Világ, 1926. január (17. évfolyam, 1-18. szám)
1926-01-31 / 18. szám
fj 2016 Január 1I. VILÁG Herczeg Ferenc pályájának kezdeteiről (A Világ tudósítójától.) A Nemzeti Színházban ma este játszották a Dolovai nábob leányán, azt a darabot, amellyel Herczeg Ferenc harminchárom évvel ezelőtt futott be ,az arrivált magyar színpadi szerzők közé. Herczeg Ferenc, akit fölkerestünk hűvösvölgyi villájában, írói érvényesülésének erről az első korszakáról, az akkori irodalmi szalonokról, baráti köréről sok érdekes és színes dolgot mondott el. A mai írói generációt különösen érdekelhetik Herczeg visszaemlékezései. — Igen — mondja Herczeg —, a Dolovai nábob leánjának bemutatója forró este volt s úgy érzem, ez jelentette első drámai próbálkozásom teljes sikerét, ez nyitotta meg előttem az irodalom kapuját, legelsősorban Jókai házát."Jókaihoz és Feszty Árpád házához sokat jártam. Fesztynek gyönyörű, művészi szalonja volt, ahol Budapest, és mondhatnám, egész Magyarország szellemi öröme je megfordult. Jókai bizalmas barátságába fogadott, sokszor hívott meg svábhegyi villájába, de ha nem csalódom, ebben jó része volt annak, hogy mint versed fiú, egy kicsit konyítottam — a szőlőműveléshez. A Svábhegytől egy ágyúlövésnyire nem volt szőlőhöz értő ember. Szóval, Jókai érdemesített arra, hogy miegymást elmagyarázgasson a bortermelésről Irodalomról alig beszélt velem. Az öreg úr az írást olyan komolyan fogta fel, mint egy hivatalnok a munkáját: ha napi penzumával készen volt — az irodalmat elintézte .Ekkor háziúr volt, szőlősgazda, — csak író nem. — Fesztyék Bajza uccai házuk földszintjét lakták, ahová Jókai emeleti lakásából falépcső vezetett le. Jókai, ha vendégek voltak lent a műteremben, valósággal fantasztikus benyomást tett ránk, mikor megjelent, mindig a magasságból jött és ott tűnt el. Csöndben, ahogy jött. Mert koránkelő ember volt és nyomban munkához látott. Mi persze reggelig ott maradtunk Fesztyéknél. Gárdonyi Géza, Justh Zsigmond, Dródy Sándor, szóval az akkori fiatalok jártak hozzájuk. Mondhatnám, akiket Fesztyék szívesen láttak, az büszke lehetett. Egyetlen ajánlólevél a tehetség volt: a legfinomabb arisztokratát sem fogadták be enélkül, viszont a legtehetségesebb író kölcsönkért ruhában is kedves vendég volt nálunk. Manapság nem így „arriválnak" az írók ... — A társaságban Gárdonyi Géza kedves tudott lenni. Nőtázni is sokat hallottam. Tudott egy kicsit hegedülni, nem többet, mint amennyire a festéshez értett. Mert igen furán pingált. Egyszer lefestette Heltai Jenőt. Kérdezi tőlem: mit gondolsz, ki ez? — Ferdinánd, a bolgár fejedelem — feleltem. — Gárdonyi nagyon megsértődött és aztán nem beszélt piktúráról. (Pedig valami köze volt hozzá. Ő volt a „Magyarok bejövetele" körkép titkára, utóbb meg a Fasor végén kiállított „Pokol“-é, mert szerette a fixes hivatalnoki elfoglaltságot.) Inkább nótázom, vékony cérna hangján, jóízűen, kedélyesen. Jókai is jót mulatott a „Görén“ — így hívták Gárdonyit a meghitt környezetben —, mert az öreg úr nagyon szerette az anekdotázást, különösen a népdalok fordulatait. Volt különben Gárdonyiban valami néptanítói szárazság, amely azonban mulatás közben leolvadt róla. Egyébként hallatlanul komolyan vette az írást: olyan fanatikus hittel vette kezébe