Világ, 1925. október (16. évfolyam, 220-246. szám)
1925-10-01 / 220. szám
^ 1925 október T.H VILÁG úron, Prohászka Ottokáron, Alcsuthi József főhercegen keresztül egészen Pallavicini György őrgrófig, földicsérői voltak a forradalomnak és vezetőinek. A közrendet és a közbékét a szeretet jegyében igazán csak az szolgálja, aki gyűlölség nélkül mindenkit egyesíteni próbál a konszolidáció érdekében. Erre a főkapitány úrnak igazán követendő példát mutatott fölöttes hatósága, maga a Bethlen-kormány, amely gyanúsítások és üldözések helyett kebelébe fogadta és miniszteri székkel kínálta meg Nagyatádi Szabó Istvánt, Mayer János és Vass József miniszter urakat, ugyanakkor pártjának oszlopaiul választotta az októberi kormányzat tevékenységében részes főispánok egész tömegét. Méltóztassék a kormányzatnak megértő, keresztényi, társadalomegyesítő fölfogását és demokratikus politikáját az igen tisztelt főkapitány úrral megértetni, a sérelmes határozat megsemmisítésével és a gyűlés engedélyezésével. A nemzetgyűlés elé viszi a párt a sérelmet Megkérdeztük erről a főkapitányi végzésről Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselőt, aki véleményét a következőkben mondotta el: — Megbotránkozással értesültem a főkapitánynak erről az intézkedéséről, amely a gyülekezési jog legflagránsabb megsértése, mert egy országos parlamenti párt megnyilatkozását akadályozza meg. Remélem, hogy a demokratikus ellenzéki blokk talánmég a parlament összeülése előtt is módot fog találni, hogy a blokk egyik pártját ért súlyos sérelemért a belügyminisztertől elégtételt szerezzen. Ha a belügyminiszter az elégtételt nem adja meg, ez a főkapitányi végzés is egyik tárgya lesz az október tizennegyedikén összeülő parlamentben azoknak a jogos sérelmeknek, amelyeket az ellenzék szóvá akar tenni. A pénzügyminiszter betiltotta a sorsjegyek utcai árusítását (A Világ tudósítójától.) Az utóbbi időben magánosok és egyesületek egymásután rendeztek tárgysorsjátékot, a pénzügyigazgatóságnál és pénzügyminisztériumtól eddig körülbelül 200 játékra kértek és kaptak engedélyt. Az egész országban jelenleg körülbelül húszféle sorsjegy eladásával foglalkoznak és kétségtelen, hogy a sorsjegy-lavina nagyban hozzájárul a közönség játékszenvedélyének fölkeltéséhez. Ezért Bod János pénzügyminiszter a sorsjátékok rendezését a minisztertanács fölhatalmazása alapján most erősen korlátozza és ma új intézkedést léptetett életbe. A ma kibocsátott rendelet értelmében a miniszter a tombola játékok és egyes kisebb értékű ingóságok kisorsolására a jövőben is az eddigi gyakorlatnak megfelelően ad engedélyt. Nagyobb arányú sorsjátékok rendezésére azonban általában csak kifejezetten közjótékonysági vagy kulturális egyesületnek fog engedélyt adni, oly módon, hogy egy-egy egyesület évenként legfeljebb csak egy sorsjátékot rendezhet. A rendelet életbeléptétől kezdve csak olyan tárgysorsjátékok rendezésére ad engedélyt a miniszter, amelyeknél a kibocsátandó sorsjegyek száma az ötvenezer darabot, azok egyenkénti névértéke tízezer koronát és így az összes sorsjegyekért fizetendő betétek végösszege az ötszáz millió koronát meg nem haladja. A kibocsátott sorsjegyek minden egyes példányán föl kell tüntetni a teljes játéktervet, vagyis a kibocsátott sorsjegyek öszszes számát, a sorsjegyek egyenkénti névértékét és az összes sorsjegyekért járó betétek végösszegét, a nyeremények számát, azok egyenkénti és összes értékét. Az engedélyes vállalkozó a sorsjáték rendezését másra át nem ruházhatja, hanem azt föltétlenül saját kezelésben, a saját