Világ, 1925. november (16. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-13 / 257. szám
Péntek tette vezette a színpadra, hozzájuk dédelgetve a sikert és anyaikig nevelve önbizalmukat a művészethez. A színpad tüneményes szépségét nem csúfíthatták el sem az évek, sem a betegség; szépségét haláláig konzerválta a jóság, a lélek szépsége, melylyel övéi és embertársai előtt tündöklött, s amiért szűkebb családján kívül nyilván sok tisztelője és jóbarátja állja majd körül a sírt, melyhez Gombaszögi Margit végrendeletében már odaállította a fekete márványt, rávésetve: „Itt nyugszik egy jó asszony...“ Fókák Két hét óta figyelmesen lesik esténként az emberek: mit tudnak a fókák? A fókák valóban sokat tudnak: pompásan úsznak, nagyszerűen ugranak, kitűnően utánoznak és úgy tapsolnak, mint egy jól szervezett baráti klakk egy rossz darab előadásán. A fókák ma nagyon népszerűek Pesten, aminek legfőbb bizonysága, hogy rengeteg vicc kering róluk. A pesti népszerűség pedig ott kezdődik, amikor viccet csinálnak valakikről. Mi tetszik a közönségnek a fókákon? Semmi esetre sem az, hogy fókatudományuk van. A fóka hallatlan ügyes állat. Bizonyos, hogy a tengerben gyorsabb, fürgébb, elevenebb és élelmesebb, mint az ember. Az északi vidéken például több fóka tud megélni, mint ember és ez mutatja, hogy ott ő az ügyesebb. Ami például az emberek számára a legnagyobb dolgok egyike volt, hogy Peary eljutott az északi sarkra, az a fókáknak már évezredek előtt sikerült. Nyilván nem is csináltak belőle nagy dolgot. Az emberek ellenben nagy dolgot csinálnak abból, hogy a fóka megtanul tapsolni, amire egyáltalán nincs szüksége. Furcsa hajlamosság az az embernél, hogy az állatban azt becsüli és azt értékeli, ha valamiben le tudja utánozni az embert. A papagájnak például nem az az értéke előtte, hogy színesebb, mint az ember és hogy jobban repül, hanem az, hogy megtanul hangot adni, ami egyáltalán nem kötelessége. A kutyában, amely sokszor gyorsabb, mint az ember és amelynek szaglóérzéke sokszorosan különb, mint a mienk, azt szokták dicsérni és azt szokták csodálni, ha megtanul kétlábon járni, vagy ha elfelejtvén legjobb tulajdonságait, gyorsaságát és fürgeségét, eljárja a bécsi valcert. Az ember azt kívánja az állattól, hogy azt tudja, amit mi tud és ugyanekkor a sport legnagyobb törekvése az, hogy viszont az ember azt tanulja meg valahogy, amit az állatok nagyszerűen tudnak. Nyilvánvaló például, hogy az embernek semmi szüksége sincs arra, hogy átússza a La Manche-csatornát, viszont a bálnánál ez nagyon egyszerűen megy, s mégis abból csinálnak sportot, hogy ki tud leggyorsabban átúszni Calaistól Doverig. A fókánál az utánzási tehetséget becsülik fel emberek és az tetszik legjobban, ha a fóka úgy ugrik a medencébe, hogy utánozza a vízinimfát. Valóban nagyszerű és ügyes produkció, de mennyivel több és sokkal érdekesebb várt annál, amit a fókák ott a maguk félórája alatt a színpadon produkálnak. Nemcsak az az érdekes, amit a közönség számára csinálnak azokért a haljutalékokért, amelyeket gazdájuk fölléptidíj és remunerációképpen kiutal számukra, hanem annál érdekesebb, ahogy egymással szemben viselkednek. Hogy kitör belőlük minden állat jellemző ösztöne, a kiválási törekvés. Nézzék csak meg, hogyan néz a fóka egyegy sikerült produkció után nem a közönségre, hanem a társaira. Nézzék meg, hogy amikor a közönség tapsol egy-egy fókát, hogyan viselkedik a másik négy, mennyire mesterséges a tapsolásuk és milyen idegesek, milyen izgatottak! Van a fókák között egy, amelyik