Világ, 1926. március (17. évfolyam, 42-66. szám)
1926-03-30 / 65. szám
Beach — Ballag professzor beszéde a Rákóczi- Ünnepen a bécsi udvarról. Az országos Rákóczi-ünnepség befejezéseként vasárnap a Vigadóban rendeztek külsőségekben impozáns díszelőadást, amelyen nagyszámú közönség gyűltegybe az ország minden részéből. A Vigadó nagyterme, amelyet történelmi vonatkozású dekorációk ékesítettek, zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, amelynek sorában ott voltak: József és József Ferenc főhercegek, MayerJános, Pesthy Pál és Csáky Károly miniszterek, Zsitvay Tibor, Apponyi Albert gróf, Janky Kocsárd, Ripka Ferenc főpolgármester, továbbá a magyar társadalom, a politikai, tudományos és művészi világ előkelőségei. Az ünnepség a Budai Dalárda énekével kezdődött s azután Sipőcz Jenő dr. polgármester mondott beszédet. Az ünnepi szónok Ballagi Aladár dr. egyetemi tanár volt, aki beszédében II. Rákóczi Ferenc fejedelem korának történelmi méltatásával és a tények megcáfolhatatlan felsorolásával bizonyította be, hogy az ország mai sorsát már az a politika készítette elő, amely ellen a nagy fejedelem szabadságharcot hirdetett. Rákóczi rájött volt arra — mondotta Ballagi —, hogy Magyarország bajainak kútforrása a királyi koronázási eskü meg nem tartása volt. Évszázadokon keresztül nem akadt király, aki törvényeinket megtartotta volna. II. Lipót főcélja az volt, hogy politikai ellenfeleinek minél nagyobb birtokait koboztassa el. És az osztrák történetírók mind lázadásnak minősítik Rákóczi szabadságharcát. Szégyen, hogy Rákóczinak még ma sincs szobra Magyarországon, de leghalálosabb ellenségének, Savoyai Eugénnek szobra a királyi palota előtt áll. A közönség többször viharos tapssal szakította meg Ballagi beszédét, végül pedig ünnepelte a szónokot. A főhercegek azonban Ballagi professzor beszéde után nyomban eltávoztak. S. Fáy Szeréna szavalata után Preszly Elemér dr.. Pest vármegye főispánja, mondott emlékbeszédet Magyarország törvényhatóságai nevében. — Krausz Simon édesapjának temetése. Vasárnap délelőtt kísérték utolsó útjára Krausz Mórt, Krausz Simon édesapját. A temetésen megjelent mindenki, aki ismerte a jóságos lelkű, szelíd öreg urat, aki még 86 éves korában is teljes szellemi frissességben mesélte el, hogy lett kedvenc fiából, Krausz Simonból a magyar pénzvilág egyik első vezetője. Hevesi Simon főrabbi gyászbeszédében elmondotta, milyen küzdelmes múlt állott a pátriárka kort ért öregúr mögött, aki fiatal korában részt vett a custozzai csatában is. A pénzvilág vezetői nagy számban jelentek meg a végtisztességen, hiszen aki érintkezésbe került Krausz Simon édesapjával, mindenki megszerette őt nyílt és józan eszéért, becsületes és tiszta szándékaiért, egyenes és szókimondó természetéért. Magyar kir. osztálysorsjáték 72 OOO sorsjegy 36 000nyeremény indynnMsofiiKsorsjegyover Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 5.000.000.000 azaz ötmilliárd korona Jutalom és nyeremények: 1 jutalom 1 millió 1 nyer. 1 nyer. SOOmillió 1 nyer. 1 nyer. 250 milliói 2 nyer.á HjlSf T, " JL“ ITT M nyer. ISO milliói 5 nyer.a korona stb., összesen több mint 55 milliárd, mely összeget készpénzben fizetik ki. tz i. oszt ittam M Manlt A sorsjegyek hivatalos Arat: Nyolcad I Negyed | Fél Egész 25 ezer | 50 ezer EOO ezer 200 ezer korona | korona | korona korona | Sorsjegyek az összes elárusítóknál . Ballagi Azok a lapok, melyeknek hasábjai tajtékozva csordulnak túl fajnak és nemzetnek már dühös ismételgetésétől, ezek a lapok úgy mondják, hogy kínos feltűnést keltett tegnap Ballagi Aladár beszéde, amelyben a történetíró tárgyilagosságával, de egyben kíméletlenségével mutatott rá Magyarországnak és a Habsburg-háznak nem mindig kellemes emlékű viszonyára. A kínos föltűnésnekvalóban voltak jelei. A Habsburg-háznak egy-két tagja, aki az ünnepségen jelen volt, gyorsan távozott az ünnepségről.