Világ, 1925. február (16. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-07 / 30. szám
Szombat (?) Szulamit a Blaha Lujza Színházban ma és minden este. (* *) Ki babája vagyok én, a százév legnépszerűbb bohózata, ma, szombaton este a Belvárosi Színhházban. (*) Lábass Juci és Király Ernő minden este a Marka grófnő ben. (?) Az Apolló Színház új műsorának első délutáni előadása vasárnap44 órakor lesz, olcsó helyárakkal. (*) Ibsen: Rosmersholm-ja Forgács Rózsi Kamaraszínházában vasárnap délután,44-kor. (*) Karaván új írók és művészek színháza vasárnap délelőtt 11 órakor tartja bemutató matinéját a Vidám Színpadon, VI., Nagyimező ucca 17. A közönség nagy várakozással néz az előadás elé. (*) Az Apolló Színház nagysikerű új műsorának főszereplői : Medgyaszdy Vilma, Sólyom Janka, Lázár Mária, Haraszti Mici, Dajbukál Ilona, Gárdonyi Vilma, Halász Kató, továbbá Petheő Attila, Szőke Szakáll, Bársony István, Radó Sándor, Fritz Ödön, Harasztos Gusztáv, Gallai Nándor, Fekete Pál, Szentiványi Kálmán. . (*) Rosmersholm, Ibsen drámája, vasárnap délután 14-kor Forgács Rózsi Kamaraszínházában. (*) Medgyaszay Vilma az Apolló Színház új műsorában szenzációs új dalokat énekel. (*) Horgonyi fényképei leszállítóttárakon. (*) Beregi Oszkár előadóestje. Február 16-án a Vigadó nagytermében tartja Beregi Oszkár egyetlen előadóestjét, melynek műsorán kizárólag nvagylak klasszikusok és modernek szerepelnek. A művész, akinek személyével kapcsolatos híreszteléseket a kultuszminisztérium alaptalanoknak találta, az est teljes jövedelmét a Budapesti Színészek Szövetsége nyugdíj- és jóléti alapjainak ajánlotta föl, és ezen az estén kívül a fővárosban sem színpadon, sem a pódiumon nem szerepel. A jótékony célnak nyilván jelentős gyarapodást ígérő est jegyeit a Színészszövetség irodája (V., Lipót körút 20. Fel. 43—52), a Fodor-hangversenyiroda és a Színházi Élet boltja árusítja. (*) Kleiber Erich, a berlini állami Operaház főzeneigazgatójának vezényletével a Filharmóniai Társaság február 17-én este V 28 órakor a Zeneművészeti Főiskolában Mozant-estét rendez. Közreműködik : Hubay Jenő dr. hegedűművész. Műsor : Figaro lakodalma-nyitány. Szimfónia b-dúr (először). Hegedűverseny a-dúr. 4 német tánc (először). Jegyek Rózsavölgyinél kaphatók. (*) Fischer Edwin Bach-estje ma, február 7-én 1/7. félkilenckor. Játssza a d-moll zongoraversenyt, vezényli a zenekart és a Palestrinakórust, mely Pesten még nem hallott 3 kán- Sátét ad elő. (Rózsavölgyi.) acana M Ban fummiaianimwi m—umt—— A KAMARA óriási sikerű műsora 1. A Mississipi rabja! Griffith mestermű 8 felvonásban. Főszereplő: May Me. Avoy 2. MISS LILIAN a világhírű táncosnő' személyes fellépte 3. A villamos vőlegény Főszereplő: Jenny Hines. Amerikai vígjáték 7 felvonásban ElőadásokAd, V48, V41 ■ANGVEHSENYK . (*) A Filharmóniai Társaság VIII. bérleti hangversenye február 9-én lesz (nyilvános főpróba 8-án). Vezényel : Tittel Bernát, a m. kir. Operaház karnagya. Közreműködik : Alpár Gitta, a m. kir. Operaház művésznője. Műsor: Brahms : IV. szimfónia. Radnai: öt vers (először). Mozart az Éj királynőjének áriái a Varázsfuvolába. Rumky—Korsakov: Capriccio espagnola... (először), Jegyek .Rózsavölgyinél kaphatók. Még néhány napig HUN-TIN-TIN Harry Liedtke A nagyherceg pénzügyei a Nyugat-mozgóban Előadások: VII, V36. s/48, s/00 (*) Robert Golilsand, a bécsi zongorafenomén, párizsi útja előtt holnap, vasárnap 6 órakor búcsúzik Pest