Világ, 1925. február (16. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-07 / 30. szám

Szombat (?) Szulamit a Blah­a Lujza­ Szính­ázban ma és minden este. (* *) Ki babája vagyok én, a százév legnépsze­rűbb bohózata, ma, szombaton este a Belvárosi Színhházban. (*) Lábass Juci és Király Ernő minden este a Marka grófnő­ ben. (?) Az Apolló­ Színház új műsorának első dél­utáni előadása vasárnap­­44 órakor lesz, olcsó helyárakkal. (*) Ibsen: Rosmersholm-ja Forgács Rózsi Kamaraszínházában vasárnap délután­­,44-kor. (*) Karaván új írók és művészek színháza vasárnap délelőtt 11 órakor tartja bemutató matinéját a Vidám Színpadon, VI., Nagyimező ucca 17. A közönség nagy várakozással néz az előadás elé. (*) Az Apolló­ Színház nagysikerű új műsorá­nak főszereplői : Medgyaszd­y Vilma, Sólyom Janka, Lázár Mária, Haraszti Mici, Dajbukál Ilona, Gárdonyi Vilma, Halász Kató, továbbá Petheő Attila, Szőke Szakáll, Bársony István, Radó Sándor, Fritz Ödön, Harasztos Gusztáv, Gallai Nándor, Fekete Pál, Szentiványi Kálmán. . (*) Rosmersholm, Ibsen drámája, vasárnap délután 1­4-kor Forgács Rózsi Kamaraszín­házában. (*) Medgyaszay Vilma az Apolló­ Színház új műsorában szenzációs új dalokat énekel. (*) Horgonyi fényképei leszállítótt­árakon. (*) Beregi Oszkár előadóestje. Február 16-án a Vigadó nagytermében tartja Beregi Oszkár egyetlen előadóestjét, melynek műsorán kizá­rólag nvagylak­ klasszikusok és modernek szere­pelnek. A művész, akinek személyével kapcso­latos híreszteléseket a kultuszminisztérium alaptalanoknak találta, az est teljes jövedelmét a Budapesti Színészek Szövetsége nyugdíj- és jóléti alapjainak ajánlotta föl, és ezen az estén kívül a fővárosban sem színpadon, sem a pó­diumon nem szerepel. A jótékony célnak nyil­ván jelentős gyarapodást ígérő est jegyeit a Színészszövetség irodája (V., Lipót körút 20. Fel. 43—52), a Fodor-hangversenyiroda és a Színházi Élet boltja árusítja. (*) Kleiber Erich, a berlini állami Operaház főzeneigazgatójának vezényletével a Filharmó­niai Társaság február 17-én este­ V 28 órakor a Zeneművészeti Főiskolában Mozant-estét ren­dez. Közreműködik : Hubay Jenő dr. hegedű­művész. Műsor : Figaro lakod­alma-nyitány. Szimfónia b-dúr (először). Hegedűverseny a-dúr. 4 német tánc (először). Jegyek Rózsa­völgyinél kaphatók. (*) Fischer Edwin Bach-estje ma, február 7-én 1/7. félkilenckor. Játssza a d-moll zongora­­versenyt, vezényli a zenekart és a Palestrina­­kórust, mely Pesten még nem hallott 3 kán- Sátét ad elő. (Rózsavölgyi.) acana M Ban fummiaianimwi m—umt—— A KAMARA óriási sikerű műsora 1. A Mississipi rabja! Griffith mestermű 8 felvonásban. Fő­szereplő: May Me. Avoy 2. MISS LILIAN a világhírű táncosnő' személyes fellépte 3. A villamos vőlegény Főszereplő: Jenny Hines. Amerikai víg­játék 7 felvonásban Előadások­­Ad, V48, V41 ■ANGVEHSENYK . (*) A Filharmóniai Társaság VIII. bérleti hangversenye február 9-én lesz (nyilvános fő­próba 8-án). Vezényel : Tittel Bernát, a m. kir. Operaház karnagya. Közreműködik : Alpár Gitta, a m. kir. Operaház művésznője. Műsor: Brahms : IV. szimfónia. Radnai: öt vers (elő­ször). Mozart az Éj királynőjének áriái a Va­­rázsfuvolá­ba. Ru­mky—Korsakov: Capriccio espagnola... (először), Jegyek .Rózsavölgyinél kaphatók.