* Ám a zsúfolt tömegű és tömör hallgatóság tombolva ünnepelte az ősz tudóst és taps, éljenzés mutatta rokonszenvét mondanivalóival. Kínos föltűnést — úgy látszik — csak a főhercegek és a fajvédelem körében okozott Ballagi beszéde. Pedig az öreg professzor úgy érezte, hogy csak ő beszélt igazán a magyarság nevében, amikor mindenfelől és már évtizedeik óta hallja a tapsot megcsendülni a Habsburg-ház fölött gyakorolt éles, de igazságos kritikáira visszhangul. Csak a tájvédelem és a főhercegek érezték magukat kínosan. De végül is: arra a fajvédelemre, amely csak a gyűlölettel, az uszítással, a mérgezéssel és rombolással tudja faját védelmezni, nem lehet tekintettel sem Ballagi professzor, sem a magyar nemzet. Ami pedig a főhercegeket illeti: nekik el kell viselniök ezt a kritikát, ha már ők tapintatos dolognak érezték megjelenni azon az ünnepségen, amelyen Rákóczi felé száll a magyarság kegyelete. Nekik el kell tűrniök a kritikát és megelégedhetnek azzal, hogy nem kell többet tűrniök. ősi fészkük, ha Ausztriájuk sokkal kevesebb megkülönböztetésben részesíti őket, mint a mindig rebellisnek tartott Magyarország. Ballagi professzor mondotta, hogy elmúlt számukra a kiváltságok kora és a nagyon rég múlt kiváltságaik közé tartozott személyük szent sérthetetlensége és kritikáktól való mentessége is. Az idő nagyon kemény malomkő. Sem alóla kibújni, sem neki ellentállni nem lehet. Zsolt Béla szerzői estjét április 4-én este 9 órakor tartja a Lipótvárosi Demokrata Körben (V., Fálk Miksa ucca 1.). A modern magyar irodalom egyik legértékesebb egyénisége Zsolt Béla, akit novelláin, versein és bátor, harcos publicisztikai írásain keresztül igaz szeretetébe fogadott a magyar társadalom. A tartalmas és magas színvonalú szerzői estélyen a színjátszó és előadóművészet legjobbjai szerepelnek: Baló Elemér, Basilides Mária, Fehér Artúr, Gerő Margit, Gervay Erzsi, Holló Klára, Lányi Viktor, Lukács Pál, Moór Sári, Pécsi Blanka, Roth Béla, B. Radó Lili, Relle Gabriella, Somló István, Tőkés Anna. Az estélyt Feleky Géza dr. előadása vezeti be és Vásárhelyi Ferenc dr. rendezi. C Sirkőlopással vádoltak meg egy szegedi színésznőt. Szokatlan vétséggel vádoltan került a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa elé a szegedi színház volt tagja, Csiszár Jolán, aki ezidőszerint a Thália színésznője. Csiszár Jolánt, még a múlt év őszén jelentette föl bátyja, Csiszár László tanár, aki azt állította, hogy a család belvárosi temetőben lévő sírhelyéről húga ellopta a sírkövet. A törvényszéki tárgyaláson a színésznő előadta, hogy bár családja kitagadta, mégis ő gondozta a sírhelyet, a kőemléket valóban elvitte, de aktaszerűen beigazolta, hogy erre a katolikus plébánia engedélyt adott neki. A sírkövet nem lopási szándékból szállította el, hanem hogy eladja és árából a sírhelyet rendbehozhassa és új követ faragtasson. A színésznő minden tekintetben tisztázta eljárását, mire a törvényszék az ellene emelt vád alól fölmentette. VILÁG 5926 március 50. 9 — Peyer Károlyt elítélte a soproni törvényszék. Sopronból jelentik: Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő 1923 tavaszán Brennbergben a bányászszakszervezeti ülésről kiutasította az ott megjelent Szegfű nyugalmazott ezredest. A soproni törvényszék fellebbviteli tanácsa ma Peyert becsületsértés címén kétmillió korona pénzbüntetésre ítélte. A védő semmiségi panaszt jelentett be. A Per 8 férj gyilkos Jakabházyné és apósa között a meggyilkolt férj hagyatékáért. Emlékezetes még, hogy Jakabházy János Lászlóné a múlt év novemberében a Tükör utcában öt revolverlövéssel megölte férjét, Jakabházy