Világ, 1945. október (115-140. szám)

1945-10-19 / 130. szám

1 október » WiTin­Trin-'ifi^rin^r­­íív Rablás miatt Letartósb­l tan­­ti&lFéncB£Sr& Rablás bűntettének gyanúja miatt őrizetbe vették Kohut László új rendőrt, aki a IX. kerü­leti kapitányság 48. számú őr­szobájába volt beosztva. Kohutot többen feljelenteték, mert mint szolgálatban álló őrszem a Ferenc,­városi pályaudvaron álló kitele­pülő vonat egyik vagonját felnyittatta és az ottlévőktől kacsákat és­­ libákat követelt. Közben, hogy követelésének na­gyobb nyomatairól adjon, elsütötte puskáját. A panaszosok ennek ellenére nem­ voltak hajlandók élelmiszerüket átadni a szolgálat­ban lévő új rendőrnek, mire az pisztolyt rántott és erőszakkal akarta a baromfikat elvinni. Az utasok segítségért kiáltottak, mire Kohut kijelentette, hogy “aki megmozdul, vagy egy ezót is szól, az a halál fia”. Óriási ijedelem támadt, többen futásnak eredtek, ezek után Kohut még két lóvést adott le. Többen a megtámadottak közül nyomban a rendőrségre siettek, hogy fel­jelentést tegyenek a garázdálkodó új rendőr ellen, de az őrszoba aj­tajában már ott várta őket Ko­hut és újból halálr­al fenyegette meg az utasokat arra az esetre, ha feljelentenék. A nagy zajra megjelent Kohut őrszobapamncsnoka,­­fegyve­rezte a rendőrt, felvette a pa­­naszjegyző­könyvet és Kohut Lászlót előzetes letartóztatás vé­gett a IX. kerületi kapitányság­ra kísérte át. Eddigi megállapí­tások szerint az új rendőr, aki csak néhány hónapja áll a rend­őrség szolgálatában, tettét erő­­sen igia állapotban követte el M­agy­ar-rom árt megállapodás a háborús bűnösök cseréjére A román kormány megbízásá­ból Budapestre érkezett Bullaciu Avram román főközvádló és Há­ny­ay László kolozsvári magyar közvádló. A két román népbíró­sági vezető a szerdai nap folya­mán felkereste dr. Ilres István igazságügym­­inisztert és vele hosz­­szasan tárgyalt arról, hogy a há­borús bűnösöket kölcsönösen ki­cserélik. Hamarosan megállapo­dásra jutottak és Bányay László haza is utazott Bukarestbe, hogy a megállapodást a román felsőbb igazságügyi hatóságokkal még­­egyszer átbeszélje és annak alá­írását Budapesten még a hét fo­lyamán végrehajtsa. A megálla­podás lényege az, hogy a magyar területen bujkáló roszián háborús bűnösök felkutatásába a magyar politikai rendőrség is belekapcso­lódik és közülük, aki kézre ke­rül, azt a román hatóságoknak soron kívü­l kiadja. Ugyanerre kötelezték magukat a román ha­tóságok is. A Chemicolor vegyészeti és raeterir­­giai rt.