Világ, 1925. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-11 / 8. szám

12 192.5 jan'ft és VILÁGVásárnál* re ám nézve váratlan nyilatkozatot vevőm, azt hiszik, hogy Jellasics, amint osztrák földre lép, magát az osztrák országgyűlésnek és most sza­badelvűvé vált kormánynak azonnal alávetendő, ellenkező esetben pedig bármennyi katonaerő is csatlakozik hozzá, miután a katonák nagy része a néppel egy oldalon harcoland,­­ miután a népfelkelés kétszer huszonnégy óra alatt egyetemes, elég erőt érzenek magukban Jella­sicsot tönkre tenni, a ha kell, majd behívják ők a magyar sereget segítségre. A dolog így áll: „A haza üdvére kérem • ..."­­ .A haza üdvére kérem önt, óvakodjék a bo­­jirodalomtól, s ne essék hibába azt hinni, hogy a bécsi nép irántanki rokonérzelme azo­nos az egész osztrák nép rokonérzelmével. Tudja meg ön, hogy a fejedelmet, ki 7-én Bécset elhagyván, egy vértes-ezred és négy zászlóaljnyi vadászsereg kíséretében Mölk mel­letti birtokára, Persenbeugba szándékozott me­nekülni, Sicherdskirchennél és így Bécstől há­rom órányira 8-án reggel a felkelő nép feltar­tóztatta és székvárosába visszakénys­ezíti. Récsey 7-án lemondást nyújtok­ be a minisz­terelnök­ségről, mellyben egyszersmind a ki­rályt arra kérte, hogy az október 3-iki toans­­fenzfi­mot visszavegye. A lemondás 8-án elfo­gadtatott s Vay Miklóshoz sebes postán pa­rancs ment, hogy rögtön Bécsbe jöjjön s a ma­gyar mnisztériumot alakítsa meg, addig azon­ban Récsey vigye a hivatalt. ■ Isten vezérelje Önt a haza megmentésében. Vargha István, külügyminisztériumi fogalmazó. ..Bécs Szólaltatott...“ Ezt a levelet Csúnya kézhez is vette és a magyar sereg nem is üldözte Jellasicsot osz­trák földön. A bécsi jóhiszemű nép azt gondolta, hogy Jellasics az ő karjaiba siet és hogy ellenkező esetiben elég erős lesz Jellasicsot leverni és különben elég ideje van még a magyar hadsereget behívni. Míg a forradalom győzelmében sütkéreztek és tetszelegtek, addig a reakció emberei a for­radalmi Bécsben mindinkább tért nyertek, különösen a birodalmi gyűlésen, mely sem­miképpen sem akarta a magyar hadsereg behívásának felelősségét átvenni, hasonló­iképpen a városi bizottmány sem. Bécs szó­laltatott és csakhamar Windischgraetz ke­zeibe került. ) Stiglic, Jámbó és Tipegő szerint már a rikkancs is hivatalnokié. (A Világ tudósítójától.) A rendőrség rövide­sen revízió alá veszi a rikkancs-engedélyeket, mert kiderült, hogy a kiadott 2000 engedély­ből mindössze csak 300-at használnak, ennyi hivatásos rikkancs vagy ahogyan hivatalosan nevezik, „lapterjesztő" foglalkozik újságáru­­lással. Harminc esztendővel ezelőtt jelent meg a pesti uccán az első rikkancs, amikor a Ma­gyar Estilap megindult. Miután 60—80 mezít­lábas gyerek — többnyire tíz-tizenkét éves si­­hederek — rohantak végig az uccákon, kiál­tozva és kezükben lobogtatva a lapot, ami akkoriban nem kis feltűnést keltett. Két kraj­cárba került a Magyar Estilap, ebből egy kraj­cár jutott a rikkancsnak, mire hamarosan el­lepték a pályát, mert kitűnő üzletnek bizonyult az újságárusítás. Nem szegyen a csdi név Azóta érdekes hullámzásokon ment át i„ a foglalkozás, amelyről egyik régi lapterjesztő­­vállalat vezetője ezeket mondotta : — A rikkancsok csak úgy kinőttek a föld­ből ezelőtt harminc esztendővel. Akkor még lelkesség, tűz, különös egyéni agilitás kellett az újságáruláshoz, sokszor valóságos verseny­­futást rendeztek, amikor hónuk alá kapták a friss lapot. Ma jórészt rokkantak kerültek a „standokéra, ez a mozgalmasság, élénkség már nincs meg. Békében nem kellett rendőr­ségi szám az árusításhoz, aki