János MÁV ellenőrt. Az asszonyt letartóztatták és gyilkosság címén megindult ellene az eljárás. A vizsgálat már be is fejeződött ügyében és a büntetőtörvényszék április végére tűzte ki a főtárgyalást. A meggyilkolt férj hagyatéka körül most érdekes per indult meg a budapesti polgári törvényszéken. Jakabházyné ugyanis férje halála után hagyatéki eljárás megindítását kérte, ezzel dokumentálva, hogy a hagyatékra igényt tart. Jakabházy László MÁV főfelügyelő, az elhalt apja, néhány hét előtt keresetet adott be a törvényszéken Jakabházyné ellen, „özvegy Jakabházy János Lászlóné igénye a jelen esetben nem érvényesíthető — mondja a keresetben —, mégpedig azért, mert alperes volt az, aki örökhagyó férjét 1925 november 19-én előre megfontolt szándékkal megölte. Minthogy pedig a hazai jogszabályok szerint érdemetlenségi okból nem örökölhet az, aki az örökhagyót megölte, vagy megölésére törekedett, minthogy ezt a nyomozás és a vizsgálat már meg is állapította, az alperes érdemetlenné válván, igényét elvesztette." Kérte a bíróságot az após, mondja ki menyének érdemetlenségét a hagyatékra és a törvényes felmenői kapcsolat alapján neki adja ki az örökséget. A kereset ügyében hétfőn délelőtt tartotta meg a perfelvételi tárgyalást Csipkay Emil Andor dr. törvényszéki tanácselnök. Jakabházy László jogi képviselője kijelentette, hogy a keresetben foglaltakat fentartja. Közben a fogházőrök elővezették a tárgyalásra Jakabházynét is, aki elegáns fekete ruhában jelent meg a bíróság előtt, hogy álláspontját maga is megvédje. Az asszonyra azonban nem került a sor. Ügyvédje, Grohmann Zsigmond dr., kérte a kereset elutasítását. A tanácselnök a tárgyalást ezután elnapolta azzal, hogy az érdemleges tárgyalás kitűzéséről értesíteni fogja a feleket. Az Új Föld előadása. Az Új Föld vasárnap este tartotta első propaganda estjét a mai francia költészetről. Szegi Pál előadásában jellemezte azokat a művészeti mozgalmakat, amelyek a francia líra mai kialakulására komoly befolyást gyakoroltak. Ezek az idegenszerű, különös versek hasonlóképpen új és sajátos előadóstílust kívánnak. A nagyrészt fiatal előadók ezt a kívánalmat leginkább be is váltották. Miklós Dana nagy intelligenciával fogta fel feladatát és különösen jól sikerült volt Cendrats Újság című versének előadása. Kádár Anna finoman és egyénien adta elő Apollinairetől A szép vörös asszony-t és a Jósiások-at. A „puritán" előadóstílus képviselő a komoly Fenyő Rózsi és Peéty Piroska, Ascher Oszkár, Palasovszky Ödön s Farkas Endre s a Ravel- és Saint Soens-számokkal szereplő R. Thurzó Mária (ének), Debussyt játszó Fried Géza részt kérhetnek az érdekes este vitathatatlan sikeréből. ABBAZIA HOTEL PENSIONE METROPOLE a Stidstrand legszebb pontján. A fürdőhely centrumában. Erkélyes szobák. Táncterem. Kitűnő francia-magyar konyha. Arak 35 lírától. DÉKÁN ÉS BLUM, tulajdonosok. Felvilágosítással szolgál a budapesti Iroda. Fabank, V., Nádor utca 21. Telefon. — Irtóhadjárat Óbudán a verebek ellen. Óbudán az utóbbi időben nagyon elszaporodtak a verebek. Platthy György törvényhatósági bizottsági tag indítványára a főváros elhatározta, hogy ióthadjáratot indít a károkozó verebek ellen, amelyeknek tanyája a kiscellúti kolostor. — Vasárnapi közgyűlések. Vasárnap délután tartotta az Okleveles Gyógyszerészek Orsz. Egyesülete évi rendes közgyűlését. Millner György elnöki megnyitójában kiemelte a központi bárpótlékos fizetőpénztár megvalósításának nagybitosságú gazdasági horderejét és bejelentette az egyesületnek a nemzetközi gyógyszerész únióhoz való csatlakozását. Dömötör Lajos dr. előterjesztést tett a gyógyszerész kamara megalkotására és a mostani jogadományozási rendszer megváltoztatására. A Budapesti Asztalos Ipartestület közgyűlésén Nagy