Világ, 1925. november (16. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-29 / 271. szám
Vasárnap SZÍNHÁZ,JZÜVÉSZET A színházak vasárnapi műsora: OPERA: Pelleas és Melisande (7). NEMZETI: Piros bugyelláris (3), A híd (V28). KAMARA: Elzevir (3), A csendes ház (V18). VÁROSI: A nagy nő (3), Leányálom (v28). V1G: A színésznő (3), Arcok és álarcok (v28) FŐVÁROSI: Az orlov (3), Miami (18), RENAISSANCE: Őszi szerelem (1/4), Marika (/18). BELVÁROSI: A Szerelem és a Halál játéka (V14), Pántlika (1/28). KIRÁLY: Régi jó Budapest (3), Alexandra (1/28). MAGYAR: Masa pénzt keres (3), Engem szeress (v28). TERÉZKÖRÚTI: Grünfeld lovag, Hálófülke stb. (%). ANDRÁSSY ÚTI: Mezőkövesd, Medgyaszay, Ilosvai, Boros stb. (1/24, 129.) ROYAL ORFEUM: Winston kapitány fókái (3, 6, 9). PAPAGÁJ: Táncvarieté (11). KIS KOMÉDIA: Minden színpadon át: Cyprian, Rott, Steinhardt (8). MILANO HOTEL HU PARC Elsőrangú ház. Vízvezeték minden szobában. A vasút közelében. SPLEIVDID CORSO HOTEL A város szivében, a Dém térnél, csendes, kertrenyíló szobák fürdőszobával. Bár. Étterem. Autó a vasútnál. Hétfőn veszi át Reinhardt a Riviéra bécsi próbáinak vezetését (A Világ bécsi tudósítójától.) Max Reinhardt hétfőn reggel kezdi meg a Josefstädter Theater-ben a Riviéra próbáinak irányítását, miután hónapok óta nem volt Bécsben, és már jóval több, mint fél éve van annak, hogy utoljára rendezett itt, mikor kihozta az Úriemberek német előadását, a Die Gesellschaft-ot, amely a rossz konjunktúra ellenére százhúsz jó házat csinált idáig Bécsben, és azután a bécsi szcenírozásban került színre most Berlinben. Reinhardt előbb három berlini színházáról gondoskodott, mielőtt elindulhatott volna Bécsbe, sőt saját színházain kívül gondoskodott Saltenburg egyik berlini színházáról, ahol elvállalta az Eső rendezését. Reinhardt eredetileg saját színházainak szerezte meg az Eső előadási jogát, de az előadás kitolódott, mert Reinhardt nem talált alkalmas színésznőt a nagy női szerepre. Amikor Darvas Lili érkezett ki Berlinbe, Reinhardt neki küldte el a szerepet, de a próbákra alig lett volna kilenc-tíz nap, és Darvas Lili nem merte vállalni ilyen rövid idő alatt ezt a rendkívül nehéz, igen nagy szerepet, amely többé-kevésbé improvizációvá tette volna első fellépését a német színpadon. így azután elmúlt az a terminus, amelyet Reinhardtnak biztosított szerződése az Eső előadására, és az Eső már el volt adva egy másik színháznak arra az esetre, ha Reinhardt nem mutatná be a megszabott terminusig. Reinhardt tehát elvesztette a darabot, viszont Saltenburg megegyezett vele abban, hogy a próbákat azért Reinhardt irányítja, vendégszereplésre szerződve, mint rendező. Néhány nap előtt kerül színre Berlinben az Eső, amelyben a Budapesten Titkos Ilona által játszott szerepet Käthe Dorsch vette át, és Reinhardt most már indulhatott Bécsbe. Hermann Thimig, Romberg, és Darvas Lili, akik a Riviéra főszerepeit játsszák, már teljes szövegtudással várták Reinhardt érkezését, és a színpadi próbák csak azért nem indultak meg, mert Reinhardt ragaszkodott ahhoz, hogy a Riviéra egyetlen lépést ne tegyen meg nélküle a színpadon. Mivel a Josefstädter Theater az idén még csak egyetlen jelentéktelen premiert hozott, és egyébként a tavalyi szezon sikereit újította föl Sorjában, már hetek előtt megkezdődtek Bécsben a Sakantala próbái, Kalbeck vezetésével, és most vagy a Riviéra premierje lesz december tizennyolcadikán és a Sakantala bemutatója december huszonharmadikán, vagy a Sakantala fogja megelőzni Molnár Ferenc színművét akkor, ha december tizennyolcadikáig nem érne ki a Riviéra előadása, amely egész rendkívüli igényeket támaszt a színészekkel szemben. (*) Két premier, néhány repríz és vendégjáték a jövő hét műsorán. A most kezdődő héten mindössze két bemutatóelőadás lesz a budapesti színházakban, ami