Világ, 1925. május (16. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-21 / 114. szám

Csütörtök LEGMAGYARABB KONYHA BÉCSBEN II., Zirkusgasse 3. ♦ Restaurant ♦ Direktor Surányi zel­meket tekintve a nemzetek közötti pontver­seny mérlege némi előnyt mutat a magyar reprezentánsok javára, azonban a végső győ­zelem a helyezésektől fog függeni. A győzelem öt pontot számít, a második három, a harma­dik hely egy pontot. Ítélet a vesztegetési ügyben. A Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága szerda este hirdette ki az ítéletet az ismert Ékszerész­ Főv. TKöz vesztegetési ügyben. A fegyelmi bizottság Schön Ármint, az Ékszerészek Sport Clubja és Vámos Somát, a Terézvá­rosi Torna Club vezetőjét egy-egy évre el­tiltotta úgy a szövetségben, mint klubjuk­ban minden tisztség viselésétől. Kimondotta még a fegyelmi bizottság, hogy az Ékszeré­szek Sport Clubja részére egy évig, a Fő­városi Testedzők Köre részére pedig hat hónapig nem igazol játékost. Az Ékszerész ■k Főv. TKör mérkőzés igazolása ügyében az ítéletben foglaltak figyelembevételével fog dönteni az intézőbizottság. Halálos szerencsétlenség egy motorkerékpár­versenyen, Stuttgartból jelentik. A tegnapi So­ítude-motorkerékpárverseny egy tragikus szerencsétlenség miatt félbeszakadt. A ver­seny egyik résztvevője, a stuttgarti Binder, motorkerékpárjával a fordulónál nekifutott a kilométerkőnek. Binder fejjel repült a gránit­­oszlopnak és azonnal meghalt. Esés közben magával rántotta a szerencsétlenül járt ver­senyző a kilométerkő mellett álló zsűritagot, Nageleint, aki a bal lábát eltörte. A csütörtöki nemzetközi kerékpárosverseny. Az idei kerékpáros-világbajnokság két osztrák jelöltje, A. Schaffer és A. Welt mutatkoznak be csütörtökön délután fél négy órakor a buda­pesti közönségnek a sok remek sportot látott Millenáris sporttelepen. Schaffer a múlt év második felében tűnt fel és a szezon végén egymásután nyolc versenyben győzte le leg­jobb honfitársait. Az osztrákok ma verhetet­lennek tartják reprezentánsukat és ő a biztos győzelem tudatával áll starthoz a háromszor ezer méteres meccsben, a nemzetközi tér­­­lönyversenyben és a tenderversenyben méltó társával, Welttel, aki az idén tűnt fel s ver­senyző stílusával erősen emlékeztet Peres­­sonra, akit a budapesti közönség jól ismer. Természetesen Grimm, Eigner, Pirity és társai mindent elkövetnek, hogy az osztrák—magyar­­meccs késő szalagja itthon maradjon. A küz­delem nagyon erős, életre halálra menő lesz. Késhegyig menő harcra van kilátás a profesz­­szionista motorvezetéses verseny három futa­mában is, ahol a bécsi H. Kaletta, valamint a magyarok újdonsült professzionistái, Beniczky és­­Tóth presztízskérdést csinálnak a győzelem­ből. Hosszabb lesz az evezősversenyek pályája. "A Magyar Evezős Szövetség elhatározta, hogy az idei versenyeket hosszabb távra írja ki. Eddig a budapesti regattán kétezer méteres távolságon versenyeztek a csónakok, az idén azonban már kétezernégyszáz méter lesz a ver­senyek távja. Az evezős pálya meghosszabbí­tásával a versenyevezősök állóképességét akarja fokozni a MESz. Első Budapesti Kutyái­ és Nyírói Blézet VI., Gróf Zichy Jenő ucca 33. Állatorvosi rendelés: d.xs.V. 4-től Víg-ig VILÁG Budapest, VI., Andrássy út 47. szám. Főszerkesztő: F­el­­ős szerkesztő FELEKT GÉZA I­U. I’MTIFAZ IH*F KF KIADÓTULAJDONOS • „VILÁG" RÉSZVÉNYT­ÁRSASÁG Felelős kiadó: PAJOR MÁTYÁS igazgató. Telefonok: Főszerkeszté­s . . . 81—58 Kiadóhivatal .... 81—90 Szerkesztőség . . . 