Világ, 1945. június (15-38. szám)

1945-06-02 / 15. szám

4 *“rrr ja­n Tus 2 Vorosilov tábornagy fogadóestje Vorosilov, a Szovjetunió tá­bornagya, a Budapesten mű­ködő szövetséges ellenőrző bi­zottság elnöke a hitleri Né­­­­metország fölött aratott győ­zelem alkalmából csütörtökön este a Britannia-szálló termei­be® fogadást adott. A fogadáson, amelyen Pus­kin követtel, Redward követ­ségi tanácsossal és Schönfeld követtel az élen az ellenőrző­­bizottság csaknem valameny­­nyi vezető tagja megjelent, résztvettek: Zsedényi Béla, az ideiglenes nemzetgyűlés el­nöke, Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök vezetésével az ideiglenes kormány­­tagjai, a magyar honvédség több ma­gasrangú tisztje, a magyar demokratikus pártok vezetői, továbbá a magyar politikai, gazdasági és sz üvészi élet sok vezető személyisége. A fogadásra érkezett ven­dégeket Vorosilov tábor­nagy és Puskin követ üd­­vözölték. A­ Szovjetunió és a szövetséges hatalmak színei­vel díszített fogadóteremben a megjelentek szívélyes eszme­cserét folytatva, kitűnő han­gulatban a késő esti órákig maradtak együtt. Két könyv megsemmisítését javasolja a könyvkiadók igazolóbizottsága Ma délben újabb ülésre gyűlt össze a Magyarországi Könyvkiadók és Könyvkeres­kedők­­Egyesületének igazoló­bizottsága- Eddig n­­agy­részt már döntöttek a fasiszta szel­lemű és határozottan politikai termékek, a propagandamű­vek sorsáról és a döntések eredménye a már ismertetett több jegyzékben napvilágot is látott. A mai ülésen sor ke­rül a fasisztaszellemű, vagy fasisztabarát írók munkáira, a magyar szellemtől távol álló regényirodalom művelőire is. Az ülés előadója javasolja Fá­bián Béla. »Hat jó negyven ember« és Rab Gusztáv »Bel­­vedere« című regényének meg­semmisítését, továbbá, hogy vizsgálja át a bizottság Ignátz Rózsának »Rézpénz« és »Szület­­­etett Moldovában« című mun­káit, hogy azok nem sértik-e a román-magyar barátságot. Indexre kerül az előadói ja­vaslat alapján Brandenstein Béla báró néhány műve, to­vábbá Imrédy Béla »Múlt és jövő határán«, valamint Me­­gyery Ella, a Milotayék társa­ságával külföldre szökött író­nő »Az első villámháború« című munkája- A budapesti szállodák 80 százaléka elpusztult Budapest hosszú ostroma nem kímélte a szállodákat sem. A bom­bák mind az épületekben, mind a felszerelésben súlyos kárt okoz­tak. A budapesti szállodák 80 szá­zaléka elpusztult. Emiatt vendég­látó iparunk sokáig nem állhat talpra. Az első szálloda, amelyet megnyitottak, az Imperial volt. Itt 30—35 szoba áll a vidékről szórványosan érkező vendégek rendelkezésére. Az Imperial pél­dáját egy kisebb szálloda követte a Révai­ utcában. Itt azonban csak néhány szoba vehető igénybe. A csaknem teljesen kiégett Ritz és Hungária, közös vállalkozás volt. Ú­jjáépítésükre most nincs tőke. Tervbe veszik, hogy a két nagy szálloda pótlására a józsefkörúyi Nemzeti Szállót átalakítják és itt nyitják meg a Kis Ritzet. Szóba­­került már a Bristol Mária Va­­léria­ utcai szárnyának megnyitása is, de döntés még nem történt. Megkezdődnek a fővárosi kinevezések A főváros hivatalaiban­ már régóta esedékesek az előlépte­tések, kinevezések. Minderre nem kerülhetett sor, mert az volt az elv, hogy előbb