közönségétől. Jegyek Vajmánál, Vácci ucca 28. és vasárnap a Zeneakadémián. (Corvin.) Pola Negri Norma Talmadge Párizs árnyai 7 felv. A diadalmas asszony 8 felv. Radius Buramount-film Lloyd-tím az idei szezon legnagyobb műsora "fa.’K.S. Uránia • Royal Apollo ' '8' ’ -10- fi6, VaS. »110. CORVIN SZÍNHÁZ fr. arab. box és a fekete kéz. Híradók. Megvadult villamos. Somogyi Vasi fellépése. Intim Pista Amerikában (y« 7, '/no)URÁNIA Pofa Negri Párizs árnyai 7'elv A diadalmas asszony 8 felv. (5, 'CS, 1/k0) KAMARA Tel. Józs. 140-27 Dohány- és Nyár-ucca sarok A Mississipi rabjai 8 felv. A villamos vőlegény 7 felv. Missilian személyes fellépte (Vi6, Vi8, J.'d0) MOZGÓKÉP: OTTHON Teréz körút 28. Telefon 182-82 A villamos vőlegény 7 felv. A vörös kakas (4, 11, 8, 10) OLIMPIA Tuielan J. 123—47 Az ucca gyermek© Elsee Ferguson 6 felv. Madame Don Juan 6 felv. (4, 6, 8, 10) CARMEN, MOZGÓ Erzsébet körút 8 Heléna elrablása 2 rész, 12 felv. egy előadásban (4-től) OMNIA Niniche Vígjáték felvonásban Főszereplő Ossi Oswalda 0 '13,~7, 8, 9,10) NYUGAT MOZI Teréz körút 41. Telefon 71—112 Bin-Tin-Tin dráma 6 .feln Kttsinyek szigete 7 felv. S’utty Lio, Paul Wegener (-'. -1, 1,6, Vs8, 3/ijt0) T-Iprod : József 142 03 CAJPITOÍJ FILMPALOTA 1 A Keleti p. u. racke^ 1 Danton A fősz. Emil Jannings A hős Forgács Rózsi, Molnár József, Szécsi Ferkó szem, felléptével Amerika! burleszkek (5, 7, 0) ELDORÁDO MOZGÓ Népszínház ucca 31. Rin-Tin-Tin. Egy ember és egy „ kutya története 6 felv. Orchinges Dick 5 felv. f. » .(1, ¡'A »A 10) Filmszínházak műsora EMIL JANINGS, ANTON Fortfács Rózsa, Molnár József, Szűcsi Ferkó és 2 falrengető amerikai burleszk & ’ ez a CAPITOL filmpalota mai műsora Előadások 5 7 9 Telefon J. 142-09 Vasárnap d. e. 11órakor gyermekmatiné mérsékelt helyárakkal. VILÁG 1926 február 7. IA legvidámabb, ECO-film a legszellemesebb, a legérdekesebb vígjáték a NIMICHE A főszerepben egész Budapestet meghódította JOSSI OSWALDA Bemutatja: OMNIA CORSO 15, l/,7, 8, 3/ao 4, 3'46, 1/,8, t/sl0 filmszínháza* Emil Jannings a Capitolban Forgács Rózsi fellépése „A hős“ című egyfelvonásosban A Capital filmpalota mai bemutatóján ismét felzúgott a tapsorbán, amely ez alkalommal Forgács Rózsit és két partnerét, Molnár Józsefet, meg a kis Szécsi Ferkét köszöntötte. Igazi kamarajátékban gyönyörködött a közönség: Forgács Rózsi művészete egy félórára szinte odatehelte a színpadra a francia forradalom egyik fájó, szomorú s mégis fzemelő epizódjának atmoszféráját. A hős a címe ennek a kis verses drámának, amelyben a gyermek és az anya önfeláldozása küzd egymással a mártíromságért. Az epizód hátterében pedig ott terjeng a nagy forradalom véres és heroikus korszakának felhője. Rig hangzott el a kis dráma, már átvette szerepét a film, a néma kép, amely mégis beszél, mint maga az élet. Danton: nemcsak a francia forradalom legtisztább hőse, hanem minden újjáébredéses; az igazi ember, aki azt kiáltja, hogy elég, elég a vérből, elég a guillotine-ből, jöjjön a vidám, boldog és megvilágosodott élet, jöjjön az igazi szabadság. És a Dantonoknak bukniok kell, amikor föltárnád a vér és iszonyat bestiája, a gyilkolás szelleme... A nagy francia fordalom megrázó fejezetének tragikus alakját Emil Jannings ébreszti életre. Ez a német színészzseni, aki kilép a filmből, és eljön közénk felejthetetlen emlékként, nem szorul külön dicséretre. Meg kell nézni. A Capitol filmpalota Danton-műsora megrázóan mély élmény, Forgács