-hez kiküldött Igitációbizottság Jeob-Fancsaly Kázmér ü­gyvezető-h­all­­gatót hazaárulásért és ipari kémke­désért állásvesztésre ítélte, ügyét a Népügyészséghez utalta. Fotókópia biztsa Sorsdöntő számok (S. G.) Emlékezzünk: a közel­múlt évtizedekben olykor-olykor megjelent egy-egy szürke kis füzet. .Beszélő számok­ volt az összefoglaló elmük s bennük számoszlop számoszlop mellett. Aki csak úgy felületesen lapozott ezekben a füzetecskékben, nem sokat olvashatott ki belőlük. De aki beléjük mélyedt, csak bá­mulni tudta azt a barátszorgalmú munkát, amellyel a füzetek szer­zője, Zentay Dezső úr„ minden­kor a magyar lét legégetőbb kér­déseit boncolta fel a statisztika világánál. A­­nagyobb társadalmi igazságért vívott harcainkban erőt jelentettek számunkra ezek a kis füzetek, amelyek minden tárgyilagosságuk mellett is va­lósággal gyilkos kritikáját adták társadalmunk, gazdasági beren­dezkedésünk, egész magyar éle­tünk ferdeségeinek. Zentay Dezső, aki időközben odakerült, ahol képességeit a leg­életrevalóbban tudja kifejteni, az Állami Statisztikai Hivatal élére, most újabb, immár a tizen­harmadik füzettel ajándékozza meg a magyar közéletet. Érde­mes, sőt szükséges ezt az új füze­tet nagyon gondosan áttanulmá­nyoznunk. A magyarság mai sorsfordulóján olyan reális képet kapunk belőle, amelynek társu­l­­ságai döntőek lehetnek népi sor­sunk további irányításában. Próbáljunk itt néhány adatot ki­értékelni. Előbb a legátfogóbb szá­mok ötlenek szemünkbe. 1910-ben Magyarország területe 325.411 km 2 volt, 1943 végén 93.073. A lakosság száma akkor 20,886.487 volt, most pedig 9,454.087. Ez ma­gyarán annyit tesz, hogy míg a földünk területe kevesebb mint egyharmadára zsugorodott le, ad­dig népességünk mindössze csak a felére csökkent: egy emberöltőn belül az amúgy is katasztrofálisan megkisebbedett földünknek vi­szonylagosan sokkal, de sokkal több életet kell eltartania, mint amennyit a természetes népszapo­rulat megengedne. Ezen a földön 1943-ban 1 15.622 kisbirtokos beírt átlag 67,9 holdat, viszont 345 nagybirtokos tulajdonában volt átlagosan 9147 hold föld. Ez min­dennél beszédesebben magyarázza meg, hogy az 1944-es átalakulás­nak miért kellett mindenekelőtt a földreformot végrehajtania. S most nézzünk bele a sváb kérdésbe. 1941-ben 92.8% vallotta magát magyar anyanyelvűnek s mindössze 5.1*/* németnek. S ez a törpe kisebbség merte — persze a Harmadik Birodalommal mint hátvéddel — a maga akaratát a nemzet egészére rákényszeríteni! Ebből látszik, mennyire természet­es igazságellenes volt a magyar Quislingek becstelen és hazug diktatúrája. Hallgatódzzunk bele egy kissé a társadalmi rétegek megoszlá­sának számaiba. 1941-ben a ma­gyar nép 52%-a munkás, 26,4%-a önálló foglalkozású és 8.1%/2-a tisztviselő volt. Ezeknek a kereső egyedeknek számszerű hiier­­archiája azonban nyomban meg­változik, ha azt nézzük, mennyi családtagot tartottak el, vagyis nagy átlagban milyen volt náluk a gyermekszám? A tisztviselői réteg csak GIA­o-ről gondoskodott, a munkásság 48.7*/«-ról, tehát jó­val kevesebbről, mint a kenyér­keresők száma, viszont az önálló egzisztenciájú embereknél 39.5*/»-ra rugtat fel az eltartottak száma. A nemzet jövője szempontjából tehát ez a réteg — nagyjából a