meg kell várni az igazolóel­járások befejezését. A városházán az igazolások azonban még hó­napokig eltarthatnak s az ad­minisztrációs munkát károsan befolyásolja az, ha a tiszt­viselők helyzete nincs tisz­tázva. Épp ezért elhatározták, hogy nem várják be az igazo­lásokat, hanem már a közel­jövőben mind a központi ad­minisztrációnál, mind a kerü­leti elöljáróságokon sor kerül a kinevezésekre, előlépteté­sekre. Tekintettel arra, hogy ezek nem ugyanegy időben történnek majd meg, a külön­böző időpontban történt ilyen változtatások a tisztviselői rangsort nem befolyásolják és később állapítják meg azt az időt, amely a rangsor szem­pontjából kinevezés, illetve előléptetés szempontjának szá­mít. Arany, ezüst, briliáns ▼étel, eladás legmaga­sabb napi áron Adler László ékszerész, Budapest, VIli., József-körút 32. és IV., Váci­ utca 61. Sok pénzt fizet író-számológép, aranyért, Thököly­ út 18., üzlet. Leíró és sokszo­rosító irodáin megnyílt a New-York­ hirdetőirodá­­ban (Erzsébet-körút 9—11) Májer Klári : Európa többszörös gépiróbajnoknője. Víg Lajos ékszerkészítő mester. Briliáns, tran jézusi VÉTEL — ELADÁS. legmagasabb napi áron. Rumbach S­ebestyén-u. 2. KIMAGIL HEGESZTŐ és MŰSZAKI CIKKEK KFT. irodáját és raktárát Jó­­zsef-tér .0. szám alá helyezte át. Szőrmekabátkák olcsón SZEMERE­szűcsnél Erzsébet­ körút 26. Második emeleten PÉNZÉT jövede­l­men­tesse (fedezet mellett) rövid időre is. Pénzre van szüksége? Keres­se fel »Zimányi« Bank és Tőzsde Bizományi Irodát, V., Alkotmány­­n­tca 31. Takarítunk lakást, üzletet, irodát ! Fővá­rosi Takarítási Vállalat VI., Király-utca 54. I. em. 4. Töltőtoll javítást készít Éried »K­ory« Király-u. 44 Schomer Ervint és Balogh Györgyöt keresik hozzátartozói. Utolsó hír március 10-én Ceglédről érkezett róluk. Aki tud valamit sorsuk­ról, értesítse Schomer Er­vin­né­­, Budapest, XII., Ormódy-út 12. sz. Ezüstöt, aranyat, ékszert magas áron vessek. Erzsébet-körút 4, I/10. sz. Újra dolgozunk ! Pick Ede utódai redőny- és lakatosüzem, Árboc­ utca 1 Magas jutalomban részesül, aki hírt ad édesanyám­ról özv. Stern Józsefnéről, bá­tyámról Stern Incze Vilmos és feleségéről Fodor Iluskáról aki­ket 1944 május 22-én deportál­tak Kolozsvárról és utoljára szeptember 24-iki dátummal ír­tak Oranienburg bei Berlin KI. Sachsenhausenból. Andrássy­­út 14, I. em. 1, Budapest. ’ Auschwitziak! Dr. Katona József (Mátészalka), vala­­min­t felesége, Anna és gyermekei. Éva és Sán­dor hollétéről ki tud? Ér­tesítést kér Bergl Gusztáv, IX., Mátyás­ u. 20. 111. 7. Gépj­avitómű­helybe veze­tőt keresek, aki egyúttal szivógázmotoros főgépész, is. Elsőrangú,­­szélestudású, komoly gy­a­kor­latú m­e­s­ter, lehetőleg hegesztéshez, villanyüzemhez is értő. Csihamalom, Hajdúnánás VILÁG MŰVÉSZET IRODALOM Goldoni-bemutató a Szabad Színházban. Pelüdítő, végig friss ütemben tartott előadásban, Pol­gár Tibor szép dalbetéteivel hozta színre a Szabad Színház Goldoni »Furfangos özvegy” című, nálunk kevéssé ismert vígjátékát. Révay József szellemesen dolgozta át a velencei barochetto e bájos termé­két s mértéktartással tűzdelt bele aktualitásokat. A stílusos rende­zésben tartott együttesből szép­hangú szövegmondásával és deko­ratív megjelenésével