Világ, 1945. december (165-185. szám)

1945-12-01 / 165. szám

A /II A /"V VILAU 165. SZÁM BUDAPEST) 1945 DECEMBER 1. SZOMBAT ARA 100 PENGŐ­ íí/pír megállapították az árait Örzöd, vigyáza­atok!! Irta Fodor József ! Buda romházai ragyognak a napban, szépítik magukat a nagy ■udvarié előtt. Az élet örök fel­törésének képe ez — és szívsza­­kasztó látvány. De szívszakasz­­tóbbak, amik utána jönnek, a gondolatok. Emlékszem a tavasz­ra, a felszabadítás napjaira. Szer, tessét romok elszórva, füstölt és széthasadt házaljak, »Ma­rs isten vértől és verejtéktől párolgó ké­pem még friss volt. S mégis, mi­lyen zsendülés. A szívekben mek­kora remény. Pedig milyen pok­­í­­ókból bújtak elő ezek a szívek a Milyen tél után. Az élet kitört,­­ a korai tavasz zsendülésével mi-i­lyen virgoncán, kedvvel indultak­­ félénk és ü­de vállalkozások. Kis árusok kínálkozása minden kis rémrésben, utcán, a kínálat, a kedv. A véres, bűző vihar után, a rettenetes évek örökkévalónak tűnt nyomása, a minden perces halálköze­ után a felszabadult­­ság érzése. Az élet fél szárnnyal,­­megtörve, önfeledt erőfeszítéssel és primitíven újra indult. Gondoljunk a tavaszra visz.­ss*. Fugalmakra a szívünkben.­­ Milyen ifjúság volt ez, véres, g­yebhelyes, de izzó, de valamit­­ egészen újból kezdő. Uj szavaink ! Pihentek, fényes acélként, azait | nemsokára kihúzunk. Rettenetes, | nehéz élet, és mégis könnyű, | mert éreztük, most vagyunk a­ legalján. Most már kifelé meg­fi­gyünk. Iszonyú időket úsztunk | meg, de most már számoltuk, | előre irigyeltük magunktól az| elkövetkező idők emelkedését, az| első emelkedő jelekből így ítél.S tünk. Az elgyötört szív nem köz.§ gasdáez... Újat vártunk, fel. B felé törőt, ha min gyárt küzde'. ffl másét is, életben, szellemben, | kezdeményezésekben, lendületek. | ben. Demokrácia, szabadság — | mondtak — és min gyárt kön­-| nyebben toltuij a szemszos,kocsit.­ Vittük a romot. »A régi vil­ág k romjai*, mondtuk. Hordtuk a romot, gyűrtük a| nehéz napokat, adtuk el, amink’ volt, tömtük reményünk vérével | a vérszegény kedvet. Jobb lesz! — mondtuk — és a holmik már? kifogytak. Uj szavakat, tetteket­ vártunk — s hallottunk rossza stílusú szónoklatokat. A csodáit­­atos mondatok villogtak bennünk,­ de nem volt hol kimondani. Sza-­­badság, demokrácia: mondjuk és a szavunk egyre üresebben hango­­­zott a szánkban. Az igéző szava­k tavaszból vontatott, nehéz nyári lett, aztán eljött az Ősz. A levelei,­t és szép hiteink megfeketedtek. | Csődbe jutottunk lelkünkkel, ál-| mainkkal s mag alig kezdett éle­­­tünkkel. Olyan szerencsétlenek­­ vagyunk már, hogy hosszú éveid­ óta, és évszázadok óta remélt új | életünknek rövid korai sugárzási után ilyen sikertelenségbe kel! s hullania! Ilyen fekete, torz,­ rongyszagú, reménytelen, szavak® nélküli, régi hiv harcosaiban bús, csömört, ellenségeiben vidor kár- s örömöt keltő lehet csak a mi fel-­ támadásunk! Miért jut­ottunk idei A hábo­­­­rú mega ezt nem indokolja, a lelki összetörést legalábbis nem. Gazdasági életünk vigasztalan, grelleres életünk sivár, remény, télen. Ha közeli múltúnk miatt s­­em is, de egész történelmünk,­­ múltúnk miatt (a jövő, az igaz, zis, nagy elveikhez való követ, kezstesüvgük miatt) megérdemel, mink európai életért