a tollat, mint a pap a monstranciát. — A társaság tipikusan bohém volt: szobrászok, festők, muzsikusok verődtek össze benne. Dankó Pista, Lányi, Blaháné kedves cimbalmosa, Stróblék, Zaláék. Mennyi kedves órát töltöttem el a körükben! Sokat rándultunk le a Kingyesi-pusztára, Ógyalla mellé, ahol Fesaty testvére szolgabíró volt. Egyszer arról volt szó, hogy Blaháné fellép Komáromban és Lányi fogja kísérni cimbalmon. Lányi a szolgabíró fogatján, inassal, hajdúval hajtatott be Komáromba. Kiorgástalanul elegánsan volt öltözve: klakkban, lakkban. Ahol az indóház elé ért, a falusi vályogvető cigányok megszólították: — Hová més? Lányi rettenetesen felháborodott, ő már régen elfelejtette cigánymivoltát és a fajtája mégis ráismert cilinderben, lakkcipőben is. De a testvérek, amikor látták, hogy Lányi büszkén elfordul tőlük, gúnyosan csipkedték: — Ne nézsd, hogy fáj a csigány !... Köngyesen jól mulattunk Gárdonyi esetén is. Egy egésznapos kirándulásra mentünk. A mezőn álldogált egy öreg juhászbojtár, a botjára támaszkodva. Gárdonyi, akit módfelett érdekelt a magyar paraszt, odamegy hozzá és megszólítja: — Volt-e már városban, öreg? — Voltam. Komáromban. — Tetszett? — Nem. ' —■ Miért nem? — Mert sokat beszélnek az emberek. Azzal hátat fordított az öreg és bosszús képpel elbotorkált, mi meg nem tudtuk, hova legyünk neveltünkben. — Fesztyvel is kedves apróság esett meg a pusztán. Egy fogadást vesztett — a Föld forgása miatt. Aratáskor volt, Feszty a mezőn sétált és hallja, hogy két legény erősel disputál azon, forog-e a Föld vagy sem? Feszty annak fogja pártját, aki Galileit vallja. Megkötik a fogadást egy liter borba. A tamáskodó legény fogja a vasvillát, a hegyét Komárom felé fordítja és úgy áll ott, mereven, vagy félóráig. Aztán diadalmasan megszólal: — Tessék ideadni azt a liter bort! — Már hogy adnám? — kérdi Feszty. — Mert hogy félórája állok itt. Ha pedig a Föld forogna, akkor a vasvillám hegye nem mutatna még mindig Komárom felé, — hanem Gyallának, de. Feszty beadta a derekát és fizetett nevetve ... Jókai után Gyulay Pállal érintkeztem sokat. Ő aztán beszélt irodalomról. Sőt csak arról. Ez a vérében volt. Gyulay a legbecsületesebb, a legbátrabb emberek közül való volt. Ezt mindenki tudta róla, ennek köszönhette nagy tekintélyét. Sok embert kétségbeejtett szókimondásával, amelyben a kíméletlenségig ment. Még a ruhánkat is megkritizálta. Mikor a Kisfaludy Társaságban a székfoglalómat tartottam, megkérdeztem tőle, milyen ruhában menjek el? Persze Ferenc József-kabátban állítottam be az Akadémiába, ahogy a kis öregúr kívánta. A nadrágom azonban kissé világosabb volt a kelleténél. Ezt éveken át a szememre hányta. — Hogyan van a nadrág? — dohogta mérgesen. — Bocsánatot kérek, elnök úr (mert csak „elnök uraztatta“ és sohase „méltóságoztatta“ magát), kijelentem, hogy soha többé nem veszem fel.. Pedig Gyulay jól bánt velem. Amit rólam írt, az megtisztelő kritika. Elismerte, hogy vihetem még valamire ... A drága, jó elnök úr ... !