tekintve, hogy a színházak az utóbbi időben hozzászoktatták a közönséget az egyre-másra torlódó bemutatókhoz, aránylag kevésnek látszik. Pénteken a Magyar Színház mutatja be Drégely Gábornak A védtelen nő című vígjátékát, Ilosvay Rózsival és Csortos Gyulával a főszerepekben és ugyancsak pénteken lesz Strauss Oszkár új operettjének, a Riquette-nek, is bemutatóelőadása a Városi Színházban. A hét vendégjátékai közül különös érdekességre tarthat számot Badistini és Schwartz Vera együttes fellépése hétfőn az Operaházban az Álarcosbal szerepeiben és nagy érdeklődés előzi meg Sakharoffnak, a világhírű orosz táncművésznek, vendégjátékát is, amely kedden és szerdán éjjeli előadás keretében lesz a Renaissance Színházban. A Kamaraszínház szerdán új betanulással és új rendezésben hozza színre Csikis Gergely vígjátékát, A nagymimál, a főszerepekben Rákosi Szidivel, Bajor Gizivel és Rózsahegyi Kálmánnal, a hét reprízei során továbbá fölelevenítésre kerül Kálmán Imre operettje, a Marica grófnő, Lábass Jucival a főszerepben szerdán a Városi Színházban és a hét eseményei közé tartozik még az is, hogy kedden, december elsején, mutatja be a Royal Orfeum új nemzetközi attrakciókban bővelkedő műsorát. (*) Szerepváltozások az Operaházban. Az Operaház szerdai előadásán a Sába királynőjében Haselbeck Olga helyett Némethy Ella lép fel, szombaton pedig a Cigánybáróban Szügyi helyett Závodszky, Budanovits helyett Bársony Dóra, Gábor helyett Pataky Kálmán és Szemere helyett Palotay Árpád szerepelnek. Arcok és álarcok • Heltai Jenő egyfelvonásosai a Vígszínházban Ha költő lennék, most verset írnék Heltai Jenőről. De a kritikus szerény adottságai mellett sem tudom fékentartani a köteles objektivitást, hogy betűkbe ujjongjam, amit érzek, hogy ficánkoló ujjakkal írjam le : mi történt ma este a Vígszínházban ! Hogy Heltai Jenő nagy író, hogy darabjai: három színpadi bijou, hogy a siker tombolt — nem ez ! Ma este az történt a Vígszínházban, hogy az esztendők óta vajúdó, lejáratott és megtagadott színpadi irodalom felszabadulását ünnepelhette a közönség. Az állítás mely eddig csak néhány csökönyös kritikus lelkében szürkült meg sem hallgatott elméletté, s amely arról szólt, hogy a közönségnek igenis kell az irodalom és hogy az irodalom nem mindig az, amit a színházak csak azért neveznek ki, mert nem kell a közönségnek — ez a szegény, árva, tollbafojtott állítás, ez a Hamupipőke-vélemény ma este Heltai Jenőtől kapta meg az igazolás királyi cipőit, melyeket jóideje a tagadás, a bornírtság, a színház, s a közönség lelkét nem ismerős gyermeksámfáin tartottak elzárva a színházi direkciós szobák. Heltai Jenő ma háromágú ostorral kergeti le a színpadról a kufárokat és három rendet vágó suhintással söpri le a színpadról azt a képmutató ideológiát, mely esztendők óta, nálunk is, másutt is belekotyog az írók dolgába. A válaszúton tévelygő színházat ma Heltai Jenő rávezette arra az útra, amelyen ismét megtalálhatja közönségét és megtalálhatja önmagát.* Arcok és álarcok a gyűjtőcíme Heltai Jenő három kis darabjának, erre azonban semmi szükség. A három darab gyűjtőcíme lelki kapocsa, egybefoglaló kötése az a világ, melyet írónak szokás nevezni. A három darab egy-egy világrésze az ember életének és aki mindegyikben él, lélekzik, mosolyog, sír és kacag, az az írói egy oszthatatlanság, melyet a színpad épúgy nem harmadolhat fel, mint ahogyan a triptichon sem oszthatja három értékrészre alkotóját. A világos emberszemlélet tömör aranykerete foglalja csillogó egységbe a három kis darabot amelyekből egy lélekkép tájai előtt az életdrámák hármas egysége revelálja az írót, az emberlátót, a gondolkozót, a mosolygó bölcset, a líra szuverénjét, a színpadi költőt, aki eljött. Mi a különbség Heltai Jenő emberei között, akik ma elsuhantak előttünk a színpadon? Világok