Világ, 1945. szeptember (90-114. szám)
1945-09-14 / 100. szám
VILÁG 100. SZÁM__________________BUDAPEST, 1945 SZEPTEMBER 14. PÉNTEK ARA 4 PIAMO Néhány nap múlva már nem kell kenyérért sorba állni A SZÁZADIK SZÁM (S. G.) A hétköznap eseményzuhatagának torlódása közepette álljon meg egy pillanatra az írógép kattogása, halkuljon le a rotációs gép zúgása. Az 1945 május 14-én újra megindult Világ ma csöndes ünnepet ül: elérkezett a századik számához. Mi itt benn a szerkesztőségben egy másodpercre meghatottan hajtjuk le fejünket, mert tudjuk, hogy ez a cent jours, ez a »száz nap« nem volt méltatlan a régi Világ nevéhez és jóhíréhez. Becsületesen és komoly elszántsággal állottuk a húsz évvel ezelőtt erőszakkal elnémított Világnak minden tisztes szándékát, minden magyar célkitűzését. A körülmények megváltozhattak, de mi sem lelkületben, sem harcos hevületben egy tapodtat sem tértünk el a harmincöt évvel ezelőtt útjára indult Világ eszmei alapjaitól. A szabadság, az emberség és a magyarság hármas ideálja ma is töretlen erővel él mindannyiunk lelkében, akik itt a szerkesztőségben bajtársi egységbe összefonódva harcolunk nem pusztán azért, hogy jó lapot adjunk, hanem elsősorban azért is, hogy televénye legyünk a jobb magyar jövendőnek. Az a harc, amelyet ama régibb Világban megvívtunk, ma már a történelem ítélőszéke előtt áll, s a demokráciában újjászületett Magyarország verdiktje nem imapuint mást, mint azt, hogy az a világ szépen és becsülettel harcolt mindazért az eszményért, amely ma vagy már megvalósult hazánkban, vagy pedig a megvalósulás útján van. Ennek a régi kipping harcnak pedig ez volt az értelme: a magyar munkással és a föld népével kart karba fűzve a haladni vágyó és öntudatára ébredt polgárság élén átlendíteni az országot a gyökeres reformok világába és megteremteni a szociális és demokratikus Magyarországot. S az újra feltámadt Világ száz számának minden egyes sora csak azt bizonyítja, hogy azok is, akik a régi Világ gárdájából átvészeltük az időket, de azok is, akik fiatalos lelkesültséggel s a benső meggyőződés tüzével a szívükben mellénk állottak, szent, elszántsággal akarják, fogják ezt a harcot továbbvinni. Ámde azt is tudjuk mi, itt benn a szerkesztőségben, hogy küzdelmünk kába és elvetélt lenne, ha nem mozdulna meg mellettünk az a magyar társadalmi réteg, amelynek eszmei is anyagi jólétéért harcolunk: a haladó polgárság és az értelmiségnek hatalmas tábora. Az újjáteremtett Világ száz száma és az a — csakazértis — letagadhatatlan publicisztikai siker, amelyet a Világ szinte rohammal ért el a magyar olvasók százezreinek szívében, mindez egyben komoly intelem is, éspedig éppen most, a választások előtt, a demokratikus magyar polgárság számára. Tessék innen és túlnan tudomásul venni, hogy igenis van haladó és demokratikus magyar polgárság, s ennek csak akarnia kell, hogy komoly és számbaveendő tényezője legyen az Új Magyarországnak. A radikálisan haladó polgárságnak tiszta és bátran hordott lobogója a Világ. S ha a Világ ezzel a száznapos harccal be tudta bizonyítani a maga létjogosultságát és — mindenfajta mesterséges nehézségek közepette is — a maga életerejét, akkor a mögéje csoportosult demokratikus magyar polgárságnak is tudnia kell, hogy érdemes harcolnia, érdemes összefognia, érdemes a maga eszményeiért bátran kiállania. A polgári öntudatot még az ellenfélnek is meg kell becsülnie, ha. . érzi, hogy tiszta szándék, s a becsületesen értelmezett és átérzett, demokráciáért való felelősségvállalás készsége áll e mögött az öntudat mögött, így, ahogy a Világ ebben a száznapos tusában rohammal vette be magát a közönség százezreinek szívébe, ugyanúgy kell a demokratikus polgárságnak is mindent lenyűgöző lendülettel felkészülnie az előttünk álló választási hadjáratra. A ránk várakozó választási advent alatt ne akadjon egyetlen nap és egyetlen óra sem, amelyet ne a polgári társadalom demokratikus megszervezésének szentelnénk. Higgye meg a haladó magyar polgárság, hogyha ugyanazzal a fanatikus hittel készült fel erre a történelmi órára, aminő lelkesültséggel mi a Világot írjuk, akkor olyan győzelmet arat majd, aminőre talán még legoptimistább hívei sem mertek volna számítani. Polgárok, előre, a néppel, a népért! A fflggeer leMarfiers elnácisifél a Népbíróság csak A magyar labdarúgás két volt vezetője, aki az