polgárság rétege — a legértéke­sebb. A gyermekszaporaság kedve­zőtlen képét még borúsabbra festi ez a két adat: 1913-ban ezer lakosra 33,8 élveszületés esett, harminc év múltán már csak 13,4. Felével lecsökkent egy emberöltő alatt népünk szaporasága. S ez egyúttal arra is mutat, hogy a lakosságnak följebb említett fel­­duzzasztását nem a természetes szaporulatnak, hanem bevándor­­lásnak köszönhetjük. Ez nem egészséges folyamat. Mert ha a környező államokkal való politi­kai nézeteltéréseink végre vala­­hára el fognak simulni — nyil­ván ez az oka a bevándorlások­­nagy számának — s mihelyt te­hát népünk csupán a saját belső vitalitására lesz utalva, akkor könnyen megeshetik, hogy fejünk fölött megkondul a halálharang. Azt szeretnők hinni, hogy az idei földreform ezt a vészes folyama­tot megállítja. S most még­ egy halálozási adat. Magyarországon 1942-ben egymllló emberből 239 lett ön­gyilkos,­­ iszolút. Budapesten több mint a kétszerese: 499. Ez az úr­ban­­zálált őrlőmalmának keserű termései Milyen jó lenne ezt a teryt a falu lelkiismeretébe bele­­égetni: ne kapassa el magát a nagyváros csillogásától. Az egész­séges élet mégis csak ott künn van, a természet ölén, a minden bűs­bajt meggyógyító Földanya szíve fölött. ­ Grog­irij Maxiifevv­ics Puskin, akinek budapesti szovjet követté való kinevezését tegnap elsőkor jelenthettük, jellegzetes példája a demokrácia tehetség­kiválasztó erejének. Ez a fiatal, 36 eszten­dős férfi, aki eddig a legmele­gebb szimpátiákat váltotta ki nemcsak a magyar társadalomból és közéletből, hanem az itt időző szövetséges diplomatákból is, 16 éves koráig az orosz falu egy­szerű életét élte. Ott figyeltek fel rá, középiskolái után elküldték a diplomáciai főiskolára. S amióta a­­karrieré­be került, igen fontos diplomáciai őrhelyeket töltött már be, többek között Kínában és Csehszlovákiában is. Páratlanul éles meglátásai, a helyzetek gyors felismerése , mindezeken túl meleg emberi szíve tüntetik ki ezt a fiatal, eré­lyes diplomatát, aki — V­or­o­si­­l­o­v marsall oldalán — valóban őszinte és igaz barátja lett neme­zetünknek. De hivatkozzunk itt másra, csak a Bajcsy-Zsilinszky Endre ravatala fölött mondott emlékezetes beszédére, ahol kor­mánya nevében proklamálta, hogy­­a magyarságnak, joga van függetlenségre, önállóságra és nemzeti kultúrájának felvirágzá­­sára­. Közszabadságért harcol a Polgári Demokrata Párt. Segítsd küzdelmében. tlap A főváros CMNAMA segítséget Két Hírt adtak a lapok arról a megbeszélésről, amely Budapest polgármestere és alpolgármesterei — Vas Zoltán, Bechtler Péter és Kővágó József — közt folyt le, hogy megvitassák a módokat és lehetőségeket, miként lehetne segíteni a főváros rendkívül súlyos közellátási helyzetén. A megbeszélés eredményeképpen Bechtler és Kővágó alpolgármes­terek ma délelőtt megjelentek Gyöngyös­ János küüü­­gyminisz­­ternél és