Világ, 1925. augusztus (16. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-23 / 188. szám

[Pas Smap. a Bararlalaa egészségben Brilleml és testi erftnk teljes kifejtésében van. A mindennapi életben felhasz­­nált erőket pó­tolja abból a kon­centrált energiaforrásból, amelyet a szer­vezetre nézve az OVOMALT1NE Jelent. fe* *T cbtszn tejben 2-S kávéskimAl Orameltine a legjobb reggeli p* tusomul.— Ara dobozonként 37.400 és 64.600 korona forgalmi kdéval együtt. Mintát éa ismertetést ingyen küld a Dr. Wande Nyégyszer- és tápszertyár Bt., Budapest 100. postahivatal mint a legtöbb színház még szeptember else­jén is aligha tud kaput nyitni. A nyári szín­ház tehát nyugodtan dolgozhat meghosszab­bított főszezonnal, konkurencia nélkül és há­borítatlanul. Sokáig húzódott el a színházi válság és ez kétségtelenül jó ok arra, hogy mentse és védje a szezonkezdésnek ezt az elhalasztását Ám­bár nem egészen indokolt, hogy ugyanerre a válságra hivatkozzanak azok a direktorok is, akik a tavalyi szezont bukás nélkül, kényszer­­egyesség és csőd nélkül úszták meg és mégis, ha azzal a kérdéssel molesztálná valaki őket, hogy mikor és mivel kezdik meg új szezonju­­kat, sőt az indiszkrét kérdés társulatuk taglétszámára és névsorára is kiterjeszkednék, holmi antik jóshely sokat ígérő homályossá­gával térnének ki olyan egyszerű dolgok elöl, mint például egy szeptember negyedik­ dátum meghatározása. Ami viszont az új direkto­rokra vonatkozik, önkéntelenül is arra kell gondolni, hogy amikor pályázataikat egy-egy szabaddá lett színház bérletére beadták, na­gyon kevés bizalommal lehettek pályázatuk­­sorsa iránt és kétségkívül örvendetes megle­petésként érte őket, amikor birtokukba került egy-egy intézet.. Legalább is a meglepetés­­szerűséget bizonyítja az, hogy a szervezkedés legkezdetlegesebb munkáihoz, a program­­csinálás legelemibb részéhez akkor kezdtek hozzáfogni, amikor ez a számukra örvendetes tény bekövetkezett. S­­ ha e direktor urak közül bárki is arra hivatkoznék, hogy ma­gánszínházakról lévén szó, alapjában véve Senkinek semmi köze hozzá, hogy milyen előrekészültséggel és mikor kezdenek a mun­kához, hajlandók­ vagyunk ugyan ezt az állás­pontot honorálni — bár sok szó férne hozzá­­—, legföljebb azt a megjegyzést fűzhetjük ehhez, hogy ki látott már olyan kereskedőt, aki egy üzlethelyiség bérletére pályázik s amikor elnyeri, ne tudja még pontosan, hogy miket fog ott árusítani, az áruját honnan és miképpen szerzi be. Viszont arra is bajos hi­vatkozni, hogy az új direktorok — az egyet­len Király Színház kivételével, amely már hir­­­deti a Martos—Vincze: Budafoki hercegnő eimil operettjének szeptember első napjaira .Való bemutatását­a politikából titkolnák rej­tett kincseiket. Lehet, hogy ez a színházveze­tésnek új iskolája, mi régebben úgy szoktuk meg, hogy a szezonnyitást már hetekkel előbb hagy plakátok hirdették és néha túlontúl sok reklám is. Azonkívül talán azt is föl lehetne jegyezni még, hogy nem minden színház cserélt gaz­dát és hogy sokkal jobban szervezés és program dolgában a többiek sem állnak. A Vígszínház most szervezkedik és kapuját csak Szeptember ötödike táján nyitja meg a Weber és Suse-féle Quand on est trois című operettel