Bözsivel és Emil Jannings-al. KÖZGAZDASÁG -----....................................................... Szünetelnek az alaptőke-fölemelések (A Világ tudósítójától.) A koalíciós kormány első évi jelentésében Zichy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter a minisztérium tevékenységéről szóló jelentését azzal az egy mondattal ismertette, hogy „az elmúlt évben a nemesítések szüneteltek11. Ha az 1924. évről vizsgáljuk a vállalatok üzleti tevékenységét, akkor azt jelenthetjük, hogy az alaptőke-fölemelések, vagy ahogy az elmúlt években joggal nevezték, a fölvizezések, szüneteltek. A kommün bukásától 1923 végéig egymást érték az alaptőkefölemelések és minél jobban romlott a korona, annál gyakoribb volt ez a jelenség, mert egyrészt így kaptak tőkét a vállalatok, másrészt pedig a tőzsdei konjunktúra alatt jó üzlet volt alaptőke-fölemelési szindikátust létesíteni. Az 1924. év véget vetett ennek az üzletágnak. A tőzsdei konjunktúra megbukott és tőkék ilyen csalétekkel sem szerezhetők a piacon. A különböző vállalatok nem egyforma arányban szaporították részvényeik számát, mert akadt olyan vállalat, amelyik csak alig háromszorosára emelte föl részvényeinek számát a háború és az azt követő évek alatt, van azonban olyan vállalat is, mint például a Hungária műtrágya, amelyik harmincnyolcszor annyi részvénnyel rendelkezik ma, mint tíz évvel ezelőtt. A pálmát azonban az Első Budapesti Gőzmalom viszi el, amelyik tizenháromezerről nyolcszáznegvenezerre emelte föl részvényeinek számát, tehát hatvannégyszeresére. Hogy a koronaromlás és az alaptőkefölemelés között milyen szoros összefüggés van, azt legjobban bizonyítja, ha néhány nagyobb vállalatunknak megvizsgáljuk alaptőke-fölemelés politikáját. A Magyar Általános Hitelbank 1877-ben leszállított alaptőkéjét csak tizennégy év múlva, 1891-ben emelte föl és utána csak hat esztendővel később csinált újabb alaptőke-fölemelést. 1897-től a háború kitöréséig tizenhét esztendő telt el és ez alatt az idő alatt három alaptőke-fölemelése volt a Hitelbanknak. A háború befejezésétől 1923 végéig, öt esztendő alatt, négyszer emelt alaptőkét, s utolsó alaptőke-emelése 1923 november nyolcadikán volt. . A Kereskedelmi Bank 1847-től 1873-ig, tehát huszonhat esztendeig nem változtatta alaptőkéjét és ezek után is csak hét év múlva került sor az újabb alaptőke-fölemelésre. A háború után legkésőbb a Kereskedelmi Bank kezdett hozzá a részvények fölvizezéséhez, mert első alaptőke-fölemelését 1921 szeptember huszonnyolcadikén eszközölte, de aztán gyors tempóban 1922-ben kétszer és 1923-ban szintén kétszer vizezte föl alaptőkéjét. 1924-ben, a Hitelbankhoz hasonlóan, kedvezőtlennek találta a helyzetet alaptőke-fölemelésre. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár huszonhét éves szünetelés után 1872-ben emelte alaptőkéjét, utána tizennyolc évig dolgozott ezzel az alaptőkével és egész a háború kitöréséig csak négyszer eszközölt alaptőkefölemelést. Viszont 1922-ben és 1923-ban évenként két-két alaptőke-fölemeléssel hígította a részvényei állományát. A Ganz-Danuibius békében húsz évig is ugyanazzal az alaptőkével dolgozott és fejlődött és az 1876-i alaptőke-leszállítástól kezdve a háború kitöréséig összesen kétszer emelte föl alaptőkéjét. Ugyanennyi alaptőke-fölemelésről számolhat be az 1923-as esztendőben, amikor is az október elsejei fölvizezéssel a háborús alaptőke-fölemelések sorozatát