a törvényhatóság veze­tőinek nevében arra kérték: te­­í­tyen megfelelő lépéseket az­­ U­NKRA szervezeténél, hogy Ma-­­­gyarországot is felvegyék a meg­­­­segítendő államok sorába. Fel­­­­hívták a figyelmét arra, hogy I . Budapestnek élelmiszerre és közv­í­lekedé­si eszközökre van legsürgő­sebben szü­ksége. Van már telefonunk! Mint ismeretes, a R­eepressék huszonnégy óra alatt eltűntek Budapestről. Ezt úgy kell érteni, hogy valamennyi rohammunká­­­val átalakult kávéházzá, étkezővé­­ és népkonyhává. Fültanúja vol­­­­tünk, amikor egyik kollégánk fe­l-­­ hívta a bűnügyi­­krónikából is is­mert belvárosi helyiséget és ami­­kor az jelentkezett, így szólt: — Hallót My Dear kifőzést * A színigazgató felszólította a titkárt, hogy sürgősen teremtsen telefonösszeköttetést egy másik színház direktorával. Kétpercen­­ként türelmetlenül sürgette a te­lefont. Végre dühösen kifakadt: — Miért nem hozod már? Mondtam, hogy sürgős beszédem van vele! A titkár mentegetőzve vála­szolta: — Direktor úr, kérem, folyton hívom, de állandóan mással ha­­zudikl­ás­­a.) Libertás rendezései: Liszt-est Unger Ernő vezényle­tével pénteken Z. A. 5. Közr. Likt Béla, Jámbor Ági. Les Preludes, Es-dur­ée A-din vers. Mazeppa. Ady-est vasárnap Z. A. K úti Ka­­rády, Kornis K. Makay M. Pécsi Blanka, Aseher, Baló, Greguss, Somló. Dalok: Ba­­llides, Lendvay. Bev.: Zsolt Béla. Fellőni-Beethoven VII. Fidelio­­nyitány, O-dir verseny (Sólymos P.) 23 án. Mikor?,­ zenekari matiné 21-én Z­s­fit. Küzl.: StarkOT (Rózsavölgyi). Wmfe* Cuferás SZ&tiQZ$tt fllápnyíl mai magas áron megveszi Vili., Karé?­­tOR f S.­UtrS S/a. G&FSSZZ. cég a r* en fj ft a y ú n rés* ruhát, szőrmét Iró­­gépet, pénzszekrényt ara­nyat. ékszert Majorosi e. f* Erzsébet körút 31 k-«u udvarban (8581: a u * o n st; n » ruháért- háztartásért leg többet fizet Sleíngiszer. lei-eki-tér­i Bomba nó­­rni’.tprt 11. f X08t­ ^R Ső f főnyeget itt­ ~ aMí téírmagfuijbl) w « *•' V\ ÁTBtLÚ. S h­­ív Ismét. VI.. Gróf Zichy Jenő-ii. iö.. fszt (32&) H­í v­j­o­n! Jöjjön! Veszek! Perzsa kabátot, szőnye­get, búto­rt, férfi és női ruhát, fehérneműt, zon­gorát, pián­inót, írógé­pet, fényképezőgépet, pénzsz­ekré­nyt. (Gerstl) MAJOROSI, Krisztina­­körút 119. PErisan­fíii »*8?etft­ggSnyt. teiti’drut vess angár. Király... U Mos!­1, legtöbbet fizet mindennemű szőnyegért SCHILLINGES Teréz-körút 15. Ala­pítva 1506. Levelező­­apri­vásra házhoz me­gyünk. (8130) ELVESZETT KELEN­­FÖLDÖN október 16-án d. e. hátizsák pokróccal, hadifogoly tiszt megma­radt vagyona. Akinek leadták, adja le elmét Hunyadi-tér 12. Szigethi cipő Üzletbe. (4122) Mozi csapófüzérek (320 drb) olcsón eladók. Népszínház-utca 31. Perzsasam­ppl­ibsigás áron veszek. Wesselényi-utca 23. I. 5. quiNt Svegpelló vihartAlló, fényáteresztő, d­jd­nság és tökéletes. Budapesti Házkő 20.é Rt., I­amjanich-u. cM. II. udvar, II. 2.