kiemelkedik a vidéki színpadok iskolájában nagy rutint szerzett Kiss Ilona. Melegen ünnepelte a közönség Szi­geti­­Tenő humoros alakítását, de a többiek: Szilágyi Bea, Tóth Júlia, Arra János, Soós Lajos, Or­­bók Endre mindent megtettek, hogy kellemes művészi estét nyújtsanak. (d. m.) A Kisgazdapárt filmművészeti osztályán ma délután 5 órakor nyitják meg a Filmakadémiát, me­lyen a svéd filmgyártás kima­gasló alkotása, az Égi vándor ke­rül bemutatásra. A művészet szabadsága. Rabi­­novszky Máriusz dr. a Rózsa Mik­lós emlékkiállításon (Városház­utca 14., I.) Június 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor előadást tart a művészet szabadságáról. Az elő­adást vita követi.­­ Jó színház, haladó színház: Madách Színház. Megnyílik jú­nius 6-án. Dr. Legéndy, az elhagyott ja­vak kormánybiztosa, mint régi gazdasági szakember és az Orszá­gos Gazdasági Tanácsnak is tag­ja, újfajta biztosítás gondolatát vetette fel. A gazdasági élet meg­indítását célozza ez az úgyneve­zett »post war risk« biztosítás, melyről még folynak a tárgya­lások. Megegyezés a GyOSz és a biz­tosítók között. A gyári­pari biz­tosítás ügyében Fellner Pál és Knob Sándor tárgyalásokat foly­tattak a biztosítókkal. A tárgya­lásokon most megegyezés jött létre, melyet már alá is írtak. Mozik műsora ADY (Tolt Barlang): Bizsu (Marlene Dietrich) amerikai. */,I2, 2, 4, 6. BELVÁROSI: Hetenként egyszer lát­hatom. (Kabos, Percről Rita.) V23, Vs5, V*7, y., y. Vs2-től VsT-ig. BETALEN: Kár volt hazudni. Irene Panne, Cary Grant. 3, 5, 7, vas. 11 órakor is. CAPITOL: Boldog idők. Karády, Ajtay. 1, 3, 6, 7, v., ü. 11 órakor is. CORSO: Rettenetes Iván (orosz­. Niko­­la­j Cserkaszov, L. Celikovszkaja. 2, 4, 6. Sz., v., ü. d. e. 11-kor is. CORVIN: Rettenetes Iván. Nagy orosz film. Ki hitte volna. Mály Gerő, Kom­lót. V*3, Vic, V*7. Sz., v. u­. 11-kor is. PRCSI: Rettenetes Iván (orosz), Niko­­laj Cserkaszov és L. Celiktivszkaja. 3, 6, 7. Sz., v., ii. 1-kor is. FÓRUM: Bagdadi tolvaj. Conrad Veidt, Sabti. 1, 3, 5, 7, v­­. 11 óra­kor is. HÍRADÓ: Ki hitte volna. Új orosz hír­adó. Uj "Walt Disney színes film. Bu­dapest ostroma. Harmadik hétre pro­longálva. Előad, reggel 9-től este 9-ig. KAMARA: Árvíz Indiában. Myrna­l.ov, Tyrone Powel, George Brent. 1/1­2, 2, 4, 6. LLOYD: Inkognite (francia film). Bu­dapest ostroma (orosz híradó). 3, 7, v., ii. 1-kor is. PALACE: Hét tenger ördöge (ameri­kai) világfilm. 12, 2, 4, 6. PETŐFI (Odeon):­­Mexikói futár. Start és Fan házasságot tör. 3, 6, 7. V., i­. .1-kor is. SCALA: Este hatkor... háború után (orosz). 2, 4, 6. Szomb. vas., ünnep­esi2 órakor is. SZABADSÁG (volt Simplon): Biz­su (amerikai): Marlene Dietrich. 3, 3, 7. V., ti. 1-kor is. TINÓDI: Kár volt hazudni. Iréne Panne, Cary Grant. 