számlájára kell rendeznie oly módon, hogy e célból semmiféle idegen szervezet (pénzintézet, stb.) közreműködését igénybe nem veheti. A sorsjegyekkel sem házalni, sem azokat utcán árusítani nem szabad. A sorsjáték engedélyezése érdekében benyújtott kérvénynek egyebek között azt is tartalmaznia kell, hogy az engedélyt kérő aláveti magát a jelen rendeletben, valamint az esetleges engedélyezésről szóló rendeletben megállapított föltételeknek és minden kártérítési igény nélkül tudomásul veszi, hogy amennyiben a pénzügyi hatóság megállapítása szerint a sorsjáték rendezésére adott engedély valamelyik föltételét megsérti, a kiadott engedély azonnal visszavonható. Egyébként a sorsjátékok engedélyezésére nézve a lottójövedéki szabályok rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Az igazi probléma nem abban áll, hogy Vájjon restaurálni s megfiatalítani lehet-e a keresztény dogmatizmust. Valójában arról van szó, hogy vájjon az elhagyott keresztény dogmatizmuson kívül az emberi elme és lelkiismeret képes-e egy oly vallásos koncepciót teremteni, mely összhangban állt Mindenséggel és a Történelemmel... JAURÉS. Az orosházi közgyűlés a rendőri brutalitások ellen Orosháza, szeptember 30. (A Világ kiküldött tudósítójától.) Orosháza nagyközségnek a vidéki rendőrségek államosítása előtt Bartha Mátyás, most hatvankét éves községi törvényhatósági bizottsági tag, volt a rendőrbiztosa. Bartha Mátyással most olyan rendőri brutalitás történt, melynek következményeképpen Bartha, aki panaszra ment a rendőrségre, két hétig nyomta az ágyat. A brutalitás következményeképpen tegnap Orosháza község közgyűlésén Bartha Mátyás azt indítványozta, hogy Orosházán töröljék el az állami rendőrséget és állítsák vissza a régi községi szolgálatot. A községi főjegyző olvasta föl Bartha Mátyás indítványát és azt javasolta, hogy Orosháza község törvényhatósága fejezze ki rosszulását a történtek fölött és ítélje el a történtekért azt a magáról megfeledkezett rendőrtisztviselőt, aki Bartha Mátyáson a súlyos brutalitást elkövette és egyben bejelentette, hogy tudomása szerint a hivatalos eljárás már meg is indult... "A főjegyző e szavainál a közgyűlés tagjai közbekiáltottak: — Már idézést is küldtek Bartha Mátyásnak az iménti Ki akarták emelni a közgyűlési teremből! Rendőr jött érte még ide is! Biztosan azért küldtek érte, hogy ne szólalhasson fel. Arról, hogy ez valóban így történt, a közgyűlés valamennyi résztvevője saját szemével szerezhetett bizonyságot, amennyiben rendőr állott a közgyűlési terem ajtajában, kezében idézéssel, amellyel Bartha Mátyást azonnalra idézték. Bartha az írást nem vette át a rendőrtől azzal a kijelentéssel, hogy közérdekű, hivatását gyakorolja, vigyék az idézést lakására, majd a közgyűlés után átveszi. A községi elöljáróság mindazonáltal nem volt hajlandó magáévé tenni Bartha indítványát az államrendőrség megszüntetéséről és a községi rendőrség felállításáról, mert ez a városnak 6—700 millió költséget okozna. Az elöljáróság elutasító indítványa után Bartha Mátyás állott fel szólásra, aki ezeket mondotta: •• Nemcsak a magam esete miatt szólalok fel, hanem azért is, mert ifj. Szabó Ádám orosházi gazdával szóról-szóra ugyanaz történt a rendőrségen, mint velem. Én panaszra mentem a rendőrségre, és éppen, amikor panaszomat elő akartam adni, Dényi Tibor rendőrfogalmazó felugrott, mellen ragadott és pofon vágott. — Kifelé, büdös paraszti — ordított rám és kifelé tuszkolt szobájából. A zajra kijött a szomszédos szobából a rendőrkapitány is és rám szólt, hogy menjek haza. Annak