és semmi. A költő, az orvos, a menazsériás ,. milyen messze élnek ők egymástól piciny, emberi egocentrikusságukban és milyen közel hozza őket az író, aki madártávlatból mosolyog le erre a bolondos, halhatatlanságot játszó hangyabolyra. A költő az alkotás fellegei között, az orvos műtőtermében, a menazsériás az oroszlánketrecben: osztály és rangkülönbségek — nekik. Az írónak ...? Az író megmutatja, hogy az elkész élet csak ketrec, hogy mindenki magával, sőt magában hordja ketrecét, melyből kitörni nem tud. Mindnyájan oroszlánbőrt hordunk, a költő az ihletét, az orvos az élethivatásét, a menazsériás a vénülő szerelemét, mindenki csak álruháját hivatásának, melyet az élet lelép róla a ketrecben. Lírnivalóan mulatságos, hogy a költő, az orvos, a menazsériás milyen meggyőződéssel rázzák ketrecük vasrácsát. Hol a különbség akár a gesztusaikban? Mennyivel magasabbrendű menazsériás az orvos, amikor a tudománya oroszlánkörmeivel akarja magát rávetni a halálra? Vagy mennyivel alacsonyabbrendű költő, mennyivel öntudatlanabb orvos a szegény, beteg, öreg menazsériás, aki még egyszer eljátssza az oroszlánt lekésett szerelmének? Ezekre a kérdésekre felel ez a három kis darab, melyek együtt: az élettávolságok, az emberdistanciák jelentéktelenségének kacagóan bölcs és melankólikusan vidám tragédiái.* Karácsonyi vers. Az első darab. Húsz év előtt íródott. És ma is húszéves. Fiatal. Mai és holnapi. A moliérei vonás már félreismerhetetlenül mosolyog a fiatal Heltai szája szélén. Az Ewigkeitszug, mint a németek mondják, ami magyarul talán az érték elöregedhetetlenségét jelenti. Vagy talán az érték megfiatalodását. Mi minden változott meg húsz év óta ! Az egész világ, az élet, sőt : az élet viszonya a halálhoz. De, amit Heltai Jenő már húsz év előtt látott meg : a költő viszonya az élethez, az változatlan ma is, s ahogy ő látta meg , változatlan marad holnap is, azután is. A megváltozhatatlanság szuggesztív ereje vibrál a másik darabban is, melyben az orvos és a halál kerülnek szemközt egymással. Félelmetes, kísérteties téma. A sebésztanár, akit operációra invitál a Halál és a halhatatlanság fellobbanó ősösztöne, mellyel a tanár elhatározza, hogy megöli a Halált. Az operatív gyilkosság sikerül, de a Halál tovább él, mert örök az élet és örök a halál ! Lenyűgöző az az óra, mely alatt Heltai Jenő témájának érzékeny fátylait kiteregeti a színpadon. Csak egy rezdülésnyi írói tévedés, s a fátyol szakad, csak egy mró remegés a gondolkozásnak ebben a lélekzetfojtó operációjában, s a kés olyan nemes szerveket ér, hogy utána nincs feltámadás. Heltai Jenő azonban nem hagy időt közönségének erre az aggodalomra. Bámulatosan gyorsan végez. Még a színpadon látjuk a halál félelmében remegő Halált, az Élet pillanatnyi látszatgyőzelmét, s aztán az elrobogó drámában az új Halált, a halhatatlan utódot, a Halál halhatatlanságát, az örökké élő Halált, az életmottó szomorú és mégis fölényesen bölcs gyászzászló lengetését , a Halál meghalt, éljen a Halál !... Egy óra nagyszerű ajándéka, melyet író adott s amit ujjongva, boldogan szorított ma este szívéhez a közönség. A színház készületlenségén keresztül is meg kellettérezni a harmadik darab, a Menazséria szimbólikus életerejét. A férj, sőt a megszokott szerető is milyen hiába bújnak oroszlánbőrbe ! Amikor eljön az új csók, az asszony megy. S a csóknak ebben a tragikomédiájában époly őszintén dalol fel az élet, amilyen bölcsen kacag fel az előző darab élet-halál drámájában, s amilyen jókedvű gúnnyal jajveszékel a költő és az élet mindennapi perpatvarában. írójár a színpadon és a régen hallott lépések dobogására figyelni kell. * A három kis darab mindegyikének más és más az anyaga, de Heltai Jenő a művész biztonságával és ihletettségével nyúl ezekhez az anyagokhoz. A karácsonyi vers naturalista bája