3, 5, 7. V., il. Il-kor is. URÁNIA: Sztálingrád (Itt fordult a kocka). Magyar kísérőszöveggel. Mafirt krónika. Dynamostadion, Szovjet kupa. Vs3, '/tő, Kitz. KÖZGAZDASÁG Szabad vagy rögzített árak Nincs pillanatnyilag gazdaság­­politikánknak erősebben vitatott problémája, mint az a kérdés, hogy bizonyos elsőrendű életszük­ségleti cikkek árait, hatósági ár­megállapítás szabályozza-e. Két­ségen felül áll, hogy az álkor­mánybiztos feladatát eddig vára­kozáson felül kitűnően oldotta meg.. Nem avatkozott a szabad­­verseny folytán kialakult piaci áralakulás menetébe, tevékeny­ségét — igen helyesen — inkább arra összpontosította, hogy az el­rejtett és így a forgalomból ki­kapcsolt áruk ismét piacra kerül­jenek, amelyek az átalakulás hullámvonalán lefelé menő irány­zatot váltottak ki. Változott azon­ban a helyzet abban a pillanat­ban, amikor egyes szakmákban megkötötték a kollektív szerződé­­­seket, amelyek szabályozzák a munkabéreket s az új bérek érvé­nyessége az év végéig, vagyis 1945 december 31-ig terjed. Nagy óvatosságot és előrelátást paran­csol tehát a követendő árpolitika, nehogy a lerögzített munkabérek és tisztviselői fizetések mellet nagyobb arányú áreltolódások kö­vetkezzenek be. Közgazdasági alaptörvény, hogy az áralakulás mindenkor a gaz­daságpolitikai törvényszerűségek szerint igazodik. Ha kevés az áru, magasak az árak és fordítva, ha fejt az áru, alacsony az ár. A gaz­dasági ártörvény érvényesülését­­az állam azonban nem tűri, ha az árak alakulására nem egyedül a közgazdasági törvényszerűségek, hanem egyéb tényezők is befolyást gyakorolnak. Az árpolitika célki­tűzése mindenkor kettős irányú. Az egyik alapelv azt célozza, hogy az árszínvonalat a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével fentartsa. Ezzel párhuzamosan ha­lad az árpolitika második célkitű­zése, amelynek lényege abban csú­csosodik ki, hogy az árfejlődés csakis a gazdaságilag indokolt mértékben érvényesülhessen. Az árpolitikának még egy másik irányban és­­ pedig a fogyasztás alakulásánál is éreztetnie kell ha­tását. A helyes árpolitika a fo­gyasztásra is szabályozó befolyást gyakorol. Különösen rendkívüli viszonyok ideig jut ez a jelenség felszínre. Az elsőrendű életszük­ségleti, a nélkülözhetetlen cikkek átalakulásánál az árpolitika szö­vevényesebb és nehezebben szánja rá magát a kiigazító áremelésre. A helyes árpolitika előfeltétele és elengedhetetlen követelménye a rugalmasság elvének érvénye­sülése. A rugalmasság biztosít­hatja ugyanis a piac egyensúlyi helyzetét, mert egyébként az áru­hiány jelenségei észlelhetők. A rugalmasság tünetei azonban ez­­időszerint a piacon nem mutat­koznak és éppen ezért áruhiánnyal állunk szemben. Az áruhiányon kétféle módon lehet segíteni. Az első segítési módszer a behozatal­a felé szegezi tekintetét. A­ második szanálási lehetőség pedig a bel­földi termelés megindulására, an­nak folyamatos emelkedésére tá­maszkodik. Tekintettel arra, hogy még alig kerültünk ki a hadiálla­potból s így a nemzetközi áru­­csereforgalom megindulásával pil­lanatnyilag számolni nem lehet, a belföldi termelés jöhet elsősor­ban és főleg számításba. Célszerű­nek látszik, ha a gyáripari ter­melés elsőrendű szükségleti cik­keit központilag irányított szerv ellenőrzi, a gyártott cikkekről megbízható és pontos tájékozta­tást vezet és az ilyen nyilvántar­tások alapján — a célszerűségi szempontok mérlegelésével — jut­nak el a termékek a termelési helyekről a szétosztó nagykeres­kedelem raktáraiba. Ezt a rend­szert kell a legnagyobb követke­zetességgel és eréllyel mindaddig követni, amíg a piac túltelítve nincs, amíg a kereslet a kínálatot felülmúlja s amíg az elsőrendű nélkülözhetetlen