való élet, halálhíre írni­ban a nagy tehető. A nemz­etgyűlés mai ülésén Tildy Zoltán miniszterelnök nagyszabású beszédben ismer­tette a kormány programját. A miniszterelnök rövid vissza­pillantást vetett a választá­sok nyugodt lefolyására, az új kormány megalakulásának körül­ményeire és hangsúlyozta meg­nyugvását afölött, hogy az új kormányt a pártok reális koalí­ciója hozta létre. Elismeréssel adózott az ideiglenes nemzeti kormány működéséről, majd hangsúlyozta azokat a nehézsé­­geket, amelyek az új kormányra hárulnak. KS­gmaSima A miniszterelnök ezután a kor­mány külpolitikai programját is­mertette. Az új magyar külpoli­tika — raondolta — továbbra is azon az alapon áll, amelyet még Debrecenben lefektettek. E kül­politika első­ feladatai a Szovjet­unió bizalmának megcsilám­lítása és a Szovjetunióval való gazda­­sági kapcsolatok megalapozása. Ennek a politikának jelentős eredménye vott eddig is az, hogy A Szovjetunió felvette Ma­­gyar­orszá­ggal a diplomáciai kapcsolatát és így kiemelte hazánkat diplomáciai elszige­teltségéből. További eredménye ennek a po­litikának a­­ Szovjettel létrejött árucsereegyezmény, amely jelen­tős mértékben van hivatva gaz­dasági nehézségeinken segíteni. Az északi­­ szomszédunkkal való kapcsolatunk elmélyítésével pár­huzamosan nagy súlyt helyez a magyar kormány a nyugati demokráciákkal, az Egyesült Államokkal és a brit birodalommal való kapcsola­tok kiépítésére, teljes tudatában an­­nak­ a jelentőségnek, amellyel ezek a kapcsolatok a magyar demokráciára úgy kulturális, mint gazdasági téret bíznak. Megemlítette a minisztereinek, hogy a Washingtonba küldesd 5 magyar követ kiindulása körzet­bőn át­. A brit kormány ugyan­csak kész arra, hogy hivatalos magyar kormányképviselőt fo­­gadjon el Londonban, akinek jogi helyzete azonos lesz az olasz kormány londoni képviselőjével. A szomszédokkal való viszony­­ról szólva a miniszterelnök öröm­mel köszöntötte a Greta-kormány­­nak Magyarország irányában ta­núsított megértő magatartását, a magyar-román vámunió és az út­­levélkényezet megszüntetésének sok részéről egy kis figyelmet. Az általános vád meghaladott szólam, a nép nem­­bűnös­. Eb­ben az országban voltak a hala­­dásnak olyan harcosai, mint bárhol. A bűnösökkel le kell szá­­molni. Viszont vigyázzanak a nagy népek, *• akarják a felül­kerekedett jó szándékét elbüktet­­ni r­észv­étl­enség­ükké!, s anely már annyiszor elöntött ez­ is a földön belső, évszázados nép. •Snyomnsak elimiben! gondolatát. Viszont sajnálattal állapította meg, hogy az alsóbbfokú közigazgatási szervek válozatlanul magyar, ellenes magatartást tanúsíta­nak. Gazdasági és kulturális téren is örvendetes javulás mutatkozik. Ugyancsak jószomszédi viszony­­ban vagyunk Jugoszláviával, ahol a magyar nemzetiség teljes egyenjogúságot élvez. Az Auszt­riával való kapcsolatok ugyan­csak jók. R­önner kancellár be­széde reményt nyújt arra, hogy ezek a kapcsolatok mielőbb teljes mértékben kiépülnek. A demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni Cseh­szlováki­ával is, azonban mindeddig nem járt ered­ménnyel ez az igyekezet. Köz­tudomású, hogy Csehszlovákiában magyar ál­lampolgárokat vagyonuktól meg­fest l csak, nagy tömegek­ben kiutasítanak vagy inter­­nálótáborokban