Világ, 1945. szeptember (90-114. szám)

1945-09-04 / 92. szám

VILÁG 92. SZÁM BUDAPEST, 1945 SZEPTEMBER 4. KEDD ÓRA 4 PENGŐ Munkaszolgálatosok tömegsírját fedezték fel Cinkotán DGJAZAT, LE­JTO! A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Világ szombaton délután megjelent, 91. szá­mának példányait »Ellen­­kormányt alakítottak a Markó-utcai fogház rabjai” címmel megjelent közlemé­nye miatt, miután a cikk tartalma navaglkeltésre al­kalmas, az illetékes hatóság intézkedésére a rendőrség elkobozta.* (S. G.) A Világ szeptember 2-i száma egy minden fantasztikuma mellett is páratlan együgyű ellen­forradalmi próbálkozásról rántotta le a leplet. Elmondotta, hogy a Markó-utcai fogház egyes lakói egymás között jel­en kormányt­ alakítottak, sőt már a miniszteri tárcákat is kiosztogatták egymás között. Mindezt abban a bára re­ményben, hogy a Függetlenségi Frontban egyesült pártok kor­mányzata megbukott vagy rövid időn belül meg fog bukni. Tudó­sításunk — amelynek minden so­rából minden értelmesen olvasni tudó ember kivehette a magunk ítéletét: mennyire nevetségesnek, gyerekesnek és komolytalannak tartjuk az egész esetet — ezekkel a szavakkal fejeződött be: —­kik terveztek, a fogházi el­ü­­gyel­őség pedig végzett, váratla­nul lecsapott a­­kormány tagjai­ral, szétrobbantotta azt úgy, hogy nem lesz kedvük többé el­lenkormányt alakítani. A belügyminiszter a Fildp-nak ezt a számát, állítólag azért, mert zavartkeltésre nyújtott al­kalmat, elkobozta. Nem akarnánk most annak az érdemi megvitatásába belemenni, vájjon volt-e egyáltalán és mi is ▼olt * mi tudósításunkba* za­­vartkeltő elem. Ellenben köz­érdekből kell az elkobzás kérdésé­vel röviden foglalkoznunk. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frmi programja, amelyet Szege­den 1944 december 3-án az öt de­mokratikus párt közös program­ként fogadott el s amelyről ak­kor Révai József a Magyar Kom­­munista Párt nevében kijelentette, hogy ez a közös program a Ma­gyar Kommunista Párt, program­jának alapján keletkezett, a 1. pontjában ezt mondja: — Biztosítani kell a sajtósza­badságot. 9. pontjában pedig ezt: — Vissza kell állítani és széles­körűen alkalmazni kell az esküdt­­bíráskodást. Ha,a Világ a szóbanforgó cik­kével vétett az igazság vagy a nemzet érdeke ellen, akkor tessék illetékes bírája elé állítani, amely az adott esetben csakis az eskü­dt­­szék lehet. Mert hiszen nem két­séges, hogy a sajtóügyekben az esküdtszéki eljárást az elmúlt há­rom évtized reakciós kormányza­tai irtották ki s ők helyettesítették be oda a — bevalljuk — sokkalta egyszerűbb »közigazgatási el­bánást­, értsd a miniszteri rende­­let útján rövid úton való elkob­zást. A Világ harmincötesztendős múltjában jónéhányszor kipró­bálta már a reakciós kormányza­toknak legkülönbözőbb­­közren­­dészeti intézkedéseit. Elkezdőd­tek ezek az intézkedések az el­kobzással, folytatódtak különböző cenzúrarendszerekkel, majd vég­leges betiltással és végül — mi­után már nem volt független sajtó, amely gátat állíthatott volna a mindjobban terjengő fa­siszta métely elébe — nyílegye­nesen beletorkolltak a náci­ fasiz­mus gyilkos diktatúrájába. Vestigia terrent... Nemhiába küzdöttünk egy ne­gyedszázadon