*. «•) Névsorolvasással kellett a Ház tanácskozóképességét biztosítani (A Világ tudósítójától.) Benn az ülésteremben ma is teljes volt a részvétlenség, annál hangosabb volt azonban az élet a folyosón, ahol ma még teljessé vált a válsághangulat. Az indemnitási vitában egymásután állottak fel az ellenzéki szónokok, de üres padsoroknak beszéltek. Többször is előfordult, hogy a Ház tanácskozásképtelen volt és délután, mikor Szeiter Ferenc másodszor kérta a tanácskozóképesség megállapítását, Huszár Károly névsorolvasást rendelt el. A katalógusolvasás hírére besiettek a képviselők, azonban lassanként újból kiszálingóztak úgy, hogy Szeder Ferenc beszéde közben egyszer csak azt vette észre, hogy egyetlen kormánypárti képviselő sincs a teremben. A baloldalon öten ültek és az öt képviselőn kívül az elnök és a jegyző hallgatta a szónokot. Ezt már maga az elnöklő Huszár Károly is tűrhetetlennek tartotta, haragosan a csengőhöz kapott, mondat közben szakította félbe Szeder Ferencet és felfüggesztette az ülést. A folyosón azután meg is mondotta, hogy ezt mégsem lehet csinálni, így nem lehet tárgyalni, mert erről az ország is tudomást szerez. A kormánypárti képviselők nem vették jó néven Huszár Károly szigorát, de mikor az ülés újból megnyílt, bejöttek a terembe és ott maradtak végig. Hosszú idő után megjelent ma a Házban Rakovszky István is, akit természetesen a képviselők és újságírók nagy csoportja vett körül és az aktuális politikai eseményekről beszélgettek. . A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Fábián Béla az indemnitás tárgyalásának folytatásában kifejti, hogy bizalmatlan a kormány iránt, mert ,52 év után a hivatalos lap nyomását elvette a régi nyomdától és a fajvédők nyomdájának, s a fajvédők egy másik csoportjának, a MOVE-nak ajándékozta a szabadkőművesek házát. Azután itt van Nádosy országos főkapitány is. Az egységes párt is kifogásolta Nádosynak a szélsőjobboldali elemekkel való nyílt barátkozását. A miniszterelnök és a kormány mégis tartotta Nádosyt. Bizalmatlan a forgalmi adó körül tapasztalható anomáliák miatt is. A pénzügyminiszter már a nyáron megígérte az egyfázisos forgalmi adót, de ennek a reformnak még se híre, se hamva. Jellemző a rendszerre, Nádosy Imre országos főkapitány lehetett. Ép olyan jellemző, hogy vitéz Endre László még mindig főszolgabíró lehet Gödöllőn. A javaslatot nem fogadja el. Szilágyi Lajos kéri a tanácskozóképesség megállapítását. A Ház nem tanácskozóképes, ezért az elnök az ülést öt évcre felfüggeszti. Az elnök tizenkét órakor újból megnyitotta az ülést. Szilágyi Lajos: A frankhamisítás ügyéről minden nemzetgyűlési képviselőnek ugyanaz a véleménye. Megtagadjuk a közösséget ezekkel a bajszerzőkkel, mint magyarok és mint keresztények ezzel a közönséges bűncselekménnyel. Vissza kell utasítani a külföldön és esetleg bent is elhangzott állításokat, mint hogyha Magyarországnak ehhez az ügyhöz köze lenne. Ez az ügy Magyarországnak legfeljebb csak a kára. Éhn Kálmán : Szégyene ! Szilágyi Lajos: Nyugodtan várja a független bíróság ítéletét. (Helyeslés jobbfelől.) A parlamenti vizsgálóbizottságot illetőleg is nyugodtan fogadja majd a vizsgálóbizottság jelentését is. Ilyen bűncselekmény csak bizonyos atmoszférában történhetik, de ez az atmoszféra meggyógyítandó és megszüntetendő. Zichy János gróf : Helyes ! Szilágyi Lajos: Lehetetlen, hogy a politikai konzekvencia e bűncselekménnyel kapcsolatban elmaradjon. Minden bizalmatlanságom dacára, amíg a miniszterelnöknek a külfölddel szemben