Világ, 1925. október (16. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-21 / 237. szám

^ 1925. október 23. " VII/AG SHe^stacHsuiggffiriaKNaas A bizottság legközelebbi ülése holnap dél­után 5 órakor lesz, amikor a külügyi és a kereskedelemügyi tárca költségvetése kerül tárgyalásra.­­ Az egységes párt is harcra készül a 12.500-as pengő ellen A nemzetgyűlés folyosóján ma a nagy vihar elülése után majdnem kizárólag az új pénzegységről tárgyaltak a képviselők. Meg­állapítható, hogy a 12.500-as osztószámnak ■alig vannak hívei és a kormány pártjának túlnyomó része is nemcsak aggodalmasnak, hanem egyszerűen veszedelmesnek tartja a megoldásnál­ ezt a módját. Elsősorban azok a képviselők nyilatkoztak, a 12.500-as új pénzegység ellen, akik az egységes párt­nak úgynevezett pénzügyi szakértői és akik a pénzügyi javaslatok parlamenti tárgya­lása alkalmával előadói tisztet töltenek be. Úgy látszik, hogy Bod János pénzügymi­niszternek tudomására jutott ez a hangulat, mert valóságos propaganda-körútra indult a folyosón. Egyenként tárgyalt azokkal a képviselőkkel, akik már a pénzügyi bizott­ságban harcot akarnak kezdeni a minisz­tertanács által elhatározott pénzügyi meg­oldás ellen és akiknek túlnyomó többsége egyedüli helyes megoldásnak a tízezer pa­pírkoronás új pénzegységet tartja. Ma délelőtt híre járt annak, hogy Bod János kabinetkérdést ak­ár csinálni a 12.500-as pengő elfogadásából és tárcáját köti ahhoz, hogy az egységes párt a meg­oldásnak ezt a módját elfogadja. Ez a hír azonban nem tudta leszerelni a már meg­indult akciót, sőt az egységes párt néhány frakciójának ellentállását még megszilárdí­totta. Ezek a frakciók nem csinálnak titkot abból, hogy nem tartanák tragikus fordulat­nak azt, hogy ha Bod János pénzügymi­niszter az új valuta megállapításának alkal­mából válna meg a pénzügyi tárcától. Bod János azonban megnyugtatta pártját és ki­jelentette, hogy a konzekvenciák levonása terén a lemondásig semmiesetre sem megy el. A pénzügyminiszter valószínűleg holnap terjeszti be az új pénzegységre vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a bizottsági tár­gyalás előtt az egységes párt csütörtöki ér­tekezlete elé terjesztenek. Valószínűleg ezen a pártértekezleten dől el az új valuta sorsa. Az ellenzéki blokk holnap bejelenti Fábián Béla mentelmi jogának megsértését A demokratikus blokk intézőbizottsága ma este ülést tartott, amelyen foglalkozott azzal az inzultussal, amely a nemzetgyűlésen — bár ülésen kívül — történt és a parlamentarizmust mélyen sérti. A blokk­­ súlyosan elítéli a ma délelőtt történt tettlegességet és e­ tárgyban holnap délelőtt a parlamentben újabb értekez­letet tart a továbbiak megbeszélésére. Foglalkozott az intézőbizottság Rain­precht Antal és Györki Imre képviselők ama sérelmé­vel, hogy nem vették fel őket a katonai védők sárába, holott Rainprecht a nemzetgyűlés hon­védelmi bizottságának is tagja. Elhatározták, hogy emiatt összehivatják a nemzetgyűlés hon­védelmi és igazságügyi bizottságát. Egyes sajtóközlemények alapján foglalkoztak a deb­receni Kossu­h­i-emlékgyalázással és e tárgyban véglegesen a legközelebbi ülésen határoznak. Tárgyalták azokat a támadásokat, amelyeket a blokk ellen intéztek azon az alapon, hogy a pénzügyi bizottságban nem teljesíti kötelessé­gét. Ezzel az alaptalan támadással szemben a blokk intézőbizottsága rámutat, hogy a blokk­hoz tartozó pártok közül két polgári ellenzéki párt nincs is képviselve­­a pénzügyi bizottság­ban és így a blokknak nincs módjában a költségvetés előkészítési munkájában kellő intenzitással résztvenni.