keresztül, nem­hiába állottunk annyiszor meg annyiszor állítólagos sajtódelik­­tumok miatt törvény előtt, nem­hiába tiltották be lapjainkat és ütötték ki kezünkből a tollat, hogy most csak úgy könnyedén tudomásul vehetnék a Világ egyik számának rövid úton való elkobzását. Nem magunk miatt emeljük fel tiltakozó óvásunkat, hanem az egész magyar közélet megegészségesedése érdekében. A lapoknak, a sajtószabadság­nak közigazgatási úton való »megrendszabályozása« olyan lej­­tőre vezet, amelyen aztán — jól meglássák — nincs megállás! A magyar demokráciának pedig nem szabad erre a lejtőre lépnie, mert abba mindannyian bele­pusztulhatunk — polgárok, pa­rasztok, munkások egyaránt! A rendőrség keresi a hadifoglyok hozzátartozóinak csalóját Ma reggel elfogatóparancsot bocsátottak ki dr. Bojtovics Já­nos tisztviselő ellen, aki a hadi­foglyok hozzátartozóinak legve­szedelmesebb szélhámosa volt. Dr. Bojtovics néhány hónappal ezelőtt befurakodott a Nemzeti Pa­­rasztpártba és itt a hadifog­lyok nyilvántartását vezető osztályon komoly munkakört kapott. Kéthetes működés után maga mellé vette titkárnőként egyik régebbi ismerősét és együttes erővel fogtak hozzá a szélhámos­kodásokhoz. Bojtovics és a titkár­­nő kiírták a hadifoglyok pontos tartózkodási helyét. Mikor már komoly listájuk volt, a tisztviselő detektív-igazolványt lopott és mint detektív végigjárta a ki­írt hadifoglyok hozzátartozóit. Előadta, hogy kitűnő paraszt­párti összeköttetései révén mód­jában áll csomagokat juttatni a hadifoglyokhoz, sőt egyes helye­ken kijelentette, hogy bizonyos pénzáldozatok után a hadifoglyot haza is tudja hozatni. A szélhá­­m­osságok tömegére rájöttek, de úgy látszik, ezt megneszelte a szélhámoskodó tisztviselő is, mert jelenleg szökésben van. A hadifogolyhozzátartozóknak másik szélhámosát, Spolicsek Já­nos szökött katonát, aki a Nem­zeti Hadseregből is megszökött, sikerült ártalmatlanná tennie a rendőrségnek. Spolicsek Bojtovi­­cséhoz hasonló trükkel többszázezer pengőt csalt ki a hadifoglyok hozzátartozóitól. Letartóztatták. Vasárnap egyébként két másik veszedelmes szélhámos is rendőr­kézre került. Letartóztatták Kun­­csek Árpádné foglalkozá­snélküli asszonyt, aki élelmiszerszállítmá­nyokat ígért egyeseknek, na­gyobb előleget vett fel, majd el­tűnt. Az előlegeket a pesti lokálok­ban költötte el. Kuncsek Árpádné egyébként Bulla Rimát is meg­károsította. A másik letartózta­tott Rosta Gyula foglalkozásnál­­küli, minisztériumi altisztnek adta ki magát és 5000­­pengőért hamis szövetutalványokat árult. POLGJ­R, VALMSSZI 71P, B. P. első választási nagy­gyű­lé­sn meghirdette a pártprogramot, a polgárság követeléseit Nagysikerű választói gyűlést tartott vasárnap a Polgári Demo­krata Párt központi helyiségében. A termeket zsúfolásig megtöl­tötte a lelkes közönség, sokan a folyosókra és lépcsőházba szorul­tak ki, olyan nagy volt az érdek­lőd­és. Első seregszemléje volt ez a pártnak Budapesten a választá­sok előtt. Az első alkalom, hogy a főváros haladó, dolgos polgári közönsége hitet tett elvh­ősége és harckészsége mellett, amellyel az urnák előtt is bizonyítani kí­vánja: részt kér és vállal — töme­gének, szellemi színvonalának, demokratikus