hátvédre van szüksége, ezt a hátvédet a magam részéről szolgáltatom számára. Az árvízkatasztrófáról a frankügy elterelte a figyelmet. Sürgős intézkedéseket kell nyújtani, preventív intézkedéseket kell tenni. A trianoni határok rossz megoldása befolyásolta ezt a katasztrófát. Magyarország területén a magyar hatóságok példás buzgalommal teljesítették kötelességüket. Külön meg kell említeni Békés megye főispánját és kormánybiztosát is. Fábián Béla : Kovacsics Dezső főispán tényleg kitűnő munkát végzett. Szilágyi Lajos : Elismerést érdemel Sziki Károly okányi főszolgabíró és a munkában résztvett más közegek is. Ha a Szatmár, Nagyvárad és Arad között elterülő sávot, amelyet határkiigazításokra Magyarország számára követeltünk, visszaadták volna, akkor az árvízkatasztrófa nem zúdult volna ránk. Szemrehányással kell illetni a Sebeskőrös mentén dolgozó ármentesítő társulatot, amely nem rendelkezett megfelelő felszereléssel, még csak dinamitot sem tudott adni a jégtonászok felrobbantására. Nem lehet elhallgatni, hogy általános volt a fejvesztettség az árvíz sújtotta területen. A kormány csak napok múltán nevezett ki kormánybiztost, kezdetben össze-vissza intézkedések történtek. A bihar megyei alispán jelentésében szépíti a kárt. Mi a célja a teljes helyzet burkolásának ? Örömmel látja az árvízkárosultak felsegélyezésére megindult akciót, azonban míg a nemzetgyűlés tagjai igen szép példát nyújtva, százhuszonötmillió koronát adományoztak, addig visszatetsző, hogy a TÉBE együttvéve csak 250 millió koronával segítette az árvízkárosultakat. Már a népjóléti tárcánál feltűnt, hogy a falusi tömegnyomor enyhítésére nem talált semmiféle intézkedést a költségvetésben. Pedig a falusi tömegnyomor sohasem volt olyan nagy, mint ma. A főiskolai hallgatók nyomorát a tandíj szempontjából kívánja szóvátenni. Égbekiáltó igazságtalanság, hogy a félévi tandíj 1.270.000 korona. Ugyanez 75 aranykorona volt. A háború alatt tehát átszámítva is jóval kevesebb volt a tandíj. A beiratási díj ma 350.000 korona, ami 20 aranykoronának felel meg, ugyanez békében 10 aranykorona volt. A nyugdíjas katonatisztek ügyében a kormány felfogása szemben áll az érdekeltek felfogásával. A nyugdíjas katonatiszteket elejtette a pénzügyminisztériumnak csökönyösségéről ismert szívtelen referense. Ennek a referensnek a konokságában megbukik minden jó törekvés. Dréhr Imre nem méltó hangon nyilatkozott a nyugdíjas katonatisztekről. Dréhr Imre : Csak a NyUKOSz vezetőségéről beszéltem, azoknak az uszításait nem hagyhattam szó nélkül. Szilágyi Lajos: Csáky Károly gróf honvédelmi miniszternek a kabinetkérdést kellett volna fölvetni ebben az ügyben. Máighallgattak ezek a nyugdíjas katonatisztek. Nem lehet azonban csodálkozni, hogy a pohár náluk is betett és élesen támadták a honvédelmi minisztert. Az indemnitást nem fogadja el. Kabók Lajos: A szociáldemokrata párt a legteljesebb bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt. A beruházásokat folyton halaszt, közben a kormánypárt padsorai egyre üresebbek lesznek, a jobboldalon már csak Hoyos Miksa gróf és Petrovics György ül. Pár perc múlva ők is fölkelnek és távoznak, úgyhogy mindössze öt szociáldemokrata képviselő maradt a teremben. Rothenstein Mór: Elsüllyedt a