dacára, hogy nem tudtam panaszomat megtenni, elindultam hazafelé, mire utánam szaladt egy rendőr és rámordított, menjek vissza, mert jegyzőkönyvet vesznek fel az esetről. Visszamentem a 6-os szobába, de amikor beléptem az ajtón, a kulcsot rám fordították és három vadember nekem esett. Nem mondom, hogy ötven pofont kaptam, de negyvenkilenc bizonyosan volt. Ütöttek, vertek, ahol értek, a gyomromat boxolták, úgyhogy két hétnél tovább feküdtem a verés után. Hogy kik voltak név szerint a bántalmazóim, azt igazán nem istudnám megmondani. Amikor daloltam és végigvágódtam a földön, fölemeltek, és rámparancsoltak, hogy menjek ki a folyosóra a padra. Láttam, hogy senki sincs az udvaron, hát kifelé indultam a kapuhoz. A detektív-szobából utánam leshettek, mert rákiáltottak a kapuban posztoló rendőrre, hogy hozzon vissza. Értem jött egy detektív és visszahurcoltak a szobába, ahol előzőleg megkínoztak. Segítségért kiabáltam, de senki sem volt a közelben, aki védelmemre sietett volna. Odabenn megmosdattak, kiöblíttették a számat, de ez már bizony csak édeskeveset segített, mert két fogam lógott, egy fogamat pedig kiverték. Csizmadia András, az orosházi kisgazdaképviselő szólalt föl ezután. Hozzám is eljárt — mondotta — néhány ember panaszra. A Szabó Ádám ügyét ismerem és tudok Benkő Antal ügyéről is, akivel brutálisan bántak el. Jelentettem is az esetet a rendőrkapitánynak, elmondtam, hogy Szabót és Benkőt megverték. Azt a választ kaptam, hogy semmi sem történt. Indítványozom ezzel kapcsolatban, hogy a képviselőtestület fejezze ki rosszulását a brutalitások miatt. Madarassi Antal községi képviselő szólalt föl Csizmadia után és azt mondotta, ha van rá mód, fegyelmit kell indítani a rendőrség ellen. Bartha Mátyás és Mitlasovszky János szólaltak még föl, majd a községi képviselőtestület a következő határozati javaslatot hozta: — Kimondja a képviselőtestület, hogy az államrendőrség fentartását Orosházán szükségesnek tartja, de óhajtja, hogy a község elöljárósága és a rendőri kirendeltség között bensőségesebbé tegyék az együttműködést. Megbotránkozását fejezi ki a képviselőtestület a történt brutalitások miatt és kérni fogja a kerületi rendőrfőkapitányt és a belügyminisztert, hogy ezeknek a brutalitásoknak ügyében szigorú fegyelmi vizsgálatot indítsanak és ha szüksége mutatkoznék, személyi változásokat is léptessenek életbe az orosházi rendőrkirendeltség vezetője- Ear bányavállalat igazgatóját sorozatos csalásokért letartóztatták (A Világ tudósítójától.) Napokkal ezelőtt több budapesti napilapban hirdetés jelent meg, amelyben egy iparvállalat hivatalnokokat keresett. A hirdetésre sok száz ajánlat érkezett, amelyek között igen sok előkelő bank volt igazgatója, jogászok, ügyvédek, cégvezetők, B-listás tisztviselők szerepeltek, akik állást kerestek. A beérkezett ajánlatok után a pályázók néhány nappal később Varga aláírással levelet kaptak, amelyben külön-külön értesítették őket, hogy a szóbanforgó állást elnyerték, de előbb megbízhatóságukról kell meggyőződést szerezni, előéletüket kinyomozzák és az adminisztrációnál fölmerült költség fejében kértek a budapesti főpostára, poste restante, Vasvári Pál címére huszonötezer koronát. Természetesen minden ajánlkozó kapott ilyen levelet, akik azután nyomban be is küldték a kért összeget. A főpostán megjelent egy fiatalember a pénzküldemények felvétele céljából, de nem tudta személyazonosságát kellőképpen igazolni , és nem adták ki neki a pénzt. Az állítólagos Vasvári Pál erre meghagyta, hogy a posta a küldeményt kézbesítse ki Kálvária tér 