Antal elnök utalt az asztalosipar nehéz helyzetére. Nem jelent eredményt az állam pénzügyi talpraállítása, ha az egyes adózó iparok, az egész adózó polgárság elerőtlenedik és éppen azért az iparosság egységes összefogásával kell törekedni arra, hogy a kormányzat végre is ezekkel a szempontokkal számoljon. A fűszerkereskedelmi alkalmazottak délelőtt gyűlést tartottak a régi képviselőházban az esti 7 órai üzletzárás és a teljes vasárnapi munkaszünet tárgyában. Gyuricza Gyula megnyitó beszédében rámutatott arra a tűrhetetlen helyzetre, hogy a fűszerkereskedelmi alkalmazottak ma is 13—14 órán át dolgoznak naponta, majd üdvözölte a miniszter képviselőjét, továbbá a Szakszervezeti Tanács kiküldöttjét, Kutajka Lajos nemzetgyűlési képviselőt, valamint a szociáldemokrata frakció részéről megjelent Propper Sándor nemzetgyűlési képviselőt. A napirend előadója Deutsch Jenő bizottsági tag, a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének titkára volt, ki rámutatott arra, hogy a fűszerüzleti alkalmazottak már akkor dolgoznak, amikor még mások alszanak. A Fűszerkereskedők Egyesülete szerint a kereskedelemben nem lehet a munkaidőt szabályozni. Ez nem áll. Követelik a szombat este 7 órától hétfő reggel 7 óráig tartó munkaszünetet. Kitajka Lajos azt fejtegette, hogy a mi szociálpolitikai törvényeink csak kirakattörvények, komoly tartalom nélkül. Ilyen a záróra- és a vasárnapi munkaszüneti törvény is, amelyek a munkaadók beleegyezésétől teszik függővé a munkaidő szabályozását. Propper Sándor szerint is a vasárnapi munkaszünetre joguk és szükségük van az alkalmazottaknak, emberi, szociálpolitikai és kulturális okokból. A Budapesti Kőműves- és Kőfaragómesterek Ipartestülete a Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségével együtt tartott nagygyűlést, mely állást foglalt az új építőipari törvényjavaslat tárgyában. A gyűlés elhatározta, hogy az építőipar gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot elfogadja. Az országos nagygyűlés a magánépítkezések megindításának első és legfőbb feltételeként a lakásforgalom szabadságának a szanálási törvényben megállapított időpontban való feltétlen és minden korlátozás nélkül való helyreállítását látja szükségesnek. Kívánja a kázhaszonváltság kérdésének legsürgősebb szabályozását. A Budapesti Bádogos és Rokonszakmák Ipartestülete kimondotta, hogy megkeresi a fővárost és a pénzügyminisztert oly irányban, hogy a külföldről beözönlő kölcsönajánlatok közül a kedvezőbbeket tárgyalás alá véve, a főváros vagy az állam vegye igénybe azokat a magánépíttetőknek való továbbkölcsönzés céljából. A közgyűlés elvben elfogadott egy tervezetet az iparosság körében dúló tisztességtelen verseny megfékezése ügyében. ARNEAG VITAMIN- TÁPSZER ! ................. — Nem találják Köhlerné gyilkosát. A kertészutcai gyilkosság ügyében a nyomozás holtpontra jutott és a külső jelekből rét konstruálva még mindig nem tudták eldönteni, hogy a gyilkosságot Köhlerné régebbi ismerősei közül követte-e el valaki, vagy pedig alkalmi rablógyilkosság esetével áll szemben a vizsgálat. De még az sincs megállapítva, hogy bosszúból ölték-e meg a nőt, kéjgyilkosságból, vagy pedig rablásért. Nem lehetetlen, hogy esetleg öngyilkosság történt, erre azonban rácáfol az a körülmény, hogy a lakás kulcsát sem a zárban, sem a lakásban, sem másutt nem találták meg. Az öngyilkosságot a rendőrség azzal magyarázza, hogy Köhlerné nyomora miatt vált meg az élettől, a függönyzsinórból hurkot készített, a zsineget nyakára akasztotta, befeküdt az ágyba és a zsineget erős rántással úgy megszorította, hogy elvesztette az eszméletét és belefulladt a párnák közé. Ez azonban merész feltevés és kevés valószínűség szól az öngyilkosság mellett. A nyomozás tehát tárgyi