ügyesebb, mint a többi, mert ez a fókák között is így van: nézzék meg, hogy ez sosem áll a többivel egy sorba, és mindig vigyáz arra, hogy legalább egy fél fejjel előbb legyen, mint a többi. Ez a primadonna köztük és biztos, hogy több halat is kap, mint a többi. Az is biztos, hogy előadás után meg van győződve arról, hogy egyedül az övé volt a siker és minden neki köszönhető. Az is biztos azután, hogy a másik négy szentül meg van győződve, hogy tulajdonképpen nincs is tehetsége, csak szerencséje van és a gazdájuk ok nélkül proterzsálja. Titokban rettenetesen gyűlölhetik egymást ezek a fókák. Egészen olyanok, mint az emberek. De ezt már nem utánzásképpen csinálják. Maguktól, spontán, meggyőződésből. Belülről jön náluk. Nagyszerű nézni ezeket a fókákat. bj. (*) Az Országos Kamaraszínház két év alatt százszor játszotta a Tartu£fe-et. Két év óta járja a vidék városait az Országos Kamaraszínház, amely mint staggione működik és a vidék városaiban azokat a komoly és irodalmi értékű darabokat mutatja be, amelyek az ottani színházak műsoráról leszorultak. Ez alatt a két esztendő alatt hétszáz előadást tartott vidéken az Országos Kamaraszínház és érdekes, hogy a hétszáz előadás közül száz jutott Moliére Tartuffejének és ugyancsak száz előadással szerepeltek a két év műsorán Ibsen darabjai is. Ezidőszerint Miskolcon játszik az Országos Kamaraszínház, ahol a tíz estére terjedő vendégjáték során a többi közt bemutatja a Candida-t, a Névtelen hajó-1, a Tartuffe-öt, a Solness építő mester-i és a Mária Megtolná- t is. VILÁG 1925 november 13. ) inyelmesek, a testhez mégis teljesen oda ak és ezzel a felsőruha jóállását biztos kitünő szabásuk és elkészítési módjukkal tartóssá teszik. Cégemnél ily szabású is alsónadrágok méret szerint a legdiva- és legjobb anyagokból készülnek, úgyi raktárról készen mindenkor kaphatói -----------—------------ p ■ in | sí Kelengyelen- Srififih IflIléP p.mamu tászon- | I ||j|I 111111111 iftazaissziafieritü ' B ), lÖ PlÖ Hendo Síi). fehérnemű készítő nappal a sí MMpiaiö Vfll., Rákóczi út 50 Talán a modern apostolok közül támad a kultúra megváltója . . . (A Világ tudósítójától.) A Huszadik század címen adott elő ma este Sebestyén Károly dr. a Lloyd-épület egyik termében. A huszadik század első negyedét olyannak mutatta be, mint amely a világtörténelem legborzalmasabb háborújának levegőjét hordozta magában. — Ennek a háborúnak borzalmai — mondotta ■— nem hasonlíthatók össze semmiféle elmúlt kor háborúival. Ámde tévedés volna azt hinni, hogy ezt a tömeggyilkolást valamiféle „metafizikai“ tények okozták. Egy angol folyóirat már 1908 júliusában, tehát kereken hat évvel a világégés bekövetkezése előtt kifejtette, hogy a német-angol háború kikerülhetetlen, az adott gazdasági és politikai helyzet alapján, amelynek következményei előbb-utóbb kibomlanak. Céltudatosan, hidegen készítették tehát elő a világháborút és nincs szükségünk azt semmiféle „természetfölötti" ténynek tulajdonítani. — Ámde a béke is más, mint amilyenek a hajdani békekötések voltak. A legyőzöttekre ráparancsolt kegyetlen békeföltételek maguknak, a győzteseknek a helyzetét is alapjában megingatták. Tanúság erre a náluk is tapasztalható sűrű kormány- és alkotmányválság. Kultúrközösség nélkül ők sem élhetnek s addig, míg az meg nem valósul, nincs béke. A világkatasztrófát követő forradalmak sem hasonlítanak más idők forradalmaira. Amazok belülről fakadtak, míg a háborúutániak külsőségesek voltak — véli az előadó. — A közelmúlt forradalmait kívülről importálták s