­ Még néhány napig HUN-TIN-TIN Harry Liedtke A nagyherceg pénzügyei a Nyugat-mozgóban Előadások: VI­I, V36. s/48, s/00 (*) Robert Golilsand, a bécsi zongorafeno­­mén, párizsi útja előtt holnap, vasárnap 6 óra­kor búcsúzik Pest közönségétől. Jegyek Vajmá­­nál, Vácci ucca 28. és vasárnap a Zeneakadé­mián. (Corvin.) Pola Negri Norma Talmadge Párizs árnyai 7 felv. A diadalmas asszony 8 felv. Radius B­uramount-film Lloyd-tím az idei szezon legnagyobb műsora "fa.’K.S. Uránia • Royal Apollo ' '8' ’ -10- fi6, VaS. »110. CORVIN SZÍNHÁZ fr. arab. box és a fekete kéz. Híradók. Megvadult villamos. Somogyi Vasi fellé­pése. Intim Pista Amerikában (y« 7, '/no)URÁNIA Pofa Negri Párizs árnyai 7'elv A diadalmas asszony 8 felv. (5, 'CS, 1/k­0) KAMARA Tel. Józs. 140-27 Dohány- és Nyár-ucca sarok A Mississipi rabjai 8 felv. A villamos vőlegény 7 felv. Miss­ilian személyes fellépte (Vi6, Vi8, J.'d­0) MOZGÓKÉP: OTTHON Teréz körút 28. Telefon 182-82 A villamos vőlegény 7 felv. A vörös kakas (4, 11, 8, 10) OLIMPIA Tuielan J. 123—47 Az ucca gyermek© Elsee Ferguson 6 felv. Madame Don Juan 6 felv. (4, 6, 8, 10) CARMEN, M­OZGÓ Erzsébet körút 8 Heléna elrablása 2 rész, 12 felv. egy előadásban (4-től) OMNIA Niniche Vígjáték­­ felvonásban Főszereplő Ossi Oswalda 0 '13,­­~7, 8, 9­,10) NYUGAT MOZI Teréz körút 41. Telefon 71—112 Bin-Tin-Tin dráma 6 .feln Kttsinyek szigete 7 felv. S’utty Lio, Paul Wegener (-'. -1, 1,6, Vs8, 3/ijt0) T-Iprod : József 142­ 03 CAJPITOÍJ FILMPALOTA 1 A Keleti p. u. rack­e^ 1 Danton A fősz. Emil Jannings A hős Forgács Rózsi, Molnár Jó­zsef, Szécsi Ferkó szem, felléptével Amerika! burleszkek (5, 7, 0) ELDORÁDO MOZGÓ Népszínház ucca 31. Rin-Tin-Tin. Egy ember és egy „ kutya története 6 felv. Orchinges Dick 5 felv. f­­. » .(1, ¡'A »A 10) Filmszínházak műsora EMIL JANINGS, ANTON Fortfács Rózsa, Molnár József, Szűcsi Ferkó és 2 falrengető amerikai burleszk & ’ ez a CAPITOL filmpalota mai műsora Előadások 5 7 9 Telefon J. 142-09 Vasárnap d. e. 11­­órakor gyer­mekmatiné mérsékelt helyárakkal. VILÁG 1926 február 7. IA legvidámabb, ECO-film a legszellemesebb, a legérdekesebb vígjáték a NIMICHE A főszerepben egész Budapestet meghódította JOSSI OSWALDA Bemutatja: OMNIA CORSO 1­5, l/,7, 8, 3/ao 4, 3'46, 1/,­8, t/sl0 filmszínháza* Emil Jannings a Capitolban Forgács Rózsi fellépése „A hős“ című egy­­felvonásosban A Capital filmpalota mai bemutatóján ismét felzúgott a tapsorbán, amely ez alkalommal Forgács Rózsit és két partnerét, Molnár Józse­fet, meg a kis Szécsi Ferkét köszöntötte. Igazi kamarajátékban gyönyörködött a közönség: Forgács Rózsi művészete egy félórára szinte odatehelte a színpadra a francia forradalom egyik fájó, szomorú s mégis fzemelő epizódjá­nak atmoszféráját. A hős a címe ennek a kis verses drámának, amelyben a gyermek és az anya önfeláldozása küzd egymással a mártírom­­ságért. Az epizód hátterében pedig ott terjeng a nagy forradalom véres és heroikus korszakának felhője. Rig hangzott el a kis dráma, már át­vette szerepét a film, a néma kép, amely mégis beszél, mint maga az élet. Danton: nemcsak a francia forradalom legtisztább hőse, hanem minden újjáébredéses; az igazi ember, aki azt kiáltja, hogy elég, elég a vérből, elég a gu­illo­­tine-ből, jöjjön a vidám, boldog és megvilágo­sodott élet, jöjjön az igazi szabadság. És a Dantonoknak bukniok kell, amikor föltárnád a vér és iszonyat bestiája, a gyilkolás szelleme... A nagy francia for­­dalom megrázó fejezetének tragikus alakját Emil Jannings ébreszti életre. Ez a német színészzseni, aki kilép a filmből, és eljön közénk felejthetetlen emlékként, nem szo­rul külön dicséretre. Meg kell nézni. A Capitol filmpalota Danton­-műsora megrázóan mély élmény, Forgács Bözsivel