tartanak fogva. Az utóbbi időben megkezdődött a magyarlakta, vidékek férfi, lakosságának tömeges elszállítá­­sa, a fasiszta rendszerre emlé­­keztető módon. A magyar kor­­mány ezekre a jelenségekre fel­­hívta a szövetséges nagyhatal­­mak figyelmét és közbelépésüket kérte. A külügyminiszter a közeli na­­pokban Prágába látogat és re­méljük, hogy e látogatás ered­­ményes lesz. Kívánatosnak látná a magyar kormány, ha a cseh­szlovák kormány a tárgyalások megindulásáig nem ter­emtene to­vábbi befejezett tényeket. A miniszterelnök ezután Irán­­diaországgal, Olaszországgal, Len­gyelországgal, Bulgáriával, Svájc­­­al és Törökországgal való kap­csolatainkról emlékezett meg és megemlítette, hogy a svéd kor­mány már meg is nevezte a Bu­dapestre küldendő ügyvivő sze­mélyét. • Belpetjaika Tildy miniszterelnök ezután belpolitikai problémákra tért át. Az összeomlás után társadalmi és politikai szervek biztosították a szükséges lehetőségeket, viszont mert már úgy érezzük, hogy biztosítanunk kell a teljes ren­­dezettség állapotait. A feladatok központjában a belügyi kor­­m­ányzat áll, amelynek­­legfonto­sabb feladata, hogy intézményesen harcoljon a re­­akció ellen.­­ Lehetetlenné kell tenni, hogy a | reakció mégegyszer hangot kap-­­ hasson ebben az országban. A bel­­|­ügyi kormányzatnak biztosítania | kell kormányrendeletek és i*táz­­£ kedések pontos, gyors és igaz­­| ságos végrehajtását. Meg kell | szilárdítani a belső rendsz­er | olyan közbiztonságot kell terem­­­­teni, amely­­ ország minden­­ polgára számára biztosítja az­­ élet- és vagyonbiztonságot.­ ­ A kavrapdőt arftkanoM U kell Irtani mindenekelőtt a rendőrségből és más adminisz­tratív szervekből. A belügyminisztérium feladata, hogy erélyesen véget vessen a rendőrség munkájában megnyi­latkozó túlkapásoknak. Szociális kérdések A miniszterelnök ezután nagy­­vonalú programot adott a kor­mány szociális terveiről. Beszélt a lakáskérdésről, a romeltakarí­tásról, a közlekedés helyreállítá­­sáról és általában az újjáépítési problémákról, amelyekben való részvételből senki ne*­ vonhatja ki magát. Közölte a miniszter­­elnök, hogy Svájcból 150.000 frank értékű gyógyszerküldeményt bo­­csátottak a rászorulók rendelke­zésére. A közeljövőben 2,3 millió frank értékű segítségre van kilátás. Tárgyalások folynak ezen a téren Svédországgal és az Egyesült Ál­lantokkal is. Amerika Svájcon korceztül már eddig is nagyobb gyógyszerszállítmányokat küldött. Hatalmas munka vár a kormány­ra a népegémségügy rendezése terén is. Új kisdedévé­kat és új kórházak** kell létesíteni és a hadigondozás kérdését­ is intézmé­nyesen kell megoldani. Pénü­gy A kormány pénzügyi politiká­­járól szólva­ a miniszterelnök ki­­jelentette, hogy a pénzügyi­­ poli­­tika alapja az állami bevételek fokozása és a kiadások észszerű méretezése, hogy ily módon az államháztartás egyensúlya fol­o­­aatosan helyreállítható legyen. Pénzügyi és gazdasági rendsza­bályaink alkalmasak lesznek arra, hogy alátámasszuk pénz­­rendszerünket. Minden eszközt megragadunk, hogy ezen a vonalon meg­nyugvást teremtsünk és a pénzforgalmat olyan alapra helyezzük, amelyen a gazda­sági életnek ez az eszköze funkcióját kielégítően végez­­hesse. Ha a gazdasági élet megnyugo­dott, különösnek