Világ, 1946. január (186-211. szám)

1946-01-01 / 186. szám

2 1946 január 1 Ismét Czigány ezredes jelenté­sét vézeni. Április 7-én és 11-én az összeszedés ügyében értekezle­teket tartottak a belügyminiszter,­két és­­Bakynál.­­Erről még aznap jelentést, tet­tem Faraghó altábornagy úrnak, aki Ferenczy és Medgyesy Lajos ügyészt magához rendelte. Figyel­mez­ette őke , hogy féltékenyen őrködjet­ek a csendőr­ség hírne­vén, mer­t a legkisebb túlkapások már beláthatatlan kárt okozhat­nak nemcsak a testile­nek, hanem■ az egész magyarságnak.* Ezek a kiragadott passzusok kissé másként világítják meg a deportálásokat megelőző esemé­nyeket, mintsem azt Ferenczy csendőralezredes tette ama bizo­nyos vallomásában. Az a Fe­renczy, aki köztudomás szerint a legnagyobb szadizmussal hajtotta végre az üldöztetéseket és aki most egyszerre ártatlan kezes­bárányként akar a közvélemény előtt feltűnni. A kormányzó kijelentette ■ ■ ■ — Ferenczy a lapok szerint azt is vallotta, — veszi most át a szót ismét Faraghó Gábor — hogy a budapesti zsidói kiszál­lítását július 2.án én készítettem elő Eichmannal és Endrével. Noeh­át egyikükkel sem volt soha semmiféle »tárgyal­ásom*. Annál kevésbé tehettem volna ezt, mert június 22-én a kormányzó kije­lentette előttem, hogy többé egyetlen zsidót sem enged az or­­szágból kivinni. Ugyanezt a két nappal később tartott korona­ta­nácson is kijelentette. Egyébként is a döntő, június 21-i miniszter, tanácson maga Baky közölte, hogy az összegyűjtés egész lefo­lyását Eichmannal ő tárgyalta le. Bakynai ezt a közlését a mi­nisztertanácsról felvett jegyző­könyvben ma is bárki megtekint­heti. Sok minden érdekes részletkér­désre derült még világosság Fa­raghó Gáborral folytatott beszél­getésem során. A Világ szűk ter­jedelme nem engedi meg, hogy mindenről beszámoljak. A főutcai foglyok De egy momentum még ide­­kívánkozik annál is inkább, mert mindmáig teljesen, ismeretlen. Czigány ezredes elmondja je­lentésében, hogy július második felében olyan értesüléseket ka­pott, amelyek szerint a pestvi­­déki törvényszék főutcai fogházai­ban lévő mintegy négyszáz poli­tikai fogoly közül a Gestapo ti­tokban újabb csoportokat akar autókon Németországba szállíta­ni. Czigány ezt jelentette Fara­ghónak, aki azonnal kiadta az utasítást, hogy ezt az emberrab­­lást minden eszközzel meg kell akadályozni. Utasítása értelmé­ben a rendőrség két századnyi erővel megszállta a fogház köz­vetlen környékét, egy csendőrszá­­zad pedig a pikliscsabai tábor kör­nyékén lévő műút mentén tartott állítólagos »gyakorlatokat«. A Gestapo hamarosan rájött arra, hogy terve kiszivárgott, így maradt el a Fő­ utca rabjainak Németországba karcolása. Ezzel az érdekes akkorddal végződött beszélgetésem­ Fa­ra­ghó Gáborral.* Minden esetleges félreértést, ki akarok küszöbölni. A fenti sorok nem jelentenek állásfoglalást. Nem akarnék védeni és nem akarnak vádolni senkit. De a magyar nemzet becsülete megkí­vánja, hogy történelmünk leg­­sötétebb korszakának minden részletét teljesen és maradékta­lanul feltárjuk. Ebben a munká­ban nem vezethet rokon- vagy alters-"‘"t­evh e tiszta igazság keresése. Ez el­n­ö­kkel is ezt a­­ célt kívántam szolgálni. | Kemény István \ KÖDTENGERBEN Irta Fodor József Ködtengerben egy élet Megy, úszik vakmerőn. Körül se láng, se élet. Ez győz, téren s időn. Lehervadtak a fák mind, A ház mind földbe nő. És gyáva védcsuklyában Sápad a rózsatő. Köd, köd mint nagy hab­tornyok, Dudorg, fog, közeleg. Hogy megfojt, s én rá vissza Gőzködöt