meggyőződésének megfelelően — az újjáépítésből és felelősségből. Szent-Iványi Sándor, Supka Géza, Bródy Ernő, Kabakovits József nemzetgyűlési képviselők a párt törekvéseit, a polgárság követeléseit, Kőhalmi Anikó a női tagozat, Hieronimy Pál az ifjúság fogadalmait tolmácsolta, az elszántságot és munkakészsé­get, amellyel a polgárság, felis­merve a múltjában, jelenében, jö­vőjében élesen kirajzolt köteles­séget, kiveszi részét a választási küzdelemből. S a szónokok vala­mennyien érezhették, mennyire visszhangzik minden szavuk, amelyet a polgárság védelmében és érdekében kiejtettek, mennyi­re maga mögött tudhatja a párt a reá váró nehéz harcban a pol­gári tömegek támogatását. A Polgári Demokrata Párt va­sárnap délelőtt tartotta első vá­lasztói nagygyűlését a párt szék­házában. A Himnusz eléneklése után Szent-Iványi Sándor, a párt ügyvezető elnöke emelkedett szó­lásra, olyan állás betöltője, amihez nem ért. Minden ember kerüljön a megfelelő helyre. — Hirdetjük a tiszta szív poli­tikáját. Ne részesítsenek hátrány­ban senkit valamely fajhoz, vagy valláshoz tartozandóság miatt. Ma csak egy kritérium lehet, hogy milyen jó magyar valaki és mit dolgozik. Mondja meg mindenki, mit akar ! S végül követeljük a tiszta víz demokráciáját. Öntsünk tiszta­ vizet a pohárba. Mi nyíltan és őszintén megmondjuk, mit aka­­runk. Mondja meg mindenki nyil­tan, mit akar. — Követeljük a tiszta erkölcs s a tiszta víz politikáját nemcsak bel-, hanem külpolitikai síkon is. Ez a nép nyílt szívvel és baráti kézzel fordul mindenki felé, aki vele együtt akar dolgozni, akár az ország határain belül, akár azokon túl. Hálásak vagyunk a nagyhatalmak iránt, akik felsza­badítottak abból az elnyomásból, amelyben részünk volt, ha külö­nösen hálásak vagyunk azért, hogy megszabadítottak attól a jövendőtől, amely ránk várt vol­na. Mert ne feledje senki ebben az országban, aki ma elégedetlen a demokráciával, mi lett volna a sorsunk, ha győz a nemzetiszocia­­lista rémuralom.­­ Az újjászülető Magyarország ott akar lenni a szabadságszerető népek között. A megértés azonban csak úgy jöhet létre, ha nincse­nek győzök és legyőzöttek, nin­csenek első- és másodosztályú nőt­ték. Szent-Iványi Sándor : „­Ettől a választástól függ a polgár jövője(! — A most következő választá­sok döntő jelentőségűek — kezdte beszédét — nemcsak a Polgári Demokrata Párt, hanem a ma­gyar polgárság életében is. A polgárság most, amikor az ur­nák elé járul, választ saját sor­sában, választ a tétlenség és a cselekvés, választ a további tu­nya hátt­érbenmar­adás és a poli­tika arénájában való részvétel között. Ettől a választástól függ a polgárság jövendője.­­ De most, mikor választásra kerül sor, választanunk kell ab­ban a tekintetben is, hogy tulaj­donképpen mit akarunk. A demo­kráciát sokféleképpen értelmezik­. Vannak, akik a has, vannak, akik a pénz és vannak, akik a karosszék demokráciáját akar­ják. A Polgári Demokrata Párt­nak egyik sem célja, mert erköl­csi demokráciát akar. Az új de­mokratikus Magyarország csak erkölcsi alapokon épülhet fel. Egy nép értékét az adja meg, hogy milyen eszmékért küzd és milyen eszmékért képes áldozato­kat hozni. (hogy taps.) — Kötelez bennünket a