és üdesége. Az orvos és a halál fantasztikus stíluspompája, a Menazsériának csaknem cum média del Varte-szerű játékossága inspirálta a rendezést, a díszletezőt és a színészeket, akik egészen szokatlan rajongással és szeretettel állottak az író szolgálatába. Bródy Pál, aki a Karácsonyi verset és Jób Dániel, aki a másik két darabot rendezte, lélekkel és tiszteletteljes odaadással végezték feladatukat, épúgy, mint Málnai Béla, aki főként Az orvos és a hálád-hoz tervezett díszletével nemcsak szcenikailag, hanem irodalmi értelmezéssel is támogatja a darabot. Hegedűs Gyula orvosfigurájának élet- és tudásbiztonsága a menazsériás tragikomikus életkicsinységéig — a színészi skála gazdagságának új, megható illusztrálása. Törzs Jenő hármas alakítása, mint költő, borbélylegény és „Halál" a karakter-ábrázolás csúcsain mutatja ezt a nagyszerű színészt, akinek egyenrangú partnere és a Heltai Jenő írói hangjának kedélyben és mélységben is hűséges tolmácsolója: Rajnai Gábor. Varsányi Irén és Makay Margit két éles gúnynyal, aranyos humorral és költői igazságtevéssel formált feleség figurájának adnak színpadi fényt, két apróbb szerepben pedig Gárdonyi Lajos és Máig Gerő hoznak tetszetős színészi értékeket a színpadra. Külön kell megemlíteni Lányi Viktort, aki alorvosdarabhoz szerzett kísérőzenéjével finoman hangsúlyozza annak valóságfelettiségét. A közönség, melyet teljesen áthatott az irodalmi esemény érzése, számtalanszor nyílt színen is beletapsolt az előadásba, s az egyes darabok után az íróval együtt a szereplőket is lelkesedéssel, Az orvos és a halál után pedig az ünneplés tomboló kitöréseivel szólította a függöny elé, sőt a vasfüggöny elé is Rolle Pál. VILÁG 1925 novemer 29. 15 awa—■ww,wuruMma, GYENGE, ÉTVÁGYTALAN GYERMEKEKNÉL &RNEA a nemes vitamintápszer csodát művel. Kérdezze meg orvosát! Kapható mindenütt! Egy doboz ára 18.000 korona Hétfőn ke a nagy karácsonyi vásár! Eddig nem létezett olcsóárak! Kizárólag elsőrendű gyártmányok, Tekintse meg kirakataimat. Tipsa tolié neiten 10,700 70cm-széles 14,80 jOiaDsrgerneiaiDR! Eponge ______lyoo!______21500 iCilituson szövet ! Gyanta eolin 21,500 Iduplaszéles 88,000 ■íjBijű nniBinoi csíkos runaselyem duplaszéles 45,0001 39,800 .sineeselyem tihaDarsony 10 cm. QO nn ! minden CQ QP.fszéles 0O1UU színben UOiOuU treje 'o mine lyersselyem 78,0 it-135,000 69,000 Pluein naupelm tDtzan duplaszéles ggQQQ duplaszéles 58,000 maradékolt minden elfogadható árban ! Mm Mátyás 40 év óta fennálló női divat áruházában VI., Andrássy út 3 (*) Strauss Richárd az Operaházban fog dirigálni. Az Operaház most kötötte meg a megállapodást Strauss Richárddal, amelynek értelmében a világhírű komponista január elején több estére vendége lesz a budapesti Operaháznak és a Rózsalovagon kívül dirigálni fog egy-két Wagner-operát is, így valószínűleg a Lohengrin-t és a Walkür-t. (*) Bródy Sándor egyfelvonásos darabjának főszerepeit Kiss Ferenc és Ilosvay Rózsi játsszák. Hírt adtunk már arról, hogy az Andrássy úti Színház legközelebbi műsorában bemutatja Bródy Sándornak Mátyás király házasít című egyfelvonásosát, amely annak idején csak könyvalakban jelent meg, de színpadra sohasem került. A Hollós Mátyás korából vett egyfelvonásos főszerepeit az Andrássy úti Színházban Ilosvay Rózsi és Kiss Ferenc játsszák. A bemutató előadás az új műsor keretében a jövő hét elején lesz. (*) Izé úr és felesége. A Renaissance Színházban tegnap osztották ki szerepeit a színház soron következő újdonságának, amely Amiéi francia szerzőnek Monsieur et Madame un Teel című vígjátéka lesz. A darab magyar színpadon Izé úr és felesége címmel fog színre kerülni, a főszerepben Kabos Gyulával. IMN ^ a világ legnagyobb zsonglőrje dev ^ cember 1-én v mutatkov^ zik be ^ | ROYAL (fi-tan | a világ legnagyobb zsonglőrje december 1-én mutatkozik be a