességi el­járás megindítását késni, és a felszámolási akció vezetéseit a Pénzintézeti Központ vál­lalta. Az intézet válságát, mint most kiderül, egy újonnan alapított porcellángyár okozta. Ezt a válalatot Magyarsút-Nógrádverőcén, ahol már téglagyár is működött, rendezték be és kizárólag porcellán használati cikkek gyár­tását óhajtották bevezetni. Noha a vállalat az állam részéről nagy kedvezményeket kapott, a terv mégsem sikerült, mert a berendezés óriási összegeket, több milliárdot igényelt és a költségeket a bank nem tudta előteremteni. A Budapesti Bank emiatt több százmillió korona passzívával fizetésképtelenné vált és az intéze­ten hozzávetőlegesen hatmilliárdot követel­nek. Hogy ebből az összegből mennyit fognak a hitelezőknek megtéríteni, ma még­­ bizonyt­a­­lan, mert a később megállapítandó kvóta a vagyontömeg értékesítésének lehetőségétől függ­va ezt csak a fölszámolás során tudják majd megállapítani. A budapesti törvényszéken Glatz Ede bíró ma tárgyalta a bank kényszeregyességi ügyét. A tárgyaláson a Pénzintézeti Központot Adomár Béla igazgató és Nemes Zoltán dr. intézeti ügyész képviselték, számos kishitelező szemé­lyesen jelent meg, úgyhogy az érdekeltek a tárgyalóferület zsúfolásig megtöltötték. A mai tárgyaláson a bíró felhívására fölolvasták a Pénzintézeti Központ által beterjesztett hitele­zői jegyzéket, mely egy vaskos kötetet tesz ki és közel félezer hitelező nevét és követelését tartalmazza. A nagyobb hitelezők a követke­zők : Rottnauer Károly dr., Wien (325.000.000 K), lederer Ottó, Wien (108,000.000 K), Öster­­reichische Vereinsbank, Wien (338,000.000 K), Stark Gyula, Nyitkra (140,000.000 K), Stein Ár­pád (651,000.000 K), Stein Rudolf, Liptószent­­miklós (193,000.000 K), Pénzintézeti Központ (487,000.000 K), Moi H. Les (300,000.000 K), Albert Béla (217,000.000 K), Hungária Bank, Budapest (452,000.000 K), ifj. szobi Luczen­­bacher Pál (558,000.000 K), Török cs­ireci (297,000.000 K), Paul A. F. Schulze, Drezda 320,000.000 korona követeléssel. Ezenkívül még száz és száz kisebb összegű követelést jelen­tettek be. A mai tárgyaláson voltaképpen a kö­vetelések összegét állapították meg. A Pénz­intézeti Központ, mint a bukott bank felszá­molója, a követelésekre vonatkozó bejelenté­sek legnagyobb részét elfogadta és csak né­hány tételt utasított el kisebbített összegekkel. A hitelezői jegyzőiben számos olyan ügyfél sze­repel, akiket a Pénzintézeti Központ készpénz­zel óhajt kielégíteni, holott az ügyfelek a bankkal szemben értékpapír-követeléseket tá­masztanak. A hitelezőknek­­ ez a kategóriája annak idején a banknál értékpapírokat depo­nált, vagy értékpapírok vásárlására adott megbízást, a részvényeket azonban a bank eladta és a feleknek nem tudja visszaszolgál­tatni. Az ügyfelek most természetben követe­lik vissza értékpapírjaikat és nem akarnak abba belenyugodni, hogy azokat tavalyi árfo­lyamon számolják