jött, váltott iga­zolványt, vihette, adhatta. És mégis volt fe­gyelem. Tíz tekintélyes lapárus tartotta fenn a rendet, súlyunk, szavunk volt, ez a tíz em­ber osztotta ki a „bland‘"-okat és őrködött a fegyelmen. .Nem volt ez hivatalos szervezet, csak amolyan „természetes összeállás", de próbálta volna csak valaki megtagadni az en­gedelmességet, bizony­­ megverték a rendet­­lenkedőket. Szükség volt erre, kérem, mert sokszor annyira fellobogott a rikkancsokban a temperamentum, a mesterség iránti láz, hogy a laposztásnál, amikor veszekedtek a sorren­den, azon, hogy ki kapja meg előbb a lapo­kat, az összetűzés hevében nem egyszer kész ,­­s rántottak. Híres rikkancsok él­tek ebben az időben, legtöbbjük elpusztult. Csak néhány él már, így Stiglic, Jámbó, Muki és a többiek, mert tetszik tudni, a rikkancsok nagy részének isú­ neve van. Nem szégyenük ezt, mert nem is jó lapárusító az, akinek nincsen ilyen gúny­neve. ... .­­ Nyugodt tempó — Ma már más az élet, megváltozott itt is minden. Eltűnt az a nagy versengés, ami volt, nem érzik a pálya iránt azt a lázasságot, nyu­­godtabb mederbe terelődtek a dolgok. Ennek jórészt az az oka, hogy 1912 óta csak külön rendőri engedély alapján szabad újságot áru­sítani. A rendőrség pedig újabban elsősorban a rokkantaknak ad engedélyt. Ha valaki újság­­árusítással akar foglalkozni, úgy tartozik je­lentkezni a kerületi elöljáróságon, ahol a tiszti orvos megvizsgálja és ha ez megállapította róla, hogy rokkant, más foglalkozásra nem alkal­mas, vagy szegénysorsú, úgy az itt kapott or­vosi bizonyítvány alapján adja ki a rendőrség a szükséges engedélyt. Természetesen a rokkant ember nem tud szaladni, másrészt pedig a rend­őrség pontosan megállapította, hogy ki milyen standokon teljesíthet szolgálatot, amiért is ma már faszább tempóban zajlik ez a még tíz évvel ezelőtt hajszás pálya. 1912 óta kétezer enge­délyt adott ki a rendőrség, azonban mindössze csak háromszáz rikkancsa van Budapestnek, a többi engedélyeket ugyanis nem veszik igénybe, másrészt pedig egyes rokkantak koldulásnál használják fel. Ezért a rendőrség illetékes ügy­­osztálya rövidesen revízió alá veszi az engedé­lyeket és csak azoknál hagyják meg, akiknek valóban a rikkancsság az egyedüli foglalkozá­suk, a többitől elveszik.­­ Havi tizenöt milliós jövedelem is akad . Hogy mit keres a rikkancs? Természete­sen ez attól függ, hogy’ hol van­ az elárusító­­helye. .41 Emke-kávéház előtt árusító vak­ember például SOOJOOO koronát keres naponta,­­tehát havi jövedelme 15 millió korona. Az átla­gosan kereső topárainak viszont nem igen van Különösen most télen megy rosszul. November, december, január a legrosszabb szezonunk. Nyáron keresünk legtöbbet, ellenben télen szí­vsebben mennek be trafikba, mert hideg idő­ben nem gombolkoznak ki a pénztárcáért. Meg is kell dolgozni a pénzért. Reggel öt órától este kilenc-tízig talpon van a rikkancs, szélben, esőben, sárban kénytelen szaladgálni, ez az oka annak, hogy a rokkant árusok jórésze előbb-utóbb elpusztul. Helytelennek tartjuk tehát a rendőrségnek azt a jószándékú intézkedését, hogy a rikkancs-engedélyhez fő­leg rokkantak juthatnak hozzá, mert hiszen ez a pálya nem olyan könnyű, mint ahogy azt egy­esek gondolják. Erősen ki vagy­unk téve az időjárás viszontagságainak, tehát a beteges emberre nézve könnyen katasztrofális lehet naphosszat álldogálni esőben, sárban, hóban, szélben. — A legjobban ment, kérem, a Károlyi-éra idején. Ekkor nemcsak a­ napilapokat kap­kodta szét a közönség, hanem olyan hetilap­­láz is volt, amire még öreg rikkancsok sem emlékeznek. Legalább harmincféle