­­ Ehhez a határozathoz képest az intézőbizott­ság holnap a nemzetgyűlés megkezdése előtt újból összeül, hogy, a Gömbös—Fábián-affér ügyében a további teendőket elhatározza. A blokk tanácskozásainak az lesz az eredménye, hogy már a holnapi ülés folyamán az ellenzék valamelyik tagja a napirend előtt szót kér és be fogja jelenteni, hogy Gömbös Gyula súlyo­san megsértette Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát. Apponyi Albert gróf vasárnap beszámolót mond Apponyi Albert gróf külföldi útjáról vissza­térve, intenzívebben akar résztvenni a politikai életben. Ennek az elhatározásának első jele az, hogy vasárnap, október 25-én délelőtt­­­s mi­kor beszámoló beszédet mond Jászberényben. Apponyi Albert gróf beszélni fog az összes aktuális belpolitikai kérdésekről és foglalkozni fog a külpolitikai eseményekkel is. Apponyi Albertet beszámoló aljára több politikus elkí­séri. Elmarad az antiszemita tárgyalások ügyében bejelentett interpelláció A nemzetgyűlés holnapi ülésére a következő Interpellációkat jegyezték be : Esztergályos János a vallás- és közoktatás­ügyi miniszterhez levente-ügyekben. Szabó Imre a kereskedelemügyi miniszterhez a MÁV pestkörnyéki személyszállítási tarifájá­nak indokolatlan felemelése tárgyában. Pakots József az Összkormányhoz a 4963/1025. M. E. számú, a hazai filmgyártás fejlesztése és támogatása érdekében kiadott rendelet végre­hajtási utasításának késlekedése tárgyában. , Rupert Rezső az összkormányhoz a megélhe­tést és termelést veszélyeztető adóvégrehajtások felfüggesztése s az adókivetéseknek az igazsá­gosság, arányosság és teherbírás elvei szerint Való revíziója tárgyában. Györki Imre az igazságügy-miniszterhez az úgynevezett kommunista lázadás miatt letar­tóztatottak ügyeinek statáriális eljárás szerint való tárgyalása ügyében. Fábián Béla a miniszterelnökhöz a magukat magyar fajvédőknek nevező uraknak tárgyalá­sáról a román fajvédőkkel. Szeder Ferenc az összkormányhoz a mező­­gazdasági munkanélküliségről és a közmunkák sürgős megindításáról Kiss Menyhért a vallás- és közoktatásügyi és a földművelésügyi miniszterekhez a­ Csanádi püspök kis földbérleti szerződései tárgyában. Fábián Béla a belügyminiszterhez Újpest rendezett tanácsú város moziengedélyének meg­vonása tárgyában. ■ Reisinger Ferenc a kereskedelemügyi és bel­ügyminiszterekhez a diósgyőri vas- és acél­gyárban évek óta tartó visszaélések tárgyában. Rupert Rezső a belügyminiszterhez a Kossuth-párt gyűléseinek rendszeres betiltása tárgyában. Rupert Rezső a honvédelmi és igazságügymi­niszterekhez az úgynevezett katonai védői in­tézmény körül tapasztalható visszásságok és önkényeskedése­k tárgyában, Gömbös Gyula a népjóléti és kultuszminisz­terhez a letenyei választás tárgyában. Zsirkini János a belügyminiszterhez a film­gyártásra vonatkozólag kiadott 4963/1925. számú és a mozisokat súlyosan sértő rendelet tárgyában. Ezek közül az interpellációk közül azonban Fábián Béla két interpellációja elmarad, mert a mai ülésen nem jelentette be az elnöknek, hogy interpellációját holnap el akarja mondani. Gömbös Gyula még nem nevezte meg segédeit Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő a parla­ment üléstermében történt affér után nyomban megbízta Pakots József nemzetgyűlési képvise­lőt és Hajdú Marcell dr.-t, hogy kérjenek lova­­gias elégtételt Gömbös Gyulától. Fábián Béla segédei rögtön fel is keresték Gömbös Gyulát, akit megbízójuk nevében provokáltak. Gömbös Gyula kijelentene, hogy huszonnégy órán belül írásban fog válaszolni. A késő éjszakai órákig Fábián segédei Gömbös Gyulától semmifélé értesítést nem kaptak. Október 15-én ünnepelte a nagyváradi Szigligeti Színház huszonöt éves fennállását (­A Világ tudósítójától.) Október 15-én ünnepelte a nagyváradi Szigligeti Színház fennállásának huszonötödik évfordulóját, ugyanakkor, midőn Budapesten a Népszín­ház ötven esztendős jubileumára gyúltak ki a kegyes megemlékezés fáklyái. Az­ időben eltemetett múlt éledt újra az ünneplések során, amelyek Váradon kénytelen-kelletlen talán veszítettek színből, fényből, tendenciá­ból, de csak annál több komoly átérzést és jelentőséget