58—00 Nyomdatelefon . , 92—70 Éjjeli szerkesztő %12 után 92—70. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség. ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Magyarországon Csehszlovákiában 1 hóra 60.000 m. kor. 1 hóra . . 50 ck 3 180 000 3 .. . . 135 . Jugoszláviában Ausztriában 1 hóra 100­ dinár 1 hóra 70.000 o. kor­­ . 300 3 210.000 Egyéb külföldön 1 hónapra 120.000 magyar koronának megfelelő valuta Egyes szám­ára köznapokon 3000 korona, vasárnapokon 4000 korona, Ausztriában hétköznapokon 3000 o. K. Vasárnapokon 4000 o. K Jugoszláviában hétköznap 5 vasárnap 6 dinár Csehszlovákiában 2 ck Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel Budapesten a „Viláff" kiadóhivatalában azonkívül Általános Hirdető Vállalat Blockner J.. Bokor. Benkő és Társa. Blau Ja­kab Bukstein Bernét Egerváry J.. Győri. Nagy. Han­­senstedn és Vogler. Heizvi Lajos Klein Simon. Leopold Cornél Leopold Gyula Mezei Antal. ..Mediator" Mosse Rudolf Sch­varcz József Siklay S. Tenzer Gyula Wien-ben fiókkiadóhivatalunk? Világ. Wien. I.. Singerstrasse 27. Telefon 76018/19 VILÁG 1925 máJus 5­. KÖZIGAZDASÁG A Gíró- és Pénztáregylet egy perben azt állítja, h­ogy összes vagyona Szélmillió papírkorona (A Világ tudósítójától.) Kürschner Fe­renc harminc évig volt a Budapesti Giró- és Pénztáregylet Részvénytársaság szolgálatá­ban, ahol hosszabb idő óta cégvezetői pozí­ciót töltött be. A részvénytársaság múlt év december 1-én nyugdíjazta a cégvezetőjét s a végkielégítési összegen felül nyugdíj és kegy­díj címén havonként összesen 2 millió koronát állapított meg részére. A cégvezető a kegydíjat visszautasította és a nyugdíj megállapítása iránt keresetet indított a köz­ponti kir. járásbíróság előtt a Giró- és Pénz­táregylet Részvénytársaság ellen. Keresetében előadta a felperes, hogy a nyugdíjszabályzat szerint 30 évi szolgálat után 90 százalék alapnyugdíj, valamint 25 évi betöltött szolgálat után még külön 25 százalék, azaz a 90 százalék után 23 száza­lék, összesen tehát összjárandóságának 113 százaléka illeti őt meg nyugdíj fejében. Nyugdíj címén tehát havi tízmillió korona megfizetésére kéri az alperest kötelezni. Az alperes részvénytársaság azzal véde­kezett, hogy­ a nyugdíj mértékének kiszámí­tásánál nem a havi összjárandóság szolgál alapul, hanem a nyugdíjszabályzat értelmé­ben a nyugdíj mértéke csupán a törzsfizetés és lakbér összege után nyer megállapítást. Minthogy pedig a felperesnek utolsó törzs­­fizetése évi 12.200 korona, lakbére pedig évi 5490 korona volt, a nyugdíj kiszámításának alapját képező évi illetmény összesen 17.690 korona volt. Ez az összeg a felperes nyugdíjalapja, amelynek 113 százaléka évi 19.989 korona 70 fillér, tehát havonként 1665 korona 80 fillért tesz ki. Előadta vé­gül az alperes, hogy a nyugdíjszabályzat 1921. április havában lépett életbe, tehát oly időpontban, amikor a korona romlása és a pénz vásárlóerejének csökkenése a béke­viszonyokhoz képest már igen súlyosan érezhető volt. Ennek megfelelően az alkal­mazottak törzsfizetése és lakbére a békebeli illetményekhez képest már lényegesen ma­gasabban volt megállapítva. Ez a nyugdíj­­szabályzat, amely jelenleg érvényben van, az előbbi nyugdíjszabályzattal szemben a tisztviselőkre nézve azt az előnyt tartal­mazza, hogy a nyugdíjalapkiszámításnál nemcsak a törzsfizetés, hanem a lakbér is figyelembe veendő, továbbá, hogy 25 évi szolgálat után a nyugdíj mérvét is 25 szá­zalékkal felemelte. Mindezekre való tekintet­tel a felperes nem léphet fel nyugdíj-valori­zációjának igényével. Egyébként