hetilapot árultunk, mind elkelt. Ma ép fordítva van a helyzet. Az úgynevezett támadó, vagy szatirikus hetilapok egyáltalán nem kellenek, mihelyt megindul ilyen lap, rögtön rövidesen meg is szűrük, hiányzik az érdeklődés. Egyedül a ké­pes hetilapokat veszi a publikum, ezek azután nagyon is kelnek. Interjú az uccán Az újságárusok között ismert nevű emberek is voltak. Így Baksi Gyula, a rikkancs-költő, aki írókkal, művészekkel is érintkezett, addig, amíg le nem züllött. Sokat ivott, nemrég, talán pár éve, összeesett az utcán, meghalt. .A leghíresebb rikkancs ma Budapesten Slig­­lic. Valódi neve Hajek. Az Albaria-kávéház előtt posztol már tizennyolc éve, azonban har­minc esztendő óta működik ezen a pályán. Nagy tekintélye van a lapárusok között. Hozzá mennek tanácsért, felvilágosításért, ő védi meg a kari tekintélyt is, segít a gyengéken, a stand körüli előadásokban döntő szava van. Benne még megvan a régi tűz, cívis külsőt adó hosszú bajusza ellenére is végigszalad az uccán és nem kíméli a torkát. Ezt mondja: — Uram, hol vannak a régi Búk, a régi „pri­békek"? Ma már hivatalnok lett a rikkancs is. Mindenkinek megvan a standja, ez nyugalmat jelent, nem kell szaladgálni annyit, különben is a rokkantak csendesen cammognak, vagy villa­moson mennek, már nem olyan sürgős a dolog. Persze van azért egy-két rohanó árus is, elvétve. Jámbó az ucca humoristája. Gömbölyű alakja hol itt, hol ott cikkezik végig, közben minden ok nélkül hangosan beszél magába. Stiglic sze­rint ez a trükkje. Hogy csak szimulálja a bo­londot, mert ez jó­­ üzlet. Jámbó ép szaladt, amikor megláttam. Interjúra sem állt meg. Csak intett és ezt hadarta: — Jámbó csak irodában fogad. Másik ismert figura a Tipegő. Azért hívják így, mert lassan jár. Azt mondja, megteheti, mert neki „ez az egyénisége". Már­pedig azt nem akarja feladni. — Halálraítélt német tábornok. Párizsból jelenti a Világ tudósítója: Lüttichben a belga haditörvényszék tegnap délután tárgyalta von Esch báró német tábornok ügyét. A bíróság a tábornokot in contumatiam ha­lálra ítélte. — Személyt faltek. Illés József dr. nemzet­­gyűlési képviselő, a budapesti tudományegye­tem jogi- és államtudományi karának dékánja Rómába utazott.­ — Hutchinson egyetemi tanár, a Nemzetközi Nevelésügyi Egyesület megbízá­sából Budapestre érkezett és tanulmányútra indult az országban. — Blauer Gyula helyettes államtitkár, Potyák László miniszteri tanácsos és Szabó György minisztériumi osztálytanácsos Rómába utaztak, a volt monarchia utódállamai­nak konferenciájára. — Schandl Károly állam­titkár Hódmezővásárhelyre utazott. — Fülei- Szántó Endre ügyvédet, miniszteri titkárt, a budapesti állami kereskedelmi szaktanfolyam tanárát .A részvénytársaságok joga című tárgy előadására meghívta a Műegyetem. — A volt osztrák—magyar monarchia utódállamai a jó­vátétel! bizottság felhívására 23-an Bécsben konferenciára ülnek össze, hogy a háború előtti magyar és osztrák államadósságok felosz­tásáról tárgyaljanak. A magyar kormány ezen az értekezleten Zsigmondy Kálmán dr. pénz­ügyminisztériumi miniszteri tanácsos és Pár­­niczky Ede pénzügyminisztériumi miniszteri osztálytanácsos képviseli. — A Színészegyesület naptára és Jászai Mari. A Színészegyesületnek van egy’ fali­naptára amelyen fel van jegyezve a magyar színészet minden jelentős dátuma. Beszél a naptár arról, hogy mikor mutatták be a Piros bugyelláris-i, mikor született Katona József, mikor volt a hazafias tüntetés a Nemzeti Színházban, mikor halt m­eg Szig­ligeti Ede, mikor születtek a színművészet nagyjai. Ezen a naptáron szerepel Jászai Mari születésnapja