és Emil Jannings-al. K­ÖZGAZDASÁG -----....................................................... Szünetelnek az alaptőke-fölemelések (A Világ tudósít­ójától.) A koalíciós kor­mány első évi jelentésében Zichy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter a minisztérium tevékenységéről szóló jelentését azzal az egy mondattal ismertette, hogy „az elmúlt évben a nemesítések szüneteltek11. Ha az 1924. évről vizsgáljuk a vállalatok üzleti tevékenységét, akkor azt jelenthetjük, hogy az alaptőke-fölemelések, vagy ahogy az elmúlt években joggal nevezték, a föl­vizezések, szüneteltek. A kommün bukásától 1923 végéig egymást érték az alaptőke­­fölem­elések és minél jobban romlott a ko­rona, annál gyakoribb volt ez a jelenség, mert egyrészt így kaptak tőkét a vállalatok, másrészt pedig a tőzsdei konjunktúra alatt jó üzlet volt alaptőke-fölemelési szindikátust létesíteni. Az 1924. év véget vetett ennek az üzletágnak. A tőzsdei konjunktúra meg­bukott és tőkék ilyen csalétekkel sem sze­rezhetők a piacon. A különböző vállalatok nem egyforma arányban szaporították részvényeik számát, mert akadt olyan vállalat, amelyik csak alig háromszorosára emelte föl részvényeinek számát a háború és az azt követő évek alatt, van azonban olyan vállalat is, mint például a Hungária műtrágya, amelyik harminc­nyolcszor annyi részvénnyel rendelkezik ma, mint tíz évvel ezelőtt. A pálmát azonban az Első Budapesti Gőzmalom viszi el, amelyik tizenháromezerről nyolcszázneg­­venezerre emelte föl részvényeinek számát, tehát hat­­vannégy­szeresére. Hogy a koronaromlás és az alaptőke­­fölemelés között milyen szoros összefüggés van, azt legjobban bizonyítja, ha néhány nagyobb vállalatunknak megvizsgáljuk alap­tőke-fölemelés­ politikáját. A Magyar Általános Hitelbank 1877-ben leszállított alaptőkéjét csak tizennégy év múlva, 1891-ben emelte föl és utána csak hat esztendővel később csinált újabb alap­tőke-fölemelést. 1897-től a háború kitöréséig tizenhét esztendő telt el és ez alatt az idő alatt három alaptőke-fölemelése volt a Hitelbanknak. A háború befejezésétől 1923 végéig, öt esztendő alatt, négyszer emelt alaptőkét, s utolsó alaptőke-emelése 1923 november nyolcadikán volt. . A Kereskedelmi Bank 1847-től 1873-ig, tehát huszonhat esztendeig nem változtatta alaptőkéjét és ezek után is csak hét év múlva került sor az újabb alaptőke-föleme­lésre. A háború után legkésőbb a Kereske­delmi Bank kezdett hozzá a részvények föl­vizezéséhez, mert első alaptőke-fölemelését 1921 szeptember huszonnyolcadikén eszkö­zölte, de aztán gyors tempóban 1922-ben kétszer és 1923-ban szintén kétszer vizezte föl alaptőkéjét. 1924-ben, a Hitelbankhoz hasonlóan, kedvezőtlennek találta a helyze­tet alaptőke-fölemelésre. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár hu­szonhét éves szünetelés után 1872-ben emelte alaptőkéjét, utána tizennyolc évig dolgozott ezzel az alaptőkével és egész a háború ki­töréséig csak négyszer eszközölt alaptőke­­fölemelést. Viszont 1922-ben és 1923-ban évenként két-két alaptőke-fölemeléssel hígí­totta a részvényei állományát. A Ganz-Danuibius békében húsz évig is ugyanazzal az alaptőkével dolgozott és fej­lődött és az 1876-i alaptőke-leszállítástól kezdve a háború kitöréséig összesen kétszer emelte föl alaptőkéjét. Ugyanennyi alap­tőke-fölemelésről számolhat be az 1923-as esztendőben, amikor is az október elsejei fölvizezéssel a háborús alaptőke-fölemelések sorozatát bezárta. Az Első Budapesti Gőzmalmi