rákényszerítették a népekre. Forradalomban élni azonban nem lehet, mert az csak átmeneti állapot. Mindenkori ellenmérge pedig: a törvény tisztelete és a tekintély helyreállítása. — Egyébiránt a történelem állandóan mozgó folyamat és ebben az értelemben minden kor átmenő korszak. Ilyen a mai is. Herakleitos híres jelszava, a Pántérei, érvényes a történelemre is, és a história is olyan folyam, amelybe kétszer nem léphetünk. — Ilyenformán, ha úgy teszik, ma is átmeneti korszakát éljük a történelemnek. Mert minden halad. Igaz, hogy a haladás nem minden esetben fejlődés. De azért a kultúrában nagyjában meg kell állapítanunk a folytonos fejlődést, akár a természetben. A mai korszak szomorú jellemvonása: a vezető, nagy egyéniségek hiánya. Gyakorlati férfiak vannak bőven, ámde hiányzanak azok az átfogó, új tervek, amelyeket meg tudnának valósítani. A szellemi vezetőegyéniségek e hiánya nyomja rá bélyegét napjainkra. Ez a mi szenvedésünk titka. Mert nem igaz, hogy a korok teremtik a nagy szellemeket, hanem éppen fordítva: a nagy egyéniségek alkotják a históriát. Ezeket a szellemi vezetőket várjuk, utánuk áhítozunk, mert ők lesznek a megváltók. Megismétlődött a messiásvárás. Várakozásban élünk, új megváltás után szomjúhozunk. — Honnan jő el ez a szellemi megváltó? — nem tudjuk. Talán az új eszméket hirdető, modern apostolok között él az, aki a nagy Platón szerint nemcsak filozófus, hanem király is: filozófusnak király, királynak filozófus ... Sebestyén Károly dr. előadását főként úrihölgyekből álló nagyszámú hallgatóság köszönte meg. , (*) Nagy színházi botrány Bukarestben Botrányos jelenetek közben zajlott le a bu-karesti Regina Maria Színházban egy Herz nevű román író darabjának bemutatója. A diákság, mely Herz magatartását a német megszállás idején hazaárulásnak miinősítette, előre megüzente az írónak, hogy nem fogja megengedni, hogy a királyné nevét viselő színház bemutathassa egy hazaáruló darabját. Alighogy a függöny felgördült, a diákok tüntető fütyülésbe kezdtek. Azután elénekelték a király-himnuszt, amit a közönség állva hallgatott végig. Ezután megkezdődött az előadás, de néhány jelenet után ismét kitört a botrány. A közönség két pártra szakadt, az egyik a tüntetők ellen fordult, a másik melléjük szegődött. A színészek az első felvonás után mindent elkövettek a tüntetők lecsendesítése érdekében, s a közönség és a színészek között általános vita kezdődött. A színészek hangsúlyozták, hogy a darab kiváló irodalmi alkotás, mire a diákok kijelentették, hogy ők nem is a darab ellen tüntetnek, hanem az író ellen. A színház minden részéről felhangzott a kiáltás: Le a hazaárulókkal, le Mackensen barátaival! Ilyen körülmények között lehetetlenségnek látszott az előadás folytatása, mire az igazgatóság a csendőrség segítségét kérte és csak miután a tüntetők nagy részét kivezették a nézőtérről, folytathatták az előadást. A közönség ezután sok tapssal és kihívással adott elégtételt a szerzőnek és a megzavart színészeknek. (*) Csak egyetlen vidéki színház ünnepelte Katona József születésének évfordulóját. Az 1872-ik év november tizenegyedikén született a Bánk bán költője, Katona József és születésének évfordulóján, tegnap, a Nemzeti Színház, hagyományaihoz híven, a Bánk bán-t játszotta. A vidéki színházak közül csak egyetlenegy és pedig Katona József szülővárosának, Kecskemétnek színháza ünnepelte a drámaíró születésének évfordulóját, ugyancsak a Bánk bán előadásával, a többi színházak megfeledkeztek erről a dátumról, amelyet pedig eddig minden évben egy-egy