és ugyanakkor nyit kaput testvérszínháza is, a Fővárosi Operettszínház, bevezető kabaré­­előadása után. Az Orion-ra. A Városi Szín­ház egyébként legbuzgóbbnak mutatkozik­, mert augusztus utolsó napján a Sárga csikó reprízével kezdi meg szezonját. Ennél többet azonban a fővárosi színházak és főleg a drámai színházak programjáról és szezonkez­­déséről a legbeavatottabbak sem tudnak. Ki­vétel természetesen a Nemzeti Színház, amely szokása szerint már napokkal ezelőtt pontosan kidolgozott félévi programot közölt a nyilvá­nossággal. A késői szervezkedés és a késői program­csinálás jegyében indul meg tehát az új színházi szezon, szeretnék hinni, hogy ez a késői munkakezdés nem fog megártani a szín­házak munkájának és művészi nívójának. (*) Hétfőn aláírják a Magyar Színház bér­leti szerződését Megírtuk, hogy Halom Dezső, az Ingatlanbank vezérigazgatójának távirata, mely tegnapelőtt érkezett meg Svájcból, módot adott arra, hogy a Magyar Színház bérle­tére vonatkozó egyességet végre Neumann Dezsővel megkössék. Utólag úgy értesülünk, hogy Halom Dezső sürgönyválaszában attól tette függővé a bérleti idő prolongálását, hogy Neumann Dezső a tranzakció lebonyolításáért két százalékot, vagyis 76 millió koronát fizet az Ingatlan Banknak a szerződés aláírása előtt. Miután Neumann Dezső a 76 millió folyósítá­sához is hozzájárult, most már aligha lesz több akadálya a Magyar Színház bérleti szerződésé­nek. Neumann Dezső ezek után hétfőn aláírja a szerződést és nyomban átveszi a színház üzemi vezetését. (*) Tóth Imre jubileuma. Idén lesz ötven esztendeje, hogy Tóth Imre, az Országos Szín­­művészeti Akadémia igazgatója, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzeti Színház tagjai sorába lépett. A kultuszminisztérium a Nemzeti Színházzal karöltve készül megünnepelni a ritka jubileumot, melynek ünnepségeiből a magyar kultúra és művészet tényezői is meg­illető részt kérnek. (*) Beregi Oszkár amerikai partraszállását meg akarták akadályozni. A President Roose­­velt nevű hajón — mint New Yorkból távira­­tozzák — a napokban érkezett meg Beregi Oszkár, hogy az amerikai magyar közönség előtt tervezett vendégszereplését megkezdje. A hajó kikötésénél Ells Islandon azonban nem várt meglepetés érte Beregi Oszkárt, akinek hatóságilag tudomására hozták, hogy partra­szállását csak bizonyos feltételek mellett en­gedhetik meg. Beregi ellen ugyanis, még meg­érkezése előtt valaki feljelentést tett, amiért a hajó kiütése után, az Egyesült Államok törvé­nyei értelmében kénytelenek voltak a vendég­művészt Elis Islandra vinni és ott további in­tézkedésig feltartóztatni. Az affér azzal végző­dött, hogy Beregit impresszáriója és amerikai ismerősei akciójára 500 dollár kaució ellené­ben elbocsátották Elis Islandról, engedélyezve amerikai behajózását és a magyarok között türelmetlenül várt vendégjátékait. (*) Főpróba a Színészvacsorából. A felső­margitszigeti étteremben augusztus 29-én meg­tartandó Színészvacsorából az est szereplői augusztus 25-én délután 5 órakor főpróbát tar­tanak. A színésztársadalom legkedveltebb és legelőkelőbb tagjai mint főpincérek, borfiúk, éthordók, kenyeresek, stb. azért tartják a fő­próbát, hogy a hallatlanul kedves szombati