kormánypárt? Huszár Károly elnök körülnézett, megrázta a csengőt és félbeszakította a szónokot: — Az ülést öt percre felfüggesztem! Indulatosan hagyta el Huszár Károly az elnöki emelvényt és odaszólt Dréhl Imrének: — Így nem lehet tárgyalni! Huszár Károly elnök rövid szünet után újból megnyitotta az ülést. Ekkor már megjelent Vass József népjóléti miniszter és a kormánypárti padsorokban is ült 30—40 képviselő. Szeder Ferenc: Az előbbi jelenet igazolja, hogy a népparlamentnek kell eljönnie. A mai kormányrendszer honosította meg az egyesülési és gyülekezési szabadság kezelésének azt a módját, amely csak a cári Oroszországban volt. A Cuza—Eckhardt találkozásnak nem volt következménye, de a békéscsabai szociáldemokrata párt vezetőségét elítélték, mert a vezetőségi ülést nem jelentették be. Rendet, békét és egyforma jogokat Nem forradalmat akarnak, hanem rendet és békét, de egyúttal egyforma jogokat. A hazafiatlanság és a forradalmi vád aljas gyanúsítás. • • Dabasi-Halász Móric: Ez ténymegállapítás! Szeder Ferenc: De igenis aljas gyanúsítás ! ' Hoyos Miksa gróf: A vezetőkről van szó! Szeder Ferenc: De a mindszenti munkásokat üldözik. Malasits Géza (Hoyos Miksa gróf felé): Beleilleszkedik ebbe a farizeus-rendszerbe! (Nagy zaj a baloldalon.) Hoyos Miksa gróf: Műfelháborodás ! Szeder Ferenc: Francia-Kiss Mihályt Schandl Károly államtitkár jelenlétében választották meg a Falu Szövetség alelnökévé. Azt a Francia Kiss Mihályt, akinek lelkét egy csomó gyilkosság terheli, tátták, ezért a vállalatok egyre csökkentették a munkások létszámát, de még ma is késedelemmel hajtják végre a beruházásokat. Az elszakított területeken születettek jelentkezési kötelezettségét bürokratikus tomák között fentartani nem lehet. A honosítási eljárást meg kell könnyíteni. A közigazgatási osztályon akárhányszor hónapokig tart egy honosítási ügy elintézése, még akkor is, ha az illető fél írásai rendben vannak. Vannak esetek viszont, amikor 24 óra alatt elintéznek egy visszahonosítást. Az elintézéseknél vallási kérdések szerepelnek irányadóul. Jankovich Arisztid ezredes visszahonosítását a legsürgősebben elintézték. Köztisztviselők, akiknek honossága még nincs rendben, dolgoznak ebben a hivatalban és ők utasítják ki azokat, akik Nagy-Magyarország elszakított területéről jöttek ide. Mit szólna a kormány ahhoz, ha az érdekeltek a hágai döntőbíróságtól kérnék sérelmeik orvoslását. Határozati javaslatot terjeszt elő az állatforgalmi adó eltörléséről. Indítványozza, hogy kötelezze a Ház a pénzügyminisztert arra, hogy az utolsó öt év adójövedelmeinek kimutatását terjessze a Ház elé. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután az ülést egy félórára felfüggeszti. Névsort olvastatott az elnök az üres padsorok miatt Huszár Károly elnök szünet után három órakor nyitotta meg az ülést. Szeder Ferenc a ■ tanácskozóképesség megállapítását kéri. Elnök: Minthogy a Ház tanácskozásképtelen* az ülést felfüggeszteni. Huszár Károly elnök *11 órakor nyitotta meg újból az ülést. Szeder Ferenc: A nyolcórás üléseket a kormánypárt kérte, tartsák tehát be a házszabályokat. Ismét kéri a tanácskozásképesség megállapítását. Elnök megállapítja, hogy csak huszonkilenc képviselő van jelen és elrendeli a névsorolvasást. A