Világ, 1925. október (16. évfolyam, 220-246. szám)
1925-10-21 / 237. szám
^ 1925. október 23. " VII/AG SHe^stacHsuiggffiriaKNaas A bizottság legközelebbi ülése holnap délután 5 órakor lesz, amikor a külügyi és a kereskedelemügyi tárca költségvetése kerül tárgyalásra. Az egységes párt is harcra készül a 12.500-as pengő ellen A nemzetgyűlés folyosóján ma a nagy vihar elülése után majdnem kizárólag az új pénzegységről tárgyaltak a képviselők. Megállapítható, hogy a 12.500-as osztószámnak ■alig vannak hívei és a kormány pártjának túlnyomó része is nemcsak aggodalmasnak, hanem egyszerűen veszedelmesnek tartja a megoldásnál ezt a módját. Elsősorban azok a képviselők nyilatkoztak, a 12.500-as új pénzegység ellen, akik az egységes pártnak úgynevezett pénzügyi szakértői és akik a pénzügyi javaslatok parlamenti tárgyalása alkalmával előadói tisztet töltenek be. Úgy látszik, hogy Bod János pénzügyminiszternek tudomására jutott ez a hangulat, mert valóságos propaganda-körútra indult a folyosón. Egyenként tárgyalt azokkal a képviselőkkel, akik már a pénzügyi bizottságban harcot akarnak kezdeni a minisztertanács által elhatározott pénzügyi megoldás ellen és akiknek túlnyomó többsége egyedüli helyes megoldásnak a tízezer papírkoronás új pénzegységet tartja. Ma délelőtt híre járt annak, hogy Bod János kabinetkérdést akár csinálni a 12.500-as pengő elfogadásából és tárcáját köti ahhoz, hogy az egységes párt a megoldásnak ezt a módját elfogadja. Ez a hír azonban nem tudta leszerelni a már megindult akciót, sőt az egységes párt néhány frakciójának ellentállását még megszilárdította. Ezek a frakciók nem csinálnak titkot abból, hogy nem tartanák tragikus fordulatnak azt, hogy ha Bod János pénzügyminiszter az új valuta megállapításának alkalmából válna meg a pénzügyi tárcától. Bod János azonban megnyugtatta pártját és kijelentette, hogy a konzekvenciák levonása terén a lemondásig semmiesetre sem megy el. A pénzügyminiszter valószínűleg holnap terjeszti be az új pénzegységre vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a bizottsági tárgyalás előtt az egységes párt csütörtöki értekezlete elé terjesztenek. Valószínűleg ezen a pártértekezleten dől el az új valuta sorsa. Az ellenzéki blokk holnap bejelenti Fábián Béla mentelmi jogának megsértését A demokratikus blokk intézőbizottsága ma este ülést tartott, amelyen foglalkozott azzal az inzultussal, amely a nemzetgyűlésen — bár ülésen kívül — történt és a parlamentarizmust mélyen sérti. A blokk súlyosan elítéli a ma délelőtt történt tettlegességet és e tárgyban holnap délelőtt a parlamentben újabb értekezletet tart a továbbiak megbeszélésére. Foglalkozott az intézőbizottság Rainprecht Antal és Györki Imre képviselők ama sérelmével, hogy nem vették fel őket a katonai védők sárába, holott Rainprecht a nemzetgyűlés honvédelmi bizottságának is tagja. Elhatározták, hogy emiatt összehivatják a nemzetgyűlés honvédelmi és igazságügyi bizottságát. Egyes sajtóközlemények alapján foglalkoztak a debreceni Kossuhi-emlékgyalázással és e tárgyban véglegesen a legközelebbi ülésen határoznak. Tárgyalták azokat a támadásokat, amelyeket a blokk ellen intéztek azon az alapon, hogy a pénzügyi bizottságban nem teljesíti kötelességét. Ezzel az alaptalan támadással szemben a blokk intézőbizottsága rámutat, hogy a blokkhoz tartozó pártok közül két polgári ellenzéki párt nincs is képviselvea pénzügyi bizottságban és így a blokknak nincs módjában a költségvetés előkészítési munkájában kellő intenzitással résztvenni. Ehhez a határozathoz képest az intézőbizottság holnap a nemzetgyűlés megkezdése előtt újból összeül, hogy, a Gömbös—Fábián-affér ügyében a további teendőket elhatározza. A blokk tanácskozásainak az lesz az eredménye, hogy már a holnapi ülés folyamán az ellenzék valamelyik