is: 1855 február 21. Jövő hónapban volna 70 éves Jászai Mari — a naptár szerint. Becsöngettünk Jászai Mari Rudolf téri lakásába. Az ősz művésznő maga nyitott ajtót és csodálkozva fogadta azt a híradá­sunkat, hogy ő most lesz hetven éves. — Nagyon régen elmúltam már hetven éves — mondta Jászai Mari. — Higgye el, nagyon régen és nem tudom micsoda sze­rencsének köszönhetem, hogy akadt egy ilyen udvarias naptár, amely néhány évvel meg akar fiatalítani. Bizony régen elmúltam hetven éves, ne csodálkozzon, de bizony mondhatom, ma is ép olyan jól érzem ma­gamat, mint akkor, amikor csendben ültem meg és ünnepelem hetvenedik születésna­pomat. Egyebet nem is mondott Jászai Mari, csak annyit még, hogy épúgy­ tanul és dol­gozik, mint félszázaddal ezelőtt. Szerepet tanul, verseket tanul, csendben, nyugodtan él, most fel fog lépni egy szavalóestén és minden idejét az foglalja le, hogy erre az estre készül.­­ Hatalmas szélorkán dühöngött az ország­ban. Kelet-Európában alacsony a légnyomás, Európa nyugati részén pedig igen magas; a légnyomási differenciát a két szélsőség határá­ban fekvő Magyarország érezte meg leginkább: hajnalban hatalmas szélvihar kerekedett és vé­gigvonult az egész országon, amelynek minden részéből fokozódó szelet jelentettek. A főváros­ban különösen a perifériákon dühöngött leg­erősebben az orkán, mert ott nincsenek magas házak, amelyek némi menedéket nyújthatnak. Nagy károkat okozott a Duna partjának hosz­­szában is. .A parlament épületének homlokza­tán megrongálta a figurákat, a Palatínus-házak tetején pedig kéményeket bolygatott meg. A város belsejében a falból kiálló táblákat sok­helyütt letépte a ciklonszerű szélvihar és nagy károkat okozott a gázlámpákra erősített rek­lámtáblákban is. A Gellérthegy déli részén, a Ferenc József híddal szemben tátongó barlang belső része, a hegy tetejéről megindult sziklák nyomása alatt, beomlott és az ott meghúzódó hajléktalanok kisebb-nagyobb baleset áldoza­tai lettek. A szokatlan erejű szélvihar reggel 7 óráig dúlt a legerősebben és ennek köszön­hető, hogy nagyobb balesetek nem történtek, mert ilyenkor még kevéssé népesek az utcák. Délelőtt többen jelentkeztek a szemklinikán és a közkórházakban, mert a szél széntörmeléket, port és szemetet sodort a szemükbe. A ciklon sebessége másodpercenként 15—20 méter volt, ami Magyarországon nagyon ritka esetekben fordul elő. Az abnormális időjárás mellett egyéb­iránt a legnagyobb baj az, hogy nem esik a hó: a hótakaró hiánya komoly veszedelemmel fenyegeti a vetéseket, mert ha száraz, erős fagy áll be, minden elfagyhat. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint változékony, túlnyo­móan száraz és még szeles időt várhatunk, éj­szakai faggyal. — Tagfelvételi vacsora a Kossuth-pártban. Az angyalföldi Kossuth-párt szervezete január 5-án, Vízk­ereszt napján tartotta új­évi tagfel­vételi vacsoráját a Topsory-vendéglőben. Az újonnan belépett párttagokat Kollmarnn Dezső dr. üdvözölte, aki kijelentette, hogy a Kossuth­­párt katonája csak az lehet, akinek elv­hűsége megingathatatlan és aki a pártfegyelm­et pon­tosan megtartja. Felszólaltak még Káldor János cipésziparos, Turcsik Kálmán festék­­kereskedő és Ehrenreich Lajos nagyfuvaros. . . Letartóztatott kenyérgyári igazgató, Bécsből jelenti a Világ tudósítója. Az osz­­­trák fővárosban rendkívüli feltűnést keltett, hogy a gazdasági rendőrség jelentése alapj­­án a rendőrség letartóztatta az ,AnAker ke­­nyérgyár igazgatóját, Eriedet. A gazdasági rendőrség véleménye szerint az Anker ke­nyérgyár jogosulatlanul magas árat számí­tott a kenyérnél. Megállapította a