iparcikkekben hiány mutatkozik. A hatósági ár­megállapítás az elemi szükségleti iparcikkeknél a szabadverseny kialakulásáig — bármennyire el­lenkezzék is ez a rendszer a gaz­dasági szabadságról vallott fel­fogásún­kkal — fentartandó fin­t kormánybeavatkozás az ármeg­állapítás területén ezeknél a­ cik­keknél csak akkor kapcsolódik ki, ha a piac irányt változtat, ami­kor a szabadverseny elve már gyakorlatilag érvényesülhet s a kínálat legalább azonos síkon mozog a kereslettel vagy esetleg azt túl is haladja. Ez a mai szemmel elfogadhatónak található állapot azonban csak a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok kiala­kulása után következhetik be, ad­dig — mint majdnem zárt gazda­sági egység — kénytelenek va­gyunk az árpolitika területén csakis az elsőrendű iparcikkek fogyasztói árainál — a megbíz­ható kalkuláció alapján kiépített — árrendszerhez folyamodni. A hatósági árszabályozás kétélű fegyver. Általános érdekűnek kell elismernünk minden, a nagy fo­gyasztó tömegek érdekében alkal­mazott árpolitikát. Ebből látszó­lag az következnék, hogy általá­ban jogosnak ismerünk el minden árcsökkentő intézkedést, mert a fogyasztót az alacsony árak ér­deklik. Ez természetesen nem egé­szen van így. Az állam sohasem tévesztheti szem elől intézkedései­nél azt a lényeges tényt, hogy a fogyasztói árpolitikával nem szabad a termelést veszélyeztetni. Pillanatnyilag sem szabad ugyanis szem elől tévesztenünk, hogy az­ árpolitika kielégítő és helyes funkcionálásán azt kell értenünk, hogy az nemcsak a kereslet és kínálat egymás közötti viszo­nyát szabályozza, hanem az árak és bérek­, vagyis az áralakulás s a szolgáltatás között is az egyen­súlyt állandóan, nagyobb kilengé­sek nélkül meg tudja őrizni. A helyes ár ugyanis, amelyet általá­ban az igazságos árnak tartanaik, nem zárja ki, hogy az áralakulás törvényszerűségeinek szemmel­­tartása mellett bizonyos ármeg­­á­­­lapít­ó rendelkezések, hatósági árszabályozások ne érvényesítsék­ hatásukat az árak kialakulásánál Ezeknek az ármegállapító és az áralakulásra sokszor döntő hatást kiváltó rendelkezéseknek mindig az a meggyőződés az alapjuk, hogy az emberi­ előrelátás, a gaz­dasági bölcsesség — adott körül­mények között — a legjobb, tehát, a viszonyai helyes árat nyújtsa a fogyasztóknak. Domány Gyula dr. CI CIRKCSZMCSOR gSKffifi'.IKf? Az Athenaeum irodai ai és nyomdai részvénytársulat nyomása, felelős: $éstiitc. Szombat Ma kerülnek forgalomba az 500 pengős bankjegyek A Nemzeti Bank ma kezdte meg az 1945 május 15-i kelte­zésű 500 pengős címletű bank­jegyek kibocsátását. A fehér papíron nyomott új bankjegy 177 milliméter hosszú, 86 mil­liméter széles, előoldala két alapnyomattal és egy képnyo­mattal készült.. A bankjegy képe kékszínű. Jobboldalán női fej látható, a fej felett »500« értékjelzés, a fej alatt pedig a büntetési záradék ol­vasható. Baloldalán a Nemzeti Bank elnökének aláírása sze­repel- Hátoldalán az alapnyo­­matok összhatásukban az elő­­oldalhoz hasonlítanak. VILÁG A polgári demokrácia lapja Megjelenik minden hétköznap délután A szerkesztésért és kiadáson felel SUPKA GÉZA DR. főszerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatalt vn.: RÁKÓCZI­ ÚT 54.

Next