múlt, amely az 1848—1849-es forrada­lomig nyúlik. De köt az erkölcsi demokráciához a jövendő is. Most cselekszünk gyermekeink jövője érdekében is. És kötelez bennün­ket a jelen. Mindenkinek fő törek­vése kell, hogy legyen, hogy sor­sának javításával javítson min­denkinek a sorsán, aki ebben az országban él. (Viharos taps.) Polgári egységet ! — Most, a munkásegység meg­valósulásakor sok felszólítás hang­zott el a polgárság egységének megvalósítása érdekében. Igenis, szükség van arra is, hogy a pol­gárság egyesüljön, tömörüljön , egy emberként álljon ki és vegye ki részét ebben a választási harc­ban. Ugyanakkor azonban meg kell mondani azt is, hogy nem akarjuk osztályokra tagolni a társadalmat s a polgárság nem a munkássággal szemben akar­ tö­mörülni, hanem együtt akar har­colni a munkássággal az új, de­mokratikus Magyarországért. — Hirdetjük a tiszta kéz, a tiszta szív, a tiszta fej politiká­ját és hirdetjük­­ a tiszta víz politikáját. — Ne húzzon senki hasznot ab­ból, hogy ez a szerencsétlen or­szág szétrombolt állapotban van és még nem találták meg a tö­kéletes ellenőrzés módját. Ami hiányzik az előírásokból, az le­gyen meg a lélekben és akadá­lyozza meg a korrupciót. Minden ember oda álljon, ahová való . Hirdetjük a tiszta ész poli­tikáját, hogy mindenki odamen­jen, oda álljon, ahova való s ne legyen senki csupán becsvágyból Választ a polgár — A polgárság most választód előtt áll. Mindenképpen válasz­tani fog, mert ha nem választ vagy nem olyan mértékben vá­laszt, mint ahogyan azt megte­hetné, akkor éppen ezáltal vá­laszt: a halált választja! Vá­laszt, mert kötelezi rá múltja, mert elhívja erre a jövő­ választ, mert jelene ezt követeli. i Hosze szantartó, viharos taps.) Supka Géza: „A polgárság legalább annyit szenved, mint más“ Supka Géza, nemzet­gyűlési kép­viselő, a Világ főszerkesztője szó­lalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy Budapestet polgárainak szorgalma, kitartó erőfeszítése tette naggyá. A bu­dapesti polgár legalább ugyan­úgy dolgozik, mint társadalmunk bármelyik másik tagja, legalább olyan keservesen keresi kenyerét s legalább annyit szenved, mint más. A polgár legalább olyan erős lélekkel harcol a reakció el­len, mint bárki más ebben az or­szágban, mert saját bőrén kellett megszenvednie a reakciót. A pol­gár őszintén, tudatosan akar ha­ladni, ebben nem ismer verseny­társat, mert tudja, hogy ez a jövője. — Budapestet földrajzi fekvése predesztinálja arra, hogy nagy­város legyen, történelmi múltja kötelezi s gazdasági kultúrája követelő parancsként írja elő szá­mára a demokráciát. — A budapesti polgár görnyedő Atlasz, aki vállán hordja egy egész ország szellemiségét, kultú­ráját. Budapest földrajzi, törté­nelmi és gazdasági kultúrájának ösztönzője a szellemi kultúra. A budapesti polgárnak köszönhető, hogy Budapest lett az ország, a magyarság szellemi központja. A nagy tetszéssel és tapssal fo­gadott beszéd után Kőhalmi Anikó a Polgári Demokrata Párt női csoportjának munkásságáról, feladatairól és célkitűzéseiről szólt. " Bródy Ernő a kereskedelem védelmében Bródy Ernő nemzetgyűlési kép­esegré mondott ess tán beszédet. — Budapestnek é­ Magyar* országnak , hangsúlyozta —

Next