nyertek. A hőskorszak A váradi színészet nem az új, 1800-ban épült Bemer téri kőszínház megnyitásával született. Már 1827-ben, amikor még csak vándorkomédiások ejtették útba a várost, komolyan foglalkozott Nagyvárad közönsége az állandó színház megalapításával. Ebben az időben gyakori vendégek voltak a már akkor is lelkes műbarát­ város falai között Déryné, Prielle Kornélia, Egressy Gábor, Munkácsy Flóra, Szerdahelyi, Megyeri, akik a Zöldfa-fogadóban, a Fekete Sasban és az Apollóban tanyáztak, eme szállók színeiben tartották előadásaikat a téli időkben. Nyá­ron a P­hédey-kert arénájában gyülekezett össze Várad nagyszámú színjátékkedvelő kö­zönsége, a­hogy megcsodálja a Richelieu pár­baja, a Tiszaháti libácska vagy Marcsa, az ezred leánya című darabok előadását. Ál­landó műsorszáma volt ezekben az eszten­dőkben a vándortársatilalmak a Barthoflomas Carrm­anno, a tengeri rabló vagy a Carsolai tűzmenyegző című rémdráma és a Nő, aki az ablakon kiugrik vígjáték, mely darabok­hoz az akkori idők legnagyobb színpadi si­kerei fűződnek. Azután borús években Zrínyi és Szapáry Péter vonzották a nekibúsult kö­zönséget;­ ezid­őtájt mutatták be Váradon Katona József drámáját is, mely a kor szel­lemének és ízlésének leginkább megfelelő, A sírbolt titka címet viselte. 1862-ben Szabó és Filipovics színtársulata már operákkal hódította a közönséget és egymásután , hozták színre a Trubadúr, Erna­ni, Sevillai borbély, Bűvös vadász, Norma és Hunyady László című zenés dara­­bokat. öt évvel később, 1867-ben, Nagyvára­don lépett először a színpadra Blaháné. A Bazár-kertben akkor már fölépült a fabódé, amelyben csakhamar feltűntek a következő évtizedek színjátszó csillagai. Lajcsák püspök-cenzor meggátolja a színházépítést Az első színház tervét még 1827-ben egy Povotny nevű mérnök készítette el. Az Apolló vendégfogadót akarta kiépíteni 23.064 forint költséggel. A nemes vármegye erősen pártfogolta a tervet, amely azonban az akkori cenzor, bizonyos Lajcsák nevű püspök áskálódására meghiúsult. 1857-ben az újvárosi nemzetes urak mozdultak meg abból a célból, hogy a kis piacon színház épüljön. A tanács meg is adta az engedel­met, részvénytársaság is alakult, amely azonban kőszínház helyett csak a későbbi diadalok színhelyét, a híres fabódét építette meg. Ebben a deszkatemplomban sokáig énekelték a komikusok a soha föl nem épülő színházról szóló vidám kupléikat. Ezután hosszú időn keresztül számos kü­lönböző formában került szőnyegre a szín­házépítés terve, míg végül 1891-ben a „szín­ügyi és szépészeti bizottság" elfogadta Knapp Ferenc építésznek a mai Bemer téri kőszínház megépítésére vonatkozó terveze­tét. 1894-ben nemzetközi pályázatot hirdet­tek, aminek eredménye lett, hogy 1899 nya­­rán megkezdték és egy esztendő alatt föl­építették az első váradi kőszínházat. 1900- ban tartották a fölavató ünnepséget, amely­nek keretében átadták a színházat első igaz­gatójának, Somogyi Károlynak. Este 7 óra­kor díszelőadást rendezett az együttes. Pauldyné Adorján Berta prológusa után be­mutatták Váradi Antal alkalmi előjátékát, az Új oltár-t, azután a Hunyady László opera következett. Rákosi Jenő, a Népszínház és a Szigligeti Színház A nagyváradi Szigligeti Színház 1925 ok­tóber 15-én megtartott huszonöt éves jubi­leumi ünnepsége alkalmával az egész er­délyi sajtó oldalakat szentel a nagymúltú és a magyar kultúrában, színjátszásban ma különösen fontos, nagy szerepet végző szín­ház méltatásának. Ez a színház nemcsak a magyar szó és a magyar gondolat közve­títője, hanem — mint Tabády Géza a Nagy­várad ünnepi számának háromnegyedére ki­­cenzúrázott vezércikkében írja — „ ... ebben a színházban Shakespeare épúgy, mint Mo­­liére, Szigligeti épúgy, mint Caragiale szó­széket talált és az angol, francia, magyar gondolat a közönség szívében épúgy oltárt épített magának, mint a román gondolat". Az