­­ iám @2. AZONNAL Tkíny IV., IRÁNYI-U. 21. I. 1. I (4581) 1—5 *d©stsiái!gs Teher- és személyautókat állandóan ixid.it Barsoi, Nádor­ u. 26. T: 122-947* (3143) Fog* orvosok Fogászati munkákat tö­kéletesen és időr­e szállít vidékre is. Star FOG­­MŰVEK, Fái László VII., Munkás­ utca 3/a. Divatcsarnoknál. Telefon: 420-395. Minit! Inni! Veszek: férfi és női ru­hát, fehérneműt, szőrma­­kabátokat, írógépet, pétitszekrényt, evnt­ont, ólmot, kerékpárt. Petőfi Sándor-u. 2. Átjáróban Gorstl-Majorosi, fisk­crci: viromos tölthelye?,­­ L 1 KB’ os­í­ö t­ők A t­y­n­­át rádióké­szülék­e k­es táska p­rom­ofont legmagasabb áron­kadeibuacer V.. Szeni István-kSrói 6. m­ássheL tvs:-v,lszítc «c5tt# W,mtdLVUT0ttrá.LUl« mai iaieroil ll­rtáh­oz Veszek: legmagasabb é*­ban Aranyat. bHMátmt, órát, 0—12 sióm. e*U*t evőeszközt, ezüst tár­gyakat, régiséget. Krias­­tináékőritt Ut. Fotócikket DfiPET MAGAS ARO* ▼ és, K iFőt® aradi o, EnKSfiBET-KÖRÜT »«. —----------------------­iránta frc'-a és l&kás bútor j­s Vétel, eladás. Somogyi Béla-u. Sk­. (ll 3«) keres több nyelvet szó­ban és írásban leíró Keresk­e­ddm­i gyakor­nokokat \'*nlatok :Híyakomok« jeligére a kiadóba hűl- ! !&CDAC& (Si37) i ^ \jj/ iSlmi E1 ^ Erzsébet körűt ntsgy vá.oisxlékbem ofcsód iüís^iSsinüléi ©53K£iű€á'?.ezit7£3ír2ísiel^h€rl mindenfalta férfiruháért horribilis árat fizel » ü:i hm 'V Ktrily-ulso 50. nám AulS^tsicsit minden méretben legma­gasabb árban veszek, környéken is, Lov.-lap hívásra házhoz megyek. Ajánlatokat »Autóguoui« jel. a Neim­zetközi Hir­detőbe, András úr út 9. (4584) írógépet legmagasabb áron vesz Népszínház­n. 81. Perzsaszínveseti vesz Bellai­ József,­ IV., Petőfi Sándor­ utca 2., félemelet. Feljárat Apponyi­ tér 6. f­obilist­um nagyválalat üzemi konyhája részére. Cserébe műszaki, ipari gumiárukat és ruházati cikket ad. Ajánlatokat az üzemi konyha* Jeligére Blocknerhez, Városház­­utca 1o. BT­M m elad, cserél. Zongorát, pianinót is veszünk. Vadász Miklós bútorrak­­tára, Rózsa­ u. 27. (4755) Fitt, SZERB*, ÉSB-Kiel alisk jó állapotban levő K­ék­­bundáért. József nádor­­*ér 10. Express. (8140) Olcsó, új és használt mintort asztalo-üzemben­ Kombináltak, bálok, konyhák, rekannfe, egyeb darabok is, vétele­k ela­dása yilL. KálváriA-utcA M. Sortalvc^sszsge 10.­ P. oltók IsAz Isztási kaphatók. Teréz-krt. 10. KOVÁCS ALBERT. im­ita festéket minden me­nnyiségben­ (sérültet 1») veszek. Zétmv C-5*kár Budapest. Falk Miksa-ir, 10. Bejárat Markd-utek. (41.90). bűto­r©k@f, ESaütörá Bzrvchiaft, fúgffüasrt, drapériákat, Fridiit, GOMBOS, VIII., Káliirla-utca 26. Bérvára­da*, családi házakat, öröklakásokat, ad-vesz-kSzve'JI I­ndítást, társSjésieSsit aBlsér­­let®t Ek­rea l2áírtB®3f IsármL !^@19 ferrSsásaljj kar­.21, rentus is inhef! IBJ. NAGY, Vás-utca S. (3129) ^ **- srv- -TM­P, Iroda- és üzletberendezést lgy-áilrca legmagasabb­aiban leszek hívásba jövök. Rosencweig TBlea.Ur­ai.

Next