felperes éppen úgy, mint a többi tisztviselők, a nyug­díjszabályzat átvételét írásban nyugtázta, annak tartalmát tudomásul vette és magára nézve kötelezőnek elismerte. A felperesnek tehát — mondja tovább az alperesi védekezés — jogszabály hiányában nincs igénye nyugdíjvalorizációra; ez leg­feljebb mint méltányosági kérdés bírálható el és kerülhet a bíróság döntése alá; ha pedig méltányossági alapról beszélünk, úgy a méltányosság megkívánja azt is, hogy figyelembe vétessék a munkaadó vagyoni helyzete is. Az alperesi részvénytársaság pedig nem bankcég, nem nyerészkedésre alapított vállalkozás, mert az alperes a tőzsdei forgalomnak adminisztratív jellegű lebonyolító tevékenységét végzi, mint leszá­mítoló intézet, amelynek egyáltalán nem volt módjában vagyonát a békeidőből meg­felelően átmenteni, illetve azt valorizálni. Az 1923. évi alperesi mérleg szerint a rész­vénytársaság egész vagyona 20 millió pa­pírkorona részvénytőke, 5 millió papír­­korona tartaléktőke, összesen 7­0 millió papírkorona, úgyhogy vagyona teljesen el­veszett. Ma tartotta Medveczky dr. járásbíró ez ügyben a tárgyalást, amelyen a felperes a részvénytársaság alapszabályaival igazolta, hogy az alperesnek alapszabály szerint üz­letköréhez tartozik betétek kezelése, érték­papírok letétbe fogadása, váltók, csekkek, utalványok, szelvények és kisorsolt érték­papírok beszedése, kölcsönök folyósítása, értékpapírok vétele stb., tehát megállapít­ható, hogy az alperes részvénytársaság nye­részkedésre alakult üzleti vállalkozás. Elő­adta továbbá felperes, hogy az alperesi rész­vénytársaság múlt év első felében heti 1-­500 milliárd, az év második felében pe­dig heti 350 milliárd forgalmat csinált, utóbb pedig a tőzsdei kötések elszámolási díját, a forgalom csökkenésére való tekin­tettel, fölemelték, úgyhogy az alperes jöve­delme havonként több milliárdot tesz ki. Békében az alperesi intézetnek egy ügy­vezető-igazgatója és ötven-hatvan tisztvise­lője volt, ma pedig két vezérigazgatója, két ügyvezető-igazgatója, hat osztály­igazgatója és kilenc cégvezetője van, s a legnagyobb mértékben méltánytalan, hogy ugyanakkor, amikor a vezérigazgató, aki csak egy év óta áll az intézet szolgálatában, havi 13 millió korona fizetést kap, addig a 30 éves szolgálattal bíró cégvezető részére az intézet csupán havi 1665 papírkorona nyugdíjat és ezenkívül csupán kegydíjat állapít meg. A nyugdíj kiszámítását illetően Bakonyi Pál dr. felperesi ügyvéd azzal érvelt, hogy a törzsfizetés és lakbér, mint a nyugdíj ki­számításának alapja, immár nem vehető figyelembe, mert ezek a rendelkezések a magyar korona katasztrófális romlása foly­tán elavultak, az idő keresztülgázolt rajtuk. A bíróság elrendelte Bányai Sándor dr. vezérigazgató és két cégvezető tanúkénti ki­hallgatását a felek állításának bizonyítására és evégből a tárgyalást augusztus 14-ére el­halasztotta. (t. j.) A háború előtti értékük 11,2 százalékán állanak a részvények. A Statisztikai Hivatal számításai szerint a budapesti tőzsdén jegy­zett részvények értékváltozását jelző és az 1913. évi részvényállományt érintő elővételi jogok figyelembevételével svájci frank ala­pon kiszámított indexszám április folyamán 11.3-ról 11.2-re esett, ami azt jelenti, hogy ha a részvényes 1913 december 31-én a tőzsdén jegyzett részvényekbe 100 svájci franknak megfelelő tőkét fektetett be, akkor az 1925 április 30-iki tőzsdei jegyzés szerint a 100 frankos befektetéssel szerzett részvé­nyek az elővételi jog teljes kihasználása mellett 11,2 