ismeretlenség homályából bukkant fel és vállalkozott arra, hogy a külföldön előnyös oldalairól ismert legnépszerűbb magyar sportot, a labdarúgást elnácisítsa: dr. Gidófalvy Pál és dr. László András kerül pénteken a magyar nép bírósága elé. Felbukkanásuk után acélseprűvel láttaka tisztogatáshoz, és a jobbnál jobb, becsületesebbnél becsületesebb sportvezetőket távolították el helyükről, hogy maguknak minél több hatalmat és jövedelmet szerezzenek. A magyar labdarúgást, mely világviszonylatban az elsők között állt, a Gidófolvyó László kettősnek sikerült tönkretennie. A magyar válogatott csapat, amely évekkel ezelőtt még Európa m minden részében kedves vendég lett, Gidófolvyósztó csak a fasiszta szellemű országokban vendégszerepelhetett. Gidófalvyék idejében vezették be a labdarúgásban a »Szebl« jövőre köszöntést, ők voltak azok, akik a magyar labdarúgás házában »ismeretterjesztő* politikai félórákat tartottak. Az előadó legtöbbször a zöld ingben járó László András ügy*véd volt, aki mint ügyvéd meg- , bukott és a politikai pályára lépett. Itt eredményt ért el, ha mást nem is, zöld ingben járhatott és Szalaéinak sportügyekben tanácsadója lehetett. Gidófalvy Pál védője, dr. Káldi István a tárgyalásra ,mintegy hatvan neves sportember kihallgatását kérte. Ezekkel azt akarja bizonyítani, hogy Gidófalvy felsőbb utasításra cselekedett s nem volt más a magyar sport elhádorlásában, mint használható esz. Vál. Rendeleti kormányzásra kapott felhatalmazást a kormány A pártok nem hívhatják vissza a képviselőket A nemzetgyűlés tegnap végzett a választójog általános vitájával. Utolsónak Rupert Rezső szólalt fel a Polgári Demokrata Párt nevében. Magas színvonalú beszédében nagy jogi felkészültséggel boncolta a javaslatot és példáját adta a jószándékú, termékeny bírálatnak, mert — amint mondotta—olyan törvényt kell alkotni, amely minden körülmények között és más politikai konstellációban is jó. Rámutatott az ellenzéki pártok félévszázados küzdelmére az általános, titkos és egyenlő választójogért és különösen kiemelte az elmúlt évtizedek kemény harcait a választójog kiterjesztéséért. A demokrácia érvényesülése azonban nemcsak a választójogi törvényen múlik, hanem — hangsúlyozta — a kormányzati szellemen is, amelynek mindent meg kell tennie, hogy a népakarat szabadon megnyilvánuljon. A demagógia és rágalmazás kikapcsolása nem elegendő, le kell fékezni a pártfanatizmust is, amely az egyes pártok vezetőségének szándéka ellenére már felüti fejét. Kikapcsolandónak vélte a házbizalmiak tevékenységét a politikából és általában a közigazgatásból, mert ez a pártfunkcionáriusok terrorjává fajulhat. Hibáztatta, hogy a javaslat nem teszi kötelezővé a szavazást, mert megtörténhet, hogy fenyegetésekkel megfélemlítik a szavazót, aki inkább tartózkodik a szavazástól, semhogy kellemetlenségeknek tegye ki magát. Az igazi népképviselet és a parlamentarizmus lényegének veszedelmét látja abban, hogy a pártok visszahívhatják a képviselőt és helyébe mást delegálhatnak. Ez a rendelkezés megakadályozza a törvényhozót abban, hogy meggyőződését és lelkiismeretét szabadon követhesse és esetleg saját pártjával is szembehelyezkedhessék. Azt sem tartja helyesnek, hogy az Országos Nemzeti Bizottság döntsön a pártok indulása felett, szerinte ezt a jogot egy teljesen független testületnek kellene megadni. A javaslatot általánosságban elfogadta. Ozx elesszí* szovjett&cös&k emlékét törvénybe iktatják A mai ülés megkezdése előtt pártközi értekezlet volt, amelyen elhatározták, hogy a választójogi törvény tervezetnek azt a paragrafusát, amely szerint a képviselői megbízatás visszavonással megszűnhet, a tervezetből kihagyják. A nemzetgyűlés mai ülésének napirendje előtt Kőrös János honvédelmi miniszter megemlékezett azokról az orosz hősökről, akik Budapest felszabadításáért életüket áldozták. (A nemzetgyűlés tagjai felállással tisztelegnek az elesettek emlékének.) Budapest ostromát - mondotta a miniszter — előzte meg nehéztizérségi előkészítés, hanem a Vörös Hadsereg vezetősége lassú ostrommal foglalta el a várost, hogy megkímélje Budapestet a nehéztüzérségi tűz pusztításaitól. Ennek a kíméletes harcmodornak következménye az volt, hogy a Vörös Hadseregnek soké ser katonája■ volt kénytelen feláldozni az életét, , Budapest ostromában ISS tiszt esett el. A legénységi veszteség ezzel arányos volt. A honvédelmi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a szovjet hősök emlékének megörökítésére. A kétszakaszos törvényjavaslat 1. 