lehelek. Megölel, összenyomna, K­örbegyűrt nagy palást. De belsőm visszavágja: Ne várj, köd, roppanást! Oly győzhetten vagyok, köd. Úgy fogom magam én. Hogy szinte szerterobban Belsőm víg erején. Kietlen, fojtó télben Míg lét fúl, gémbereg. Felrúgok egy tuskóra. U­grok s énekelek. Karom lendül, jó izmom, Lábam pattogva visz. Agyam fürgén forog, van. Megy minden, mint a pia. Szervek víg önuralma. Egymásra kész sereg. Mely maga szép teljében Dacol, nyugszik, remeg. Erő, mely ép­ merően Harsog és visszacsap, Örül, hogy alkalmat hoz Tél és köd, durva nap. Vad szírt és hegyes út, rög. Könnyű s pimasz csaták. Gőz, kín és golyók álma — Csak játék a világ. Kirohanhatatlan test. Víg-ölve szétzúzom. Elvetem — hő, heves mag - Láng kél ki síromon! vilao Megtalálták Hitler végrendeletét A náci uralo­m utó­só napjaiban Göringet és Himmlert is kizárták a partból A Hitler-rejtély a jelekből ítélve megoldódott: egy brit nyo­mozócsoport a 51­ünc­h­entől 50 kilo­méterre fekvő Tegernsee-ben rá­bukkant Hitler végrendeletére, amelyből kétséget kizáróan megállapít­ható, hogy a »führer« öngyil­kosságot követett el, még­hozzá feleségével. A végrendelet mellett megtalált házasságlevélből ugyanis kiderül, hogy Hitler április 29-én házas­ságot kötött Éva Braunnal, aki­hez, mint a végrendelet közli , »hosszú éveken át az őszinte ba­­rátság szálai fűzték* Adolfot- Az az akaratom, — diktálta Hit­­ler végrendeletében — hogy fele­ségemet azon a helyen hamvasz­­szák el, ahol népem szolgálatában végzett 12 évem legnagyobb ré­­szét töltöttem. Feleségem én a halált választottuk, elkerülendő azt a megaláztatást, hogy meg­adásra és lemondásra kénysze­rítsenek. Truscotti tábornok, akinek kör­­­zetében az okmányokat megtalál­ták, kijelentette: Tűzbe merném tenni a keze­met, hogy az okmányok való­­diak. Bár a végrendelet tartalmának egy részét a további nyomozás érdekében titokban lá­tják, annyi ír máris megállapítható, hogy Hi­t­­ler a háborúért való felelősséget még u­olsó perceiben is­­Angliá­ra és a nemze­közi zsidóságra” igyekezett hárítani. A végrende­let tanúsága szerint különben Hitler uralmának utolsó napjai­ban »az ellenséggel való tárgya­lások miatt* Göringet és Himmlert is ki­zárta a náci pártból. A »führer« magán végrendeleté­­ben vagyonát, »am­ennyiben va­­lami értéke van«, a náci pártra hagyta. Az okmányok között három fényképet is találtak. Kettő kö­zülük Éva Braunt ábrázolja, a harmadik egy körülbelül 12 esz­­tendős fiút. Lehet, hogy ez Éva Braun fia. Elég ezen a héten előkészítik a magyar békeszerződés vázlatát Nincs változás a szovjet-török viszonyban Három nap óta a világszerte leggyakrabban elhangzó kérdés: Ki engedett Moszkvában! Moszkva maga szokott hallgatását meg­­őrizve, mindezideig nem válásait a kérdésre. Washingtonban álta­lában az a vélemény alakult ki, hogy­­az angolszászok több en­gedményt adtak, mint amennyit kaptak”. Byrnesre éppen ezért még erős támadások várnak a kongresz­­szus részéről. Londonban nem így ítélik meg a történteket. Az angolszászok — írja a Times — a tárgyalások több szakaszában engedményeket tettek a szovjet álláspont elfoga­dására, ugyanakkor azonban a szovjet diplomaták is számos pontban engedtek. A Daily Tele­­graph a legnagyobb jelentőségű szovjet engedménynek azt tartja, hogy a szovjet­­kormán­y vállalko­zott baráti tanács­adására Szófiában a kormány kibőví­tésére. Londoni illetékes körökben kü­­l­­önben is az a vélemény alakult­­ ki, hogy a­ balkáni államokkal szemben Moszkvában köve­tő el­járás megfelel