gazdasági rendőrség azt is, hogy a gyár technikai be­rendezése olyan fejlett, hogy lényegesen olcsóbban állította elő ez a gyár a kenyeret, mint a többi hasonló üzem. Késő este az Anker-gyár igazgatósága kommünikét kül­­dött a lapoknak, mely szerint a kenyér árát 1200 koronával leszállítják. Az An­ker­­gyár igazgatójának letartóztatása tehát nem maradt hatás nélkül. Érdekes, hogy az Anker-gyár letartóztatott igazgatója, Friedl tagja volt annak a bizottságnak, melyet a kormány a kenyér árának megállapítására küldött ki. — Franciaországban hygiéniai Intézetet létes­­ítettek. Franciaországban, amely a társadalmi hygiénia terén eddig m­eglehetősen visszama­radt, Office national d‘hygiéne sociale néven új intézményt létesítettek, amelynek célja az, hogy rendszeresen gyűjtse a társadalmi h­i­giénia szempontjából fontos anyagot, hogy fel­­világosító propaganda-tevékenységet fejtsen ki és hogy­ végül az állami és magánkezdeménye­zések egyesítésével és megszervezésével küzdjön a szociális betegségek ellen. — Budapest középiskolai sakkbajnoksága. Budapest középiskolai sakkbajnokságáért kiírt verseny­re 21 iskola képviseletében 121 tanuló­ jelentkezett. Az előmérkőzéseket a Werbőczy főgimnázium sakk-klubjában tartották. A dö­n­­tőmérkőzések a Budapesti Sakk Körben meg­indultak. A döntőbe a csoportok két első he­lyezettje került, ezek a következők: Sárga* Winkler, Jancsó (I. ker. főgimnázium), Pa­­lágyi, Brach­eld, Krishaber (ág. ev. fögimn.), Ggldstein, Goldscheider, Berger, Holtnender (IV. ker. reál), Novák, Csepela (Cisztercitáki fögimn.), Jakab, Szegedi (VIII. kér. fögimn.), Pataky I., Pataky II. (V. kér. fögimn.), Epstein (VI. kér. fögimn.), Dobos (technológia), Bo­­ldhán (V. ker. főreál), Regendorff (IX. ker. keresk.). — Értekezlet a közigazgatási adatgyűjtés új módszer­eiről. Amint ismeretes, a múlt évben a Brüsszelben megtartott nemzetközi közigaz­gatási kongresszuson behatóan foglalkoztak­ azokkal a módszerek­kel, amelyek a közigaz­gatási intézkedésekhez szükséges adatoknak a szemléltetés eszközeivel és más célszerű mó­don való megrögzítését és hozzáférhetését biz­tosítják. A francia Fayol-féle elméletben is­mertetett adattár megvalósítására a belügyi­miniszter most megindította a községekre vo­natkozó adat szervezés akcióját és összehívta az érdekelt testületeket és hivatalokat. Az ér­tekezlet, amelyen Blaha Sándor dr. államtit­kár elnökölt, nagy örömmel fogadta a tervet és az adatok összegyűjtését célzó kérdéseket bírálta meg. Az értekezleten megvitatott kérdő­íveket rövidesen szétküldik. HÍREK k MICHELIN PNEül Szilárd Béla U ár­ieea 14, fejesén 1*1—1*. f LIPTOVITTER1 ^ világhírű g A gazdasági élet, ipar és kereskedelem autója a Laurin és Klement Mns ffl*g fi­­ms?faitat at tt TelefomszemMi NAGYVILÁG A f, Ír hadseregben forrongás tört ki. És összeesküvők célja a szabad állam kormá­nyának megbuktatása. A kanadai miniszterelnök azt a londoni újsághírt, hogy Kanada rövidesen elszakad Siigitától, a képzelhető legnagyobb ostoba­ságnak jelentette ki. Az angol pamutgyárak egyesülete elhatá­rozta, hogy­ január 14 -étől kezdve 10 szá­zalékkal leszállítja a béreket. .A földrengési obzervatórium készülékek tegnap este 0 óra 43 perckor földrengést jeleztek. A földrengés fészke körülbelül 2000 kilométernyi távolságban volt. ELADÁS, BEÉPÍTÉS ÉS -JAVÍTÁS Haszíi Rifta is.1. t. Budapest, Vill., Vas u. b­. Tel.: J. 113-39 A FORD TEHERAUTÓ a leggazdaságosabb Ára karosszériával, forg. adóval 83 és fél millió kor. a FORD gyárak autorizált képviselője: Haltenberger Vilmos Naifirrof**,# ucca 19. Telefon : 66—15.

Next