2. II. 9. szám alatt levő lakására. Így is történt és a kézbesítőnek egy idegen fiatalembert mutattak be, mint Vasvári Pált, akinek a postás ki is fizette a pénzösszegeket. Pár nappal később a Magántisztviselők Országos Szövetsége értesítette a főkapitányságot, hogy illetéktelen egyének kihasználva az állásnélküli magántisztviselők helyzetét, különféle címeken kisebb-nagyobb összegeket csalnak ki. Ugyancsak ebben az időben érkezett a főkapitányságra több feljelentés, amelyek arról számoltak be, hogy Varga Andor, aki Biztos megélhetés jelige alatt hirdetett, a kicsalt huszonötezer koronákkal ismeretlen helyre távozott. A főkapitányságon a Varga detektívcsoportból Lukács József dr. és Kincsesi István dr. detektívfelügyelők kezdték meg a nyomozást. Négynapi megfigyelés után megállapították, hogy a Varga néven szereplő hirdető Vörös Zsigmond volt bányavállalati igazgató. Vörös Zsigmond a háború utolsó évében orosz hadifogságba került. Az orosz szovjet kitörése alkalmával az ellenforradalmi csoporthoz csatlakozott, vezetőszereppel bízták meg. Vörös guerilla-harcot folytatott egy ideig a vörösökkel és a kezébe került foglyokat barbár módon kivégeztette. Vörös Zsigmond 1920-ban került vissza Magyarországba és azóta különféle kereskedelmi és ipari vállalatok megalakításával foglalkozott. 1924 júliusában egy bánya és kohómű iparvállalat alapításában vett részt, de a társasviszony csakhamar megszűnt, mert a vállalat rájött, hogy Vörös különféle visszaéléseket követ el a vállalat kárára. Ugyanis az egyik alapítótagtól, egy előkelő fővárosi ügyvédtől, nyolcvan millió koronát vett át különféle kiadások fedezésére. Vörös az ügyvédnek két telekkönyvi kivonatot mutatott be, amellyel igazolta, hogy Vörösnek Tiszakurán földbirtoka van. Néhány nappal később kiderült, hogy az igazgató elsikkasztotta a pénzt és ekkor távoznia kellett a vállalattól. Vörös Zsigmondot a detektívek ma délelőtt előállították a főkapitányságra, ahol megkezdték a kihallgatását. Vörös elmondotta, hogy az ügyvéd pénzét elsikkasztotta, és a tiszakurai földbirtokáról bemutatott telekkönyvi kivonat hamis. Birtokát hónapokkal ezelőtt eladta és csak visszaélés folytán sikerült neki az írásokat megszereni. A mai napon több feljelentést tettek a rendőrségen Vörös ellen. Így a Remington írógépkereskedelmi vállalat megbízottja és elmondotta, hogy Vörös 68 dollárért vásárolt egy írógépet, de a vételárt nem fizette ki. A károsult ügyvéd is följelentést tett csalás címén. Pettenberg Farkas írógépkereskedő is följelentette Vöröst, mert egy írógépet vásárolt tőle, de azt nem fizette ki, és ismeretlen helyre távozott. Vass Imre dr. is bűnvádi följelentést tett csalás címén, mert Vörös a kialkudott tiszteletdíjat nem fizette meg, hanem egy betáblázási engedélyt adott át, melynek értelmében az ügyvédnek joga van — az előre megállapított — 600 aranykoronát a birtokra betáblázni. Amikor Vass élni akart jogával, kiderült, hogy a birtok nem Vörös tulajdona. Vörös Zsigmondot ma délben részletesen kihallgatta Bartha Antal dr. rendőrkapitány és azután őrizetbe helyezte csalás és sikkasztás címén. Étkezés után és gyomorégésnél^SHEP ^ szódabikarbonát Kéz- 6 % arcbőr finomítására vazelint ff OILE.1 i ^ használjon Csütörtök Stresemann tárgyalt Csicserinnel Berlinből jelenti a Világ tudósítója: Csicserin ma Berlinbe érkezett, hivatalosan abból a célból, hogy betegségére nézve több kiváló orvostanárt konzultáljon. A hivatalosan bevallott célja mellett azonban Csicserin útjának politikai céljai is vannak. Semmiképpen sem lehet véletlennek