ann­ak az általán­s politikának, amely elismeri a nagyha­­lmok bizonyos biztonsá­gi érdekeit, de egyidejűleg arra törekszik, hogy ezek az érdekek ne legyenek kizárólagosak­. Közben a moszkvai értekezlet döntései gyors ütemben indulnak el a megvalósulás útján. Magyar szempontból a legnagyobb jelen­tősége annak a londoni közlésnek van, amely szerint »a külügyminiszterek helyet­tesei még ezen a héten elő­készítik a Németország volt szövetségeseivel kötendő béke­­szerződések vázlatait­. Romániában is megindult a nagyhatalmak által kívánt bel­politikai folyamat. Mihály király, aki az alkotmányos válság miatt augusztus óta nem tartózkodott a fővárosban, vasárnap visszatért Bukarestbe és ő fog elsőként tárgyalni a há­­­­romtagú szövetségesközi tanácso t adó bizottsággal, amely előrelát- f . ELŐJÁTÉK SZILVESZTERHEZ Irta RELLE PÁL Duhaj kurjongatás ver fel, ál­mom hót az éjjel. Messziről vala­honnan, mintha részeg dalárda közelednék. Kinézek az ablakon, hát csak ketten vannak, nem tu­dom, hogy’ csinálják, mintha ti­­zen-húszatt volnának. Hosszában, széltében zeng az utca tőlük, ahogy szakadatlanul ismételve éneklik a dánon serrápját, azt, hogy­ * Nem, nem, nem Nem, nem, nem Nem megyünk mi innen el. Míg a gazda furkósbottal Minket innen ki nem ver. Ezt éneklik a hangerő kifejtésé­nek ezer változatában, hol méla­bús halkítással, hol meg esze­veszett felhangosítással, jóked­vűen, sírva, konok elkeseredéssel, teli röhögéssel. Valaki le is szól rájuk az egyik ablakból: — Ne zajongjanak, hé! Mire az egyik dalnok, a férfi, a nődalnok kacagó helyeslése mel­lett,* szelíden és minden sértő szándék nélkül dobja fel a vá­laszt: — Kuss! Aztán egymást átölelve folytat­ják: s Nem, nem, nem...* és így tovább. A Szent István-körút felől jöt­tek, most megállnak a sarkon. Azt mondja a férfi, nem is mondja, ellentmondást nem tűrő fogadkozással ordítja bele az éj­szakába: — Anyukám, ma holnap me­gyünk haza. A hölgy a boldogságtól visítva borul párja nyakába, azzal znég. fordulnak és mennek vissza a Szent István-körút felé. Mennek és dán­ásznak, ugyanazt hol, hal. kárhol, HM Jid­ahlokA Hrp : »Nem, nem, nem, nem, nem­, nem . ..« egyre távolodva, elve­­szőbben, amíg az utca elcsen­de­­sül, jómagam vissza­fekszem, el­­alszom. Alig alhattam félórát, felria­­dok, kezdődik a tánc elölről. A kéttagú dalárda vonul az abla­­kom alá, szöveggel, dallal mű­­sorváltozás nélkül: »Nem, nem, nem, nem, nem, nem...« Jönnek a Szent István­ körút felől és meg­­állnak a sarkon, ahol a férfi, ha lehet még szenvedélyesebben har­­sogja: — Anyukám, ma holnap me­gyünk haza! És boldogan egymásba csim­paszkodva, újból megfordulnak és mennek vissza, amerről jöttek- Hová, homutri — nem tudom. Aztán csak jönnek, mennek, kö­zeledve üreg távolodva, rejtélyes kedélyük hullámain rin­gatva a nóta vih­artálló sajkája­: »Nem, nem, nem, nem, nem, nenj . ..« Ez így tart hajnalig- Már nem n.-szek ki az ablakon, a takaró alól sem dugom ki a fejem, nem én- Szörnyűség, ha ezek ket­tőn ott lent, még sokáig bírják, ma is holnap mennek haza- Akkor meg én világnak megyek és haza nem jövök, nem én, de nem ám, á nam, nem, nem, nem, nem. hatólag ma este érkezik meg a román fővárosba. A megoldatlanul maradt problé­mák közül továbbra is a török kérdés veti fel a legnagyobb hul­lámokat. A szovjet török feszültség az elmúlt napokban sem enyhült, sőt Törökország határmenti vidé­­kein többhelyütt összetűzésekre került sor a törökök és örmények között. Tovább tart a rádi­ó- és sajtópárbaj is a két