fogjuk találni, hogy akadtak olyanok, akik az ország helyzetét a külföldi valu­ták spekulatív árfolyamai alapján akarták lemérni. Ha realitások alapján akarjuk felépíteni a nem­zet gazdasági életét, ügyelnünk kell arra, hogy ezek az átfogó és messzemenő tervek komoly pénz­ügyi megalapozottsággal is bír­janak. K.Sz@Slá?Ss A miniszterelnök ezek után a közellátás problémáiról beszélt. A közellátásban lényeges könnyítést jelentene annak a már megkezdett akciónak folytatása, amelynek az a célja, hogy akit nem köt köz­érdekű foglalkozás Budapesthez, hagyja el a fővárost a most követ­kező nehéz hónapokra. Gyakorlatilag egyelőre azzal kell számolnunk, hogy c sok magunkra leszünk utalva. Elmondotta a miniszterelnök, hogy a zsiradékelláttás természe­tesen igen korlátozott le**- A bá­nyák és fontos ipari üzemek mun­­kásságán kívül legfeljebb a fő­város lakosságának lehet mini­mális étolaj- vagy margarinada­­gokat biztosítani. Számolni lehet valami csekély disznózstrkészlet­­tel is. A készletelosztás kérdésé­­ben egyelőre a már meglevő jog­szabályok szigorú végrehaj­tását kívánjuk szorgalmazni. A közel­­látás legkritikusabb periódusa a január közepétől március végéig terjedő időszak lesz. Lapunk zártakor a miniszter­­elnök beszél. ■ ■ l­lan Soltán staiffiiszf@relyik program©! adott a Házban Fontos ba|elsatás«Ef a cse&sslaváítiai 8nagyars&£2r&lt a péraz Égyü rendszab&EyoSiröl és a küsellátásról Rajniss Ferenc védekezése és Néw Bíróság •Idh­arma közönség előtt kez­­dődött meg a Srajniss-per mai tárgyalása. A tárgyalás m­egnyi­­tása előtt Pálosy tanácselnök ki­jelentette, hogy a Rajniss-tárgya­­lással kapcsolatban valamiféle nyilatkozatot sem tett a sajtó­nak. A vádlott 8 óra 35 perckor fázó­san, drapp tavaszi kabátban ál­lott bírái elé. Először a népbírák tették fel kérdéseiket Rajnissnak, aki a többi között előadta, soha­­sem kifogásait, a szakszervezetek működését. A marxizmusnak volt meggyőződése® ellensége, nem pe­dig a munkásságnak. Elmon­dotta, hogy lehetségesnek tartott olyan megegyezést, Németország­­gal, amely kedvező lett volna Magyarországra nézve. Arra a kérdésre, mikor jött rá, hogy elvesztettük a háborút, így válaszolt: — Németországba*, 1345 már­­cius végi*. Ezután a nép­ügyész tesz fel kérdésüket. Megkérdezi a vád­lottól, miér mondott le kultusz. affHfcatael mnbuatAsÉriL KreiM est válaszolja, azért, mart fei.­hssi nem adott kielégítő választ egyik referátumára, amelyben arra kérte, a snemzet Vezetője, adjon ki azonnal egy­ Fehér Könyvet az országot romlásba vivő körülmény­ekről. A referá­tumban — fűzi hozzá a vádlott — tiltakoztam a jogtalan letar­tóztatások és emberek fogvatar­­tása ellen. A népügyész további kérdései nyomán Rajnissnak az Új Ma­gyarság­­ban játszott szerepe ke­­rül szóba, majd a Magyar Futár ügyére terelődik a szó. Rajniss ki­jelenti: emlékezete szerint a heti, ■lap hetvenezres példányszámmal indult és ötszázezerig vitték fel. A népügyész ezután megemlíti, hogy március 19-én Rajnisst je­­lölték propagandaügyi miniszter­nek. Lehet, hogy jelöltek, — vá­laszolja a vádlott — de ha fel­ajánlották volna, akkor sem fo­­gadtam volna el Rövid szünet után Katona Isie politikai ügyész tesz fel kérdése­ket. — Sztetantik #* arra, hogy

Next