bezárta. Az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság az 1867-i alaptőkéjét huszonnyolc esztendő múlva emelte föl háromszorosára. Ezenkívül a háború kitöréséig még három alaptőke-fölemelést csinált. A háború befejeztével 1920-ban a részvények számát négyszeresére emelte, 1922-ben már újabb fölvizezést csinált, 1923 június tizennyolcadikén tartja legközelebbi alaptőke-fölemelő közgyűlését és hat hónap múlva, december huszonnegyedikén, már újra alaptőke-fölemelő közgyűlést tart. Lapozgatva a Compass köteteit, kis- és nagyvállalatokat nézve, ugyanezeket az eredményeket találjuk. Csak elvétve akad egykét vállalat, amelyik alaptőke-fölemelését az 1924. év legelső napjaiban eszközölte. A különböző tőzsdei betörések megölték a részvénytársaságok hitelszerzésének alaptőke-fölemeléssel addig nyitva volt útját és még egy történt: a vállalatok kevesebb vagyont mutatnak ki, mint amennyit a részvényesek az utolsó néhány év alatt elővételi jog címén a vállalat pénztárába befizettek. Rossz üzlet az elővételi jog gyakorlása és a részvényesek nem fektetik rossz üzletbe megmaradt filléreiket. A nyersbőrkivitel és a bőrárak. A mészárosok ipartestülete beadványban kérte a főváros tanácsát, hogy írjon fel a kormányhoz a nyersbőrkiviteli tilalomnak megszüntetése érdekében. A mészárosok a nyersbőrök kivitelének megengedését azért tartják szükségesnek, mert a jelenlegi kiviteli tilalom mellett a nyersbőr itthoni értékesítése szerintük jelentékeny veszteséggel jár. A tanács tegnapi ülésén foglalkozott a mészárosok kívánságával és elhatározta, hogy a kiviteli tilalom megszüntetését javasolni fogja a kormánynak. A bőrgyárak eladó szerve, a Nemzetközi Bőripari és Kereskedelmi Részvénytársaság a mészárosokkal szemben azon az állásponton van, hogy az ország állatállománya erősen megcsappant, részint a húsfogyasztás csökkenése, részint egyéb okok miatt. Az ország nyersbőrtermelése alig elégíti ki a szükséglet harmadrészét, szóval a kiviteli tilalom fentartására szükség van, mert a bőrgyáraknak szükségük van a magyar nyersbőrre. Egyébként pedig — mondja a karteliroda — Magyarországon sokkal drágább a bőr, mint akár Németországban, Olaszországban vagy Ausztriában. Ebből a vitából, amelyet a bőrkartel folytat a mészárosokkal, nem derül ki, hogy a publikumnak mi haszna lesz belőle, ha akár az egyik, akár a másik fél győz. Szévente a mészárosok azzal érveltek, hogy csak akkor adhatják olcsóbban a húst, ha a bőrt drágábban tudják értékesíteni. Most a publikumról már nincs szó. A bőrgyárak viszont a nyersbőrkiviteli tilalom fentartása mellett vannak, hogy olcsóbban jussanak a nyersáruhoz. De vájjon van-e abból haszna a publikumnak, ha a gyárosok olcsón veszik a nyersbőrt ? Az adómenekülés ellen. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága Kenéz Béla elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a kormány részéről Bod János pénzügyminiszter vett részt. A bizottság az osztrák köztársasággal, valamint a német birodalommal kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság a javaslatot Orffy Imre előadó ismertetése után egyhangúan elfogadta , és egyúttal megbízta az előadót, hogy a bizottság jelentésébe vegye föl azt, hogy a bizottság kívánatosnak tartja, lehetőleg minden állammal, adóügyi egyezményeket kötni abból a célból, hogy főképpen a vagyonoknak az adóztatás elől való menekülését megakadályozzák és hogy ez a kérdés nemzetközi jogmegállapodás tárgyát