ország kö­ztt. Mivel a feszültség — komolyabb következmények nélkül — a vég­­letekig nem húzódhatik, Ankará­­ban abban reménykednek, hogy a török külügyminiszter, aki az Egyesült Nemzetek nagygyű­lésére Londonba utazik, eredmé­nyes tárgyalásokat folytathat majd a brit kormánnyal. A tö­rökök — írja a Times istanbuli tudósítója — továbbra is rendű­­letlenül bíznak Nagybritannia­­ lojalitásában. beM Tévedések az élelmiszerjegyek kiosztása körül A közellátási miniszter rendel­kezése értelmében mindazoknak, akiknek háztartásában személyen­ként 7 kilónál több a liszttarta­lék, liszt jegyeiket vissza kell szol­­gáltatniuk. Ez a rendelkezés­­ természetesen nem érinti az­­ egyéb közellátási jegyeket, mégis egyes házmegbízottak, il­letve házfelügyelők a rend­eletet tévesen értelmezve megtagadják­­ a dohányjegynek, hüvelyes- és burgonyajegynek kiszolgáltatását olyanok részére, akik bejelenté­sük alapján önként lemondtak hatósági lisztellátásukról. A fő­város élelmiszerközpontja ebben az ügyben hivatalos közleményt fog kibocsátani, amelyben az eljáró közegekkel közli azt, hogy ha valaki liszt­jegyét, illetve kenyérj­egy­ét visszaadja, mert 7 kilónál több liszttel rendelkezik, egyéb köz­ellátási jegyeire, így a dohány­jegyre is igényjogosult és azt részére ki kell adni. É­l­mis­zerj­egyet kap az a dolgozó nő is, aki ház­tartási alkalmazottat tart A közellátásügyi miniszternek a hatósági élelmiszerellátásra jo­gosultak körének megállapítása tárgyában kiadott rendeletnek egyes intézkedései többféle félre­értésre adtak okot. Megtörtént többhelyütt, hogy házmegbízottak és egyéb alantas funkcionáriusok megvonták az élelmiszerjegyet olyan nőktől is, akiknek élethiva­tásuk van, azon a jogcímen, hogy háztartási alkalmazottat tartanak. A Világ mun­kábam a kérdést intézett a közellátásügyi minisz­­tériumhoz ebben az ügyben, amely hivatalosan közli, hogy a dolgozó nők számára akkor is jár hatósági ellátás, ha háztar,­házi alkalmazottat tartanak. Ki­vételt képeznek azok a nők, akik férjük jogán részesültek hatósági élelmiszerellátásban vagy pedig azok, akik nem közhasznú mun­kát végeznek. Tehát hatósági élelmi­szerel­lát­á­s jár minden nő­­nek még akkor is, ha háztartási alkalmazottat tart, aki kifize­tésű alkalmazott, praktizáló or­­vosnő, szerződésbe­n lévő színész­nő, szóval aki közhasznú tevé­kenységet folytat. Kétszer huszonöt százalék beszerzési segély! A hivatalos lap vasárnapi száma kormányrendeletet közöl újabb beszerzési segély folyósításáról. A rendelet értelmében mindazok a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint közszolgálati alkalmazottak, akik december hó folyamán a rendele­tileg megszabott és a havi illet­­mény felének megfelelő kará­csonyi segélyen felül más segély­ben nem részesültek, a legköze­lebbi bérfizetésnél egyheti kerese­tüknek, illetve havi illetményük negyedrészének megfelelő beszer­zési segélyben részesítendők. Ezen a segélyen felül minden munka­vállaló a december 30-át követő első bérfizetésnél további 25 szá­zalékos beszerzési segélyt kap. * A szépség nem luxus. Ne feles­leges piperecikket, hanem kizáró­­lag Parcel tökéletes arcápoló kré­meit és púderét használja. (X) KS 15 netnyílv finít is. Mindazoknak, akik szeretett férjem Simonyi Pál gyógy­árun­agy keres­kedd elhunyta alkalmából mérhetetlen fájdalmamat jóleső ré­vetüttkel enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hál­­ás köszönetet úgy a magam, mint férjem­ szülei, test­vérei, sógorai é® sógornői ne­vében. Simonyi Pálné

Next