Világ, 1925. november (16. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-29 / 271. szám

Vasárnap SZÍNHÁZ,JZÜVÉSZET A színházak vasárnapi műsora: OPERA: Pelleas és Melisande (7). NEMZETI: Piros bugyelláris (3), A híd (V28). KAMARA: Elzevir (3), A csendes ház (V18). VÁROSI: A nagy nő (3), Leányálom (v28). V1G: A színésznő (3), Arcok és álarcok (v28) FŐVÁROSI: Az orlov (3), Miami (18), RENAISSANCE: Őszi szerelem (1/­4), Marika (/18). BELVÁROSI: A Szerelem és a Halál játéka (V14), Pántlika (1/28). KIRÁLY: Régi jó Budapest (3), Alexandra (1/28). MAGYAR: Masa pénzt keres (3), Engem sze­ress (v28). TERÉZKÖRÚTI: Grünfeld lovag, Hálófülke stb. (%­). ANDRÁSSY ÚTI: Mezőkövesd, Medgyaszay, Ilosvai, Boros stb. (1/24, 129.) ROYAL ORFEUM: Winston kapitány fókái (3, 6, 9). PAPAGÁJ: Táncvarieté (11). KIS KOMÉDIA: Minden színpadon át: Cyprian, Rott, Steinhardt (8). MILANO HOTEL HU PARC Elsőrangú ház. Víz­vezeték minden szobában. A vasút közelében. SPLEIVDID CORSO HOTEL A város szivében, a Dém térnél, csendes, kertrenyíló szobák fü­rdőszobával. Bár. Étterem. Autó a vasútnál. ­ Hétfőn veszi át Reinhardt a Riviéra bécsi próbáinak vezetését (A Világ bécsi tudósítójától.) Max Rein­hardt hétfőn reggel kezdi meg a Josefstädter Theater-ben a Riviéra próbáinak irányítá­sát, miután hónapok óta nem volt Bécsben, és már jóval több, mint fél éve van annak, hogy utoljára rendezett itt, mikor kihozta az Úriemberek német­ előadását, a Die Gesell­­schaft-ot, amely a rossz konjunktúra elle­nére százhúsz jó házat csinált idáig Bécsben, és azután a bécsi szcenírozásban került színre most Berlinben. Reinhardt előbb három berlini színházá­ról gondoskodott, mielőtt elindulhatott volna Bécsbe, sőt saját színházain kívül gondoskodott Saltenburg egyik berlini szín­házáról, ahol elvállalta az Eső rendezését. Reinhardt eredetileg saját színházainak sze­­rezte meg az Eső előadási jogát, de az elő­adás kitolódott, mert Reinhardt nem talált alkalmas színésznőt a nagy női szerepre. Amikor Darvas Lili érkezett ki Berlinbe, Reinhardt neki küldte el a szerepet, de a próbákra alig lett volna kilenc-tíz nap, és Darvas Lili nem merte vállalni ilyen rövid idő alatt ezt a rendkívül nehéz, igen nagy szerepet, amely többé-kevésbé improvizá­cióvá tette volna első fellépését a német színpadon. így azután elmúlt az a termi­nus, amelyet Reinhardtnak biztosított szer­ződése az Eső előadására, és az Eső már el volt adva egy másik színháznak arra az esetre, ha Reinhardt nem mutatná be a megszabott terminusig. Reinhardt tehát el­vesztette a darabot, viszont Saltenburg meg­egyezett vele abban, hogy a próbákat azért Reinhardt irányítja, vendégszereplésre szer­ződve, mint rendező. Néhány nap előtt ke­rül színre Berlinben az Eső, amelyben a Budapesten Titkos Ilona által játszott sze­repet Käthe Dorsch vette át, és Reinhardt most már indulhatott Bécsbe. Hermann Thimig, Romberg, és Darvas Lili, akik a Riviéra főszerepeit játsszák, már teljes szövegtudással várták Reinhardt ér­kezését, és a színpadi próbák csak azért nem indultak meg, mert Reinhardt ragaszkodott