el, az esedékes összegeket pedig a később megállapitandó egyezségi kvóta alapján fizessék ki. A bíróság a­z irigy anyagra való tekintettel a kényszeregyességi ügyet ma nem fejezhette be és azt legközelebb újból tárgyalni fogják. Megkötötték az ideiglenes lengyel—német kereskedelmi szerződést. Az ideiglenes lengyel ,—német kereskedelmi egyezmény, amelyet a napokban írtak alá, részleteiben a következő­ket tartalmazza : Mindegyik fél a másik fél behozott árucikkeit jelenleg érvényes autonóm vámdíjszabásának tételeivel fogja megróni. Kern bornak olyan rendszabályokat, amelyek akár közvetlenül, akár közvetve a másik fél ellen irányulnának. Egyik fél sem módosít­hatja a másik rovására a mai állapotot, vagyis nem tilthatja be a kivitelt, vagy a be­hozatalt. Az ideiglenes egyezmény április 1-ig marad érvényben. A végleges kereskedelmi szerződés megkötése céljából a megbízottak­ március 1-én tárgyalásra ülnek össze. Mérsékelt áremelkedés az értékpapírpiacon. Egy árnyalattal jobb volt ma az értékpiac. A külföldi tőzsdékről is jobb hírek ér­keztek és bécsi vásárlási megbízásokra javult az arbitragepiac. Mindazonáltal csak mérsé­kelt árfolyamemelked­ésekről számolhatunk be. Különösen a Hitelbank koncernjéhez tartozó bányapapírok, valamint a nagy Ganz, a Fegy­ver, a Georgia és a Gumi iránt volt érdeklődés. Az utőtőzsdén az irányzat kissé gyengült. A kosztpénzt */»—"/sft-ból jegyezték. kényszeregyességek. Ma a következő cső­­dönkívüli kényszergyességi eljárásokat indí­tották meg: A budapesti törvényszéken Jenei S. Sándor férfikalapkészítő kereskedő (VIII. Vas ucca 5.), a nyíregyházi törvényszéken if­­jabb Plutzer József (Csenger), a debreceni tör­vényszéken Fohn Elemér (Csökmő), a szegedi törvényszéken Kurusa Mihály élelmiszerkeres­kedő (Petőfi Sándor sugárút 2.), a miskolcin Engel Lajos (Mezőcsát), a szolnokin Aaumann Adolf (Karcag), Neumann Juliska (Karcag), Hegedűs Károly gazdálkodó, Berén­yi Fri­­gyesné (Kunhegyes), Neumann Lajos (Karcag), a nagykanizsai törvényszéken Grünberger Sán­dor, valamint Kálmán Vilmos (Keszthely) ellen. . A­ búza 2500, a rozs 5000 és a korpa szintén 2500 koronává drágult Az amerikai búza ma is emelkedett és ennek hatása alatt a pesti temnénytőzsde ma is vál­tozatlanul szilárd. A búza 2500, a rozs 5000 és a korpa 2500 koronává­ drágult. Egyébként a kenyér­magvak forgalma minimális volt. Na­gyon szilárd volt a tengeri és körülbelül 50 va­­gon kelt el. A skorpapie is szilárd, ellenben a mag- és Usz­pánc üzleti el­em. Eladások, a következők: Búza: 100 q 6000, 200 q 6100, 700 q 5950. Szozs: 100 q 4950. Tengeri: 400 q 155 cseh korona Bécs: 400 q 150 cseh korona (jugo), 150 q 2700 Siklós. Korpa: 100 q 2600 Budapest. A lisztpiac szenzációja, hogy a dupestogife nullásliszt már 10.000 korona fölé emelkedett, amennyiben 10.100 koronáért jegyz­e. A 0-ás 10.000 korona, a 2-es 9500, a Cos 8100 korona. T.S-si­­ középérték Mai árfolyam Pari:As bellaaf! feziastea 1 KM E-i* ! Középérték ElSaS nap Ma 7,6 kg.