Bánk bán-előadással szenteltek Katona József emlékezetének. (*) A színházak még mindig fentartják a magas ruhatári díjakat. Néhány panaszos levelet közöltünk már, amelyekben a levelek írói mind az ellen emelnek kifogást, hogy a budapesti színházak a békében tíz- és húszfilléres ruhatári díjakat tavaly tizenhétezres ■szorzószámmal felemelték az aranyparitásra és azóta, bár a szorzószám lényegesen csökkent, még mindig fentartják a 3100 koronás, illetve kisebb tárgyakért az 1700 koronás ruhatári díjakat, sőt a Nemzeti Színházban és Kamaraszínházban ezt még fel is emelték 1000, illetve 2000 koronára. Azóta újból több panaszos levelet kaptunk, amelyek közül az egyikből közöljük a következő részletet: „Vasárnap délután a nagy eső miatt nem mehettem kirándulni, hanem a Nemzeti Színházba mentem, ahol a jegyemért 25.000 koronát fizettem. Ezzel szemben a jeggyel járó kötelező kiadásaim voltak: egy kabát 4000, egy kalap 2000, egy esernyő 2000, egy pár gumicipő 2000, összesen 10.000 korona. Ugyancsak az eső miatt a színlapot kénytelen voltam a jegyszedőnél venni, ennek ára nála, a tízszázalékos luxusadóval, 4400 korona, természetesen aprópénz hiányában az 5000 korona nála maradt, szóval a délutáni mérsékelt helyárú előadáson a 25.000 koronás jegy mellett 15.000 korona kötelező kiadásom volt, vagyis a jegy nem huszonöt, hanem negyvenezer koronába került. Azt hiszem, hogy ily körülmények között egy magamfajta kishivatalnok még a vasárnap délutáni mérsékelt helyárú előadásokat sem nézheti meg, hanem kénytelen szabad idejét a kávéházban eltölteni, ami jóval kevesebbe kerül." (*) A Traviata új főszereplője. Az Operaházban pénteket kerül színre a Traviata, amelyben először énekli a címszerepet Alpár Gitta. Germont gróf szerepében a beteg Szemere Árpád helyett Pusztay Sándor lép föl.» (*) Magyar művész sikere Párizsban. Egy fiatal magyar művész értékes párizsi sikeréről számolnak be francia lapok. Bertalan Albert, aki alig egy esztendeje került ki Fényes Adolf szolnoki iskolájából, egyesztendős párizsi tartózkodása után elérte azt, hogy a Bernheimszalon, amely a francia főváros jónevű kiállító termei közül való, kollektív kiállítás céljaira bocsátotta rendelkezésére a fiatal magyar művésznek a maga helyiségeit. Bertalan főleg tájképeivel és párizsi városrészleteivel aratott szép sikert és szerzett komoly megbecsülést. VI kér. belső részén, bérbe keresek. Ajánlatok „Pince 29“ jeligére a kiadóba kéretnek. Arcok és álarcok Megírtuk, hogy a Vígszínház megkezdte a próbáit Pirandello híres gúnyjátékának, melynek az olasz szerző ezt a különös címet adta: Hat szereplő keres egy szerzőt. A nagy érdeklődéssel várt darab próbáit azonban ma hirtelen abbahagyták és egyúttal elhatározta az igazgatóság, hogy a Pirandelliodarab bemutatóját elhalasztja és helyette legközelebb Heltai Jenő új három egyfelvonásosát hozza színre. A Pirandellio-darab női főszerepét ugyanis Gombaszögi Frida vállalta, aki azonban ma délután bejelentette az igazgatóságnak, hogy Margit nővére miatt, aki ekkor már válságos perceit élte a szanatóriumban, nem vehet részt a további próbákon és éppen ezért kéri, hogy a Madonna előadásai alól is mentsék föl egyelőre. A Vígszínház igazgatósága természetesen azonnal intézkedett, hogy a Madonná-t, melynek címszerepét, mint ismeretes, Gombaszögi Frida játssza, két estére levegyék a műsorról és Fazekas Imre drámája helyett ma estére az Úriembereket, holnap estére pedig a Színésznők tűzte ki, azt a két darabot, amelyekben Gombaszögi Fridának nincs szerepe. Este