ünnepélyen pontosan meg tudjanak felelni ér­dekes és mulatságos szerepüknek. A Színész­­vacsora alkalmából az egész Felső-Margitsziget fényárban fog úszni A szép színes lampionok százai világítják majd meg az ősi park hatal­mas fáit, melyek között tündén kép vár a ven­dégekre. (*) A vidéki színészek 1 milliárd kölcsönt kérnek az államtól. A vidéki színészeknek tíztagú küldöttsége jelent meg ma délben Petry Pál kultuszállamtitkár előtt. A küldött­ségben, melyet Hídvégi­y Ernő, az Országos Színészegyesület alelnöke vezetett, több szín­­igazgató vett részt, akik a kultuszállamtitkár­nál feltárták a vidéki színészek szomorú hely­zetét. Elmondották, hogy a vidéken sok szín­házigazgató még az elmúlt szezonból tartozik tagjainak, szervezkedni nem tudnak az új sze­­zonra és egyelőre az a helyzet, hogy a sok színház nem tudja a kitűzött időben megkez­deni az új szezont. A városok nagyrészt telje­sen beszüntették a színházak anyagi segélye­zését, minél fogva most a legbizonytalanabb helyzetben vannak. Kifejtette a küldöttség szó­noka, hogy az állam szintén nem nyújtott megfelelő támogatást a vidéki színházaknak, melyek a múlt szezonban mindössze 71 mil­liót kaptak és ebből is 40 millió a soproni színháznak jutott. A nehéz gazdasági viszo­nyok­ miatt alig van közönségük a vidéki szín­házaknak és amennyiben az állam részéről nem kapnak sürgős támogatást, nem tudják megnyitni színházaikat. A színészek, akik amúgy is a legnagyobb nyomorúságban vannak, nemcsak hogy előleghez nem juthatnak, de még a múlt évi fizetésüket sem kaphatják meg. A küldöttség kérte az államtitkárt, hogy a kormány segítse állami kölcsönhöz a vidéki színházakat, összesen huszonnyolc színház működik a vidéken és ezeknek a részére há­rom milliárd korona kölcsönre lenne szük­ségük. Biztosítékul lekötik felszereléseiket. Ké­rik a kultuszállamtitkárt, hogy támogassa a pénzügyminiszternél a kölcsön folyósítására irányuló kérésüket. A kultuszállamtitkár meg­ígérte a küldöttségnek, hogy minden lehetőt meg fog tenni a vidéki színészek támogatása érdekében, mert tudatában van annak a hiva­tásnak, melyet a színészet a vidéken betölt. Hangsúlyozza azonban, hogy ezután a váro­soknak is nagyobb jóakarattal kell támogat­­niuk a nehéz helyzetben sínylődő színházakat. Mariházy Miklós színigazgató közölte ezután az államtitkárral, hogy a három milliárdos állami kölcsön folyósítása előtt legalább egy­­milliárd sürgős kölcsönre lenne szükségük, amelyből legkésőbb augusztus 27-ig kifizet­hessék tagjaikat, akiket enélkül nem lehet az idei szezon munkasorába állítani. Az állam­titkár megígérte, hogy igyekezni fog a vidéki színigazgatóknak ezt a kérését személyesen a pénzügyminiszter elé terjeszteni. Ma délután a vidéki színigazgatók megbeszélésre gyűltek össze, melyen pontos kimutatást készítettek tartozásaikról. Remélik, hogy a pénzügyminisz­ter, akinél egyébként szintén küldöttségileg fognak eljárni, teljesíteni fogja kérésüket. (*­ Gérard jutalomjátéka. A városligeti cir­kuszban, melyet valamikor régen Barokaldi neve tett népszerűvé, nap-nap után hangosan csattogó jókedv kíséri a cirkusz ösztönösen vidám és elmés bohócának, Gérardnak kedves mókáit. Gérard, aki a vidám percek