adatok hiányában egyetem következtetésekből indul el és ezek révén igyekszik a kertészuccai rejtélyt megoldani. (A Világ bécsi tudósítójától.) A bécsi rendőri tudósítók jelentése szerint a meggyilkolt Köhlerné egyik ismerőse, Lotte Gruber, tegnap délelőtt megjelent a bécsi bűnügyi rendőrség vezetőjénél, Wahl udvari tanácsosánál, akinek elmondta Köhleimével való ismeretsége történetét. Ezzel kapcsolatban egyes hétfői lapokban kiegyent az a hír, hogy ,a kertészutcai gyilkosság tettese Bécsiben tartózkodik. A közleményeikre vonatlkozóan tudósítónk előtt Wahl a következőket mondotta el: — A bécsi rendőrség részéről azonnal megindítottam a nyomozást, amint a lapok* ból értesültem a gyilkosságról. Megállapítot ták, hogy Köhlerné mintegy tíz évvel ezelőtt, körülbelül 1914-től 1916-ig Bécsben lakott, ahonnan Budapestre költözött. Hogy mi cd* ból tartózkodott Köhelrné Bécsben, arról a rendőrség egyelőre semmit sem tud. Gruber Lotte, aki a rendőrségen jelentkezett, ismerte Kohlemét, mert az ő kalapszalonjában dolgozott évekkel ezelőtt Budapesten, de életéről és annak körülményeiről semmit sem tudott mondani. Bécsben állítólag lakik egy Lackner nevű asszony, aki Köhlernével jó ismeretségben volt, Lackmernét azonban eddig még nem tudta a hatóság megtalálni. Tulajdonképpeni nyomozásról Bécsben nem lehet beszélni, mert erre nem is kért fel bennünket a budapesti rendőrség. Én beszéltem telefonon a budapesti rendőréggel és kifejtettem, hogy ha valami nyom, vagy jel arra mutat, hogy a gyilkos Bécsben tartózkodik, akkor szívesen leszünk a rendőrség segítségére. A budapesti rendőrség munkája igen nehéz. Az ilyen gyilkosságok földerítése a legnehezebb feladatok közé tartozik és úgy tudom, hogy eddig még a gyilkosság motívumai sem láthatók tisztán. — Milliárdos jövedelmű pesti ügyvédek. Az ügyvédek tudvalévően átalányösszegben fizetik jövedelmeik után a forgalmi adót. A kamara ma tette közszemlére a forgalmi adó alapjául szolgáló kereseti megállapításokat és a következő ügyvédeket jelölték meg olyanoknak, mint akiknek legnagyobb az évi keresetük: Egry Aurél dr. ügyvédet, a Pénzintézeti Központ ügyészét a kamara kétmilliárd évi jövedelemre taksálja. Utána következik Debreczeny Sándor dr., akit másfél milliárd évi jövedelemmel állítottak be a lajstromba. Egymilliárdos jövedelműnek a következő ügyvédeket tünteti föl a lajstrom: Erdélyi Sándor, Jakoby Andor, Jakoby Olivér, Láng Lajos, Hein István, Bedő Mór, Lengyel Zoltán, Sándor László és Mezei Pál. Doroghy Ervin évi jövedelmét nyolcszáz millióra értékelték. Hatszáz millió korona jövedelem után fizetik a forgalmi adót Kalledey Jenő, Kallós Nándor, Gál Jenő, Halász Frigyes, Burg Hugó, Basch Lóránd, Bercelli Ármin, Báthor István, Baracs Marcell. Igen sokan ötszázhuszonöt millió korona évi jövedelem után fizetik majd a forgalmi adót. Az adókivető bizottság e kirovása ellen sok ügyvéd felszólal : a mai kereseti viszonyokkal arányban nem álló magasnak tartják a kamara bizottságának jövedelmi meghatározásait. Igen sok ügyvéd elhatározta, hogy kilép a kamarai adóközösségből és külön megállapodást köt forgalmi adókötelezettsége tekintetében a pénzügyi hatóságokkal. — Halálozás, özvegy békés Lipcsey Péternél született ruskóbányai Hoffmann Melánia, Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos, egri közegyző és néhai Lipcsey Ádám dr. író, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő édesanyja, ma nyolcvannyolc éves korában Budapesten meghalt. Tiszafüreden helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban. — Gorzó Bankház, IV., Petőfi Sándor utca 9., ajánl osztálysorsjegyet az április 15-én kezdődő m. kir. osztálysorsjátékra. ZONGORÁK rét bejutánya-TVB A RT-'ni‘ /abban | J X J A.VII.,ET‘fkeiMrll9