ahhoz, hogy a Riviéra egyetlen lépést ne tegyen meg nélküle a színpadon. Mivel a Josefstädter Theater az idén még csak egyetlen jelentéktelen premiert hozott, és egyébként a tavalyi szezon sikereit újította föl Sorjában, már hetek előtt megkezdődtek Bécsben a Sakantala próbái, Kalbeck veze­tésével, és most vagy a Riviéra premierje lesz december tizennyolcadikán és a Sa­­kantala bemutatója december huszonhar­ma­dikán, vagy a Sakantala fogja megelőzni Molnár Ferenc színművét akkor, ha de­cember tizennyolcadikáig nem érne ki a Riviéra előadása, amely egész rendkívüli igényeket támaszt a színészekkel szemben. (*) Két premier, néhány repríz és ven­dégjáték a jövő hét műsorán. A most kez­dődő héten mindössze két bemutatóelőadás lesz a budapesti színházakban, ami tekintve, hogy a színházak az utóbbi időben hozzá­szoktatták a közönséget az egyre-másra tor­lódó bemutatókhoz, aránylag kevésnek lát­szik. Pénteken a Magyar Színház mutatja be Drégely Gábornak A védtelen nő című vígjátékát, Ilosvay Rózsival és Csortos Gyu­lával a főszerepekben és ugyancsak pénte­ken lesz Strauss Oszkár új operettjének, a Riquette-nek, is bemutatóelőadása a Városi Színházban. A hét vendégjátékai közül kü­lönös érdekességre tarthat számot Bad­istini és Schwartz Vera együttes fellépése hétfőn az Operaházban az Álarcosbal szerepeiben és nagy érdeklődés előzi meg Sakharoff­­nak, a világhírű orosz táncművésznek, ven­dégjátékát is, amely kedden és szerdán éjjeli előadás keretében lesz a Renaissance Színházban. A Kamaraszínház szerdán új betanulással és új rendezésben hozza színre Csikis Gergely vígjátékát, A nagymimá­l, a főszerepekben Rákosi Szidivel, Bajor Gizi­vel és Rózsahegyi Kálmánnal, a hét reprí­­zei során továbbá fölelevenítésre kerül Kál­mán Imre operettje, a Marica grófnő, Lá­bass Jucival a főszerepben szerdán a Vá­rosi Színházban és a hét eseményei közé tartozik még az is, hogy kedden, december elsején, mutatja be a Royal Orfeum új nemzetközi attrakciókban bővelkedő mű­sorát. (*) Szerepváltozások az Operaházban. Az Operaház szerdai előadásán a Sába királynőjé­­ben Haselbeck Olga helyett Némethy Ella lép fel, szombaton pedig a Cigánybáró­ban Szügyi helyett Závodszky, Budanovits helyett Bársony Dóra, Gábor helyett Pataky Kálmán és Szemere helyett Palotay Árpád szerepelnek. Arcok és álarcok •­ Heltai Jenő egyfelvonásosai a Vígszínházban Ha költő lennék, most verset írnék Heltai Jenőről. De a kritikus szerény adottságai mellett sem tudom fékentartani a köteles objektivitást, hogy betűkbe ujjongjam, amit érzek, hogy ficánkoló ujjakkal írjam le : mi történt ma este a Vígszínházban ! Hogy Heltai Jenő nagy író, hogy darabjai: három színpadi bijou, hogy a siker tombolt — nem ez ! Ma este az történt a Vígszínházban, hogy az esztendők óta vajúdó, lejáratott és megtagadott színpadi irodalom felszabadu­lását ünnepelhette a közönség. Az állítás mely eddig csak néhány csökönyös kritikus lelkében szürkült meg sem hallgatott elmé­letté, s amely arról szólt, hogy a közönség­nek igenis kell az irodalom és­ hogy az iro­dalom nem mindig az, amit a színházak