tagja a napirend előtt szót kér és be fogja jelenteni, hogy Gömbös Gyula súlyosan megsértette Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát. Apponyi Albert gróf vasárnap beszámolót mond Apponyi Albert gróf külföldi útjáról visszatérve, intenzívebben akar résztvenni a politikai életben. Ennek az elhatározásának első jele az, hogy vasárnap, október 25-én délelőtts mikor beszámoló beszédet mond Jászberényben. Apponyi Albert gróf beszélni fog az összes aktuális belpolitikai kérdésekről és foglalkozni fog a külpolitikai eseményekkel is. Apponyi Albertet beszámoló aljára több politikus elkíséri. Elmarad az antiszemita tárgyalások ügyében bejelentett interpelláció A nemzetgyűlés holnapi ülésére a következő Interpellációkat jegyezték be : Esztergályos János a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez levente-ügyekben. Szabó Imre a kereskedelemügyi miniszterhez a MÁV pestkörnyéki személyszállítási tarifájának indokolatlan felemelése tárgyában. Pakots József az Összkormányhoz a 4963/1025. M. E. számú, a hazai filmgyártás fejlesztése és támogatása érdekében kiadott rendelet végrehajtási utasításának késlekedése tárgyában. , Rupert Rezső az összkormányhoz a megélhetést és termelést veszélyeztető adóvégrehajtások felfüggesztése s az adókivetéseknek az igazságosság, arányosság és teherbírás elvei szerint Való revíziója tárgyában. Györki Imre az igazságügy-miniszterhez az úgynevezett kommunista lázadás miatt letartóztatottak ügyeinek statáriális eljárás szerint való tárgyalása ügyében. Fábián Béla a miniszterelnökhöz a magukat magyar fajvédőknek nevező uraknak tárgyalásáról a román fajvédőkkel. Szeder Ferenc az összkormányhoz a mezőgazdasági munkanélküliségről és a közmunkák sürgős megindításáról Kiss Menyhért a vallás- és közoktatásügyi és a földművelésügyi miniszterekhez a Csanádi püspök kis földbérleti szerződései tárgyában. Fábián Béla a belügyminiszterhez Újpest rendezett tanácsú város moziengedélyének megvonása tárgyában. ■ Reisinger Ferenc a kereskedelemügyi és belügyminiszterekhez a diósgyőri vas- és acélgyárban évek óta tartó visszaélések tárgyában. Rupert Rezső a belügyminiszterhez a Kossuth-párt gyűléseinek rendszeres betiltása tárgyában. Rupert Rezső a honvédelmi és igazságügyminiszterekhez az úgynevezett katonai védői intézmény körül tapasztalható visszásságok és önkényeskedések tárgyában, Gömbös Gyula a népjóléti és kultuszminiszterhez a letenyei választás tárgyában. Zsirkini János a belügyminiszterhez a filmgyártásra vonatkozólag kiadott 4963/1925. számú és a mozisokat súlyosan sértő rendelet tárgyában. Ezek közül az interpellációk közül azonban Fábián Béla két interpellációja elmarad, mert a mai ülésen nem jelentette be az elnöknek, hogy interpellációját holnap el akarja mondani. Gömbös Gyula még nem nevezte meg segédeit Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő a parlament üléstermében történt affér után nyomban megbízta Pakots József nemzetgyűlési képviselőt és Hajdú Marcell dr.-t, hogy kérjenek lovagias elégtételt Gömbös Gyulától. Fábián Béla segédei rögtön fel is keresték Gömbös Gyulát, akit megbízójuk nevében provokáltak. Gömbös Gyula kijelentene, hogy huszonnégy órán belül írásban fog válaszolni. A késő éjszakai órákig Fábián segédei Gömbös Gyulától semmifélé értesítést nem kaptak. Október 15-én ünnepelte a nagyváradi Szigligeti Színház huszonöt éves fennállását (A Világ tudósítójától.) Október 15-én ünnepelte a nagyváradi Szigligeti Színház fennállásának huszonötödik évfordulóját, ugyanakkor, midőn Budapesten a Népszínház ötven esztendős jubileumára gyúltak ki a kegyes megemlékezés fáklyái. Az időben eltemetett múlt éledt újra az ünneplések során, amelyek Váradon kénytelen-kelletlen talán veszítettek színből, fényből, tendenciából, de csak annál több