képezze. Felszámoló vállalatok. A Magyar Vasutasokat Ellátó Szappangyár és Kereskedelmi Rt. a február 15-én tartandó közgyűlésen határoz a vállalat fönmaradása, avagy föloszlása ügyében. Fölszámol a Paksi Áruforgalmi és Terményértékesítő Rt. is. A Tőzsdeklub közgyűlése. A Magyar Tőzs de Club ma délután tartotta rendes évi feszevíelését Paupera Ferenc dr. elnök élete alatt. A közgyűlés megnyitása előtt az elnök meghatott szavakban emlékezett meg arról a nagy veszteségről, amely a magyar közgazdasági életet Vilmán, Adolf báró halálával érte, rámutatván arra, hogy Magyarország közgazdasági történeti, utolsó ötven évi hatalmas gazdasági munkájában milyen nagy szerep jutott a magyar bankok miritkásságának. Ez a korszak gazdasági Sietünk renaissance-ának mondható. Míg ötven évvel ezelőtt hazánk keleti országképét mutatta, azóta hatalmas gyárak, vasalóik, az iparnak és kereskedelemnek nagy és életerős intézményei támadtak. A renaisszance-nak e munkájában hatalmas részt vállalt és végzett eredményesen Ullmann Adolf báró és a vezetése alatt álló Magyar Általános Hitelbank, úgyhogy ilyen alkotó munka láttára azt kell mondanunk, hogy az ország egyik nagyját vesztettük el benne és fájdalmas kötelességet teljesít a klub, amidőn elhatározza, hogy kegyeletének kifejezését jegyzetkönyvbe iktatva, ezt a gyászoló családdal és a Magyar Általános Hitelbankkal közli. A közgyűlés állva hailtgátta végig Paupera beszédét, mely után az elnök megnyitóbeszédében.a klub fejlődésével foglalkozott, utalva arra, hogy egyrészt sikerült a klubnak rövid év alatt tagjai számára pompás otthont teremtenie, sok szakölzödőnek és a magyar kulúráinak, művészet- nek sok esetben támogatására sietnie, másrészt a közgazdasági működésében is sikerült befolyásos pozíciót kivívnia. Minden jelentős közgazdasági kérdésben, ahol annak szükségét látta, szavát hallatta és a jövőben is fel fogja emelni minden olyan kérdésben, mely közgazdasági és pénzügyi életünkben fontossággal bír, mindenkor ügyelve arra, hogy a klubot minden szélsőségtől megóvja. Végül meleg köszönetet mondott a sajtó támogatásáért, amely a klub ügyelinek kezelésében ismét (ami jelét adta annak, hogy a közéleti kérdéseket mindig magas szempontokból é önzetlenül szolgálja. A megnyitó beszédet követő nagy tetszés után a közgyűlés a napirend tárgyalására tért át. Az évi jelentéshez Grünwald Emil dr. és Baumfeld Géza bankárok szóltak hozzá, legmelegebb elismerésüket fejezve ki a klub vezetőségének kiválóan eredményes munkásságáért. Ezután egyhangú választás útján az alelnökség új tagjául Schwarcz Jákob tőzsdetanácsost választották meg, az igazgatóság kiegészítéséül pedig meg- választottak: Baumeild Gém, Bäcker Zoltán, Bán József, Drrsztay Gilda báró, Grünwald Emil dr., Guttmann Géza, Hatvani Endre báró, Haim Jacques, Horváth Lipót, Kádár Gusztáv, Kálmán Henrik, Miklós Géza, Kontfeld Páll báró, Szászi György dr., Tauber Vilmos, Urbanovics Zoltán, Vágó Leó és Zala Lajos. Cipőkereskedők kongresszusa. A Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesülete február 15-én a kereskedelmi és iparkamara nagytermében kongresszust tart, amely foglalkozni fog a szakma válságának indító okaival, elsősorban k íj hitelkérdéssel, a tisztességtelen verseny kérdésével, részletüzletek elharapódzásával, vámtarifáls kérdésekkel. A kongresszuson a cipőipar helyzete is napirendre kerül és ezzel kap csolatban cipőipari mintakiállítás lesz.