annyi ara­nyát osztogatta már eddig is a derűre szomjas emberek között, hétfőn este fokozott ambíció­val és ünnepi hangulatban fogadja majd a tréfái nyomán felviharzó tapsokat, mert hétfőn este Gérardnak, a népszerű ligeti bohócnak ju­talomjátéka lesz. A liget és a kapcsolt részei bizonyára emlékezetessé teszik Gérard mester számára a jutalomjátékául kijelölt cirkuszi estét. (*) Garden party Pedlow kapitány tisztele­*­tére. Pedlow kapitány tiszteletére egész Buda-­­pest jelen akar lenni a Gellért-szálló parkja­­­ban kedden este 9 órakor, hogy ünnepelje a magyar gyermekek jóltevőjét, aki örömmel vállalta az estnek fővédnökségét. Feld Olga, Medgyaszay Vilma, Komlóssy Emma, Róth Klári, Dienzl Oszkár művészetük javát nyújt­ják. 1.000.000 korona főnyeremény, szépség­­verseny, tűzijáték, reggelig tánc. Száz gyermek fogja fogadni Pedrow kapitányt az amerikai himnusz hangjai mellett. Rossz idő esetén ugyanott a télikertben tartatik meg. Jegyek Bárdnál, a Szent Gellért-szálló portásánál és vasárnap egész nap a kerthelyiségben váltha­tók. Jegy ára 10.000 korona, sorsjegye 50001 korona. (*) A Városi Színház évadnyitó előadása. augusztus 29-én, szombaton, este órakor­ kezdi meg előadásait a Városi Színház. Első estéjén Csepreghy Ferenc nagyszerű népszín­művét, a Sárga csikót mutatja be e színpadon először a Városi Színház kitűnő együttese. A Sárga csikó előadásában Csorba Márton híres alakját Sebestyén Géza játssza. A Sárga csikó szebbnél-szebb dalait Kőszegi Teréz, Cselényi József és Pajor Ödön éneklik, míg a többi szerepeket a pompás együttes legjava erői ad­ják. Meglepetés számba mennek a Városi Szín-* ház új helyárai: a legdrágább 58.000 korona és a legolcsóbb 6000 korona, ezekben az árakban már az összes adók is benfoglaltatnak. A meg­­nyitó előadás jegyeit a Városi Színház pénz-* tárai és az ismert jegyirodák augusztus 25-étől, vasárnaptól kezdve árusítják. (*) A Király-Színház megnyitása. Az új vezet*­tés alá került, újra átfestett, kicsinosított, ki­­tisztított Király-Színház augusztus 29-én, szom­baton nyitja meg kapuit a közönség előtt. Meg­­nyitó előadásul színre kerül a nagy sikert ara­tott, népszerű Régi jó Budapest, amelynek ez lesz a 71-ik előadása. Az operett-revü szerepeit ugyanazok játsszák, akiket eddig is sűrű tár­­saival tüntetett ki a közönség: Somogyi Nusi, Vaály Ilona, Berky Lili, Rátkai, Latabár, Szirmai, D’Arrigo, Raskó és Zilahy. Rudolf gróf hadnagyot Kompóthy Gyula, a Fővárosi Ope­rettszínház tagja, mint vendég fogja játszani. Jegyek 23-ától, vasárnaptól kezdődőleg váltha­tók már a 29-iki megnyitó előadásra és a 30-iki vasárnapi előadásra. A helyárak, a nyári olcsó árak. Vasárnap, 30-án, délután a Marica grófnő kerül színre mérsékelt helyárakkal. (*) Kiss Ferenc búcsúfellépései a végé­­ben. A Nemzeti Színház kapunyit, esik egybe Kiss Ferencnek búcsúja a B. Szín­körtől. A kitűnő művész még csak néhány ese­tén — augusztus 29-én utoljára — játssza híressé vált szerepét a Nóta végében. Az operett többi főszerepeit egyébként továbbra is állan­dóan Honthy Hanna, Vigh Manci, Kabos Gyula és Simon Marcsa játsszák. ' //// 'Jjf Jj^^' 1900 augusztus 20. és 23. között folytak le Zeppelin Ferdinánd gróf altábornagy