komoly átérzést és jelentőséget nyertek. A hőskorszak A váradi színészet nem az új, 1800-ban épült Bemer téri kőszínház megnyitásával született. Már 1827-ben, amikor még csak vándorkomédiások ejtették útba a várost, komolyan foglalkozott Nagyvárad közönsége az állandó színház megalapításával. Ebben az időben gyakori vendégek voltak a már akkor is lelkes műbarát város falai között Déryné, Prielle Kornélia, Egressy Gábor, Munkácsy Flóra, Szerdahelyi, Megyeri, akik a Zöldfa-fogadóban, a Fekete Sasban és az Apollóban tanyáztak, eme szállók színeiben tartották előadásaikat a téli időkben. Nyáron a Phédey-kert arénájában gyülekezett össze Várad nagyszámú színjátékkedvelő közönsége, ahogy megcsodálja a Richelieu párbaja, a Tiszaháti libácska vagy Marcsa, az ezred leánya című darabok előadását. Állandó műsorszáma volt ezekben az esztendőkben a vándortársatilalmak a Barthoflomas Carrmanno, a tengeri rabló vagy a Carsolai tűzmenyegző című rémdráma és a Nő, aki az ablakon kiugrik vígjáték, mely darabokhoz az akkori idők legnagyobb színpadi sikerei fűződnek. Azután borús években Zrínyi és Szapáry Péter vonzották a nekibúsult közönséget; ezidőtájt mutatták be Váradon Katona József drámáját is, mely a kor szellemének és ízlésének leginkább megfelelő, A sírbolt titka címet viselte. 1862-ben Szabó és Filipovics színtársulata már operákkal hódította a közönséget és egymásután , hozták színre a Trubadúr, Ernani, Sevillai borbély, Bűvös vadász, Norma és Hunyady László című zenés darabokat. öt évvel később, 1867-ben, Nagyváradon lépett először a színpadra Blaháné. A Bazár-kertben akkor már fölépült a fabódé, amelyben csakhamar feltűntek a következő évtizedek színjátszó csillagai. Lajcsák püspök-cenzor meggátolja a színházépítést Az első színház tervét még 1827-ben egy Povotny nevű mérnök készítette el. Az Apolló vendégfogadót akarta kiépíteni 23.064 forint költséggel. A nemes vármegye erősen pártfogolta a tervet, amely azonban az akkori cenzor, bizonyos Lajcsák nevű püspök áskálódására meghiúsult. 1857-ben az újvárosi nemzetes urak mozdultak meg abból a célból, hogy a kis piacon színház épüljön. A tanács meg is adta az engedelmet, részvénytársaság is alakult, amely azonban kőszínház helyett csak a későbbi diadalok színhelyét, a híres fabódét építette meg. Ebben a deszkatemplomban sokáig énekelték a komikusok a soha föl nem épülő színházról szóló vidám kupléikat. Ezután hosszú időn keresztül számos különböző formában került szőnyegre a színházépítés terve, míg végül 1891-ben a „színügyi és szépészeti bizottság" elfogadta Knapp Ferenc építésznek a mai Bemer téri kőszínház megépítésére vonatkozó tervezetét. 1894-ben nemzetközi pályázatot hirdettek, aminek eredménye lett, hogy 1899 nyarán megkezdték és egy esztendő alatt fölépítették az első váradi kőszínházat. 1900- ban tartották a fölavató ünnepséget, amelynek keretében átadták a színházat első igazgatójának, Somogyi Károlynak. Este 7 órakor díszelőadást rendezett az együttes. Pauldyné Adorján Berta prológusa után bemutatták Váradi Antal alkalmi előjátékát, az Új oltár-t, azután a Hunyady László opera következett. Rákosi Jenő, a Népszínház és a Szigligeti Színház A nagyváradi Szigligeti Színház 1925 október 15-én megtartott huszonöt éves jubileumi ünnepsége alkalmával az egész erdélyi sajtó oldalakat szentel a nagymúltú és a magyar kultúrában, színjátszásban ma különösen fontos, nagy szerepet végző színház méltatásának. Ez a színház nemcsak a magyar szó és a magyar gondolat közvetítője, hanem — mint Tabády Géza a Nagyvárad ünnepi számának háromnegyedére kicenzúrázott vezércikkében írja — „ ... ebben a színházban Shakespeare épúgy, mint Moliére, Szigligeti épúgy, mint Caragiale szószéket talált és az angol, francia, magyar gondolat a közönség szívében épúgy oltárt