-os tiszavidéki — ^ Újbúza, fehérmegyei —­ 394583 !" 597300 ! 595000 ! 600OOO 397500­­ 597383 30^5 20.43 9 pestvidéki ^ 78 kg.-os tiszavidéki —. —. Újbún­a, fehérmegyei — —, ) } 602085 595000 1 605000 ! 602500 397300 607500 605000­­ 1 504583 20.61 2668 „ pestvidéki —) 487500 602500­­ 490000 605000 495000­ 452300 10.69 16.85 Takarmány­ árpa „ —— — 410000 400000 420000 410000 14.03 14.03 Sörárpa____ _ _ 502500 490000 1515000 502500 17.­ 17.20 Köles _ .« — —. ... 270000 265000 275000 270000 9.24 924 2ab _____ .... 422500 415000 430000 4225130 14.46 14.46 Tengeri, új____ — 292500 290000 1 293000 292500 10.01 10.01 Kapossfarepce— —,—— «——­­Barskwpsifiapas„ «. 233500 232500 1257500 235000 8.64 6.72 Csütörtök HIVATALOS ZÁRLATI ÁRFOLYAMOM Esti 7 órakor Délután nem volt forgalom. Tájékoztató ár­­folyamok: M®gya­r Hitel 485, Kereskedelmi Banik 1100, Nova 187, Általános Takarék 128, Ingatlanbank 222, Cdkor 2400, Georgia 370, Otslerarete 230, Art Bank 14­5, Ganz,Danubius 3100, Bőripas 98 ezer korosa. (EZER BOROVÁRBAN) Bankok. Angol-Magyar — — Atlanti­a — — 24 Bosnyák egr. — — — 67 Földhitelbank — ~ — Hernow — — —. •­*0 Szlavón ffilz. —. — Lloyd-bank — — — 1­8 Magyar hitel — ~~ —* Ingatlan — — — •— Cseh­ bank —­ — — — 22 Forit. bank — — —• ^ Jelzáloghitel — — — 63 Kereak. hitel — — — 21. Leszámítoló bank — 65 Magyar-német —* —* £4 Dias2-b3rtk — — — .­­6 Kárp. Jelz. —. — — ~7 Várod bank-------—- £ Mercur — — —. —. e Németi — 20.25 Osztrák bile! —- — —. 178 Keresk bank — — — 1108 Wiener Bankv. — — 121 Iparbank — — — — — Fabank — 4 Magyar Általános — W Magyar-Amerikai — Lio Takarékpénztárak • Belváros — — — 03 Lipótvárosi — — — 5-T5 Egyes. Fővárosi — — Általános ’ —. — — ~- 129 Moktár 130 fí&z&i —. — — S150 Kőbányai tkp. — — W Törekvés — — — 4 Biztosítók: Első magy. bizt. — — TSC0 Fonciére------------------166 Magyar-francia — — 200 Jég — — 17 Pannónia bizt. — — 2100 Malmok i Back-malom — —. —. . 60 Borsod-miskolci — — 217 Concordia 4*,5 Békéscsabai — — — ~ Burdapesti —* — — — 101 Törökszentmiklósi —— 61 Gizella — —------- 66 Hungária — —. —. — 109 Király-malom — — 26­5 Viktória — — — — 283 Trinsdanabir* — — 62 Textilipari vállalatok: Gyapjansosó — — —• Szövőkötő — — 67 Goldberg­er — — — 3 Juta 1 *0 Karton — — 06 Kender 61 Pamut — — —— — — 238 Szegedi kender •» — 400 Bányák és téglagyárak 3 Baaxis-trössz « *30 Beocsini 11­5 Borsodi — — — — 04 Szentlőrinci «««_.«»» 89 Cement — 1**' Szászvári —««***«, 238 Kohó­­ — 400 Kőbányai gőztégla — 115 István-tégla 28 Drasche —» «— «« 145 Magnezit - ^ ~ — 2100 Ált. kőszén **■ B31.5 Kerámia 85 Móri szén — 23 Nagybátonyi — — — *00 Salgó---------------— 540 Újlaki-----------— — 155 Urikányi 9S0 IS nyomdák s Athenaeum « — —. 