első sikeres kísérletei a badeni tavon, me­rev rendszerű léghajójával. Ennek az eseménynek negyed­­százados fordulóját valósággal nemzeti ünnepként ünnepeli ma Németország. Hangsúlyo­zottan mondjuk, hogy ma , mert Zeppelin grófot 1885 óta, amikor elkezdett a kormá­nyozható léghajó problémájá­val foglalkozni, egészen az 1900- iki sikeres friedrichs-­­hafeni kísérletig, sőt még jó­val azokon túl is egyszerűen a vén bolondnak tartották. Ne felejtsük el, hogy még az 1901- iki kiéli mérnökkongresz­­szuson is valósággal kiröhög­ték az akkor már 63 esztendős katonatiszt - diplomata „esze­lős" agyrémeit, világ csúfjává tették s valószínűleg egyálta­lán szóba se állottak volna vele, ha véletlenül nem ma­gasrangú katonatisztről van szó, aki már mint katona is derekasan megállotta a helyét. Hiszen az öreg gróf már az amerikai polgárháborúból is, azután az osztrák—porosz, meg a porosz—francia hábo­rúból is derekasan kivette a részét. Az utóbbi alkalmával pedig, Mac Mahon tábornok Stratégiai terveinek kikémlelé­­sére, olyan bravúros lovaglást vitt véghez, hogy külön kato­nai tankönyveket írtak a gróf­nak erről a földerítő lovas­­útjáról. Mindez persze nem sokat segített rajta, mihelyt arról volt szó, hogy repülési kísér­leteit szakemberek kritikája elé vigye. Sőt. Még inkább rossz néven vették neki, hogy dilettáns létére technikai kér­désekbe avatkozik bele. Persze elfelejtették ezek a derék szak­emberek, hogy már a léghajó föltalálói is, Joseph Michel Mongolfier és Jacques Etienne Mongolfier se voltak szak­emberek, hanem egyszerű papírgyárosok. Elfelejtették, hogy az első ember, aki éppen 300 éve, 1625-ben, repülőgép­pel kísérletezett, a donau­­wörthi cisztercita „repülő ba­rát" szintén nem-szakember volt. Azt is elfelejtették, hogy az első ember, aki kormá­nyozható léghajóval 1823-ban bizonyos eredményekkel kí­sérletezett, szintén nem­ szak­ember, hanem egy szimpla és nagyon szegény római fáblyú­­művész volt, aki a Palazzo Aldobrandiniben lakott. Itt lá­togatta meg őt 1823 november 18-ikán a későbbi III. Napó­leon, ekkor még gyerek, a ne­velője Le Bar kíséretében. En­nek a cipésznek a kormányoz­ható léghajója már két részből állott, amelyek közül az egyik­nek az volt a feladata, hogy a ballont vízszintesen tartsa, a másik része pedig az irányítás biztonságát szolgálta. És persze arra sem gondolhatott a szak­embereknek ez a szanhedrinje, hogy a kormányozható légha­jók mindhárom típusának : a merev, a félmerev és a nem merev típusnak a feltalálói közül egyik sem volt szakem­ber, mind a három katona volt: Zeppelin altábornagy, Gross őrnagy és von Parseval őrnagy. Másrészt viszont arra sem gondoltak a kiélt szakemberek, hogy éppen szakember, a nagy tekintélyű Slelmholtz volt az, aki 1872-ben, mint a porosz állam által a léghajózási kér­dések felülvizsgálására kikül­dött bizottság tagja, kijelen­tette, hogy nem tartja valószí­nűnek, hogy az ember, még a legsikerültebb szárnyalású gé­pezet segítségével is, amelyet a maga izomerejével kellene hajtania, valaha is oda jus­son, hogy a maga súlyát a le­vegőbe emelhesse s ott repül­hessen. Ami az izomerőt illeti, ebben talán igaza lehetett Helmholtznak — bár a há­ború utáni kis­repülőgépes