épített magának, mint a román gondolat". Az ünnepségre többek között Rákosi Jenő üdvözlő sorai is eljutottak. Rákosi a következőkben köszönti a huszonöt éves nagyváradi színházat: „A nagyváradi színház huszonöt éves jubileuma. Én az új határokon innen állva hallgatom, dobog-e még a szíve? Mert a színészet hiába huszonöt éves, hiába ötven, hiába száz és hiába ezer éves: a művészet mindig egy fiatal isten marad, a színház egyik temploma. Üdvözlet hát innen a nagyváradi jubileumnak! A véletlenség úgy akarta, hogy ugyanazon a napon, 1925 október 15-én, itt Budapesten megünneplik ötvenedik forduló napját annak, hogy a Népszínház megnyílt. És mert én voltam ennek a színháznak első igazgatója, nekem jutott a megbízás, hogy az ötvenedik fordulón az ünnepi előadást valamely beszéddel vezessem be. Én hát beszélni fogok ötven év előtti dolgokról. De amíg a pesti közönséghez szólok, gondolataim el fognak kalandozni Nagyváradra, a nagyváradi ünneplőkhöz is. Mert furcsa különbség van a két jubileum között. Az a Népszínház ugyanis, amelyet mi itt jubilálunk, voltaképpen már nincsen meg. Csak a falai állanak, mint ház megvan, mint intézmény megszűnt. Az a lélek, az az idealizmus, amely ötven évvel ezelőtt létrehozta, az ma gazdátlanul bolyong a világban. És betér egyszer ide, egyszer amoda, ahol a múzsáknak áldoznak. És ez a lélek jubilál ma Önökkel Nagyváradon, mert a nagyváradi ház áll és minthogy alapjai a szívekben vannak lerakva, áll szilárdan, magasztos és nagy hivatása szolgálatában és állani fog, ameddig a nagyváradi szívek dobognak. A Népszínház kiűzött lelke pedig bujdosik templomról templomra, ahol a géniusznak örökmécsei égetnek s egykor diadalmasan fog visszatérni ősi hajlékába, hogy hirdesse a jókedvet, az ízlést és műveltséget a népnek. Budapest, okt. 15. Rákosi Jenő." Stresemann - jelölt a Nobel-díjra Berlinből jelentik . Az Uhr Abendblatt Németország és az egész világ békebarátaihoz azt a felszólítást intézi, hogy a Nobelbékedíjra Stresemann külügyminisztert javasolják. A lap azt írja, hogy soha még államférfiú, vagy egyes személyiség olyan céltudatossággal nem szállt síkra az általános kibékülés érdekében a világháború óta, mint Stresemann, akinek legnagyobb érdeme, ha a locarnói konferencia létrejött, és ha a konferencia a világbéke konferenciája lett, amint ezt Chamberlain angol külügyminiszter is kiemelte. ........................................—■ ■ Schacht New Yorkban New Yorkból jelentik. Schacht dr., a birodalmi bank elnöke tegnap megérkezett New Yorkba. Kijelentette, hogy csak azért jött, hogy a Federal Reserve Bank igazgatójának, Benjámin Strong-nak berlini látogatását viszonozza és köszönetet mondjon azért, hogy részt vett a valuta stabilizálásának munkájában. Nem akar kölcsöntárgyalásokat folytatni, vagy pénzügyi személyiségekkel érintkezésbe lépni. Központi távbeszélő állomásaink: 58 00, 81- 58, 81 90 Szer 3* „Lederer Gusztávon kitört a praxis" (A Világ debreceni tudósítójától.) A debreceni törvényszéken Serig Jenő dr. táblabíró tanácsa előtt tartották meg ma délelőtt farkas Lajos — a Debreceni Független Újságelelős szerkesztőjének — nemzetgyalázási perét. Farkas Lajos ugyanis múlt év elején mint a miskolci Reggeli Hírlap politikai rovatvezetője Praxis címen tárcát írt a lapba, amelyben a Lchterer-házaspár rablógyilkossági ügyével foglalkozva kifejtené, hogy az ilyen jelenségek rendkívüli módon ártanak Magyarország jó hírnevének és a külföldön aláássák az ország presztízsét. Rámutatott arra, hogy ha a Lederer Gusztáv fölött ítélkező bíróság nem objektív, a paragrafusokhoz szigorúan ragaszkodó hírekből, hanem az emberi lélek legmélyebb sejtekét is ismerő ideggyógyászokból állana, biztosan felmentenék Lederer Gusztávot és a vádlottak padjára ültetnél azt a rendszert, amely ezt a