86 Fővárosi nyomda — 4.5 Franklin — «— — — 75 Glóbus ------------------------29 Kunossy —. — — 5 Ph­llEA-------------— Révai — — — — 55 Pu­gler — — — 60.5 Stephaneum — — — 2.15 Vegyipari vállalatok s ChinoiD — — — — 8.25 Danica -•««• — — — 98 Diana 12.5 Spedhino 139 Flóra------------------------72 Műtrágya — — — — 131 Keleti és Murányi — 32 Klotild-------------83 5 Szikra---------------— 45 Török---------------— 88.5 Közle­­edési tallalatok: Adria 1030 Kórúti - _ - 5. Városi — — — — — 65 Búr _ — — 130 Dí|i vasút — — — MFTR------------------ 235.­­*D ante _ — — „ 145 Miskolci vill. — — — Nóra — — — ------191 Allam­vasut — — — *SÍ Tröszt-----------158 Olajművek: ilarosvásárhelyi petr. — Olaj -------------15? Gáz- és villamossági vállalatok: Általán03 gázázzó — U Wgscasz — — — — 135 Izzó ------------- SSD Just-izzó — — — — 0.9 Auerfény---------— 110O Phocbis9 — — — — 91 Vasnv vilk — — — 109 Lu­spa — — — — — 153 Vasművek és gép-­­ gyárak: Bródi vasco — — 49 Cobura —----- — 44 Csáiv-----— — — 8.1 Gazd.­sépgyár — — 135 Fábián — — — — 05 Fesy­vergyár — — — 1029 Férakeresledelmi — 1 20 Ganz-Danubiu­s — — 2210 Gánz-vislak­osszal — 1440 Kistarcsai — — — 62.3 i;gGrffy-V,'ci!— — — 50 N­olTaerr — — — — 1M Kaszab — — — — 41 Kübns — — — — — SK Láng — — — — — 10 Lipták — — — — — AM Ma*­’ ált gépgyár — Se Magi­ar acél — — — 1*1 Hespía fém — — — 115 Mérlesgyár — — — 18 Motor _ - -------SS Ólom — — — — — 1* Chaudoir — — — — 11* Vafrángyár — — — pí Pírra-----— — — IV* Stoessemann — — — Sl Frothm­üller — — 55 Schu­ck---------Sl Teudl-Dttt.--------60­5 Vöörner — — — — 14­3 Sörgyárak és szesz­ipari vállalatok: Baráti — — — — 1­5 Fiészt.­afirf. — — — 300 Tem­es- szesz — — 255 Fővárosi sör — — — 40 Gschwindt — — — 308 Király-sert. — — — — Polgári aert. — — — Ica Krausz-szesz. — — —­­8 Pannónia-sör — — 17 Temesvári síz — — — Élelmiszervállalatok: Cianer-szalámi — — 11.5 Óceán — — — — — 17 Püspók béri?. —­­ SS Tokaji — — — — 37 Villányt vezsgőgyár 44 Faipari vállalatok­­ Faurnier — — — — 10.3 Guttmann — — — 790 Hazai fa----------- 90 Körösbánya — — — 4 Kraftberner — — — 8.73 Lignnus — — — — 35 Hitelív — — — — 30.5 Nemzeti fa — — — 200 Irchtli - -------- 2 Ofa (Zsindh) — — 550 P­ézbáncaj — — — 50 Szlavónia — — — — 67 Nasid ------------- 2085 Viktória-bútor — — 2 Zabelai — — — — 27.5 Zer­lai-----------------1115 Szállodák és gyógy* fürdők : Égisz------------— 40.5 Schwartzer — — — po­­ckáca-fürdő — — 8.25 Cukoré* árak: Délimkor — — — — 525 Honát cukor — — — Magyar cukor — — 2475 Georgia — — — — S785 Mezőhegyes­ cukor — .'7? Stummer - — — — ''285 Különféle vállalatok­­ Bóni ------------- 73 Brassói — — — — 345 C­orvin-filia — — — 6.5 Dorogi gumi — — 13 Dunántúli sertés — — Betárd­óds — — — 110 Papír _ — — — — 85 Fejten----- — — — 1275 Győri bőr------------16 Őstermelő — — — 218 Ruggyanta-----— 242 Vasúti főre. — — — 225 Interreu­m — — — 18 Star-film — — — — 55 Telefon -----------117 Pálfaki---------------8,5 Magyar-német mozig. ISO

Next