svájci frankot érnek. A soproni bortermelők kipusztítják a szőlő­ültetvényeket. A soproni bortemelők és keres­kedők a megye nyugati részének elvesztése kö­vetkeztében válságos helyzetbe kerültek, mert borkészleteiket veszteség nélkül egyáltalán nem tudják eladni. Azelőtt a soproni bort legin­kább a megye nyugati részén levő kocsmáro­­sok vásárolták, de nagy mennyiséget vámmen­tesen tudtak Ausztriába szállítani. Ma ez meg­szűnt és a tavalyi szüretkor a pincékben és raktárakban még 6000 hektoliter tárolt és az új borok nyomott áron sem találtak vevőre. Tavasz óta az árak rohamosan csökkennek, a híres ruszti borokat, melyeknek ára januárban még 32.000 korona volt, ma már 15.000 koro­náért kínálják, a medgyesi bor pedig 9000 ko­ronáért is nehezen adható el, holott ez a bor­­minőség néhány hónappal ezelőtt még 15.000 koronába került. A soproni piacot az utóbbi időben elárasztották 8000—9000 koronás al­földi borokkal, melyek kellemetlen versenytár­sai a sopronvidéki termésnek. Soproni jelenté­sek szerint az ottani gazdák egy része komo­lyan arra gondol, hogy a jó talajban levő sző­lőket kivágja és helyükbe más gazdasági nö­vényt ültet. Kremser Mátyás, Sopron megye legnagyobb szőlőbirtokosa, az ültetvényeket már kiszedette és azt hiszik, hogy az ő példá­ját sokan fogják követni. Vasúti kedvezmények — az uborka-kivételre. A nemrégiben Nagykőrösön megtartott orszá­gos gyümölcs és főzelék nagygyűlésen szenve­délyes szavak hangzottak el a MÁV tarifa­­politikája ellen, amely lehetetlenné teszi azt, hogy a nagykőrösi főzelékfélék méltányos fuvardíjjal szállíttassanak külföldre, aminek következménye volt az, hogy a magyar főzelék­­export ára az elmúlt évben oly magas volt, hogy Bécsben nem lehetett elhelyezni. Ezek­nek a panaszoknak első orvoslásaként a MÁV igazgatósága a Cegléden, Kecskeméten és Nagykőrösön külföldre feladott uborka-külde­ményekre a legolcsóbb gyorsdru díjtételeket engedélyezte. WEIDEN am WÖRTIf EMSEE E urópa lev ele^e^alp^ífürdős^ W Ideális klimatikus gyógyhely. A vízi sportok Eldorádója. Tenisz. Turisztika. Mondaine szórakozások. W Tánctornák. Tavi ünnepélyek. Naponta kúrkonzert. 2000 szoba. Közvetlen gyorsvonatok Budapestről. W Csatlakozás a transzeurópai repülőjáratokhoz Wien—Klagenfurton át — idény májustól októberig. A PTOE a nyugdíjak 50 százalékos valorizációját kéri (A Világ tudósítójától.) A PTOE a nyugdíjas pénzintézeti tisztviselők szakosztályának megbí­zásából küldöttséget vezetett Pesthy Pál dr. igazságügyminiszter elé, akinek átadott egy , a nyugdíjvalorizálás kérdésével részletesen fog­lalkozó — memorandumot, melyben rámutat arra a sok méltánytalanságra, amit a nyomo­rúságban vergődő nyugdíjasoknak már mintegy 10 év óta el kell szenvedniük, mert tökéletesen ki vannak szolgáltatva az intézetek kénye-ked­­vének. A memorandum kifejti, mennyire mél­tánytalan a nyugdíjasok vagyoni és kereseti vi­szonyainak mai vizsgálása, melynek folytán egyes nyugdíjasoknak, akiknek hosszú évek ve­rejtékével megszerzett csekély értékű ingatlanuk van, erre tekintettel kisebb mértékű valorizálást ítélnek meg a bíróságok é­s ezzel kényszerítik őket arra, hogy ezt a kis ingatlanukat elkótya­vetyéljék és föléljék. Mások azért kapnak kisebb mértékű valorizálást, mert a 200—100 papír­koronás nyugdíjak miatt kényszerülve voltak újabb állást vállalni, szóval megbüntetik őket, mert dolgoznak. A PTOE annak elvi kimondá­sát kívánja, hogy a nyugdíjas az általa megszol­gált és nyugdíjbefizetéseivel biztosított nyug­­díjra az