bestiát kitermelte magából. Ezután rátért a cikk arra, hogy Lederer Gusztáv egyik közismert alakja volt a kommün utáni zavaros időknek, vezető tagja az egyik leghirhedtebb különítménynek, amely ártatlan emberek megkínzásával és kifosztásával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a csendőrtisztikar exkluzív és gáncs nélküli társadalmát sohasem érhette volna az a szégyen, amely a Kodelkaféle gyilkossággal kapcsolatban rázúdult, ha Lederer Gusztávot és a hozzá hasonló különítményes lovagokat a zavaros idők elmúlta után veszettség elleni szérummal oltották volna be. Lederer Gusztáv és a hozzá hasonlók — fejtegette a cikk — voltak azok, akik az úgynevezett hazafias felbuzdulás jelszava alatt brutális és embertelen módon kínozták, gyilkolták és fosztották ki az ártatlan embereket és Lederer Gusztávval most nem történt egyéb, minthogy ismét kitört rajta a praxis, amelyet annak idején az illegális különítményben magába szívott. Ebben a cikkben a debreceni ügyészség rerizetgyalázást látott, és emiatt a bíróság elé állította Farkas Lajost. A vádlott az elnök kérdésére kijelentette a mai tárgyaláson, hogy nem érzi magát bűnösnek, a cikket közérdekből írta, a Lederer házaspár bestiális rablógyilkossága fölött érzett felháborodásában, mert ez a gyilkosság nemcsak az országban keltett visszhangot, hanem a külföldön is olyan hangok hallatszottak, melyek miatt föltétlenül el kellett hárítani az országról azt a szégyent, mintha a gyilkosság az országra vetne árnyékot. Éppen az ország érdekében írta meg cikkét, külön akarta választani a Lederer Gusztávhoz hasonló alakokat kitermelő rendszert a nemzettől és hivatkozni akart arra, hogy ezekhez az országnak semmi köze sincs. Cikkében köztudomású tényeket állított, amelyeket bizonyítani is hajlandó. Cikkének egyetlen betűje se bántja a magyar nemzet becsületét, mert Lederer Gusztáv rablógyilkosságához ennek semmi köze sincs és a különítményes idők zavaros rendszerét nem szabad az országgal azonosítani. A cikk tendenciája szerinte az, hogy azok az emberek, akiknek a kezéhez vér vagy rablógyilkosság szennye tapad, ne márakódhassanak be a nyugodt polgári életbe, büntetlenség dicsfényével a fejük körül, mert ezáltal nagy veszedelem zúdul a társadalomra. Kijelentette a bíróság előtt Farkas Lajos, hogy cikkével a törvény, a jog és az igazság hatalmát akarta szolgálni, amikor rámutatott arra, hogy megtorlás nélkül maradt bűn milyen károkat okozhat az országnak. Freund Jenő dr. védő kérte a valódiság bizonyításának elrendelését arra vonatkozóan, hogy Magyarországon a kommün bukása után számos gyilkosság történt, amelyeknek tettesei még ma sem nyerték el büntetésüket. A bíróság rövid tanácskozás után elutasította a valódiság bizonyítása iránti indítványt. Kövendy-Veress Lajos dr. ügyész a vádlott megbüntetését kérte. Majd Freund Jenő dr. védő fejtette ki, hogy Farkas Lajos csak újságírói kötelességét teljesítette, amikor köztudomású tényekkel kapcsolatban rámutatott Lederer Gusztáv rablógyilkosságának lelki motívumaira. Köztudomású — jelentette ki —, hogy 1919 őszén és az azt követő időkben számos gyilkosság és rablógyilkosság történt, köztudomású, hogy sok ilyen eset maradt megtorlatlanul és köztudomású, hogy Lederer Gusztáv is az egyik legrosszabb hírű ilyen különítmény tagja volt. Az inkriminált cikk becsületes igazságkeresés és semmiképpen se magyarázható bele a nemzetgyalázás. Kérte a vádlott fölmentését. A bíróság félórai tanácskozás után hirdette ki ítéletét, amelyben Farkas Lajost a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség címén kétheti fogházra és 500.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője a bűnösség kimondása miatt jelentettek be fellebbezést. Ha az ember önmagával egyetértésben él, akkor másokkal is így van. GOETHE !