16§-a kimondja, hogy a Budapest felszabadításáért életüket áldozó vörös katonák emlékét a nemzetgyűlés törvénybe iktatja, a 2. § pedig kimondja, hogy az ország emlékmű felállításáról fog gondoskodni. Gyöngyösi János külügyminiszter szólt hozzá a törvényjavaslat szálnoki Miklós Béla miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. — A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus pártok vezérei — mondotta — beszédeikben pártjuk nevében a kormány iránti bizalmuknak adtak kifejezést. E bizalomért a kormány nevében köszönetet mondok. De köszönetet mondok azokért a kritikai megjegyzésekért is, amelyek a bizalmi nyilatkozat mellett elhangzottak. Annak ünnepélyes hangsúlyozása, hogy a Magyar Kommunista Párt »elsősorban a magyar talajból sarjadó magyar demokráciát akarok, alkalmas arra, hogy egyszer s minden korra véget vessen annak az oktalan bizalmatlanságnak, melyet a reakció még mindig szítani próbál a Magyar Kommunista Párt ellen. Ami a pénzügyi kormányzattal szemben elhangzott észrevételeket illeti, tökéletesen egyetértek abban, hogy mindent meg kell tennünk egyrészt az adóbevételek fokozása, másrészt a legnagyobb takarékosság érdekében. Az állami hitelek felhasználásának ellenőrzése megkezdődött és kijelentem, hogy az esetlegs vsszaélések megtortásában a kormány el fog menni a legvégső határig. A feketepiac letörésénél igénybevehető haláli büntetést nem a zöldséges kofák megrendszabályozására tartottuk szűk évesnek. A magam részérül minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítani kívánom, hogy a választások rendben és fegyelmezetten, a legszabadabban és a legdemokratikusabb módon folyjanak le. Szívesen látom a magyar választásoknál a külföldi sajtó képviselőit. Ellenőrizzék és vigyék hírül az egész világnak, hogy itt rend van. ..fegyelem, véleményét mindenki szabadon nyilváníthatindokolásához. Sose felejtsük el — mondotta —, hogy a Vörös Hadsereg érdeme, hogy a nemzetgyűlés most együtt ülhet és dolgozhatik a független Magyarországért és azért, hogy ebben az országban népuralom alakulhatott ki. A Vörös Hadsereg hősei a magyar szabadságért és a magyar demokráciáért harcoltak. Természetes, hogy a magyar nemzet háláját nemcsak a magyar szívekbe akarja bevésni, de kébe is, hogy bizonyítsa a két nép egymásrautaltságát és szoros barátságát. A törvényjavaslatot a nemzeti gyűlés elfogadta. Ries István igazságügyminiszter a betegsége miatt távollévő" pénzügyminiszter helyett törvényjavaslatot nyújtott be, amely felhatalmazza a kormányt, hogy költségvetés beterjesztése nélkül gondoskodjék a közterhek viseléséről és az esetleges fedezetről, megfelelő hitelműveletek revén. ja. A magyar demokrácia továbbra is megérdemli azt a bizalmat, amellyel a szövetséges nagyhatalmak eddig is kitüntették. Közélelmezés bányák álfeidítása — A közélelmezés biztosítása érdekében az egész társadalomnak össze kell fognia, hogy az állami apparátus teljesíteni tudja kötelességét. Nem mulaszthatom el, hogy e helyről is a legkomolyabban felhívjam az ország lakosságának figyelmét arra, hogy igen nehéz tél előtt állunk. A kormány a pártok, a nemzeti bizottságok, közreműködésére is számít, de a magyar háziasszonyok ügyességére és felelősségére is. A legnagyobb takarékosságra van szükség. — A bányák államosításának gondolatával a kormány mint korszerű kérdéssel foglalkozik. — A munkáspártok egységét a két érdekelt párt belső ügyének tekintem. Minden olyan törekvést, mely a demokratikus pártok közötti együttműködés állandósítani és kimélyíteni törekszik, a demokrácia, érdekében állónak tartok. — A legnagyobb figyelemmel és erőinkhez képest bőkezűséggel kívánunk a tudomány, művészet és irodalom szolgálatára és támogatására lenni. Oly kis nép, mint mi vagyunk, csak a szellem te* rén emelkedhet a nagy népek közelébe és különösen a szellem te* rén lehet az egyetemes emberiség javára. f’sstüiá.v, S4©ra'Kjp*3é — A múltban pontosan ellenőrizhető formában csak a fix fizetés, a föld és a ház adózott. Ha a kormányzat most az igazságosság és az államháztartásnak érdekében ezt a szigorúbbb ellenőrzést más területekre is kiterjeszti, teljesen egyetértünk abban, hogy A miniszterelnök beszéde