tekinteni, hogy az orosz külügyek vezetője éppen a locarnói konferencia előestéjén érkezik meg Berlinbe. Moszkvában eddig is különös gondossággal figyelték a német politika fejlődését és tagadhatatlan aggodalmat keltett az, hogy a német külpolitika eltért attól a kelet felé orientált politikától, amelynek alapjait Rapallóban vetették meg Csicserin két napig tartó tárgyalásai a lengyel külügyminiszterrel mindenesetre szoros összefüggésben voltak az új német nyugati orientációval. Németország azonban azon az állásponton van, hogy a nyugati paktum megkötése semmiben se korlátozza Németországot, és Németország továbbra is kitart a rapallói szerződés mellett olyan szellemben, ahogy azt megkötötték. Stresemann dr. külügyminiszter már a mai napon alkalmat talált arra, hogy Csicserin erre vonatkozó aggodalmait eloszlassa. Ha be is lép Németország a népszövetségbe, ezt csak olyan feltétel mellett teheti, hogy ha különös magyarázatát adják Németországgal kapcsolatban a népszövetségi statútum 16. paragrafusának, amely tudvalévően a népszövetség határozatának végrehajtásáról és a katonai szankciókról szól. A Csicserinnel megkezdett tárgyalásokat holnap a kancellári palotában folytatják. Stresemann birodalmi külügyminiszter ma este Csicserin orosz külügyi népbiztos tiszteletére vacsorát adott, amelyen résztvett Kresztyinszky berlini orosz nagykövet és a külügyi hivatal államtitkára, Schubert. Holnap este Csicserin tiszteletére a birodalmi kancellár rendez vacsorát. Az orosz—német hiteltárgyalások kedvezően haladnak előre. A tárgyalások részleteire vonatkozóan a következőket közüik .A tárgyalások parallel Moszkvában és Berlinben folynak és függetlenek a kereskedelmi tárgyalásoktól. E tárgyalások alapja a szovjet kormány ajánlata, amely a következő terven épül föl: Oroszország a legkülönbözőbb fémfeldolgozó gyártelepeket fogja felállítani. A nyersanyagot és a munkaerőt Oroszország szállítja, míg Németország a technikai organizációt és a vezetést vállalja. E célból egy vegyes német— orosz társaságot fognak alakítani, ötvenhatvan millió aranymárka alaptőkével. Az orosz kormány a részvénytársaságnak a gyártmányai értékesítésére vonatkozóan is számos kedvezményt akar biztosítani. Szocialista elvek alkotmányos eszközökkel Londonból jelenti a Világ tudósítója. A munkáspárt liverpooli kongresszusán ma tovább folyt az éles küzdelem a szocialista és a kommunista eszmék hívei között. A nyolcórai munkanap kérdésével kapcsolatban MacDonald kijelentette, hogy a munkáspárt egész befolyását érvényesíteni fogja, hogy az európai kontinens államai kövessék Angliaiéldáját. A beterjesztett határozati javaslatot a kongresszus elfogadta. MacDonald több ízben vett részt a vitában és határozati javaslatot nyújtott be, amely kijelenti, hogy a kapitalizmus az egész vonalon csődöt mondott. Az egyetlen helyes politika a szocialista elvek megvalósítása alkotmányos eszközökkel. Ezt a MacDonald-féle határozati javaslatot is elfogadták. Tylett a kereskedelmi, kivándorlási és benszülött kérdéseket érintő programpontokat ismertette, hangsúlyozva beszédében, hogy az angol gyarmatokon meg kell szűnnie a benszülöttek kizsákmányolásának. Határozati javaslatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák, hogy a brit birodalom és Egyiptom népei részére biztosítani kell az abszolút önrendelkezési jogot. W LEÁNYKA^ 'KÖPENY' újdonságok óriási választékban Grünbaum nagykereskedésében ahol Női és bakfis jelöltek egyes darabonként is kiszolgáltatnak , Király u. 13 . Gozsdú nagy átjáróház ^ Ék első idverek