ünnepségre többek között Rákosi Jenő üdvözlő sorai is eljutottak. Rákosi a követ­kezőkben köszönti a huszonöt éves nagy­váradi színházat: „A nagyváradi színház huszonöt éves ju­bileuma. Én az új határokon innen állva hallgatom, dobog-e még a szíve? Mert a szí­nészet hiába huszonöt éves, hiába ötven, hiába száz és hiába ezer éves: a művészet mindig egy fiatal isten marad, a színház egyik temploma. Üdvözlet hát innen a nagy­váradi jubileumnak! A véletlenség úgy akarta, hogy ugyanazon a napon, 1925 október 15-én, itt Budapesten megünneplik ötvenedik forduló napját an­nak, hogy a Népszínház megnyílt. És mert én voltam­ ennek a színháznak első igazga­tója, nekem jutott a megbízás, hogy az ötve­nedik fordulón az ünnepi előadást valamely beszéddel vezessem be. Én hát beszélni fogok ötven év előtti dol­gokról. De amíg a pesti közönséghez szólok, gondolataim el fognak kalandozni Nagy­váradra, a nagyváradi ünneplőkhöz is. Mert furcsa különbség van a két jubileum között. Az a Népszínház ugyanis, amelyet mi itt jubilálunk, voltaképpen már nincsen meg. Csak a falai állanak, mint ház megvan, mint intézmény megszűnt. Az a lélek, az az idea­lizmus, amely ötven évvel ezelőtt létrehozta, az ma gazdátlanul bolyong a világban. És betér egyszer ide, egyszer amoda, ahol a múzsáknak áldoznak. És ez a lélek jubilál ma Önökkel Nagyváradon, mert a nagy­váradi ház áll és minthogy alapjai a szívek­ben vannak lerakva, áll szilárdan, magasztos és nagy hivatása szolgálatában és állani fog, ameddig a nagyváradi szívek dobognak. A Népszínház kiűzött lelke pedig bujdosik templomról templomra, ahol a géniusznak örökmécsei égetnek s egykor diadalmasan fog visszatérni ősi hajlékába, hogy hirdesse a jókedvet, az ízlést és műveltséget a nép­nek. Budapest, okt. 15. Rákosi Jenő." Stresemann - jelölt a Nobel-díjra Berlinből jelentik . Az­­ Uhr Abendblatt Németország és az egész világ békebarátai­hoz azt a felszólítást intézi, hogy a Nobel­­békedíjra Stresemann külügyminisztert ja­vasolják. A lap azt írja, hogy soha még ál­lamférfiú, vagy egyes személyiség olyan cél­­tudatossággal nem szállt síkra az általános kibékülés érdekében a világháború óta, mint Stresemann, akinek legnagyobb ér­deme, ha a locarnói konferencia létrejött, és ha a konferencia a világbéke konferen­ciája lett, amint ezt Chamberlain angol kül­ügyminiszter is kiemelte. ........................................—■ ■ Schacht New Yorkban New Yorkból jelentik. Schacht dr., a bi­rodalmi bank elnöke tegnap megérkezett New Yorkba. Kijelentette, hogy csak azért jött, hogy a Federal Reserve Bank igazga­tójának, Benjámin Strong-nak berlini láto­­­­gatását viszonozza és köszönetet mondjon azért, hogy részt vett a valuta stabilizálásá­nak munkájában. Nem akar kölcsöntárgya­­lásokat folytatni, vagy pénzügyi személyi­ségekkel érintkezésbe lépni. Központi távbeszélő állomásaink: 58 00, 81- 58, 81 90 Szer 3* „Lederer Gusztávon kitört a praxis" (A Világ debreceni tudósítójától.) A debre­ceni törvényszéken Serig Jenő dr. táblabíró tanácsa előtt tartották meg ma délelőtt farkas Lajos — a Debreceni Független Újság­­­elelős szerkesztőjének —­ nemzet­­gyalázási­ perét. Farkas Lajos ugyanis múlt év elején mint a miskolci Reggeli Hírlap politikai rovatvezetője Praxis címen tárcát írt a lapba, amelyben a Lchterer-házaspár rablógyilkossági ügyével foglalkozva kifej­tené, hogy az ilyen jelenségek rendkívüli módon ártanak Magyarország jó hírnevének és a külföldön aláássák az ország presz­tízsét. Rámutatott arra, hogy ha a Lederer Gusz­táv fölött ítélkező bíróság nem objektív, a paragrafusokhoz szigorúan ragaszkodó hí­rekből, hanem az emberi lélek legmélyebb sejtekét is ismerő ideggyógyászokból ál­lana, biztosan felmentenék Lederer Gusz­távot és a vádlottak padjára ültetnél­ azt a rendszert, amely ezt a bestiát kitermelte magából. Ezután rátért a