kí­sérletek ebben is bizonyos fokig megcáfolták —, de el­méleten alapuló szakvélemé­nyének az volt a legszomo­rúbb következménye, hogy ezzel egyáltalán megakadá­lyozta, tekintélyével ráfeküdt a repülési kísérletekre. Hiszen állítólag még a Magyar Tudo­mányos Akadémia matema­tika-természettudományi szak­osztályának a szervezeti sza­bályaiban is benn volt, hogy a szakosztály sem a kör négy­szögesítésével, sem a repülés problémájával foglalkozó mun­kálatokkal, mint komolytala­nokkal, nem foglalkozhatok. Amikor pedig azután a III. Zeppelin-léghajó az első 12 órás útját megtette, akkor még egyszerre az összes szakembe­rek arról kezdtek cikkezni, hogy mind nagyszerű , há­borús segédeszköz lesz a Zep­pelinekből. Most meg, amikor Eckener dr. nemzeti gyűjtés útján egy nagy, 105.000 köb­méter tartalmú észak sarki Zep­pelint szeretne építeni, akkor a nagykövetek tanácsa jön a maga tilalmával s csupán 32 ezer köbméteres léghajó építé­sét akarja engedélyezni. A Zeppelin története az em­beri butaság históriájának egyik legszebb fejezete. Az erre vonatkozó tanulságos iro­dalomból a Világ könyv­osztálya a következő könyve­ket tartja raktárán: Madarász L.: A lég­hajózás és a gép­repülés története kezdettől a mai napig ................K 140.000 Bleeker — Kohlsat: Des deutschen Knaben Flieger­­buch ................K 70.000 Jahrbuch für Luft­­verkehr 1924. . . K 400.000 Die Amerikafahrt des ZR. III. . . . K 40.000 Die Landflugzeuge unserer Kriegsgeg­ner ...................K 60.000 Eisenloher: Der mo­­torlose Flug. . . . K 60.000 Die Luftfahrt, ihre wiesenschaftlichen Grundlagen und ihre technische Entwicklung . . . K 32.000 Der Siegeslauf der Technik. Herausge­­gebent M. Günther K 400.000 Dominik H.: Im Wunderlande der Technik. Für die Jugend .............K 90.000 ★ Tahra bey fakírcsodál. Pá­rizs népét hetek óta Tahra beynek, ennek a természettu­dományi alapokon dolgozó egyiptomi fakírnak, — aki egyébként orvostanhallgató — a csodálatos kísérletei tartják lázban. A láz alól Briand kül­ügyminiszter sem tudott sza­badulni Tahra bey minden előadása kezdetén szerencse­­fétiseket szokott osztogatni. Briand elküldte a titkárát, Peycelont, hogy szerezzen neki is ilyen Tahra-fétist. Erre pe­­­dig nem annyira a francia külpolitika vezetésében van szüksége (bár a marokkói, a Szíriai bonyodalmak és az angol—amerikai kölcsön ügyé­ben itt is elkelne egy kis fétis), mint inkább halászati eredményeinek feljavítására. Briand ugyanis szenvedélyes halász is egyúttal. A párizsi Tahra-láz a fakílizmust újra aktuálissá teszi; erről a kér­désről alapos, tudományos ké­pet nyújt Schmidt R.: Fakire und Fakirentuum im alten und modernen Indien című könyve* amely 160.000 koronáért kap­,­ható a Világ könyvosztályán. * * A Világ könyvosztályán a következő új magyar és kül­földi könyvújdonságok kap­hatók : Orbók Attila: Pá­rizsi notesz azok­nak, kik Párizsba mennek .............K 28.000 Galsworthy John.: The White Monkey K 32.000 Duvernois H.: Gisele (Le Livre de De­main) ................K 15.000 Holitscher Arthur: Eibensgeschichte eines Rebellen . . . K 110.000 Hausmann L. : Ge­­proche mit Oscar Wilde ............... 70.000 VILÁG [1025 augusztus 53. []

Next