Részvény­­társaság az 1867-i alaptőkéjét huszonnyolc esztendő múlva emelte föl háromszorosára. Ezenkívül a háború kitöréséig még három alaptőke-fölemelést csinált. A háború befe­jeztével 1920-ban a részvények számát négy­szeresére emelte, 1922-ben már újabb föl­­vizezést csinált, 1923 június tizennyolcadikén tartja legközelebbi alaptőke-fölemelő köz­gyűlését és hat hónap múlva, december huszonnegyedikén, már újra alaptőke-föl­­emelő közgyűlést tart. Lapozgatva a Compass köteteit, kis- és nagyvállalatokat nézve, ugyanezeket az ered­ményeket találjuk. Csak elvétve akad egy­két vállalat, amelyik alaptőke-fölemelését az 1924. év legelső napjaiban eszközölte. A különböző tőzsdei betörések megölték a részvénytársaságok hitelszerzésének alap­tőke-fölemeléssel addig nyitva volt útját és még egy történt: a vállalatok kevesebb va­gyont mutatnak ki, mint amennyit a rész­vényesek az utolsó néhány év alatt elővételi jog címén a vállalat pénztárába befizettek. Rossz üzlet az elővételi jog gyakorlása és a részvényesek nem fektetik rossz üzletbe megmaradt filléreiket. A nyersbőrki­vitel és a bőrárak. A mészá­rosok ipartestülete beadványban kérte a fő­város tanácsát, hogy írjon fel­ a kormány­hoz a nyersbőrkiviteli tilalomnak megszün­tetése érdekében. A mészárosok a nyers­bőrök kivitelének megengedését azért tart­ják szükségesnek, mert a jelenlegi kiviteli tilalom mellett a nyersbőr itthoni értékesí­tése szerintük jelentékeny veszteséggel jár. A tanács tegnapi ülésén foglalkozott a mé­szárosok kívánságával és elhatározta, hogy a kiviteli tilalom megszüntetését javasolni fogja a kormánynak. A bőrgyárak eladó szerve, a Nemzetközi Bőripari és Kereske­delmi Részvénytársaság a mészárosokkal szemben azon az állásponton van, hogy az ország állatállománya erősen megcsappant, részint a húsfogyasztás csökkenése, részint egyéb okok miatt. Az ország nyersbőrter­melése alig elégíti ki a szükséglet harmad­részét, szóval a kiviteli tilalom fentartására szükség van, mert a bőrgyáraknak szüksé­gük van a magyar nyersbőrre. Egyébként pedig — mondja a karteliroda — Magyar­­országon sokkal drágább a bőr, mint akár Németországban, Olaszországban vagy Ausz­triában. Ebből a vitából, amelyet a bőr­­kartel folytat a mészárosokkal, nem derül ki, hogy a publikumnak mi haszna lesz be­lőle, ha akár az egyik, akár a másik fél győz. Szévente a mészárosok azzal érveltek, hogy csak akkor adhatják olcsóbban a húst, ha a bőrt drágábban tudják értékesí­teni. Most a publikumról már nincs szó. A bőrgyárak viszont a nyersbőrkiviteli tilalom fentartása mellett vannak, hogy olcsóbban jussanak a nyersáruhoz. De vájjon van-e abból haszna a publikumnak, ha a gyárosok olcsón veszik a nyersbőrt ? Az adóm­enekü­lés ellen. A nemzetgyűlés pénz­ügyi bizottsága Kenéz Béla elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a kormány részéről Bod Já­nos pénzügyminiszter vett részt. A bizottság az osztrák köztársasággal, valamint a német bi­rodalommal kötött adóügyi szerződések be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tár­gyalta. A bizottság a javaslatot Orffy Imre elő­adó ismertetése után egyhangúan elfogadta , és egyúttal megbízta az előadót, hogy a bizottság jelentésébe vegye föl azt, hogy a bizottság kí­vánatosnak tartja, lehetőleg minden állammal, adóügyi egyezményeket kötni abból a célból, hogy főképpen a vagyonoknak az adóztatás elől való menekülését megakadályozzák és hogy ez a kérdés nemzetközi jogmegállapodás tárgyát képezze. Felszámoló