csak azért neveznek ki, mert nem kell a közönségnek — ez a szegény, árva, tollba­fojtott állítás, ez a Hamupipőke-vélemény ma este Heltai Jenőtől kapta meg az igazo­lás királyi cipőit, melyeket jóideje a tagadás, a bornírtság, a színház, s a közönség lelkét nem ismerős gyermeksámfáin tartottak el­zárva a színházi direkciós szobák. Heltai Jenő ma háromágú ostorral kergeti le a színpadról a kufárokat és három rendet vágó suhintással söpri le a színpadról azt a képmutató ideológiát, mely esztendők óta, nálunk is, másutt is belekotyog az írók dol­gába. A válaszúton tévelygő színházat ma Heltai Jenő rávezette arra az útra, amelyen ismét megtalálhatja közönségét és megta­lálhatja­­ önmagát.* Arcok és álarcok a gyűjtőcíme Heltai Jenő három kis darabjának, erre azonban semmi szükség. A három darab gyűjtőcíme lelki kapocsa, egybefoglaló kötése az a vi­lág, melyet írónak szokás nevezni. A három darab egy-egy világrésze az ember életének és aki mindegyikben él, lélekzik, mosolyog, sír és kacag, az az írói egy­ oszthatatlanság, melyet a színpad épúgy nem harmadolhat fel, mint ahogyan a triptichon sem oszt­hatja három értékrészre alkotóját. A világ­os emberszemlélet tömör aranykerete fog­lalja csillogó egységbe a három kis darabot amelyekből egy lélekkép tájai előtt az élet­­drámák hármas egysége revelálja az írót, az emberlátót, a gondolkozót, a mosolygó bölcset, a líra szuverénjét, a színpadi köl­tőt, aki eljött. Mi a különbség Heltai Jenő emberei között, akik ma elsuhantak előt­tünk a színpadon? Világok és semmi. A költő, az orvos, a menazsériás ,. milyen messze élnek ők egymástól piciny, emberi egocentrikusságukban és milyen közel hozza őket az író, aki madártávlatból mosolyog le erre a bolondos, halhatatlanságot játszó hangyabolyra. A költő az alkotás fellegei között, az orvos műtőtermében, a menazsé­­riás az oroszlánketrecben: osztály és rang­különbségek — nekik. Az írónak ...? Az író megmutatja, hogy az elkész élet csak ketrec, hogy mindenki magával, sőt magában hordja ketrecét, melyből kitörni nem tud. Mindnyájan oroszlánbőrt hordunk, a költő az ihletét, az orvos az élethivatásét, a mena­­zsériás a vénülő szerelemét, mindenki csak álruháját hivatásának, melyet az élet lelép róla a ketrecben. Lírnivalóan mulatságos, hogy a költő, az orvos, a menazsériás mi­lyen meggyőződéssel rázzák ketrecük vas­rácsát. Hol a különbség akár a gesztusaik­ban? Mennyivel magasabbrendű menazsériás az orvos, amikor a tudománya oroszlánkör­meivel akarja magát rávetni a halálra? Vagy mennyivel alacsonyabbrendű költő, mennyivel öntudatlanabb orvos a szegény, beteg, öreg menazsériás, aki még egyszer eljátssza az oroszlánt lekésett szerelmének? Ezekre a kérdésekre felel ez a három kis darab, melyek együtt: az élettávolságok, az emberdistanciák jelentéktelenségének kaca­­góan bölcs és melankólikusan vidám tragédiái.