cikk arra, hogy Lederer Gusztáv egyik közismert alakja volt a kommün utáni zavaros időknek, ve­zető tagja az egyik leghirhedtebb különít­ménynek, amely ártatlan emberek megkín­­zásával és kifosztásával foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy a csendőrtisztikar exkluzív és gáncs nélküli társadalmát sohasem ér­hette volna az a szégyen, amely a Kodelka­­féle gyilkossággal kapcsolatban rázúdult, ha Lederer Gusztávot és a hozzá hasonló különítményes lovagokat a zavaros idők elmúlta után veszettség elleni szérummal oltották volna be. Lederer Gusztáv és a hozzá hasonlók — fejtegette a cikk — vol­tak azok, akik az úgynevezett hazafias fel­buzdulás jelszava alatt brutális és emberte­len módon kínozták, gyilkolták és fosztot­ták ki az ártatlan embereket és Lederer Gusztávval most nem történt egyéb, mint­hogy ismét kitört rajta a praxis, amelyet annak idején az illegális különítményben magába szívott. Ebben a cikkben a debreceni ügyészség r­erizetgyalázást látott, és emiatt a bíróság elé állította Farkas Lajost. A vádlott az el­nök kérdésére kijelentette a mai tárgyalá­son, hogy nem érzi magát bűnösnek, a cik­ket közérdekből írta, a Lederer házaspár bestiális rablógyilkossága fölött érzett fel­­háborodásában, mert ez a gyilkosság nem­csak az országban keltett visszhangot, ha­nem a külföldön is olyan hangok hallatszot­tak, melyek miatt föltétlenül el kellett há­rítani az országról azt a szégyent, mintha­ a gyilkosság az országra vetne árnyékot. Éppen az ország érdekében írta meg cik­két, külön akarta választani a Lederer Gusz­távhoz hasonló alakokat kitermelő rendszert a nemzettől és hivatkozni akart arra, hogy ezekhez az országnak semmi köze sincs. Cikkében köztudomású tényeket állított, amelyeket bizonyítani is hajlandó. Cikkének egyetlen betűje se bántja a magyar nemzet becsületét, mert Lederer Gusztáv rablógyil­­kosságához ennek semmi köze sincs és a kü­lönítményes idők zavaros rendszerét nem szabad az országgal azonosítani. A cikk ten­denciája szerinte az, hogy azok az emberek, akiknek a kezéhez vér vagy rablógyilkosság szennye tapad, ne márakódhassanak be a nyugodt polgári életbe, büntetlenség dics­fényével a fejük körül, mert ezáltal nagy ve­­­szedelem zúdul a társadalomra. Kijelentette a bíróság előtt Farkas Lajos, hogy cikkével a törvény, a jog és az igazság hatalmát akarta szolgálni, amikor rámuta­tott arra, hogy megtorlás nélkül maradt bűn milyen károkat okozhat az országnak. Freund Jenő dr. védő kérte a valódiság bizonyításának elrendelését arra vonat­­kozóan, hogy Magyarországon a kommün bukása után számos gyilkosság történt, amelyeknek tettesei még ma sem nyerték el büntetésüket. A bíróság rövid tanácskozás után elutasí­totta a valódiság bizonyítása iránti indít­ványt. Kövendy-Veress Lajos dr. ügyész a vádlott megbüntetését kérte. Majd Freund Jenő dr. védő fejtette ki, hogy Farkas Lajos csak újságírói kötelességét teljesítette, amikor köztudomású tényekkel kapcsolat­ban rámutatott Lederer Gusztáv rablógyil­­kosságának lelki motívumaira. Köztudo­mású — jelentette ki —, hogy 1919 őszén és az azt követő időkben számos gyilkos­ság és rablógyilkosság történt, köztudo­mású, hogy sok ilyen eset maradt megtor­­latlanul és köztudomású, hogy Lederer Gusztáv is az egyik legrosszabb hírű ilyen különítmény tagja volt. Az inkriminált cikk becsületes igazságkeresés és semmi­képpen se magyarázható bele a nemzet­­gyalázás. Kérte a vádlott fölmentését. A bíróság félórai tanácskozás után hir­dette ki ítéletét, amelyben Farkas Lajost a magyar állam és a magyar nemzet meg­becsülése ellen elkövetett vétség címén két­heti fogházra és 500.000 korona pénzbün­tetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője a bűnösség kimondása miatt jelentettek be fellebbezést. Ha az ember önmagával egyetértésben él, akkor másokkal is így van. GOETHE­ !

Next