vállalatok. A Magyar Vasutasokat Ellátó Szappangyár és Kereskedelmi Rt. a feb­ruár 15-én tartandó közgyűlésen határoz a vállalat fönmaradása, avagy föloszlása ügyében. Fölszámol a Paksi Áruforgalmi és Termény­­értékesítő Rt. is. A Tőzsdeklub közgyűlése. A Magyar Tőzs­ de Club ma délután tartotta rendes évi feszevíelé­­sét Paupera Ferenc dr. elnök élete alatt. A köz­gyűlés megnyitása előtt az elnök meghatott sza­vakban emlékezett meg arról a nagy veszteség­ről, amely a magyar közgazdasági életet Vil­mán,­ Adolf bár­ó halálával érte, rámutatván arra, hogy Magyarország közgazdasági történeti, utolsó ötven évi hatalmas gazdasági munkájá­ban milyen nagy szerep jutott a magyar ban­kok miritkásságának. Ez a korszak gazdasági Sietünk renaissance-ának mondható. Míg ötven évvel ezelőtt hazánk keleti ország­képét mu­tatta, azóta hatalmas gyárak, vasalóik, az ipar­nak és kereskedelemnek nagy é­s életerős intéz­ményei támadtak. A renaisszance-nak e munkájá­ban hatalmas részt vállalt és végzett eredmé­nyesen Ullmann Adolf báró és a vezetése alatt álló Magyar Általános Hitelbank, úgyhogy ilyen alkotó munka láttára azt kell mondanunk, hogy az ország egyik nagyját vesztettük el benne és fájdalmas kötelességet te­ljesít a klub, amidőn elhatározza, hogy kegyeletének kifejezését jegyzetkönyvbe iktatva, ezt a gyászoló családdal és a Magyar Általános Hitelbankkal közli. A közgyűlés állva h­ailtgátta végig Paupera beszé­dét, mely után az elnök megnyitóbeszédében­­.a k­lub fejlődésével foglalkozott, utalva arra, hogy egyrészt sikerült a klubnak rövid év al­att tagjai számára pompás otthont teremtenie, sok sza­­kölzödőnek és a magyar kulúráina­k, művészet-­ nek sok esetben támogatására sietnie, másrészt a közgazdasági működésében is sikerült befolyá­sos pozíciót kivívnia. Minden jelentős közgaz­dasági kérdésben, ahol annak szükségét látta, szavát hallatta és a jövőben is fel fogja emelni minden olyan kérdésben, mely közgazdasági és pénzügyi életünkben fontossággal bír, minden­kor ügyelve arra, hogy a klubot minden szélső­ségtől megóvja. Végül meleg köszönetet mon­dott a sajtó támogatásáért, amely a klub ügyel­i­nek kezelésében ismét (ami jelét adta annak, hogy a közéleti kérdéseket mindig magas szem­pontokból é­­ önzetlenül szolgálja. A megnyitó­ beszédet követő nagy tetszés után a közgyűlés a napirend tárgyalására tért át. Az évi jelen­téshez Grünwald E­mil dr. és Baumfeld Géza bankárok szóltak hozzá, legmelegebb elismeré­süket fejezve ki a klub vezetőségének kiválóan eredményes munkásságáért. Ezután egyhangú­ választás útján az alelnöksé­g új tagjául Schwarcz Jákob tőzsde­tanácsost választották meg, az igazgatóság kiegészítéséül pedig meg-­­ választottak: Baumeild Gém, Bäcker Zoltán, Bán József, Drrsztay Gilda báró, Grünwald Emil dr., Guttmann Géza, Hatvani Endre báró, Haim­­ Jacques, Horváth Lipót, Kádár Gusztáv, Kálmán Henrik, Miklós Géza, Kontfeld Páll báró, Szászi­ György dr., Tauber Vilmos, Urbanovics Zoltán, Vágó Leó és Zala Lajos. Cipőkereskedők kongresszusa. A Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesülete február 15-én a kereskedelmi és iparkamara nagytermé­ben kongresszust tart, amely foglalkozni fog a szakma válságának indító okaival, elsősorban k íj hitelkérdéssel, a tisztességtelen verseny kér­désével, részletüzletek elharapódzásával, vám­­tarifál­s kérdésekkel. A­ kongresszuson a cipő­ipar helyzete is napirendre kerül és ezzel kap­ csolatban cipőipari mintakiállítás lesz.

Next