ő vagyoni, vagy kereseti viszonyaira te­kintet nélkül igényt tarthasson olyan valorizá­lási mértékben, amilyent az illető nyugdíjazó vállalat mai teherbíróképessége elbír. Ezt a mai teherbíróképességet a két érdekelt fél szakértői­ből összeállított paritásos bizottság vizsgálja meg. Ne a nyugdíjas legyen kénytelen perre menni a jogos nyugdíjáért, hanem a vállalat, ha azt állítja, hogy a fokozatosan 100 száza­lékig való nyugdíjkalolizálásra nem képes. A PTOE tehát a háború előtt nyugdíjazottak ré­szére visszamenőleg teljes aranyparitású nyug­díjat kíván — föltéve, hogy erre a nyugdíjra kötelezett vállalat ma képes. A később nyug­díjazottak fizetését a békebeli viszonylatok arányában ugyanazon plattformra kell hozni, mert különben a nyugdíjukat reálisan megálla­pítani nem lehet. A vállalatok azonnali hatállyal 50 százalékkal valorizálják a nyugdíjakat, de ez ne lehessen kisebb a létminimumnál (ami tisztviselőknél havi 30 millió korona családi állapot sze­rint). A viszamenőlegesen valorizált különböze­teket pedig a vállalatok legfeljebb 12 havi rész­összegben legyenek kötelesek megtéríteni nyug­díjasaiknak. A háborús évek a nyugdíjazásnál kétszeresen számíttassanak. A 10 év előtt eltá­­vozók pedig nyugdíjbefizetéseiket és az intézet befizetéseit valorizált értékben okvetlenül vissza­kapják. A PTOE titakozik olyan intézkedés ellen, mely a bankokat általában és egyformán bizo­nyos mértékű valorizálásra kötelezné s ezzel megkötné a bíróságok kezét a 100 százalékos valorizálási lehetőségre nézve. Az igazságügyminiszter a küldöttséget igen szívélyesen fogadta és a legjobb indulattal ígérte, hogy a minisztertanács előtt a nyugdíja­sok érdekeit melegen támogatni fogja. Ugyanaznapon szándékozott Bod János dr. pénzügyminiszter is fogadni a PTOE küldöttsé­gét, de egy külföldi csoporttal váratlanul köz­bejött halaszthatatlan tárgyalás miatt ez a fo­gadás a jövő hétre maradt. Addig is Dorner dr. titkár eljuttatta a miniszterhez a PTOE memo­randumát áttanulmányozás végett A mezőgazdasági termények exportja. Egyik-másik korán aratásra kerülő mező­­gazdasági termék iránt már mutatkozik a külföld részéről érdeklődés. Iggy különösen repce- és biborheremag az, amiket már előre el lehetne adni a külföldön, tekintettel arra, hogy ezek a cikkek négy-öt héten belül mi it exportképesek. Most, amikor még a kam­pány elején vagyunk, felhívjuk az illetékes körök figyelmét arra az anomáliára, amely­ még mindig 12%-os kiviteli illetékekkel, to­vábbá vámkezelési, s egyéb illetékekkel annyira megdrágítja az exportot, hogy más­fél-két százalékot tesznek ki a mellékille­tékekkel a kivitt cikkek mellékköltségei. Pedig nemcsak a félszázalékos illetéket, ha­nem minden mellékilletéket a legsürgőseb­ben el kellene törölni. Teljesen költségmentes exportlehetőséget kell teremteni, mert cik­keink ez idő szerint a világpiacon alig ver­senyképesek. Repcénk nem állja ki a ver­senyt ár tekintetében az indiai repcével, bi­­borherénk lemarad a francia biborhere mö­gött és hasonló a helyzet a később exportra kerülő egyéb cikkeknél is. A magyar ke­reskedővilág ma a legminimálisabb nyere­séghaszonnal kalkulál, tehát nem szabadna megbénítani a kiviteli lehetőségeket olyan illetékekkel, amelyek megnehezítik, sőt sok esetben lehetetlenné teszik az exportot. HU­RFRTUSHAF UEUPOL­D’S Restaurant, Wien ,s. l&JLrMx Arr­­­f.? Habsbrargergasse beim Graben Ober St.-Velt. Gyönyörű kirándulóhely legelőkelőbb városi étterem. -------—— Az előkelő magyar világ találkozóhelye

Next