névsor felolvasása után megállapította az elnök, hogy a Ház már tanácskozóképes. Szeder Ferenc: A többség, amely erőszaknak köszönheti létét, a legkérlelhetetlenebb harcot folytatja a munkásság és kispolgárság ellen. A nyílt szavazással az osztályuralmat konzerválják. Úrrá tették itt a kalandorszellemet, sorozatos gaztettek történtek és a tettesek szabadon maradtak. Ez a kalandorszellem tette lehetővé a frankhamisítást is, amelyért a kormány felelős. A banda vezére, Nádosy, a belügyminiszter bizalmasa volt. Zadravetz István püspök is kapcsolatba került a frankhamisítással. A postatakarékpénztártól kölcsönt kaptak. Ezért felelős a kormány és elsősorban ennek feje. A miniszterelnök nem tagadta a Perénni-féle levelet. Ilyen körülmények között alkotmányos államban a kormánynak félre kell állnia. A kormány helyzete külpolitikai szempontból is tarthatatlan és Bethlen legközelebb nem képviselheti Genf" ben a p’aevar nemzetet. ~r'Tiltakozik a pénzügyminiszter hangja ellen, az ellenzéknek joga van a kritikára. Bérletesen ismerteti a mezőgazdasági munkások helyzetét, adatokat olvas fel a mezőgazdasági munkabérviszonyokról. Malasits Géza: Mintának állíthatják a leventék elé. Szeder Ferenc: Kérdi, mit tett a kormány az árvízkatasztrófa által sújtott lakosság érdekében? Sürgős segítséget követel. Az indemnitást nem fogadja el. Az állam feladatai az építkezés terén Kéthly Anna: A pénzügyminiszternek nincs szociális érzéke, mert ha volna, nem kötné feltételekhez a házhaszonrészesedés eltörlését. Tiltakozik a lakbérek és lakások felszabadítása ellen. A tisztviselők, a munkások, a hivatalnokok hihetetlen nyomorban vannak, a vállalatok sorba bocsátják el alkalmazottaikat és ha ez így megy tovább, az adózók valóban megszakadnak. Az újabb lakbéremelés tönkreteszi a kisexisztenciákat. Az emberek ma is sok helyen barakokban, barlangokban, pincékben laknak. Az államnak kötelessége az építkezés, már csak azért is, hogy a magánlakásokban lévő hivatalokat innen kitelepítse. Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, nyújtson be törvényjavaslatot az építkezési kedvezmény meghosszabbításáról és törvényhozás útján gondoskodjék a kormány olcsó, hosszúlejáratú kölcsönről az építkezni akarók részére. Az indemnitást nem fogadja el . Rothenstein Mór beszédének elhalasztását kéri, amit a száz megad. Elnök jelenti, hogy a ma délutáni névsorolvasásnál a távollevők jegyzékét a legközelebbi ülésén terjeszti be és akkor teszi meg idevonatkozó javaslatát. Akik még ma aláírják a háznagyi hivatalban kitett ívet, azokat igazoltnak fogják tekinteni. A Ház ezután az elnök indítványára kimondotta, hogy legközelebbi ülését február 3-án, szerdán délelőtt 11 órakor tartja a mai napirend folytatólagos tárgyalásával. Forgách Miklós jegyző fölolvasta az indítvány- és interpellációs könyvet. Az interpellációs könyvbe csak Vázsonyi Vilmos jegyzett be a frankhamisítás ügyében interpellációt. Elnök indítványára a Ház engedélyt adott Vázsonyi Vilmosnak, hogy interpellációját ne szerdán, hanem a legközelebbi interpellációs napon terjessze elő. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés, hat órakor végződött. Huszár Károly felfüggesztette az ülést, mert nem volt kormánypárti képviselő a teremben Vasárnap