fél nyolc órakor Gombaszögi Margit meghalt — a szomorú esetről a színházi rovat élén külön is beszámolunk— és a Vígszínház igazgatósága majd csak ezután intézkedik heti műsorának legközelebbi változásairól. A Piramdello-próbák helyett holnap délelőtt már Heltai Jenő három egyfelvonásosát kezdik próbálni, mely Arcok és álarcok összefoglaló címen valószínűleg november végén kerül bemutatásra. A három kis darab közül, az első, a Karácsonyi vers, mesejáték, mely főszerepeiben Varsányi Irénnel, Törzs Jenővel, Maály Gerővel és Gárdonyi Lajossal kerül színre. Mesejáték a második darab, Az orvos és a halál is, melyről annak idején, amikor Heltai Jenő darabjával elkészült, méltató beszámolót adtunk. A darab főszerepeit Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Rajnpi Gábor és Gárdonyi Lajos játsszák. A harmadik darab címe: Az utolsó oroszlán, vígjáték, melynek két főszerepét Gaál Franciskára és Rajnai Gáborra osztotta ki a Víg- színház igazgatósága. (*) A rongyosok című magyar filmet lekötötték a világ összes országai számára. Az idei nyáron készült el Gaál Béla rendezésében A rongyosok című film, amelynek főszerepeit Bajor Gizi és Csortos Gyula játszották. A filmet — amelynek külföldi értékesítése érdekében Gaál Béla, a kitűnő filmrendező most járt külföldön — világjoggal kötötte le a berlini Karol-cég, amely az amerikai Universal filnvállalatnak euró-pai képviselete. A szerződés szerint A rongyosokat Észak-,Amerika és Magyarország kivételével a világ összes államaiban a fenti cég hozza forgalomba és a filmért olyan magas vételárat fizetett, amilyent még magyar filmért nem fizettek és amely berlini szakkörökben is nagy feltűnést keltett. (*) A híd jegyeit az első hét előadásra árusítják. Kedd reggel óta árusítják a jegyeket a Nemzeti Színház pénztárai Herczeg Ferenc új darabjának, A híd-nak, előadására. A bemutató jegyei az első napon elkeltek. Éppen ezért a Nemzeti Színház igazgatósága nemcsak, mint szokásos, az első három előadásra, hanem már most az első hét előadásra árusítja a jegyeket. (*) Kamaraszínház gyermekelőadása. A Nemzeti Színház Kamaraszínháza a múlt esztendőben nagy sikert aratott azzal a kísérletével, hogy gyermekelőadást rendezett. Az előadásokat most az új és alkalmasabb helyen megismétlik. A Nemzeti Színház kitűnő művészei játsszák vasárnap délután Sas Ede népszerűvé lett gyermekvígjátékát, a Vásár fiát. A mérsékelt helyárú előadás természetesen nagy érdeklődést kelt a kicsinyek világában. A főszerepeket Ligeti, Kiss Irén, Somogyi, Gömöry, Nagy, Sugár, Szőke, Gabányi játsszák. (*) Az új magyar filmgyártásba a magyar szerzőknek alig engedtek beleszólást. Most jelent meg a filmgyártó rendelet végrehajtási utasítása, amely megszabja részletesen, hogy milyen módon kell keresztülvinni a magyar filmgyártás újjáélesztése érdekében kiadott rendelkezést. A végrehajtási utasítás szerint egy tizenkét tagú felügyelő-bizottság alakul és ez a bizottság intézkedik arról, hogy az egyes filmérdekeltségeknek milyen arányban kell elkészíttetniük a magyar filmeket és melyek legyenek azok a filmek, amelyeket elsősorban felvesznek. Sajnálatos, hogy ebben a felügyelőbizottságban az íróknak, tehát a filmdarabok szerzőinek csak tanácskozási jogot adtak, szavazati jogot azonban nem, tehát az írók, akiknek munkája elsősorban fogja megszabni a felveendő filmek értékét, hiszen a filmet az író írja, a gyár pedig csak a kivitelt adja a megírt filmhez, nem vehetnek részt döntő súllyal a filmgyártás újjáélesztésének munkájában misora fogalom .