* Karácsonyi vers. Az első darab. Húsz év előtt íródott. És ma is húszéves. Fiatal. Mai és holnapi. A moliérei vonás már félreis­merhetetlenül mosolyog a fiatal Heltai szája szélén. Az Ewigkeitszug, mint a németek mondják, ami magyarul talán az érték el­­öregedhetetlenségét jelenti. Vagy talán az érték megfiatalodását. Mi minden változott meg húsz év óta ! Az egész világ, az élet, sőt : az élet viszonya a halálhoz. De, amit Heltai Jenő már húsz év előtt látott meg : a költő viszonya az élethez, az változatlan ma is, s ahogy ő látta meg , változatlan marad holnap is, azután is. A megváltozhatatlanság szuggesztív ereje vibrál a másik darabban is, melyben az orvos és a halál kerülnek szemközt egy­mással. Félelmetes, kísérteties téma. A se­bésztanár, akit operációra invitál a Halál és a halhatatlanság fellobbanó ősösztöne, mellyel a tanár elhatározza, hogy megöli a Halált. Az operatív gyilkosság sikerül, de a Halál tovább él, mert örök az élet és örök a halál ! Lenyűgöző az az óra, mely alatt Heltai Jenő témájának érzékeny fátylait ki­teregeti a színpadon. Csak egy rezdülésnyi írói tévedés, s a fátyol szakad, csak egy mró remegés a gondolkozásnak ebben a lélekzetfojtó operációjában, s a kés olyan nemes szerveket ér, hogy utána nincs fel­támadás. Heltai Jenő azonban nem hagy időt közönségének erre az aggodalomra. Bámulatosan gyorsan végez. Még a színpa­don látjuk a halál félelmében remegő Halált, az Élet pillanatnyi látszat­győzelmét, s az­tán az elrobogó drámában az új Halált, a halhatatlan utódot, a Halál halhatatlansá­gát, az örökké élő Halált, az életmottó szo­morú és mégis fölényesen bölcs gyászzászló lengetését , a Halál meghalt, éljen a Ha­lál !... Egy óra nagyszerű ajándéka, melyet író adott s amit ujjongva, boldogan szorí­tott ma este szívéhez a közönség. A színház készületlenségén keresztül is meg kellett­­érezni a harmadik darab, a Menazséria szimbólikus életerejét. A férj, sőt a megszokott szerető is milyen hiába bújnak oroszlánbőrbe ! Amikor eljön az új csók, az asszony megy. S a csóknak ebben a tragikomédiájában époly őszintén dalol fel az élet, amilyen bölcsen kacag fel az előző darab élet-halál drámájában, s ami­lyen jókedvű gúnnyal jajveszékel a költő és az élet mindennapi perpatvarában. író­jár a színpadon és a régen hallott lépések do­bogására figyelni kell. * A három kis darab mindegyikének más és más az anyaga, de Heltai Jenő a művész biztonságával és ihletettségével nyúl ezekhez az anyagokhoz. A karácsonyi vers natura­lista bája és üdesége. Az orvos és a halál fantasztikus stíluspompája, a Menazsériá­­nak csaknem cum média del Varte-szerű já­tékossága inspirálta a rendezést, a díszletezőt és a színészeket, akik egészen szokatlan ra­jongással és szeretettel állottak az író szol­gálatába. Bródy Pál, aki a Karácsonyi vers­et és Jób Dániel, aki a másik két darabot ren­dezte, lélekkel és tiszteletteljes odaadással végezték feladatukat, épúgy, mint Málnai Béla, aki főként Az orvos és a hálád-hoz ter­vezett díszletével nemcsak szcenikailag, ha­nem irodalmi értelmezéssel is támogatja a darabot. Hegedűs Gyula orvosfigurájának élet- és tudásbiztonsága a menazsériás tragikomikus életkicsinységéig — a színészi skála gazdag­ságának új, megható illusztrálása. Törzs Jenő hármas alakítása, mint költő, borbély­legény és „Halál" a karakter-ábrázolás csú­csain mutatja ezt a nagyszerű színészt, aki­nek egyenrangú partnere és a Heltai Jenő írói hangjának kedélyben és mélységben is hűséges tolmácsolója: Rajnai Gábor. Var­sányi Irén és Makay Margit két éles gúny­nyal, aranyos humorral és költői igazságte­­véssel formált feleség figurájának adnak színpadi fényt, két apróbb szerepben pedig Gárdonyi Lajos és Máig Gerő hoznak tet­szetős színészi értékeket a színpadra. Külön kell megemlíteni Lányi Viktort, aki alorvos­­darabhoz­ szerzett kísérőzenéjével finoman hangsúlyozza annak valóságfelettiségét. A közönség, melyet teljesen áthatott az irodalmi esemény érzése, számtalanszor nyílt színen is beletapsolt az előadásba, s az egyes darabok után az íróval együtt a szereplőket is lelkesedéssel, Az orvos és a halál után pe­dig az ünneplés tomboló kitöréseivel szólí­totta a függöny elé, sőt a vasfüggöny elé is Rolle Pál. VILÁG 1925 novem­­er 29. 15 awa—■ww,wuruMma, GYENGE, ÉTVÁGYTALAN GYERMEKEKNÉL &RNEA a nemes vitamintápszer csodát művel. Kérdezze meg orvosát! Kapható mindenütt! Egy doboz ára 18.000 korona Hétfőn ke a nagy karácsonyi vásár! Eddig nem létezett olcsóárak! Kizárólag elsőrendű gyártmányok, Tekintse meg kirakataimat. Tipsa tolié neiten­ 10,700 70cm-széles 14,8­0 jOiaDsrger­neiaiDR!­­ Eponge ______lyoo!______21500 iCil­ituson szövet ! Gyanta eolin 21,500 Iduplaszéles 88,000 ■íjBijű nniBin­oi csíkos runaselye­m duplaszéles 45,0001 39,800 .sinees­elyem­ tihaDarsony 1­0 cm. QO nn ! minden CQ QP.fs­­zéles 0O1UU színben UOiOuU treje 'o m­ine lyersselyem 78,0 it-135,000 69,000 Pluein naupelm tDtzan duplaszéles ggQQQ duplaszéles 58,000 maradékolt minden elfogadható árban ! Mm Mátyás 40 év óta fennálló női divat áruházában VI., András­sy út 3 (*) Strauss Richárd az Operaházban fog dirigálni. Az Operaház most kötötte meg a megállapodást Strauss Richárddal, amely­­nek értelmében a világhírű komponista ja­nuár elején több estére vendége lesz a bu­dapesti Operaháznak és a Rózsalovag­on kí­vül dirigálni fog egy-két Wagner-operát is, így valószínűleg a Lohengrin-t és a Wal­­kür-t. (*) Bródy Sándor egyfelvonásos darabjá­nak főszerepeit Kiss Ferenc és Ilosvay Rózsi játsszák. Hírt adtunk már arról, hogy az Andrássy úti Színház legközelebbi műsorá­ban bemutatja Bródy Sándornak Mátyás király házasít című egyfelvonásosát, amely annak idején csak könyvalakban jelent meg, de színpadra sohasem került. A Hollós Má­tyás korából vett egyfelvonásos főszerepeit az Andrássy úti Színházban Ilosvay Rózsi és Kiss Ferenc játsszák. A bemutató előadás az új műsor keretében a jövő hét elején lesz. (*) Izé úr és felesége. A Renaissance Szín­házban tegnap osztották ki szerepeit a szín­ház soron következő újdonságának, amely Amiéi francia szerzőnek Monsieur et Ma­dame un Teel című vígjátéka lesz. A darab magyar színpadon Izé úr és felesége címmel fog színre kerülni, a főszerepben Kabos Gyulával. IMN­ ^ a világ legnagyobb­­ zsonglőrje de­­v ^ cember 1-én v mutatko­­v^ zik be ^ | ROYAL (fi­-tan | a világ legnagyobb zsonglőrje de­cember 1-én mutatko­zik be a

Next